Issuu on Google+

KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 1

RICHARD DAVID PRECHT

KI VAGYOK ÉN? ÉS HA IGEN, AKKOR HÁNY?

1


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 3

RICHARD DAVID PRECHT

KI VAGYOK ÉN? ÉS HA IGEN, AKKOR HÁNY? GONDOLATOK AZ ÉLET ÉRTELMÉRÕL EGY ÁTMULATOTT ÉJSZAKA UTÁN

3


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 4

A fordítás alapja: Richard David Precht: Wer bin ich – und wenn ja, wie viele? Eine philosophische Reise © Wilhelm Goldmann Verlag, 2007 a division of Verlagsgruppe Random House GmbH, München, Germany. Fordította © Bozai Ágota, 2012 Szerkesztette: Szõllõs Péter

Borítóterv: Gyimesi Judit

HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Török Hilda Kiadói szerkesztõ: Szûcs Adrienn ISBN 978-963-304-075-1 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2012 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai elõkészítés: Kedves László Nyomás: AduPrint Kft. Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán 4


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 5

TARTALOM

BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

MIT TUDHATOK? SILS MARIA

HADAR

MADRID

ULM

BÉCS

ÉRTELMES LÉNYEK A VILÁGEGYETEMBEN Mi az igazság? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . LUCY AZ ÉGBEN Honnan jövünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . AZ ELME KOZMOSZA Hogyan mûködik az agy? . . . . . . . . . . . TÉLI ESTE A HARMINCÉVES HÁBORÚ IDEJÉN Honnan tudom, hogy ki vagyok? . . . . . MACH FONTOS FELFEDEZÉSE Ki az „én”? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 30 40

51 62 5


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

OMICRON CETI III

BÉCS

NEW YORK

CAMBRIDGE

Page 6

MR. SPOCK SZERELMES Mi az érzelem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 KI DIRIGÁL? Mi is a tudatalattim? . . . . . . . . . . . . . . 84 MI VOLT AZ? Mi az emlékezet? . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 LÉGY A CSAPDÁBAN Mi a nyelv? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

MIT TEGYEK? PÁRIZS

ROUSSEAU TÉVEDÉSE

Szükségünk van-e másokra? . . . . . . . . . 121 MADISON

A SÁRKÁNYÖLÕ KARDJA

Miért segítünk másoknak? . . . . . . . . . . 128 KÖNIGSBERG

FRANKFURT AM MAIN

CAVENDISH

PARMA

BOSTON

LONDON

AZ ANYAMÉHBEN

6

BENNEM AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY Miért legyek jó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . A LIBET-KÍSÉRLET Akarhatom-e azt, amit akarok? . . . . . . GAGE ESETE Van-e az agyban erkölcsiség? . . . . . . . . ÉRZEM, AMIT TE ÉRZEL Megéri-e jónak lenni? . . . . . . . . . . . . . . EMBER A HÍDON Velünk született-e a morál? . . . . . . . . . BERTHA NÉNI PEDIG ÉLJEN! Jogunk van-e ölni? . . . . . . . . . . . . . . . . AZ EMBERI MÉLTÓSÁG SZÜLETÉSE Morális-e az abortusz? . . . . . . . . . . . . .

134 142 153 158 165 173

180


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

BERLIN

3:02 PM

Page 7

AZ ÉLET VÉGE

Engedélyezzük-e az eutanáziát? . . . . . 192 OXFORD

ATLANTA

WASHINGTON

MONTREAL

GHENT

CLEVELAND

TÚL A VIRSLIN, TÚL A SAJTON Ehetünk-e állatokat? . . . . . . . . . . . . . . EMBERSZABÁSÚAK A KULTURÁLIS ARÉNÁBAN Hogyan bánjunk a fõemlõsökkel? . . . . . A BÁLNA SIRÁMA Miért kell védenünk a természetet? . . . EGY KLÓN KÖNNYEI Másolható-e az ember? . . . . . . . . . . . . IGÉNY SZERINT KÉSZÍTETT GYERMEKEK Merre tart a reprodukciós orvoslás? . . „HÍD A SZELLEMVILÁGBA”

199

209 219 228

237

Milyen messzire juthat a neurobiológia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

MIT REMÉLHETEK? LE BEC

BISHOP WEARMOUTH

BIELEFELD

NAXOS

AZ ÉSSZEL FELFOGHATÓ LEGHATALMASABB LÉNY Van-e Isten? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FÕESPERES ÓRÁJA Van-e a természetnek értelme? . . . . . . . „EGY EGÉSZEN NORMÁLIS VALÓSZERÛTLENSÉG” Mi a szerelem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TENNI VAGY NEM LENNI Mi a szabadság? . . . . . . . . . . . . . . . . .

261 272

284 297

7


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

MÁS A TIERRA

Page 8

ROBINSON FÁRADT OLAJA

Van-e szükségünk tulajdonra? . . . . . . . 309 BOSTON

RAWLS JÁTÉKA

Mi az igazságosság? . . . . . . . . . . . . . . . 318 VANUATU

ATHÉN

UTÓPIA

A BOLDOGOK SZIGETE Milyen a boldog élet? . . . . . . . . . . . . . . 330 A MESSZI KERT Tanulható-e a boldogság? . . . . . . . . . . . 341 A MÁTRIX-GÉPEZET Van-e az életnek értelme? . . . . . . . . . . . 350 JEGYZETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . 383

8


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 9

BEVEZETÉS

Az Égei-tengeren található Kiklád szigetek közül Naxos a legnagyobb. Közepén az 1000 méter magas Zas (Zeusz) hegy. Az illatos mezõkön kecskék és birkák legelésznek, bõségesen terem ott szõlõ és mindenféle zöldség. Az 1980-as években Naxosnak még megvolt legendásan híres strandja, az Agia Anna (Szent Anna). Kilométerekre nyúló dûnéi között a kevés turista bambuszsátrak árnyékában, szunyókálással töltötte az idõt. 1985-ben egy nyári napon, két alig húszéves fiatalember heverészett egy kiugró sziklaszirt árnyékában: a düsseldorfi Jürgen és én. Néhány nappal korábban ismerkedtünk meg a parton. Egy könyvrõl beszélgettünk, amelyet apám könyvtárából vittem magammal a vakációra. Szamárfüles, puhakötésû könyv volt, lapjait megsárgította a napfény; borítóján görög templom és két, görög viseletbe öltözött férfi. A könyv Platón Szókratészrõl szóló mûveit gyûjtötte egybe. Annak hangulata, hogy milyen szenvedélyesen osztottuk meg egymással szerény nézeteinket, legalább olyan nyomokat hagyott 9


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 10

bennem, mint bõrömön a nap. Aznap este, mialatt társaságunk a sajt, a dinnye, az evés és a borivás élvezetébe merült, Jürgen és én folytattuk eszmecserénket. Különösen magával ragadott minket a védõbeszéd, amelyet Szókratész mondott bírái elõtt, mielõtt az ifjúság megrontásának vádjában kimondták rá a halálos ítéletet. Ez a beszéd – legalábbis egy idõre – enyhítette félelmemet a haláltól, amely mélyen nyugtalanított. Jürgent nem gyõzte meg annyira a szöveg. Nem emlékszem már, hogyan is nézett ki Jürgen. Nem találkoztunk többet, és biztosan nem ismerném meg, ha ma szembe jönne velem az utcán. Megbízható forrásból tudom, hogy az Agia Anna-part, ahol nem jártam azóta, felkapott üdülõvárossá nõtte ki magát, szállodákkal, napernyõkkel, bérelhetõ napozóágyakkal, amelyek használatáért fizetni kell. Szókratész apológiájából azonban egész szövegrészek maradtak meg az emlékezetemben, és ezeket bizonyára még az öregek otthonában sem felejtem majd el. A filozófia iránti szenvedélyes érdeklõdésem az Agia Anna-i vakáció napjai óta sem szûnt meg. Miután Naxosról hazatértem, jelentkeztem egy rendkívül unalmas közszolgálati munkára, hogy ne kelljen bevonulnom katonának. Az egyházközösségi szolgálat nem igazán váltott ki belõlem briliáns gondolatokat. Amint bepillantást nyertem a lutheránus egyház életébe, a katolicizmus rögtön szimpatikusabbá vált. Határozattan fenntartottam azonban a jól megélt élet értelme iránti érdeklõdésemet és meggyõzõ válaszokat akartam találni az élet nagy kérdéseire. Elhatároztam, hogy filozófiát tanulok. Kölni tanulmányaim nem a legszerencsésebben indultak. A filozófusokat lenyûgözõ személyiségeknek képzeltem, akiknek élete épp olyan felemelõ, épp olyan következetes, mint nézeteik. Azt hittem, minden filozófus olyan, mint példaképeim: 10


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 11

Theodor W. Adorno, Ernst Bloch, Jean-Paul Sartre. Ám a ragyogó elgondolásokkal teli, merész élettel kapcsolatos vízióim azonnal semmivé foszlottak, amint megláttam tanáraimat: barna vagy sötétkék öltönyt viselõ unalmas, középkorú úriemberek voltak. Eszembe jutott, hogy az író Robert Musil mennyire meglepõdött azon, hogy a wilhelmi korszak modern, haladó gondolkodású mérnökei, akik új világokat hódítottak meg földön, vízen és levegõben, ódivatúan felkunkorodó bajuszt, mellényt és zsebórát viseltek. Lesújtónak találtam, hogy a kölni filozófusoknak ugyancsak nem sikerült a gondolkodás belsõ szabadságát saját életükre alkalmazni. Egyikük azonban megtanított gondolkodni. Arra biztatott, hogy minden kérdés mögött keressem a „miértet”, ne érjem be egyszerû válaszokkal. Világossá tette számomra, mennyire fontos a gondolatmenet és az érvelés ellentmondásmentessége, valamint hogy minden lépést gondosan az elõzõ lépésre építsek. Diákéletem csodálatos volt. Emlékezetem egyetlen emléksorozattá olvasztotta a könyvekkel töltött idõ izgalmát, a spontán fõzéseket, a tésztavacsorák alatti ráérõs beszélgetéseket, az olcsó vörösborokat, a túlfûtött tantermi vitákat, valamint a több környi kávét a kávézóban, ahol próbára tettük a tudás határaival kapcsolatos filozófiai tudásunkat, és arról vitatkoztunk, mit jelent jó életet élni. Futballmeccseket is elemeztünk, valamint eltûnõdtünk annak okán, vajon a férfiak és a nõk miért vergõdnek olyan nehezen zöldágra egymással. A filozófia nagyszerûsége abban rejlik, hogy soha véget nem érõ, és hogy csodálatosan sok tudományágat fog át. Karrierem szempontjából az lett volna kézenfekvõ, ha maradok az egyetemen, de professzoraim életvezetését elnézve ez tûnt a legkevésbé vonzónak számomra. Az akadémikus filozófia hatástalansága is lelombozott. Bevett szokás volt, hogy a könyveket és esszéket darabokra szedték. A szimpóziumok és konferenciák, amelyeken doktoranduszként részt vettem, végképp 11


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 12

eloszlatták minden valaha volt illúziómat azzal kapcsolatban, hogy a résztvevõket érdekli egy eszmecsere kibontakozása. Mindezektõl függetlenül a kérdések, csakúgy mint a könyvek, társaim maradtak az évek múltával is, és egy évvel ezelõtt ráébredtem arra, hogy rendkívül kevés azoknak a mûveknek a száma, amelyek megfelelõ bevezetést nyújtanak a filozófiába. Persze, létezik jó néhány szellemesen megírt, frappáns megjegyzésekkel és gondolatébresztõ kérdésekkel tûzdelt mû, de ezek nem az igaziak, ahogy azok sem, amelyek bizonyos filozófusok életét és munkáit mutatják be, vagy bevezetõk írásaikhoz. Olyan mûvet kerestem, amely módszeresen tárgyalja a legfõbb kérdéseket, de nem találtam. A legtöbb mû, amely filozófiai bevezetõnek még elmegy, csupán gondolatfolyamokat és izmusokat vonultat fel. Az ilyen könyvek jellemzõen túlságosan történelmi beállítottságúak az én ízlésemnek, vagy nehezen emészthetõek és unalmasak. Annak, hogy a filozófiai irodalom ilyen állapotban van, nyilvánvaló oka az, hogy az egyetemek a legritkább esetben nevelnek eredeti gondolkodókat. A felsõoktatásban még manapság is az intellektuális kreativitás elé helyezik a könyvekben leírt szövegek pontos ismeretét. Különösen problémásnak találom, hogy a filozófiát a többi tudományágtól elkülönülten kezelik. Míg professzoraim az emberi tudatot a kanti és a hegeli teóriák alapján értelmezték, kollégáik pár sarokkal odébb az orvosi egyetemen, sok új információval szolgáló kísérleteket végeztek agykárosult betegeken. De a „pár sarokkal odébb” nagy távolság a két tudományág szempontjából. A különféle szakterületek professzorai mintha más bolygókon élnének. Vajon hogyan fonódnak össze a tudat természetével kapcsolatos filozófiai, pszichológiai és neurobiológiai felfedezések? Ütköznek-e egymással vagy éppen kiegészítik egymást? Létezik-e a self? Mi az érzelem? Mi az emlékezet? Az én idõmben, 12


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 13

diákkoromban a legérdekesebb kérdések be sem kerültek a filozófiai tanmenetbe, és tudomásom szerint ebben azóta is csak nagyon kevés változás történt. A filozófia nem a történelem tudománya. Természetesen fontos megõrizni örökségünket és folyamatosan vizsgálni, frissíteni tudásunkat az intellektuális élet történelmi struktúráiról, de a tudomány túlságosan sok idõt és energiát pazarol visszatekintésre, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a filozófia közel sincs annyira a múlthoz kötve, kõbe vésve, mint azt sokan gondolják. A filozófia története nagyrészt az intellektuális környezet és trendek történetérõl szól, a feledésbe merült vagy elnyomott tudásról, valamint számos újnak tûnõ kezdeményezésrõl, amelyrõl késõbb kiderül, hogy csak azért találtuk újnak, mert a régebben tanultak nagy részét nem mûveltük, elhanyagoltuk. Elméletek, gondolatok ritkán érkeznek a semmibõl. A filozófusok többsége pedig nem az egész filozófiatörténet hagyatékára építi fel saját gondolatait, ahogy azt gyakran hiszik, hanem elõdök által hátrahagyott romokra. Sok okos meglátás és megközelítés vész el, míg számos különös és valószínûtlen gondolatot újraértelmeznek és életre keltenek. Sok filozófus ingadozik az új keletû elképzelések és a régi tételek között. A XVIII. században David Hume sok tekintetben kivételesen modern gondolkodó volt, bizonyos, fõként afrikai népekkel szemben mégis soviniszta és rasszista attitûdjei voltak. A következõ évszázadban Friedrich Nietzsche volt a legélesebben látó és gondolkodó kritikusok egyike a filozófia területén, ám az emberrel kapcsolatos eszményképei giccsesek, nagyképûek, sõt egyenesen abszurdak voltak. A gondolkodók hatása nem szükségszerûen függ attól, hogy meglátásaik mennyire helyesek valójában. Friedrich Nietzsche óriási hatással volt a filozófiára, annak ellenére, hogy elgondolásainak nagy része közel sem volt olyan új és eredeti, amilyennek látszott. Sigmund Freudot jogosan sorolták a valaha élt leginno13


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 14

vatívabb gondolkodók közé, annak dacára, hogy pszichoanalízisében sok a hibás elem. Georg Wilhelm Friedrich Hegel hatalmas filozófiai és politikai jelentõsége sem áll arányban az érveléseiben fellelhetõ sok ellentmondással. A nyugati filozófia története szintén felfedi, hogy a csatározások többségét két jól körülhatárolt oldal vívja, mint a materialisták és idealisták, vagy az empirikusok és a racionalisták. Ezek a megközelítési módok jelennek meg újra, minden elképzelhetõ árnyalatban és kombinációban, a folyamatos megújulás látszatát keltve. A materializmus – amely szerint nem létezik semmi, sem Isten, sem ideálok, csak az, amit érzékszerveinkkel érzékelni képesek vagyunk – a XVIII. században, a francia felvilágosodás idején jött elõször divatba. A XIX. század második felében, a biológia területén történt elõrelépésekre és a darwini evolúciós elméletre reagálva, újra megjelent. Manapság az idegtudomány modern felfedezései révén harmadik fénykorát éli. Ám közben voltak olyan idõszakok, amikor az idealisztikus elképzelések hódítottak teret. A materialistákkal ellentétben az idealisták kevésre tartják az érzékszervek által megszerzett tudást, inkább támaszkodnak az okok független erejére és az ezek által generált ideákra. Természetesen e két címke alá a filozófia története során motivációk és modellek jó néhány változata bekerült. A platóni idealizmus azonban élesen különbözött a kanti idealizmustól. Ezért képtelenség a filozófia „igaz” történetét megírni úgy, hogy nagyszerû filozófusokat sorolunk fel kronologikusan vagy leírjuk a filozófiai áramlatok történetét, mivel mind a két módszer óhatatlanul azzal járna, hogy jó néhány alapvetõ fontosságú információt figyelmen kívül hagyunk. Ez a bevezetõ tehát az ember és az emberiség létezésével kapcsolatos filozófiai kérdéseket nem történelmi idõrend szerint vizsgálja. Nem filozófiatörténet. Immanuel Kant így foglalta össze az emberiséget érintõ leglényegesebb kérdéseket: Mit 14


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 15

tudhatok? Mit kellene tennem? Mit remélhetek? Mi az ember? E kérdések kínálták magukat e könyv felépítéséhez, az utolsó kivételével, amelyet az elsõ három részletesen kifejt, ezért annak nem szenteltem külön fejezetet. A klasszikus ismeretelméleti kérdés, hogy mit tudhatunk magunkról, manapság messze túllép a filozófia határain, a kognitív képességeink és tudáskapacitásunk alapjait vizsgáló idegtudomány központi kérdései között szerepel. A filozófia valamiféle tanácsadó szerepet ölt magára, hogy segítsen az idegtudománynak vállalásai pontos definiálásában. Ebben a könyvben nagyon szubjektív válogatást mutatok be azokból az izgalmas problémákból, amelyekkel a filozófiának még van tennivalója, ha válaszokat akar adni az emberiség alapvetõ kérdéseire. És ezt olyan generáció nézõpontjából teszem, amely hatalmas változást indított el, és hozzájárult a modernitás kialakulásához. Ernst Mach fizikus 1838-ban született, Friedrich Nietzsche filozófus 1844-ben, a neurotudomány úttörõje, Santiago Ramón y Cajal 1852-ben, a pszichoanalitikus Sigmund Freud 1856-ban. Mindössze 18 év a különbség születési dátum tekintetében a modern gondolkodás e négy úttörõje között, akiknek maradandó hatását aligha lehetne tagadni. A könyv második része egy etikai és morális kérdés felé fordul: Mit tegyek? Olyan alapvetõ kérdések vizsgálatával indul, hogy az ember miért viselkedik morálisan, és hogy a jó vagy rossz viselkedés milyen mértékben van összhangban az emberi természettel. A filozófia itt sem áll egyedül a katedrán: az idegtudomány, a pszichológia és a viselkedéstudomány is hozzátesz valami fontosat. Amennyiben az embert morális döntésekre képes lényként határozzuk meg, és felismerjük, hogy az agyi ingerületek jutalmazzák a morális viselkedést, akkor a természettudomány háttérbe kerül, mivel a társadalmunkat foglalkoztató sok gyakorlati kérdés filozofikus válaszokat igényel. Az abortusz, az 15


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 16

eutanázia, a génmódosítás, a reproduktív orvoslás, a környezetetika és az állatokkal kapcsolatos etikai kérdések megválaszolásában a természettudomány általában nem elég hatékony, ez a filozófiai viták ideális terepe. A harmadik, „Mit remélhetek?” címû részben több olyan központi kérdéssel foglalkozom, amelyekrõl az emberek gyakran tûnõdnek életük során: a boldogsággal, a szabadsággal, a szerelemmel, Istennel és az élet értelmével. Ilyenfajta kérdéseket nem könnyû megválaszolni, de megérdemlik, hogy komolyan elgondolkodjunk róluk. A könyvben gyakran véletlenszerûen egymás mellé került elméletek és nézetek tulajdonképpen olyan tudományágakból származnak, amelyek nagyon ritkán érintkeznek a tudományos vizsgálódások során. Ennek ellenére, úgy gondolom, van értelme ilyen módon kombinálni azokat, bár tökéletesen tudatában vagyok annak, hogy az egyes területek szakértõi sokkal részletesebben tudnák ezeket taglalni. A témák az események helyszínére, világ körüli útra visznek: Ulmba, ahol Descartes egy tanyasi házban a modern filozófia alapjait rakta le; Königsbergbe, ahol Immanuel Kant lakott; Vanuatuba, ahol egy nemzetközi felmérés szerint a világ legboldogabb emberei élnek, és így tovább. Részem volt abban a megtisztelõ kiváltságban, hogy találkozhattam a könyvben bemutatott agykutatók némelyikével – Eric Kandellel, Robert White-tal és Benjamin Libettel –, valamint két filozófussal, Peter Singerrel és John Rowlsszal is. Nagyon sokat tanultam abból, hogy meghallgattam õket, vitatkoztam velük; ráébredtem, hogy az elméletek érdeme nem feltétlenül az elméletek absztrakt összehasonlításából származik, hanem abból, hogy mit hasznosítunk belõlük. Soha nem szabad feladnunk a kérdésfeltevést, mert az elégedett és boldog élet kulcsa a tanulás és az öröm összekapcsolása. Az öröm nélküli tanulás kimerít, a tanulás nélküli öröm pedig 16


KI_VAGYOK_EN.qxd

3/7/2012

3:02 PM

Page 17

rendkívül unalmas. Ennek a könyvnek az a célja, hogy felébreszsze és megerõsítse azt az örömöt, amelyet a gondolkodás kelt bennünk. Akkor jár ebben sikerrel, ha az olvasó megtanul tudatosabban élni: a tudatosabb élet a fokozatos öntudatra ébredésen alapul, és azon, hogy az ember kezébe veszi saját élete irányítását, talán úgy, mint Friedrich Nietzsche, aki saját életének 1 „poétájává” akart válni (bár ebben nemigen járt sikerrel). Nietzsche ezt így kommentálta egy töredékben: „Nagyszerû, ha képesek vagyunk helyzetünket mûvészi szemmel figyelni, és még a fájdalomra, a szenvedésre, a tehetetlenségre és egyéb problémákra is képesek vagyunk olyan gorgói pillantást vetni, amely mindent azonnal mûvészi alkotássá dermeszt.” Ha már a mûvészet témájánál tartunk, meg kell említenem, hogy ez a bevezetõ nem lenne teljes, ha nem szólnék néhány szót a könyv címérõl. Ez a kérdésfeltevés egy nagyszerû filozófustól és személyes jó baráttól, Guy Helmingertõl származik. Egy este, amikor többet ittunk a kelleténél, aggódni kezdtem miatta, bár õ jobban bírja az italt, mint én. Amikor fennhangon szónokolni kezdett az utcán, megkérdeztem, jól van-e. – Ki vagyok én? És ha igen, akkor hány? – felelte rekedten, tágra nyílt szemmel, fejét hisztérikusan dobálva. Ebbõl tudtam, hogy ha ilyen beszédre képes, akkor egyedül is hazatalál. Kérdése azonban nem ment ki a fejembõl. A modern filozófia és idegtudomány jelmondata lehetne egy olyan korban, amelyben komoly kétségek támadtak a selffel, az éntudattal és a tapasztalás folyamatosságával kapcsolatban. Mély hálával tartozom Guynak, és nem csak ezért a kinyilatkoztatásért. Neki köszönhetem, hogy megismertem azt a nõt, aki ma a feleségem. Életem nélküle nem lenne olyan boldog, mint amilyen. RICHARD DAVID PRECHT Ville de Luxemburg, 2007. március 17


/KIVAGYOKEN_web