Issuu on Google+

C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, tisztelt jelenlevők, Emberöltőnyi távlatokba nyúl vissza a hagyomány, az az ünnepségsorozat, amely immár 34-ik alkalommal kezdődik évente itt a Szepsi Csombor Márton emléktáblánál. A prédikátor, krónikás, utazó, útleíró, diák és tanár Szepsi Csombor Márton emléke előtt tisztelgünk minden éven. Annak az embernek emléke előtt, aki elvitte városunk hírét a messzi idegenbe, a társai közé a vándorlásban, a magyar irodalomba, és számunkra, itthon maradottak számára elhozta már a távoli múltban is Európát. Büszkeséggel és jó érzésű lokálpatriotizmussal tölt el minket Szepsi Csombor Márton emléke, munkássága és üzenete, bizonyítandó, hogy a jelenben, a múltban és a régmúlt történelmében is vannak dolgok, amikre mi szepsiek, a késői leszármazottak büszkék lehetünk és emelt fővel járhatunk a világban. Sok emberöltőn át alakulhatott ki bennünk ez az érzés, sokan, sokszor és sokat tettek hozzá az elmúlt évtizedek, évszázadok során, de valahol a sor elején Szepsi Csombor Márton áll. Ezért indokolt volt, és ma is indokolt, hogy a Csemadok Alapszervezetének évente egyik legnagyszabásúbb ünnepségsorozata az Ő nevét viselje. Köszönöm a Csemadok Alapszervezetének és a társrendezőknek, hogy megőrizték és fejlesztik ezt a hagyományt, amit valamikor a múlt század hetvenes éveinek a derekán alapítottunk. Köszönöm mindnyájuknak, hogy támogatásukkal, 1


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

történelmünkhöz, hagyományainkhoz való ragaszkodásukkal segítenek életben tartani bennünk mindnyájunkban a hitet, az elhivatottságot magyarságunk iránt és az elszántságot cselekedni is mindennek érdekében. A Szepsi Csombor Márton Napok rendezvénysorozata hagyományosan nemcsak a múltról, hanem a jelenről, és a jövőről is szól. Arról is szoktunk beszélni, mit hoztak a társadalmi mozgások, mit hozott a politika számunkra, hogyan tudjuk elképzelni jövőnket ebben a számunkra fokozottan nem könnyű társadalomban. Mert azért, hogy megmaradjunk, azért, hogy szülőföldünkön jövőnk is legyen, ne csak múltunk, azért tennünk kell, tevékenyen kell alakítani életünket, társadalmunkat, jövőnket. Ha csak hagyjuk magunkat sodorni az árral, ha mintegy kívülről figyeljük önmagunk és népünk sorsának alakulását, ha nem fogalmazunk meg önmagunknak világos, érthető és előremutató célokat, akkor elveszünk, akkor nincs jövőnk saját hazánkban, saját szülőföldünkön sem. Riasztók a 2011-es népszámlálás, nem is olyan régen nyilvánosságra hozott, eredményei. Tovább fogyunk, továbbra is egyre kevesebben vallják meg magyar nemzetiségüket. Itt Szepsiben azok után, hogy 1991-ben majdnem 51% lakos vallotta magát magyarnak, hogy 2001-ben ez az arány már 41%-ra csökkent, most 2011-ben vészharangokat megkondító 29,6%-ot mértek az adatok. Ez az adat már a határ, a szakadék széle. És rendkívül meglepő és sokatmondó az az adat is, amelyik szerint több 2


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

mint 17% lakos nem vallotta meg egyáltalán a nemzetiségét. Országosan ez a szám elérte a 7%-ot. Ha őszinte, nyílt társadalomban, államban élnénk, akkor ezzel a számmal már szociológusok hada foglalkozik, elemzi ennek az adatnak indokait. Miért történt az, hogy ebben az országban ennyi ember nem akarja, vagy nem meri megvallani nemzetiségét? Úgy gondolom, hogy ezekkel az adatokkal elsősorban Szlovákiai kormányának kellene foglalkozni, de megkockáztatom azt is, hogy ezek az adatok, a nemzetiségek csökkenő aránya, joggal érdekelhetnék az európai uniós emberjogi szakembereket is. És érdekes összevetni ezeket az adatokat a magyarországi adatokkal is, ahol a meglepetésszerűen, és a itthoni propagandával teljesen ellentétben, nagy mértékben nőtt a nemzetiségiek számaránya. A szlovák nemzetiségé is. Nem érdekes?! Kiindulva ezekből a számokból, felmérve az ebből eredő veszélyeket, értem és támogatom az egyház és a Magyar Tannyelvű Alapiskola Szülői Szövetségének kezdeményezését az egyházi iskola megalapítására. Az iskola kétségkívül megmaradásunk záloga, nyelvünk, kultúránk megmaradásának biztosítéka. Szepsinek és környékének is fontos, hogy olyan iskola működjön itt városunkban, amelyik fokozottan képes biztosítani feladatát, szakmailag és morálisan is feladata magaslatán álljon. Hogy a szülők megbízzanak az iskolában, hogy oda írassák gyermekeiket. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a mai magyar alapiskola erre nem képes. De az ismert körülmények, a túlzsúfolt iskola, a mindenkinek eleget tevő és akaró igyekezet 3


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

bizonyos értelemben gátolja is az iskola működését és gátolja a szülőket is abban, hogy a magyar iskolába írassák gyereküket. Ugyanakkor látom azokat a problémákat is, amelyek egy ilyen iskola elindításánál keletkeznek, amiket meg kell majd oldani, és amelyeket az ötlet eufóriájában nem mindenki akar látni. Nem szeretném, ha olyan kísérletbe fognánk, amelynek az eredménye kétséges. Tudatosítani kell: ha ez a terv kudarcba fullad, az a magyar minőségi oktatás végét jelentheti városunkban. Ezért feladatul adtam az iskola vezetőségének, hogy részletekbe menő elemzést végezzenek az elképzelésről, előre tudnunk kell, mibe megyünk, hogyan fog tudni egymás mellett dolgozni az egyházi és az állami iskola. Rendkívül fontos jelzés mindenki számára az, hogy a szülők felvállalják-e az egyházi iskola tervét, bővülni fog-e azok száma, akik hajlandók oda beíratni gyermekeiket. Tudom, hogy ezt már sokan vállaltuk. Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, tisztelt jelenlevők, Ennek az évnek a legnagyobb politikai eseménye a regionális, megyei választások lesznek. Minden politikai párt, így mi is, a Magyar Közösség Pártja erre összpontosítjuk erőinket, képviselőjelöltjeink bejutását a megyei önkormányzatba tartjuk legfontosabb politikai feladatunknak. Bár a közember – tehát a nem politikus és nem tisztségviselő számára úgy tűnhet, hogy a megyei önkormányzat nem fontos számára – ez egyáltalán 4


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

nem igaz. A polgár ugyan ritkán fordul meg a megyeházán, ritkán van ott elintézni való ügye, mégis számára is, de a régiónk számára, amelyben élünk, ott nagyon fontos döntések születnek. Vegyük figyelembe, hogy ott döntenek a középiskolák sorsáról, hatáskörébe tartozik az egészségügy kérdése, a szociális intézmények működése, a regionális kultúra kérdésköre, a regionális fejlesztés, az utak, vasutak, vasútállomások működése, építése, a községek közötti közlekedés kérdésköre, némely európai uniós projekt realizálása és ellenőrzése, és még sorolhatnám a megye feladatköreit. Látható, hogy ezek mind-mind olyan hatáskörök, amelyek nagyon erősen befolyásolják életünket, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezekről a mi képviselőink döntenek-e, vagy más régiók, más pártok képviselői. Ezt jól érzékelhetjük a jelenlegi választási időszakban, amikor közülünk senki nem jutott be a megyei önkormányzatba, így az előző időszakokhoz képest rengeteg pénz, nagyon sok lehetőség elment a járás másik oldalára, az iglói, vagy a nagymihályi járásba. Csak a kiváló személyes kapcsolatoknak köszönhető, hogy mi itt Szepsiben mégis el tudtunk valamit érni a megyei hivatalban, és annak, hogy az előző időszakban el tudtunk ott helyezni fontos pozíciókban megbízható, városunkhoz elkötelezett embereket. Mindezért rendkívül fontos, hogy a megyei választásokon minél többen részt vegyünk, hogy újra ott lehessenek képviselőink a megyei önkormányzatban. 5


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

Mi, az MKP-ban hallgatunk az emberek szavára, a választók igényeire. Érzékeltük azt az óhajt, az a kívánságot, miszerint nagyon jó lenne, ha az MKP és a Most-Híd a megyei választásokon nem versenyeznének egymással, hanem valamiféle megegyezés születne a két párt között az itt élő magyarság érdekeinek védelmében. Ezért több alkalommal tárgyaltunk a Most-Híd járási vezetésével és felajánlottuk, hogy a két párt közösen indítson nyolc képviselőjelöltet és egyezzünk meg abban, hogy a kampányban nem fogjuk egymást támadni, hanem az lesz az elsődleges célunk, hogy az itteni magyarságnak újra legyen erős képviselete. Bár a tárgyalások még nincsenek véglegesen lezárva, de úgy tűnik, hogy ebben meg fogunk tudni egyezni – és ez jó jel. Az MKP megyei elnökeként szeretném is megköszönni az együttműködésre való hajlamot. Több járási konferencián született javaslat arra is, hogy az MKP indítson a megyei választásokban elnökjelöltet. Erről majd a Kerületi Tanács fog végérvényesen dönteni, mint ahogy arról is, ki lesz majd az MKP elnökjelöltje. Nem lesz könnyű döntés, mert hasonlóképpen, mint négy évvel ezelőtt, a SMER felajánlotta nekünk a választások utáni koalíció lehetőségét azzal az indoklással, hogy minket tartanak a jelenlegi politikai spektrum legmegbízhatóbb pártjának. De mindez csak elmélet marad abban az esetben, ha kevés választó megy el szavazni, ha kevesen fogják az itteni jelöltekre adni szavazatukat, ha nem jut be magyar képviselő a megyei önkormányzatba. Biztos, hogy más régióból származó képviselő nem fogja képviselni a 6


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

mi érdekeinket, más pártból való képviselő nem fogja fontosnak tartani az itt élő magyarság életkörülményeinek jobbítását. Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, tisztelt jelenlevők, Az is hagyomány immár, hogy elhelyezve az emlékezés koszorúit Szepsi Csombor Márton emléktáblája előtt átvonulunk a Kultúrházba, hogy tiszta szívből, őszintén és feltétlen tisztelettel és szeretettel köszöntsük az édesanyákat. Talán nincs is a világnak még egy nyelve, amelyik ilyen szépen, kedvesen szólítja meg az életet adó szülőt, a feltétel nélküli szeretet és törődés szimbólumát – az édesanyát. De biztos, hogy bármilyen nyelven szólítjuk az édesanyát, abban a szóban ugyanaz a szeretet, ugyanaz az áldozatkészség, ugyanaz a féltés, ugyanaz a törődés van jelen. Amikor az előadás alatt látjuk majd gyermekeink csillogó szemeit, a hálás tekinteteket, a szeretettel előadott verseket, táncokat, dalocskákat, mindenki gondoljon majd annak a kedves arcnak hordozójára, aki számára a legfontosabb – az édesanyára, az anyukára, a nagymamára. Minden anyukának kívánom, hogy legyen öröme gyermekeiben, a családja tagjaiban, hogy százszor, ezerszer kapja vissza életében azt a szeretetet, amit önzetlenül, jó lélekkel, maga nyújtott. És remélem, és kívánom, hogy mai szeretet, a mai mosoly egész évben kitartson, hogy az év minden napján az édesanyák érezzék a hálát, a feltétlen szeretetet. És szeretném, kívánnám, hogy a világ minden táján, a világ 7


C:\Moje dokumenty\Word97\Prejavy-Nyilatkozatok\SzCsMNapok 2013 az emléktáblánál.doc

minden nemzete tisztelné a számunkra legfontosabb értéket, amit az édesanyáktól kapunk – az ÉLETET!!! Édesanyák, anyucik, anyukák, nagymamák, köszönjük, hogy vagytok nekünk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

8


szcsmnapok_2013_az_emlektablanal