Page 1

Verebics János

Kötelmek, szerződések joga az új Ptk.-ban


Verebics János

Kötelmek, szerződések joga az új Ptk.-ban

Lap- és Könyvkiadó Kft.


© Dr. Verebics János, 2014

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

Kézirat lezárva: 2014. március 15.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978-963-258-223-8 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.


5

TARTALOM

Előszó........................................................................................................ 9 A) A kötelmek közös szabályai a Ptk.-ban I. Fejezet A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések............................. 13 1. A kötelem............................................................................................. 13 2. A jognyilatkozat................................................................................. 16 3. A képviselet.......................................................................................... 18 4. Az elévülés........................................................................................... 20 5. A tartozáselismerés és az egyezség................................................. 23 II. Fejezet Többalanyú kötelmek............................................................................ 24 1. Több kötelezett a kötelemben......................................................... 24 2. Több jogosult a kötelemben............................................................ 25 III. Fejezet A kötelem teljesítése............................................................................... 27 1. A teljesítésre vonatkozó általános rendelkezések........................ 27 2. A pénztartozás teljesítése................................................................. 29 3. A beszámítás........................................................................................ 31 4. A teljesítés sajátos esetei.................................................................... 32


6 B) A szerződés általános szabályai I. Fejezet A szerződés létrejötte............................................................................. 37 1. A szerződés gazdasági és jogi jelentősége..................................... 37 2. A szerződés jogi fogalma, a szerződési jog alapelvei.................. 39 3. Szerződéskötés.................................................................................... 42 4. A szerződés értelmezése................................................................... 49 II. Fejezet Az érvénytelenség és hatálytalanság; a szerződés kikényszeríthetetlensége................................................. 52 1. A szerződés joghatása, a joghatás kiváltásának akadályai............ 52 2. Az érvénytelenség.............................................................................. 54 3. Hatálytalanság.................................................................................... 65 4. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés...................... 67 III. Fejezet A szerződés teljesítése és a szerződésszegés..................................... 68 1. A szerződés teljesítése....................................................................... 68 2. A szerződésszegésre vonatkozó általános rendelkezések............. 73 3. A szerződésszegés esetcsoportjai.................................................... 78 4. A szerződés megerősítése................................................................. 90 5. A szerződés állapotváltozásai.......................................................... 93 6. A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal................................................................... 100 C) Egyes szerződések I. Fejezet A szerződések tipizálása – az új Ptk. szabályozási sajátosságai....................................................................... 103


7 II. Fejezet A tulajdonátruházó szerződések......................................................... 108 1. Az adásvételi szerződés..................................................................... 108 2. Az adásvétel különös nemei............................................................. 110 3. A csereszerződés és az ajándékozás................................................ 113 III. Fejezet A vállalkozási típusú szerződések....................................................... 115 1. A vállalkozási szerződés általános szabályai................................ 115 2. Egyes vállalkozási szerződések....................................................... 118 3. A fuvarozási szerződés...................................................................... 120 IV. Fejezet A megbízási típusú szerződések.......................................................... 123 1. A megbízási szerződés....................................................................... 123 2. Egyes megbízási típusú szerződések.............................................. 125 3. A bizalmi vagyonkezelési szerződés.............................................. 128 V. Fejezet A használati szerződések....................................................................... 132 1. A bérleti szerződés............................................................................. 132 2. A haszonbérleti szerződés és a haszonkölcsön............................ 136 3. A letéti szerződések............................................................................ 138 4. A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés.................. 142 VI. Fejezet A hitel- és számlaszerződések.............................................................. 145 1. Hitelszerződések................................................................................ 145 2. Számlaszerződések............................................................................ 147 3. Faktoring szerződés........................................................................... 150 4. A pénzügyi lízingszerződés.............................................................. 152


8 VII. Fejezet Biztosítéki szerződések......................................................................... 154 1. Kezességi szerződés........................................................................... 155 2. Garanciaszerződés............................................................................. 158 VIII. Fejezet Biztosítási szerződések.......................................................................... 160 1. A szabályozás jellege, a biztosítási szerződések általános szabályai............................................................................. 160 2. A kárbiztosítási szerződés................................................................ 165 3. Az összegbiztosítási szerződések.................................................... 168 4. Az egészségbiztosítási szerződés.................................................... 172


9

Előszó Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hozott. Az új szabályok alkalmazására nem csak a jogi szakmának, hanem a jogi oktatásnak is fel kellett készülnie. A BME Üzleti jogi tanszékének szakmai műhelyében született munkákhoz kapcsolódóan*, e folyamat részeként készült az a jegyzet, amit most az Olvasó a kezében tart. A Ptk. VI. Könyvének beosztását követve a munka három fő részre tagozódik: a kötelmek közös szabályainak bemutatását a szerződések közös szabályainak bemutatása követi, majd az egyes szerződések tárgyalása következik. A legfontosabb – főként koncepcionális – változások kiemelése mellett alapvetően az új szabályozás tárgyalására, szükség szerinti értelmezésére szorítkoztunk. Már csak munkánk alapvető jellegénél fogva sem lehetett célunk az egyes rendelkezések részletesebb kommentálása, de a változások részletekbe menő tárgyalása sem. Törekedtünk viszont naprakészségre és a lehetőség szerinti teljes körűségre: a Ptk. szabályait A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvénnyel (Ptké.), az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (Ptk. Mód.) és az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó más, kiegészítő szabályokkal – pl. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény – együtt tárgyaljuk. Könyvünk elsősorban a gazdasági és műszaki szakemberek egyetemi képzésének követelményeit kívánja kielégíteni, bízunk azonban abban, hogy, mint a szerződési jog egészét átfogó, rendszeres, önálló felkészüléshez is használható kiadványt, a jogászok, joghallgatók is haszonnal forgathatják majd. Budapest, 2014. március 15.

A szerző

* Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban, HVG-Orac, Budapest, 2013, Pázmándi Kinga (szerk.): Üzleti jog az új Ptk. után, Typotex, Budapest, 2014.


A)

A kรถtelmek kรถzรถs szabรกlyai a Ptk.-ban


13

I. Fejezet A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések

1. A kötelem A) Az új Polgári Törvénykönyv egyik lényeges, szerkezeti újítását jelentette a kötelmekre vonatkozó közös szabályok a Hatodik Könyv élén, önálló részben való elhelyezése. Az 1959-es Ptk. csak a szerződés esetében rendelkezett csak részletesen a jogviszony keletkezésének, megszűnésének, a jognyilatkozat megtételének, a képviseletnek, az elévülésnek, a tartozáselismerésnek és egyezségnek kérdéseiről, a többalanyúságról, a teljesítés általános és a pénztartozásra vonatkozó különös szabályairól, a beszámításról, s a teljesítés egyes további különleges eseteiről. A szerkezeti változásokon kívül a kódex a kötelmi jog általános szabályai körében számos lényeges tartalmi változást is bevezetett. A joggyakorlat az elmúlt évtizedek során e szabályok alkalmazását a szerződésen kívüli egyéb kötelmekre is kiterjesztette, a jogtudomány és a jogi oktatás – ide értve az üzleti jog tárgy keretében történő képzést is – a minden kötelemre irányadó, közös szabályokat immár hagyományosan a szerződéstan első nagy egységeként, elkülönülten tárgyalja. E rendelkezéseket a kódex a továbbiakban az egyes konkrét kötelem-típusok esetében már nem ismétli meg, az azokra vonatkozó részletes szabályok azonban bizonyos összefüggésekben többlet előírásokat azonban még megállapíthatnak. B) A Ptk. szerint a kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségére. A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat [Ptk. 6:1. § (1)–(2) bekezdés].


14

A) I. fejezet

Kötelem mindig meghatározott személyek között áll fenn, s általában ellenkező gazdasági érdekállású két vagy több személy közti jogviszonyt jelent. Kötelem alanya lényegében bárki lehet: az üzleti jogban a jogi személyként működő vállalkozások, költségvetési és egyéb szervek, jogi személyiség nélküli, de a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek s természetesen a magánérdekét követő, magánszemélyként eljáró fogyasztó közötti kötelmi jogi kapcsolatok a tipikusak. A kötelem közvetett tárgya a dolog, közvetett tárgya a szolgáltatás, tartalma pedig a kötelezett teljesítési kényszere: lehetőség annak kikövetelésére, hogy a kötelezett teljesítsen. A kötelmi pozícióban annak polgári jogi voltából következően a jogalanyok mellérendeltek, még az államot sem illetik meg többletjogok. A kötelemben a jogosultsággal (követeléssel) szemben ott áll a kötelezettség is. A kötelezettségért a kötelezett teljes vagyonával köteles helytállni – felel a kötelezettség teljesítéséért. A jogosult igénye: kikényszeríthető, alanyi jog, melynek érvényesítéséhez a bíróságok és végső soron az állam általi végrehajtás állnak rendelkezésére. Ha a Ptk. az ilyen eltérést nem tiltja, a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek [Ptk. 6:1. § (3) bekezdés]. A diszpozivitás, a felek rendelkezési jogának érvényesülése kötelmi közös szabályok körében sem teljes körű. A kógens, feltétlen érvényesülést igénylő normáktól való eltérés nem lehetséges: a feleknek ilyen szabályba ütköző rendelkezése semmis. C) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból [Ptk. 6:2. § (1) bekezdés]. A kötelem keletkeztető tényállásoknak a törvény nem teljes körű, csak példálózó felsorolását adja. A legjelentősebb, a hétköznapi életben leggyakrabban előforduló kötelem keletkeztető tényállás a szerződés: két személy joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas jognyilatkozata. A (jogellenes) károkozás vagyoni vagy személyi hátrány okozásában jelenik meg, melyet a károkozónak meg kell téríteni. Kötel-


A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések

15

met egyoldalú nyilatkozat is keletkeztethet: ilyenkor a nyilatkozattevő egyoldalúan, sokszor saját vagyona terhére biztosít valaki más számára (kikényszeríthető) jogosultságot. A személyiségi, dologi és más jogok megsértésétől mindenki köteles tartózkodni (abszolút szerkezetű jogviszony): ha ilyen sérelem mégis bekövetkezik, a jogsértő és a sérelmet szenvedő fél között (relatív szerkezetű) kötelmi helyzet keletkezik. D) A kötelem legáltalánosabban a szolgáltatás teljesítésével szűnik meg: az igény teljesülésével a kikényszerítés lehetőségének fenntartása okafogyottá vált. Megszűnést eredményezhetnek bizonyos, a felek személyében, körülményeiben bekövetkező változások is: ugyanazon személy lesz a jogosult és a kötelezett, személyesen teljesítendő vagy meghatározott személy részére teljesítendő szolgáltatás esetében kötelezett vagy jogosult meghal ill. jogutód nélkül megszűnik. A kötelmet a felek megállapodása is bármikor megszüntetheti, sőt, jogosult a követelésről való egyoldalú lemondása is vezethet e kötelem megszűnéséhez. Kivételes lehetőségként a jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott ok is megszüntetheti a kötelmet [Ptk. 6:3. §, 6:8. § (3) bekezdés]. E) Az új Ptk. hatálya főszabályként csak a törvény hatályba lépését követően keletkezett kötelmekre terjed ki. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptké. 50. § (1) bekezdés]. A felek megállapodhatnak azonban abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik [Ptké. 50. § (2) bekezdés].


16

A) I. fejezet

2. A jognyilatkozat A) A polgári jogi jogviszonyokban a jogalanyok általában, az üzleti jogban pedig a gazdasági élet szereplői különösen érdekeik kifejezésére, megjelenítésére, más jogalanyok cselekedeteinek befolyásolására törekszenek – jognyilatkozatokat (joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat) tesznek. A nyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megtehető: ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás azonban kizárólag a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak [Ptk. 6:4. §]. Jelen lévők között – azaz ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez – a jognyilatkozat nyomban hatályossá válik, távollévők között azonban a hatályossá válás a címzetthez való megérkezéskor következik be. Ha a felek ugyan fizikai értelemben távol vannak, de valamely infokommunikációs eszköz révén valós idejű kapcsolatban állnak egymással, az egyidejűség szabályai érvényesülnek. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével, a nem címzett jognyilatkozat pedig annak megtételével válik hatályossá [Ptk. 6:5. §]. B) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ám nem csak maga a jognyilatkozat: annak módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is ebben a meghatározott alakban lesz érvényes. Az alakszerűségi megkötés minősített esete az írásbeli alakhoz rendelt jognyilatkozat, mely akkor lesz érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta: írásba foglaltnak kell tekinteni azonban a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé-

Kötelmek, szerződések joga az új Ptk.-ban  

Részlet Verebics János: Kötelmek, szerződések joga az új Ptk.-ban c. könyvéből Megjelenés: 2014

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you