__MAIN_TEXT__

Page 1

LXVIII. | 2019. 5–6.


Tóth Balázs főszerkesztő

A SZERK. TISZTELT OLVASÓNK!

FOLYÓIRATUNK TÖRTÉNETÉBEN NEM ELŐSZÖR FORDUL ELŐ, hogy megcsúszunk egy-egy szám megjelentetésével. Olyan azonban még nem volt, hogy egy nagyon súlyos világjárvány közepén, többé-kevésbé önkéntes bezártságban dolgozzunk. Most mind a kettő megtörtént. Folyóiratunk szerkesztőinek folyamatosan az a céljuk, hogy olvasóinknak a tudományos igényű publikációkon túlmenően minél szélesebb körű, minél több területet felölelő szakmai információkkal szolgáljunk. A járvány miatti bezártság nem csak a szerkesztők közötti kommunikációt teszi nehézkessé, de rátelepszik a lelkekre is, ezért most különösképpen színes választékot állítottunk össze. Reméljük, lapunk eljut az olvasókhoz, és tudásuk gyarapításán túl érdekes olvasnivalókkal is szolgál az otthon töltött napokban. MINDEN, EBBEN A SZÁMBAN OLVASHATÓ, a távolabbi és a közelebbi múltba visszatekintő írás arról tanúskodik, hogy az építésre különösképpen igaz: a jelen a múltban gyökerezik. Részletesen ismertetjük a tavaly nem csak a szakmai sajtóban nagy érdeklődést keltett budavári építéstörténeti leleteket és azok jelentőségét, egy másik írásban pedig szerzőnk egy templom tervezése kapcsán adja közre gondolatait építészetéről és egyházáról. Vízy László közkedvelt Elfeledett rovatában egy újabb kiváló építőmester, a kevésbé ismert Lamping József életével és munkásságával ismerkedhetünk meg. Öt éve már annak, hogy eltávozott közülünk Winkler Gábor, tanítványa egy igen alapos tanulmánnyal adózik mestere emlékének. A múltban gyökerezik, azonban nem csak a jelen, hanem a jövő problémáját is jelenti a Magyarországon panelos építési móddal felépült többszázezer lakás. Lapunkban részletes elemzést olvashatnak ennek az építési módnak a történetéről és a jelenlegi helyzetről. TÖBB ÍRÁSUNK IS FOGLALKOZIK AZ ÉMI-BEN FOLYÓ SZAKMAI MUNKÁVAL. Három ország szakemberei dolgoznak az IS-SusCon nevű lakossági projektben, melynek célja a nagyközönség közérthető módon megfogalmazott tájékoztatása az építőanyagok környezeti hatásairól. Az ÉMI szakértői is részt vesznek ebben a feladatban, és ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az a tudományos igényű publikáció, amelyben a szerző a kerámiagyártás területén vizsgálja az életciklus-szemlélet szerepét. Nagy sikert jelent szakterületünk számára, hogy magyar elnököt választott a ENBRI, az Építéskutatási Intézetek Európai Hálózata. Nem választható el ettől a hírtől a tavaly lezajlott Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi innovációs házépítő verseny folytatásaképpen az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával az ÉMI Szentendrei Tudományos és Technológiai Ipari Parkjának területén 2020-ban megnyíló mintaházakat és építőipari termékeket bemutató látogatóközpont. 2019-ben volt 70 éves az Építéstudományi Egyesület, jelen számunkban képes beszámolót olvashatnak a jubileumi rendezvényről, az ÉTE jelenét és jövőjét pedig az Építőipari Nívódíj pályázatról szóló tudósításunk, valamint az ÉTE Diplomadíj pályázat díjazott munkáit bemutató tablók reprezentálják. A BME ÉPÜLETSZERKEZETTANI TANSZÉKE 150 éves múltra tekint vissza. A Tanszék előző vezetője, Szerkesztőbizottságunk elnöke ezt a másfél évszázadot vázolja fel cikkében. Másik írásában az évforduló alkalmából megrendezett konferenciáról, valamint a Tanszék történetét, kutatási, szakmai tevékenységének és oktatásának érdekesebb elemeit bemutató kiállításról számol be. Közzéteszünk néhányat a kiállított tablók közül, melyekből megismerhetjük, hogyan dolgoztak, rajzoltak a régiek, és milyen munkákkal foglalkoznak a Tanszék oktatói napjainkban. Az ő közreműködésükkel készültek és készülnek ugyanis a legjelentősebb beruházások, metróállomások, középületek, kulturális- és sportlétesítmények, valamint irodaházak és bevásárlóközpontok. Ennek a munkának legmagasabb szintű elismerése, hogy március 15-e alkalmából a legrangosabb magyar állami tudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat kapta megosztva Horváth Sándor építészmérnök, a Tanszék egyetemi adjunktusa és Pataky Rita építészmérnök, a Tanszék mestertanára. A Tanszék munkatársai a címlapunkon látható Puskás Ferenc stadion tervezési munkáiban is komoly szerepet kaptak. A nagyléptékű beruházás vezető tervezője Skardelli György Ybl-díjas építész március 15-e alkalmából Kossuth-díjat kapott. SZERKESZTŐBIZOTTSÁGUNK olvasóink nevében is nagy tisztelettel gratulál a három kiváló szakembernek!

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR |

2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.149


2019/5–6. TARTALOM | INHALT | CONTENTS

BEVEZETŐ 149

TUDOMÁNY 152

157 ÉPÜLET 160

167

TUDOMÁNY 169

174

TÓTH BALÁZS | A SZERK. Tisztelt Olvasó! BALÁZS TÓTH | Die Red. Sehr geehrter Leser BALÁZS TÓTH | The Editor. Dear Reader,

DR. TERJÉK ANITA | Életciklus szemlélet a kerámiagyártásban – Fenntarthatóság és környezettudatosság DR. ANITA TERJÉK | Lebenszykluskonzept in der Keramikherstellung – Nachhaltigkeit und Umweltbewusstsein DR. ANITA TERJÉK | Life cycle approach in ceramics production – sustainability and environmental awareness

HORKAI ANDRÁS | A panelos építésmód kialakulása, panel-helyzet Magyarországon ANDRÁS HORKAI | Entwicklung des Plattenbaus, Plattenbau-Gebäuden-Lage in Ungarn ANDRÁS HORKAI | Development of the panel system building construction method, situation regarding panel buildings in Hungary

DR. BECKER GÁBOR | Lapok egy műhely történetéből DR. GÁBOR BECKER | Seiten aus der Geschichte einer Werkstatt DR. GÁBOR BECKER | Pages from the history of a workshop DR. BECKER GÁBOR | 150 éves a Műegyetem Épületszerkezettani Tanszéke. Kiállítás és konferencia DR. GÁBOR BECKER | Die Abteilung für Baukonstruktionslehre der Technischen Universität ist 150 Jahre alt. Ausstellung und Konferenz DR. GÁBOR BECKER | The Department of Building Constructions of the University of Technology is 150 years old. Exhibition and conference

170

Az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) lapja Főszerkesztő: Tóth Balázs | A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Becker Gábor – BME, Budapest | A szerkesztőbizottság tagjai: Bozsaky Dávid PhD. – SZE, Győr; Kiss Rita MTA doktora – BME, Budapest; Dr. habil Stocker György – BME, Budapest; Prof. Dr. Koppány Attila – SZE, Győr; Magyar János – A-Híd Zrt., Budapest; Molnár Tamás DLA – PTE, Pécs; Preisich Katalin CSc – BME, Budapest; Sándor Viktória – ÉMI, Szentendre; dr. Szily Imre Balázs – SZIE-YBL, Gödöllő–Budapest; Szabó Péter PhD. – NyME, Sopron; Tóth Balázs – ÉMI, Szentendre; Vízy László ny. műemléki felügyelő – Budapest Előfizetési ár: 1100 Ft/db ÁFÁ-val • Éves előfizetési díj: 6600 Ft/év • Bolti ár: 1300 Ft/db • Dupla szám ára: 2600 Ft/db | A folyóirat lektorált cikkeket tartalmaz

Szerkesztőség: 1095 Budapest, Mester utca 87. Tel./fax: 06 1 201-8416, e-mail: info@epitokiado.hu, internet: www.magyarepitoiparkiado.hu | Kiadja: Magyar Építőipar Kft. | Felelős kiadó: Dévai Zoltán | Tervezőszerkesztő: Horváth Imre | Nyomdai kivitelezés: Keskeny és Társai 2001 Kft. | Felelős vezető: ifj. Keskeny Árpád Megjelenik évente hat alkalommal | Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest | Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen | Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta. hu/storefront/), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, hirlapelofizetes@posta.hu | A folyóirat egyes számai megvásárolhatók az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Budapest VII., Hársfa u. 19. szám alatti boltjában. Telefon: 351-9274, valamint: ELTE ÁJK Eötvös-pont 1053 Budapest, Kecskeméti u. 10–12. Telefon: 483-8001; ELTE Lágymányos Észak Eötvös-pont 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A (Gömb aula, 1. emelet) Telefon: 411-6500/6034; FUGA Budapesti Építészeti Központ 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. Telefon: 266-2395. Index: 25,553 HU ISSN 0025-0074 Címlap: Az új Puskás Ferenc Stadion bejárata (Cikk a 174. oldalon) • Fotó: Becker Gábor | Hátsó belső borító: Oldalak Sándy Gyula ábra tábláiból, 1928.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.150


TÁJÉKOZTATÁS!

facebook

web

Kedves Olvasóink! A rendkívüli helyzetre való tekintettel szerkesztőségünk úgy döntött, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt a honlapunkon mindenki számára elérhetővé tesszük az elmúlt 10 évben megjelent összes számunkat. Részletekért látogassák meg facebook oldalunkat (https://www.facebook.com/epitoiparkiado) valamint honlapunkat (www.magyarepitokiado.hu) Vigyázzunk Magunkra! Vigyázzunk Egymásra!

PORTRÉ 180

180

ELFELEDETT 188

196

ÉPÜLET 204

208 SZAKMAPOLITIKA 209

AKTUÁLIS 211

215

228

GÉCZY NÓRA | Winkler Gábor építész öröksége és építészeti módszertana NÓRA GÉCZY | Gábor Winklers architektonisches Erbe und architektonische Methodik NÓRA GÉCZY | Gábor Winkler’s architectural heritage and architectural methodology

SZEGŐ TAMÁS | Épületkutatás a Budavári Palota déli összekötő szárnyában TAMÁS SZEGŐ | Gebäudeforschung im südlichen Verbindungstrakt des Burgpalastes TAMÁS SZEGŐ | Building research in the southern connecting wing of Buda Castle H. MOLNÁR KATALIN | Lamping József (1881–1939) KATALIN H. MOLNÁR | Vergessene Architekten in Südtransdanubien. József Lamping (1881–1939) KATALIN H. MOLNÁR | Forgotten architects in Southern Transdanubia. József Lamping (1881–1939)

BENCZÚR LÁSZLÓ | Gondolataim az építészetről és egyházamról LÁSZLÓ BENCZÚR | Meine Gedanken zur Architektur und zu meiner Kirche. LÁSZLÓ BENCZÚR | My thoughts on architecture and my church

Magyar elnököt választott egy nemzetközi építésügyi szervezet Die internationalen Bauorganisation wählte einen ungarischen Präsidenten The international construction organization elected a Hungarian president

KOÓS PETRA | Mintaház- és építőipari termékbemutató látogatóközpont nyílik Szentendrén PETRA KOÓS | In Szentendre wird ein Musterhaus und Besucherzentrum für die Demonstration von Bauprodukten eröffnet PETRA KOÓS | A model house and construction industry product presentation visitor centre to open in Szentendre

217

ÉTE 70 jubileumi rendezvény ÉTE70 Jubiläumsveranstaltung ÉTE70 anniversary event

219

ÉTE Diploma Díj ÉTE Diplompreis ÉTE diploma award

228

Az Építéstudományi Egyesület épületgépész-mérnök továbbképzési programja Fortbildungsprogramm des Ungarischen Wissenschaftlichen Vereins für Bauwesen für Gebäudetechnik-Ingenieureer Postgraduate training program of the Hungarian Scientific Society for Building for building services engineers

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 151


TUDOMÁNY

Dr. Terjék Anita*

ektorált tartalom

ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET A KERÁMIAGYÁRTÁSBAN – FENNTARTHATÓSÁG ÉS KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KIVONAT/HU

ABSTRACT/ENG

A kerámialapok fal- és padlóburkolatként évezredek óta használatosak, a modern kerámiaipar már szinte minden felhasználási területre tud megfelelő terméket biztosítani. A fenntartható építés tekintetében is előtérbe kerültek a kerámialapok, hiszen a megfelelő építőanyag kiválasztása, vagyis a környezeti terhelés minimalizálása a fenntarthatósági célok elérésének kulcsa. Ebben támogat az életciklus hatásértékelés, ami segíti a gyártás folyamatában beazonosítani a legnagyobb környezeti hatást jelentő szakaszokat és az ezt eredményező anyagokat és/vagy folyamatokat. Az elvégzett elemzésekből egyértelműen látható, hogy a hatáskategóriák maximumát a tényleges gyártási szakasz (préselés, szárítás, égetés és mázazás) jelenti. Nemcsak a nagy mennyiségű elektromos áram és földgáz használat, hanem a szennyezőanyagkibocsátás is innen eredeztethető. A kerámiaipar viszont vezető szerepet játszik a fenntarthatóság és egészséges épített környezet kialakításában. Új termékés szolgáltatási innovációs lehetőségek jelentek meg. Egyre több gyártó terméke rendelkezik már Környezetvédelmi terméknyilatkozattal (EPD) és öko-címkével is.

Ceramic tiles have been used for thousands of years as wall and floor coverings, the modern ceramic industry can provide the right product for almost every application. Ceramic tiles have also come to the forefront of sustainable construction, as choosing the right building material, thus minimizing environmental impact, is the key for achieving sustainability goals. Life Cycle Impact Assessment helps in this process to identify production phase, materials and / or processes with the greatest environmental impact. From the analyzes carried out, it is clear that the actual production stage (pressing, drying, firing and glazing) eventuates the maximum of the impact categories. Not only large amounts of electricity and natural gas use, but also pollutant emissions can be derived from it. However ceramic industry plays a leading role in creating sustainability and a healthy built environment. New product and service innovation opportunities have emerged. More and more manufacturers have Environmental Product Declarations (EPDs) and eco-labels already.

Kulcsszavak: kerámia burkolólap, életciklus-elemzés (LCA), fenntarthatóság, fenntartható építés, Környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD)

Keywords: ceramic tiles, Life Cycle Analysis (LCA), sustainability, sustainable construction, Environmental Product Declaration (EPD)

1. | BEVEZETÉS A burkolóanyagok kiválasztása, beépítése elsősorban műszaki, gazdasági és esztétikai szempontok alapján történik. Ez a döntés azonban az energiaráfordításról, újrahasznosíthatóságról, hulladékképződésről is szól, továbbá nem hagyható figyelmen kívül az építőanyagok környezet-

re és egészségre gyakorolt hatása sem. Az egyik legfontosabb, amit megtehetünk a környezet védelme érdekében, az lakóterületünk tudatos megtervezése úgy, hogy tisztában legyünk a választásaink következményeivel. Alapvető fontosságú az alacsony környezeti lábnyomú megoldások keresése, amelyek ugyanakkor képesek kielégíteni a gazdasági igényeket, miköz-

ben magas esztétikai minőséget biztosítanak. A növekvő aggodalmaknak köszönhetően az iparágak egyre jobban odafigyelnek a környezetszennyezésre és az erőforrások csökkentésére, ugyanis az építőanyag-gyártásnak jelentős a szerepe az üvegházhatású gázok kibocsátásában [1]. A megújuló energiaforrások részarányá-

*okl. építőmérnök, PhD, műszaki fejlesztési és FIEK irodavezető, ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.152


TUDOMÁNY

nak növelése hozzájárul a gyártás környezetbaráttá és fenntarthatóvá tételéhez. Magyarország energia- és klímapolitikai stratégiájának célkitűzései között is szerepel, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. Mindezen szempontok mellett az anyagválasztás során azt is szem előtt kell tartani, hogy a kialakított szerkezetek a használati biztonságot és az egészség megőrzését szolgálják, valamint jó környezetet biztosítsanak. Az építményeknek mind egészükben, mind különálló részeikben meg kell felelniük a rendeltetés szerinti használhatóság kritériumainak. Jelen cikk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) [2] szerint az építményekre vonatkozó alapvető követelmények közül a higiéniára, az egészség- és környezetvédelemre, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatára helyezi a hangsúlyt.

2. | FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK Az építőanyagok fenntartható építés szempontjából történő vizsgálata fontos kutatási területet képvisel. Ismerni kell az építőanyagok környezeti hatását, amelyek meghatározó szerepet játszanak az épület környezettudatos tervezésében és kialakításában. A fenntartható építés stratégiáinak alapja többek között a fenntartható anyagok választása, olyanoké, amelyek életciklusuk során a lehető legkisebb környezeti hatást jelentenek [3]. A 305/ 2011/EU (CPR) rendelet [4] szerint a környezetvédelmi szempontok az építőipari termékek egyik alapvető követelménye. Mindemellett az épületek fenntarthatósági értékelésének fogalma nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi és a gazdasági teljesítményt is magába foglalja [5, 6]. A lineáris gazdasági modell, amelyben a természetből az alkotóelemeket kiveszik, átalakítják, majd felhasználás után hulladékként kezelik, egyre jobban viszszaszorul a körforgásos gazdasági modell előre törésével. A körforgásos gazdaság (Circular economy, CE) egy olyan megközelítés, amely bármely termelési rendszerre alkalmazható azzal a céllal, hogy minimalizálják a nyersanyag-igényt és a felhasználást (inputok), valamint a hulladék keletkezését (outputok) [7, 8]. További

előnyt jelent a hulladék keletkezésével és ártalmatlanításával járó költségek, valamint a kapcsolódó környezeti és társadalmi hatások csökkenése mellett az új termék- és szolgáltatási innovációs lehetőségek megjelenése az optimalizálás különféle szakaszaiban.

3. | KERÁMIA BURKOLÓLAPPAL A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSÉRT A kerámia a görög keramos (agyag) szóból került át nyelvünkbe. Mai jelentése szervetlen (főleg szilikát) anyagokból készített, magasabb hőmérsékleten kiégetett termék, ami alapvető szerepet játszik az életünkben, az építési termékektől kezdve a fogyasztási cikkekig [9]. Az MSZ EN 14411:2016 [10] harmonizált szabvány szerinti kerámia burkolólap széles körben használt építőanyag, aminek összetétele nem írható le egyszerű kémiai képletek segítségével. Alapanyagként a természetben megtalálható és gazdaságosan kitermelhető, kémiai és mechanikai módszerekkel tisztított és finomított, majd megfelelő arányban kevert kőzetek és agyagásványok keveréke szolgál [11]. A fenntartható építés tekintetében ezek a termékek különleges figyelmet igényelnek, hiszen a gyártás a nyersanyag kitermeléstől és előkészítéstől a formázási és szállítási folyamatokon át jelentős menynyiségű természeti erőforrást és energiát fogyaszt [12]. A versenyben maradás érdekében a kerámia burkolólap-gyártásban is a fenntartható fejlődésre irányuló szemléletet kell követni összhangban a 2030-ra elérni kívánt 17 fenntartható fejlődési céllal (Sustainable Development Goal, SDG), olyan új globális kihívásokra reagálva, mint a körforgásos gazdaság, a reziliencia (rugalmas ellenálló képesség), az intelligens városok és az új építészet, a fenntartható termelés és fogyasztás, valamint az éghajlatváltozás [13].

4. | A GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI A kerámiakészítés, mint agyagművesség az idők folyamán a növekvő igények alapján fokozatosan fejlődött iparrá. Az alapanyagot a jelenlegi technológiának megfelelően 1000–1250 °C-on égetik a kívánt mechanikai-kémiai tulajdonságok és ma-

gas esztétikai követelmények elérése érdekében [14]. A felhasználók mennyiségi igényeinek kielégítéséhez napjainkra a kerámia burkolólap gyártása ipari tömegtermeléssé fejlődött. A gyártástechnológiák a sorozatgyártás, a termelékenység növelése, a költségcsökkentés és a funkcionális igények változásának irányában fokozatosan alakultak át a jelenlegi, szinte teljesen automatizált, gyorségetéses módszerekké. A szilikátipari technológiák jelentős anyag- és energiaátalakítást valósítanak meg, komoly környezetterheléssel járnak, de egyben lehetőséget adnak a melléktermékek (fűrészpor, építőipari bontott anyagok) és hulladékok (selejt, elhasználódott anyagok, üveg) anyagában történő újrahasznosítására. Tekintettel arra, hogy energiaintenzív ágazatnak tekinthető, a kerámiaipar számos kihívás elé néz a következő időszakban annak érdekében, hogy össze tudja hangolni a klímapolitikai célok elérését a termelés megtartásával és növelésével, valamint a hatékonyabb és költségtakarékosabb munkával. A kerámiaipar számára tehát a környezetbarát megoldások érdekében hasznos a nagy környezeti hatású folyamatok, gyártási szakaszok azonosítása. A jövőbeni szigorú környezetvédelmi előírások betartása stratégiai döntéseket igényel [1]. Ugyanakkor a tudatosan kialakított építőanyag gyártástechnológia jó eszköze lehet az építésbiológiai kockázatok csökkentésének is.

5. | KERÁMIA BURKOLÓLAP ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSE A termékek környezeti szempontú értékelési módszerei közül ma az ún. életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) a legelfogadottabb [15]. Ennek célja az, hogy a termék, vagy technológia egész élete során (azaz a „bölcsőtől a sírig”) vagy annak egy lépcsőjében leírja a környezeti kapcsolódásokat és a lehetséges környezeti hatásokat a nyersanyag kitermelésétől a gyártáson és felhasználáson át a használt termék végleges elhelyezéséig. Az LCA lehetőséget is teremt arra, hogy az azonosított hatásokat tudatosan csökkentsék [16]. Az MSZ EN ISO 14040:2006 [17] szabvány leírja a termékrendszerekre vonatkozó koncepciót. Egy folyamat modellje grafikusan is ábrázolható (1. ábra).

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 153


TUDOMÁNY

Bemenet

nyersanyagkitermelés (1 t agyag)

atomizerezés (1 t atomizerpor) levegőbe, talajba és vízbe történő kibocsátások

víz

veszélyes és nem veszélyes hulladék

hulladékkezelés (1 t hulladék)

burkolólap gyártás (1 m2 burkolólap)

hulladék cement, homok

víz

beépítés és használat (1 m2 burkolólap)

szállítás (1 m2 burkolólap)

1. ÁBRA: Kerámia burkolólap életciklusa: bemenetek, outputok, funkcionális egységek és a fő közbenső termékáramok [18]

6. | LCA ESETTANULMÁNY 1.

kg SO2 eq/m2

Az egyszer égetett szárazon sajtolt mázas kőporcelán lap életciklus elemzése Spanyolországban készült 35 db cég be-

0,035 0,03 0,025 0,02 0,015 0,01 0,005 0

Savasodási Potenciál

1

kg PO4(3-) eq/m2

3,0E-3 2,5E-3

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 13

14

15

16

17

18

19 20

21

22

23

24 25

26

27 28

29

30

31

32 Distr. Inst. 33

34

35

5

6

7

8

9

10

11

12 13

14

15

16

17

18

19 20

21

22

23

24 25

26

27 28

29

30

31

32 Distr. Inst. 33

34

35

11

12

14 15

16

17

18

19

20

21

22

23

24 25 26 27 28

29

30

31

32 Distr. Inst.33 34

35

Eutrofizációs Potenciál

2,0E-3 1,5E-3 1,0E-3 5,0E-4 0,0E+0

kg CO2 eq/m2

1 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

2

kg CFC-11 eq/m2

3

4

Globális Felmelegedési Potenciál

1 1,OE-6

2

3

4

5

6

7

8

9

10

13

Ózon Lebontó Potenciál

8,OE-6 6,OE-6 4,OE-6 2,OE-6 0,OE+0 1 2,OE-3

kg C2H4 /m2

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 13

14

15

16

17

18

19 20

21

22

23

24 25

26

27 28

29

30

31

32 Distr. Inst. 33

34

35

12 13

14

15

16

17

18

19 20

21

22

23

24 25

26

27 28

29

30

31

32 Distr. Inst. 33

34

35

Fotokémiai Ózonképződési Potenciál

1,5E-3 1,OE-3 5,OE-4 0,OE+0 3

4

5

6

7

8

9

10

11

mázkészítés

2

atomizerezés

1

nyersanyagkitermelés

A termékek környezeti szempontú fejlesztése, optimalizálása segítségével feltérképezhető a teljes életciklus különböző szakaszaiban okozott környezetterhelés, számos esetben beleértve az életút végi hulladékkezelést is. Az elemzésekhez felhasznált adatokat a célnak megfelelő szempontok alapján kell összegyűjteni. A hatásvizsgálat során a leltári adatokat környezeti hatásuk alapján dolgozzák fel [3]. Amennyiben a környezetvédelemre helyezzük a hangsúlyt a természeti erőforrások védelme érdekében, valamint az energia és anyaghasználat csökkentése miatt, a tudatos stratégia kialakítása környezetkímélő gyártást eredményez [19]. Ennek 3 alappillére tehát a természetes nyersanyagok használata, fenntartható technológia alkalmazása és az újrahasznosítás [20]. A következőkben spanyol és portugál esettanulmányokon keresztül mutatjuk be a kerámia burkolólap gyártásra vonatkozó környezeti hatásértékelés LCAval kapott eredményeit. A vizsgált hatáskategóriák: Globális Felmelegedési Potenciál (Global Warming Potential, GWP), Savasodási Potenciál (Acidification Potential, AP), Eutrofizációs Potenciál (Eutrophication Potential, EP), Fotokémiai Ózonképződési Potenciál (Photochemical Oxidant Potential, POCP), Ózon Lebontó Potenciál (Ozone Depletion Potential, ODP).

burkolólap gyártás

2. ÁBRA: Spanyol mázas kőporcelán lapok életciklus elemzésének hatáskategóriái [18]

154 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

hulladékkezelés

nyersanyag

mázkészítés (1 t máz)

beépítés

víz

szállítás

energia

vonásával [18]. Az életciklus hét szakaszból állt: nyersanyag-kitermelés, atomizerezés (préspor előállítás), mázkészítés, burkolólap gyártása, szállítás, beépítés és használat, hulladékkezelés. Az elemzésben a funkcionális egység, vagyis a termékrendszerekhez meghatározott referencia egység: 1 m2 burkolólap, 20 év élettartamra vetítve. A vizsgálatok során egy speciális leltárelemzést dolgoztak ki a vállalkozásoktól közvetlenül összegyűjtött adatokból. Az éves adatok gyűjtése a „bemenetekre” (anyagok, víz, villamos energia, földgáz, üzemanyag stb.) és a „kibocsátásokra” (a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások, valamint a veszélyes és nem veszélyes hulladékok) irányult. Az elemzéshez a SimaPro 7.3 (2010) szoftvert alkalmazták figyelembe véve az Ecoinvent (2008) adatbázist az üzemanyag és villamos energia készletének konfigurálására. A 2. ábra mutatja be a vizsgált hatáskategóriákat, vagyis az 1 m2 kerámia burkolólap életciklusához tartozó környezeti hatásokat. A 2. ábra diagramjaiból is jól látható,

Kimenet


TUDOMÁNY

1,OE-01 8,OE-02 A (SO2 eq)

2,OE+01

1,OE+01

4,OE-02

0,0E+00

T1

T2

T3

T4

2,OE-02

T1

T2

T3

T4

T1

T2

T3

T4

2,5E-06 OD (kg CFC-11 eq)

E (kg PO4 eq)

6,OE-02

2,OE-02 0,OE+00

1,5E-02 1,OE-02 5,OE-03 0,OE+00

2,OE-06 1,5E-06 1,OE-06 5,OE-07 0,0E+00

T1

T2

T3

T4

5,OE-03

POF (C2H4 eq)

hogy az atomizerezés és a burkolólap gyártás járul hozzá a legnagyobb mértékben a kerámialapok életciklusának környezeti hatásához, ami oka elsősorban a nagy mennyiségű villamos energia és földgázfogyasztás. Ezen folyamatok során a frittek és mázok előállítása kiemelkedik abból a szempontból, hogy a legnagyobb mennyiségű veszélyes hulladék itt keletkezik, de magas a vízigénye is az olvasztási folyamat során. A legnagyobb vízfogyasztást viszont az atomizerezés eredményezi. Az összes hatáskategóriát tekintve a gyártási szakasz jelenti a legnagyobb hatást, ahol az égetés és szárítás játszik jelentős szerepet. Ezekben a folyamatokban a teljes életciklus fenntarthatóságának javítása érdekében kifejezetten ajánlott az elérhető legjobb technikák (Best Available Techniques, BAT) bevezetése.

GW (kg CO2 eq)

3,OE+01

4,OE-03

Hulladékkezelés

3,OE-03

Használat

2,OE-03

Beépítés Szállítás

1,OE+00

Burkolólap gyártás

0,0E+00

T1

T2

T3

T4

3. ÁBRA: Portugál burkolólapok életciklus elemzésének hatáskategóriái [21]

7. | LCA ESETTANULMÁNY 2. A Portugáliában készült életciklus-elemzés az ország központi régiójában található négy különböző gyártó kerámia burkolólapjára vonatkozik [21]. Az elemzés magába foglalja az életciklus minden szakaszát, tehát a nyersanyag-kitermeléstől, a teljes gyártási folyamaton keresztül, a kerámia burkolólap szállításán, beépítésén és használatán át a hulladékkezelésig. A gyártott termékek: T1 – egyszer égetett szárazon sajtolt mázas kőporcelán lap, T2 – egyszer égetett szárazon sajtolt mázatlan kerámia lap, T3 – egyszer égetett szárazon sajtolt mázas kőporcelán lap, T4 – egyszer égetett szárazon sajtolt mázas és mázatlan kerámia lap. Az elemzésben a funkcionális egység: 1 m2 burkolólap, 50 év élettartamra vetítve. Az adatok közvetlenül a vizsgált négy gyárból származtak, kérdőívek, auditok vagy közvetlen mérések alapján. Amikor nem állt rendelkezésre adat, akkor az Ecoinvent adatbázis adott verzióját használták. A 3. ábra a burkolólapok életciklus elemzésének hatáskategóriáit ismerteti. A T1 jelű lap mutatta a legjobb környezeti teljesítményt az összes hatáskategória között, kivéve az ózonréteg lebontását és a földhasználatot, amelyeknél a T3 lap jobban teljesített. A T4 lap kapta a leg-

GW - Globális felmelegedés, A -Savasodás, E - Eutrofizáció, POF - Fotokémiai oxidáció, OD - Ózon károsodás

rosszabb környezeti teljesítményt valamennyi hatáskategória esetében. A környezeti hatások különbségei a különféle nyersanyagkeverékekkel és az egyes gyártási folyamatokhoz szükséges működési feltételekkel magyarázhatók, különös te-

kintettel az égetési folyamat maximális hőmérséklet eltéréseire (1200 °C–1225 °C). Az elemzés a gyártásához használt nyersanyagok és segédanyagok szállításának különbözőségét is jól igazolja. A T1 lap esetében csakis kizárólag portugál alap-

4. ÁBRA: Termék-összetétel és gyártásleírás, példa [24] Anyag összetétele: agyag 32–34%, földpát (65% újrahasznosított anyag) 49–54%, alumínium-oxid 3 %, egyéb összetevő 9–16%. Gyártási eljárás: A nyersanyagokat, főleg agyag és földpát, összekeverik, megőrlik, majd a masszát az atomizerhez továbbítják. A gyártósoron a porlasztva szárított anyagot sajtolják az előírt alaknak és vastagságnak megfelelően. A nyerslap felületét speciális technikával dekorálják, az alját engóbbal fedik be. A dekorált lapot az alacsony fogyasztású hibrid gáz-elektromos kemencében 1200 °C hőmérsékleten kiégetik, és végül lehűtik. A minőségellenőrzést követően a hátoldalra üvegszálas erősítést ragasztanak. A táblákat a kívánt méretre vágják, majd tárolják, vagy csomagolást követően kiszállítják.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 155


TUDOMÁNY

5. ÁBRA: Az életciklus-elemzés szakaszai, példa [24]

anyagokat használ fel, így kisebb a szállítási távolság és ennek következtében alacsonyabb a levegőbe történő károsanyagkibocsátás.

Mindkét esettanulmányból egyértelműen látható, hogy a hatáskategóriák maximumát a tényleges gyártási szakasz (préselés, szárítás, égetés és mázazás)

jelenti. Az egyszer égetett eljárás során kevesebb az energiafogyasztás, ezáltal a gyártási idő és a környezeti terhelés csökkenthető. A technológia fejlődésének köszönhetően a selejt nagy része újrahasznosítható. A vízfogyasztás a termelési folyamat másik fontos szempontja, főként az alapanyagok őrlése és a mázolás igényli. A mai modern gyárak már évek óta újrahasznosítják a szennyvíz 100%-át az őrlési folyamatban. A nemrégiben bevezetett digitális dekorációs eljárás szintén jelentős csökkenést eredményez a kerámiatermékek négyzetméterenként felhasznált dekoratív anyagok mennyiségében, és további előnyökkel jár az általános környezeti hatás szempontjából. Megjelennek az aktuális építészeti igényekre alapozott innovatív termékek, amelyek az életciklus-elemzés alapján rendelkeznek már Környezetvédelmi terméknyilatkozattal (Environmental Product Declaration, EPD) és öko-címkével. A környezeti teljesítményértékelés jó alapot jelent ahhoz, hogy a termékekre vonatkozó környezetvédelmi terméknyilatkozat kidolgozásra kerüljön, ami nem más, mint az MSZ EN ISO 14025:2010 [22] szabvány szerint tanúsított nemzetközileg elismert öko-címke [23].

8. | EPD – KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKNYILATKOZAT

6. ÁBRA: Példa a kerámia burkolólap környezetvédelmi terméknyilatkozatában megadott hatáskategória értékekre [24]

156 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

A környezetvédelmi terméknyilatkozat egy olyan több oldalas dokumentum, amely érthető és összehasonlítható módon fejezi ki a termék környezeti teljesítményére vonatkozó adatokat. A gyártási folyamattal kapcsolatos általános információkkal (4. ábra) együtt a termék környezeti teljesítményét és hatásait életciklus-elemzéssel vizsgálják meg, amely lefedi az öszszes szakaszt (5. ábra), a nyersanyagok beszerzésétől és a gyártástól az élettartam végéig és az újrahasznosításig. Az EPD előállításának lépéseit egyértelműen a Termékkategória Szabályok (PCR) elnevezésű dokumentum tartalmazza. Minden PCR egy termékkategóriára vonatkozik, garantálva ezzel az egységes eljárást és következésképpen az összehasonlítható eredményeket. Az MSZ EN 17160:2019 [25] szabvány lényegében a kerámia burkolólapokra vonatkozó PCR, ami iránymutatásokat ad az EPD kialakítására, az életciklus hatásértékelésére (6. ábra), valamint az LCA hátterére vo-


TUDOMÁNY

7. ÁBRA: Újrahasznosított üveghulladék felhasználásával

8. ÁBRA: Nagyméretű vékony burkolólap. Forrás: www.laminam.it/it/collezioni/architectural

készült kőporcelán burkolólap. Forrás: www.wincer-project.eu

natkozó követelményekre figyelembe véve az MSZ EN 15804:2012+A1:2014 [26] szabvány szerinti számítási szabályokat. Az EPD tehát a környezeti teljesítmény kommunikációs eszköze, ami nélkülözhetetlen a kerámia termékkel kapcsolatos környezetvédelmi szempontok és hatások kiszámítása, valamint bemutatása során. Az EPD az épületek fenntarthatóságának megtervezéséhez és értékeléséhez ad információkat [3, 27].

doljunk itt olyan megoldásokra, mint például a fuganélküli illesztés, vagy speciális tulajdonságú innovatív termékek, mint például a 8. ábrán bemutatott olasz gyártmányú nagyméretű vékony burkolólap. Az alapanyag ebben az esetben egy rendkívül jó minőségű agyagőrlemény, amit szilikon alapú futószalagon terítenek el. Préselés helyett tömörítéses eljárást alkalmaznak, az égetés pedig vegyes (azaz részben gáz, részben elektromos) fűtésű kemencében történik. Az így gyártott termék egy homogén, kis pórustartalmú, ala-

csony vízfelvételű burkolólap. Fotovoltaikus elemekkel a felületén innovatív megoldást is jelent homlokzati felhasználás esetén, hiszen egy termékben integrálódnak az esztétikai, a technológiai és az energiahatékonysági előnyök. Példaként említhető még az antibakteriális felületű „funkcionalizált” burkolólap (9. ábra). Az innovatív eljárásnak köszönhetően a titánium-dioxid (TiO2) segítségével a burkolólapok környezetkímélővé és öntisztulóvá válnak, csökkentve a karbantartások és a szennyező vegy-

9. | A KERÁMIA BURKOLÓLAP INNOVÁCIÓI Az elmúlt évtizedekben a kerámiaipar környezetvédelmi és zöld kérdésekkel kapcsolatos megközelítése több szakaszban alakult át, a különféle kibocsátási források tisztítására szolgáló technológiai megoldásoktól a másodlagos anyagok majdnem teljes visszanyeréséig és újrahasznosításáig. A közelmúltban pedig újabb stratégiákat dolgoztak ki a felhasznált alapanyagok mennyiségének csökkentése érdekében. A 7. ábrán bemutatott termék egy olyan kőporcelán burkolólap, ami gyártása során csökkenthető a természetes nyersanyagok kitermelése, a CO2-kibocsátás és az energiafogyasztás, ugyanis az alapanyagként újrahasznosított nátrium-szilikát üveghulladék és égetés előtti selejt szolgál. Az égetési szakasz maximális hőmérséklete 1025 °C-ra, időtartama pedig 39 percre csökkenthető. A kerámia burkolólap kiváló példa a „folytonosságon alapuló fejlődésre”. Gon-

9. ÁBRA: Antibakteriális felületű burkolólapja. Forrás: www.active-ceramic.com

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 157


TUDOMÁNY

10. ÁBRA: Ipar 4.0 gyártóüzem. Forrás: www.florim.com/en/about/investments/fiorano-modenese-4-0-factory

szerek alkalmazásának szükségességét. A fotokatalitikus felületű kerámia burkolat antibakteriális és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik. Az iparág vitathatatlanul követi a fenntarthatóság iránymutatását, nagy hangsúlyt fektetve az energiamegtakarítás és a hatékonyság javítására, a víz és az alapanyagok egyensúlyára, továbbá a kibocsátások csökkentésére. Egy olasz gyár innovációs stratégiájának legújabb lépése a 10. ábrán bemutatott ipar 4.0 jegyében kialakított gyártócsarnok, ahol a teljes gyártás nyomonkövethető a nyersanyagtól a csomagolásig. Szoftverek állnak rendelkezésre a növények, a humanoid robotok és az LGV-k (lézeres vezetett járművek) automatikus vezérlésére és kezelésére. Az innováció, a digitalizálás és a legmodernebb technológiák alkalmazásával folyamatos fejlesztésre törekszenek, szem előtt tartva a környezeti hatásokat. A raktár teljes tetőszerkezete jelenleg 26 000 m2 fotovoltaikus panelekkel van felszerelve.

10. | ÖSSZEFOGLALÁS A kerámia burkolólap gyártási folyamata egyértelműen megfelel a körforgásos gazdasággal összhangban lévő szempontoknak. A gyártók folyamatos fejlesztéseket végeznek a költségek csökkentésére, a termelékenység javítására és a funkcionális igényekből fakadó változások leképezésére a versenyben maradás érdekében. Előtérbe kerül a helyi, vagy viszonylag közelről beszerezhető nyersanyagok használata, valamint a kerámia alaptest anyagának fejlesztése révén az égetési hőmérséklet is csökkenthető. Lehetőség

158 |

van más gyártási folyamatokból származó hulladékanyagok (üveghulladék, textilipari iszap, stb.) felhasználására is. Az újrahasznosítás ösztönzése a kerámiaiparban a nyersanyagok szállítására használt járművek mozgásának erőteljes csökkenéséhez vezet, ami a fosszilis üzemanyagok megtakarítását eredményezi, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaeséséhez. A minőségi épített környezet elérése érdekében kulcsfontosságú, hogy az építőiparban dolgozók egy közösen kialakított és elfogadott célért, valamint egységes irányelvek alapján végezzék munkájukat. Ezen túlmenően pedig javasolt a teljes beszállítói lánc tevékenységének környezetbaráttá és fenntarthatóvá tétele. Ebben nagy szerepet kap a felhasznált építőanyagok környezeti hatásainak megismertetése és tudatosítása a lakosságfelé. A fenntartható építés jegyében az építkezés, felújítás, üzemeltetés és bontás, építőanyag újrahasznosítás környezeti hatásainak hangsúlyozása elengedhetetlen. Jelen cikk a gyártók figyelmét az építőanyagok fenntarthatóság szempontjából történő előzetes vizsgálatának fontosságára is irányítja. A környezetvédelmi terméknyilatkozat az épületminősítési rendszereket tekintve hasznos eszköz a gyártók kezében a versenyelőny eléréséhez és a termék fenntarthatóságának bemutatásához is. A termékek EPD-k alapján való összehasonlítása az épület környezeti teljesítményéhez való hozzájárulásuk, azaz a termékek épületben való használata és épületre vonatkozó hatásai szerint történik. Ezen kívül a teljes életciklus figyelembevétele is fontos. A kerámia burkolólap EPD-je, hasonlóan a többi építőanyagokéhoz, haté-

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

kony műszaki és informatív eszköz. Nemcsak a szakemberek számára, hanem a lakosság részére is lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság kritériumain alapuló termékeket válasszanak. A környezeti tudatosság ez irányú növelésével az építőanyag gyártók, a tervezők és a lakosság együttesen vesz részt a fenntartható építésben és egy élhető épített környezet kialakításában. ■ Köszönetnyilvánítás Az adatgyűjtés, irodalomkutatás és az életciklus-elemzések feldolgozása a 2019-1-HU01KA204-061230 számú IS-SusCon – Spread of Innovative Solution for Sustainable Construction projekt keretében készült. HIVATKOZÁSOK [1] Sangwan K. S., Choudhary K., Batra C. (2017): Environmental impact assessment of a ceramic tile supply chain – a case study, International Journal of Sustainable Engineering, DOI: 10.1080/19397038.2017.1394398 [2] Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) [3] Almeida M., Dias A. C., Castanheira E., Arroja L. (2016): Environment product declaration in ceramic materials as sustainability tool, Journal of Cleaner Production, DOI: 10.1016/j.jclepro.2016. 04.131. [4] 305/2011/EU (2011. március 9.) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről [5] Gómez L., Querol J., Quintela M. (2012): The role of ceramic tiles in the new system of sustainable development, Qualicer, World Congress on Ceramic Tile Quality, p.12 [6] H. Baráti I., Dudás A (2018): Fenntartható városok, egészséges épületek, élhető környezet In: Endrődy-Nagy, Orsolya; Fehérvári, Anikó (Ed.) In-


TUDOMÁNY

nováció, kutatás, pedagógusok Budapest, Magyarország: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), pp. 84–102., DOI: 10.13140/ RG.2.2.18633.85606 [7] Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (2019): Körforgásban az üzlet Jelentés a körforgásos gazdaság magyarországi helyzetéről [8] Transforming construction: Building the UK’s circular economy, https://woodforgood.com/newsand-views/2019/04/01/transforming-construction-building-the-uks-circular-economy/ [9] Péter Gy. (1982): Kerámiaipari kemencék, Műszaki Könyvkiadó, Budapest [10] MSZ EN 14411: 2016 Kerámiai burkolólapok. Fogalommeghatározások, csoportosítás, jellemzők, a teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése, valamint megjelölés [11] Gömze A. L., Liszátzné Helvei Á., Simonné Odler A., Szabó M. (2001): Gyártás-technológia, termékek, In. SZABÓ M. (Ed.) Kerámiaipari évkönyv I. ÉTK Kiadó Budapest, 30-51. [12] Russo M., Börkey P., Cubel E., Lévêque F., Mas F.: Local Sustainability and Competitiveness: The Case of the Ceramic Tile Industry, European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions [13] Paños Y. (2018): Why is sustainable ceramic production important? https://blog.biokeram.com/

why-is-sustainable-ceramic-production-important [14] Timellini G., Palmonari C., Fregni A.: Ceramic Floor and Wall Tile: An Ecological Building Material, www.tiletoday.com.au [15] Medgyasszay P., Szalay Zs., V. Horn V.: Környezetbarát építés, egyetemi jegyzet, BME, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék [16] Tóthné Szita K. (2008): Életciklus-elemzés, életciklus hatásértékelés, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar [17] MSZ EN ISO 14040:2006 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek [18] Ibáñez-Forés V., Bovea M-D., Simó A. (2011): Life cycle assessment of ceramic tiles. Environmental and statistical analysis, Int J Life Cycle Assess 16:916–928, DOI: 10.1007/s11367-0110322-6 [19] Pini M., Ferrari A. M., Gamberini R., Neri P., Rimini B. (2014): Life cycle assessment of a large, thin ceramic tile with advantageous technological properties, Int J Life Cycle Assess 19:1567– 1580, DOI: 10.1007/s11367-014-0764-8 [20] Lányi E. (2009): Fenntartható és energiatudatos építés, Építőanyag 61. évf. 1. szám [21] Almeida M. I., Dias A. C., Demertzi M., Arroja L. (2016): Environmental profile of ceramic tiles and their potential for improvement, Journal

of Cleaner Production 131, DOI: 10.1016/j.jclepro. 2016.04.131 [22] MSZ EN ISO 14025:2010 Környezetvédelmi címkék és nyilatkozatok. III. típusú környezetvédelmi nyilatkozatok. Alapelvek és eljárások [23] Benveniste G., Gazulla C., Fullana P., Celades I., Ros T., Moliner R., Zaera V., Godes B. (2010): Sectoral life cycle analysis of ceramic tile, Quarlicer, World Congress on Ceramic Tile Quality, p.14 [24] Laminam gyártmányú kerámia burkolólap környezetvédelmi terméknyilatkozata, https:// www.laminam.it/upload/pdf/EPD-ProductLaminam-3_4.pdf [25] MSZ EN 17160:2019 A kerámiai burkolólapok termékkategória-szabályai [26] MSZ EN 15804:2012+A1:2014 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. Építési termékek kategóriáját meghatározó szabályok [27] Durãoa V., Silvestrea J. D., Mateusb R., de Britoa J. (2020): Assessment and communication of the environmental performance of construction products in Europe: Comparison between PEF and EN 15804 compliant EPD schemes, Resources, Conservation & Recycling 156 (2020) 104703, DOI: 10.1016/j.resconrec.2020.104703

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 159


ÉPÜLET

Horkai András*

A PANELOS ÉPÍTÉSMÓD KIALAKULÁSA, PANEL-HELYZET MAGYARORSZÁGON

ektorált tartalom

KIVONAT/HU

ABSTRACT/ENG

A második világháború után az általános lakáshiány jelentős problémát okozott Európában és Magyarországon is. A kor szakemberei a megoldást az építés iparosításában, az iparosított építésmód meghonosításában látták, melynek folytán elterjedtek a többlakásos nagypanelos technológiával épület lakóépületek – az ún. panelházak –, melyek a mai magyar lakásállomány közel egynyolcadát adják. Szakirodalom kutatás alapján cikkünk bemutatja a panelos építésmód megjelenését Európában, a „szocialista” életmódmodellt és lakáshelyzetet, majd statisztikai adatokra alapozva a mai magyar panel-helyzetet: a panellakások és a panellakásban élők számát Magyarországon. Végezetül a tanulmány példákkal illusztrálva foglalkozik a panelok morális és fizikai avulásáról, és lehetséges felújítási lehetőségeikről. A kutatás célja a panelos építésmód magyarországi történetének áttekintése, illetve bemutatni a panelos lakóépületek mai helyzetét hazánkban.

Following the Second World War the general lack of housing was serious problem in Europe. The solution was the industrialization of construction technologies, resulting multi-dwelling residential buildings produced by prefabricated reinforced concrete technology – in Hungary so-called “panel” – which makes up nearly oneeighth of the Hungarian housing stock. Based on literature review this paper presents the appearance of panel building system in Europe, the so colled “socialist” lifestyle model, the housing situation during ”Socialist” period, and the current Hungarian panel situation based on statistical data: the number of panel dwellings and the number of people living in panel flats in Hungary. Furthermore, the study discusses the panels’ moral and physical obsolescence and their potential for renovation, illustrated with examples. The aim of the research is to overview the history of the Hungarian panel building system, and to present the current situation of these buildings in Hungary.

„Napjaink problémája: a lakóház … A nagyiparnak be kell nyomulnia az építőiparba, és a lakóházak elemeit sorozatban kell gyártania.” Le Corbusier (Sebestyén, 1967, p.7)

1. | BEVEZETÉS Magyarország közel négymilliós épületállományából jelentős hányadot tesznek ki a zömében 1967–1990 között nagypanelos technológiával épült többlakásos lakóépületek – köznapi nevükön a panelházak; ilyen épületekben él az ország lakosságának egynyolcada, a főváros lakosságának egynegyede. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1980-as Műszaki Előírása de-

finiálja a panelos épületek fogalmát: „előregyártott beton és vasbeton teherhordó síkelemekből az élek mentén összeépített építmény. A panelos épület szerkezeti részei: teherhordó panelszerkezetek (pl. falak, födémek, lépcsők), nem teherhordó előregyártott kiegészítő panelszerkezetek (pl. válaszfalak, attikák), térelemek, egyéb szerkezetek (nem panelszerű alépítmények és alapok)”. (Babos, 1980, p.6)

* okl. építészmérnök, doktorandusz, egyetemi tanársegéd, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.160

Mind Magyarországon, mind Európa más országaiban (főként az egykori szocialista blokkban) a panelházak a II. világháborútól a rendszerváltásig igen jelentős szerepet töltöttek be a lakáshiány csökkentésének kezelésében. Jelen tanulmány egy hosszabb kutatás (a panelos lakótelepeken élők demográfiai viszonyainak és energiafelhasználási szokásainak elemzése) első, megalapozó


ÉPÜLET

1. ÁBRA: bal oldalon: Panelos lakóépület axonometrikus képe (Gábor, 1962, p.109); jobb oldalon: Panelos lakóépület: Budapest, Gazdagréti lakótelep (a szerző felvétele)

része, melynek célja a panelos építésmód magyarországi történetének összefoglalása, rendszerezése. A tanulmány bemutatja a panelos építésmód kialakulását az európai térhódítástól a magyarországi megjelenésig majd hanyatlásig, kitekint az akkori szocialista lakáspolitikára, végül statisztikai adatok segítségével bemutatja a panelos lakóépületek helyzetét a mai Magyarországon.

2. | A PANELOS ÉPÍTÉSMÓD MEGJELENÉSE EURÓPÁBAN A tömeges lakásépítés iránti igény a nagymértékben iparosodó társadalmakban jelentkezett először, ugyanis a városokba özönlő munkásság elhelyezésének kérdése egyre égetőbb probléma volt. Ennek az igénynek már az I. világháború utáni időszakban igyekezett megfelelni az akkor kibontakozó lakáspolitika, azonban a gyakorlati megvalósításhoz szükséges technikai feltételek csak a II. világháború után lettek adottak. (Birghoffer, 1994, p.13) A II. világháború után a kor szakemberei a jelentős lakáshiány felszámolására a megoldást az építés iparosításában, az ún. nagyelemes építésmód bevezetésében látták, ugyanis a tömeges lakásépítési igényeket adott anyagi és technikai feltételek mellett a hagyományos, fala-

zott technológiával nem lehetett volna kielégíteni. Magyarországon és a legtöbb ún. szocialista országban az építéstechnika fejlődésével a hagyományos kiselemes építésmódtól közép-, és nagyblokkos építésmódon keresztül jutottak el a nagypanelos építésmódhoz. Franciaországban például ez a fázis kimaradt, közvetlenül a nagypanelos építésmódra igyekeztek áttérni. (Sebestyén, 1960, p.14; Sebestyén, 1967, pp.5-10) Az első házgyárinak nevezhető, nagypanelos rendszert Franciaországban már az 1950-es évek elején kifejlesztették (Costamagna, Camus, Coignet), melynek licenszét átvette a dán Larsen-Nielsen, a Jacobson, valamint a svéd Scane cég is. Az előregyártott nagypanelos gyártástechnológiát a francia Camus társaságtól importálta a Szovjetunió is, eredetileg a bakui, tashkenti és sverdlovski üzemek számára 1959-ben, de később kiterjesztették a többi szovjet házépítő kombinátra is. Magyarország a szovjet rendszer továbbfejlesztett változatát vette át. Nagyelemekből a kezdeti időkben maximum ötszintes házakat építettek, később azonban az 1960-as évek elejétől) mind Franciaországban, mind a Szovjetunióban a moszkvai házgyárban, mind pedig Dániában továbbfejlesztették tíz szintes alkalmazhatóságig. (Birghoffer, 1994, pp. 20–21; Campbell, 2013, p. 265; Csermely, 2005, p. 9)

Ebben az időben a Szovjetunió – többek között éppen a nagyelemes lakásépítés eszközével – a világ egyik élenjáró lakásépítő országa lett. A többi szocialista államban is gyorsan fejlődött ez az iparág: a nagyelemes lakásépítés aránya az összes lakásépítésen belül ezekben az országokban volt a legmagasabb, de sok nyugat-európai (pl. Franciaország) és észak-európai (pl. Dánia) országban is magas műszaki színvonalra fejlődött a nagyelemes lakásépítés. (Sebestyén, 1967, p.7) A Szovjetunió tervezési, gyártási és építési gyakorlatai iránt a tengerentúlon is érdeklődés támadt. A trendek az Egyesült Államokban is iparosított módszerek nagyobb arányú alkalmazása felé mutattak, így 1969-ben például 8 tagú küldöttség járt tanulmányúton a Szovjetunióban egy szakértői-csereprogram keretében, melynek fő célja az építési folyamatok iparosításának vizsgálata volt „egy olyan nemzet tapasztalatain keresztül, akinek elsősége az iparosított építési technikákban elismert”. (Wright, 1971, p.viii) A nagypanelos építésmód műszakigazdasági előnyei a következők voltak: ● a helyszíni élőmunka csökkenése: hagyományos építés esetén átlagosan 1200–1800 óra egy lakás munkaidő ráfordítása, panelosnál 700–1000 óra, aminek több, mint fele az előregyártó üzemben elvégezhető;

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 161


ÉPÜLET

a helyszíni építési idő lerövidülése; (üzemben) jól gépesíthető munkafolyamatok; ● az üzemi előregyártás miatt a minőség magasabb szinten tartható; ● a kivitelezés magasfokú szervezettsége; ● évszaktól függetlenített lakásépítés. (Huszár, 1985, p.6) ● ●

3. | LAKÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON A SZOCIALIZMUSBAN Az ún. szocialista korszakban Magyarországon is a tömegessé váló mennyiségi és minőségi lakáshiány volt az egyik legnehezebben megoldható feladat. Ez a probléma a XIX. század vége óra gyűrűzött, melyet csak tetőztek a népességszerkezeti átalakulások (csökkent az együtt élő családok száma), másrészt az ipari telepítési politikát (erőltetett iparosítás) a lakásépítés nem követte megfelelő mértékben, a gazdaságszerkezeti egyenlőtlenségek pedig kihatottak a települések népességszerkezetére, így ebben a korszakban elsősorban a nagyobb ipari-, és közigazgatási központok, valamint a főváros lakossága növekedett, elsősorban itt szembesültek a lakáshiánnyal. A folyamatok megállítására például nehezítették a fővárosba költözést: 1960-tól vidéki lakosok elméletileg csak a Fővárosi Tanács engedélyével vásárolhattak ingatlant Budapesten. A lakások minőségére jellemző volt, hogy lakásállomány 60%-a egyszobás, a közművesítettség elmaradott, mely gátolta a további fejlesztéseket. (Birghoffer, 1994, p.16; Dési, 1996, p.11; Majtényi, 2018, pp.113–115) Magyarországon az 1960-ban a kormány által meghirdetett első tizenöt éves lakásépítési terv (1002/1960. (I.10.) Korm. határozat) a korszak egyik ikonikus programja volt, ami a lakáshiány enyhítése érdekében lakások tömeges építését irányozta elő: céljai alapján 15 év alatt egymillió lakást kellett megépíteni, és ezek legalább egyharmadát magas fokon iparosított, úgynevezett házgyári technológiával. A lakásépítési terv szerint az új épületeket típustervek alapján, központi hőtermelő üzemekből központi fűtéssel ellátva kell építeni, és az építési hatékonyságot fokozva új lakótelepeket kell létrehozni. A terv az állami lakásépítésekre a fővárost, az ipari jellegű városokat és a „munkásosztály lakta településeket” je-

162 |

lölte ki. A szocialista országok lakásfejlesztési programjai jelentős részben a hruscsovi Szovjetunió példáját követték. A Szovjetunió államaiban is hasonló lakásproblémákkal küzdöttek ezekben az időkben, így hasonló intézkedések történtek. (Csermely, 2005, p. 9; Dési, 1996, p. 12; Majtényi, 2018, p. 115) A lakásépítési terv végrehajtására Magyarországon 1967-ben felállították az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot (ÉVM), melynek feladata a tervezés és a kivitelezés felügyelete és irányítása volt. A kivitelezést végző állami építőipari vállalatokat – megyei szintet átfogó – állami építőipari (nagy)vállalatokká (ÁÉV) vonták össze. Az Országos Tervhivatal (OTH) feladatai közé tartozott a tervezés összehangolása, a források allokálása, és a beruházások időben való elkészülése. 1985-ig szinte minden lakótelepépítés „célcsoportos beruházás”-ként a hivatalon keresztül valósult meg. A célcsoportos lakásépítés fedezetét az OTH döntése értelmében egyrészt a kormány által rendelkezésre bocsátott állami támogatás, másrészt az Országos Takarékpénztár (OTP) által folyósított hitel adta. (Kocsis, 2012, pp.161–162)

4. | ÚJ ÉLETMÓD-MODELL A kormányzat által a 15 éves lakásfejlesztési tervben vázolt új életmód-modell lakáselemzése alapján a lakás általános funkciói közül az étkezés, a vendégek ellátása, a mosás és a takarítás helyettesíthető funkciók, ugyanis a család hétköznapokon a munkahelyen, óvodában, napköziben étkezik, a készételfogyasztás növekszik (így nem szükséges nagy konyha, elégséges egy melegítőkonyha, és nincs szükség éléskamrára sem), a hétvégi főétkezés étteremben zajlik, valamint különböző szolgáltató cégekkel a mosás és takarítás is elvégeztethető. Mindezek a prognózisok közrejátszottak a normatív szabályozásban rögzített alacsony alapterületek meghatározásában, ami később a lakások szűkösségére vonatkozó jogos kritikákat eredményezte. A normatívák az átlagosnak tekintett családi szükségletek kielégítésére törekedtek. Nem vették figyelembe az ,,átlagos” szűk sávjába nem beszorítható, a társadalom többségét alkotó rétegek igényét. (Birghoffer, 1994, p.18; Lechner Tudásközpont, 2015) A valóság viszont az volt, hogy a laká-

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

sok fejlődésének iránya (fokozódó gépesítettség, növekvő tárolási igények) azokon a helyeken követelt teret, ahol az életmód-modell csökkenést jósolt, miközben más területek (pl. élelmiszer-tárolás) sem csökkentek. Felépült egy soha meg nem valósult társadalom fizikai környezete. A második 15 éves lakásfejlesztési program indításakor a vázolt funkcionális problémák egy részét a megvalósult házgyári rekonstrukciók és az új tervváltozatok kidolgozása idején orvosolták (pl. megjelentek az étkező-előteres lakástípusok). Más részük azonban gyártási-kivitelezési szempontok miatt nem változott meg (pl. a fürdőszoba térelemek, így a fürdőszobák mérete). (Birghoffer, 1994, pp. 18–19)

5. | PANELOS ÉPÍTÉSMÓD MAGYARORSZÁGON 1952–58 között kezdődtek meg a hazai panelos építésmóddal kapcsolatos kutatások. A kísérleti épületek középpanelosak voltak, a panelok anyaga változatos (pl. kohósalak, agyagkavics és kazánsalak), szintszámukat tekintve földszint + néhány szintesek, teherhordó szerkezetük rendszerint vasbeton keretszerkezetekkel kombinált volt. Az első kísérleti jellegű panelház 1959ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban. A hazai fejlesztések eredményei azonban sem mennyiségi, sem gazdaságossági, sem pedig élőmunka-ráfordítási szempontból nem feleltek meg a kitűzött céloknak. A szovjet példát követendő – a tizenöt éves lakásépítési terv céljainak megfelelően – kormányzati döntés született, hogy szovjet házgyári technológia alapján, a magyar tapasztalatok figyelembevételével kell megvalósítani a hazai fejlesztéseket: összesen mintegy évi 30 000 lakást előállító házgyári kapacitást kellett létrehozni. A szovjet házgyárak akkoriban fejlesztett építőelem-, és épülettípusai azonban kritikus fogadtatásra találtak a hazai szakemberek körében: a rendszer 3,20 mes fesztávja visszalépés volt a blokkos építésmódnál már alkalmazott 3,60 m-es fesztávhoz képest, szobái alacsonyak, belső konyhája sötét, rosszul szellőző volt. (Birghoffer, 1994, pp.21–22, p.30; Csermely, 2005, p.10–12) Az építészek a jobbára csak szakirodalomból ismert dán (Larsen-Nielsen)


ÉPÜLET

2. ÁBRA: Az első panelos lakóépület Magyarországon, Du-

3. ÁBRA: 1. sz. Házgyár, Budapest, 1970 (Feitl, 2009)

naújvárosban (József Attila Könyvtár)

rendszert jobbnak tartották a szovjetnél, mert a dán rendszer előterében a termékkel kapcsolatos igények voltak, kisebb hangsúlyt kapott a gyártástechnológia. Az ebben a rendszerben létrehozott késztermékek (panelok) energetikai tulajdonságai jobbak voltak, méretpontosságuk magasabb szintű volt, és változatosabb alaprajzi elrendezést tettek lehetővé. (Huszár, 1985, p. 5) Az építészek több helyen is hangoztatták ezirányú véleményüket, így végül az akkori kormányzat

hozzájárult, hogy a létesülő tíz magyar házgyárból egy dán típusú legyen (a II. sz. Budapesti Házgyári Kombinát), hogy annak tapasztalatai a többi, szovjet minta alapján kialakított házgyárak technológiájába beépülhessenek, így Magyarország licenszvásárlással tagja lett a Larsencsaládnak. (Birghoffer, 1994, pp. 21–22; Csermely, 2005, p. 10–12) Az első magyar házgyár, mely „Hruscsov ajándéka”-ként került az országba (I. sz. Budapesti Házgyári Kombinát) 1965-

ben kezdte meg a termelést a Camus francia rendszeren alapuló szovjet SZU I.464/A panelos szerkezet gyártási technológiáját alkalmazva, a Tervezésfejlesztési és Típusterv Intézet által készített tervek alapján. (Birghoffer, 1994, pp. 20–21; Majtényi, 2018, p. 115) A teljes házgyári rendszer kialakításának eredményeként 1976-ra a tizedik házgyár megépítése és üzembe helyezése is befejeződött. A házgyárral nem rendelkező megyei építőipari vállalatok saját

1. TÁBLÁZAT: A magyarországi házgyárak és poligonok területi elhelyezkedése és éves kapacitása (lakás/év) (Birghoffer, 1994, p.24)

Megye

Város

házgyár/poligon

Technológia

Éves kapacitás [lakás/év]

Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Pest Pest Pest Pest Veszprém Baranya Békés Fejér Jász-Nagykun-Szolnok Somogy Tolna

Kecskemét Miskolc Szeged Győr Debrecen Budapest I. Budapest II Budapest III. Budapest IV. Veszprém Pécs Békéscsaba Dunaújváros Szolnok Kaposvár Szekszárd

házgyár házgyár házgyár házgyár házgyár házgyár házgyár házgyár házgyár házgyár poligon poligon poligon poligon poligon poligon

szovjet szovjet szovjet szovjet szovjet szovjet dán szovjet szovjet–magyar szovjet magyar magyar magyar magyar magyar magyar

2600 3600 2600 3600 2600 3000 2400 3600 3000 2600 1300 400 1200 400 450 600

Összes kapacitás [lakás/év]

Összesen

29 600

4350

33 950

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 163


ÉPÜLET

előregyártó üzemeket, ún. poligonokat hoztak létre, melyek mind gyártástechnológiában, mind pedig kapacitásban átmenetet képeztek a házgyárak felé. A poligonok rendszerint önállóan fejlődtek, és saját körzetük tömeges lakásépítési igényeit elégítették ki. (Huszár, 1985, p. 6) A házgyárak és a poligonüzemek együttes termelésével az első tizenöt éves lakásépítés terv meghirdetése után 16 évvel, évi 30–35 000 lakás/év kapacitás állt rendelkezésre, átlagosan 53 m2-es lakásalapterületet figyelembe véve. Ehhez a kapacitáshoz azonban sem megfelelő szerelőipari, sem szakipari háttér nem állt rendelkezésre. (Berza, 1993, p. 542, Csermely, 2005, p. 10) 1980 után enyhült a lakáshiány, rohamosan csökkent a kereslet a panelos technológiával épült lakások iránt, így a házgyárak oldottak a szigorú kötöttségeken és a kapacitás csökkentése mellett megpróbáltak formailag is tetszetősebb lakóházakat gyártani. Ennek ellenére fizetőképes kereslet híján, és az emelkedő beruházási, fejlesztési költségek miatt az 1990-es évek elejére szinte az összes házgyár eladósodott. A panelos épületek megítélése ebben az időben igen negatív volt, a privatizációs folyamatok felgyorsultak, így a házgyárak további fenntartása gazdaságilag már nem volt tartható: valamennyi házgyári kapacitás megszűnt, a házgyárakat leszerelték, felszámolták. Az ország első házgyára, az I. sz. Budapesti Házgyári Kombinát 1994-ben fejezte be a termelést. (Berza, 1993, p. 542; Csermely, 2005, p. 10; Dési, 1996, p.15, p 21)

14,9%

164 |

7.1. FIZIKAI, MŰSZAKI AVULÁS A panelos lakóépületek teherhordó szerkezetei (külső és belső vasbeton falak, födémek) általában kielégítő állapotban vannak, ezzel ellentétben többek között a szigetelések, nyílászárók, különböző bur-

1,2% Tégla, kő, kézi falazóelem

0,5%

Közép- vagy nagyblokk, öntött beton Panel

13,3% 63,5%

Fa Vályog, sár

6,6%

Egyéb

4. ÁBRA: Magyarország lakásállományának megoszlása falazat szerint, 2011 (KSH, 2014, p. 52)

16,9 6,6

5,5 5,3 14,9

15,3

14,5

24

5,5

4,5 13,8

19,2

7,0

6,6

2,4 7,1

6. | PANEL-HELYZET A MAI MAGYARORSZÁGON A házgyárak működése idején, 1967 és 1990 között évente átlagosan 30–35 000, összesen mintegy 520 000 akkoriban nagyobb presztízzsel rendelkező nagypanelos technológiával készült lakás épült Magyarországon, mely a jelenlegi hazai lakásállomány kb. 13%-át adja. (KSH, 2014, p. 52) A panelos lakóépületek, lakások és ezek lakóinak számára vonatkozó teljes körű települési adatokat a Központi Statisztikai Hivatal által tízévente végzett népszámlálások szolgáltatnak, a legutóbbi a 2011. évi népszámlálás volt. A panellakások arányát a teljes lakásállományhoz

7. | PANEL-PROBLÉMA: FIZIKAI ÉS MORÁLIS AVULÁS

képest megyei szinten vizsgálva látható, hogy legnagyobb arányban Baranya megyében találhatók panellakások, ott a lakásállomány közel egyötöde panelos technológiával épült. Az országban a legnagyobb arányban a fővárosban vannak panellakások, a budapesti lakásállomány közel egynegyede panelos.

8,8

8,6

17,1

19,7

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves

8,6 19,7 6,6 16,9 24,0 17,1 19,2 14,9 14,5 5,3

Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

7,0 15,3 5,5 4,5 7,1 6,6 8,8 5,5 13,8 2,4

5. ÁBRA: Panellakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva Magyarország megyéiben és a fővárosban (%), 2011 (KSH, 2014, p. 52)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


ÉPÜLET

hoffer, 1994, pp. 21–22, p. 30) Ezeket a méretbeli problémákat a későbbi szériákban részben orvosolták. A mai szemmel nézve kis szobaméretek, valamint a konyha és a fürdőszoba kis méretei nem felelnek meg a korszerű életvitel támasztotta igényeknek, pl. nincs elegendő hely a háztartási nagygépek számára. Az elavult szerkezeti hiányosságok korszerűsítésére technikailag könnyebben van lehetőség, a helyiségek és a lakások méretének és funkciójának megváltoztatása csak korlátok között lehetséges. Felújítások tervezésénél gazdaságilag és műszakilag is előnyös, hogy a panelos lakóépületek tipizált megoldásokkal épültek, így a felújítások során is lehetőség van a kidolgozott megoldások nagy számban ismétlődő alkalmazására, valamint a felújítandó épületek koncentráltan, lakótelepeken helyezkednek el.

kolatok, épületgépészeti és épületvillamos rendszerek jellemzően elavultak. Az épületfizikai előírások folyamatosan szigorodnak, így a felújítatlan épületek külső határoló szerkezetei nem elégítik ki a mai hőtechnikai követelményeket; a lakások és közös terek közötti határoló szerkezetek akusztikai szempontból nem kielégítőek. A panelos lakóépületek mindemellett alacsony felület-térfogat aránnyal rendelkeznek, építészetileg és energetikailag kompakt épületek, ezek alapján igen fenntarthatóak lehetnek. A külső épületburok kisebb, ezért gyorsabban megtérülő; a gépészeti rendszer nagyobb költségráfordítással korszerűsíthető. (Csermely, 2005, pp. 9-14; Dési, 1996, pp. 11–22) 7.2. MORÁLIS, FUNKCIONÁLIS AVULÁS A panelos technológiával épült lakótelepek esztétikai megjelenését nagyban befolyásolja, hogy az épületek a tömeges alkalmazás és a gazdaságosságra való törekvés miatt bizonyos mértékig uniformizáltak, illetve egy-egy lakótelep kivitelezésénél 3, maximum 4 épülettípus volt engedélyezett gazdaságossági és építéstechnológia okok miatt. A házgyárak akkoriban fejlesztett építőelem-, és épülettípusaira jellemző, hogy a kezdeti legnagyobb alkalmazható raszterméret 3,20 m volt, és nem tette lehetővé 18 m2-esnél nagyobb szobák kialakítását. A lakások szobái sok esetben alacsonyak, a belső konyha sötét, rosszul szellőző volt. (Birg-

8. | PANELOK JÖVŐJE 8.1. FELÚJÍTÁSOK A fent bemutatott avulás nem csak a lakásokat, épületeket, hanem azok környe-

zetét is érinti, a lakókörnyezet avulása pedig gyakran a lakások értékvesztésének forrása. A környezet avulása lakótelepek esetén különösen szembetűnő, hiszen típusos formában, nagyobb területi egységre terjed ki. (Bitó, 2013, pp. 272–273) A lakókörnyezet megújításának egyik lehetősége az épületek bontása, és új lakóépületek építése, azonban panelos épületek esetén egy tanulmány kimutatta, hogy az épületek szanálása gazdaságilag nem kedvező, a felújítás jobban megtérül. (Hermelink, 2005, p.10) A lakókörnyezet felújításának másik módja a rehabilitáció, melynek célja az eredeti épületek megtartása, és az épület létesítéskori állapotának visszaállítása, illetve lehetőség szerinti korszerűsítése. (Bitó, 2013, pp. 272–273) Amennyiben az épület létesítéskori állapotának visszaállítása a cél, értéktartó, ha az épület funkcionális, műszaki vagy esztétikai értékének növelése a cél, értéknövelő felújításról beszélhetünk. Az értéknövelő felújítások esetében Birghoffer két csoportot különböztet meg: funkcionális átrendezéssel járó, és funkcionális átrendezést nem igénylő megoldások. (Birghoffer, 1994, p. 107)

Értéktartó Funkcionális átrendezéssel járó megoldások

Épület-felújítások Értéknövelő

Funkcionális átrendezést nem igénylő megoldások 6. ÁBRA: Épület-felújítások típusai (Birghoffer, 199, p.107)

2. TÁBLÁZAT: Funkcionális átrendezéssel járó felújítások (Birghoffer, 1994, pp.183-280)

Funkcionális átrendezéssel járó megoldások

Tetőszint-ráépítés

Földszinti lakások bővítése saját kerttel

Épületbontás Teljes épületbontás

Részleges bontás

Kapubejárat és környékének átalakítása

Épület vagy környezetének funkcióit javító megoldások

Lakásfunkciót javító átalakítások Lakásbővítés homlokzati eléépítéssel

Lakásösszetétel átrendezése

Lakásszám megváltozásával járó átalakítás

Lakások összekapcsolása

Funkcionális átrendezés az eredeti alapterületen belül

Lakásbővítés a lépcsőház irányába

Lakásszám megváltozásával nem járó átalakítás

Épület alapterületéből kilépő átalakítások

Kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezése

Épület alapterületén belüli átalakítások

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 165


ÉPÜLET

3. TÁBLÁZAT: Funkcionális átrendezéssel nem járó felújítások (Birghoffer. 1994, pp. 183–280)

Funkcionális átrendezést nem igénylő megoldások Hőháztartás javítása Homlokzati nyílászárók hőtechnikai értékének javítása

Épületburok hőszigetelése

A funkcionális átrendezéssel járó, és funkcionális átrendezéssel nem járó módszerekre mutat be több megoldást az 2. és 3. táblázat. A funkcionális átrendezéssel járó beavatkozások során többnyire az épület vagy a lakások alaprajzi átalakítására kerül sor: a zsúfoltság csökkentése érdekében kiemelt szerepet kap a lakások valamilyen formában történő bővítése. (Birghoffer, 1994, p. 248) Funkcioná-

Árnyékolás

Páraháztartás javítása

lis átrendezést nem igénylő felújítások célja általában az épületfizikai és épületgépészeti jellemzők javítása, Magyarországon ez a módszer terjedt el jobban. 8.2. MEGVALÓSULT JÓ GYAKORLATOK Németország – nem kis részben a német egyesítés következtében – már az 1990es években felismerte a meglévő lakóte-

Hangkomfort javítása

Gépészeti korszerűsítések

lepek épületállományban betöltött fontos szerepét, és megtette a rehabilitációjukhoz vezető első lépéseket. Elindított egy lakótelep-rehabilitációs programot, melynek keretében az állam – a helyhatóságokkal együttműködve – anyagi támogatást nyújtott a lakótelepek építészeti, városrendezési fejlesztéséhez, megteremtve ezáltal a lehetőséget ezen lakónegyedek modernizáláshoz és felzárkóztatásához.

4. TÁBLÁZAT: Mintaprojektek adatai és a megvalósult rehabilitációs elemek

House 4.

House 6.

Ország, város

Németország, Leinefelde

Németország, Leinefelde

Felújított/ megszüntetett lakások száma

20/12

36/57

Projekt befejezése

2003 részleges bontás: 4. emelet teljes, 3. emelet részleges elbontása ● tetőteraszok kialakítása ● erkélyek hozzáépítése ● privát kertek kialakítása (minden szinten: udvaron, erkélyen, tetőteraszon) ● kapubejárat és környékének átalakítása ● teljes energetikai és gépészeti felújítás ●

Rehabilitációs elemek

Előtte

166 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

2007 részleges bontás: az utolsó két szekció elbontása, és a felső két szint részleges elbontása ● tetőteraszok kialakítása ● tégla erkélyek hozzáépítése ● privát kertek kialakítása ● teljes energetikai és gépészeti felújítás ●


ÉPÜLET

House 4.

House 6.

Stefan Förstert Architekten

Stefan Förstert Architekten

Utána

Forrás

1990 után, alig tíz év alatt közel 1350 Mrd Ft értékű rehabilitáció valósult meg. A felújítások során minden esetben megtörtént az épületek teljeskörű energetikai korszerűsítése, és emellett nagy hangsúlyt kaptak a komfortnövelő, funkcionális átrendezéssel járó megoldások. A revitalizációk ellenére a panelok társadalmi megítélése még így sem volt kedvező, így nagy számban bontottak el panelos lakóépületeket. (Riedel, 2010, p. 2) A 4. táblázat két megvalósult németországi komplex rehabilitációt és azok elemeit mutatja be. Magyarországon sajnos még nem terjedt el az értéknövelő rehabilitációk olyan formája, ahol az átalakítások funkcionális átrendezéssel járnak. Az eddig lezajlott, részben államilag támogatott programokban a lakótelepek felújítása során a műszaki megújítás került előtérbe.

9. | ÖSSZEGZÉS A házgyári panelos építésmódot a II. világháború után koncentrálódó lakáshiány hívta életre, és néhány évtized alatt Franciaországból kiindulva, a Szovjetunión át meghódította Európát. A lakáshiány végleges rendezésére hazánkban is bevezetett technológia azonban sem a mennyiségi, sem a minőségi hiányt nem szüntette meg véglegesen, és kétségkívül tény, hogy már a hetvenes években is felmerült a kérdés, vajon a házgyári technológia-e a legjobb formája a tömeges lakásépítésnek? Tanulmányunk célja az volt, hogy betekintést nyújtson a panelos építésmód létrejöttébe mind európai, mind hazai szinten, annak megértése érdekében, hogy milyen folyamatok vezettek a házgyári technológia kialakulásához, fénykorához, végül hanyatlásához. A panelházak az elmúlt évtizedekben jelentős fizikai és morális avuláson men-

tek keresztül, de tekintve, hogy a magyar épületállomány megújulása évente még ideális gazdasági körülmények között is csak 1–1,5%, így ezek az épületek még sokáig meghatározóak lesznek a magyar lakásállományban, további – lehetőség szerint értéknövelő, funkcionális átalakítással is járó – felújításaikkal foglalkozni aktuális feladat. ■ HIVATKOZÁSOK Babos, M. (1980). Panelos épületek tervezése, gyártása és szerelése. ME 95-80 Műszaki előírás, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapest. Berza, L. (szerk.) (1993). Budapest Lexikon, Első Kötet, A-K, második, bővített, átdolgozott kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest. Birghoffer, P. (szerk.) (1994). A panelos lakóépületek felújítása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Bitó, J. (2013). Lakóépületek tervezése, BME Lakóépülettervezési Tanszék, Budapest. Elérhető: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop 412A/2011-0055_lakoepuletek_tervezese/ch07s02. html (megtekintve: 2019. február 02.)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 167


ÉPÜLET

Campbell et al. (2013). Studies in Construction History: the proceedings of the Second Construction History Society Conference, Construction History Society, Cambridge. Csermely, G. (2005). Iparosított technológiával készült épületek felújítása, ÉMI Kht., Budapest. Dési, A. (1996). Panelkalauz, Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest. Feitl, I. (szerk.) (2009). Budapest az 1960-as években, Napvilág Kiadó, Budapest. Elérhető: http://egykor.hu/budapest-iii—kerulet/hazgyar/ 873# (megtekintve: 2019. március 28.) Gábor, L. (1962). Épületszerkezettan II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Hermelink, A. (2005). Retrofit of residential panel buildings – the SOLANOVA adventure, Proceedings of Common Symposium of EU FP6 Eco-building Projects, pp.9–16. Huszár, Z. (1985). Paneles építési mód, Tankönyvkiadó, Budapest.

József Attila Könyvtár. 1960. január 2-án beköltöztek a lakók az első panelházba, József Attila Könyvtár, Dunaújváros. Elérhető: http://www.jakd. hu/index.php?p=evfordulo&id=1323 (megtekintve: 2018. március 20.) Kocsis, J. B. (2012). Lakáspolitika Budapesten 1960-1975 között, Múltunk, 2012 (1). pp.160-206. Központi Statisztikai Hivatal – KSH (2014). 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS – 12. Lakásviszonyok, KSH, Budapest. Lechner Tudásközpont (2015). Budafoki kísérleti lakótelep. Elérhető: https://www.youtube.com/ watch?v=PvDV3v8KR2Y&t=214s (megtekintve: 2019. február 15.) Majtényi, Gy. (2018). Egy forint a krumplis lángos. A Kádár-kor társadalma, Libri Kiadó, Budapest. Riedel, M. M. (2010). Negyven éve kezdődött: a paneles lakótelepek kialakulása és rehabilitációja, Panel = lehetőség, Octogon 13. évf. 3. sz. melléklet. pp.1–5.

Sebestyén, Gy. (1960). Nagyelemes lakóházak, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Sebestyén, Gy. (1967). Nagypanelos építés, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Stefan Forster Architekten. House 04, Lienefelde. Elérhető: https://www.sfa.de/regenerationeast/haus-04-en (megtekintve: 2018. november 09.) Stefan Forster Architekten. House 06, Lienefelde. Elérhető: https://www.sfa.de/regenerationeast/haus-06-en (megtekintve: 2018. november 09.) Wright, J. R. (szerk.) (1971). Industrialized Building In the Soviet Union (A Report of the U.S. Delegation to the U.S.S.R.), National Bureau of Standards: Washington.

A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR folyóirat több, mint 60 éve az építéstudomány szolgálatában A Magyar Építőipar rendszeres információkat nyújt az egyetemek építész és építőmérnök oktatóinak, hallgatóinak, a tervező és kivitelező szakembereknek, az építésigazgatás és a műemlékvédelem területén dolgozóknak, valamint az építési, építészeti és települési kutatásokban résztvevőknek az időszerű építési kutatásokról és az egyes megvalósult épületekről.

Rendelje meg a Magyar Építőipar című tudományos szakfolyóiratot! Előfizethető az ország bármely postáján, e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu, faxon: 303-3440 További információ és megrendelés a folyóirat szerkesztőségében: 1095 Budapest, Mester utca 87., tel.: (06 1) 201-8416, e-mail: info@epitokiado.hu

MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET (2020/1–2. szám) A TARTALOMBÓL

Dr. Kassai Miklós Ph.D. – Simon Richárd: Hűtéstechnikai rendszer energetikai vizsgálata dinamikus szimulációval Érces Norbert – Dr. habil Kajtár László PhD: Szilárd tüzelésű kazán üzemviteli vizsgálata különböző tüzelőanyagokkal Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Ciklonszonda Az Építéstudományi Egyesület épületgépész-mérnök továbbképzési programja Eördöghné Dr. Miklós Mária PhD: Tudásért címet – Épületgépész mesterképzés indul Pécsett 3+1 Kérdés a Pollack Expóról Prof. emeritus Dr. Barótfi István: Merre tovább épületgépészeti felsőoktatás? Egyházi Zoltán: „Okosítsa fel” fűtési rendszerét a COMAP Smart Home segítségével! Új, vezeték nélküli okostermosztát a Siemenstől Schmidt Ferenc: Belimo: épületgépészeti szenzorok. A siker folytatódik: fali páratartalom és CO2 érzékelők További információ: www.epgeponline.hu

● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

168 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


TUDOMÁNY

Dr. Becker Gábor*

150 éves a Műegyetem Épületszerkezettani Tanszéke

LAPOK EGY MŰHELY TÖRTÉNETÉBŐL 1. | KEZDETEK 1851. október 5-én nevezik ki helyettes tanárnak a József Ipartanodába az első építész tanárt, Schnedár Jánost a Polgári építészet, út- és vízépítészet tanárává. [1] 1857-ben az akkor már Műegyetemnek hívott intézményben tizenkét tanszéket szerveznek, és „Őfelsége május 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával” az Építőtudományok tanszék élére Schnedár Jánost rendes tanárrá nevezi ki. [2] [3] Az általa előadott tárgy a legnagyobb, heti 10 óra kiméretű, megnevezése Polgári vagy szárazépítészet. [4] Ez az időpont tekinthető az építészmérnök képzés első látható megnyilvánulásának, a létrehozott tanszék pedig az Építészmérnöki Kar, a magyarországi építészképzés csírájának. 1869-ben az Építőtudományok Tanszék négyfelé válik: megalakul a Khrendl Antal vezette Út- vasút- híd- és vízépítéstan, a Steindl Imre vezette Műépítészeti, később Középkori Építészettörténeti, az 1872-től Hauszmann Alajos által irányított Mű-, száraz- és díszépítészeti, valamint a Schnedár János által vezetett Középítéstani tanszék. [5] [6] [7] Schnedár János, a József Ipartanoda első építész tanára Brünnben született 1826-ban, tanulmányait Bécsben végezte. Egészen fiatalon két könyvet is megjelentet: Grundzüge der darstellenden Geometrie (Brünn, 1856) és Anleitung zur Baukunst (Wien, 1856). [8] 1851-ben hazánkba érkezve nem tud magyarul, de ez nem jelent nehézséget, hiszen az oktatás nyelve 1860-ig német volt, a magyar nyelv használatát csak 1861-től vezették be. Ennek hatására utóbbi művét magyarul is megjelenteti A gyakorlati építészet elemei címmel. (Wien, 1862, majd 1870) (1. ábra) Építészeti alkotó és társadalmi tevékenységéről nem sokat tudunk, de oktatásszervező, tananyagformáló munkája

1. ÁBRA: Boltozatok Schnedár János ábragyűjteményéből

meghatározó, több generációval később is rendszeresen hivatkoznak rá. Fennmaradt a Paksy József és Selymesy Béla „V-öd éves műegyetemi hallgatók” által szerkesztett Ábra táblák a (Schnedár) Középítészeti előadásaihoz (Budapest, 1875/6) című kőnyomatos, ami 186 táblán lévő körülbelül 1500 ábrában foglalja össze a Középítéstan tárgy előadásainak rajzi anyagát. [9] (Ma ezt a műfajt segédletnek neveznénk.) Ebből kiderül, hogy a tárgy a teljes építési tevékenységet átfogta az épület kitűzésétől az építőanyagokon és épületszerkezeteken át a kor épületgépészeti berendezéseit, hálózatait is beleértve. (2. ábra) Szerzőt sokáig foglalkoztatta a középítéstan szó eredete, jelentése. A tanszék történetében való elmélyülés során jutott arra a magyarázatra, hogy az a közönséges szóból származik. Az 1800-as évek második felében a közönséges szó egyik jelentése (mai pejoratív éle nélkül) az általános volt, például a középítéstan könyvben közönséges falazatokként említett szerkezetek az általánosan használt, leg-

gyakoribb falszerkezeteket jelentik, az ipartanoda egyik tantárgya pedig közönséges számolástan, ami általános-elemi mate-

2. ÁBRA: Az Ábra táblák Schnedár János Középítészeti előadásaihoz című kőnyomatos címlapja 1876-ból, az első ismert tanszéki kiadvány

* okl. építészmérnök, egyetemi tanár, az Épületszerkezettani tanszék vezetője 2005–2017 között

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.169


TUDOMÁNY

matikát jelentett. A közönséges építéstan ennek értelmében általános építéstant jelent, ami rövidüléssel középítéstan formában jelent meg. Ezt támasztja alá az is, hogy idővel megjelenik a Műépítészet nevű tárgy, mely a „művészi építészetet” jelentette (szintén rövidülve), szembe állítva a közönséges (nem művészi), tehát általános építéstannal.

2. | A KIALAKULT EGYETEMI OKTATÁS 1895 májusában negyvennégy év szolgálat után hatvankilenc évesen ment nyugdíjba Schnedár János, utóda Tandor Ottó (1852–1913) építészmérnök, műegyetemi tanár 1895-től 1913-ig volt a Középítéstan Tanszék vezetője. Tandor tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1880-ban. Szakmai tevékenységét Steindl Imre mellett kezdte 1882-ben, akinek munkatársa volt az Országház tervezésében és építésében, amelyet Steindl halála után ő fejezett be. Számos műemléket restaurált (jelentősebbek pl. az ócsai és a jáki templom), s élete végén főleg a Balaton környéki műemlékekről készített felvételeket. „A műegyetemen alapos tudással, odaadóan végezte feladatát. Az építési szerkezeteket, berendezéseket ismertette, s ebben a legmodernebb eredményekre is tekintettel volt.” [10] Sándy Gyula (1868–1953) 1914-től 1938ig tanszékvezető egyetemi tanár. (3. ábra) tevékenységét Steindl Imre és Pecz Samu mellett kezdte. Számos épületet tervezett, lakóépületek, villa, bérház, falusi kislakás, típusház, kastély, gazdasági és ipa-

3. ÁBRA: Sándy Gyula

170 |

4. ÁBRA: Sándy Gyula Épületszerkezettani táblák I. kötet

5. ÁBRA: Arvé Károly

címlapja

ri épületek mellett sok középületet: postapalotákat, városházát, zsinagógát, egyetemi épületet és legnagyobb számban evangélikus templomokat. Legismertebb munkái a Krisztina körúti, a zágrábi (Foerk Ernővel) és az újpesti postapalota. Az épületszerkezeti oktatás iskolateremtő alakja, ő írja magyar nyelven az első épületszerkezettani tankönyveket: Fejezetek az épületszerkezetek köréből (Bp., é.n.) és Újabb és különleges épületszerkezetek (Bp., 1920), előadásainak ábraanyagából készül az Épületszerkezettani táblák (Bp., É.n.), amelyeknek egy része a kilencvenes években reprint kiadásban ismét megjelent. [11] (4. ábra) Sándy Gyula nyugdíjba vonulása után Arvé Károly (1883–1962) veszi át a tanszék vezetését. (5. ábra) Építészmérnöki diplomáját 1908-ban szerezte a József Nádor Műszaki Egyetemen. Ő az első, akinek tanszéki előmenetelét pontosan végig tudjuk követni: 1908 –1921 a Középítéstani Tanszékén tanársegéd, majd 1939 júliusáig adjunktus; 1940 októberéig rendkívüli, az 1949 júliusában bekövetkezett nyugdíjazásáig nyilvános rendes tanár. [12] Tanítványainak visszaemlékezése szerint mindig elegáns, jó fellépésű, kiváló előadó volt, aki gyönyörűen rajzolt ábráival jól használható épületszerkezeti tudást adott át hallgatóságának. Építész tervezői munkásságából kiemelkedik a Tűzoltó utca és a Liliom utca sarkán álló trafóház, ma Trafó Kortárs Művészetek Háza, és a Kazinczy utcai trafóállomás, a

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

mai Elektrotechnikai Múzeum, mindkettő Gerstenberger Ágosttal közös munkája.

3. | RENDSZERVÁLTÁSTÓL RENDSZERVÁLTÁSIG 1949-ben Gábor László (1910–1981, 6. ábra) lesz az Épületszerkezeti Tanszék vezetője 1976-ig, aki a korszak építészkari oktatásának meghatározó alakja. 1953-tól 1958-ig az Építészmérnöki Kar dékánja (ezalatt távolítják el pl. Csonka Pált a Karról), 1964-től 1967-ig tudományos rektor-

6. ÁBRA: Gábor László


TUDOMÁNY

helyettes, majd 1967–1972 között ismét a kar dékánja volt. 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-től rendes tagja. Építészmérnöki oklevelet 1933-ban szerzett a Királyi József Nádor Műegyetemen, majd másfél évtizeden át tervező építészként működött, Platschek Imre, MátraiGottwald Gyula és Dereskei Fodor Lajos építészirodáiban elsősorban lakóépületeket tervezett. A háború után már saját tervezőirodája van, a károk helyreállításán kívül több ipari létesítmény tervezésére is vállalkozott. Legismertebb épülete a (Gádoros Lajossal, Preisich Gáborral és Rudnai Gyulával közösen tervezett) budapesti Jászai Mari téren álló ún. Fehér ház, amely ma képviselői irodaházként működik. [13] Az államosítás után a minisztériumban dolgozik, onnan helyezték 1949 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezeti Tanszékére vezetőnek, élete végéig ott dolgozott. 1959–1977 között alkotta meg tanszéki munkatársainak közreműködésével a négykötetes Épületszerkezettan című tankönyvsorozatot. Ebben törekedett szakítani a korábbi leíró jellegű tárgyalással, az enciklopédikus ismeretközlés mellett az elvi alapok kiemelésével és az egyes szerkezetekkel szemben támasztott követelmények meghatározásával a szerkesztő-szerkezettervező készség kifejlesztésére törekszik. Ez a könyvsorozat átfogó jellegével, tárgyalási módjával egyedülálló nem csak Európában, de feltehetően a világon. Megfogalmazása olykor kevéssé olvasmányos (a számos „ha, akkor, amely, hiszen, és ezért” kezdetű sor és bekezdés miatt), de évtizedek óta lényegében mindmáig a szakma megkérdőjelezhetetlen kézikönyve, ami ott van minden építészmérnök polcán. (7. ábra) Szisztematikus munkával kiépíti a kapcsolatokat az épületszerkezetek tervezéséhez és fejlesztéséhez támpontokat adó természettudományokkal, elsősorban az épületfizikával és akusztikával. Munkássága révén az épületszerkezettan az építészeti tervezést kiszolgáló eszközrendszerből tudományággá fejlődött. [14] Okos, lényeglátó, a nagy összefüggésekre és a részletekre egyaránt érzékeny, gyorsan kapcsoló ember volt. Sziporkázó szellemesség párosult benne csöndes bölcsességgel és megalkudni tudással. Vérbeli pedagógus, aki az épületszerkezetek oktatásának nehézségét sajátos humo-

7. ÁBRA: Gábor László Épületszerkezettan könyvsorozata 2. kötetének borítója

rával próbálta áthidalni. Művei és előadásai jelentős hatást gyakoroltak az egymást követő építészmérnök-generációkra. Gábor László nyugdíjba vonulása után a tanszék vezetését két évre László Ottó vette át (1976–1978). Rövid vezetői időszaka nem jelent önálló korszakot a tanszék életében, de nyugodt, bölcs, kiegyensúlyozott vezetői stílusa minden beosztott számára kellemes emlék. 1978-ban Gábor László halálakor az Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet igazgatója lesz, a tanszékvezetést Petró Bálintnak adja át. Petró Bálint (1936-) pályáját az IPARTERV-ben kezdi, onnan kerül két év múl-

9. ÁBRA: Petró Bálint alapozásokról írt könyvének címlapja

8. ÁBRA: Petró Bálint

tával a BME Épületszerkezettani Tanszékére, 1989-től egyetemi tanár. (8. ábra) Az Épületszerkezettani Tanszék vezetője (1979–1995), intézetigazgató (1994–1999), az Építészmérnöki Kar dékánja (1995– 2002). Szakmai munkássága keretében elsősorban a vízszigetelésekkel, a könynyűszerkezetes építésmóddal, a szerkezetrekonstrukcióval, épületdiagnosztikával és a szerkezettervezési módszerekkel, az épületszerkezetek rendszerszintű, teljesítményelvű tervezésével foglalkozik.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 171


TUDOMÁNY

Tanszékvezetőként alapvetően alakítja át a reguláris oktatást, a korábbi jobbára egyszemélyes „professzori előadásokat” az egyes szakmai kérdésekben elmélyülő szakelőadói órák váltják fel. A tanszéken ő az első, aki az ötvenes évek után hosszú nyugat-európai tanulmányutakra megy. Kiemelkedő tudományos-szakmai tevékenységet fejtett ki a vízszigetelések területén, alapítója a harmincöt éve sikeres Épületszigetelési Szakmérnök kurzusnak, ahonnan generációk kerültek ki meghatározó élményekkel. Az épületszerkezetek tervezésének elméletével kapcsolatos kutatásainak eredményeit Az épületszerkezettan és az épületszerkezetek tervezése című könyvében foglalja össze. (ÉTK, Budapest, 1991) Megtervezi az egykori Gábor-féle négy tankönyv korszerű változatának sorozatát, aminek első kötetét meg is írja: Épületek alapjai – Épületszerkezettan (Terc Kiadó, Budapest, 2007.) (9. ábra) Tudományos és szakmai közéleti tevékenysége széles körű, hosszan és többször elnöke az MTA Építészettudományi Bizottságának, az Építés Fejlődéséért Alapítványnak, alapítója és első elnöke az Épületszigetelők Magyarországi Szövetségének stb. Megalapítja a hazai és néhány környező országbeli épületszerkezettant oktató intézmény évi rendszerességű találkozóját, ahol a résztvevők szakmai és oktatási tapasztalataikat osztják meg, és ami máig kiváló lehetőség az oktatók emberi és szakmai kapcsolatainak építésére. Számos TDK dolgozat konzulense, témavezetésével több kandidátusi és PhD fokozat született. Szemléletes, logikusan felépített, energikus stílusú, élvezetes előadásain több generáció nevelkedett. Sajátos előadói stílusával és megközelítésével iskolát teremtett az épületszerkezettan oktatása terén, munkássága több generáció számára is meghatározó. Határozott, de mindenkit meghallgatni kész, közösségformáló egyénisége, hivatástudata, munka- és fiatalságszeretete népszerűvé és elismertté tette a hallgatóság, a szakma és kollégái körében egyaránt. Eddig csak a tanszékvezetőkről írtunk, holott egy tanszék nem csak belőlük áll. Az Ipartanoda időszakában a tanárok többnyire egyedül oktattak, 1872-ben a Műegyetem létrejöttekor egy tanárra átlagosan egy tanársegéd is jutott, és 1882-ben is jellemzően két fő alkotott egy tanszéket. 1908–1920 között egy átlagos mű-

172 |

egyetemi tanszék a statisztikák szerint négy–öt főből állt, de az építészhallgatók többihez viszonyított alacsonyabb létszámából arra következtethetünk, hogy a tanszék létszáma nemigen haladta meg a három főt. A harmincas években az évkönyvek még nem számolnak be a tanszékek oktatóiról, de visszaemlékezésekből úgy véljük, hogy a tanszék létszáma három–négy fős lehetett. Az 1943-as évkönyv Arvé Károly tanszékvezetőn kívül Széll László adjunktust, Messinger Géza „fizetéstelen tanársegédet” valamint Ottó László miniszteri tanácsost, az Épületgépészeti berendezések, és Pöschl Imre nyug. ny. r. tanárt az Épületek villamos berendezései tárgy meghívott szakelőadóját említi meg, utóbbiak külsős oktatók voltak [15]. 1955–60 között a tanszék létszáma kilenc–tizenkettő fő között változik, de külsős és félállású oktatók is segítik a munkát. 1960 és 1985 között a tanszék oktatóinak létszáma tizenhat fő körül volt, amihez hozzáadódtak az Épületakusztikai, és bizonyos időszakokban a Hőfizikai laboratóriumok munkatársai. [16] 20002003 között ez a létszám húsz főre emelkedett, majd a 2008-as válság és a vele járó megszorítások után átmenetileg csökkent. 2016–17-re ismét húsz fő, azóta sajnálatos módon újra csökkent.

4. | OKTATÁS Az épületszerkezetek oktatása a XIX. század második felétől – ahogy az építész tárgyak többsége is – jellemzően mintarajzok másolásából állt. Erre a célra jó minőségű nyomatok álltak rendelkezésre, és ezeket másolták a rajztermekben. Ez évtizedekig alig változott, Sándy Gyula kitűnő szakmai és rajzi minőségű táblái (10. ábra) ennek a hagyománynak a tárgyiasult bizonyítékai. Az 1963-as Ezüstkönyvben [17] foglaltak szerint az „Oktatási cél: az épületek összes szerkezetének megismertetése, szerkesztő és tervező készség fejlesztése; az építőanyagok és gyártásuk ismertetése, valamint az Épületgépészet tárgyban a gépészeti hálózatok oktatása.” A cél tehát a teljes megismertetés alapján a készségfejlesztés, ami határozott előrelépést jelent. Ugyanakkor az oktatás gyakorlata még mást mutat: a konkrét feladatok nagy része ebben az időszakban jobbára másolás és viszszakérdező jellegű, a vizsgákon a hallgatók tételeket húznak, és elméleti tudásuk-

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

10. ÁBRA: Oldal Sándy Gyula Tetőszerkezetek, ácsmunkák című kiadványából

ról kell beszámolniuk. Petró Bálint vezeti be a hosszú írásbeli vizsgákat, ezek egy része feladatmegoldás, szerkezettervezés; majd eredményes teljesítésük után kerül sor az elméleti súlypontú szóbelikre. A kilencvenes évek nagy létszámú évfolyamai ellehetetlenítik a szóbeli vizsgákat, és ezzel az írásbeli veszi át a visszakérdezés szerepét is, de a hangsúly továbbra is a szerkezetek alkalmazásán, tervezésén van. Petró Bálint még azt hangoztatja, hogy „nem kell az épszerket szeretni, de tudni kell”, addig a kétezres évekre ez az álláspont már nem tartható. Becker Gábor azt tűzi ki célul a tanszék elé, hogy lehetőleg meg is kell szerettetni a hallgatókkal a szakmát, a tananyagot. Az általa megfogalmazott küldetésnyilatkozat úgy fogalmaz, hogy „Célunk az alapvető szerkezetek oktatására és a műszaki-tudományos alapok átadására építve a szerkezeti gondolkodás, a szerkezettervezés készségének kibontakoztatása.” A hangsúlyeltolódás egyértelmű, még ha a megvalósítása – ahogy korábban – nem is megy egyik napról a másikra.

5. | A KÉTEZRES ÉVEK A hallgatói létszám évfolyamonként kétszázhúsz–kétszázötven fő között változik; a kreditrendszer kilencvenes évek végén történt bevezetése pedig megszünteti a tanköröket, mint hallgatói közösségeket.


TUDOMÁNY

A Kar oktatói többségének tiltakozása ellenére 2006-ban be kell vezetni a kétciklusú képzést, de széles körű szakmai öszszefogással annyit sikerül elérni, hogy a hallgatói létszám 70%-a a Műegyetemen egyedüliként megmaradó osztatlan képzésben vesz részt. Az új tanterv, a nagy létszám és a többféle képzés (kifutó, új osztatlan, BSc és MSc) fokozott terhet jelent az oktatóknak. Ehhez jön az angol nyelvű oktatás, aminek korábbi átlagosan tizenöt–húsz fős évfolyamlétszáma a 2010es évekre államközi szerződések és különböző ösztöndíjak hatására esetenként negyven-ötven főre emelkedik. A reguláris képzésben a 2006-ban induló új tanterv jelent változásokat, ami alkalmat ad az oktatás teljes újra gondolására, a tárgyak és követelmények újra fogalmazására, és az előadók körében egy részleges generációváltásra. A korábban már bevált – Faszerkezetű építés, Környezetbarát építés szerkezetei, Szerkezetrekonstrukció, Üvegszerkezetek, Vízszigetelés – fakultatív tárgyak mellett újak indulnak: Építészeti tűzvédelem, Épületszerkezetek transzportfolyamatai, (11. ábra) Építészeti alkotások épületszerkezeti elemzése. A tárgyaink, szakterületünk iránt fokozott érdeklődést mutatók

11. ÁBRA: Függönyfal borda beépítés hőmérséklet eloszlása. Bakonyi Dániel szimulációja

számára létre jön előbb az Épszerk Klub, majd az Épszerk műhely, ami a tehetséggondozás és az utánpótlás nevelés fontos eleme. A posztgraduláis képzések is gyarapodnak: a régóta népszerű Épületszigetelő és az Épületfenntartási és -felújítási szakmérnöki képzés mellett elindul a Környezettudatos építés valamint a Tűzvédelmi tervezési szakmérnöki. Ezek szakmai műhelyek, kutatási munkák gyümölcsei, mindkét terület egyre hangsúlyosabb részt kap oktatásunkban is. Egy tanszéket alapvetően a hallgatók és a szakma minősíti. Egy 2016-ban az előző hat évben végzettek körében végzett rep-

rezentatív felmérés szerint [18] a komplex tervezés után a második legkedvesebb tárgyuk az épületszerkezettan volt. Büszkék vagyunk arra, hogy miközben tárgyaink közismerten nehezek, oktatóink rendre nyerik el a hallgatók díjait. Az évente átadott, általunk elnyerhető három díjból (az év oktatója, előadója, gyakorlatvezetője) az elmúlt tizennyolc évben a tanszékünk dolgozói kapták a díjak 39%-át (tizenegy tanszék van), nyolc munkatársunk vehetett át ilyet, és két oktatónk is van, aki eddig hat díjat kapott. [19] A műegyetemi első százban rendre szerepelnek tanszékünk munkatársai, többen voltak már az első tízben is, és tudomásunk szerint az Épületszerkezettani a Műegyetemen az egyetlen olyan tanszék, amelyiknek egy időben 5 oktatója szerepelt a BME első 100-as listáján (2014–15 ősz, 2000 fő körüli oktatói mezőnyben). A tanszék szakmai tevékenységének elismertségét jelzi, hogy munkatársai közreműködésével készültek és készülnek a legjelentősebb beruházások, egyes becslések szerint 50%-uk köthető valamilyen formában hozzájuk. Ebben az időszakban emelkedik mérnöki szintre a tűzvédelmi tervezés, aminek vezető képviselője szintén a tanszék munkatársa, aki a legjelentősebb ipari nagyberuházások szaktervezésével vív ki magának elismerést. (12. ábra) A tanszék szakmai tevékenységének lényeges eleme az új szerkezetek-anyagok bevezetésében való közreműködés, ennek keretében szerkezetfejlesztő-laboratóriumi munkára alapozva számos alkalmazástechnikai kézikönyv és több irányelv készült. Saját kezdeményezésre elindítottuk az építőipari fogalomtár keretén belül egy épületszerkezeti fogalomtár összeállítását az építésügyben használt épületszerkezeti fogalmak egységesítésére, amely

12. ÁBRA: Homlokzati tűzterjedés szimulációja

az e-epites.hu portálon jelent meg, és amelynek folyamatos továbbfejlesztését tervezzük. A tanszék munkatársai számos nemzetközi szervezet tagjai, pl. UIA High-Tech munkabizottság, IFD, CIB stb. A hazai tudományos és szakmai szervezetekben és vezetésében számos kollégánk vesz részt, pl. ÉMSz elnökök, ÉTE alelnök, MTA Építészeti Tudományos bizottsági elnökök, több folyóirat szerkesztő bizottságainak tagjai, elnökei is tanszékünkről kerülnek ki. Feladatunknak tekintjük kutatásaink, szakmai tapasztalataink közzétételét. En-nek egyik eszközeként számos eseti konferenciát/rendezvényt szerveztünk külső partnerekkel, szakmai szervezetekkel (pl. UIA, ÉMSz, ÉTE, MTA Építészeti Tudományos Bizottsága) is. ■ HIVATKOZÁSOK [1] Zelovich Kornél: A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története Pátria kiadó,1922. 113.oldal [2] Dr. Héberger Károly szerk.: A műegyetem története 1782–1967 Kézirat gyanánt 1979-ben a műegyetem kiadásában 20 példányban megjelent nyolckötetes mű. 120. oldal [3] Héberger 1774. oldal [4] Zelovich 119.oldal [5] Zelovich 128-129.oldal [6] Az egyetemi tanács 1869. október 9-i és 1870. július 20-i rendkívüli üléseinek jegyzőkönyvei [7] Héberger 1774.oldal [8] Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1896 [9] Ábra táblák Schnedár János műépítész, műegyetemi ny. rendes tanár stb. középítészeti előadásaihoz. Szerkesztették Paksy József és Selymesy Béla V-öd éves műegyetemi hallgatók. Budapest, 1875/6. [10] Művészet c. folyóirat 1913. 7. szám [11] Széll László: Sándy Gyula. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955– 56. 113–114.oldal [12] Héberger 988.oldal [13] Kunszt György szerk.: Gábor László emlékülés. Építés – Építészettudomány XXIX. 1–2. [14] Párkányi Mihály: Gábor László Magyar Építőművészet, 1982. 2. sz. [15] A M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve, 1942–1943. 63., 74. és 77.oldal [16] Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (1955–1967) és a Budapest Műszaki egyetem évkönyvei (1968–2003) [17] Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1963-as építész kari évkönyve, borítója alapján Ezüstkönyvként közismert [18] A felmérés teljes anyaga elérhető: https:// sites.google.com/site/bmeepkfelmeres2016 [19] http://www.epiteszhk.bme.hu/HK/kozerdeku/dijak – a cikk írásakor a táblázat nem teljes

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 173


TUDOMÁNY

Dr. Becker Gábor*

150 éves a Műegyetem Épületszerkezettani Tanszéke

KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA Nagyméretű, 78 tablóból álló kiállításon mutatta be történetét, kutatási, szakmai tevékenységének és oktatásának érdekesebb elemeit a Műegyetem 150 éves Épületszerkezettani Tanszéke. A központi épület aulájában 2019. november 20-án tartott kiállításmegnyitón Dr. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára megnyitó beszédében az új építészeti módszerek, az innovatív és fenntartható építészeti megoldások alkalmazásának szükségességéről beszélt. Elmondta, hogy a kormány célja, hogy a gazdasági szereplők változó igényeinek kielégítése és a kimagasló gazdasági eredmények fenntartása érdekében hosszú távon is biztosítsa a versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét. Az új szakképzési intézmények és a duális képzési rendszer a vállalati szféra bevonását, a KKV-k szerepvállalásának fokozását jelenti a gyakorlati oktatás területén. A képzés megerősítése megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben az építészet területén tanulók szilárd szakmai ala-

Dr. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, mellette a képen balra Dr. Dobszay Gergely tanszékvezető

A kiállítás megnyitója az aulában

* okl. építészmérnök, egyetemi tanár, az Épületszerkezettani tanszék vezetője 2005–2017 között

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.174


TUDOMÁNY

pokkal felvértezve nyerjenek felvételt olyan patinás intézményekbe, mint a BME, és így sikeres, a szakmájukban kiváló építész szakemberekké váljanak. Finta József kétszeres Kossuth-díjas építész is köszöntötte a megjelenteket, aki diákkori emlékeit felelevenítve megemlékezett a tanszék egykori legendás professzoráról, Gábor Lászlóról és sajátos stílusáról, humoráról. Elmondta, hogy mennyire lényeges volt számára mindjárt az első, valódi tervezési feladatánál az épületszerkezetek ismerete, és hogy a mérnöki tudás a tervezésben mennyire nélkülözhetetlen. „A tervező építész munkája elsősorban szolgálat, hiszen szakmai tevékenységének legfontosabb része, hogy a megrendelő, a társadalom számára kell jól használható épületet alkotnia” – fogalmazott. A kiállítás 1 tablója mutatta be a tanszék történetét, az egykori tanszékvezetőket, a szakmai műhelyeket, a tanszék oktatóit és családfáját. Láthattuk az első tanszéki „segédletet”, az 1876– ban kiadott 186 „táblán” kb. 1500 ábrát tartalmazó kőnyomatos néhány oldalát, valamint rendkívül igényes, míves mintarajzok másolatait az 1870-es évekből. Valódi szakmai érdekesség Latinovits Zoltán épületszerkezettani jegyzetei pár lapjának másolata, a színész 1951–56 között járt az Építészmérnöki Karra, ahol kitüntetéses diplomával végzett, és jegyzetei ennek meg-

Finta József beszél

felelően szépek és jól használhatók voltak. Külön tablók ismertették a tanszék fakultatív tárgyait és szakmérnöki kurzusait, valamint bemutatták a belső szakmai műhelyeket, pl. az akusztikai laboratóriumot, az épületfizikai szimulációkat és a környezettudatos építéssel kapcsolatos tevékenységüket.

A kiállítás az aulában

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 175


KIÁLLÍTÁSI TABLÓ MINTARAJZOK A XIX. SZÁZAD VÉGÉRŐL

TUDOMÁNY

176 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


KIÁLLÍTÁSI TABLÓ

LATINOVITS ZOLTÁN ÉPÜLETSZERKEZETTANI JEGYZETE

TUDOMÁNY

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 177


KIÁLLÍTÁSI TABLÓ

ÜVEGSZERKEZETEK. VÁLASZTHATÓ TÁRGY – ELŐADÓ: DR. BECKER GÁBOR EGYETEMI TANÁR

TUDOMÁNY

178 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


TUDOMÁNY

A konferencia megnyitója

A 78 tabló fele a tanszéki oktatók épületszerkezeti szaktervezéseit mutatta be. Az ő közreműködésükkel készültek és készülnek a legjelentősebb beruházások, metróállomások, nagy középületek, kulturális- és sportlétesítmények (pl. Puskás Ferenc Aréna, Müpa, a debreceni Kölcsey Központ, a pécsi Kodály Központ, Papp László Budapest Sportaréna, DVTK Stadion, Várkert Bazár), a nagy irodaházak (Alkotás Point Irodaház, Népliget Center, Science Park, Telenor és Vodafone székház), bevásárlóközpontok (Allee). Az oktatók közül többen aktív építészként intenzív tervezői tevékenységet is végeznek, néhány tablón ebből is kaphattunk ízelítőt. Az Épületszerkezettani Tanszék tíz éve minden novemberben szakmai konferenciát szervez. Ezeken a rendezvényeken évente más témában kerül sor egy-egy szakterület átfogó elemzésére; a kapcsolódó kutatói, szakértői, szaktervezői és oktatói tapasztalatok összegzésére. A Műegyetem dísztermében 300 vendéggel tartott eseményen aktuális, a résztvevőket foglalkoztató kérdésekkel (környezettudatos építés, épületrekonstrukció, épületfizika, különleges épületek és épületszerkezetek) foglalkoznak. Az idei program fókuszában a lakásépítés állt. Dr. Dobszay Gergely tanszékvezető egyetemi docens helyzetelemző és jövőképet vázoló beköszöntője után Dr. Becker Gábor egyetemi tanár tartott előadást Az Épületszerkezettani Tanszék 150 éve címmel a tanszék történetéről és közelmúltbeli tevékenységéről. Meghívott vendégként Demeter Nóra, a Demeter Design Stúdió vezetője „A családi ház rejtelmei – határok a belsők és a külsők között” című előadásában az otthon érzetet keltő motívumokat kereste, és néhány exkluzív épületét mutatta be ezekre a szempontokra fókuszálva. Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter építész tervezők, a Hajnal Építésziroda munkatársai Pataky Rita mestertanárral közösen ismertették az építés alatt álló újpesti lakópark zöld tornyait, és annak különleges épületszerkezeti megoldásait. Az Épületakusztika Laboratóriumban végzett, zajvédelmi funkcióval is rendelkező árnyékolószerkezetek fejlesztésére irányuló munka és méréssorozat eredményeiről számoltak be Nagy Attila Balázs laborvezető, Mesterházy Beáta tudományos segédmunkatárs és Gosztonyi Miklós, a Krüllung Árnyékolástechnika Kft. vezetője, a fejlesztés irányítója. Munkájuk eredményét látványos akusztikai demonstrációval is alátámasztották. Németh Csaba mérnöktanár előadásában a folyamatosan változó szabályozások lakóépületek tervezésére gyakorolt hatását elemezte, majd Dr. Bakonyi Dániel tudományos munkatárs és Dr. Patkó

Csilla beszélt a lakóépületek levegőminőségével kapcsolatos kutatásukról. Horváth Sándor egyetemi adjunktus Teraszok, erkélyek, korlátok címmel foglalta össze és rendszerezte a témakör legkényesebb feladatait, részletmegoldásait. A több éves hagyománynak megfelelően idén is együtt ismertették munkájukat építész-épületszerkezetes alkotó párosok,

A konferencia résztvevői

csoportok. Ennek keretében Tima Zoltán és Molnár Tibor a KÖZTI építészei Schreiber Gáborral együtt számoltak be az általuk az elmúlt évtizedekben tervezett lakóparkok építészeti és épületszerkezeti változásairól. Hasonlóképp Ásztai Bálint építész és Kapovits Géza mérnöktanár Dr. Hegyi Dezső tartószerkezeti tervezővel, a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék vezetőjével közösen ismertették egy különleges pécsi villaépület terveit és megvalósulását. A sort a Turányi Gábor–Turányi Bence építész páros és Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens zárta, akik az immár 10 éves Simplon ház építészeti és épületszerkezeti megoldásairól, az azóta szerzett tapasztalataik-ról számoltak be. A konferenciát Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens, tanszékvezető helyettes összefoglalója zárta. ■ Fotók: Szalay Levente

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 179


PORTRÉ

Géczy Nóra*

Múlandóból maradandót

WINKLER GÁBOR ÉPÍTÉSZ ÖRÖKSÉGE ÉS ÉPÍTÉSZETI MÓDSZERTANA Hamarosan ötödik éve, hogy Winkler Gábor, Ybl-díjas építész, professzor emeritus az MTA doktora, és a Széchenyi István Egyetem, valamint a Soproni Egyetem építészeti tanszékeinek volt tanszékvezetője személyesen már nincs közöttünk. Kollégái és tanítványai azonban féltve gondozzák tovább azt a gazdag szellemi örökséget, amelyet rájuk hagyott. [1. ábra]

Winkler Gábor szakmája szerelmese volt, szenvedélyesen szeretett tervezni és tanítani, az építészet a világot jelentette számára. Saját életművén keresztül mutatta be az építészeti pálya sokrétűségét, sokszínűségét. A kivitelezéstől a tervezésig, az architektúrától az urbanisztikáig jártasságot szerzett a szakma különböző gyakorlati területein. Tervezett modern és műemléki középületeket, történeti városrekonstrukciókat, rész vett hatósági munkákban, műemlékvédelemben, várostervezésben. Kiállt az építészeti értékek megóvása mellett, széleskörűen publikálta, népszerűsítette az építészettudomány és építőművészet eredményeit. Pótolhatatlan érdemei voltak a nívós, nemzetközi színvonalú építészeti vitakultúra és diskurzus meghonosításában. Proaktív urbanistaként kezdeményezte a történelmi városrészek értékmegóvó helyreállítását, és a város fejlődésének utat engedő megújítást. Aktív részese volt Győr, Pápa és Sopron építészeti átalakulásának, mint tervező építész, városrendező, és műemlékvédő. Alkotásaiban a barátságos, emberközpontú belvárosok kialakítására törekedett, mely az épített örökség védelme mellett a modern város elvárásaira is érzékenyen és pontosan reagál. Foltányi Miklós építésszel közösen tervezve számos győri műemlék helyreállítása fűződik a nevéhez. (Esterházy-palota, Magyar Ispita, és szinte a teljes Liszt Ferenc utca Winkler Gábor építészprofesszor elképzelése szerint készült el.) A győri rendezési tervekben a lakónegyedeket, ipartelepeket a történelmi városrészek eredeti szerkezetének adottságait tiszteletben tartva fűzte össze, és a szorosan összefüggő szövetben egymáshoz jobban illeszkedő struktúrákat képzelt el. Győr helyreállítására rengeteg tervet készített. A város lakói és a nagyközönség felé közérthetően kommunikálta az épített értékek megőrzésének módját és az építészeti elképzeléseit. Nem hagyta nyugodni a város római katonai időkből eredő, szigorú derékszögű rendszere. Emberibb, élhetőbb várost látott bele a merev utcasorokba. Udvarokat nyitott meg, passzázsokat alakított ki a belvárosi városszövetben, átírva ezzel a történeti utcák gyalogos útvonalait.

1. ÁBRA: Winkler Gábor Pápán 2007. (Fotó: Géczy Nóra)

1. | ÉPÜLET, EMBER, VÁROS Winkler Gábor öt évtizednyi tudományos, oktatói és alkotói tevékenysége jelentős hatást gyakorolt a hazai műemlékvédelemre. Gazdag életműve példaértékű, napjainkig érvényes szemléletet honosított meg az építészetben, építészet-oktatásban, műemlékvédelemben és a történeti urbanisztikában. A hazai műemlékvédelem nagyhatású gondolkodója, alkotó embere volt, aki elméleti módszertanát gyakorlatban is hitelesen visszaigazolta alkotásaival. Pályája elején, alig huszonhat évesen került a győri lakótelepek kivitelezési munkálatainak közepébe. Ekkortájt lázas tempóban haladt az Ipar utca, a Bartók Béla út és a Szabolcska utca kiépítése, ahol 1964–1967 között építésvezetőként szervezte és irányította háromszáz ember munkáját. Alaposan megismerte a kivitelezői észjárást, és későbbi pályája során is hasznát vette az

* PhD, építész-tervezőművész, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Épülettervezési Tanszék, egykori tanítvány

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.180


PORTRÉ

2. ÁBRA: Mosonmagyaróvár, Városközpont Irodaház, 1979

3. ÁBRA: Mosonmagyaróvár, Városközpont irodaház, 1979 (WG Archívum)

(WG Archívum)

ekkor szerzett gyakorlati tudásnak. Szívesen kijárt az építkezésekre, felügyelte a munkálatokat. Tapasztalatait pedig szemléletesen és élménydúsan osztotta meg egyetemi előadásain, szerkezettani óráin. A hatvanas évek fordulóján Lőrincz József jól működő műtermének, a Győri Tervező Vállalatnak építészeként, a legnagyobb munkákba került bele. Számos üzemet tervezett Győrött, Sopronban, és Mosonmagyaróváron (2–3. ábra), valamint a Magyar Vagon- és Gépgyár (4–5. ábra), Csepeli Autógyár nagyméretű ipari beruházásainak tervein dolgozott. Típusterveket készített a Magyar Autóklub országszerte épülő Műszaki Állomásaihoz, és a Tatabánya-kertvárosi bányászházak nagyblokkos technológiájú épületeihez, amelyből 960 lakás épült fel. Országos Tervpályázatokon vett részt (győri Neológ izraelita imaház átalakítása, Nagy Szabolccsal, 1969), és 1. díjat nyert a Győri Ifjúsági Házra kiírt Országos tervpályázaton (Lőrincz Józseffel,1969). Ez utóbbi meg is valósult. A Győri Ifjúsági Ház évtizedeken keresztül adott otthont a legendás kulturális kluboknak, rendezvényeknek, kiállításoknak, és koncerteknek. A hetvenes évek elején jelentkezett át építészeti csoportvezetőnek a Győr-Sopron Megyei Tanács Tervező Vállalathoz. Az itt eltöltött évtizedek alatt (1970–1990) változatos feladatokban vett részt, és a modern középületek, lakónegyedek rendezési és beépítési tervei mellett itt vált az urbanisztika és a műemléki építészet specialistájává. Észak-Nyugat-Magyarország számos

városa (Pápa, Csorna, Kapuvár, Sopron és Győr) és települése formálódott tervei által. Korszerűt akart alkotni, akár épületekről, akár városokról volt szó. A műemléki épületekben is az adott kor vívmányait kutatta és értékelte leginkább. A műemléki karakterek hiteles megóvása mellett folyamatosan szorgalmazta a jelen kor igényeinek megfelelő használat és infrastruktúra kiépítését. Modern épületei közül emlékezetesek a kapuvári „Kifliházak”, a Veszkényi úti 100 lakásos lakóépület (Dókáné Vető Ágnessel, 1983), a 30 lakásos „kiskifli” lakóház (Cserhalmy Győzővel,1983) és a 100 lakásos OTP lakóház (Németh Péterrel 1983). A csornai Ifjúsági és a Petőfi téri lakótelep (1975), a Szent István téri 100 fős középiskolai kollégium (1976). Győrött az Aradi vértanuk útja – Bajcsy Zsilinszky utcában épült lakó- és irodaháza (1978– 1980), a csornai városháza (1978–1979), a soproni Lövér Szálló 203 új szobás bővítéséhez tervezett minimalista architektúra (1978–1981), a soproni Lövér Szálló Egészség és Szépségközpont (1989). (6. ábra)

4. ÁBRA: MVG Konyhaépület, 1973 (WG Archívum)

5. ÁBRA: MVG Számítóközpont, 1972 (WG Archívum)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 181


PORTRÉ

6. ÁBRA: Lövér Szálló, Sopron (WG Archívum)

1978-ban megtervezte a győri Duna-bástya rekonstrukcióját és később a Dunakapu tér és környékének rekonstrukciós tervét. A folyópartok rendezését is magában foglaló terv, „rendkívül alapos és lelkiismeretes munka” volt. [1] A belvárosra készített terveivel a régi negyedet új életre akarta kelteni úgy, hogy a régi utcák új szerepkörrel bővüljenek, amely biztosítja fennmaradásukat a huszonegyedik században is. Ez a szerepkör a minél több generáció számára nyitott találkozási pontok kialakítása volt. Az elsődleges cél az óvárosi terek, udvarok kom-

182 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

fortjának, élményértékének növelése volt. 1979-től a Liszt Ferenc utcai műemléki épületekkel foglalkozott, és 1980-ban megszervezte Győr-Gyárváros helyi műemléki védelmét, (a megoldással az óvároson kívül eső városrészt a védett városmaghoz lehetett volna kapcsolni). Tervei alapján megújultak Győr belvárosának nevezetes utcái, a Czuczor Gergely utca (1985–1989) (7. ábra), Kisfaludy utca (1988), Király utca (1989). Kiemelt gondossággal foglalkozott az Esterházy-palota, Magyar Ispita (1993), Napóleon-ház (1994), a Bécsi kapu tér Étterem-szálloda (1994)


PORTRÉ

9. ÁBRA: Győr, Schlichter villa, rekonstrukciós terv, Zrínyi utca (WG Archívum)

7. ÁBRA: Győr, Czuczor Gergely utca (WG Archívum)

épületeivel. A színház melletti házsort sikerült megmentenie a bontástól. A Schweidel utca földszintes épületeit az épületkontúrokat rendezve (8. ábra) emeletessé tervezte, így oldva meg a Színház tömege és az utcakép közötti konfliktust. A kilencvenes években a Sclichter villa (1992–1994) (9. ábra), a Fruhmannház, Kályhamúzeum (1992) és a Frigyes laktanya (1993) helyreállítási terveinek elkészítésére kapott megbízásokat. Sopronban a Hild Kőfaragó műhely (1981), a Jégverem (1982), a Liszt Ferenc Múzeum és Télikert (1988), a Lenck-mauzóleum (1992), az Orsolya-rend Kollégiuma (1993) és a Wollner Szálló (1999) épült át és újult meg tervei alapján. Kastélyok, egyházi épületek közül

kiemelendő a zsirai Rimanóczy-Esterházy kastély (1984–87) és a csornai premontrei prépostság (1987) helyreállítása. Követendő, mintaértékű építészeti megoldásokat alkotott Győr és Pápa történeti városmagjának tömb-rehabilitációira. A belvárosi gyalogosforgalom számára megnyitotta a zárt udvarokat. Győrött így vált nevezetes hellyé a kellemes mikroklímájú hangulatos tömbbelső, a „Bécsi udvar” (Arany János utca 18–22. és

8. ÁBRA: Győr, Schweidel utca, rekonstrukció (WG Archívum)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 183


PORTRÉ

10. ÁBRA: Győr, Bécsi udvar (WG Archívum)

Baross u. 20–22., 1984) (10. ábra), mely egyaránt bevonzza a kíváncsi járókelőket és a rutinos lokálpatriótákat a belvárosi főutca forgatagából. Felnyitotta és élővé tette a közösség, a városlakók és a látogatók számára a város azelőtt elzárt udvarait. Az egykor zárt lakótömb azóta is kedvelt célpontja/útvonala a helyieknek és a várost felfedezni vágyóknak egyaránt. A belvárosi séták eltérő ütemű, sebességű és élményszerkezetű útvonala-

iból változatos, emberi léptékű szövet jött létre. A győri belvárosi tömbök megújítására készített tervek – Liszt Ferenc utcai tömb (II. tömb, 1981) (11. ábra), a Centrum tömb (1978–1980) (12. ábra), a Szabadsajtó utca és környéke (1985), a Dr. Kovács Pál utca tömb (1986), valamint a Bécsi Kapu tér és környéke tömbcsoport (1984) – előfutárai voltak az akkor még szokatlan, de napjainkra rendkívül sikeressé és népszerűvé váló új szem-

11. ÁBRA: Frumannház, Kályhamúzeum, Győr (WG Archívum)

12. ÁBRA: Győr, Centrum tömb (WG Archívum)

184 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


PORTRÉ

13. ÁBRA: Keszthely, Belvárosi tömb (WG Archívum)

14. ÁBRA: Pápa, Fő utca (WG Archívum)

léletnek, a közösségi udvarok kialakításának. Más Dunántúli városok történeti belvárosaiba is készített tömbrehabilitációs terveket: Kapuvár Főtér (1981), Keszthely Belváros (Foltányi Miklóssal, 1990) (13. ábra), Pápa Fő utca 17–20. (1982) (14. ábra) és Korvin utca 2–8. (1982).

a résztvevők mielőbb konszenzusra jussanak. Tiszta gondolatmenetével és megfogalmazásával közérthetővé tette az építészeti összefüggések és a műemléki értékek megóvásának bonyolult valóságát. Köztisztelet övezte mindezért. A szakma iránti mély elköteleződése kora gyermekkorában alakult ki édesapja hatására, aki a korai modern építészet joggal méltatott alakja volt. Winkler Oszkár lett első mestere és legfőbb példaképe, aki nemcsak utódjának, de munkatárásának is tekintette, és a szakmát kérte rajta számon. A nagy előd inspirálta őt, és életművében az apai örökséget vitte tovább. A modern építészet feladatát teljes kontextusban, de legfőképp történeti és városi léptékben látta. Kitartóan küzdött az értékek megóvásáért az oktatás, a tudományos élet és az építészet területén. Lelkesedése nemcsak tanítványaira, munkatársaira, de tárgyalópartnereire és népszerű, nyilvános előadásainak civil közönségére jelentős is hatással volt. Winkler Gábor építészeti munkássága számos tanulságot hordoz a jelen generáció számára arról, hogy miként lehet a modern építészet dilemmái között is helytállni az építészeti értékek védelmének frontján. Példája mutatja, hogy az építészet és a műemlékvédelem elveszettnek hitt csatái is megnyerhetők a megfelelő hangnemű párbeszéddel, a történeti-társadalmi-gazdasági kontextusok részletes feltárásával és az eredmények közérthető kommunikálásával.

2. | LEGENDÁS KARAKTER Humanista szemléletű, klasszikus kiállású professzor volt, aki tiszteletet adott minden diákjának, és ezért mi is őszinte tisztelettel voltunk iránta. Tanítványaként és munkatársaként csaknem húsz közös év emlékét őrzöm. Igazi mediátor személyiségnek ismertem meg, aki a kölcsönös megértés alapján létrejött döntések és a „közmegegyezés” híve volt. A kilátástalan helyzetekben és a legelvetemültebb emberekben is meglátta a jót. Magabiztos, szelíd derűvel kezelte a konfliktusokat, de látszólagos nyugalma mögött hajtotta a belső tűz, mellyel szenvedélyesen védelmezte sziklaszilárd elveit, és kész volt akár évtizedes küzdelmeket és komoly vitákat is felvállalni egy-egy ügy érdekében. Világlátott műveltsége és kikezdhetetlen szakmai tudása élménnyé varázsolták ezeket a vitákat. Az érveket és a tényeket jó stratégaként adagolta, s ha kellett, kellemes anekdotákkal enyhítve juttatta célba a tűpontosan találó kritikáit. „Tekintélye volt, főépítészként a neve fogalommá vált” – írja Mezei László 2016-ban megjelent visszaemlékezésében. Főépítészként is egyfajta mediátori szerepkört vállalt fel. Pápai éveim című kötetében így írt erről: „A főépítészi egyeztetéseken résztvevő építtetők – látszólagos agresszivitásuk, pillanatnyi értetlenségük és érzéketlenségük ellenére – kevés kivétellel „szeretetre méltó” emberek. Ahogy az apró és kínos építési ügyektől meggyötört építési hatóság és a látszólag üveg-kemény örökségvédelmi hatóság is az.” [2] A nehéz tárgyalások légkörét a kölcsönös bizalom kialakításával oldotta, annak érdekében, hogy

3. | ÉPÍTÉSZETI MÓDSZERTANA A modernitás és műemlékvédelem, azaz az „értékőrzés” és az „értékgyarapítás” közötti egyensúly kialakításának szükségességét hangsúlyozta. Könyvei, tanulmányai, publikációi, alkotásai ehhez adnak bőséges forrásanyagot a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati területeivel foglalkozó kutatók, építészek, városrendezők számára. A Magyar Tudományos Akadémia Épí-

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 185


PORTRÉ

tészettörténeti és Elméleti Bizottságának elnökeként az állandó bizottság elnevezésében is rögzítette a „Műemléki” elnevezést. Ezzel erősítette a műemlékvédelem pozícióját és állandó jelenlétét a bizottság feladatkörében. Valós gyakorlati példákkal alátámasztott/igazolt módszertanában újrastrukturálta és aktualizálta a történeti városfejlesztés alapelveit. A Winkler Gábor értékvédelem-módszertana olyan hasznosítható eredményeket tartalmaz, amelyeket műemlékvédelem terén nemcsak ajánlás szintjén, hanem előírásként is alkalmazni lehet. A történeti városok és műemlékek tudományos kutatója és azok helyreállításának szakszerű tervezőjeként, oktató és oktatásszervezőként példaértékű munkát végzett, és a klasszikus műemléki kartákon nyugvó építészeti értékvédelem megújítója volt. A modernizálódó és feszített ütemben fejlődő városi környezetben a múlt század avantgard építészeti kartáin nyugvó műemlékvédelmi alapelvek kudarcra vannak ítélve. A karták folyamatos korrekciói, kiegészítései a teljes megújulás és szemléletváltás szükségességét vetítik előre. Az építészeti értékvédelemben a lekisebb részletektől a városi léptékig egyenlő súllyal kezelte a területi, történelmi, társadalmi kontextust. Kerülte az uniformizálást, a védett épületállományra vonatkozó egységes, normatív szabályozást. Helyette az egyedi építészeti karakter védelmét hangsúlyozta, és óvta a kivételes, különleges megoldásokat. A merev szabványosítás ellenében, az alapos gondossággal végzett kutatást és a részletekre kiterjedő átgondoltságot részesítette előnyben.

2014 áprilisában tartott előadásán így foglalta össze a várostervezésre vonatkozó gondolatait: „Az én véleményem az, hogy a városépítő nem azért van, hogy mindenáron előkészítse az utat a nagyszabású új építésre, ami szükségszerűen rombolással jár, hanem arra, hogy a meglévő tiszteletével, a rendeltetések finom átszervezésével, könnyedén megnyisson teret a növekedésnek, szabad kezet adva a megújulásnak.” „Történeti városok helyreállításának elvei és módszerei” című nagydoktori értekezésében összegezte új tudománymetodikai rendszerét. Két évtizednyi munkára fókuszál, Pápa város főépítészeként, „laboratóriumi környezetben” volt lehetősége teljes városléptékben tesztelni elképzeléseit és kidolgozni építészeti módszertanát, mellyel megalkotta a szakszerű város-helyreállítás etalonját. A pápai város-helyreállítás főbb tanulságait foglalta össze 12 pontban, de a munkájának összegzése túlmutat a lokálisan megvalósított módszertanon, és egyfajta műemléki kartaként is működőképes. (15. ábra)

4. | WINKLER GÁBOR TUDOMÁNYOS MÓDSZERTANÁNAK TIZENKÉT PONTJA 1. Komplex kutatás. Minden beavatkozás előtt komplex előkészítő kutatást kell végezni. A tervezés előkészítése az ok-okozati összefüggések feltérképezésével kezdődhet el. A dokumentálható fizikai változások mellett a történeti, társadalmi és kulturá-

11.

12.

1.

2.

SZEMÉLYES JELENLÉT, INTENZÍV MŰVEZETÉS

FINANSZÍROZÁS MEGSZERVEZÉSE

KOMPLEX KUTATÁS

ÉRTÉKVIZSGÁLAT

3.

10. LAKOSSÁG BEVONÁSA

VÁROS- ÉS ÉPÜLETREKONSTRUKCIÓ

TÉRBELI VIZSGÁLAT

ALAPELVEI ÉS MÓDSZERTANA

15. ÁBRA: Winkler-metodika (Ábra: Géczy Nóra)

9.

(WINKLER-METODIKA)

4. MEGŐRZÉS ALAPELVE

HELYI VÉDELEM ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR KIÉPÍTÉSE

8.

7.

6.

5.

FORGALOMTERVEZÉS

KARAKTERVÉDELEM

INTEGRÁLT ÉRTÉKVÉDELEM

DOKUMENTÁLÁS

186 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


PORTRÉ

lis összefüggéseket is értelmezni kell. A rekonstrukciós terület karakterének minél alaposabb megismerése és megértése lesz a későbbi tervezés és döntés alapja. Az előkészítő munka eredményeit hozzáférhetővé kell tenni. 2. Értékvizsgálat. Területi értékvizsgálat és előtervezés. Rekonstrukciós terület környezetvizsgálata. A városképileg és szerkezetileg védendő történeti területek kijelölése/behatárolása. A települések történeti értéket hordozó területe mindig nagyobb, mint a központi védelem alá vonható területek összessége. A rekonstrukciós terület és környezete több, eltérő adottságú településrészből áll, melyek eltérő védelmi és helyreállítási stratégiát igényelnek. 3. Térbeli vizsgálat. Teljes térbeli kiterjedés felépítés vizsgálata, grafikai rögzítése horizontális és vertikális vetületének feltérképezésével. [3] A védelem nemcsak a térkép vonalas adataira, hanem a mélységére, („metszetére”), a domborzat és a rá épülő tényleges városszövet valóságos térbeli jellegzetességeire is kiterjed. [4] A történeti települések egyedi értékei mindig három dimenzióban jelennek meg. Tömeghiányok és függőleges hangsúlyok érvényesülési pontjainak jelölése. A vezérszintek összerajzolása. 4. Megőrzés. A városfejlesztői magatartás alapelve szerint a kiindulópont mindig a megőrzés, az épített és természeti értékek megőrzése. A rehabilitáció azonban szükségszerűen együtt jár a bontással és építéssel is, amelyeket minden esetben csak igen gondos mérlegelés után szabad megtenni. 5. Dokumentálás. Műemléki rekonstrukciós tervek, tervezési alaptérkép (értékleltár, értéktérkép) összeállítása, mely az óvandó értékek térbeli elhelyezkedését és összefüggéseit rögzíti. 6. Integrált értékvédelem. A településfejlesztési koncepciót történeti szemlélettel kell megalapozni, amiben a tradicionális értékek fejlesztési potenciálja is érvényre juthat. 7. Karaktervédelem. Történeti városmag egyenletes fejlesztése és a huszonegyedik századi komfort megteremtése. A folyamatos fejlesztés mellett a város kompaktságának megőrzése, a vezérvonalak, a történeti vonalak megőrzése, beleértve a teljes keresztmetszetet (pincétől padlásig). Új beépítések, új épületek homlokzatainak illeszkedése a városszerkezet és a történeti vonalak rendszerébe. A modern élet, a modern szolgáltatások, kereskedelem és infrastruktúra számára is biztosítson keretet. 8. Forgalomtervezés. A főközlekedési utak, teherforgalom kivonása a történeti területekről. Forgalomcsillapítás és korszerű infrastruktúra kiépítése a történeti városmagokban. A történeti beépítést tehermentesítő utak kialakítása. Utcaszélesítés nélküli, folyamatos, de lassított haladást biztosító forgalomszervezés. Vegyes forgalomra alkalmas burkolatok a történeti utcákban. A parkolás építési telken belül, vagy a történeti beépítéshez közvetlenül csatlakozó területeken. 9. Szakszerű helyi védelem és jogszabályi háttér. Aktualizált és pontos helyi szabályozás fontossága. a műemléki épületekkel azonos gondossággal történő helyreállítás a helyi védettségű épületek esetén is. A fejlődés folyamatát nem akadályozó szabályozási keretrendszer kidolgozása. 10. Lakossági egyeztetés. A lakosság bevonása és bizalmának helyreállítása. Előadások, ismeretterjesztés, kulturális programok, lakossági fórumok. Épülettulajdonosok megkérdezésével, bevonásával, véleményével egybehangolt program kidolgozása. A programok elfogadásának feltétele a sikeresen lezajlott lakossági vita. Helyi és országos média bevonása.

11. Személyes jelenlét. Konzultációk, munkaközi megbeszélések. Az érintett felek és a szakhatóságok elképzeléseinek és lehetőségeinek tisztázására szolgáló építészeti „mediáció”. A főépítész a hazai gyakorlatban nem rendelkezik hatósági jogkörrel, a „városművezetés” során tett állásfoglalását a szabályozási tervek előírásai megkötik, azonban a közös ügy érdekében öszszebékítő megoldásokat javasolhat. 12. Finanszírozás megszervezése. Naprakész, aktualizált város-megújítási tervek, változások dokumentálása a költségek, költségvetés/finanszírozás mértékének megállapításához. A várost történetileg fejlődő organikus egységnek tekintette, és ezt a szemléletet tervezési gyakorlatában is érvényesítette. Nemcsak elméletet alkotott, hanem városnyi műalkotásokat hozott létre. Módszereit és kutatásait szisztematikusan feldolgozta, publikálta, mely által oktathatóvá, népszerűsíthetővé vált. Elméletének eredményeit és tanulságait, várostervezési elképzeléseit főépítészként a gyakorlatban is érvényesíteni tudta. Munkamódszere, és stratégája volt, hogy jelentős szerepet szánt a szakmával és lakossággal történő folyamatos konzultációnak, tájékoztatásnak. A párbeszéd és a pontos tájékoztatás híve volt. Tudatában volt a tervezés reális feltételeinek jelentőségével. Az építészeti tervezés az építészettörténet, az urbanisztika, és a műemlékvédelem területén kifejtett sikeres és eredményes szakmai, oktatói és kutatói tevékenységéért, a 19. század építészetének kutatása területén végzett iskolateremtő munkásságáért és nemzetközileg is elismert életművéért a Magyar Tudományos Akadémia díját, az Akadémiai Díjat vette át, 2015-ben. Műemlékvédelemre vonatkozó elvei – az aktuális jogi/szabályozási/ igazgatási anomáliák és hiátusok dacára – mind a mai napig sziklaszilárd igazodási pontnak számítanak az építészeti értékvédelemmel komolyan foglalkozó szakemberek számára. Épületei és épületrekonstrukciói a város–ember–történelem egymásra hatását, a múlt és jelen építészeti összhangját teremtették meg. Értékelvű szemléletmódjának, fél évszázadnyi tudományos és tervezői munkájának eredményeként a múlandó épületeket maradandóvá tette. ■ Forrás: Winkler Gábor Archívum [5]

HIVATKOZÁSOK [1] Foltányi Miklósné: A víz és a város kapcsolata Győr példáján. Magyar Építőipar. 1991, XL. 8.sz. 369.p.) [2] Winkler Gábor: Pápai éveim, 2007. 58.p. [3] Bonta János opponensi véleménye in: Winkler Gábor Pápai éveim 2007. 38.p. [4] Meggyesi Tamás opponensi véleménye in: Winkler Gábor Pápai éveim 2007. 43.p. [5] A Winkler Gábor Archívum a Széchenyi István Egyetem tulajdonát képezi, és a Winkler Gábor Építész- és Építőmérnök Szakkollégium, valamint az Építészettörténeti és Városépítési Tanszék gondozásában áll. Az épített környezet múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó tudományos és művészeti kutatások egyik különleges bázisa. (Tartalma: 7000 könyv és nyomtatvány, 15 000 diakép, 300 tervdokumentáció, főként Győr, Sopron, Pápa, Kapuvár területéről, több kiviteli szintű terv.) A szakkollégiumot az építész és építőmérnök hallgatók nevezték el tiszteletük jeléül egykori legendás építészprofesszorukról. A bőséges írott és rajzolt építészeti anyag a kortárs és történeti építészet jelenleg is aktuálisnak tekinthető kulcskérdéseit tartalmazza.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 187


ELFELEDETT

Szegő Tamás*

ÉPÜLETKUTATÁS A BUDAVÁRI PALOTA DÉLI ÖSSZEKÖTŐ SZÁRNYÁBAN A Szent István terem rekonstrukciójához kapcsolódva a Budavári Palota legkorábbi barokk épületrésze (ma a Budapesti Történeti Múzeum helye) és a múlt század fordulóján felépült krisztinavárosi szárnya (ma Országos Széchényi Könyvtár) között elhelyezkedő, utóbbival együtt kiépített déli összekötő szárny jelentős, pincétől padlásig terjedő átépítését tervezik. A földszinten és az első emeleten néhány helyiség erejéig a krisztinavárosi szárny kapcsolódó tereire is kiterjed a beruházás. A tervek ellenőrzésében az ÉMI Nonprofit Kft. már az első kiviteli tervek óta részt vesz, továbbá 2017-ben a felmenő teherhordó tégla falazatok épületdiagnosztikai vizsgálatát is elvégezte a szerkezetileg szükséges visszabontások mértékének csökkentése érdekében. További előzményként említendő a generáltervező KÖZTI Zrt. irányításával, még a tervezés kezdetén elvégzett pinceszintre kiterjedő régészeti, valamint a déli homlokzatot érintő történeti-szerkezeti kutatás és az emeletközi födémek teherhordási rendszerének ellenőrzése érdekében végzett feltárások. A jelen cikkben bemutatott, szűkebb értelemben vett épületkutatás1 2019 tavaszán indult szondázó jelleggel, dr. Bozóki Lajos épületkutató szakértő szakmai vezetésével és az ÉMI technikai segítségével, miután a második emeleti múzeumi könyvtár átköltöztetése során – a falakat takaró beépített szekrények eltávolításával – a rendelkezésre álló archív tervektől eltérő, addig feltételezett szerkezeteket megkérdőjelező falszövet, valamint az északi falon foltokban háború előttinek tűnő égettfestett vakolat tárult elénk. Mindez megerősítette az első emeleten már 2016-ban eltávolított metszettári beépített szekrény mögött előkerült, hasonló falszöveti anomáliákból adódó kérdéseket. A kutatás szükségességét így egyszerre műszaki (tartószerkezeti-diagnosztikai) és műemléki érdek is megkívánta, de ekkor még csak az első és második emelet múzeumi használatból kivont tereire terjedhetett ki a vizsgálat, tehát az egykori múzeumi könyvtárra és a metszettári raktárra. A várakozásokat felülmúló eredmények alapján nyáron folytatódott a kutatás, az addig vizsgált területeken túl a teljes első

1

Egy történeti korú épület kutatása számos elemből, több szakma együttes munkájából tevődik össze. Így beszélhetünk forráskutatásról, diagnosztikai és régészeti jellegű feltáró kutatásról, valamint restaurátori vizsgálatokról. Épületkutatás, vagy falkutatás alatt csak a régészeti jellegű, az épület periodizációját, építéstörténeti összefüggéseit feltáró, jellemzően szondázó roncsolásos vizsgálatokat értjük. Ez a fogalmi determináltság – ahogy jelen munkánk kutatástörténete is mutatja – ellene hat az épület komplex megismerésének.

*okl. építészmérnök, műemlékvédelmi referens, ÉMI Nonprofit Kft.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.188

emeletre, a földszintre és az OSZK érintett helyiségeire is kiterjedően, a szondázáson túlmenően azonban már teljes felületű, jelentős bontási munkákat igénylő feltárásokat is magába foglalva. Az épületkutatás esetén szokatlanul nagy bontási volumen miatt a segéderőt ekkor már építési vállalkozó bevonásával biztosították, a műszaki irányítást és a kutatás koordinációját azonban továbbra is az ÉMI végezte. Mindkét fázist előzetes szemrevételezés és kutatási terv készítése előzte meg, ezek kiindulási alapját dr. Rostás Péter 2015-ben készített építéstörténeti tudományos dokumentációja és ehhez kapcsolódó forráskutatása jelentette, aki egyben a múzeum szakembereként ,,házon belül” kísérte végig és segítette a munkát. A kutatás nem tekinthető befejezettnek, mivel számos kérdés még megválaszolásra vár és bizonyos feltárások csak a tényleges beruházás kivitelezése során készülhetnek majd el, így a kutatás végdokumentációja is még lezáratlan. Jelen ismertetés ezért – a 2019. november 25-én a FUGA Budapesti Építészeti Központban megtartott előadás kiváltotta nagy szakmai érdeklődésre tekintettel – inkább csak egy rövid munkaközi kutatói jelentésnek tekinthető. A feltárt jelenségeket szintenként, fentről lefelé haladva tárgyaljuk, az építéstörténet részletes ismertetése nélkül.

MÁSODIK EMELET A déli összekötő szárny második emeletét teljes egészében a múzeumi könyvtár egybefüggő, beépített szekrényekkel felosztott tere foglalta el. A költözést követően feltárult az addig szekrényekkel körbeépített két vasbeton oszlopsor és ezzel egy háromhajós tér jött létre, aminek tényleges építészeti értelmét csak a krisztinavárosi szárny felőli nyugati végfal kutatása adta meg. Eddigi ismereteink szerint ez a terem az egész palotának a legtöbb építési periódust megőrzött helyisége, amely mintegy sűrítve mutatja a palota sok évszázados sorsának különféle lenyomatait, hiszen a középkortól kezdve szinte minden építési periódus képviselteti magát a négy határoló falon, amelyek azonban más-más jellegzetességeket hordoznak. Az összekötő szárny építéskori állapota legjobban az északi hosszanti falon vált láthatóvá, ahol a szépen falazott téglafalon nagyobb foltokban festett eredeti vakolat is fennmaradt. Itt jó alkalom nyílt szemrevételezni a falazat eredeti minőségét, ami jól elkülöníthetővé teszi a háború után hanyagul, de sokszor ugyanebből a téglából újraépített falaktól. Bár a falat kevésbé boly-


ELFELEDETT

1. ÁBRA: Az északi fal ablaknyílásán feltárt eredeti geometria

gatták, az ablakokat jelentős mértékben átalakították. Kutatásunk során feltártuk az eredeti kőkávákat és szemöldökbélletet (1. ábra), amelyek a történeti nyílászárók rekonstrukciójához szolgáltattak további tervezési adatokat, egyben a homlokzati kőburkolat mélységi kiterjedését is segítettek pontosítani. Ezzel szemben a déli hosszanti falról már a burkolatok eltávolítása után szemrevételezéssel megállapítható volt, hogy háború után újraépített szerkezetnek tekinthető. Az 1952-es átépítési tervek csak a falazat külső kőburkolatát bontották volna el, de egy a kutatás idején előkerült archív felvétel bizonyította, hogy ugyanez év őszére végül a falat teljes mélységében visszabontották az első és második emelet magasságában, valószínűleg a palota többi falszakaszához hasonlóan statikai okokból. A fal keleti végében azonban a régi falból fennmaradt egy kisebb, téglaköpenyezéssel elépített falcsonk, a köpenyfal mögött eredeti festett vakolatmaradványokkal. Ennek és az északi falon megtalált, sokszor csak tenyérnyi vakolatfoltoknak a jelentősége akkor érthető meg, ha tudjuk, hogy az itteni egykori eredeti enteriőrökről sem részlettervek, sem képi ábrázolások nem maradtak fenn, tehát egy esetleges rekonstrukció hitelességének – például a színezés tekintetében – ezek az információmorzsák az egyedüli biztosítékai.

A keleti, rövidebb végfal tartogatta a legjelentősebb felfedezést, ami már a szondázások kezdetén nyilvánvalóvá vált. A fal északi szakaszán egy háború utáni előtétfal mögül került napvilágra az a barokk ablaknyílás, amelynek tudományos jelentősége az egész palota barokk periódusának kutatására kihatással van. Azt eddig is tudni lehetett, hogy ez a fal egészen az öszszekötő szárny felépüléséig a palota legkorábbi, III. Károly korában épült barokk épületrész homlokzata volt, de ilyen állapotban megmaradt ablaknyílásra senki sem számíthatott. Eddigi ismereteink szerint ez az ablaknyílás az eredeti barokk palota leginkább eredeti állapotában fennmaradt homlokzati részlete, hiszen elkerülték a múlt századfordulós és a háború utáni homlokzatképzési átalakítások, bár az is igaz, hogy ettől még a belső architektúra változása nem kímélte a nyílás körüli falszövetet (2a. és 2b. ábrák). Mivel a habarcsok és téglák hasonlósága miatt nagyon nehéz megkülönböztetni a barokk és a századfordulós részleteket, gyakorlatilag tégláról téglára kell elemezni a falfelületet. Az itteni kutatás további eredménye, hogy a nyílás mellett, a barokk falszövetben több középkori, másodlagosan felhasznált építőkövet sikerült azonosítani (3. ábra), köztük egy Anjou-kori, profilált lábazati követ, amely akár a középkori palotából is származhatott. A keleti fal déli részén az egykori barokk ablaknyílás már nem maradt fenn, de helyén – szintén egy

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 189


ELFELEDETT

2a. ÁBRA: A keleti falon feltárt barokk ablaknyílás 2b. ÁBRA: A századfordulós építkeés falszövet

4. ÁBRA: Az egykori mozaiklap ágyazatban fennmaradt lenyomata

zéseket megelőző nyílásarchitektúra

3. ÁBRA: Gótikus faragvány barokk falszövetben

előtétfal mögül – előkerült egy a múlt századfordulón kiképzett, majd a háború után befalazott ajtónyílás. Az előtétfal és a befalazás kibontása után a bélletben eredeti festett vakolatmaradványok és profilált stukkó maradt fenn, valamint az egykori ajtó néhány padvasa, és a béllet cementlap burkolatának ágyazati habarcsban megőrződött lenyomata, amiből az egykori bordűrös rakásmód is visszaolvasható (4. ábra).

A nyugati végfal kutatása a háború utáni, eddig csak levéltári forrásokon alapuló építéstörténethez adott új ismereteket, valamint a korabeli falazókerámiákra is alkalmazta a régebbi koroknál alkalmazott kutatásmódszertant. A részletekre nem kitérve, összefoglalóan annyit lehet mondani, hogy a fentebb említett, vasbeton oszlopsoros háromhajós térnek építészeti lezárását adó, Kotsis Iván 1952-es tervein látható apszidiális, háromtengelyes falfülkés kompozíciója valóban elkészült (5. ábra), de két ütemben. Az első ütem az újraépített déli homlokzati fallal, az új vasbeton emeletközi födémekkel és oszlopsorokkal egyidős lehet, ahol még tömör téglát használtak. A második ütem során már kettősméretű, soklyukú téglából fejezték be az architektúrát, a terveket némiképp egyszerűsítve. Ezt a szerkezetkész, vakolatlan állapotot építették át a palotaszárny múzeummá alakítása során az 1960-as évek végére, és ezért lett a két oszlopsorból végül szekrény mögé rejtett szerkezet. Tehát az összekötő szárny 1952-es tervein látható elrendezés azért maradt fenn a funkcióváltás utáni terveken is, mert akkorra ezek szerkezetkész állapotban voltak, ezért a múzeumi terveket jegyző Kékesi Lászlónak korlátozott mozgástere volt a módosításra, a tartószerkezeti rendszert adottságként kellett kezelnie a teljes

5. ÁBRA: A nyugati végfal Kotsis-féle architektúrája teljes feltárás után

190 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


ELFELEDETT

6. ÁBRA: Egykori folyosó rabicfalak mögött megmaradt falmező tagolása

rabeli falfelület tekinthető a palota háború előtti enteriőrjének leggazdagabb és legteljesebb, hiteles hordozójának. Az egykori folyosó tervbe vett teljes rekonstrukciója immár – a kutatásnak köszönhetően – restaurátori helyreállítássá változott. Itt ugyan a lábazati faburkolat nem maradt meg, de lenyomata és rögzítési pontjai a meglévő részlettervek hitelesítéséhez elegendőnek tűnnek. A burkolat fölötti, keretelt – részben előregyártott – stukkóléces falmezőkből már teljes értékű szakaszok, felületek is megmaradtak, ahol a részletformák és a falszínek mellett a teljes kiosztás, elrendezés hitelt érdemlően kiszerkeszthető (6. ábra). Azonban az ablaknyílásokat a második emelethez hasonlóan ezen a falon is jelentősen átalakították, így az ablakbélletek és ívháromszögek felületképzésénél az épület más részeiről fennmaradt fényképekre kell hagyatkozni. Műformák szempontjából a falmező fölötti zárópárkány tekinthető a legjelentősebb enteriőrelemnek (7. ábra). A részben előregyártott gipszstukkó töredékesen, de sok folyóméter hosszban megmaradt, amely egykoron a krisztinavárosi szárnyban is megtalálható volt, és eddig csak egy ottani közlekedőről készült torzított, szemcsés archív felvételről ismertük. A mostanra kézzel foghatóvá vált párkány felső, szívléc szerű tagozata magas plasztikai minőséget képvisel, ahogy a képszék három, eredetileg ismétlődő eleme is (8. ábra). Utóbbiakból mindössze egy-egy különálló darab maradt meg, így bár sorozatgyártott formák voltak, jelenleg egyedi értékkel bírnak. A három közül az egyik, palmettadíszes képszék motívumot (9. ábra) még a kutatások kezdetén, az egyik álmennyezeti búvótérben leesett, összetört állapotában fedeztük fel, ami az elkezdett munkának rögtön új távlatokat adott és a feltárások kiterjesztésére ösztönzött, egyben az üregekben maradt törmelékek átvizsgálásának szükségességére is felhívta a figyelmet. A stukkók további kutatása, feltárása restaurátori módszereket igényel, így a bontás során meghagytuk a közvetlenül a felülethez tapadó, háború utáni gipszrabicot, vala-

épületrészben. Ez a megállapítás csak a tervezés és a diagnosztikai vizsgálatok során körvonalazódott, és csak jelen kutatás során nyert teljes bizonyítást. A falazaton végzett kutatás nehézségét az ütemek időbeli közelsége és ezáltal a technológiaianyaghasználati hasonlóság, valamint a falazóanyagban fennálló heterogenitás jelentette. Utóbbira jó példa, hogy az itt talált téglák közül a legkorábbi, másodlagos beépítésben levő barokk téglákat csak a legutolsó periódus falazása során használták fel, együtt más, háború után gyártott vázkerámiákkal. Lehetőség volt a fal OSZK felőli oldalát is szondázó jelleggel megvizsgálni, ami további adalékokkal szolgált.

ELSŐ EMELET Az első emeleten a nagyközönség számára is figyelemre érdemes, a királyi palota egykori enteriőrjének műformákban gazdag fragmentumai maradtak fenn és kerültek nagyobb felületen feltárásra. Az egykori Szent István-terem eredeti határoló szerkezetéből mindössze egy ajtó áthidalója és a fölötte levő néhány téglasornyi falszövet volt azonosítható, a teremtől északra húzódó, eddig csak néhány részlettervből ismert folyosó azonban számos összefüggő részletében megmutatkozott. Az eredeti, in situ enteriőrmaradványok nagyrészt az északi falon, rabic előtétfalak és monolit rabic álmennyezetek jótékony takarásában maradtak fenn. Jelenleg ez a három mai helyiségen átívelő ko-

7. ÁBRA: Egykori folyosó álmennyezet fölött fennmaradt zárópárkánya

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 191


ELFELEDETT

8. ÁBRA: In situ fennmaradt képszék motívum

9. ÁBRA: Búvótérben fellelt töredékekből összeillesztett képszék motívum

192 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

mint gondolva a felület későbbi védelmére, egyelőre nem távolítottuk el a rabicfal faltüskéit, acélhálóját és a faburkolat lécvázát sem. A folyosóval ellentétben a Szent István terem előszobájának feltárása nem hozott érdemi eredményt. A délkeleti íves falsarokból egy kis szakaszon sikerült eredeti falszövetet azonosítani, a szoba többi eredeti felülete azonban teljesen megsemmisült. A keleti falon ezen a szinten is megmaradt egy barokk ablaknyílás a második emeleten talált nyílás tengelyében, azonban ezt az összekötő szárny építésekor ajtóvá alakították át, így sokkal roncsoltabb állapotot mutat egy szinttel feljebb megmaradt társánál. A nyugati falon feltártunk egy 1952-es, első ütemből származó falfülkét (10. ábra), ami a második emelethez hasonló lezárást jelentett volna az oszlopsorokkal szinten háromhajóssá tett, eredetileg elképzelt térben, azonban a falfelület fennmaradt kiképzése már nem olyan gazdag, és módszertanilag is kevésbé érdekes szituációkat mutat. Az OSZK területén az egykori Cercle-termet és a mellette húzódó északi folyosót elfoglaló helyiségekben végeztünk szondázó kutatást, majd a jelenlegi folyosó fölötti, járható álmennyezeti tér bejárása során megtörtént a mennyezet teljes elbontása, hogy a terem északi falfelületének felső, háború utáni vakolattal nem takart, számos lenyomatot megőrzött felülete feltárulhasson. A BTM-hez képest itt már alaposabb bontómunkát végeztek a könyvtár építésekor, mert műformák nem maradtak fenn, csak az egy-


ELFELEDETT

kori zárópárkány alapvakolat-maradványa és rögzítő szögei, valamint a kárpitozott falmezők keretelésének fatipli lenyomatai. A terem egyik sarkában álló egykori kandallóra utaló nyomokat még nem sikerült teljes bizonyossággal értelmezni.

FÖLDSZINT

10. ÁBRA: A nyugati falon az egykori étellift helyén kialakított falfülke

Az összekötő szárny teljes földszintjét a BTM reprezentatív előcsarnoka foglalja el, álmennyezetig érő süttői kőlap burkolattal, tardosi kő padozattal. Vakolt felületek csak az ablaknyílások körül vannak, ezért a szondázás majdnem mindenhol a kőburkolat megbontását igényelte. A próbabontások eredményeként az a döntés született, hogy érdemes már a kutatás során elvégezni az eredetileg a kivitelezés idejére tervezett teljes felületű bontást (11. ábra). Az értékes, nagyméretű falburkoló kőlapokat nagyrészt sikerült megmenteni. A mögöttük feltáruló felületek gazdag leletanyaga még feldolgozás és kiértékelés alatt áll, annyi azonban már elmondható, hogy az északi és a déli hoszszanti falakon kiterjedt felületeken megmaradtak a festett-vakolt falmezők, valamint az egykori porcelán fali csempe in situ töredékei (12. ábra). A legkomolyabb tárgyi eredményt az északi bejárat két oldalán elfalazott kőoszlop pár jelentette, amely az

11. ÁBRA: Az előcsarnok kőburkolat nélkül

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 193


ELFELEDETT

12. ÁBRA: A déli falon megmaradt vakolat és porcelán csempe maradványok

egykori kocsiáthajtó oszlopsorából egyedüliként teljes egészében, lábazattal és fejezeti párkánnyal együtt megmaradt, mögöttük falpillérekkel tagolt falsarokkal, azaz gyakorlatilag az építéskori enteriőr egy-egy kisebb, de teljes értékű, összefüggő részlete (13a. és 13b. ábrák). Az oszloppár formai kialakítása – amely eltér az archív terveken ábrázolttól – már ismert volt egy elfalazásuk előtt készült, rossz minőségű fényképről, de a tényleges kőméretek, felületi minőségek és a kőanyag típusa, elemmérete most vált kézzelfogható ismeretté. Az egykori kapuáthajtó sokat vitatott rekonstrukciójának hitelességéhez ez a felfedezés számos adattal szolgált. A padozatot csak egy helyen, az egyik oszlop lábazata előtt bontottuk meg, amiből úgy tűnik, hogy a kapuáthajtó padlósíkja egy lépcsőnyivel alacsonyabban volt a környező csatlakozó helyiségekétől. A kutatás a déli fal földszinti szakaszának eredetiségét is megerősítette, tehát az 1952-es visszabontás nem érte el ezt a szintet. A nyugati falon nagyon kevés jelenség maradt meg, mivel ezt teljes felületen fél tégla vastagságban visszavésték, minden eredeti határoló felületét elbontva. Még az 1952-es Kotsis Iván-féle, valószínűleg itt is elkészült középfülkés architektúrának is csak szerény feltételezett nyomait sikerült megfogni. A keleti fal kevesebb károsodást szenvedett el, de a nagymértékű átépítések a barokk periódusból sokat eltüntettek. Itt még további szondázásokra lesz szükség a falszövet értelmezéséhez. A földszinten a BTM előcsarnokát kiszolgáló terek (mosdók, büfé, őrszolgálat) a többi szinttől eltérően már egy ablaktengelynyit a krisztinavárosi szárny területére esnek. Itt a faburkolatok és közelmúltbeli gipszkarton előtétfalak elbontását követően váltak láthatóvá az egykori szárnysegédi lakosztály falfelületei. A lakosztály nyugati irányban folytatódott, az OSZK területére eső szakaszain azonban csak szondázásra volt mód. Az itteni középfolyosó nehezen járható álmennyezeti terében azonban az első emelethez hasonlóan számos vakolatlan lenyomat maradt fenn, úgy mint a helyiségek közötti haránt válaszfalak bekötési helyei, húzott zárópárkányok és keretes faburkolat fatipli lenyomatai, valamint nagy számban építéskori villanyvezetékek és hornyok (14. ábra). Az álmennyezet teljes felületű lebontására nem volt mód, de leíró jelleggel sikerült olyan adatokkal szolgálni a lakosztály egyes helyiségeiről, amelyek alárendeltebb szerepük miatt egyetlen korabeli forrásban sem szerepelnek. Tudo-

194 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

13a. ÁBRA: Az oszloppár keleti tagja feltárást követően

13b. ÁBRA: A nyugati oszlop fejezete és a párkány architrávja

mányos szempontból tehát a felület értékesebb még az első emeleti Cercle-terem hasonló módon megmaradt felületénél is. A BTM-hez tartozó ablaktengelyben mind a déli, mind az északi oldalon megmaradt egy-egy történeti, a palota mai jellegzetes forgó, osztatlan ablakaitól merőben eltérő, eredeti kiképzést mutató kapcsolt gerébtokos ablak (15. ábra). Mindkét ablak másodlagos beépítésű, de az asztalos szerkezet datálása még bizonytalan. Kevésbé ismert, hogy a háború után sok ablakot az ere-


ELFELEDETT

14. ÁBRA: A jelenlegi középfolyosó fölötti nehezen járható álmennyezeti tér

15. ÁBRA: Az északi kapcsolt gerébtokos ablak részlete

deti mintájára vagy kissé egyszerűsített formában újragyártottak és be is építettek(!), és csak később változtattak a koncepción – állítólag egy angliai tanulmányút hatására –, és cserélték le egységesen a mai szerkezetekre őket. Az ablakok így lehetnek eredeti, a palota más területéről származó, vagy a háború után újragyártott szerkezetek is, amelyeket valamilyen okból itt meghagytak mementónak. Itt jegyezzük meg, hogy egy harmadik hasonló ablak szintén ismert a palotából, ez az előbbiekben említett déli gerébtokos ablak tengelyében az Újvilág kert szintjén maradt meg, a mai transzformátor helyiség ablakaként. Az ablakok szakszerű kibontásukat és további restaurátori kutatásukat követően még további szerkezeti ismeretekkel szolgálhatnak a rekonstruálandó nyílászáró szerkezetekhez. Jelen cikk írásakor az összekötő szárny pincéjében még csak a korábbi régészeti feltárások eredményei álltak rendelkezésre. A padláson egy kisebb szerkezeti csomópont ellenőrzésén kívül nem volt szükség további vizsgálatokra, feltárásokra. A pinceszint fölötti – részben utólag megerősített – téglaboltozat és az OSZK területén a földszint fölötti poroszsüveg födém építéskori, a többi födém háború után épült szerkezet. A korábbi tartószerkezeti vizsgálatok tanúsága szerint az első emelet fölötti alulbordás födém a funkcióváltás (a múzeumi könyvtár megnövekedett teherhatása) miatt felülbordás megerősítést kapott, tehát a falazatoknál kimutatott, háború utáni periodizálhatóság a födémeken is tetten érhető.

jelentős értékű háború előtti maradványok feltárásához, vizsgálatához kő-, fa- és festőrestaurátorok közreműködésére, valamint néhány speciális szakértő bevonására is szükség van. Kutatásunkat Bíró László farestaurátor és M. Nagy Éva festőrestaurátor kutató segítette, valamint mikroszkópos festékréteg-vizsgálattal a Képzőművészeti Egyetem. Az eddigi tapasztalatok alapján fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a palota háború utáni átépítésének, az elhúzódó, koncepcióváltásokon átesett építkezés egyes fejezeteinek feltárható nyomaira, tudományos értékére. A későbbi épületkutatásoknak is vizsgálniuk kell, és a korábbi korokkal azonos történeti értéken kezelni a háború utáni szerkezeteket, különös figyelemmel a kő- és faburkolatokra, valamint a nagy kiterjedésben fellelhető monolit és félmonolit rabicszerkezetre. A múlt századfordulón épült palotaszárnyakkal egyidős, majd később bővített korai villanyhálózat maradványai is speciális kutatási területet jelenthetnek. Végezetül érdemes szólni a kutatás organizációjáról is, hiszen két nagy forgalmú, működő kulturális intézmény területén, egy tűzszakasz határ két oldalán kellett vizsgálódni. A por- és zajterhelés csökkentése érdekében a nyári nagyobb feltárásokat már szerelt falakkal lezárt munkaterületen végeztük, a működő gépészeti és villamos rendszerek miatt sokszor villanyszerelői felügyelet és közreműködés mellett. Ezúton is köszönjük mindkét intézmény dolgozóinak segítségét és türelmét. A kutatás során kézzel foghatóvá vált, 50–60 éve elveszettnek hitt tárgyi maradványok és történeti adatok a teljes beruházást újraértékelték. A vár és a palota elmúlt évszázadainak ismeretében ezért megszívlelendő zárszóként ide kívánkozik egy bibliai igevers, amely így szól: „A mi most történik, régen megvan, és a mi következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, a mi elmult.” (Préd. 3:15). ■

ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás azokon a területeken hozott elő jelentős adatokat és műformákat, amelyeket archív forrásokból alig, vagy szinte egyáltalán nem ismertünk. Az eddig még csak nem is feltételezett,

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 195


ELFELEDETT

H. Molnár Katalin*

Elfeledett építészek a Dél-Dunántúlon

LAMPING JÓZSEF (1881–1939) Lamping József építész, építőmester és közéleti ember tervezte Kaposvár számos klasszikus értékű, a városképet meghatározó középületét a 20. század első évtizedeiben. Somogy, Tolna és Baranya megyében is épített és kivitelezett, a Felvidéken hősi temetőket tervezett. Munkája során építészeti, képzőművészeti értékek sora jött létre: lakóházak, középületek, síremlékek, temetők, bútorok, emlékművek. Közülük ma már számos védelem alatt áll.

„Mindent, ami az építészeti kultúra megőrzéséhez szükséges, forrásmunkákat kell szerezni, hogy ezekből a későbbi korok a tanulságokat leszűrhessék”– írta az Építő Ipar−Építő Művészet című hetilap1925-ben.[1] Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1920-as években szorgalmazta a magyar építőművészek terveinek, rajzainak, életrajzi adatainak összegyűjtését. Javasolta egy építészeti múzeum létrehozását is, és az adatok gyűjtéséhez bizottságok megalakítását. A század elején jelentek már meg olyan könyvek, amelyekből kutatni lehetett az építőművészek munkásságát. Az 1915-ben kiadott Magyar képzőművészek lexikonában szerepeltek a legrégebbi koroktól kezdve építőmesterek, kőfaragók, kőművesek is, akik önállóan, saját tervek alapján, művészi módon dolgoztak. Rájuk vonatkozóan még rejtett bibliográfiával is találkozhatunk a könyvben. Sajnos a lexikonnak csak egy kötete jelent meg, A-tól G-ig. Az 1935-ben kiadott kétkötetes Művészeti lexikon (szerk. Éber László) több fővárosi építész nevét is felvette címszavai közé. Közülük néhány vidéken is tevékenykedett (Gyenes Lajos, Kovács Frigyes, Kármán Géza Aladár, Kertész K. Róbert, Kopeczek György). A Magyar Feltámadás lexikona (1930) a kor közéleti személyiségei mellett számos kisebb vagy jelentősebb építész adatait is közölte. A századforduló magyar építészete (szerk. Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre) címmel 1990-ben megjelent építészeti „lexikon” közel 700 építészt mutat be életrajzi adatokkal, az általuk tervezett épületek pontos helyével. A könyv nélkülözhetetlen a helytörténeti kutatáshoz, forrás a helyi épületek építészeinek felderítéséhez. Gyakori eset, hogy semmilyen információt sem lehet találni az épületek tervezőiről. A szerencsén is múlik, hogy a saját korában megbecsült építész családja megőrizte-e felmenője dokumentumait, s ezen anyag találkozott-e kutatójával.

1. | A LAMPING CSALÁD Az én találkozásom Lamping József építésszel 2010 körül történt, amikor a könyvtárunk honlapjára virtuális kiállítást készítettem Kaposvár szecessziós köz- és lakóépületeiről. Rádöbbentem, hogy a város meghatározó középületeinek nagy részét ő tervezte, de neve ismeretlen a helytörténetben,semmilyen írásos anyag sem készült róla. Nyomába eredtem, és a Lam-

ping családtól megkaptam az építész hagyatékát. [1. ábra] A további levéltári kutatás során kiderült, hogy a sváb eredetű családon belül a 18. század második felétől kezdve hat generáción keresztül az építészet munkaterületén dolgoztak a férfiak, a mesterség szeretete apáról fiúra öröklődött. Munkájuk nyomán az elmúlt kétszáz évben maradandó építészeti értékek születtek a Dunántúlon. A legkiemelkedőbb

1. ÁBRA: Lamping József arcképe

köztük Lamping József volt.Édesapja, Lamping Ádám (1853–1923) építőmester indította el pályáján, szakmai tapasztalatait átadva fiának. Lamping Ádám gödrei székhellyel működtette építészeti irodáját, a környező vármegyékben számos templomot, középületet, hidat tervezett és kivitelezett.1890-ben újjáépítette az almamelléki Szent Kereszt feltalálása templomot. Ezt az adatot egyedül az almamelléki Historia Domus őrizte meg az utókornak. A templom szépségét emelte, amikor 1931-ben Palka József üvegfestőmester elkészítette a szentély üvegablakait.

* könyvtáros, kulturális örökségvédelmi szakember, a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár művészeti tájékoztató munkatársa

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.196


ELFELEDETT

A templomot a százéves évfordulóra, 1990-ben felújították, és üvegablakot helyeztek el Batthyány-Strattmann László szemész-orvos emlékére.

2. | TANULMÁNYOK Lamping József 1881. február 6-án született Gödrén, a dombok ölelésében fekvő kis Baranya megyei faluban. Az elemi három osztályát a többkultúrájú gödrei római katolikus népiskolában végezte. A fiú tehetségét felismerő édesapa a negyedik osztályba már a közeli nagyvárosba, Pécsre küldte, a belvárosi fiúiskolába. Ezt követően, 1892 és 1896 között a pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskolába járt, amely rangos intézménye volt a kornak. A millennium idején az országépítési lázban égett. Lamping Ádám látta, hogy az építőipari szakma a biztos megélhetés lehetőségét adja, ezért fiát is efelé irányította. 1897-ben a budapesti Állami Felső Építő Ipariskolába íratta be, ahol építőmestereket, pallérokat (munkavezetőket), önálló munkára képes szakembereket képeztek.A felső építőipari iskola második osztályában Foerk Ernő volt az osztályfőnöke, aki több éven át építészeti alaktanra, építészettörténetre tanította. Iparművészeti és építészeti tevékenysége nagy hatással lehetett Lampingra. A fiatalember 1900-ban kapta meg végbizonyítványát, melyben az állt: ács-, kőművesés kőfaragó-mesterség űzésére kapott jogosultságot. Önálló iparengedélyt azonban csak hároméves gyakorlat után válthatott ki.

ezen időszaka inspiráló hatású volt majdani építészeti tevékenységére. Később is kijárt Bécsbe, és tanulmányúton volt Münchenben, ahol a századforduló szellemével töltekezett. 1900-ban édesapja építészeti irodájában kezdte meg a munkát. A Lamping Ádám és Fia tervező és építő iroda Baranya, Tolna és Somogy megye területén működött. Iskolákat, templomokat, középületeket, lakóépületeket terveztek és építettek. A cég, amely elismert építési vállalkozónak számított a környéken, 1912-ben Gödréről Kaposvárra tette át székhelyét.Ettől kezdve többnyire a fejlődő, terjeszkedő város középületeinek, lakóházainak építésében vett részt.

pompás székházakat. Lamping Ádám és fia jónevű építészeti vállalkozó volt a kivitelezője a Kaposvár központjában álló Korona Szállónak, amelyet a budapesti Edelényi Dezső tervei szerint 1913-ban átalakítottak sarokerkélyes, szecessziós, emeletes épületté. Több mint ötven évig volt a város egyik legszebb épülete, az 1960-as években sajnos átépítették. Lamping József első kaposvári középületterve a Gazdasági és Ipari Takarékpénztár bankpalotája (ma Unicredit Bank) volt 1915-ben. A banképület a soha el nem tűnő klasszicizáló stílushoz kapcsolódik, de Lamping egyéni felfogását tükrözi. Az épület kiegészítő részei, az üvegablakok, a műlakatos- és műkövesmunkák is Lamping József tervei alapján készültek. (2–3. ábra)

4. | A LAMPING ÁDÁM ÉS FIA CÉG 5. | AZ ISKOLAÉPÍTŐ A 20. század elején nagy változásokat élt meg a város, sokan települtek be vidékről, megnőtt a lakosság száma. Új gyárak nyíltak, új városrészek keletkeztek a munkahelyek környékén, bankok emeltettek

Az1868-as népiskolai törvény kötelezővé tette az elemi iskoláztatást. Megvalósításához a meglévő iskolák bővítésére, új iskolák építésére volt szükség. A Lamping-

3. | A SZÁZADFORDULÓ Lamping Ádám saját tapasztalatából tudta, hogy az új szerkezeti technológia, a vasbeton megismerése fontos lehet fiának, ezért Bécsbe küldte tanulni, tapasztalni. Bécsi tartózkodása idején József dolgozott a Visnovsky-betongyárban, előadásokat hallgatott a Technische Hochschulén, és látogatta Otto Wagner előadásait a bécsi Képzőművészeti Akadémián. A pezsgő bécsi szellemi-művészeti élet lenyűgözte a tizenkilenc éves fiút. Ebben az időben indult a nevezetes művészeti mozgalom, a bécsi Sezession, amelynek Otto Wagner (1841–1918) bécsi építész állt az élére. A fiatalembert magával ragadta az új szellemi mozgalom. Életének

2. ÁBRA: A Lamping-cég hirdetése a Somogyi Hírlapban 1913-ban

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 197


ELFELEDETT

3. ÁBRA: Az egykori Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Részvénytársaság székháza (Fotó: ifj. Lőrincz Ferenc)

cég részt vett az iskolaépítési programban: Baranyajenőn 1906-ban, Döbröközön 1907-ben, Sásdon 1909-ben római

katolikus iskolákat épített. A régi gödrei iskolát bővítették, és hozzá tanítói lakást készítettek 1906-ban, a gyulaji iskolát új-

jáépítették 1907-ben, a Tolna megyei Kurdon óvodai tantermek és óvónői lakás kivitelezési munkáit nyerték el. A terveket már minden esetben Lamping József készítette. Segítséget jelentettek az iskolatervek elkészítéséhez az érvényben lévő építészeti szabványtervek, de Lamping a magyar építőhagyományokat és népi formanyelvet követve tervezte meg az iskolákat, így ezek a legszebb épületek lettek a faluban. Az évek hosszú sora alatt átalakításra, bővítésre szorultak, de többnyire ma is őrzik az épületek formáját, funkcióját. (4. ábra)

6. | A TEMPLOMÉPÍTŐ A 20. század elején a Lamping-cég neve fogalommá vált a Hegyhát [2] vidékén. „Krisztiánusoknak” nevezték Lamping Ádá4. ÁBRA: A döbröközi római katolikus iskola az átadás után, 1908-ban

198 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


ELFELEDETT

sen 1907-ben épített, karcsú toronysüvegű evangélikus templom jelenleg veszélyben van, a lakosság számának csökkenése miatt az istentiszteletek megszűntek benne, az épület folyamatosan pusztul.

7. | KRISZTUS KIRÁLY-TEMPLOM, SOMOGYFAJSZ (1925)

5. ÁBRA: A Krisztus Király-templom Somogyfajszon (Fotó: ifj. Lőrincz Ferenc)

mot és fiát, mert az egyházi építészet terén maradandó alkotásokat hoztak létre, mintegy tanúbizonyságot téve hitükről. Számos templom javítására, bővíté-

sére, átalakítására is felkérték őket. Lamping József első tervezése a bőszénfai templom volt 1902-ben, az utolsó a hajmási 1938-ban. A Baranya megyei Téke-

1923 és 1925 között a Belső-Somogy keleti felén fekvő kisközség, Somogyfajsz számára tervezett és épített római katolikus templomot. Berkenyés István plébános, Kund Gusztáv kegyúr és az építész összefogásával készült el a templom. Nagy anyagi áldozattal járt a felépítése, ezért költségeinek előállításához a helység katolikus hívei egy évig ingyen arattak uraságuk földjén. A Krisztus király tiszteletére épült templomot Rott Nándor veszprémi megyés püspök szentelte fel 1925 októberében. A templom kelet–nyugati hossztengelyes, aszimmetrikusan elhelyezett, négyzetes hasáb alakú toronnyal, a bejárat két oldalát három-három oszlop keretezi. Felette a Lamping-épületekre jellemző hármas osztású, íves ablakok láthatók, legfelül rózsaablak. A belső teret négyszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A hajó közepén a kereszthajó zárófalát nagyméretű, Róth Miksa által készített színes üvegablakokkal zárták le a félköríves nyílásban. A hajó két oldalán látható üvegfestmények Jézus születését és kereszthalálát, a szentélyben levő kép Szent Pált és Pétert ábrázolja. A falakon a magyar szentek szobrai láthatók: Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Erzsébet, illetve Padovai Szent Antal és Szent József. A keresztút stációi égetett téglából készültek, ezeket a hosszanti falakon és a boltozatok pillérein helyezték el egyforma építészeti keretbe foglalva. A két fehérmárvány oltár (Szűz Mária szeplőtelen Szíve és a Fájdalmas Szűzanya) szintén remekmű. A historizáló templom Dél-Dunántúl különleges szépségű épületei közül való, értékei alapján 2017-ben műemléki nyilvántartásba is került. Az üvegablakokatmesterük, Róth Miksa is fontos művei közé sorolta. Ötregiszteres orgonája 1912-ben a pécsi Angster-gyárban készült. Vass Viktor budapesti szobrász készítette el az oltár felső részén látható Krisztus-szobrot resicai márványból. Az oltárt és a külső falon látható sárkányábrázolásokat,

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 199


ELFELEDETT

6. ÁBRA: A Jézus születése című üvegablak (Fotó: ifj. Lőrincz Ferenc)

díszítéseket is Lamping József tervezte, utóbbiak a románkori domborművekre emlékeztetnek. A templom állapota folyamatosan romlik, felújításra, védelemre szorulna, hogy megmaradjon az utókornak. (5–6. ábra)

8. | A KITELJESEDÉS ÉVEI Az első világháború megszakította Lamping József itthoni tevékenységét. 1915 februárjától a leszerelésig a pécsi 19-es gyalogezred állományában állt, és a Felvidéken teljesített szolgálatot. A háború alatt hamar felismerték műszaki tudását, amelyet haditemetők terveinek készítésére használtak a kassai Hadisírok Felügyelőségén. Huszonhárom hősi temető tervét készítette el, felújításuk a szlo-

200 |

vák hadisírkutatók segítségével jelenleg is folyik, amelyhez nagy segítséget jelentenek az eredeti Lamping-tervek. Mérnöki munkájának kiteljesedését az 1920-as években érte el, középületeinek többségét ekkor tervezte, ez volt életének legtermékenyebb időszaka. Az 1920-as évek első felében vidéken lakó főurak kérték fel kastélyuk felújítására, bővítésére, karbantartására, de Kaposvárról és a környező községekből s a társadalom minden rétegéből fordultak hozzá építészeti megrendelésekkel. A budapesti Mérnöki Kamara 1927-ben felvette tagjai sorába, jogosultságot kapott az építészmérnöki cím viselésére.Ez nagy megtiszteltetésnek, rendkívüli eseménynek számított akkoriban, az építész szakma elismerését kapta meg vele. Az 1928-as év különösen termékeny volt számára, ekkor készült el

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

a már rég megálmodott családi háza és számos tekintélyes középülete a városban. Ekkor épült fel a téglaburkolatos református gyülekezeti ház különleges, galambdúcra emlékeztető kéményeivel, és a Fő utcán egy újabb, tekintélyes külsejű bankpalota, a Dunántúli Bank és Takarékpénztár. (7–8. ábra) Ezek az épületek Kaposvár városképet meghatározó középületei ma is. 1927-ben megindult a kaposvári kórház modernizációja, ezt a munkát élete legszebb feladatának tartotta. A szülészet, a szemészet, a központi épület, a tüdőbeteg-pavilon tervezése fűződik a nevéhez. Lamping építész létére jártas volt a kerttervezésben is, felhasználta az első világháború idején szerzett sírkerttervezési tapasztalatait. A háború után, 1927– 1928-ban Stöckl József városi kertésszel közösen alakította ki itt a város nagy zöld


ELFELEDETT

7. ÁBRA: Az egykori Dunántúli Bank és Takarékpénztár épülete (Fotó: ifj. Lőrincz Ferenc)

8. ÁBRA: A Református Gyülekezeti Ház(fotó: (Fotó: ifj. Lőrincz Ferenc)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 201


ELFELEDETT

területét, az egykori Horthy parkot, melyet a mai napig Kaposvár legszebb parkjának tartanak.

9. | A SZIVÁRVÁNY KULTÚRPALOTA, AZ EGYKORI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ (1928) Az egykori Erzsébet úton, a város hangulatos utcájában 1927–1928-ban épült fel a Városi Mozgóképszínház Lamping tervei szerint, Horvát Andor kivitelezésében. Azon ritka mozik közé tartozik az országban, mely a mai napig őrzi eredeti funkcióját. 1951-től kezdve a rendszerváltásig Vörös Csillag Filmszínház néven, a 2000es években Szivárvány Zeneház néven működött. 2009-ben a mozit országosan védett műemlékké nyilvánították. Az épület felújítása és átépítése a műemléki szempontokat figyelembe véve, L. Balogh Krisztina rekonstrukciója alapján 2010ben készült el. Egy európai színvonalú, többfunkciójú kulturális központ valósult

meg, melyben speciális színpadgépészeti megoldással a nézőtér is vízszintesbe helyezhető, s hatalmas rendezvényteremmé alakítható. A 350 néző befogadására alkalmas terem reprezentatív zenei és színpadi előadások színhelye. Már tíz éve otthont ad az európai hírnevű Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválnak, a Kaposfestnek. Az épület belső tere gazdag díszítésekben, nem szűkölködik drága anyagokban. A mozilátogatót már az előcsarnokba lépve elvarázsolják a keleti ornamentika és az art deco elemei, a szín- és fényhatások. Ennek következtében úgy érezheti, hogy egy csodás, álomszerű világba érkezett. A nézőtér karzatának mellvédjén lótuszvirág fut körbe,a színpad felett Nekhbet, a keselyűistennő (Egyiptom déli részének védelmezője) van felfestve. A nézőtéri karzat műszaki megoldása különleges, mert az emeleti páholysort acélszerkezet függeszti, amelyet az oszlopok csak álcáznak, így semmilyen támasztó szerepük nincs.

9–10. ÁBRA: A Szivárvány Kultúrpalota (egykori Városi Mozgóképszínház) épülete (Fotók: ifj. Lőrincz Ferenc)

202 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

Az art deco épület országos viszonylatban is magas színvonalat képvisel, mind tömegében, mind belső díszítésében egyedi, az „egyiptizáló mozi” képviselője Magyarországon. Lamping József épülete Kaposvár szecessziós hangulatot tükröző építményeinek sorában a legszebbek között van. Méltán veheti fel a versenyt bármelyik hasonló stílusú angliai, amerikai épülettel, a világ bármely városa büszke lehetne egy ilyen mozgóképszínházra. Magyarország építészeti kalauza szerint: „Hazánkban alig akad hozzá hasonló monumentális, art deco stílusú épület.” [3] (9, 10. ábra)

10. | LAMPING JÓZSEF EMLÉKE Lamping József 1939. december 7-én halt meg Kaposváron. Elhunytáról a Magyar Iparművészet című folyóirat is megemlékezett. Sokoldalú munkája példa lehet az elkövetkező generációk számára; megismertetése azért fontos, hogy neve a hely-


ELFELEDETT

történet és építészettörténet számára megmaradjon, a jövő nemzedéke megbecsülje munkásságát, és vigyázzon az általa tervezett épületekre. Üzenete az utókornak is szól. A Műegyetemen tanuló fiának, Ottónak ajándékozott könyvbe ezt írta: ,,A műemlékek a messzi távolba távozott lelkek hátrahagyott üzenetei, csak rokon lelkek hallják muzsikáját, csak avatottak értik mondanivalóit.” Lamping József építész emlékét fia, Ottó tartotta ébren, s továbbadta gyermekeinek édesapja szellemét. Az unokák, Tamás, Judit és Kristóf által megőrzött dokumentumok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Lamping József által létrehozott alkotások megismerése lehetővé vált, és az idők során megbecsülést kaptak. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem fordult Lamping József munkásságára. 2009 januárjában életművét Somogy Megye Közgyűlése az Örökségünk – Somogyország Kincse díjjal jutal-

mazta, amelyet unokái vehettek át. A segesdi Széchenyi-kastély Somogy Kincse parkjában ezzel egyidejűleg somfát ültettek a Lamping József által létrehozott értékek elismerése jegyében. A kaposvári városközpont funkcióbővítő rehabilitációs projektje során az utóbbi években átalakult a belváros. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztés révén a Lamping-épületek is megújultak. 2015ben a kaposvári építőipari, faipari szakközépiskola felvette Lamping József nevét, ez alkalomból húsz tablóból álló kiállítás készült az építész munkásságáról. 2018 őszén megjelent a Lamping József életművét bemutató könyv sok korabeli képpel, tervekkel, dokumentumokkal és ifj. Lőrincz Ferenc építész-fotográfus épületfotóival. A könyvet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Fitz Józsefről elnevezett országos könyvművészeti díjban részesítette 2019 júliusában. ■

HIVATKOZÁSOK [1] Jakabffy Zoltán indítványa az Építészeti Múzeum ügyében. Építő Ipar − Építő Művészet, 1925. március 1. p. 34. [2] A Mecsek és a Tolna–Baranyai-dombvidék kistájai a Tolnai-Hegyhát és a Baranyai-Hegyhát. A Tolnai-Hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolja. [3] Lőrinczi Zsuzsa: Építészeti kalauz. Magyarország (vidéki) építészete a 20. században. Budapest. 6 BT, 2002. p. 72.

FELHASZNÁLT IRODALOM H. Molnár Katalin: Lamping József (1881–1939). A század eleji Kaposvár építésze. Kaposvár, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, 2018 H. Molnár Katalin: A szecesszió Kaposváron. http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/szecesszio/03 kozepuleteink/11szivarvanykozpont.php (2019. október 20.) H. Molnár Katalin, L. Balogh Krisztina: A kaposvári Szivárvány Kultúrpalota. http://www.szecessziosmagazin.com/magazin7/ kaposvarszivarvanykulturpalota.php (2019. október 20.)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 203


ÉPÜLET

Benczúr László*

GONDOLATAIM AZ ÉPÍTÉSZETRŐL ÉS EGYHÁZAMRÓL** – Egyes vallástörténészek az építészetet szakrális tevékenységnek tartják, vagyis a világteremtés megismétlésének tekintik. Az építész azonban az Isten által teremtett világból hasít ki egy teret, emberi igények figyelembevételével fogalmaz meg egy három dimenziós anyagiasult rendszert. Még ha építész lelkületünket el is tölti az alkotás ihletett pillanatainak jó érzése, semmiképpen nem tarthatjuk munkánkat a Teremtőéhez hasonlatosnak, hiszen az ő művében kontárkodunk. Ezért minden egyes épület tervezésénél (legyen az templom, vagy ipari üzem) a legnagyobb alázatot kell magunkra erőltetnünk. – Nem készültem erre a pályára. Az egyetemre jelentkezés utolsó pillanatában döntöttem el, hogy építész leszek. A családban a művészetek iránt nagy volt a vonzalom, de építész nem volt közöttünk. Két élő építész volt a látómezőmben: Nagy Elemér és Ihrig Dénes. Lehet, hogy a hozzájuk fűződő élményeim indítottak erre a pályára. – Forma, vagy funkció. Ilyen választási lehetőség nincs. Le Corbusier hiába nevezte a marseillei lábasházát lakógépnek, amikor magát az épületet határozott elvek szerint öntötte formába. A Bauhaus hiába hirdette meg az egyszerűség és célszerűség elvét, amikor mással össze nem téveszthető formavilágot és formakultúrát teremtett. – Saját stílusom nincs és nem is tartozom egy irányzathoz és egy csoporthoz sem. Azokkal azonban mindenképpen azonosulok, akik komolyan veszik az építészetet, tisztességgel végzik a munkájukat és szolgálatnak tekintik azt. Nem tagadom, rám is hatással vannak a világban látott új építészeti megoldások és esetenként megpróbálkozom én is a megismert építészeti elméleti módszereket kipróbálni. – Tisztelettel tekintek az előttem járókra, a Szendrői Jenő által szervezett iparterves nagyokra, de a kortársaimra is, akikkel egymásra hatva alakítottuk ki építészi magatartásunkat. A legnagyobb hiányát Molnár Péternek érzem, akit mesteremnek, szellemi vezetőmnek tartok, aki sajnos 2000. augusztus 27-én eltávozott közülünk. – A tárgyak jönnek és mennek az ember életében. Ami tegnap még kedvenc volt, ma már csak egy nosztalgiával őrzött szépen megalkotott darab. Mivel használni már nem tudjuk, hát-

rébb szorul a kedvencek listáján. 75 év felett meggyőződésemmé vált, hogy egy tárgy van, ami változatlanul ugyanazt a helyet foglalja el az életemben. Ez a tárgyiasult jelkép a kereszt, ami az értem hozott krisztusi áldozatra emlékeztet és üdvözülésünk reménységét erősíti szívünkben. – Az energiahordozók csökkenésével mindazok az anyagok háttérbe szorulnak majd, amelyek csak nagy energiafelhasználással állíthatók elő, vagyis az ökológiai lábnyomuk nagy. Ez a 21. század második felében jelentős változást hoz az építőanyagok sorában, természetesen az építészetben is. Talán igazuk van az öko-építészeknek, akik már manapság is az újra hasznosítható anyagok alkalmazását szorgalmazzák és a nulla energiafelhasználású házakat tervezik. Bajban vannak azok, akik műemlék épületeken próbálják érvényesíteni ezeket az elveket. – Az építész mindig a saját kora emberének és emberi közösségeinek tervez. Az építész víziói és előrelátása a történelmi időkhöz képest igen rövidtávú. Ezért nincs értelme azon gondolkodni, hogy az utókornak tervezzünk. A természeti és társadalmi katasztrófák, amit az idők során megkímélnek, arról gondoskodnak az emberek, akik csak a használhatóságot tekintik és nagyrészüket lebontják, hogy helyettük újat építsenek. Egy-egy épület, vagy romhalmaza véletlenszerűen marad meg az utókor számára. Hogy az az enyém lesz, vagy másé, azt ki tudja. – Hogy milyen épületben szerettem volna lakni, vagy ma milyen épületben laknék lassan már teljesen közömbös a számomra. Látva, hogy szüleim 90 éves koruk felett hogyan élték az életüket és mennyi nehézséggel küszködtek, óhatatlan, hogy az öregkorom lakókörnyezetén gondolkodjak. Csak nem tudom, hogy milyen nyavalya fogja nehezíteni életemet, ha egyáltalán elérem a 90 év feletti öregkort. – A kor, amiben élek megfelel (legalább is meg kell, hogy feleljen) a számomra. Ebbe születtem bele, ebben gyakoroltam be mozdulataimat és viselkedésemet. Úgy gondolom, hogy bármelyik kor pozitív értékeit, – mint az elődeinktől megörökölt értékeket – a mi világunkban is képviselni lehet. A gond az, hogy hogyan adjuk tovább gyermekeinknek és a következő nemzedékeknek.

* Ybl és Príma Primissima díjas, Lovagkereszttel kitüntetett építész ** Az írás a szerző Építész és az egyháza címmel a BME-n 2019. június 7-én tartott előadásának szerkesztett változata

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.204


ÉPÜLET

– Talán azt a kavicsot tisztelem igazán, amit Taormina mellett találtam a Jón-tenger partján, ami elmeséli a föld keletkezését az ősrobbanás pillanatától, beszámol a föld gyomrából feltörő energiáról, a hőről és fagyról ami a hegyből lerepesztette, a vízáradatról ami még szikla méretében a hegyről legörgette, a tengervíz lüktető energiájáról, ami a hullámzással évezredek során a tenyerembe simulóvá csiszolta. Ha ez a kis kődarab nem is létesítmény, de mindenhogyan tiszteletre méltó alkotás. – Mindig is kihívásnak tartottam, ha az újabb megbízásom általam még nem ismert funkciójú épületre vonatkozott. Hálás vagyok azért, hogy az ipari üzemektől az irodaházakon, sportépületeken, autószalonokon át egyházi épületeket, templomokat tervezhettem, de azért is, hogy részt vehettem a Millenáris Park és a Megyeri Híd tervezésében és levezényelhettem az ORIGO filmstúdió tervezését is. – Munkáimért kapott elismerésektől egy vonásnyit sem lettem jobb építész, de mindegyik visszajelzés volt, hogy amit terveztem, az egy bizonyos színvonalat képvisel. Köszönet közvetlen munkatársaimnak (elsősorban Budaházi Eszternek), de az irodánkon kívül tevékenykedő társtervező barátaimnak, akik nélkül nem valósulhattak volna meg a megálmodott épületek.

ÉPÍTÉSZETEM ÉS A SZAKRALITÁS – Frank Lloyd Wright az 1957-ben megjelent Testamentumában az építész magatartásáról az alábbiakat írja: „Az építőművész inspirációját a Természet szerelméből meríti: tudja, hogy nem az ember van az építészetért, hanem az építészet az emberért. Nem fogja az építészet gyakorlatát soha üzletnek tekinteni; vallásos áhítattal az emberiség boldogulásának és kultúrájának alapját látja majd benne, aminthogy mindig is ez volt az építészet küldetése. Nekünk pedig az építészt költőnek, az élet nagy interpretátorának kell tekintenünk. Fontolóra kell vennünk, mi mindent tett, milyen szerepet töltött be minden korok nagy kultúráiban, hogy felismerjük, mennyire fontos szerepet játszik a kultúra e gyermeke nemzetünk jövőjének alakításában.” – Az építészet az emberiség boldogulásának és kultúrájának egyik pillére. Keresztény vallási közösséghez tartozásom Wright gondolatait még fokozottabban is felerősíti bennem, hiszen ha templomot tervezek, egy emberi szavakkal megfogalmazhatatlan erő által egymásra talált közösséget szolgálok. A közösség tagjai és liturgiai szokásaik ugyan az idők folyamán változnak, azonban akinek a nevében a hívek összejönnek, Ő nem változik.

geké mint a hívőké. A mai időkben az atomjaira szakadt világunkban ez is nagyon szükséges, azonban ezek az épületek inkább kultúrházak, mintsem templomok. – Dávid fiával, Salamonnal együtt vallom, hogy semmilyen emberi alkotás nem érhet fel az isteni nagysággal. „De kinek is lenne ereje ahhoz, hogy templomot építsen neki? Hiszen az ég és az egek egei sem tudják magukba fogadni őt! És ki vagyok én, hogy templomot akarok építeni? Csak azért teszem, hogy ott áldozhassanak neki.” 2 Kron 2,5. A mi munkánk eredménye emberi közösséget szolgál, hogy ott lehetőség legyen találkozni egymással és az Úr Istennel. Ezért akkor járunk helyesen, ha félre teszünk minden önmegvalósító ambíciót és alázattal szolgálunk. – Az evangélikus egyházba beleszülettem. Édesapám és anyai nagyapám is evangélikus lelkész volt. Születésemtől fogva egyházi környezetben éltem az életem. Hitem nem kényszer hatására alakult és erősödött és nem is volt semmi olyan kísértés, vagy hatalmi erőszak, ami eltántorítani tudott volna ettől. A meggyőződésem és családi hovatartozásom miatti akadályokat, amelyek a pályafutásom során gáncsolni próbáltak, mára már el is felejtettem. – Vallási közösségben élni, maga után vonta a közösség iránti felelősségtudatot és tenni akarást. Ez kivetült úgy a szakmai közösségekben, mint az egyházi közösségeinkben való szerepvállalásban is. Voltam a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja és jelenleg is a Budapesti Építészkamara elnökségi tagja vagyok. 12 éven át voltam elnök társa, előbb D. Szebik Imre püspök úrnak, majd Dr. Fabiny Tamás püspök úrnak. Elnöke vagyok ma is az egyházunk Építési Bizottságának. Kiöregedvén az országos egyházi szolgálatból, jelenleg a kis Budakeszi Evangélikus Gyülekezet világi vezetője vagyok és segítem a közösség épülését. – Egyházi szolgálataimat elsősorban az építészi tevékenységem során kívántam végezni. Ha már erre kaptam képességet az Úristentől, akkor kötelességem, hogy ezzel szolgáljak másoknak. Hálás köszönettel tartozom azért, hogy akinek örök létében hiszek, a tenyerén hordozott, így módom volt több templomot és egyházi épületet tervezni és több templom és egyházi épület beruházásának döntéshozatalában részt venni. – Ha az életem utolsó szakaszában lehet még kívánságom – feleségem, két gyermekem és házastársaik, valamint hét unokám boldogulásán túlmenően –, hogy megélhessem a Budakeszin nehezen induló evangélikus templomunk felépülését és felszentelését.

A BUDAKESZI EVANGÉLIKUS TEMPLOM – A 21. század Európában élő keresztényei a szekularizáció felerősödésével egyre fogynak. Az építészek új megoldásokkal próbálkoznak és multifunkcionális, szakrális hatású tereket hoznak létre, amik akár istentiszteletre is használhatók. A szándék érthető, azonban félő, hogy ezek a megoldások inkább a szekularizációt erősítik, közösségi lét megélésének a terei, azonban egyre inkább kulturális vagy baráti közössé-

A templom ismertetésével kívánom elmondani egy protestáns templom tervezésével kapcsolatos gondolataimat: – A gyülekezet mára kinőtte az imaházát, amit a város közepén egy lakásból alakítottunk ki. Ezért három évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy templomot építünk. Terveink megvalósításá-

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 205


ÉPÜLET

hoz kormányzati támogatást kaptunk és a gyülekezetben is gyűjtést szerveztünk. A templom a temető mellé kerül egy benzinkút és egy élelmiszer bevásárló központ közé. Szabálytalan formájú terület, aminek a temető felőli határvonal mentén egy nagy méretű csapadékvíz csatorna húzódik. Az épület két részből áll: a templom és vele összeépítve a gyülekezeti ház. A templom tervezésénél az alábbi gondolatok foglalkoztattak: A templom formája ellipszis alakú. Kifejezi azt az alakzatot amit minden alkalommal megtapasztalok, amikor a kis gyülekezeti termünkben körben állva úrvacsorát veszünk. A kör a szűkös helyen ellipszissé alakul, ezért mára már, ha a gyülekezetre gondolok, ez a forma jelenik meg bennem. Természetesen a közösségünk, mint minden ember és emberi közösség sérülékeny és vannak gyengeségei, ezért védelemre szorul. A védelmet és segítséget, lévén, hogy vallási közösség felülről várja és hisz is benne, hogy megkapja. A gyülekezet védelemre szorulását a templomtestet határoló falazat külső-belső oldalán elképzelt fa burkolattal kívántuk kifejezni. Az isteni óvó szeretetet a templom falain túlnyúló tetővel jelezzük. A templom bejárata előtt tetővel fedett portikuszt terveztünk a görög templomok mintájára. Az oszlopsorba integráltuk a templomtornyot. A tetőt felhasítottuk és egy felülvilágító csík mutat az igehirdetés helye felé. hangsúlyozva az ige, az evangélium, az örömhír fontosságát. A fénycsík az ég felé mutató toronytól indul és érkezik a szószék fölé. Az isteni szeretetet jelképező fény a keresztelés helye felett is megjelenik a felülvilágítón át. Csarnoktemplom templombelsőt terveztünk. Az oltártér az ellipszis északkeleti íves záródásába kerül egy lépcsőfoknyi kiemeléssel. Az oltárasztalt a szószékkel és a felolvasó hellyel összeépítettük. A 18–19. században gyakori megoldást a szó-

Élő kövek temploma

206 |

székoltárt kívántuk átkölteni. A szószékoltárok az oltár és oltárkép fölé helyezett szószékkel készültek. A liturgia változásával az oltár helyett oltárasztal készül, ahol a lelkész az asztal mögül a gyülekezet felé fordulva imádkozik. A keresztelő medence az oltártér peremén a szószékkel ellentétes oldalra kerül. Ezen az oldalon nagyobb nyílással öszszenyitható a templomtér a gyülekezeti teremmel. Nagyobb ünnepeken a férőhelyek száma növelhető. A gyülekezet számára padokat tervezünk. A padsorok hagyományos módon az ellipszis hossztengelye két oldalán helyezkednek el, ezáltal az oltárhoz vezető út az épület tengelyébe kerül. A templomba belépő tekintetét azonban a szószék felé irányítja a felülvilágító. A templombelső kis mérete miatt nem terveztünk karzatot, ezért az orgona az ellipszis hosszoldalára kerül, ezáltal a kántor –, mint a gyülekezet tagja – közelebb kerül a közösséghez. Az orgona az egyetlen létező valóság. A Speyeri dóm mellékkápolnájából származó hangszer becsomagolva várja, hogy a helye megépüljön. Kötelességünk, hogy ne csak magunkra, hanem minden magát kereszténynek tartó emberre is gondoljunk. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a világban napjainkban is zajlik keresztények üldözése, ezért templomunkat a 20. és 21. század vértanúhalált halt keresztényei templomának szánjuk. A templomon túlnyúló tetőt 6 pillér hordja. A hat pillérből ötre az öt világrész 12–12 mártírjának, a hatodikra a Kárpát-medence 12 mártírjának nevét kívánjuk bevésni. – Tisztában kell lennünk azzal, hogy az élettelen kövekből felépült ház akkor válik Isten házává, ha benne az élő kövekből épül a hívők közössége. Erről így szól Salamon zarándokéneke: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” (Zsolt 127.) ■

Dr. Fabinyi Tamás 2017. november 29-én leteszi a templom alapkövét

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


ÉPÜLET

Látvány az utca felől

Helyszínrajz

Alaprajz 2019

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 207


ÉPÜLET

Az új templom modellje

Az átlátszó tető

A templom belső felülnézete

A templom belső látványa 1–2.

208 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


SZAKMAPOLITIKA

MAGYAR ELNÖKÖT VÁLASZTOTT EGY NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSÜGYI SZERVEZET Az 1988-ban alapított ENBRI (European Network of Building Research Institute - az Építéskutatási Intézetek Európai Hálózata) több mint 25 éve elkötelezett az ágazat szereplőinek összefogásában. Tevékenységével arra törekszik, hogy az építésügyi kutatások az európai munkaterv (European Agenda) szilárd részét képezzék. A 19 tagot tömörítő építésügyi szervezet bizottsága az ÉMI Nonprofit Kft. Tudásközpontjában 2019 szeptemberében tartott találkozóján, a nemzetközileg is elismert építész szakembert, a 30 éve az ÉMI-nél tevékenykedő dr. Matolcsy Károlyt választotta elnökévé. Az okleveles építészmérnök 2013 óta alelnöke az ENBRI nemzetközi szervezetének.

Az ENBRI hálózat az építési és épített környezettel kapcsolatos témák teljes lefedettségét biztosítja, és garantálja a nemzetközi ismeretek és tapasztalatok folyamatos frissítését az építőipar számára. Elkötelezett tevékenységet folytat az innováció és a kutatás ösztönzéséért. Emellett az ECCREDI (The European Council for Construction Research, Development and Innovation – Építési Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Európai Tanács) és az ECTP (European Construction Technology Platform – Európai Építésügyi Technológiai Platform) alapító és aktív tagjaként az ENBRI hozzájárul az európai épített környezeti értékteremtéshez: segítséget nyújt a konszenzusos vélemények előkészítésében, a politikai dokumentumok benyújtásában, valamint hozzájárul a bizottsági jelentések és az Európai Bizottság közleményeinek előkészítéséhez. Az elmúlt években ugyanakkor már nemcsak az EU és az Európai Gazdasági Térség intézményeit fogja össze. Olyan társaságokat is felölel, amelyek részt vesznek kutatási és technológiai fejlesztési és innovációs kezdeményezésekben.

a folyamat menedzsmentet Úgy, mint modern építési módszerek, épület gépészet, lakhatási és szociális fejlesztés, üzletfejlesztés és épület-gazdaságtan.

a klímavédelemmel és fenntartható környezettel kapcsolatos innovációkat Környezetvédelmi technikák és teljesítményértékelés; fűtő-, hűtőrendszerek, akusztikai innovációk, napfény és megvilágítás; lakók kényelme, produktivitás, végül biztonság és egészség.

az energiahatékony technológiákat Anyagok, technikák és technológiák kifejlesztése a hatékony energiagazdálkodásért, illetve az új, valamint megújuló energia rendszerek integrálása a meglévő épületekbe.

a design és technológia szabványalkotást Európai design szabályzatok, termék- és teszt szabványok megalkotása, nemzeti építési szabályzatok, innovatív termékek műszaki engedélyezése.

az IT és tudásmenedzsmentet Építőipari IT, intelligens otthonok, épületirányítási rendszerek fejlesztése.

a tréning- és készségfejlesztés különböző területeit.

Az ENBRI tevékenysége igen széleskörű, felöleli: ●

az építőanyagokat és szerkezeteket érintő fejlesztéseket Ide tartozik az anyagvizsgálat, az építési anyagok és az épületek teljes élettartamának és életciklusának elemzése; földmérés és földrengés ellenálló szerkezetek; műemlék épületek, építmények kockázatértékelése.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.209


SZAKMAPOLITIKA

„A célunk egy fenntartható és tudásalapú európai építőipar, amely versenyképes, innovatív, piacvezérelt és kielégíti a felhasználói és társadalmi igényeket úgy, hogy minden ember számára a legjobb élet- és munkakörülményeket biztosítja.” (Az ENBRI 25 éves Jubileumi kiadványából) A brüsszeli székhelyű szakmai hálózat éves ülésének helyszíne 2019 szeptemberében az ÉMI szentendrei Tudásközpontja volt, ahol Kristina Mjörnell 3 éves mandátumának lejártával, szeptember 27-én megválasztották az új elnököt. A jelölésre a korábbi, írországi vezetői értekezleten került sor. A nemzetközi szakmai hálózat jelenleg összesen 19 intézményt tömörít, köztük 2004 óta az ÉMI Nonprofit Kft.-t.

AZ ÉMI, MINT AZ ENBRI TAGJA Az 1963-ban alapított ÉMI Magyarország legnagyobb épület- és építőanyag-ipari minőségellenőrző innovációs intézménye. 2004ben csatlakozott az Építéskutatási Intézetek Európai Hálózatához (ENBRI) azzal a céllal, hogy a tradíciók megőrzése mellett a jelen és jövő kihívásaira is választ adhasson. Mint számos Európai Uniós kutatási projekt aktív résztvevője, tűzvédelmi, fenntarthatósági, energiahatékonysági, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos, edukációs és technológiai transzfer kérdésekhez biztosít szakmai hátteret az ENBRI tevékenységéhez. A szervezet tagjaként a kutatás-fejlesztés és innovációs projektek fókuszába a fenntarthatóságot helyezi. Dr. Matolcsy Károly, az ÉMI nemzetközi tudományos főmunkatársa 2013 óta az ENBRI elnökhelyetteséként, majd immár annak választott elnökeként meghatározó szereplője a szervezet tevékenységének. ■

DR. MATOLCSY KÁROLY Okleveles építészmérnök, épületszigetelő szakmérnök, címzetes egyetemi docens és nemzetközi tudományos főmunkatárs Magyarország meghatározó építésügyi vállalatánál, a közel 60 éve működő ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-nél. Az ÉMI-nél innovációs és tudományos projekteket koordinál az energiahatékonyság és a megújuló-orientált építés területén. Jelentős szerepe volt abban, hogy az ÉMI megpályázta és elnyerte a világhírű Solar Decathlon nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny 2019-es európai eseményének rendezési jogát, melyben versenyigazgatói szerepet töltött be. Több nemzetközi szervezetben folytat aktív tevékenységet. Számos kitüntetés és szakmai siker tulajdonosa, mint például: Magyar Ezüst Érdemkereszt, a Pest Megyei Önkormányzat Tudományos Díja, az ENBRI (European Network of Building Research Institute) – immár – elnöke, az ECTP (Europen Construction Technology Platform) választott tagja. Sikereiről úgy vélekedik, csapatjátékosként és az ÉMI támogatásával érte el.

1%

Kérjük, segítse munkánkat adója 1%-ával!

Adószám: 19815651-2-41

210 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

Alapítva: 1949

ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET


AKTUÁLIS

Koós Petra*

MINTAHÁZ- ÉS ÉPÍTŐIPARI TERMÉKBEMUTATÓ LÁTOGATÓKÖZPONT NYÍLIK SZENTENDRÉN Közel 15 000 látogató volt kíváncsi az energiahatékony megoldásokat felvonultató Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi innovációs házépítő verseny Szentendrén felépült tíz mintaházára 2019 nyarán és őszén. A verseny meghosszabbított kiállítása 2019. szeptember 29-én véget ért, a szervező ÉMI azonban, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával 2020-ban mintaházakat és építőipari termékeket bemutató látogatóközpont megnyitását tervezi a szoláris falu alapjain. A Solar Decathlon Europe 2019 (SDE19) szervezője, az ÉMI Nonprofit Kft. – Szentendre Város Önkormányzatával, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel partnerségben – a 2019-es verseny rendezésének jogát innovatív megközelítésen alapuló pályázatával nyerte el 2017-ben. A korábbi versenyek hagyományaival szakítva projekttervében elsőként tűzte ki célul olyan Solar Decathlon megrendezését, amely az eddigiekben szokásos új, energiahatékony lakóépületek megépítésével szemben kifejezetten a meglévő épületek erőforrás-felelős, energiahatékony, közel-nullás felújítására helyezte a hangsúlyt. Mindezt a meglévő épületek hozzáadott értéket teremtő felújítási megoldásainak bemutatásán keresztül. További újításként az ÉMI, pályázatának megfelelően, a tömegeket érintő környezettudatos építészeti megoldásokat a két hetes versenyszakaszt követően két hónapos meghosszabbított kiállítás keretében hozta testközelbe az érdeklődők számára, valamint egy mintaházpark és látogatóközpont kialakítását tűzte ki célul. A Solar Decathlon Europe verseny 2019. július 12-től szeptember 29-ig tartó kiállítását több mint 15 ezer érdeklődő tekintette meg az ÉMI Tudományos és Technológiai Ipari Parkjában Szentendrén. Az eseményt és a kiállítást a szakmai és lakossági érdeklődés mellett folyamatos média- és sajtómegjelenés kísérte, illetve prominens látogatók is megtekintették a házakat. A kiállításra többek között ellátogatott Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is.

KOMPLEX ÉPÍTÉSÁGAZATI TUDÁSKÖZPONT Az ÉMI szemléletformáló és széles körű tájékoztató célját szem előtt tartva az SDE19 tíz versenyháza közül hatot a területen tart, és újabb házakkal bővülve mintaházakat és építőipari

termékeket bemutató központtal várja látogatóit 2020 II. félévétől.

Az ÉMI közel 60 évre visszatekintő komplex tevékenységével az ágazat egyedülálló szakértője mérnöki szolgáltatások és kutatás-fejlesztés-innováció területen. Több mint 2000 ipari valamint 200 nemzetközi partnerrel működik együtt, stratégiai innovációs együttműködéseket ápol az ágazat meghatározó szereplőivel, szakmai szervezeteivel, emellett 15 nemzetközi szervezet munkájában vesz részt.

Az ÉMI célja, hogy sokrétű tevékenységét, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, valamint az SDE19 nemzetközi házépítő verseny hagyatékában rejlő potenciált ötvözve a Tudományos és Technológiai Ipari Parkjában egy komplex, építéságazati tudásközpontot alakítson ki. Az SDE19 keretében megépült közel nulla energiás házak mérései a tervek szerint tovább folytatódnak, melyek adatai innovatív építőipari vállalkozásoknak, beruházóknak és kivitelezőknek, lakossági építtetőknek, a szakpolitikának, egyetemeknek, valamint kutatóknak egyaránt hasznos információ- és tudásanyagként szolgálhatnak majd. Mindezek mellett a projekt során megépítésre kerül egy olyan kiállító csarnok, ahol az építőipar szereplői bemutathatják innovatív termékeiket a szakma és a lakossági építtetők számára. Előre gyártott készházak prototípusai, hagyományos technológiával készülő lakóépületek, illetve felújítási, bővítési megoldások, valamint az ezekhez kapcsolódó legújabb trendek válnak itt kézzelfoghatóvá, legyen az aktív ház, önfenntartó koncepció vagy intelligens otthonokhoz kapcsolódó innovatív megoldás. A parkban lehetőség nyílik továbbá a zöldtechnológiák mellett a kültéri és beltéri design megoldások, valamint az építőipari innovációk demonstrálására.

* kommunikációs munkatárs, ÉMI

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.211


AKTUÁLIS

A Mintaházpark Magyarországon egyedülálló kezdeményezésnek számít. Nemzetközi viszonylatban már számos létesítmény bizonyítja az ilyen intézmények létjogosultságát. ● Blaue Lagune (Ausztria) – a kereskedelmi céllal épült közel 30 db lakóházat bemutató park a legfrissebb adatok szerint 150 000 látogatót fogad évente ● BRE Innovation Park (Anglia) – technológiai demonstráció: a kutatás, tesztelés és terjesztés kulcsfontosságú tevékenységeinek reprezentálására létesített 8 házban 20 000 látogató fordul meg évente ● TIS Innovation Park (Olaszország) – a 12 hektáros területen energiahatékony épületek és megújuló energiát hasznosító berendezések bemutatása zajlik, melyet több mint 10 000 látogató érdeklődése övez évente ● EMPA Nest Visitor Center (Svájc) – többszintes, tömbösített kísérleti épület laborral, mintalakással és irodaterekkel ● Casas Bioclimáticas – ITER (Spanyolország) – nagyléptékű napelemes rendszer, szélfarm és 24 mintaház, valamint tanösvény várja a látogatókat

A Solar Decathlon Europe 2019 eseménnyel kapcsolatban érkezett szakmai vélemények, látogatói visszajelzések, valamint a külföldi pozitív példák alapján Magyarországon is igény van egy átfogó körképet adó építéságazati bemutató helyszínre. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkban térben és időben koncentráltan, egyszerre több szolgáltatóval is személyesen találkozhatnak az érdeklődők. Ez elősegíti azt a törekvést, hogy termékek és lehetőségek

minél szélesebb skáláját ismerhessék meg és konkretizált tervekkel, akár egyéni megállapodásokat kötve távozzanak a látogatás után. A projekt nemcsak a lakosság számára kíván hasznosítható információkkal szolgálni. Az innovatív építészeti és mérnöki piac szereplőinek találkozási színtereként lehetőséget kíván nyújtani az ágazatok közti együttműködések előmozdítására, a sokoldalú partnerségre való képesség fejlesztésére. ■

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MINTAHÁZAK TERVEZÉSÉRE ÉS MEGÉPÍTÉSÉRE Az ÉMI Nonprofit Kft. várja minden olyan, az építőiparban érdekelt gazdasági társaság/felsőoktatási intézmény jelentkezését, amely az innováció és fenntarthatóság iránti elkötelezettsége mellett szeretné termékét, szolgáltatását évi több tízezer látogató és potenciális beruházó számára bemutatni. Az innovatív építőipari megoldásaik, termékeik, rendszereik megjelenítésére alkalmas mintaház tervezésére és megépítésére pályázat útján jelentkezhetnek az ágazati szereplők 2020. április 30-ig egy szándéknyilatkozat benyújtásával, az első bírálati szakaszhoz szükséges dokumentumokat pedig 2020. június 8-ig szükséges beadni. A részletes pályázati kiírás a www.emi.hu weboldalon olvasható. Képek: Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny mintaházai és kiállítása

212 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


AKTUÁLIS

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 213


AKTUÁLIS

214 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


AKTUÁLIS

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 215


AKTUÁLIS

216 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


AKTUÁLIS

ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET

JUBILEUMI RENDEZVÉNY

Az Építéstudományi Egyesület az előző évben ünnepelte fennállásának 70. éves évfordulóját. A jubileumi programsorozat záró rendezvényére december 5-én került sor a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Ez alkalommal kerekasztal beszélgetésre hívta meg tagjait és minden érdeklődőt. Az ünnepség moderátora Tóth Balázs a Magyar Építőipar folyóirat főszerkesztője volt. Üdvözlő és megnyitó beszédet dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor elnök mondott. A kerekasztal beszélgetésben részt vettek: Alföldi György DLA a BME Építészmérnöki Kar dékánja; Kassai Ferenc a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke; Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke; dr. Nagyunyomi SényiGábor az ÉTE elnöke; Semmelweis Ferenc az ÉTE Elnökség Tanácsadó Testület tagja; Zábránszkyné Pap Klára az ÉTE Településrendezési Szakosztály elnöke. A kerekasztal beszélgetésen az ÉTE 70 évének átfogó története, szakmai és társadalmi tevékenysége körvonalazódott. A jövő együttműködési lehetőségeiről is beszélgettek a jelenlévő társszervezetek képviselői. A kerekasztal beszélgetést követően adták át az ÉTE díjakat. Alpár Ignác Díj kitüntetésben részesült: Frey Lajos az Építéskivitelezési Szakosztály elnöke, Szulyovszky László az Építés-

tudományi és Projektmenedzser Szakosztály titkára, Töreky Balázs az Egészségügyi Szakosztály elnöke. ÉTE Érdemérem kitüntetésben részesült: Szeghi Gábor az Egészségügyi Szakosztály elnökségi tagja, Kernné Nagy Erzsébet a Településrendezési Szakosztály küldötte. ÉTE Díj kitüntetésben részesült: Jankovics István a MAPEI képviselője, Mihályi János az Építéskivitelezési Szakosztály elnökségi tagja. Az ÉTE a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is meghirdette a Diploma Díj pályázatot. A VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft. jóvoltából a Diploma Díjasok és a Különdíjban részesült pályázó pénzjutalomban is részesültek. Diploma Díj kitüntetésben részesült: Kazi Zsolt, Pál-Szilágyi Regina, Takács Zsanett Különdíjban részesült: Nánai Szandra Dicséretben részesült: Megyeri Zsófia Anna, Müller Anna, Sárosi Judit Az ünnepi megemlékezés pezsgős pohárköszöntővel, ünnepi torta elfogyasztásával és kötetlen baráti beszélgetéssel ért véget. ■

Tóth Balázs, Semmelweis Ferenc, Zábránszkyné Pap Klára, Alföldi György DLA, Kassai Ferenc, Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.217


AKTUÁLIS

Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor

Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor, Uhrinyi Balázs, Frey Lajos

Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor, Uhrinyi Balázs, Töreky Balázs

Kernné Nagy Erzsébet

Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor, Uhrinyi Balázs, Szeghi Gábor

ÉTE70

218 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


AKTUÁLIS

ÉTE DIPLOMA DÍJ „Az ifjú műszaki értelmiség műszaki közösségi érdeklődésének serkentése és az ifjúság megnyerése érdekében a műszaki társadalmi munka iránt, az egyesület az 1966. évben megalapította a végzős műegyetemi hallgatók részére a Diploma Díj Pályázatot” – olvasható az 1947-ben megjelent évkönyvünkben. Az évek során többször átalakult, jelenlegi formáját 2018. évben nyerte el, mely alapján a nyilvános, titkos pályázaton bárki elindulhat, aki az Építőiparhoz köthető szakterületen diplomát szerez. A pályázat lebonyolítása teljes egészében digitálisan történik. A zsűri elsősorban a dolgozatok műszaki megoldásait, tartalmát értékeli. ■

A Diploma Díj kisplasztikája Borsos Miklós munkája

Nánai Szandra különdíjas tanulmányának összefoglalója

ÖSSZEFOGLALÓ A modern világ energiaigénye egyre nő. Ennek kielégítésére jöttek létre a különféle erőművek, melyek megvalósításánál azonban csak a rövidtávú gazdasági érdekeket vették figyelembe. A környezet védelme csak az utóbbi néhány évtizedben vált döntési tényezővé. Az ipari forradalom óta a légköri szennyezettség folyton növekedő tendenciát mutat. Ennek aggasztó következménye az üvegházhatás, mely napjaink egyik legsürgetőbb kérdésévé nőte ki magát, hiszen egyre gyakrabban hallunk a klímaváltozásról. Ahhoz, hogy a folyamat lejátszódjon, üvegházhatású gázokra van szükség a légkörben. Ezek közül a legfontosabb emberi tevékenységhez köthető gáz a szén-dioxid. Míg az emberi tevékenységek előidézik a széndioxid kibocsájtást, addig ez erdőkben pontosan az ellenkező folyamat zajlik. A növények képesek arra, amire más nem. Ez a folyamat a fotoszintézis, mely során oxigén termelés közben szén-dioxidot dolgoznak fel. Felmerül azonban a kérdés, ez esetben miért akarnánk kitermelni, és felhasználni a fákat? Az erdőket bizonyos időközönként frissíteni kell. Ha a faanyagot hagyjuk elkorhadni ismét szén-dioxid kerül a légkörbe. Az erdőgazdaság egyik legfontosabb tevékenysége a fakitermelés és a kitermelt anyag értékesítése. Az ebből befolyó árbevétel teszi lehetővé az erdők folyamatos felújítását. A fatest ~ 50%-a szén, melynek energia célú felhasználásával (tűzifa) növeljük a károsanyag kibocsájtást. Ellenben, ha alapanyagként használjuk fel, a megkötött szén-dioxid nem szabadul fel újra a légkörbe. Az építőipari fafeldolgozás tehát fontos kulcsa lehet a problémamegoldásnak. Szakdolgozatomban a faanyag jövőbeli szerepét kutattam építőipari vonatkozásban, magyar viszonylatban. Építőipari szempontokat figyelembe véve bemutatom az anyag előnyeit és hátrányait, majd hazai felhasználásának fejlődéstörténetét. A téma nagysága és a rendelkezésre álló idő függvényében az épületszerkezettani vizsgálatokat a függőleges épületszerkezetekre redukáltan készítettem el. Végezetül a kutatás eredményét egy saját tervezésű, faszerkezetes épületen keresztül ültetem át a gyakorlatba, mely egy kisebb középület. Tervezett épületem léptékével szeretném eloszlatni azt a köztudatban szereplő sztereotípiát, mi szerint faszerkezetes épület csak kis léptékű hétvégi ház lehet. Szakdolgozatomhoz tervdokumentáció, műszaki leírás, makett és 3D-s látványterv is készült. A tervezés során az épületszerkezettani kialakítást helyeztem előtérbe.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.219


Kazi Zsolt – Diploma díj

AKTUÁLIS

220 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


Pál-Szilágyi Regina – DIPLOMA DÍJ

AKTUÁLIS

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 221


Takács Zsanett – DIPLOMA DÍJ

AKTUÁLIS

222 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


Megyeri Zsófia Anna – DÍCSÉRETES TERV

AKTUÁLIS

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 223


Müller Anna – DÍCSÉRETES TERV

AKTUÁLIS

224 |

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |


Sárosi Judit – DÍCSÉRETES TERV

AKTUÁLIS

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 225


AKTUÁLIS

TÁJÉKOZTATÓ A 2019. ÉVI ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYÉRŐL Nyolc kategóriában összesen 13 építményt részesítettek Építőipari Nívódíjban és hat részére elismerő Oklevelet adtak ki. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró ünnepségén kihirdették az Építőipari Nívódíj és a Lechner Ödön Díj 2019-es nyerteseit, illetve ünnepségen több Építőipari Mesterdíjat is kiosztottak két projektben, melyet a specifikus szakmai teljesítményért ad az Alapítvány. A hagyományoknak megfelelően az Építőipari Nívódíj felhívását az ÉVOSZ további nyolc építőipari szervezettel együtt hirdette meg. Pályázni a legalább nettó 100 millió forint értékű, az idei évet megelőző év végéig használatbavételi engedélyt kapott létesítményekkel lehetett. A pályaműveket az alábbiak alapján bírálták el: ● az építmény általános építészeti-műszaki értékelése, ● a kivitelezés műszaki–technikai színvonala, szakszerűsége, ● a beruházás gazdaságossága, üzemeltethetősége ● valamint a létesítményt létrehozók – különösen a beruházók, a tervezők és kivitelezők közötti – együttműködés. A pályázatot kiírók delegáltjaiból álló Bíráló Bizottság nyolc kategóriában összesen 13 építményt részesített Építőipari Nívódíjban és hat részére elismerő Oklevelet adott ki. KÖZÉPÜLET/SPORT ÉS SZABADIDŐS KATEGÓRIÁBAN Sport- és Konferencia Központ, Felcsút Építtető: A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Tervező: Dobrosi Építész Kft. (Budapest) Generálkivitelező: FEJÉR-B.Á.L. Zrt. Felcsút Alvállalkozó: SZEGÉP-BAU Kft. (Debrecen) Alvállalkozó: System Novum Innovatív Kft. (Budapest) Alvállalkozó: BAUENKO Kft. (Zsámbék) KÖZÉPÜLET/ OKTATÁSI KATEGÓRIÁBAN Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola Tagóvodája, Sopron Építtető: Győri Egyházmegye (Győr) Tervező: ARCHI.DOC Építésziroda Kft. (Sopron) Lebonyolító: Győri Egyházmegye (Győr) Generálkivitelező: Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ Zrt.) Alvállalkozó: Czump és Dubek Nyílászáró Kft. (Sopron) Alvállalkozó: Nemes Bau Plusz Kft. (Sopron) Alvállalkozó: Kovács Bau Építőipari és Szolgáltató Kft. (Jobaháza) KÖZÉPÜLET/ EGÉSZSÉGÜGYI KATEGÓRIÁBAN Felnőtt és Gyermek Házi Orvosi Rendelő, Budapest Építtető: Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. Tervezők: Káva Építő, Vállalkozó és Szolgáltató Kft. (Budapest.), STUDIO TISZE Bt. (Budapest) Lebonyolító: Kőbányai Vagyonkezelő Zrt Generálkivitelező: Immo Szerviz Kft. (Budapest) Alvállalkozó: Galga Bau Kft. (Tura) Alvállalkozó: Lan-Co Kft. (Vác) Alvállalkozó: PVV-BITECH Kft. (Budapest)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.226

KÖZÉPÜLET/IRODAÉPÜLET KATEGÓRIÁBAN 1.) Telekom és T-Systems közös székháza, Budapest Építtető: Wing Zrt. / TSZ Development Kft. (Budapest) Tervező: TIBA Építész Stúdió Kft. (Budapest) Lebonyolító: TOMLIN Kft.(Budapest) Fővállalkozó: Market Építő Zrt. Alvállalkozó: Moratus Szerkezetépítő Kft. (Budapest) Alvállalkozó: VILATI Szerelő Zrt. (Budapest) Alvállalkozó: ENSI Kft. (Budapest)

2.) Törökbálint Városháza, Törökbálint Építtető: Törökbálint Város Önkormányzata Tervező: MODULÁRT Kft. (Veszprém) Generálkivitelező: ÉPKAR Zrt. – ZERON Zrt. konzorcium Alvállalkozó: VZ Építőmester Kft.(Tápiószecső) Alvállalkozó: Petrovics Krisztián egyéni vállalkozó (Hatvan) Alvállalkozó: RESTITUTOR Kkt. (Budapest) 3.) Ecodome Irodaház, Budapest Építtető: Redwood Holding Kft. (Budapest) Tervezők: Sz.S Építész Kft. (Budapest), Pláne Stúdió Kft. (Budakeszi), DVM DESIGN Kft. (Budapest) Műszaki ellenőr: TOMLIN Kft. (Budapest) Generálkivitelező: SWIETELSKY Magyarország Kft. (Budapest) Alvállalkozó: BEGAVILL-2003 Kft.(Budapest) Alvállalkozó: COOL AIRCONDITIONAL Kft. (Szarvas) Alvállalkozó: NOVOFERM HUNGÁRIA Kft. (Szigetszentmiklós) KÖZÉPÜLET/ KULTURÁLIS KATEGÓRIÁBAN Hegyvidéki Kulturális Szalon, Budapest Építtető: Budapest Főváros XII. kerület, Hegyvidéki Önkormányzat Tervező: Lenzsér és társa Kft.(Budapest) Lebonyolító: ARKkitehti Építész és Mérnökiroda Kft. (Budapest) Generálkivitelező: Archibona Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest) Alvállalkozó: TIMBOR-FA Épületasztalos-ipari Kft. (Baja) Alvállalkozó: BUILD-MATERIÁL Kft. (Kiskunhalas) Alvállalkozó: TT Ablakrendszer Kft. (Kaposvár) MŰEMLÉK HELYREÁLLÍTÁS, ÉPÍTMÉNY REHABILITÁCIÓ KATEGÓRIÁBAN 1.) Bölcs Vár, a tudás háza, Budapest Építtető: Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) Alapítvány Tervező: Hetedik Műterem Kft. (Budapest) Generálkivitelező: Magyar Építő Zrt. (Budapest) Alvállalkozó: Merantin Kereskedelmi Kft. (Budapest) Alvállalkozó: Palazzo Kft. (Budapest) Alvállalkozó: Gravománia Design Kft. (Budapest) 2.) Szépművészeti Múzeum, Román Csarnok, Budapest Építtető: Szépművészeti Múzeum (Budapest) Tervező: Mányi István Építész Stúdió (Budapest) Lebonyolító: SZ-építők Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest)


AKTUÁLIS

Generálkivitelező: Magyar Építő Zrt. (Budapest) Alvállalkozó: PBM Mélyépítő Kft. (Biatorbágy) Alvállalkozó: CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. (Budapest) Alvállalkozó: MentArtist Kft. (Budapest)

3.) Kaposvár Vasútállomás, Kaposvár Építtető: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (Budapest) Tervező: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (Budapest) Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság, Műszaki Tervezési Osztály) Lebonyolító: FŐBER Zrt. – AGROINVEST Zrt. – ECO-TEC Kft. konzorcium Generálkivitelező: ZÁÉV Építőipari Zrt. (Zalaegerszeg) Alvállalkozó: ZALA-ELEKTRO Kft. (Zalaegerszeg) Alvállalkozó: PK-É.H.K. Építészeti Hídépítési és Kereskedelmi Kft. (Pécs) Alvállalkozó: Kapos-Kész Kft. (Kaposvár) 4.) Budai Vígadó műemlék épület rekonstrukció, Budapest Építtető: Hagyományok Háza (Budapest) Tervező: ARCHI-KON Kft. (Budapest) Lebonyolítók: Sz-építők Kft. (Budapest), NOX Beruházó és Fővállalkozó Zrt. – FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. konzorcium Generálkivitelező: ÉPKAR Zrt. (Budapest) Alvállalkozó: POWE ROOF Bt. (Tiszakécske) Alvállalkozó: KEMABO Kft. (Budapest) Alvállalkozó: MPA SYSTEM Kft. (Miskolc) KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNY KATEGÓRIÁBAN 1.) Klatsmányi-híd, Győr Építtető: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (Budapest) Tervezők: Pont-terv Zrt. (Budapest), RODEN Mérnöki Iroda Kft. (Budapest) Lebonyolító: FŐBER – VIKÖTI konzorcium (Budapest) Generálkivitelező: STRABAG Általános Építő Kft. – Hódút Kft. – STRABAG AG SHS konzorcium Alvállalkozó: STRABAG-MML Kft. (Budapest) Alvállalkozó: MCE Nyíregyháza Kft. (Nyíregyháza) Alvállalkozó: Provix Híd Kft. (Érd)

2.) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B Terminál B jelű utas móló Építtető: Budapest Airport Zrt. Tervező: KÖZTI Középülettervező Zrt. (Budapest) Lebonyolító: AviAlliance GmbH (Düsseldorf) Generálkivitelező: KÉSZ Építő Zrt. (Szeged) Alvállalkozó: PROVIM Professzionális Villamosipari Megoldások Kft. (Budapest) Alvállalkozó: Ventor Tűzvédelmi Kft. (Szentendre) Alvállalkozó: INTER KONSTRUKT Építőipari és Szolgáltató Kft. (Budapest) ELISMERŐ OKLEVÉL 2019 KÖZÉPÜLET / SPORT ÉS SZABADIDŐS LÉTESÍTMÉNY KATEGÓRIÁBAN Dr. Bárány István Sportuszoda, Eger Építtető: Egri Vízmű Sport Club (Eger) Tervező: Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (Szentendre) Lebonyolító: Bárány Attila, Beresnyák Gyula (Eger) Generálkivitelező: Imola Konstrukt Kft. (Eger) Alvállalkozó: JP’98 Fűtéstechnika Kft. (Eger)

Alvállalkozó: Molnár + C Bt. (Eger) Alvállalkozó: Woodroof Agria Kft. (Eger) KÖZÉPÜLET/ OKTATÁSI KATEGÓRIÁBAN Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Innovációs és Tudáspark MOME Campus fejlesztés II. ütem Építtető: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Budapest) Tervezők: CET Budapest Kft. (Budapest), Óbuda Építész Kft. (Budapest) Lebonyolító: CONSULTANT Építési Szakértő Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft. (Budapest) Fővállalkozó: Market Építő Zrt. Alvállalkozó: Vilati Szerelő Zrt. (Budapest) Alvállalkozó: Fairtech Kft. (Budapest) Alvállalkozó: Póth és Fiai Kft. (Biatorbágy) IPARI ÉS ENERGETIKAI ÉPÍTMÉNY Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér TNT logisztikai bázis Építtető: Budapest Airport Zrt. (Budapest) Tervező: Konstruma Mérnöki Iroda Kft. (Budapest) Lebonyolító: 3E International Kft. (Budapest) Generálkivitelező: MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. (Kiskunhalas) Alvállalkozó: Tóth Krisztián egyéni vállalkozó (Szakmár) Alvállalkozó: CSMT Kft. (Kiskunhalas) – Talavill Magyarország Kft. (Budapest) Alvállalkozó: KMB Energy Kft. (Kiskunhalas) – Thermo Épgép Kft. (Budapest) MŰEMLÉK HELYREÁLLÍTÁS, ÉPÍTMÉNY REHABILITÁCIÓ 1.) Egri Törvényszék és a Heves Megyei Főügyészség közös használatában lévő épület bővítése és rekonstrukciója, Eger Építtető: Egri Törvényszék (Eger) Tervező: STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft. (Miskolc) Lebonyolító: Országos Bírósági Hivatal (Budapest) Generálkivitelező: HUNÉP Universal Zrt. (Debrecen) - Imola Konstrukt Kft. (Eger) konzorcium Alvállalkozó: DISZ-ART Művészeti Szolgáltató Bt. (Kistarcsa) Alvállalkozó: SZIKRA AJTÓ-ABLAK Kft. (Bélapátfalva) Alvállalkozó: BOROSVILL Kft. (Nagyvisnyó)

2.) Insula Lutherana épületegyüttes, Győr Építtető: Győri Evangélikus Egyházközség (Győr) Tervező: Comfort Tervező Kft. (Győr) Lebonyolító: Eupro Projekt Menedzsment Kft. (Budapest) Generálkivitelező: West Hungária Bau Kft. (Biatorbágy) Alvállalkozó: Komplex Tervező Iroda Kft. (Győr) Alvállalkozó: L-Cont Villamossági Kft. (Győr) Alvállalkozó: Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. (Mosonmagyaróvár) KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNY KATEGÓRIÁBAN Szt. István úti közúti műtárgyak hídjai, Érd Építtető: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (Budapest) Tervező: SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft (Budapest) Lebonyolító: TRANSINVEST-Budapest Kft. (Budapest) Generálkivitelező: A-HÍD Zrt. (Budapest) Alvállalkozó: FERROBETON Zrt. (Dunakeszi) Alvállalkozó: FERROBETON Szerkezetépítő Kft. (Budapest) Alvállalkozó: HBM Kft. (Budapest) Alvállalkozó: MCE Nyíregyháza Kft. (Nyíregyháza)

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. |

| 227


AKTUÁLIS

AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET ÉPÜLETGÉPÉSZ-MÉRNÖK TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJA Az ÉTE a 2000. évben mgkezdett tanfolyamait 2020-ban épületgépész kivitelezés vezető posztgraduális képzéssel folytatja. A tematika összeállításával a szakszerű, legjobb minőségű kivitelezést, és a hatékony üzemeltetést kívánjuk elérni. Ezért hangsúlyt a tervezéssel, kivitelezéssel és üzemeltetéssel szemben támasztandó korszerű követelményekre helyeztük (pl.: a versenyeztetés, a vállalkozás, a megvalósítandó műszaki tartalom, az elvégzendő feladat minősítési rendszere és követelményei mind a tervezés, mind a kivitelezés számára). Ebből következően a témakörök megválasztásánál és kidolgozásánál gondolkodásunk és szakmai tudásunk tapasztalt hiányosságainak pótlására törekedtünk, így ● a rendszerszemléletre, ● a legújabb előírások ismertetésére (EU, MSZ), ● a korszerű rendszer felépítés és méretezés ismertetésére, ● a rendszerek működtetésére (pl.: szabályozástechnika), továbbá a legújabb szakmai területek (pl.: hűtéstechnika), legkorszerűbb termékek alkalmazástechnikája (pl.: kazánok, hűtőgépek, hőleadók, szabályozó szerelvények), ● az energiahatékonyság (energiahasznosítás, megtakarítás), ● a hatékony működéshez szükséges beszabályozás (légoldali, hidraulikai, elektromos), ● a gyártástechnológia állandó fejlődésére alapozott korszerű szereléstechnológia, ● az épületgépészet és a hozzá szorosan kapcsolódó szakmák összhangja, ● a kivitelezői vállalkozás és munkahelyi irányítás (humán erőforrás, vezetéstechnika), ● a rendszerek működtetése (szabályozástechnika, üzemeltetés), ● a kiemelten fontos üzemviteli kérdések (zajtechnika, levegő és víz kezelése, környezetvédelem, energiafogyasztás, épület felügyelet, vagyonvédelem, tűzvédelem) ● ●

ismereteinek elsajátítására. Tanfolyamaink egyúttal segítséget kívánnak adni a Magyar Mérnöki Kamara tervezői, szakértői, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, és egyéb szakmai jogosultsági feltételeinek elsajátításához is. Hasznos a középfokú épületgépész vegzettségű felelős műszaki vezetők számára is. Ehhez kapcsolódó célunk, hogy a jővőben, meghatározott nagyságú épületek kivitelezése jogosultsághoz, és az ehhez szükséges képzés szükségszerű elvégzéséhez legyen kötve.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR | 2019. 05-06. | DOI10.17168/MEIP.2019.68.228

A tanfolyam helyszínei: Az előadások helyszíne: Johnson Control International Kft. székháza: Budapest IX. Gubacsi út 6b/1. (Megközelítés gépkocsival a Külső Mester utca felől, az épület a víztoronynál van, a parkírozó az épület mögött. Tömegközlekedéssel az 51-es villamossal a Hentes utcáig, és onnan már látszik az épület, és az oda vezető út.) A gyakorlati foglalkozásokat cégek bemutató termében, laborjában, illetve szerelési helyszíneken tartjuk, amit a tanfolyam során közlünk.

Jelentkezés: Az Építéstudományi Egyesület koordinátoránál elektronokus levélben (Rébay Lajos epgepoktatas@eptud.org, tel.: 00 36-20 931 66 00) a jelentkező neve, telefon száma, e-mail címe, a munkáltató neve és számlázási címe megjelölésével. A jelentkezést visszaigazoljuk, megküldjük a részletes órararendet, és egyidejűleg a munkáltatónak megküldjük a részvételi költség számláját, mely átutalással egyenlítendő ki az ÉTE 10200830-3231028100000000 számú számlájára.

Tájékoztatás: ÉTE Rébay Lajos tanfolyam-szervező: 00 36-20 931 66 00.

A tanfolyam időpontja és költsége: A tanfolyam két féléves, kéthetente pénteki és szombati napokon zajlik. A tanfolyam várhatóan 2020 őszén indul. Jelentkezési határidőt és a pontos kezdést az eptud.org honlapon közöljük a jövőben. A tanfolyam teljes költsége 480 000,– Ft+27% ÁFA/fő. A díj tartalmazza az oktatás és az elektronikus adathordozón átadandó segédlet (témavázlatok, ábrák, táblázatok) teljes költségét. Étkezést, szállítást, komplett jegyzetet nem tartalmaz. A tanfolyam tematikáját, beosztását és előadóit következő számunkban közöljük. ■


Profile for Magyar Építőipar

Magyar Építőipar 2019 5-6  

Magyar Építőipar 2019 5-6  

Advertisement