Ipari örökség 4.0 - Hallgatói pályázat kiadvány 2021 by ipari orokseg

HALLGATÓI PÁLYÁZ AT KIADVÁNY 2021

IPARI ÖRÖKSÉG

4.0

HELYZETJELENTÉS ÉS VÍZIÓTEREMTÉS

GYÁRL ÁTOGATÁS HASZNOSÍTÁS

HALLGATÓI KIÁLLÍTÁS

ÁÁ GYORITERV

ÁÁ MODERN GYOR

ROZSDAÖVEZET

TURISZTIKAI ÚJRA-

ÚJRAIPAROSODÁS

ÁÁ FELMÉROTÁBOR

Tisztelt és Kedves Látogató! Ön most egy új építészgeneráció kísérleteit tekintheti meg olyan épületek kapcsán, melyek hajdani, eredeti funkciójukat veszítve, sokszor magányosan, idegenül állnak a térben. Ezekhez hasonlóan, a kultúra hagyományos fogalomkörében és a róla szóló közbeszédben az ipar (a.kézművesség kivételével) nehezen találja a helyét. Furcsa paradoxon ez, mert tagadhatatlan, hogy jelenünk minden.szegletét,.de.gondolkodásmódunkat és világképünket is meghatározza az ipari termelési struktúra és a rá épülő kereskedelem. A nyugati világ elmúlt évszázadai értelmezhetetlenek az indusztriális elem figyelembe vétele nélkül. Mindnyájan ennek a közegnek a gyermekei vagyunk, családi és szociális viszonyainkat, társadalmi berendezkedésünket, egzisztenciánkat, ön- és jövőképünket át- meg átszövi. A keresztény etika, a római jog és a hellenisztikus tudományszemlélet mellett civilizációs értelemben létezésünk talán negyedik talapzata. Ennek az ellentmondásnak a feloldásában fontos szerep hárul az építészetre, amely kultúraformáló eszközként „átjárókat” képes teremteni. Az iparnak, mint elvont és összetett fogalomnak tárgyiasult kivetülései a céljai szolgálatára létrehozott épületek, építmények. Egy gyorsan változó kor tanúi, szikár racionalitásukkal, célorientált tereikkel és tömegeikkel betekintést nyújtanak abba a múltba, mely a „technikai civilizáció”-nak is nevezett jelenünk eredője és determinánsa. Értő és féltő megóvásuk, új rendeltetéssel történő felruházásuk révén közvetítők lehetnek az anyagi és a mentális világ között. Hozzásegíthetnek saját történetünk és létezésünk jobb megértéséhez. A kiállításon látható tizenhat munka más-más módon és szemlélettel, de érezhetően és egységesen a fenti szándék mentén jött létre. Alkotóik igyekeztek napjaink szolgálatába állítani a kiválasztott épületeket, ezzel mentve meg őket a pusztulástól. Sikerüljön!

A fentiekkel ajánlom jelen kiállításunkat megtisztelő figyelmébe!

Szalay Szabolcs Concilium Arts Alapítvány 3

PÁLYAMUNKÁK 01

Benczédi Tünde Budapest Metropolitan Egyetem

Bögöly Patrik Széchenyi István Egyetem

Csiha András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dörögdy Anna Pécsi Tudományegyetem

Edvy Atina, Kammermann Lilla, Péter-Szabó Eszter, Varga Lilla Luca, Zöller Enikő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fehér Anna Ditta Budapest Metropolitan Egyetem

Mozgásközpont

Közösségi alkotóház

Inno Raab Konferenciaés Innovációs Központ

Se nem leszállópálya, se nem rozsdatemető

Infó- és tudástározó // Központ

Belvárosi algaerőmű

Gaál Viktória Budapest Metropolitan Egyetem

Horváth Márton Széchenyi István Egyetem

Jakab András Széchenyi IStván Egyetem

Jávor Soma Szent István Egyetem

Kaczián Tibor Budapesti Metropolitan Egyetem

Kovács Martin Széchenyi István Egyetem

Merülés

RE-GANZ

Lengyár

Hang művek

Magkeverő

Kultúrtér

Esztramos Esszencia Látogatóközpont

Krajnyák N. Bence Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Merengő

Menyhért-Mezei Flóra Budapest Metropolitan Egyetem

Nagy Fanni Budapesti Metropolitan Egyetem

Szurduk Dóra, Manhertz Ingrid Budapesti Metropolitan Egytem

Kiállítótér

Vízplacc

DÍJAZOTT HALLGATÓK

1. Krajnyák Nándor Bence, Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem, lpari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Pályamunkája: Esztramos Esszencia Látogatóközpont & Esztramos Térségfejlesztési Stratégia Vázlat

2. Csiha András Sándor, Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem, lpari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Pályamunkája: Info- és tudástározó // Központ

3. Kovács Martin, Széchenyi István Egyetem, Épülettervezési Tanszék Pályamunkája: Kulturtér

Különdíjban részesül: Menyhért- Mezei Flóra, Budapesti Metropolitan Egyetem, Építészet és Design tanszék Pályamunkája: Merengő Jávor Soma Márk, Szent István Egyetem, Építészmérnök Pályamunkája: Re-Ganz 7

Mozgásközpont Benczédi Tünde Budapest Metropolitan Egyetem

Legelőször ami eszembe jutott, az egy mászófal, mivel egy családos program is lehet, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Egy felnőtt is tudja élvezni és nem utolsó sorban a víztorony adottságait is ki tudom használni. A víztározó alatti nagy belmagasságú térbe terveztem a falmászó elemet, ugyanakkor a víztorony belső falán is lehet mászni. A víztorony előtt egy nagyobb áttetsző üveg előteret terveztem, ezáltal a víztorony aljában csak a falmászó objektum uralkodik.

A víztartályban elhelyeztem két nagyméretű termálvizes medencét. A két medencén kívül elhelyeztem egy finn szaunát és egy gőzkabint. A víztoronyban csak ez a két fő funkció kapott helyet. A közlekedő két oldalán, két épületszárnyat terveztem, amiben elhelyeztem a többi funkciót. 3 emeletre osztottam, plusz a tetőszint. A közlekedő és a két épületszárny alá terveztem egy pincét, ahova a gépészetet, raktárakat helyeztem el

az egyik oldalon. A másikon pedig egy klubszobát helyeztem el egy mosdó blokkal és takarítószer raktárral. A felső épületszárnyban mindegyik elemeleten az öltözőket és a mosdóblokkokat helyeztem el. A másik oldalon minden szinten más sportolási lehetőséget helyeztem el, mivel nagy az épületszárny ezért kettéválasztottam egy „ideiglenes fallal” amikor szükség van rá, el lehet választani a két teret vagy éppen egybe nyitni. A földszinten a fitness-, jóga- és aerobik termet helyeztem el, mivel ezek a

sportok hasonló eszközöket használnak és hasonló a helyigényük. Az első emeleten a küzdősport terem kapott helyet. A második emeleten elhelyeztem egy gyógytorna termet, ami egyben szenior tornaterem is egyben. A harmadik emeleten masszázs szobákat helyeztem el és pihenő ágyakat, hogy teljes legyen a mozgás utáni rehabilitálás, emellett pedig a gyógymasszázst is lehet igénybe venni. Az utolsó szint pedig a tető.

A tetőnek az a különlegessége, hogy a két épületszárny külső vonalát követve a bejáratig több oszlopot helyeztem el, így egy olyan forma jött létre, mint a telekhatár. Amire egy futópályát terveztem. Ennek az a különlegessége, hogy mivel több, mint 40 méter magasan van elég szép a kilátás közben.

Inno Raab Konferencia- és Innovációs Központ Bögöly Patrik Széchenyi István Egyetem

Győr XX. századi történelméhez szervesen kapcsolódó Rába Magyar Vagon- és Gépgyár nemcsak a múltat, de a település jövőjét is meghatározta. A diplomamunkám tárgyát képező Étterem, Gyűlésterem és Vállalati Múzeum épülete mára egyedüliként hirdeti ennek a kornak az emlékét. Megőrzésével emléket állíthatunk nemcsak a gyárnak, nemcsak a városnak, de azoknak az embereknek is, akik a szomszédos csarnokokban dolgoztak.

A 60-as, 70-es években a városban számos középület épült, melyek jelentős részét, mára sajnos lebontották, így ennek az időszaknak az építészete eltűnőben van. Ezért a revita- lizálás során arra törekedtem, hogy az épület eredeti arculatából és szellemiségéből minél többet megőrizzek. Az újonnan beépített szerkezetek kiválasztásakor a gazdaságos üzemeltetés és az egyre szigorodó energetikai követelmények is fontos követendő szempontot jelentettek. Az épület új rendeltetése a város szükségleteinek és fejlődési irányának figyelembevételével került meghatározásra. Belső térrendszere is a mai kor elvárásait követi.

Infó- és tudástározó // Központ Csiha András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem II. díj

Tézis 1 Minden város rendelkezik használaton kívüli, vagy nem jól hasznosított épített örökséggel - jelen esetben barnamezős épületállománnyal. Ezek, a városi szövet elhaltnak tűnő szálai csupán leporolásra, újjáélesztésre szorulnak, hogy újrahasznosíthatók legyenek. Két technológiailag jellegzetes műtárgynak lehet más sorsa, mint a bontás? Milyen használati értéket képviselnek ezek az építmények? Létrejöhet egy székesfehérvári „adaptive reuse”, azaz alkalmazkodó hasznosításként egy új kulturális- és oktatási negyed a városban?

Tézis 2

Helyszín

Egy nagy iparterület rehabilitása sokszereplős, hosszú folyamat melynek kellő mértékű transzparenségét szükséges biztosítani a jövőbeni használó, tehát a lakosság és a szakmai résztvevők felé egyaránt.

Székesfehérvár belvárosától sétatávra lévő, jelenleg iparterületi zárványként üzemelő Királysori Fűtőerőmű a város ITS-ében is kiemelt fejlesztési akcióterületként szerepel, mint egy Tudományos- és Művészeti Park.

A tárgyalt terület a jövőben felszabadul, rehabilitálhatóvá válik. Ma már egyre kisebb szerepet kap a HMV és energia előállítás ezen a helyszínen. Jelen tervek szerint 1-2 éven belül befejeződik az erőmű teljes átköltöztetése másik lokáció(k)ra. Ezzel lehetőséget adva a zóna új életre keltésére. Területfeltárás // Cél A Királysori Fűtőerőmű megújult minőségben kerülne fel a székesfehérváriak mentális térképére. A tározó épületének rehabilitálása elindítana egy hosszú

évtizedeken át tartó, fegyelmezett és céltudatos területfejlesztést. Fő szándék, hogy a terület egészítse ki a jelenlegi belvárosi kulturális tengelyt, létrehozva egy kreatívipari és ipartörténeti platformot. Kulturális, ipartörténeti, alkotói, irodai és lakó funkció mix találja meg a maga helyét a területen. Teret biztosítva a különböző szférák közti párbeszédre, együttdolgozásra.

HSZR ZÓNÁK M = 1:1000

GSEducationalVersion

SZÉKESFEHÉRVÁR / KIRÁLYSORI FŰTŐERŐMŰ

CSIHA ANDRÁS SÁNDOR DIPLOMATERV 2021

KÖZPONT // INFO- ÉS TUDÁSTÁROZÓ

Tározó hasznosítása // Cél A területrevitalizálási folyamatnak lenne az első szikrája a jelenleg kihasználatlan, de műszakilag kifogástalan állapotban lévő ex-fűtőolaj tározó épülete. Innen kiindulva finoman, lépésről-lépésre bontakozna ki az erőműi terület új élete. Első fecs-keként hívogatóan hatna, belülről résnyire nyitná a jelenleg zárványként működő ipari területet. Végig jelen lenne, nyitottságával közvetítve a város lakói felé a fejlesztés részleteit. Fokozatosan átlényegül, egészen amíg a terület minden szükséges eleme a helyére kerül.

+15,155

járható üvegtető Jansen VISS 60/150/3.0 profilból strukturális kivitelben RAL 9010 színben sugárirányú bordák alatt 100/200/8.0 km-ű konzolos zártszelvény tartószerkezet acél hátszerkezettel zárófödémhez rögzítve

2,58

T05

+12,81

2,475

17 20

GKD háló hátszerkezetének vízszintes támasztó szelvénye

GKD háló acél hátszerkezete

R04

+7,635

magas léghanggátlású szerelt fal az acél tartály körül külső oldalon 300x180 íves-sávos cor-ten acél burkolattal

12,575

4,00

2,915

3,33

F11

+8,05

GKD Licorne feszített háló

F11

teremakusztikai szempontból igényes paravánfal. mindkét oldalon heradesign superfine A2 fagyapot akusztikai falpanellel burkolva RAL 9005 színben, erősített gipszkarton váz (min. 90kg/m3) kőzetgyapottal kitöltve

+7,635

415

+8,05

15,155

R04

látszó gépészet alsó síkja GKD Licorne feszített háló

TETŐTERASZ

T01 2%

+8,44

39 415

GKD háló acél hátszerkezete

F12

+9,40

1,5%

7,86

frisslevegő befúvást biztosító gépészeti légcsatorna, auditórium kerülete mentén. akusztikailag igényes, kis légsebességű, emelt darabszámú befúvó tárcsákkal

teremakusztikai szempontból igényes függesztett panelek. heradesign superfine A2 fagyapot RAL 9005 színben

935

T03

+8,44

tartályba betekintést és napfényt beengedő ablak külső oldalon lamellás árnyékolóval (D-i oldal) belső oldalon elektromos "blackout" sötétítő rolóval

+9,40

R03

R05

T02

R06

1,35

T01

3,41

2,475

3,41

2,475

TETŐTERASZ

Ravatherm Roofmate LG 10cm XPS + 1cm betonkéreg

+10,335

935

+10,335

1,35

F12

R03

GKD háló hátszerkezetének vízszintes támasztó szelvénye

Diadem KLS állítható fémszegély 4,37

Ravatherm Roofmate LG 10 cm XPS + 1 cm betonkéreg

935

D-D FALMETSZET

17 935

3,41

2,475

F04

+12,51

shadowbox függönyfal mező meglévő vasbeton kármentő fal +4,725

+4,72

8,365

+4,10

F05

1,035

9,545

+4,44

F01

F02

F10

F03

4,72

F03

4,755

F01

3,685

F02

4,72

+3,685

8,755

P06

8,365

IRODA

7,95

meglévő vasbeton kármentő fal

+0,75 +0,45

RUHATÁR

-0,32

-0,47

P01

GKD háló feszítője

P01 ±0,00

P03

KERENGŐ

-0,12

±0,00

40 25

1,00 12

1,17

-0,47

P02

AUDITÓRIUM

-0,32

1,12

±0,00

1,12

715

P03 155 25 315

P04

SZELLŐZŐ GÉPHÁZ

GKD háló feszítője

-1,12 -1,49

-1,49

FAL RÉTEGRENDEK F01 - meglévő vasbeton kármentő fal 0,7 cm

GKD Licorne feszített háló (égtájtól és pozíciótól függő áttörtségben)

15 cm

háló feszítő és tartó acélhátszerkezete, légrés

30 cm

felcsiszolt meglévő vasbeton szerkezet

20 cm

grafit homlokzati hőszigetelő rendszer törtfehér vékonyvakolattal monolit vasbeton falszerkezet

1 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

F05 - akusztikai falazat (auditóriumban) 35 mm 2x1,25 cm

heradesign superfine A2 fagyapot akusztikai falpanel RAL 9005 gipszkarton tábla (normál)

F06 - gipszkarton válaszfal (15cm), általános és vizes helyiségek

1,5 mm

cor-ten acél falburkolat 300x180 cm hajlított táblás, rejtett illesztéssel légrés

25 cm

gipszkarton falazat (10-3,75-10-1,25), kőzetgyapottal kitöltve külső mezőben falburkolat hátszerkezet, tartályfaltól függetlenül

1,2-0,5 cm

meglévő acélszerkezetű tartályfal fentről lefelé vastagodó övlemez vastagságokkal

1 rtg

tűzgátló festés RAL 8023

F04 - acél tartály fala, kültér

10 cm

mélyalapozó, festés vizes helyiségeben ragasztott kerámia burkolat gipszkarton tábla (normál) vizes helyiségekben impregnált kivitelben

gipszkarton tábla (normál) vizes helyiségekben impregnált kivitelben mélyalapozó, festés vizes helyiségeben ragasztott kerámia burkolat

kenhető vízszigetelés

5 cm

esztrich aljzatbeton

6 cm

7 cm

esztrich aljzatbeton

1 rtg

PE technológiai fólia

2 rtg

8 cm

installációs réteg (lépésálló hőszigetelés)

1 rtg

technológiai PE fólia

3 cm

kőzetgyapot úsztatóréteg

4-20 cm

terhelhető EPS hőszigetelés lejtésképzés

1 rtg

12 cm

extrudált polisztirolhab hőszigetelés

1 rtg

mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

3 cm

kőzetgyapot úsztatóréteg

20 cm

installációs réteg (lépésálló hőszigetelés)

20 cm

terhelhető EPS kőzetgyapot hőszigetelés

4-20 cm

terhelhető EPS hőszigetelés lejtésképzés terhelhető EPS kőzetgyapot hőszigetelés statikailag méretezett UHPC utófeszített vasbeton hídszerkezet anyagában színezett RAL 8023

F09 - mészhomok válaszfal, gépészeti tereknél

gipszkarton vázszerkezet, kőzetgyapottal kitöltve gipszkarton tábla (normál) vizes helyiségekben impregnált kivitelben

1,2-0,5 cm

meglévő acélszerkezetű tartályfal fentről lefelé vastagodó övlemez vastagságokkal

0,5 cm / 1,2 cm

mélyalapozó, festés vizes helyiségeben ragasztott kerámia burkolat

1 rtg

tűzgátló festés RAL 8023

0,5 cm

habalátétes gumi padlóburkolat - RAL 9005 színben

habalátétes gumi padlóburkolat rendszerazonos ragasztás kenhető vízszigetelés

4mm vtg. öntapadós modifikált bitumenes vastaglemez párazárás

39 cm

statikailag méretezett bubble-deck födémlemez

20 cm

1 rtg

mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

1,5 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

1 rtg

bitumenes kellősítés

*40 cm

gépészeti szerelvényezés helye (álmennyezeti takarás nélkül)

15 cm

aljzatbeton

25 cm

tömörített kavicságyazat

bitumenes kellősítés

8 cm

installációs réteg (lépésálló hőszigetelés)

34 cm

statikailag méretezett bubble-deck födémlemez

6 cm

meglévő acéllemez padló (2 rétegben)

12 cm

extrudált polisztirolhab hőszigetelés

1,5 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

100 cm

meglévő kavicsos homok

termett talaj (szükség esetén felső réteg tömörítendő)

P01* - talajon fekvő padló, li

0,5 cm

habalátétes gumi padlóburkolat - RAL 9005 színben

0,5 cm

öntött műgyanta padlóburkolat körben 10 cm-t falra felvezetve (lábazatként)

1 rtg

rendszerazonos ragasztás

1 rtg

kenhető vízszigetelés

1 rtg

felületkezelés

8 cm

esztrich aljzatbeton

2,5 cm

WPC teraszburkolat szürkésbarna színben

8 cm

esztrich aljzatbeton

1 rtg

technológiai PE fólia

3 cm

30x50 mm WPC anyagú alátét párnafák

P05 - talajon fekvő padló, kültéri terasz

1 rtg

1,2 cm

fagyálló kerámia burkolat (min. R10)

0,3 cm

ragasztó ágyazat kenhető vízszigetelés

1,5 mm

előregyártott beton fagyálló térkő lapok (min. R10)

esztrich aljzatbeton

kültéri, cementkötésű ágyazó ragasztóhabarcs

2 cm

félkemény PVC védőréteg

1 rtg

kent vízszigetelés

1 mm

1,8 mm

PVC vízszigetelés

8 cm

esztrich aljzatbeton

1,8 cm

1 rtg

alátétfilc (PVC vízszigeteléssel rendszerazonos)

1 rtg

PE technológiai fólia

1,5 cm

technológiai PE fólia

3 cm

kőzetgyapot úsztatóréteg

5 cm

előregyártott beton járólap (40x40x5 cm)

21 cm

PIR lépésálló hőszigetelés (lejtésbe vágva)

2 rtg

4 mm vtg. gyökérálló öntapadós mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

kőzetgyapot úsztatóréteg

8 cm

installációs réteg (lépésálló hőszigetelés)

15 cm

tömörített kavicságyazat

1 rtg

4mm vtg. öntapadós mod. bit. vstglemez párazárás

4-20 cm

terhelhető EPS hőszigetelés lejtésképzés

30 cm

üvegezés (4.4VSG-16-6-16-6ESG)

8 cm

installációs réteg (lépésálló hőszigetelés)

12 cm

extrudált polisztirolhab hőszigetelés

1 rtg

geotextília terítés

34 cm

statikailag méretezett bubble-deck födémlemez

20 cm

terhelhető EPS kőzetgyapot hőszigetelés

Jansen VISS 50/140/2.5 strukturális borda és lizéna - RAL 9010

12 cm

extrudált polisztirolhab hőszigetelés

1 rtg

mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

termett talaj (szükség esetén felső réteg tömörítendő)

1,5 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

43,5 cm

polisztirol beton (könnyűbeton) síkkoordináció

1 rtg

mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

1 rtg

bitumenes kellősítés

1 rtg

4mm vtg. öntapadós modifikált bitumenes vastaglemez párazárás

20 cm

monolit vasbeton falszerkezet

10 cm

XPS hőszigetelés + 1 cm betonkéreg (pl. Ravatherm Roofmate LG)

1 rtg

bitumenes kellősítés

15 cm

aljzatbeton

15 cm

aljzatbeton

25 cm

tömörített kavicságyazat

25 cm

tömörített kavicságyazat

termett talaj (szükség esetén felső réteg tömörítendő)

P06 - közbenső födém, általános helyen

P09 - közbenső födém, kültéri terasz

0,5 cm

2,5 cm

1 rtg 5 cm 1 rtg 3 cm

habalátétes gumi padlóburkolat rendszerazonos ragasztás esztrich aljzatbeton

3 cm 1 rtg

WPC teraszburkolat szürkésbarna színben

39 cm

statikailag méretezett bubble-deck födémlemez

1,5 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

*40 cm

gépészeti szerelvényezés helye (álmennyezeti takarás nélkül)

kenhető vízszigetelés

5 cm

esztrich aljzatbeton

kőzetgyapot úsztatóréteg

1 mm

félkemény PVC védőréteg

52 mm

strukturális üvegtető üvegezés (4.4VSG-16-6-16-6ESG mm)

15 cm

Jansen VISS 60/150/3.0 strukturális borda és lizéna - RAL 9010

1 rtg

alátétfilc (PVC vízszigeteléssel rendszerazonos)

12 cm

18 cm

PIR lépésálló hőszigetelés (lejtésbe vágva)

100/200/8.0 négyszög kresztmetszetű zártszelvény tartószerkezet sugárirányú bordák alatt (számítással méretezve)

1 rtg

4mm vtg. öntapadós mod. bit. vstglemez párazárás

34 cm

statikailag méretezett bubble-deck födémlemez

1,5 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

1,8 mm

légrés félkemény PVC védőréteg PVC csapadékvíz elleni szigetelés (10 cm átfedéssel fektetve) alátétfólia (PVC szigeteléssel rendszerazonos lépésálló kőzetgyapot hőszigetelés + lejtésképzés közötte Z acél fedést tartó profilok, szorítóperemes rögzítéssel

6 cm

meglévő acéllemez fedés gyűrű- és sugárirányú bordaerősítéssel

1 rtg

tűzgátló festés RAL 8023

T03 - lapostető, üvegtető

PVC vízszigetelés

statikailag méretezett bubble-deck födémlemez mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

installációs réteg (lépésálló hőszigetelés)

cor-ten acél fedés, sugárirányban cikkelyes hajlított táblás, rejtett illesztéssel

30x50 mm WPC anyagú alátét párnafák

PE technológiai fólia

34 cm 1,5 cm

20 cm

4 mm vtg. öntapadós mod. bitumenes lemez vízszigetelés

T05 - tartály tető T02 - lapostető, bubble-deck födém fölött burkolt tető 2,5 cm

5 cm 1 mm

1 rtg

termett talaj (szükség esetén felső réteg tömörítendő)

kültéri, cementkötésű ágazó ragasztóhabarcs

P08 - közbenső födém, kültéri lépcsőpihenő

1 rtg

3 cm

grafit homlokzati hőszigetelő rendszer törtfehér vékonyvakolattal

előregyártott beton fagyálló térkő lapok

1,5 cm

20 cm

1 rtg

termett talaj (szükség esetén felső réteg tömörítendő)

2,5 cm

1 rtg

F12 - vasbeton attika 20 cm

1 rtg

tömörített kavicságyazat

P03 - talajon fekvő padló, vizes helyiségnél és akusztikailag igényes helyeken

Jansen VISS 50/80/2.0 strukturális borda és lizéna - RAL 9010

1 rtg

aljzatbeton

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

üvegezés (4.4VSG-16-6ESG)

ragasztó ágyazat

bitumenes kellősítés

1,5 cm

8 cm

magas kopásállóságú kerámia burkolat (padlóösszefolyóval)

0,3 cm

mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

25 cm

3,0 cm

gumialátét (szükség esetén, bizonyos gépek alatt)

1,2 cm

1 rtg

mészhomok válaszfal (Silka HM 150 NF+GT) Rw=52dB

F10 - függönyfal, beltéri

1 cm

15 cm

mészhabarcs vakolat, glettelés, festés

15 cm

gipszkarton tábla (normál) vizes helyiségekben impregnált kivitelben

2x1,25 cm

öntött műgyanta padlóburkolat

1 rtg

1,5 cm

2x1,25 cm 5 cm

PE technológiai fólia

T04 - lapostető, uhpc híd

1 rtg

technológiai PE fólia kőzetgyapot úsztatóréteg

5,2 cm

cor-ten acél homlokzatburkolat, 300x180 cm hajlított táblás, rejtett illesztéssel

esztrich aljzatbeton

1 rtg

esztrich aljzatbeton

1 rtg 3 cm

8 cm

hidrofobizált ásfányi szálas hőszigetelés külső mezőben homlokzatburk. hátszerk. tartályfaltól függetlenül

kent vízszigetelés

8 cm

rendszerazonos ragasztás

8 cm

kőzetgyapot úsztatóréteg

mélyalapozó, festés vizes helyiségeben ragasztott kerámia burkolat

légrés

1 rtg

formahabosított oázislemez vízmegtartó réteg 4 mm vtg. gyökérálló öntapadós mod. bitumenes vstg.lemez vízszigetelés

1 rtg

technológiai PE fólia

3 cm

0,5 cm / 1,2 cm

1,5 mm

műanyag fátyol

felületkezelés esztrich aljzatbeton

1 rtg

F11 - függönyfal, homlokzati

25 cm

intenzív vegetáció (li t b.) (attika melletti 50 cm mezőben föld helyett fehér folyami kavics)

1 rtg

1 rtg 8 cm

F07 - gipszkarton válaszfal (10cm), általános és vizes helyiségek

5 cm

T01 - lapostető, bubble-deck födém fölött zöldtető 50 cm

0,5 cm

gipszkarton vázszerkezet, kőzetgyapottal kitöltve

2x1,25 cm 0,5 cm / 1,2 cm

P07 - közbenső födém, vizes helyiségnél 0,5 cm

mélyalapozó, festés vizes helyiségeben ragasztott kerámia burkolat gipszkarton tábla (normál) vizes helyiségekben impregnált kivitelben

10 cm

heradesign superfine A2 fagyapot akusztikai falpanel RAL 9005

P02 - talajon fekvő padló, akusztikailag igényes auditóriumi térben

P04 - talajon fekvő padló, gépészeti térben

P01 - talajon fekvő padló, általános helyen

0,5 cm / 1,2 cm 2x1,25 cm

gipszkarton vázszerkezet (erősített), kőzetgyapottal kitöltve (min. 90kg/m3) gipszkarton tábla (normál)

35 mm

0,5 cm / 1,2 cm

TETŐ RÉTEGRENDEK

F08 - gipszkarton előtétfal (10cm), általános és vizes helyiségek

10 cm 2x1,25 cm

2x1,25 cm F03 - acél tartály fala, beltér

5 cm

PADLÓ RÉTEGRENDEK

F02 - vasbeton fal, homlokzati

20 cm

A-A METSZET M = 1:50

SZÉKESFEHÉRVÁR / KIRÁLYSORI FŰTŐERŐMŰ

CSIHA ANDRÁS SÁNDOR DIPLOMATERV 2021

KÖZPONT // INFO- ÉS TUDÁSTÁROZÓ

Közösségi alkotóház Dörögdy Anna Pécsi Tudományegyetem

Nagymányokon az 1800-as évek elejétől folyt szénbányászat 1964-ig. A feketeszén kitermelése bejárta a hagyományos bányászati módszerek evolúcióját a kézi fejtéstől a gépesített feldolgozásig. 1936-ban felépült a Brikettgyár, ami a Mecseki Szénbányák 1992-es felszámolásáig működött. 1999-ig több cég próbálkozott a gyár újraindításával, de mind sikertelenül. A gyárudvar mai képét az épített örökség romladozó foszlányai és a területét visszafoglaló erdő határozza meg.

Az alkotóház terei publikus és privát csoportba sorolhatók. A meglévő épület tereit a látogatóknak szánt publikus terek töltik fel tartalommal, a művészek az új épületrészben helyezkedhetnek el. A más-más területen tevékenykedő művészek elvonulhatnak privát műtermeikbe, leválva a közönségről és egymásról is. A funkciók elválasztását az épületben használt anyagok és színek könnyítik meg. 29

Se nem leszállópálya, se nem rozsdatemető Edvy Atina, Kammermann Lilla, Péter-Szabó Eszter, Varga Lilla Luca, Zöller Enikő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Külső-Ferencváros, Csepel és Kelenföld rozsdaövezetei a - mára megdermedt - gyáripar kiszáradt, elfeledt sebeiként üszkösödnek a város szövetében. Csendben egymástól is elvágva nyugszanak a város és azt körbeölelő külvárosi-elővárosi-kertvárosi övezet között. A város pereméből értékes tartalékká, örökséggé és a kompakt városfejlesztés előfutárává avanzsálhatnának. Posztumus erre nem lesz lehetőség. Szerény javaslatunk egy gondolatkísérlet arra, hogy hogyan integrálhatók Budapest déli szektorának egykori gazdaságának színtereibe, a hozzá tartozó örökségének szövetébe a városból hiányzó kulturális funkciók, hogyan transzformálódhatna a rozsdaövezet a meglévő ipari épületek megőrzésével a város aranytartalékából a város valós részévé?

Túl értékes leszállópálya az ipari örökség Budapest közepén a sokemeletes üvegpalotáknak és űrhajóknak. Az ipari tájhoz, gabonatárháztól sertésvágóhídig, sokezer budapestinek kötődik emléke. Szeretnénk ha

ezeken a területeken az iparról, kapcsolódó sorsokról és értékekről mesélne a város. És a tartalom ígérjük, hogy nem is lesz annyira légből kapott.

A vizsgált terület, a déli szektor (Ferencváros, Csepel, Kelenföld) közötti kapcsolat és a vele kiépülő infrastruktúra a BFK városra erőltetett presztízsprojektje. A mi víziónknak ugyan hátszelet biztosít a Galvani híd, hiszen a vizsgált területek együttes kezelését teszi lehetővé a híd által teremtett közvetlen kapcsolat, de fordítva ez 35

semmiképpen sem igaz: hiszen míg a Galvani módszertanában az oktrojált és top-down stratégiák dominálnak, a mi gondolatkísérletünk az in situ ipari épületek védelmén, a meglévő funkciók figyelembevételén és a helyi közösségekkel kezdeményezett párbeszéden alapul.

Kelenföld

Csepel

Ferencváros

Kelenföldön a 18. századtól a szőlőművelés volt jellemző, ám a 19.században, a növekvő óbudai telek árak következtében felbukkantak az első ipartelepek, 1884 óta üzemel a Kelenföldi pályaudvar. A Fehérvári úttól keletre gépipari, textilipari, optikai, konzervipari és édesipari üzemek létesültek. Ma már kevés gyárban zajlik termelés, a területeket újra használják, kulturális- illetve sportközpontok jöttek létre.

1892-ben a Weiss testvérek megnyitották konzerv és töltényhüvely gyárukat az addig leginkább legelőként használt Csepel-Szigeten. Az ipari terület és a kikötő dinamikusan fejlődött, ma már egy sokszínű, több korszakon átívelő ipari örökséggel rendelkező terület található a sziget északi csúcsán. Az 1980-as évektől fokozatosan leépült az ipari tevékenység, de még ma is működik a csőgyár, a bicikligyár, az öntöde és a Csepeli Erőmű.

1877-ben adták át a ferencvárosi rendezőés teherpályaudvart, mely korának legnagyobbja volt Közép-Európában. A kerületben épült fel 1932-re a Nagyvásártelep is, mely a Soroksári út és SoroksáriDunaág között állt és a Központi Vásárcsarnokot tehermentesítette, két kikötő és 20 vágány segítette a budapesti élelemelosztást. A pályaudvar és a Duna közötti, egykor országos jelentőségű gyárak és vágóhidak épületeinek jövője kérdéses.

FERENCVÁROSI RENDEZŐPÁLYAUDVAR

HAJTÓMŰ ÉS FELVONÓGYÁR

ÚJBUDAI KÁBELGYÁR

SERTÉSVÁGÓHÍD VÍZTORNYA

GYAPJÚFONÓ ÉS SZÖVŐGYÁR RAKTÁRA

BUDAFOKI ÁRAMÁTALAKÍTÓ

KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR

VILLAMOSSZIGETELŐ- ÉS MŰANYAGGYÁR

BUDAI HENGERMALOM

83 28 19

MAHART GABONATÁRHÁZ

192

2-4

SERTÉSVÁGÓHÍD CSARNOKA

-32

FÉSŰSFONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR

192

196

RADIÁTORGYÁR

WEISS MANFRÉD ACÉL- ÉS FÉMMŰVEK

SZTREGOVA UTCAI GYÁRTELEP

LÁMPAGYÁR

188

902

FEGYVER- ÉS GÉPGYÁR

187

194

3 196

JULIUS MEINL KÁVÉPÖRKÖLŐ ÜZEM ÉS RAKTÁR

GYAPJÚFONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR

CSEPEL MŰVEK

192

Belvárosi algaerőmű Fehér Anna Ditta Budapest Metropolitan Egyetem

Az algák az egyik legősibb és legsokoldalúbb mikroorganizmusok a Földön. Ha megértjük a működésüket és megfelelően élünk velük együtt, a lebontó folyamataikat energiatermelőként integrálhatjuk a városszövetbe.

A Merlin Színház Budapest egyik ikonikus helye volt, az épülete maga eredetileg trafóházként funkcionált. Az algaerőmű segítségével a hely visszanyerheti

ezt az eredeti funkiót, 21. századi, tiszta energiatermelő, várostisztító formájában.

A hely közösségi szellemét megőrizve, a különböző algatermesztési formák bemutatásával a városlakók megérthetik és megtanulhatják az otthoni algatermesztés módjait, a workshopok és kiállítások segítségével pedig megismerkedhetnek az alga felhasználásának egyéb formáival.

Merülés Gaál Viktória Budapest Metropolitan Egyetem

Egy olyan szórakoztató létesítményt szerettem volna létrehozni, amely által visszaadom az embereknek a víztornyot. Főleg a városrészben lakóknak és azon belül is leginkább a gyermekeknek. Egy ipari műemlék épületről beszélünk, amely évek óta üzemen kívül és kihasználatlanul áll, ezen okokból rohamosan romlik is az állapota. Hiszen egy épületnek az tesz a legrosszabbat, ha nincs használva.

Szeretném bevinni az épület belsejébe azt az aurát amelyet kívülről látunk. Amely engem, és a környéken élő számtalan gyereket is megfogott. Az épület áttervezésekor utazás és a kaland élménye volt a fő szempont számomra. Az épület külsejének megőrzése mellett. Ezeket azzal érem el, hogy az új kiszolgáló funkciókat és a bejáratot a föld alá vittem le, egy újonnan hozzáépített pinceszintre. 45

A víztorony törzse kapja a szállító funkciót. Mint egy sílift viszi föl-le az embereket a buborék vasút. Közben fény hang és füst játék adja át a merülés élményt. Föntre megérkezve, az egykori víztartály helyén egy lakás, vagy stúdió színház méreteinek megfelelő színjátszó tér kapott helyet, gyerekelőadásoknak. Egy élményt szeretnék adni az embereknek a paneldzsungel közepén.

Lengyár Horváth Márton Széchenyi István Egyetem

Komárom egyik legelső gyárát, a lengyárat 1904-ben alapították, és 2019-es bezárásáig folyamatosan üzemelt. Az egykori gyártelepet napjainkra körbe nőtte a város. Keletről egy főút, északról egy lakótelep, nyugatról egy garázssor és egy temető, délről pedig kisebb műhelyek és raktárak határolják a tömböt. A projekt célja az volt, hogy a lengyár területét innovatív eszközökkel integráljam a város szövetébe, és az új funkciókkal kezeljem Komárom központhiányát.

Erre egy több ütemből álló fejlődési programot találtam ki, melynek alapja a kijelölt beavatkozási pontok, és a városrész kialakulását szabályozó keretrendszer. A tervezést hosszú kutatómunka előzte meg, mely során a tömb körül öt, funkcióban és hangulatban egymástól jelentősen eltérő karakterű területet különböztettem meg.

Beavatkozási pontokat jelöltem ki, amelyek egy növekedési program kiindulásipontjai lehetnek. Mindegyik beavatkozás valamilyen formában a pontok jelenlegi profiljának, arculatának folytatása.

A területen elhelyezett intézmények, szolgáltatások szerves módon, akár egy nőtt város, a meglévő adottságokból és karakterekből alakulnak ki. A gyár meglévő épületei új közösségi funkciókat kaptak. Egyik terület sem monofunkciós. Ott ahol lakás van, ott van munkahely, kereskedelem, zöldterület, és közösség is. Egymásra hatásukkal segítik az aktív és élhető városközpont létrejöttét. Ezt megőrzendő, kidolgoztam egyfajta szabályozási rendszert, amely egy térbeli diagram alapján meg tudja mondani az adott pontokon a különböző funkciók egymáshoz viszonyított arányait. A tervezett beavatkozások nem egy végcél elérését, hanem egy folyamat elindulását és fenntartását, rugalmas alakíthatóságát segítik. A keretrendszer bővíthetősége, mint alapelv az egyes házak építészeti kialakításától egészen a város struktúrájáig mindenhol érvényesül.

A tervezett beavatkozások nem egy végcél elérését, hanem egy folyamat elindulását és fenntartását, rugalmas alakíthatóságát segítik. A keretrendszer bővíthetősége, mint alapelv az egyes házak építészeti kialakításától egészen a város struktúrájáig mindenhol érvényesül.

GSEducationalVersion

terület

profilok

beavatkozási pontok

arányok

beépítés

kapcsolat

arculat

szabályozási elv

Magkeverő Jakab András Széchenyi IStván Egyetem

A tervem elsődleges témája, egy a Csorna malomipari múltjából megmaradt, használaton kívül álló, magkeverő épület és ahhoz tartozó nagy területű raktárak, tárolók területének revitalizálása, újrahasznosítása. Egy rozsdafoltként létező terület problémájának kezelése, amihez közvetlenül kapcsolódott a városszövet fejlesztési koncepciójának megoldási javaslattétele is.

A nagy léptékű épületegyüttest értékleltárral vizsgáltam meg. A számomra értékes és koherens elemek megtartása mellett, a nem megfelelő kapcsolatot alkotó elemek elbontására teszek javaslatot. Így felszabadul a fő tömeg, az idők során rárakódott toldalékaitól. A magtároló épülete új funkciót kap, egy színvonalas étterem kerül kialakításra az alsó szinteken. Az izgalmas 57

térélményt kínáló, többszintes fogyasztó tér helyezkedik el a fő tömeg alsó szintjein. Az ezt kiszolgáló konyha technológia, egy olyan elhúzva kapcsolt tömegben kerül elhelyezésre, amely semilyen formában nem kíván hivalkodni, vagy rátapadni a vezér elemre. A további felsőbb szinteken, szintén téri élményt is kínáló szállások, szobák kerültek elhelyezésre.

A tervem további témája, hogy a toldalék épületek elbontásával keletkező területre, egy szabadabb beépítési szövetben elhelyezett lakóövezet kialakítására teszek javaslatot.

A szövet feltárásához új út kialakítására van szükség. Ezzel, a körbe épült városszövet megnyílik. A belső területek használatára kínálkozik lehetőség. A terv az új beépítés létrehozására 4 ütemben kínál megoldást.

RE-GANZ Jávor Soma Szent István Egyetem különdíj

A Hajtóműhely épületét Mátrai Gyula vezetésével Pászti Károly, Vasek László és Ozorai Imre tervezte, az épület bővítését pedig 1984-ben Almstaier Ottó. Az épületben a kezdetekben gőzkazánok építését végezték, majd 1949-ben államosították az üzemet és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A gyár területén ezután 5 tonnás úszódaruk sorozatgyártása kezdődött meg. A második világháború után a Ganz Danubius építette a világ legtöbb úszódaruját egészen az 1990-es évekig, amikor leállt a hajógyártás itthon.

Azóta nem csak a Ganz-sziget áll elhagyatva, de a Népsziget is folyamatosan épül le, és mára már a degradálódott növényzet és elhagyott vállalati üdülők jellemzik. A koncepcióm alapja, hogy minél változatosabb funkciókkal töltsem meg az épületet, melyek így szélesebb érdeklődési kört tudnak lefedni, és a komplexumot folyamatosan élettel töltik meg. Mindemellett szerettem volna lehetőséget biztosítani a fiataloknak, illetve kisebb önálló alkotóknak, művészeknek, akik még nem engedhetik meg maguknak a saját stúdiót.

A Népsziget kiváló lehetőséget tud nyújtani a rekreációs területek bővítésére, hisz a természet közelsége kedvező élettani és környezetpszichológiai hatásokat gyakorol az emberekre. Az épületegyüttesben így a hagyományos és digitális műhelyek, illetve a munkalehetőségek mellett helyet kapott a gasztronómia, a kultúra, illetve a szórakozás is. A tervemmel célom tehát a Ganz-sziget rehabilitálásán túl a Népsziget újbóli becsatolása a város vérkeringésébe.

A ’84-es bővítéssel az épület együttesben kialakult egy markáns kontraszt a két épületrész között. A tervezés során ezt a kontrasztot a külső megjelenésen túl a belsőben is szerettem volna megeleveníteni, mind a funkciók választásában, mind a belső terek kialakításában. Az épület 5 fő funkció egységre bontható: Előcsarnok és Étterem, Műhelyek, Kiállító terem, Rendezvény csarnok és az Irodablokk. Az eredeti épületrész karakterét a külső téglaburkolatos homlokzata és annak tagolása, illetve a belső

helyszínen előre gyártott vasbeton szerkezete adja. Így ezek megtartása és kiemelése fő szempont volt a tervezés elejétől kezdve. Hogy az épület monumentális méreteit érezni lehessen a terek túlzott felosztása helyett „ház a házban” jelleggel konténereket helyeztem el, illetve galéria szintekkel tagoltam. Ezekbe a konténerekbe kerültek a kiszolgáló funkciók. Szintén konténerekben kialakítva jelennek meg a Műhelyek. A műhelyek „hermetikusan” zárhatóak, így nyugodt alkotó teret biztosítanak a festőknek, szob-

rászoknak, viszont különböző méretükkel és sorolásukkal teresedéseket, „találkozási pontokat” alakítanak ki. A Kiállítótér lehetőséget biztosít az itt alkotó művészeknek is, hogy bemutassák munkájukat, akár több művészeti ágon is átívelő tematikus kiállításokkal. Ebben az egységben a konténerek a külső előtető alatt, belógatva jelennek meg, egy irányított „kiállítás folyosó” formájában.

üvegét, fényáteresztő hőszigeteléssel kitöltött, két rétegű, matt felületű üvegpallókra cseréltem. Az átriummal kiharapott épülettömegre tervezett új könnyűszerkezetes irodaszint két rétegű homlokzatának külső rétege szintén matt felületű üvegpalló, így az eredeti eresz vonala fölé emelkedő tömegek könnyed „felhőszerű” hatással jelennek meg.

A ’84-es bővítés az eredeti épület raszterét meghosszabbította és egy új, 38 m széles acél csarnokkal oldalirányban megtoldotta. Így az épület mélysége majdnem duplájára nőtt. Ezt a „lepényszerű” tömeget szerettem volna oldani egy belső átrium kiharapásával. Így az átrium felől megoldott lett a belső irodaterületek természetes megvilágítása is. Az előregyártott vasbeton panelek kívülről hőszigetelést és kompozit fémlemez burkolatot kaptak. Az acél szerkezetű épületrész kopolit

Az acél szerkezetű épületrész belmagasságát kihasználva került kialakításra a Rendezvénycsarnok, mely egyrészről zsilipesen megközelíthető a fő épülettömegből, másrészről az eredeti 11,6 x 6 méteres kaput felhasználva egybenyitható a szabad térrel is. A csarnok másik oldalán található buszparkoló felőli kapu biztosítja a hátsó „gazdasági” feltöltést, illetve koncert vagy rendezvény esetén a backstage külső megközelítését is.

Az Irodablokk a rendezvénytértől az átriummal elválasztva került kialakításra. Az I. emeleten kaptak helyet a digitális alkotó műhelyek. A bérelhető munka-állomásokon és irodákon, tárgyalókon túl, különféle digitális eszközökkel ellátott szobák találhatóak itt, melyek a különböző digitális művészeket és alkotókat segítik. Például fotó stúdiók, green box szobák, podcast stúdiók, motion capture szoba, VR szoba – mindez a kisebb cégeket, digitális művészeket, tartalomgyártókat, 3D modellezőket, grafikusokat, vagy akár építészeket támogatja. A kiterjesztett valóság (Augmented Rea-

lity = AR) segítségével, ezek a digitális művek is megjeleníthetőek a kiállítóteremben, egy egyszerű szemüveg segítségével. Ezzel egy teljesen egyedi, a digitális és a hagyományos képzőművészetet ötvöző kiállítás születhet meg. A II. emeleti irodaszint két rétegű homlokzata belülről opál fóliázott üvegezésű. A két réteg között LED világítás van, így a természetes fénnyel együtt folyamatos szórt fényt biztosít az iroda területére. Az irodáknak hagyományos megnyitása csak a homlokzattól visszahúzott teraszok, illetve a belső átrium felől van.

Hang művek Kaczián Tibor Budapesti Metropolitan Egyetem

A Budapesti Városi Vasút egykori áramfejlesztő épületének újjáélesztése, melynek programja egy zenei kiadó cégből, zenei stúdióból, loft-lakásból, valamint bérelhető irodákból és lakásokból áll. Szándékom volt az ipari építészeti emlékek és saját elképzeléseim között szimbiózist teremteni, ahol pl. a száz éves daru együtt él a modern elemekkel. Egyes 3D-modellekhez parametrikus tervező szoftvert alkalmaztam.

Budapest XIII. kerületében, a Népfürdő és Révész utca sarkán áll a 110 éve épült ipari sarokház. Az áramfejlesztőt 1980 után hőerőművé alakították át, 2010 óta üresen áll. A tervezés tárgya a Dunával párhuzamos szárny hasznosítása: zenei profilú cég, loft, stúdió, irodák, lakások. Kutatás alapján helyreállítottam a régi főbejáratot, a további új bejáratok kialakítása mellett. A déli végfalat nagy üvegfelülettel nyitottam meg, lamellás árnyékoló felülettel takartan. Alatta teherporta-bejárat van lépcsőházi teherlifttel. A helyreállított főbejárat újra hangsúlyt ad a főhomlokzat déli végének.

A könnyűszerkezetes lépcsőház az épület teljes magasságában átlátható. Intimitást a felső loft-szintnek az elfehéredő lcd-üvegpadló ad. Az ipari építészetet az olajban égetett ill. corten-acél felületek idézik meg a ház eredeti szelleme szerint. Parametrikusan tervezett vasrács épül be az ipari designba: együtt él egymás mellett a hagyományos ipari esztétika és az egyedi, modern szoftverrel létrehozott mintázatú vasszerkezet. A lift cortenacél vastorony. A főlépcsőház másik oldalán motoros plató van beépítve, nehéz eszközök felvitelére.

A loft-térben az ipari csarnok egyterűsége érvényesül: egyben tartottam a teret, a leválasztott szobák, fürdő nem szabdalják fel kis helyiségekre. Háttérben a hangstúdió blokkjának fala, de hangszigetelt üvegen belátni a live-room-ba. Előtérben a lépcsőtér, járható üveggel. A konyha feletti napozótető födémje miatt, a konyhai területen kisebb a belmagasság. Háttérben a restaurált vágánydaru látható. Az épületszárny teljes hosszában megjelenik a felújított acél fedélszék, melynek terében gépészet és világítás van elhelyezve.

Az épület egy szeletében - ahogy a főlépcsőtérben - ismét feltárul a teljes belmagasság. Teljes alapterületen nem lehetett a nagy belmagasságú teret egyben tartani, a nagy belmagasság “drámáját” itt lehet átélni. Másik fontos szerepe a térnek, hogy összeköti a ház valamennyi használóját:.zenészeket, lakókat. Három hídon keresztül lehet elérni a déli és az északi épületrészeket. A hidak szerkezete azonos a főlépcsőházi acélszerkezettel. A kávézóból belső csigalépcsőn lehet a legalsó pihenőbe jutni. Innen, ill. a zöldfalas kerengőből elvben kijutást lehet adni a szabadba. A csigalépcső a csarnoképület eredeti vaslépcsője, restaurálva.

A járdaszinttől egy méterre van elemelve a földszint, itt irodák, kávézó és mosdóblokk találhatóak. Az említett három híd egyike itt köti össze a déli és északi szárnyrészt, az alagsori kávézó-vendégtér ill. a zöldfalas kerengő fölött. Az emeleten lakások lettek kialakítva, közös háztartási helyiséggel, és e szinten vezet át a második híd. A tetőtér déli részében loft-lakás és hangstúdió kapott helyet; a harmadik hídon át, a stúdióból közvetlenül a zenei kiadó irodát érjük el az északi szárnyrészben. A főlépcsőtér liftje és teherliftje a loft-lakás terébe érkezik; innen csigalépcsőn egy kisebb tetőteraszra vezet feljárat.

Kultúrtér Kovács Martin Széchenyi István Egyetem III. díj

Tervem Győrben a Vasúti pályaudvar mellet egy régi légoltalmi bunker és kazán épület, nagyon érdekes kompozíciójának rekoncepcionálása volt. Az épület érzékeny városszöveti kapcsolata végett és ahhoz, hogy igazán helyzetbe kerülhessen az épület, egy tágabb környezetet vizsgáltam. Minden apró változtatás egyre távolabb vitt a területtől, egy nagyobb, város szintű koncepció megszületését megalapozva. Ez pedig visszahatott egészen a tervem fő elemére, az épületre. A terv így két oldalról olvasható, hisz egyfajta generátorként hat a környezetére és a környezet vissza az épületemre.

A terv célja egy olyan (sub)kulturális hiánypótló park kialakítása Győrben, ami sok lehetőséget nyújt a művészek, sportolók, előadók, kikapcsolódni vágyók számára nemzetközi viszonylatban is. Az épület egy kávézót, kiállító-konferenciatermet és egy szórakozóhelyet foglal magába, a tömeg indusztriális elemeinek kihasználásával.

Kibővített koncepció, a választott épület intenzív városkapcsolata végett egy víziót készítettem, az épület környezetén túlmenően, annak városszöveti környezetére is. Vizsgáltam a területen a meglévő funkciókat, közlekedést, zöld területeket és egy olyan koncepciót próbáltam megalkotni, melynek elemei egymást erősítve kölcsönösen jól hatnak egymásra. Meghatároztam útvonalakat, melyeket zöld területekkel tagoltam és

ebben a hálóba szövődtek a régi funkciók, amiket még kibővítettem új elemekkel, néhol pedig csak új funkciókkal. Szűkebb környzetben a kizoomolás folyamata után, próbáltam a már felállított módszereket az épület körül is alkalmazni. Az épületet újraélesztő funkciók meghatározása utána, a sokoldalúságot növelő többlettfunkciókkal ellátott új elemeket hoztam létre a területen.Szerettem volna úgy létrehozni a teret, hogy az teljes mértékben birtokbavehető legyen a használói

számára, beleértve itt az “épületeket”. Egy folyamatosan pezsgő kultúrális vibrálást létrehozva. A tervezés során kialakult formavilág a frekvenciából adódott, amit a területen megmaradt két elem és a bennük lévő funkció generált. A régi vasúti fordító és az választott épület. Így alakult ki a környezeti tér is. Ezt háromdimenzióba kimozdítva alakultak tovább az izgalmas, sokoldalúan felhasználható teresedések.

Használható dombok és völgyek: az “épületek” intenzíven próbáltak kapcsolódni a térhez. A tér mikroklímáját a tervezett zöld felületek teszik élhetővé és árnyékolnak melegebb napokon. A területen létrehoztam vízfelületet is, hisz városi környezetben ugyanolyan fontos, sőt fontosabb a természettel való kapcsolat. Frekvenciavonalak pontosításával pedig kezdett szépen kialakulni a végleges forma. A funkciók megtalálták helyüket, és azokhoz hol tér, hol pedig épület társult.

Az épület egy henger, két téglatest és egy csonkakúp kompozíciójában próbál meg elbújni a városi rengetegben. Egyetlen pontja a kémény viszont a Győr több részéről is látszik és hívja fel magára a figyelmet. Az épület minden tömege külön funkciót kap és köztük létrehozott kapcsolatokkkal tud működni egy épületként. A bunker, henger épület egy szórakozóhelyet kebelez magába és olyan egyedi technikai megoldásokkal próbáltam színesíteni a táncteret mint például a 4Dsound vagy

3D projekció, ami így biztosít egy folyamatosan pulzáló táncteret. A nagyobb téglatest alsó szintje egy kávézó/bár funkcióval, felső emelete egy kiállító/konferencia/rendezvénytér lehetőségét tárja fel. Létrehoztam egy galériát körbe a robbanó üveg mellet, ahol pedig kiállítási térbővületként működhet. A kémény kúpjában pedig egy kilátópontot képzeltem. Ezekkel a funkciókkal bővül a téren kialakítot sportolás, rendezvény, próbatermek vagy épp mozi lehetőség, a kis tömeg pedig közlekedő.

Esztramos Esszencia Látogatóközpont Krajnyák N. Bence Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem I. díj

Az Esztramos hegy és környéke magával ragadó táj, melyet egykor vasérc és mészkő bányászat zsigerelt ki. Az 1996-os leállást követően a tájseb megmaradt, rozsdaövezetté vált, a hely elvesztette identitását. Ugyanakkor a romboló tevékenységnek köszönhetően felfedezésre kerültek a hegy egyedülálló barlangjai. A bányászati és barlangász értékeken túl az Esztramos geológia, botanika, régészet és helytörténet szempontjából is számottevő. Ezen aktuális adottságok átgondolt stratégiával a térség fejlődését idézné elő.

A projekt célja a térség turizmusának léptéknek megfelelő elindítása. A beavatkozások megalkotását az öko, fenntartató és Niche turizmus háttere inspirálta. Az alapgondolat a hely identitásának újraélesztése, a hegy gyógyítása, miközben egy múlttal integrált, rendezett jövőt alkotunk. Fontos az élmény alapú bemutatás szükséges beavatkozásokkal és a fenntartható működés előkészítése. Ezen elvek mentén került megalkotásra a

projekt alapját adó tervezet, az Esztramos Térségfejlesztési Stratégia Vázlat (ETSV), ami egy nyolc lépésből álló, komplex megoldást javasló program. Az ETSV lépései: szükséges infrastruktúra kiépítése; döntés a meglévő épületek jövőjéről; fogadólétesítmény építése, a hegytető megközelítésének lehetőségei, a hegytető hasznosítása, meditációs kabinok telepítése, a térség településeinek fejlesztése, igazodás az Aggteleki Nemzeti Park nívójához.

Építészeti aspektusból a tervezet fókusza a fogadólétesítményre helyeződik, amely a térségre nézve mozgatórugóként működik, a hegy léptékében pedig kapuként funkcionál, szűri a látogatottságot, lehetőséget ad a hegy megismeréséhez, ugyanakkor kontroll alatt tartja és védi azt.

Cél a minél kisebb beavatkozás stratégiailag olyan helyen, ahol lehetőség van a teljes megismerésre. [súlypont] A másik oldalról rendezetten kell bemutathatóvá tenni az értékeket, kiaknázva minden hegyben rejlő lehetőséget és megerősíteni a róla alkotott képet. [identitás] [súlypont + identitás = esszencia] Ezen esszenciális pont egy I-es bányaszinten található placc, amely kapcsolatban áll két, meglévő táróval,

lehetőséget ad a hegyláb bányaműveinek bejárására, megközelíthető, északi irányban pedig remek kilátást nyújt. Az épület megjelenését és formálását kettősség követi, egyfelől tisztelnie kell környezetét, amit kiszolgál: visszahúzódva együtt kell élnie vele (rejtett épületszárny), míg, mint turisztikai látványosság vonzóvá kell tenni: jelszerű kialakításra is igénye van (fogadószárny). Emellett mint jel, az új beavatkozás markáns megkülönböztetését is szimbolizálja. A belső szervezés fő elve, hogy egy fókuszált, bejáratnál lévő gócból döntheti el a látogató,

hogy mit szeretne megtekinteni, amihez a döntés előtt tudnia kell minden látványosságról. A lehetőség adott a teljes megismerésre, a választás a látogatón múlik. A Rákóczi-táró tengelyére tervezett épületkonzol (fogadószárny) a táró meghosszabbításának szimbóluma, amit a beavatkozást követően visszafoglal a természet. Belső világát egyszerű és világos anyaghasználat jel-

lemzi, ami az ipari közeggel is harmonizál és nem vonja el a hangsúlyt a környezetről. A rejtett épületszárny alapja az illeszkedés, funkciósémát követő, beton műtárgyak sorolásaként megjelenve. Terei a fogadószárnyra ellenpontozott hangulattal mutatkoznak meg, ahol a tárók hangulatát idéző, sejtelmes terek, nyers felületekkel a kiállításokra helyezik a fókuszt.

Merengő Menyhért-Mezei Flóra Budapest Metropolitan Egyetem különdíj

Az Érden található, régi téglagyári szárító területe csendes, magára hagyott környék. Közvetlen mellette fekszik az árvízveszélyes Beliczay- sziget, amit a Duna időközönként elönt. A területen rendkívül érdekes maradványok emlékeztetnek a régmúlt építményeire, nyomaira. Kirándulni vágyóknak terveztem egy területet, ami a helyszín adottságaira reflektál. Egy kijelölt útvonalon keresztül hozzáférhetővé teszi azt és különböző történeteket mesél el a látogatóknak. Felhasználva és újra élesztve ebben a gyönyörű geomorfológiai környezetben talált beton objektumokat, a téglagyári szárító megmaradt csontvázát és a talált beton tárgyat a Duna parton. A rideg, ipari jellegű építményeket finomabb, melegebb anyaggal és terekkel teszem lakhatóvá. A terület bizonyos részei a Duna árterületét képezik, amire különböző építészeti gesztusokkal reagálok.

Tervezési helyszínem pontjai: 1. A területen találtam két beton objektumot: a téglagyári szárító megmaradt beton csontvázát, és a rakodó betontömbjét 2. Beliczay- sziget 3. Duna- part

Funkciók - tervem több részből tevődik össze: 1. A téglagyári szárító beton csontvázából táborközpontot, csónaktárolóval 2. a Duna parton talált beton rakodó tömbjén révészlakot merengővel 3. a Beliczay- sziget árvízveszélyes területén, az azt behálózó turista utakat kiegészítve egy felső utat hoztam létre, ami áradáskor is járható, az út végén egy periszkóppal ellátott kilátóval

4. a terület száraz részein vesszőből font bivakokat szórtam szét 5. a Dunára vezető út végén pedig egy medencét alakítottam ki. Tervemben végig jelen van a kettősség. A rideg ipari jellegű építményeket finomabb, melegebb anyaggal és terekkel teszem lakhatóvá. 93

Adott egy beton mag/ váz, amire/ ami köré kerül a szárított natúr vörösfenyőből készült fa szerkezet. Az épületek karakterét ez adja. Beton és fa felépítmény kapcsolata. A szerkezet közé költözik be a szendvicspanel, melynek belső falai világos, melegséget árasztó fa burkolatot, a külső oldalai sötét impregnált vízálló fa borítást kapnának.

A téglagyári szárító beton csontvázából táborközpontot hoztam létre. Tetszett a megmaradt váznak az átláthatósága, átjárhatósága, amit nem akartam megölni. A beton csontvázra költöztem rá egy tömeggel, ami össze fogja azt. Ebben a térben alakítottam ki a szobákat, amik így nagyobb térélményt nyújtanak a kilátáshoz, felveszi a meglévő ipari épület erejét, és az alsó teret szabadon hagyja. Az alsó térben csónakokat lehetne tárolni, és egy szabad büfét alakítottam ki. Az alsó szint végét egy ”dugóval” zártam le. Itt találhatóak a táborközpontot kiszolgáló funkciók. Leghátul egy grottát hoztam létre, bevájva az agyagfalba.

A területen vesszőből font bivakokat szórtam szét, amik alkalmasak lennének arra, hogy a diákok, kirándulók megpihenjenek egy kicsit. Az általam létrehozott útvonal részeként kisétálhatunk a Dunára és egy medencében merülhetünk annak a vizében is. A másik talált beton tárgynál, a régi rakodó épületénél, a beton- fa tömegkapcsolatai hasonlóak a táborközpontéhoz. A betontömbre kerülő szinten alakítottam ki a révésznek egy lakot, amit napközben tudna használni. A felső szintre pedig fel lehet menni 360 fokos panorámával csodálni a Dunát.

Többféle szituáció alakul ki víz és építmények között. Van egy szituáció, amelyet a terv generál: a területtel együtt lélegzés. Van olyan út, ami együtt lebeg a vízzel. Az utak metsződéseit úgy alakítottam ki, hogy azok áradás idején is járhatóak legyenek. Amikor elárasztja a víz a területet, gyönyörű tükröződések jönnek létre. A Beliczay- szigetet behálózó, kirándulók által gyakran látogatott utakat egy felső úttal egészítettem ki, ahonnan egy újabb képe tárulhat elénk a szigetnek. Az út végén pedig egy kilátót helyeztem el. A kilátóhoz vezető utat úgy szerkesztettem ki, hogy a fairtás egy részét kihasználva azon áthaladva, több életteret is

megfigyelhessünk. Amikor elárasztja a Duna a területet, járhatunk a víz és a tükröződések felett. Az út végén található kilátót a sziget északi pontjára helyeztem. Különlegessége, hogy a mozgáskorlátozott és idősebb emberek is élvezhetik az általa nyújtott látványt. Beton magjában elhelyeztem egy periszkópot, ami a túlnyúlás alatt néz vissza Budapestre. A beton mag köré ül a faszerkezet, ami tartja a túlnyúló födémet és a tetőt. Belülről hálós, fémből készült ”hártyával” láttatnám a teret.

Újpesti Víztorony - Kiállítótér Nagy Fanni

Kiállítótér

Konzulensek: Mátrai Péter, DLA Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és kreatívipari kar Építészet és Design tanszak Z. Halmágyi Judit, DLA

Nagy Fanni Budapesti Metropolitan Egyetem

A munka során az Újpesti víztorony műemléki épület felújításának egy terve készült el. Az épületben egy kiállítótér, egy kávézó és egy kilátó kapott helyet. A tervezés során az volt a törekvés, hogy a műemléki épületet minél kevésbé alakítsuk át. Az épület monumentalitásának és belmagasságának kihangsúlyozása érdekében a kiállítótér szintjei az épületet átszúró üvegfolyósókon helyezkednek el. A víztorony mellet a környezete is átalakításra került: egy külső üvegépület és egy park is megépült a tervekben.

101

103

VÍZPL

Újpesti Víz Konzulensek: Z. Halmágyi J

Művészeti

Vízplacc Szurduk Dóra, Manhertz Ingrid Budapesti Metropolitan Egytem

Az Újpesti Víztorony újragondolása során egy olyan teret hoztunk létre, amely új esélyt ad a környékbeli hátrányos helyzetből induló gyermekek és fiatal felnőttek számára. A programunk kiegészíti a közelben található család segítő intézmény meglévő programjait. Célunk egy közösségi alkotó helyszín tervezése a kültéri és a beltéri terek kihasználásával, a fejlesztő programok számára egy közös, szerethető, innovativ, funkcionális tér létrehozása, ahol a kisgyermekek és a felnőttek is biztonságban érzik magukat, szívesen vesznek részt a programban és sajátjuknak érzik. Az így létrejött födém szerkezet, vagyis lebegő tetőnk a park második rétegeként funkcionál, egyfajta szociális védő hálóként, védőernyőként.

105

A tervezési feladat során egy már meglévő műemléki épület funkcióját kellett újra gondolnunk. A tervezés alatt nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a már meglévő épület értékeit megtartva, az új általunk kitalált funkciók a leghatékonyabb szimbiózisba kerüljenek, és működőképesek legyenek.

A torony egy kiemelt szerepben részesül az azt körül ölelő panelházak mellett. A torony belsejében felfelé sétálva az az érzés ötlött fel bennünk, hogy ez a hatalmas egybefüggő belső tér mennyire izgalmas, milyen aprónak érezzük magunkat a csigalépcsőn sétálva. A lépcső hosszú útja közben végig befelé és felfelé tekintettünk, hiszen maga a felfelé vezető út ami igazából izgalmas.

Az intézményünk iskola előkészítőnek, korrepetálásnak és kreatív, művészeti, sport foglalkozásoknak ad helyet az óvodások és a kisiskolások részére. A torony megtekintése során azt a következtetést vontuk le, hogy az egybefüggő belső teret mindenképp szeretnénk megtartani, a felfelő vezető út érdekessége miatt pedig ebben az épületbenhelyezzük el az óvodások és kisiskolások részére tartandó foglalkozásokat. 107

A toronyra kívülről úgynevezett protéziseket helyeztünk el, melyekben a foglalkozásokat tartják. Ezek a protézisek a megfelelő nyílászárók magasságában lettek elhelyezve. A protézisek méretét a meglévő tartószerkezet méreteiből alakítottuk ki. Ebből 4-et helyeztünk el az épületen, mindegyik eltérő méretű vagy irányú.

Ez a hullámzó beton födém felveszi a meglévő környezet ritmusát, tükrözi a hely hangulatát. A szerkezet átvágásai a környezetben található pocsoláyk formáit tükrözik vissza. Az oszlopok alakításával a tömegeket irányítani kívánjuk a belső udvarok, és a különböző sportok számára helyt adó terek között. A födém alakja és pozíciója pedig a környezet adottságai mentén alakult: a forgalmas út felől lezárja a teret, a lakótelep és a sétáló utca felől pedig megnyitja azt az emberek számára, a meglévő domb tetejéről pedig fel lehet mászni a szerkezet tetejére.

109

ÖSSZEGZÉS 2021. június 4-én online formában került megrendezésre az Ipari örökség 4.0 - Helyzetjelentés és vízióteremtés című konferencia, melyhez történeti ipari épületek újrahasznosítási lehetőségeit vizsgáló hallgatói tervpályázat is kapcsolódott. A tervpályázat a műemlékvédelem egy viszonylag fiatal, de annál több kihívást magában rejtő ágához kapcsolódik. Az ipari épületek nem tartoznak a klasszikus műemlékek közé, értékeik felismerése, a védelmükre irányuló szándék még a szakmán belül sem egyértelmű. Ez alapvetően három fontos okra vezethető vissza: Egyrészt korban hozzánk közel álló épületekről van szó, a viszonylag kevés XIX. századi (és elenyésző annál régebbi) ipari emlék mellett az ipari örökség legnagyobb részét XX. századi, hazánkban ráadásul a XX. század második feléből származó épület képezi. Ezeknek a korszakoknak az építészeti emlékeit a társadalom nem tekinti védendőnek. Az utóbbi hét évtized szocialista korszakából származó épületek pedig a korszak ideológi-

ai beállítottsága révén is negatív megítélés alá esnek. A másik ok, ami miatt az ipari építészet emlékeinek védelme nehézkes, hogy ezek az épületek a.szigorú funkcionalitás jegyében, építészeti sallangoktól mentesen, egyszerű műszaki megoldásokkal születtek, ilyen módon rendkívül távol állnak attól az épület-ideáltól, amit a társdalom szépnek lát, ráadásul ezt a képet az épületek leromlott műszaki állapota tovább rontja. A harmadik tényező az épületek hasznosíthatósága, különös tekintettel azok dimenzióira. A kérdés természetesen minden régi, funkcióját vesztett épület kapcsán felmerül, de a hatalmas csarnokok fenntartása, hasznosítása, az épülethez illeszkedő funkció megtalálása óriási kihívást jelent a fenntartó számára. A tervpályázat értékelése során a zsűri az értékek felismerését, tiszteletben tartását, az épületegyüttesbe helyezett funkció épülethez és települési szövethez való illeszkedését értékelte. Ezen szempontok alapján az alábbi díjazás alakult ki:

3. díj - Kovács Martin

Győr, állomási bunker és kazánház átalakítása kulturális központtá A pályamű komplex módon dolgozza fel a győri vasútállomás térségének aktuális problémáit. Az állomás melletti egykori bunker és kazánház épületében az értékfeltáró elemzést követően új, kulturális funkciót helyez el, de javaslatai kitérnek a környező épületekre is. A Bíráló Bizottság nagyra értékelte a rehabilitáció átfogó, összetett mivoltát. A pályázó figyelmet fordított a barnamezős terület tág környezetére, az abból levont téri következtetéseket logikusan végig vezette a terület egészén. Ez nem akadályozta meg abban, hogy bátran nyúljon a témához és a helyszínhez. A választott funkció merész, de a helyszínt figyelembe véve meggyőző választás – annyiban kiemelkedik a pályázat mezőnyéből, hogy akár valós beruházói mérlegelést is megérdemelne. A pályázó logikusan nyúl a meglévő ipari örökséghez, azt tömegében, felépítésében is átgondolt módon kezeli. A pályázat kiemelkedő értéke a pontosan megfogalmazott, igényes szöveges munkarész, illetve a magas minőségű vizualizáció.

111

2. díj - Csiha András

Székesfehérvár, királysori fűtőerőmű átalakítása kulturális és oktatási negyeddé, tározó hasznosítása A terv szerint a funkció nélkül maradt erőmű épületegyüttesbe új, kulturális funkció költözne. A barnamezős beruházás alapgondolata a használaton kívüli épületegyüttes bontása helyett annak átértelmezése, adaptálása az új funkciókhoz. A pályázat a meglévő környezet szerves, végiggondolt továbbépítését kínálja, építészetileg tiszta, szikár geometriájú szerkezetekkel. Az épülettömegek kezelésével a pályázó sajátos, érdekes viszonyokat teremt, építészeti gondolattá formálva a spontán kialakult ipari infrastruktúrát. A pályázó alaposan felmérte a jól megválasztott helyszín kontextusát, és olyan funkcióra tett javaslatot, amely életképesnek tekinthető. A tömb felnyitása társadalmi, építészeti, közlekedési értelemben nagyon erős gesztus, amelynek meggyőző következtetése, hogy az élhető városi térré válhat. Az az egyszerű gondolat, hogy a folyadéktartályt ipari nyersanyag helyett emberekkel tölti meg, konferenciaközpontot alakítva ki benne, és így építményből épület teremt, a pályamű legnagyobb értéke.

1. díj - Krajnyák N. Bence

Esztramos, bányatalap átalakítása látogatóközponttá A helyszín a Borsod megyei bányavidék különösen hányatott sorsú területe: a természeti szépségekben, barlangokban bővelkedő hegy egy része a gátlástalan bányászatnak esett áldozatul, majd a rendszerváltást követően maga a bánya hagyott itt maradandó emléket a romosodó épületek formájában. A pályamű mind vizuális világát, mind gondolatiságát, a tervezői hozzáállást illetően kiemelkedő minőséget képvisel. A szó legjobb értelmében vett építészetet látunk, az ipari örökség példaétékű kezelését. Kilendítve azt a holtpontról, a pályázó a semmivé lett helyből, a negatív állapotból hoz létre építészeti, táji, művészeti értéket. Gesztusával megbocsátást gyakorol a tájon elkövetett erőszakkal szemben, harmóniát, egyensúlyt teremt a régi és új épített elemek, valamint a természet között. Az érzékeny, empatikus tervezői megközelítés egyszerre kontrasztos, markáns, ugyanakkor finom beavatkozásokban testesül meg. A megjelenő formavilág nagyon mai, kortárs, de egy hallgatói pályázat esetében a hazai és külföldi előképek nyilvánvaló ismerete is fontos előnyt jelent. dr. Veöreös András, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Kar, Építészettörténeti és Városépítési Tanszék tanszékvezetője 113

Köszönet Zsűri

Támogatók/Partnerek

Stáblista

Hallgatói pályázati díjak

Szalay Szabolcs, Consilium Arts Alapítvány dr. Veöreös András PhD, építész, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Kar Építészettörténeti és Városépítési Tanszék tanszékvezetője Kovács Dániel, művészettörténész, kurátor, a MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum munkatársa

Programkoordináció - Bacsa Melinda Grafikai munka, arculat - Belkovits László Technikai háttér - Bölcs András Vágás - Nagy Réka Moderátor - Péter Zsolt Programkurátor, ötletgazda - Varga Piroska DLA Marketing, pr - Papp Borbála Grafikai szerkesztés - Casablanca 2000. Szeged Bt., Leszovits Gergely, Somkutas Bianka

Torula Művésztér Beke Márton Szabó Réka

Külön köszönet

Kaincz Orsolyának, dr. Veöreös Andrásnak, Szalay Szabolcsnak, Kovács Dánielnek

Concilium Arts Alapítvány - Torula Művésztér Nemzeti Kulturális Alap Építészfórum Széchenyi István Egyetem -Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Építészettörténeti és Várostervezési Tanszéke Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara

FUGA L’Harmattan Kiadó

Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz,. sokszorosításhoz, illetve más adatfeldolgozó rendszerben való tárolsához és rögzítéshez a kiadó előzetes írásbeli hozzájráulás szükséges. IpariÖrökség 4.0 ipariorokseg2020@gmail.com 2021