Page 1

Lepsényi Imre KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Kassák Múzeum 2014. október 2. - 2015. március 1.

Minden rendben van. Ami azt jelenti, hogy egy világban élünk. Nem látjuk ugyan, de mindaz, amit belőle látunk, az egyes dolgok, ennek az univerzális rendnek a nyomát viselik magukon. Ámde mindenfajta rendképzet látható határokba ütközik. Ezért aztán az ember kényszerűségből rendszerint többfajta, különböző, egymásnak ellentmondó rendképzettel él. A világot csak töredékesen ismerjük meg és átmenetileg töredékekből illesztjük össze. Túlontúl komplex ahhoz, hogy az ember ne csak reduktív formában tudja elképzelni. A kiegyenlítés érdekében különböző rendképzetekkel operálunk. Németből fordította: Tillmann J. A. Hannes Böhringer: Kísérletek és tévelygések. A filozófiától a művészetig és vissza, részlet. Budapest, BAE-Balassi, 1995


A „Kollektív ornamentika” című kiállítás művészi kutatás, együttműködési kísérlet, szubjektív ornamentika– értelmezés. Kozma Lajos építész szerint „az igazi ornamentikának minden korban megvan a maga kollektív karaktere” – e kijelentés nyomán jött létre ez a kiállítás. Hogyan olvasható az ornamentika? Milyen tudat- és társadalomformáló hatalommal bír? Milyen kollektív nyelveket hoz létre? Milyen hatása van ezeknek a nyelveknek a közösségre, a nemzettudatra, a tömegre, az egyénre? Az ornamentika határ, médium és operátor, stratégia és nézőpont – állítja a kiállítás „Szubjektív ornamentikaelmélet” című műve, amely a kutatás pillanatnyi állapotának vizuális lenyomata, kutatási helyzetjelentés. Siegfried Kracauer óta a tömeg is szemlélhető ornamentikusan. Ennek a nézőpontnak a testekre és testfelületre való kiterjesztése szociális felismerésekkel járhat, az ornamentikus aspektus információforrás, a megismerés eszköze lehet. Az ornamentika határ, amennyiben (el)irányítja a testeket, az ornamentika médium, mert kommunikál, az ornamentika stratégia, mert mozgat és akar, az ornamentika nézőpont, amennyiben a világot vizsgálni engedi. A kiállítás az ornamentika alkotás és használat módozatait járta végig egy személyes, szubjektív, művészi nézőpontból, azt szakértői tudással kiegészítve. Lepsényi Imre


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Kiállítva: József Huszka, Vilibáld Semayer Magyarische Ornamentik. Leipzig: K.W. Hiersemann, 1900. Fotó: Pálinkás Bence

Ha valóban úgy volna, hogy nem lenne minden rendben, hogy világ egyáltalán nincsen, hogy démonikus megtévesztés csupán, ami még mélyebbre taszít zavarodottságunkban; hogy az emberi rendérzék, ha túlmegy a praktikumon és a fiziológiailag szükségesen, akkor támpont nélküli tévelygésbe kezd és csak őrületbe vezethet? Avagy nem inkább arra utal a tény, hogy minden rendképzet, bármennyire korlátozott légyen is, az általánosítás, az univerzalitás tendenciáját mutatja, egy univerzumra utal? Németből fordította: Tillmann J. A. Hannes Böhringer: Kísérletek és tévelygések. A filozófiától a művészetig és vissza, részlet. Budapest, BAE-Balassi, 1995


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Kollektív ornamentika film 2015 A Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Szereplők A Corvin rajziskola diákjai Mélyi József Pléh Csaba Szigetvári Andrea Rendező: Lepsényi Imre Kreatív producer, társrendező: Fazakas Péter Operatőr A kamera: Misota Dániel Operatőr B kamera: Vicze Csaba Kameratechnikus: Marton Marcell Gyártásvezető: Wéber Krisztina Hangmérnök: Vadász Ádám Vágó: Makk Lili Producer: Sümeghy Claudia, Topolánszky Tamás Produkciós asszisztens: Rakovszky Zsófia Fotó: FORTEPAN Zene: Szemző Tibor https://vimeo.com/117929933

PLÉH CSABA PSZICHOLÓGUS, AZ MTA TAGJA: Ornamentikának azt tekintjük, amikor valamilyen ritmikusan ismétlődő vizuális mintázatot használnak különböző művészeti ágakban legyen az szőnyeg, falvédő, kerámia és így tovább, többnyire úgy, bár nem kizárólagosan, de többnyire úgy, hogy ezek a ritmikusan ismétlődő elemek nem ábrázolnak semmit.

viszont valahol a középső szakaszait, ahol már formák vannak, de a formáknak magukban nincs jelentése, a formák ugyanakkor szimmetria elveknek meg mindenféle ritmicitásnak megfelelően szerveződnek.

KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA A mozgóképes anyag Lepsényi Imre: Kollektív Ornamentika című kiállításához kapcsolódik kassakmuzeum.hu

Gyerekek: –– Szívecske, szívecske, szívecske, szívecske, köröcske, köröcske, köröcske, köröcske. –– Tarkabarka pöttyös foltos dolgok. –– Egy szín sokszor van egymás mellé téve, és aztán valahogy egy másik szín összefoglalja az egészet.

MINTA, SZIMMETRIA, REND

ORNAMENTIKA ÉS TUDATÁLLAPOT

Gyerekek: –– A rend jelentheti azt, hogy mondjuk a szobában rend van, meg azt is, hogy egy rajzon rend van. Tehát mondjuk hogyha le akarom rajzolni egy lapra a négy évszakot, akkor mondjuk nem rajzolhatom a tavaszhoz azt, hogy lehullanak a levelek. –– A minta az egy sorminta, például ha az ember hímez, akkor egy mintát kell hímeznie –– Hát nem feltétlenül kell. –– Hát... –– De ha hímzel, akkor mindig mintát hímzel. Mert hímezni olyat nem lehet, hogy nem konkrét dolog, olyat nem lehet hímezni.

Pléh Csaba: Hogyha az ornamentikában elmélyedünk, vagy például laboratóriumi helyzetben arra vagyunk kényszerítve, hogy nem ábrázoló ornamentikai mintázatokat nézegessünk hosszú időn keresztül, akkor többnyire egy módosult tudatállapot szerű állapotba kerülünk, ahol kevésbé fókuszált lesz a figyelmünk, kevésbé keresünk tárgyi vonatkozást, és a vizuális mintázatnak mintegy átadva magunkat ritmikus érzelmi azonosulásba megyünk át. Kettősség van, az egyik az, hogy az ornamentika ki tud váltani alacsonyabb szintű tudati integrációt, másrészt ha egyéb okokból ilyen helyzetben vagyunk, akkor könnyebben tudjuk az ornamentikus hozzáállást fölvenni.

Pléh Csaba: Az ornamentika az egy olyan típusú művészi attitűd, ami a viszonylag korai szakaszait ragadja meg a teljes észlelési folyamatnak. Az ábrázoló művészet a végső szakaszát próbálja vis�szaadni az észlelési élménynek, az ornamentika

RITMUS, ISMÉTLÉS, SOKSZOROSÍTÁS Gyerekek: Ez egy ritmus. Pléh Csaba: A sokszorosítás könnyed lehetőségével, a manipuláció, mármint a technikai


manipuláció... Gondoljuk el, hogy az ollóval való vágástól milyen hosszú út vezetett a digitális vágásig és mennyivel könnyebb a digitális vágás... Ezek újra megteremtik a technológián belül a ritmizálásnak, az ismétlődésnek és az ismétlődésen belüli variációnak a lehetőségeit. Az ornamentika – mondjuk így – új médiumai teremtődnek meg az új kulturális termelés világában. SZIGETVÁRI ANDREA ZENESZERZŐ: Attól kezdve, hogy megjelenik a hangfelvétel, egészen másképp kezdünk el dolgozni a zenével, illetve a hanggal is. Már a húszas évek elején, például olyan művészek, mint a Moholy-Nagy, vagy az ő kortársai Oscar Fishinger, vagy az oroszok észrevették azt, hogy ha felvesszük a hangot és megjelenítjük, tehát vizualizáljuk a hangot, akkor ez a hang nagyon jellemző ismétlődő egységekből, úgynevezett hullámformákból áll. Amit a régi filmek szélére felvettek ott már nagyon szépen meg lehetett figyelni, hogyan is néz ki a hang hullámformája. Például a Moholy-Nagy – sajnos elvesztek ezek a hangjai – csinált olyat, hogy emberi ujjlenyomatot, vagy emberi profilt kezdett el ismételgetni és ebből csinált hangokat és ebből próbálta megtalálni, melyik forma milyen hangszínnel szól. Pléh Csaba: Nagyon közvetlen kölcsönhatás volt az alaklélektanos pszichológusok – akik a formai szerveződés elveit először kutatják részletesen – és a Bauhaus mozgalom között. Olyan mértékig, hogy a Bauhaus-ban maguk a pszichológusok előadást tartottak a vizuális formaszerveződés elveiről. Nagyon izgalmas jegyzeteke találtak ma arról, hogy a Bauhaus művészek, meg más modern festők hogyan jegyzetelték a pszichológusok

előadásait Nagyon érdekes, hogy hogy csináltak ők például ismétlődő ornamentikát abból, amit ott unalmasan vetítgetve előadtak a tudósok. Szigetvári Andrea: A folyamatot meg is fordíthatjuk akár, hogy ha lerajzolnak különböző formákat, azt elkezdik ismételni valahányszor egy másodperc alatt, akkor abból különböző hangmagasságú, de más és más hangszínű hangok jönnek létre. Azt kezdték el nézegetni, hogyan lehetne megváltoztatni ezt a hullámformát, és ekkor kezdjük el nézni a spektrumát a hangnak, hogy egy színezett hang milyen összetevőkből áll, illetve ezek az ös�szetevők milyen módszer szerint változnak a hangban akkor, hogy ha ezt a hangot természetesnek érezzük. Kiderül, hogy egy másik ornamentikát, egy másik változást is rá kell tenni a hangra ahhoz, hogy életet lehetünk bele. Amit itt látunk, az egy szonogram. Ez egy hangművészeti munkám. Fölvettem gitárhúrokat úgy, hogy hozzáérintettem különböző fémdarabokat. Ezeket lelassítottam. Ebből keletkeztek ilyesmi hangok. Amik így néznek ki a szonogramon, ahol meg lehet nézni, hogy hogyan néznek ki ezek az ismétlődő és új formák. TEST ÉS ORNAMENTIKA: TÖMEGORNAMENTIKA Pléh Csaba: Mi kell pszichológiailag ahhoz, hogy valamit ornamentikának tekintsünk? Egy olyan típusú élményszerveződés, ahol a jelentésre való törekvést, a reprezentációs törekvést feladjuk, ez érvényes lehet mozdulatokban is, gondoljuk végig, hogy ebben az értelemben minden tánc és minden táncmozdulat jelentéssel bír? Egyáltalán nem. Vannak olyan mozdulatok, amelyek nem bírnak jelentéssel. Vannak olyan mozdulatok, melyek bírnak

jelentéssel, mert egy releváns mozgást, mondjuk valamilyen szerelmi mozgást csókolózást, vagy verekedést képeznek le, – ezt most nem kell itt túlragozni – de mindannyian tudjuk, hogy emellett is van olyan dinamika a mozgásban és olyan szimmetria meg ismétlődés, ami a reprezentációs hozzáállás nélkül is érzelmi reakciókat teremt az emberben, ebben az értelemben általánosabb az ornamentika, mint pusztán a vizuális szerveződés. MÉLYI JÓZSEF, MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ, HELYSZÍN: PUSKÁS FERENC STADION, SZOBORPARK: Hogyha az ember Berlinbe elmegy és fölmegy véletlenül az Alexander Platz-on a tévétoronyba és körülnéz, akkor nagyon megdöbben, mert látja, hogy az egész környezetet arra a nézetre tervezték. Tehát nem az ember nézőpontjára a föld színéről, hanem arra a fönti lehetetlen madárperspektívára találták ki az egész környezetet. Itt is egy ilyen idealista magasságból nézve működnek ezek a szobrok leginkább. A dromosz felvonulási utat jelent, ezen a vonalon mehettek volna a tömegek be a stadionhoz a stadion két oldalán egy-egy rámpa lett volna – gyönyörű szép terv egyébként – két oldalon mehettek volna fel a nézők és juthattak volna át a túloldalra, tehát mindenki innét érhette volna el a stadion épületét. Több szoborcsoportnál is van ez a család-, illetve apa-figura autoritással rendelkező figura és a másik kettőt oktató... Van ez a hierarchikus rendszer a szobrokon belül is. Nem egy általános, univerzális testkultúráról szól ez a szoborcsoportozat, hanem az újjáépülő Magyarországról. 1945 után mi itt egy új világot kezdünk építeni, és ezek a fiatalok, akik itt láthatóak, ők a letéteményesei ennek.


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Lepsényi Imre Kollektív ornamentika 2014


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Lepsényi Imre Kollektív ornamentika 2014 Végh Árpád Sztálinváros – Dunaújváros 2014

Ám minden olyan kísérlet, ami a világ, a gondolatok, a lakás rendbetételére irányul, határokba ütközik. Mindig megmaradnak a rendetlenség maradványai. Csak korlátok közé szorítják, félretolják, majd váratlanul egy másik helyen újra felfedezik. Az eltakarítás, a rendteremtés annál inkább hajlik az erőszakosságra, minél kevésbé van tekintettel a zűrzavarban uralkodó rendre. Németből fordította: Tillmann J. A. Hannes Böhringer: Kísérletek és tévelygések. A filozófiától a művészetig és vissza, részlet. Budapest, BAE-Balassi, 1995


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA A kiállításon vetített filmek listája Lea van Steen & Marcio Kogan (Studio MK27) Casa P 2012, 03:55

Építéstudományi Tájékoztatási Központ Filmstúdiója: Húsz év alatt építettük 2. 1965, 24:01

Dékány György (Építésügyi Minisztérium építési és tájékoztatási központ filmstúdiója): A panelos lakásépítés 1965-66, 22:55 (Dunaújváros)

Journeyman Pictures City of Dreams 2006, 15:11

Michael Levanios, Jr (Architecture Educational Documentary): Form, Design And The City. Town Planning 1962, 57:16 (Philadelphia) John Halas & Joy Batchelor (British Government): New Town. British Town and Country Planning Documentary 1948, 08:14 School of Interactive Arts + Technology (SIAT) at Simon Fraser University: Jan Gehl. DutchDesign 2011, 32:45

VICE Hy-Fi by The Living. The Creators Project 2014, 06:29 Polányi Mihály Unemployment and Money 1940, hangos film, 38:39 The Chamber of Commerce of the United States The Dynamic American City. Town Planning 1956, 24:04


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Lepsényi Imre, Őze Eszter, Varga Tünde Szubjektív ornamentikaelmélet 2014

AZ ORNAMENTIKA Az ornamentika határ, médium és operátor (belső-külső, én és a társadalom, ismert és ismeretlen, mennyiség és minőség, struktúra és funkció között), az ornamentika stratégia és nézőpont, az ornamentika a politikai hatalom kifejezése, oktató funkciója van (decor – decorum). A szó a latin ornamentum főnévből ered, amelynek szótöve azonos többek között a rendez, szabályoz jelentésű ordino igéével is. Eszerint az ornamentika képes lehet megmutatni a dolgokat szervező rendet.


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Lepsényi imre Újtömegornamentika Videó, 01:02 2014 A kiállításon szabadon olvasható könyvek voltak: • Burke, Christoph: Isotype: Design and Contexts 1925–1971. (London: Hyphen Press, 2014). • Coles, Alex (szerk): Design and Art. (London: Whitechapel Gallery and MIT Press, 2007). • Gombrich, Ernst Hans: The Sense of Order: A Study in the Psychology of Decorative Art. (Ithaca, New York, 1979). • Kracauer, Siegfried: The Mass Ornament: Weimar Essays. (Harvard: Harvard University Press, 1995). • Loos, Adolf: Ornamens és nevelés: Válogatott írások. ford. Kerekgyártó, Béla (Budapest: Terc Kiadó, 2004). • Picon, Antoine: Ornament: The Politics and Subjectivity of Architecture. (London: Wiley, forthcoming).


KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA Szöveggyűjtemény A szövegeket válogatta és összeállította: Végh Árpád A kötet a magyar építészetelmélet történet irodalmából szubjektíven válogatott a “Kollektív ornamentika” című kiállítás tematikájához illeszkedő szövegeket. A cikkek, viták, értekezések 100 év változó megközelítéseit, az ornamentika kérdésköréből kibontakozó konfliktusokat ölelik fel, Hauszmann Alajos a Műegyetem rektoraként 1903-ban elmondott székfoglaló beszédétől egészen Wesselényi-Garay Andor a mai Nemzeti Színház épületéről 2002-ben írt kritikájáig.

Hauszmann Alajos rector székfoglalója Magyar Mérnök – és Építész Egylet Heti Értesítője, 22. évf. 31. sz. 204–208., 1903 Kós Károly: Nemzeti művészet Magyar Iparművészet, 13. évf. 4. sz. 141–159., 1910 Lechner Ödön: Önéletrajzi vázlat, 1911 In Hadik András-Pusztai László szerk.: Lechner Ödön 1845–1914. Emlékkiállítás a művész születésének 140. évfordulójára, 6–11. Budapest, Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma, 1985 P. E.: Thoroczkai-Vigand Ede Erdélyben Művészet, 11. évf. 5. sz. 189–194., 1912 Márkus László: Székelyföldi házak Művészet, 14. évf. 9. sz. 452–458., 1915 Kotsis Iván: Magyarország építőművészettörténeti emlékeinek tervszerű feltárása Építő Ipar – Építő Művészet, 44. évf. 13. sz. 49-50., 1920 Kotsis Iván: Magyarország építőművészettörténeti emlékeinek tervszerű feltárása Építő Ipar – Építő Művészet, 44. évf. 14. sz. 53–55., 1920 Kotsis Iván: Magyarország építőművészettörténeti emlékeinek tervszerű feltárása Építő Ipar – Építő Művészet, 44. évf. 15. sz. 57-58., 1920 Kotsis Iván: Magyarország építőművészettörténeti emlékeinek tervszerű feltárása Építő Ipar – Építő Művészet, 44. évf. 16. sz. 61-62., 1920 Kotsis Iván: Magyarország építőművészettörténeti emlékeinek tervszerű feltárása Építő Ipar – Építő Művészet, 44. évf. 17. sz. 65-66., 1920 Molnár Farkas: Az új építés kétes értékű győzelme Ipari Jövő, 1. évf. 3. sz. 4–6., 1930 Kozma Lajos: Házépítés és nem architektúra Tér és Forma, 7. évf. 9. sz. 252–256., 1934

Perényi Imre: Nyugati dekadens áramlat a mai építészetben In Vita építészetünk helyzetéről. A Magyar Dolgozók Pártja Központ Előadói Iroda Kultúrpolitikai Munkaközössége vitaanyaga Perényi Imre „Nyugati dekadens áramlat a mai építészetben” és Major Máté „Zűrzavar mai építészetünkben” című dolgozatairól, 7–16., Budapest, Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége Építőművészeti Szakosztály, 1951 Major Máté: Zűrzavar mai építészetünkben Uo., 17–28. Révai József összefoglalója Uo., 29–64. Major Máté: Nagypanel és tulipán Élet és Irodalom, 19. évf. 39. sz. 1-2., 1975 Nagy László: Hol a tulipán? Élet és Irodalom, 19. évf. 40. sz. 2., 1975 Major Máté: Itt a tulipán! Élet és Irodalom, 19. évf. 41. sz. 5., 1975 Nagy László: Hol az építőművészet? Élet és Irodalom, 19. évf. 41. sz. 5., 1975 Simon Mariann: „Környezetébe jól illeszkedik”. Elmélet és gyakorlat 1957–1963 Architectura Hungariae, 2. évf. 3. sz., 2000 Simon Mariann: Minták és módszerek. A hetvenes évek hazai építészete és a karakter Architectura Hungariae, 3. évf. 2. sz., 2001 Wesselényi-Garay Andor: Teátrális nihilizmus Kritika, 31. évf. 7-8 sz. 8–11., 2002 Szentpéteri Márton: A meg nem értett zseni Magyar Narancs, 14. évf. 34. sz. 32-33., 2002


Kollektiv ornamentika  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you