Page 1

Gazdasági társaságok – cégtörvény


Új magánjog sorozat

Gazdasági társaságok – cégtörvény Szerkesztette: Sárközy Tamás

Lap- és Könyvkiadó Kft.


© Dr. Gadó Gábor, 2014 © Dr. Gál Judit, 2014 © Dr. Sándor Tamás, 2014 © Dr. Sárközy Tamás, 2014 © Dr. Pázmándi Kinga, 2014 © Dr. Vezekényi Ursula, 2014 © Dr. Wellmann György, 2014 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014 A kézirat lezárva: 2014. március 1.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 221 4 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.


Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I. KOMMENTÁROK A jogi személyek általános szabályainak jelentősége a gazdasági társaságok jogában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 I. A Ptk. jogi személy könyvének kialakulása és felépítése . . . . . . . . . . . 19 1. A személyek szabályozásának kettéválása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2. Társasági jog a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 3. Jogi személy típusok a Ptk.-n kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 II. A jogi személyek általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 1. Az „általános rész” átfogó jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2. A jogi személyekre vonatkozó szabályozástól való eltérés lehetősége (kvázi-diszpozitivitás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 3. A jogi személyek létesítésének folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 4. A jogi személy szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.1. Döntéshozó szerv (A gazdasági társaságok legfőbb szerve) . . 33 4.2. Ügyvezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4.3. Felügyelőbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 4.4. Állandó könyvvizsgáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 5. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata . . . . . . . . . 44 6. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása . . . . . . . . . . . . 45 6.1. Átalakulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 6.2. Jogi személyek egyesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 6.3. Szétválás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 7. Jogi személyek jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 III. A jogi személy könyv hatálybalépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 I. A gazdasági társaságok szabályozása a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 II. A gazdasági társaság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 III. A társaságiforma-kényszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 IV. A gazdasági társaságok alapításának közös szabályai . . . . . . . . . . . . . 59 V. A kisebbségvédelem közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 VI. A gazdasági társaság szervezetére vonatkozó közös szabályok . . . . . 66 1. Közös szabályok a gazdasági társaság legfőbb szervére . . . . . . . . 66 2. A gazdasági társaság ügyvezetésére irányadó közös szabályok . . 67


6

TARTALOM

3. A gazdasági társaság cégvezetőjére irányadó közös szabályok . . . 69 4. A gazdasági társaság képviseletére irányadó közös szabályok . . 70 5. Közös szabályok a gazdasági társaság tulajdonosi ellenőrzésére – a felügyelőbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 6. A gazdasági társaság állandó könyvvizsgálójára irányadó közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 7. Közös szabály a fakultatív társasági szervek létesítésével kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 VII. A gazdasági társaságok megszűnésére irányadó közös szabályok . . . 74 1. Az általános jogutódlással történő megszűnés közös szabályai . . . 74 2. A jogutód nélkül megszűnő társaságra irányadó közös szabályok . . 76 VIII. A gazdasági társaságokra irányadó közös, átmeneti rendelkezések . . . 76 A közkereseti és betéti társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 I. A közkereseti- és a betéti társaság jogalanyiságának a kérdése . . . . . 79 II. A közkereseti társaság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 III. A tagok helytállása a társaság kötelezettségeiért . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 IV. A tag hitelezőjének igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 V. A közkereseti társaság szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 1. A tagok gyűlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 2. Ügyvezetés, képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 VI. A tagsági jogviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 VII. A közkereseti társaság megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 VIII. A betéti társaságra vonatkozó speciális szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 90 A korlátolt felelősségű társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 I. A korlátolt felelősségű társaság fogalma az új Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . 93 1. A kötelező vagyoni hozzájárulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 2. A tag helytállási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 3. Profitorientált társaság – nonprofit kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4. Átmeneti rendelkezések – a Ptké. előírásainak alkalmazása a kft.-re, a kötelező feltőkésítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 II. A korlátolt felelősségű társaság alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 III. A társaság vagyona - törzstőke és törzsbetét a kft.-ben . . . . . . . . . . . . 102 1. A minimáltőke-előírás és annak értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . 102 2. A tagok törzsbetétje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 IV. Az üzletrész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 1. A szabályozás változásának irányai – az üzletrész fogalma . . . . . 107 2. Közös tulajdonú üzletrész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 3. Az üzletrész átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 3.1. Az üzletrész átruházása a társaságon belül . . . . . . . . . . . . . . 110 3.2. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása . . . . . 111


TARTALOM

7

  4. Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra . . . . . . . . . . . . . . . 117   5. Jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésének hatása az üzletrészre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118   6. Üzletrész a házastársi vagyonban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119   7. Az üzletrész felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119   8. A saját üzletrész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120   9. Az üzletrész bevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 10. Kizárt vagy mulasztó tag üzletrészének kötelező értékesítése . . . 122 10.1. A kötelező értékesítés esetei, a szabályozás lényege . . . . . . . 122 10.2. Az üzletrész árverésen való értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . 123 V. Mellékszolgáltatás és pótbefizetés a kft.-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 1. A mellékszolgáltatás jogi lényege, jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 2. A pótbefizetés lényege, jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 VI. A társaság által teljesített kifizetések – az osztalékfizetés szabályai a kft.-nél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 1. A tagi kifizetések általános tőkevédelmi feltételei . . . . . . . . . . . . . 128 2. Az osztalék és az osztalékelőleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 VII. A korlátolt felelősségű társaság szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 1. A taggyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 1.1. A taggyűlés kizárólagos hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 1.2. A taggyűlés kötelező összehívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 1.3. A taggyűlés napirendje, a megismételt taggyűlés . . . . . . . . 134 1.4. Elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása – a konferencia-taggyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 1.5. A taggyűlési jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 1.6. A határozatok könyve, a tagok iratbetekintési joga . . . . . . . 136 2. A társaság ügyvezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 VIII. A törzstőke felemelése, leszállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 1. A törzstőke felemelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 1.1. A törzstőke felemelése új törzsbetétek teljesítésével . . . . . . . 140 1.2. A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból . . . . . . . 142 2. A törzstőke leszállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 IX. A társaság jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 X. Az egyszemélyes társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 A részvénytársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 I. A részvénytársaság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 1. Történeti fejlődésmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 2. Részvénytársaság az új Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 3. A részvénytársaság jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 4. A részvénytársaságok működési formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153


8

TARTALOM

II. Részvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 1. Előállítási mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 2. A forgalomba hozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 3. A részvények átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 4. Saját részvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 5. Pénzügyi segítség részvényszerzéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 6. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok . . . . . . . . 166 7. Részvényutalvány, ideiglenes részvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 8. Részvénykönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 III. A részvénytársaság alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 1. Zártkörű alapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 2. Alapszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 IV. Részvényesi jogok és kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 1. Részvényesi minőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 2. Részvényesi jogosultságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 3. Kisebbségi jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 4. Részvényesi kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 V. A részvénytársaság szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 1. A közgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 1.1. A közgyűlés hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 1.2. A közgyűlés megtartásának formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 1.3. A közgyűlés összehívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 1.4. A közgyűlésen való részvételre vonatkozó szabályok . . . . . 202 1.5. A közgyűlés lebonyolítására vonatkozó szabályok . . . . . . . 203 2. Ügyvezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 3. Felügyelőbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 4. Auditbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 5. Könyvvizsgáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 VI. Az alaptőke felemelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 1. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 2. Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával . . . . . . . . 210 3. Alaptőke-emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére . . . . . . . . . . . 211 4. Alaptőke-emelés dolgozói részvény forgalomba hozatalával . . . . 211 5. Alaptőke-emelés átváltoztatható, átváltozó kötvények részvénnyé alakításával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 6. A felemelt alaptőkének megfelelő részvények előállítása . . . . . . . 213 VII. Az alaptőke leszállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 1. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 2. Saját elhatározásból történő tőkeleszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 3. Kötelező tőkeleszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 4. Hitelezővédelmi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 5. A tőkeleszállítás után a részvényszerkezet kialakítása . . . . . . . . . 217


TARTALOM

9

VIII. A részvénytársaság megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 1. A részvénytársaság jogutódlással történő megszűnése . . . . . . . . . 218 1.1. Részvénytársaság átalakulására vonatkozó speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 1.2. Részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 1.3. Részvénytársaságok szétválására vonatkozó speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 2. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 IX. Az egyszemélyes részvénytársaságra vonatkozó speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 A vállalatcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 I. Rövid konszernelméleti bevezetés – a vállalatcsoportosulások jogi szabályozásának rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 II. A vállalatcsoport fogalma az új Ptk.-ban – elismert és tényleges vállalatcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 1. Elismert vállalatcsoport – a „kvalifikált konszern” . . . . . . . . . . . . 224 2. Tényleges vállalatcsoport – a „faktikus konszern” . . . . . . . . . . . . 225 III. Az elismert vállalatcsoport uralmi szerződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 IV. Az elismert vállalatcsoport létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 1. A vállalatcsoport létrejöttének előkészítése, az uralmi szerződés jóváhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 2. A leányvállalatok tagjainak és hitelezőinek garanciális jogosultságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 3. A vállalatcsoport cégnyilvántartásba való bejegyzése, és annak joghatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 V. Az elismert vállalatcsoport működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 1. Az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 2. Az uralkodó és az ellenőrzött tagok ügyvezetésének beszámolási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 3. Kisebbségvédelmi biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 4. Munkavállalói participáció a vállalatcsoportban . . . . . . . . . . . . . 234 VI. Az uralkodó tag helytállása a hátrányos üzletpolitika folytatásáért . . 234 VII. Az uralmi szerződés megszegése – a cégbíróság törvényességi felügyelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 VIII. Egyszemélyes társaság a vállalatcsoportban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 IX. Az elismert vállalatcsoport megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237


10

TARTALOM

Az új Cégtörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 I. A Cégtörvény új Ptk.-val összefüggő változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 II. A bírói hatáskör szűkítése a cégügyekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 1. A bírósági fogalmazó, titkár és az ügyintéző hatásköre az 1997-es Ctv.-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 2. A bírósági ügyintéző hatásköre a 2006. évi V. törvényben . . . . . . 242 3. Változás a bírói hatáskörökben a Ctv. 2012. évi módosításainál . . 243 4. A 2013. évi CCLII. törvénnyel módosított Ctv. további bírói hatáskört érintő változtatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 III. A cégeljárás során benyújtandó okiratokkal kapcsolatos módosulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 1. A székhely, telephely, fióktelep bejegyzésével kapcsolatos okiratok változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 2. A szerződésminta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 IV. Az eltiltás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 1. Az eltiltás alkalmazásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 2. Az eltiltás alkalmazásának vitatható esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 2.1. A kényszertörlési eljárás kapcsán eltiltandó személyek . . . 255 3. Az eltiltás jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 4. Az eltiltással kapcsolatos cégeljárás és törvényességi felügyelet . . 258 5. Eltiltás a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetés miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 V. A nonprofit gazdasági társaság Ctv.-ben foglalt szabályai . . . . . . . . . 260 VI. A cégnyilvánossággal kapcsolatos változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 1. A céginformációs szabályok módosulásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 2. A közzétételi változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 3. A bűnügyi nyilvántartással való összevetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 VII. Cégjegyzéki adatváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 VIII. A vagyoni hozzájárulás teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 IX. A cégbejegyzési eljárás újdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 1. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatti bírság . . 268 2. A cégbírósági ügyintézési idő számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 3. A hiánypótlási eljárás változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 4. Az egyszerűsített cégeljárás változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 4.1. A szerződésmintával kapcsolatos változások . . . . . . . . . . . . 271 4.2. Az ügyintézési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 4.3. Eltiltással kapcsolatos elutasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 X. A változásbejegyzési eljárás új szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 1. A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 1.1. Az eltiltás ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1.2. A hatáskör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1.3. A változásbejegyzési eljárás határidői . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273


TARTALOM

11

2. A létesítő okirat módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 2.1. A tevékenységi körrel kapcsolatos létesítőokirat-módosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 3. A felszámolóbiztos bejegyzésével összefüggő változások . . . . . . . 276 4. A székhelyváltozással kapcsolatos változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 5. Tagváltozás bejegyzése iránti eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 6. Átalakulással, egyesüléssel, szétválással összefüggő változások a Cégtörvényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 6.1. Az átalakulással kapcsolatos terminológiai változások és az átalakulási terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 6.2. Adóhatósági vizsgálat egyesülés és szétválás bejegyzésénél 281 6.3. A nonprofit gazdasági társaság átalakulási (egyesülési, szétválási) szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 7. A cégek törlésével kapcsolatos változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 XI. A jogorvoslati szabályok változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 XII. A törvényességi felügyelet változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 1. A törvényességi felügyeleti eljárás elektronizálása . . . . . . . . . . . . 284 2. Az egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódó rendelkezés . . . . . . . . . . 285 3. Kisebbségvédelemmel összefüggő változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 4. A törvényességi felügyeleti intézkedések változásai . . . . . . . . . . . 286 5. Fogalmazói és bírósági ügyintézői hatáskörbővülés . . . . . . . . . . . 286 XIII. A végelszámolás változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 XIV. A kényszertörlés újdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 1. Eljárást gyorsító szabályok és a vagyon felmérése . . . . . . . . . . . . 289 2. Az eltiltás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 3. A kényszertörlést követő igényérvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 XV. A vagyonrendezési eljárás változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 XVI. Átmeneti szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 1. A Ctv. módosításával kapcsolatos átmeneti szabályok . . . . . . . . . 292 1.1. Az elektronikus kézbesítési cím bejelentése . . . . . . . . . . . . . 293 1.2. Az eltiltás szabályainak alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 1.3. Az e-törvényességi felügyeleti eljárás átmeneti szabályai . . 293 2. Az átalakulás átmeneti szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 3. A Ptké. átmeneti szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 3.1. Módosításra nem kötelezett, fokozatosan kivezetésre kerülő cégformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 3.2. A jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló cégek . . . . . 295 3.3. A gazdasági társaságok módosítási kötelezettsége . . . . . . . . 295 3.4. A kft.-k feltőkésítési kötelezettségével kapcsolatos cégügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 3.5. Részvénytársaságokat érintő átmeneti szabályok . . . . . . . . 296 3.6. A mulasztás szankciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296


TARTALOM

12 II. FÜGGELÉK

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Harmadik Könyve  (kivonat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével   összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi   CLXXVII. tv. (kivonat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló   2013. évi CLXXVI. törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló   2006. évi V. törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406


Előszó A Gazdasági társaságok – cégtörvény című kötet az eddigi Társasági törvény, cégtörvény kiadványsorozatot követi, amelynek legutóbbi kiadása a 2006–2009-es időszakra nézve 2009-ben jelent meg. A cím megváltoztatását a társasági jog új Polgári Törvénykönyvbe való beépítése tette indokolttá. A HVG-ORAC Kiadó 2013-ban az új Ptk.-ról szóló sorozatában már közzétette a Ptk. harmadik, jogi személyekről szóló könyvének paragrafusonként való kommentárját. Ez azonban még a Ptké., továbbá a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítások és új törvények megjelenése, főleg pedig a cégeljárási-cégnyilvántartási törvény elfogadása előtt történt. Ez a kötet viszont már teljes körű áttekintést nyújt a gazdasági társaságok 2014. március 15-én hatályba lépő új jogáról. Az ismétlések elkerülése végett ez a kommentár nem paragrafusonként, hanem tanulmány formájában magyarázza a társasági jogra vonatkozó normaszöveget. Az új Ptk. harmadik könyvének felépítése elengedhetetlenné tette, hogy a gazdasági társaságok közös szabályai előtt a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat is ismertessük, hiszen azokban számos társasági jogi rendelkezés is található. A vállalatcsoportra vonatkozó szabályokat viszont a kötet végén helyeztük el az eljárási jellegű cégtörvény ismertetése előtt. A részvénytársaságról szóló tanulmány 3:210–3:267. §-hoz Sándor Tamás, 3:268–3:323. §-hoz Vezekényi Ursula fűzött magyarázatot. A szerkesztő az egyes tanulmányok stílusához, felfogásához nem nyúlt, minimális szerkesztési változtatásokat eszközölt a tanulmányok viszonylag egységes felépítése érdekében. A kommentárok után a Függelék tartalmazza az érintett jogszabályszövegeket, tehát a Ptk. III. könyve 3:1–3:62 §-t, valamint a 3:88–3:324. §-t, mégpedig a 2013. évi CCLII. törvényben foglalt módosításokkal, továbbá a Ptké. 1–17. §-t, illetve 66– 71. §-t, a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt, valamint a 2013-as módosításokat átvezető egységes szerkezetű 2006. évi V. törvényt a cégnyilvántartásról és a cégeljárásról. 2014. március 1. A szerkesztő


Rövidítések jegyzéke BH

Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329 (BH – szóköz – kiadás éve – pont BH száma)

Bit.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

Civiltörvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Ctv.

a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Cstv.

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Gt.

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Gt/1

a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt/2

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt/3

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Pp.

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Ptk.

2013. évi V. törvény

régi Ptk.

1959. évi IV. törvény

Ptké.

2013. évi CLXXVII. törvény

Sztv.

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Tpt.

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tptv.

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény


I.

Kommentรกrok


A jogi személyek általános szabályainak jelentősége a gazdasági társaságok jogában A Ptk. harmadik könyve kiterjedt általános részt tartalmaz a jogi személyekre nézve, meghatározva a jogi személyek közös szabályait. E közös szabályok számos rendelkezése közvetlenül is irányadó a gazdasági társaságokra, több közös rendelkezést pedig a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó része kiegészíti, továbbá vannak olyan társasági jogi szabályok is, amelyek eltérnek a Ptk.-ban foglalt közös szabályoktól. Éppen ezért indokolt a jogi személyek általános részének elemzése is a kifejezetten a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések mellett.

I. A Ptk. jogi személy könyvének kialakulása és felépítése 1. A személyek szabályozásának kettéválása A Ptk. jogi személy könyvének létrehozása 2010 szeptemberében merült fel, amikor is a Kodifikációs Főbizottság döntést hozott arról, hogy a gazdasági társaságok joga, továbbá a szövetkezet, az egyesülés, valamint az egyesület szabályozása bekerül a Polgári Törvénykönyvbe. A Főbizottság úgy döntött, hogy – részben a terjedelmi aránytalanság, részben a szabályok eltérő természete miatt – a személyek szabályozását szétbontja és a Bevezető Rendelkezések után a Ptk. második könyve a természetes személyek jogállásával, harmadik könyve pedig a jogi személyekkel foglalkozik. A személyiségi jogok védelme általános jelleggel a második könyvbe került (2:42. §), de a 3:1. § (3) bekezdése kiterjeszti ezt a jogi személyekre is (pl. a jó hírnév védelmét, a titokvédelmet stb.). A Ptk. jogi személy könyve hét részből áll. Az első rész a jogi személyek általános szabályait tartalmazza (3:1–3:62. §). A következő részek a jogi személyek öt alaptípusát tartalmazzák: a második rész az egyesület (3:63–3:87. §), a harmadik rész a gazdasági társaságokat (3:88–3:324. §), a negyedik rész a szövetkezeteket (3:325–3:367. §), az ötödik az egyesülést (3:368–3:377. §), a hatodik az alapítványt (3:378–3:404. §). Végül a jogi személy könyv az állam jogi személységével foglalkozó hetedik rész két paragrafusával zárul (3:405–3:406. §). Az egyesület és az alapítvány a polgári törvénykönyvek két hagyományos jogi személy típusa. Mind a kettő az ún. nonprofit szférába tartozik. A magyar jog ugyanis nem ismer – mint pl. a német jog – gazdasági egyesületet, illetve vállalkozói alapítványt és nem ismer nem jogi személy, a bíróságnál be nem jegyzett egyesületet sem. Egyesület ugyanis nem alapítható gazdasági tevékenység céljára és csak kiegészítő


20

SÁRKÖZY TAMÁS

jelleggel, az egyesületi cél megvalósításával összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat [3:63. § (2)–(3) bekezdés]. Hasonló szabállyal találkozhatunk az alapítványnál is [3:379. § (1)–(2) bekezdés]. Az egyesület mint jogi személy típus szerepelt a régi Ptk.-ban, de az új Ptk. létrehozásának első kísérletét jelentő, hatályba nem lépett 2009. évi CXX. törvényből kimaradt. Az egyesület jogi szabályozása ugyanis szorosan összefüggött az 1989. évi II. törvényben szabályozott egyesülési joggal, mely kétharmados törvény volt és az akkor már kisebbségben lévő Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormány nem merte azt vállalni, hogy az egyesület szabályozása miatt esetleg az egész Ptk. kétharmados törvénnyé váljon. Mivel a 2010-es választások nyomán a kétharmadosság már nem volt problematikus, az egyesületi magánjog magától értetődően visszakerült a Ptk.-ba. A régi Ptk. a korabeli szocialista ideológiai felfogáshoz igazodva az alapítványt mint jogi személy típust eredetileg nem szabályozta (csak a közérdekű célra való, kötelmi jellegű kötelezettségvállalást). Az alapítvány jogi személyként 1987-ben került vissza a Ptk.-ba, de csak „tartós közérdekű célra” lehetett létrehozni. A „közérdekű cél” most az új Ptk. 3:378. §-ában található alapítványi definícióból kimaradt, tudniillik a Ptk. a polgári társadalom igényeihez igazodva most már az alapítványt a magánalapítvány modelljére alapozta.

2. Társasági jog a Ptk.-ban A Ptk. igazi újdonsága a gazdasági társaságok jogának bekerülése a Polgári Törvénykönyvbe, amelynek szinte automatikusan két következménye volt. Az egyik, hogy a társasági jog magával hozta a szövetkezet és az egyesülés Ptk.-ban való szabályozását is, a másik, hogy eltérve a német–osztrák hagyományoktól, a közkereseti és betéti társaságot „egyszerű szerződésből” jogi személlyé nyilvánította a jogalkotó. A szövetkezet alapformája igen közel áll a gazdasági társaságokhoz (beszerző, értékesítő, fogyasztási, illetve termelőszövetkezetek), ezért számos külföldi jog a szövetkezeteket a gazdasági társaságok körében szabályozza. (Így járt el az 1875-ös magyar Kereskedelmi Törvénykönyv is). Ugyanakkor a magyar jogban – lásd a 2006. évi X. törvényt – a szövetkezet önálló jogi személy típussá vált, amelyet az is indokol, hogy egyes formái közelebb állnak az egyesületekhez, mint a társaságokhoz (szociális szövetkezetek, iskolaszövetkezetek, lakásszövetkezetek). Ha a gazdasági társaságok bekerülnek a Ptk.-ba, úgy logikus, hogy a szövetkezetek szabályozása is ide kerül – eddig is a Ptk. volt a mögöttes jogterülete a szövetkezeti törvénynek. A gazdasági társaságokkal rokon jellegét a szövetkezeteknek sok hasonló tartalmú szabály mellett az is bizonyítja, hogy szövetkezet egyetemes jogutódlással átalakulhat gazdasági társasággá [3:366. § (3) bekezdés], sőt az új Ptk. 3:133. § (1) bekezdése szerint most már gazdasági társaság is átalakulhat szövetkezetté. Az egyesülés ún. koordinatív jogi személy, amelyet az első Gt. (1988. évi VI. törvény) a társasági jog körében szabályozott, bár az egyesülést nem minősítette gazdasági társaságnak. Az új Ptk.-ban az egyesülés önálló jogi személy típus, bár reá a gazdasági társaságok közös szabályait továbbra is megfelelően alkalmazni kell (3:368. §). Egyesülés is átalakulhat gazdasági társasággá, illetve gazdasági társaság is egyesüléssé.


A jogi személyek általános szabályainak jelentősége a gazdasági társaságok jogában

21

A közkereseti és betéti társaság a német jogcsaládi hagyományoknak megfelelően a Gt.-ben kezdettől fogva nem volt jogi személy, bár cégneve alatt minden olyan jog és kötelezettség alanya lehetett, mint egy jogi személy gazdasági társaság. A német-osztrák jogban a korlátolt felelősségű társaság jogi személységnek 19. század végi–20. század eleji elismerésével megdőlt az az érv, hogy a szerződéssel történő keletkezés kizárja az önálló jogi személységet, hiszen a kft. is társasági szerződéssel jön létre. (A velünk szomszédos volt szocialista országok többségében – a francia joghoz igazodva – a társasági jog 1990-es években való felélesztése nyomán a kkt. és a bt. már évtizedek óta jogi személy.) Az új Ptk. a gazdasági társaságok mind a négy formáját – egyébként a formakényszer jegyében – jogi személlyé nyilvánította [3:89. § (1) bekezdés]. A gazdasági társaságoknak általános jelleggel és jogi személyként a Ptk.-ba való beépítése talán az új magyar Ptk. legjelentősebb újdonsága. A kontinentális Európában az ún. dualizmus az uralkodó, azaz a kereskedelmi (gazdasági) társaságok nem a polgári törvénykönyvekben, hanem vagy a kereskedelmi törvénykönyvekben, illetve a kereskedelmi törvénykönyvhöz kötődően, vagy teljesen önállóan, külön törvényben szerepelnek. Érdekes megjegyezni, hogy az utóbbi időben valóban előtérbe került több külföldi Ptk.-ban a monista felfogás jegyében a kereskedelmi ügyletek Ptk.-ba való beolvasztása, de a kereskedelmi társaságok Ptk.-tól elkülönült szabályozása általában fennmaradt. Ez a helyzet például a 2009-es román vagy a 2012-es cseh Ptk.-ban is. Az általános megoldás az, amit a régi magyar Ptk. is tartalmazott, hogy a gazdasági társaságok definíciószerűen vagy néhány közös szabállyal formálisan bekerültek a Ptk.-ba, de az egyes társasági formákról, főleg a kft.-ről és az rt.-ről külön törvények rendelkeznek úgy, hogy a Ptk. mögöttes jogterülete a gazdasági társaságoknak [lásd a 2006-os magyar Gt. 9. §-át, avagy az orosz Polgári Törvénykönyvet, amely rövid szabályozást adott 1994-ben a gazdasági társaságokra, a kkt.-t és a bt.-t szabályozta is, de az rt.-ről (1996) és a kft.-ről (1998) külön törvényt alkottak Oroszországban]. Olyan külföldi törvény, amely a Ptk.-n belül a jogi személy könyvbe beépíti a gazdasági társaságokat, lényegében csak egy van, a holland. A svájci, az olasz és a brazil Ptk.-t is szokásos itt megemlíteni, de ez némileg torzít. A svájci ZGB-be némileg később, a kötelmi törvénnyel kerültek be a gazdasági társaságok, a jogi személy rész pedig csak az egyesületet és az alapítványt szabályozza. A gazdasági társaságokat a polgári jogi társaság után tárgyalja a kötelmi törvény oly módon, hogy némileg a kereskedelmi törvények módjára a részvénytársaság szabályozása után a kereskedelmi könyvvezetést és a kereskedelmi regisztert is szabályozza. A svájci jogban a kkt. és a bt. nem jogi személy. Az 1941-es olasz Ptk.-ban hasonló a helyzet, csak ott a kereskedelmi társaságok a munka világával foglalkozó ötödik könyvbe kerültek be. A polgári jogi társasághoz csatlakozik a nem jogi személy közkereseti és betéti társaság, majd következik az rt., a betéti részvénytársaság és a kft. (Az egyesület és az alapítvány az olasz törvényben a személyekről szóló részben szerepel.) A brazil 2002-es Ptk. is a kötelmi részbe olvasztja be a kereskedelmi társaságokat, a részvénytársaságot azonban külön törvényre utalja.


22

SÁRKÖZY TAMÁS

A holland Ptk. annyiban azonos a 2013-as magyar megoldással, hogy a holland törvényhozó is két könyvre választotta szét a természetes és jogi személyeket, és a jogi személyek között helyezte el a gazdasági társaságok közül a kft.-t és az rt.-t. A nem jogi személy kkt. és bt. azonban Hollandiában is a kötelmi különös részbe került a polgári jogi társasághoz csatlakozva és a jogi személy könyv a gazdasági társaságok végén majdnem száz könyvvezetési szabályt is tartalmaz. A magyar Ptk. azonban – mint mondottuk – valamennyi gazdasági társaságot a jogi személy könyvben szabályozza és tisztán polgári jogi jellegű, tehát a társasági jog közjogi, perjogi, pénzügyi jogi normáit egyáltalán nem tartalmazza. A gazdasági társaságok jogának Ptk.-ban való közvetlen szabályozása és az eddigi mögöttes jogterületi megoldás megszüntetése előnyökkel és hátrányokkal jár és a törvényhozó az előnyöket jelentősebbeknek ítélte meg a hátrányoknál. Előny, hogy a Ptk.-ba való beépítés erősítette a társasági jogban a civil autonómiát, a társulni kívánók önrendelkezési jogát, szorosabb kapcsolatot hozott létre a szerződések általános szabályaival, valamint a család- és örökjoggal. Hogy az utóbbira példát mondjak, az új Ptk. kifejezetten szabályozza a kft. üzletrészének sorsát a házassági vagy vagyonközösség felbomlása vagy több személy öröklése esetén (3:172. §, illetve 3:170. §). Hátrány a társasági jog eddigi jogági komplexitásának megszűnése és egy Ptk.ban nehezebben kezelhető nagyobb flexibilitása. A Gt. alapvetően civiljogi törvény volt, de szép számmal tartalmazott közjogi, pénzügyi jogi és polgári eljárási szabályokat, amelyek most a Ptk.-ból hiányoznak. Hogy példával éljek, ha egy gazdasági társaságnak több mint kétszáz teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója van, köteles felügyelőbizottságot létrehozni és abban az üzemi tanács által jelölt munkavállalói küldöttek a felügyelőbizottság egyharmadát kitevő képviselethez jutnak. Ez a szabály maradt az új Ptk.-ban, de már anélkül, hogy a törvény kimondaná, hogy a felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a szakszervezeti tisztségviselőkkel azonos munkajogi védelem illeti meg (3:124–3:128. §). Mindez érthető, hiszen az utóbbi rendelkezés munkajogi és nem polgári jogi jellegű. Ha azonban a Gt. 39. § (4) bekezdésében foglalt „védelmi szabályt” nem építik be a Munka Törvénykönyvébe, a társaságokban való participációt megvalósító munkavállalói küldöttek munkajogi védelem nélkül maradnak. A Ptk. tisztán polgári jogi jellege emellett igen széles kiegészítő törvényhozásra kényszeríti a magyar jogalkotást – a joghézagok, illetve a párhuzamos szabályozás, valamint a Ptk.-t lerontó jogalkotás veszélyét keltve és mindenképp bonyolultabb jogalkalmazást előidézve. Pl. a nonprofit gazdasági társaságot, amely a Ptk.-ból kimaradt, a cégtörvénybe kellett beépíteni (Ctv. 9/F. §), hasonló a helyzet a kizárási perekkel (Ctv. 71/A. §). A Ptk. szabályozásának túlzott absztraktsága pedig kiegészítő szabályozásra ösztönöz a szűkebb értelemben vett polgári jog területén is. Pl. a Ptk. a jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról mindössze kilenc paragrafusban rendelkezik (3:39–3:47. §), ez pedig túl kevés a zavartalan jogalkalmazáshoz. Ezért a Ptk.-t már most kiegészítette a gazdasági társaságok átalakulásával,


A jogi személyek általános szabályainak jelentősége a gazdasági társaságok jogában

23

egyesülésével és szétválásával kapcsolatban a harminchat paragrafusból álló 2013. évi CLXXVI. törvény. A Ptk.-k törzsanyaga – pl. a dologi vagy az örökjog terén – évtizedekre, akár évszázadokra is változatlanul szokott maradni (lásd pl. a francia, az osztrák vagy a német polgári törvénykönyvet). Ez a stabilitás azonban nem jellemző a társasági jogra, amely terén szüntelen fejlődés tapasztalható. Száz évvel ezelőtt a részvénytársaságok túlnyomó többségét nyilvánosan alapították és a részvények általában névre szóltak, ma már ellenkező a helyzet, sőt az új Ptk.-ból – az eddigi Gt.-kkel ellentétben, a tőkepiaci törvényhez igazodva – már a nyilvános alapítás, illetve a bemutatóra szóló részvény lehetősége is hiányzik. Ha gazdasági fellendülés van, a társasági jogot deregulálják, ha recesszió következik be, a társasági jog szigorodik. Ezt a flexibilitást egy Ptk.-ban jóval nehezebb követni, mint külön törvényekben és a társasági jog szükségképpeni változásai az egész Ptk. stabilitását veszélyeztetik. Erre jó példa a takarékszövetkezeti integrációról szóló 2013. évi CXXXV. törvény, amely a részvényre átváltoztatható kötvény kapcsán már hatálybalépése előtt módosította az új Ptk.-t. A 2013. december 30-án megjelent a Magyar Közlöny 222. számában a 2013. évi CCLII. törvény, amely a Ptk. hatálybalépése kapcsán megközelítőleg kétszáz törvényt módosít és igen szokatlan módon mind a régi, mint az új Ptk.-t is (hatálybalépés előtt) módosítja, mégpedig utóbbit igen sok helyen. A harmadik könyv vonatkozásában a hivatkozott törvény 185. §-a a társasági jogot a 6–21. §-ban tizenöt helyen módosítja a 2013. évi V. törvény eredeti szövegeihez képest.

3. Jogi személy típusok a Ptk.-n kívül A Ptk. 3:1. § (4) bekezdése a gazdasági társaságok körében eddig is fennálló típuskényszert kiterjesztette valamennyi jogi személyre, kimondva, hogy jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. A jogi személyek öt alaptípusát – mint említettük – maga a Ptk. szabályozza, de más törvények is megállapíthatnak jogi személy típust. A Ptk.-ból kimaradt jogi személy típusok között a legjelentősebb a módosított államháztartási törvényben (2011. évi CXCV. törvény) szabályozott költségvetési szerv. Emellett sok esetben a jogi személy típust meghatározó törvény altípust teremt, tehát az általa létrehozott típust a Ptk.-ban szabályozott alaptípushoz köti. Így pl. az erdőbirtokossági vagy a vízgazdálkodási társulatot a gazdasági társaságokhoz, a vadásztársaságot az egyesülethez. A Ptk.-ból kimaradt köztestületnél a civil törvény (2011. évi CLXXL. törvény) módosított szövege azt mondja ki, hogy a köztestület mögöttes jogterülete az egyesület. (A közalapítványnál egyelőre nincs ilyen szabályozás.) A köztestület szabályozása egyébként tartalmilag megegyezik az eddigivel. Az állam nem jogi személy típus, de ha egyénként a vagyoni forgalomban megjelenik (pl. az állam az utolsó törvényes örökös), jogi személynek minősül és azok a közjogi jogi személyek, amelyek nem polgári jogi személyek (pl. Országgyűlés, Kormány), az állam részeként jönnek számba, ha polgári jogi jogcselekményeket hajta-


24

SÁRKÖZY TAMÁS

nak végre (pl. az Országgyűlés vagy a Kormány gazdasági társaságot, illetve alapítványt hoz létre). Az állam törvényes képviselője az államháztartásért felelős miniszter és az új Ptk. az eddigi szabályozást jelentős mértékben kiterjesztve, a 3:406. §-ban garanciális jelleggel kimondja, hogy az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt (ilyenek a költségvetési szervek) polgári jogi jogviszonyból származó bármilyen kötelezettsége (tehát nemcsak a szerződéses vagy a kártérítési) költségvetési fedezet hiányában is terheli. A jogi személyek Ptk.-ban meghatározott általános szabályait (3:1–3:62. §) a 3:3. § (2) bekezdés alapján a külön törvényben szabályozott jogi személyekre nézve is „megfelelően” alkalmazni kell. A 3:3. § (2) bekezdése – az (1) bekezdéssel ellentétben, mely kimondja, hogy a Ptk.-ban szabályozott öt jogi személy alaptípusra akkor kell alkalmazni a jogi személyek közös szabályait, ha az adott jogi személyre vonatkozó speciális szabályozás másként nem rendelkezik – azt nem tartalmazza, hogy kivéve, ha ez a külön törvény a jogi személy általános szabályaitól eltérően rendelkezik, de ez nyilvánvalóan így van. Így pl. a Ptk. 3:4. § (4) bekezdése szerint a jogi személyek a bírósági nyilvántartásba való bejegyzésükkel jönnek létre, válnak jogi személlyé. Ez alól kivételt tesz a már hivatkozott államháztartási törvény, mert a költségvetési szerveket a Magyar Államkincstár és nem a bíróság veszi nyilvántartásba. Itt kell megjegyezni, hogy a Ptk. 3:3. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy jogszabály (ez tehát törvénynél alacsonyabb jogforrás is lehet – ez szerintem helytelen) nem jogi személy szervezeteket is polgári jogi jogalanyisággal ruházzon fel. Erre alapvető példa hatályos jogunkban a társasház. Társasági jogunkban ilyen nem fordul elő, a Ptk. 6. könyve a 6:498. §-ban a polgári jogi társaságot úgy szabályozza, hogy a pjt. önálló jogképessége (több külföldi joggal szemben, ahol a pjt. közös üzleti név alatt is működhet) fel sem merülhet.

II. A jogi személyek általános szabályai 1. Az „általános rész” átfogó jellemzői A Ptk. a nemzetközi gyakorlatban szokatlanul terjedelmes általános részt tartalmaz a jogi személyek körében, ezek az általános szabályok akkor érvényesülnek, ha a jogi személyek öt alaptípusánál megállapított szabályok eltérően nem rendelkeznek [3:3. § (1) bekezdés]. A régi Ptk., de a 2009. évi CXX. törvény is igen csekély mértékben állapított meg a jogi személyekre nézve közös szabályokat, most viszont a Ptk. igen széles körben foglal magában (talán túlságosan is) általános rendelkezéseket. Az is megállapítható, hogy ez az általános rész zömmel a gazdasági társaságok köréből vesz át szabályokat és terjeszti ezeket ki valamennyi jogi személy típusra. Természetesen a társasági jog általánosításának is vannak előnyei és hátrányai. Előny, hogy az eddig igen hiányosan szabályozott egyesületek és alapítványok joga most teljessé válik a Gt. egyes intézményei átvételével. Pl. eddig az egyesületeknél nem lehetett ülés tartása nélkül közgyűlési határozatokat hozni, csak a társasági jog-


A jogi személyek általános szabályainak jelentősége a gazdasági társaságok jogában

25

ban – most az ún. levélszavazást a 3:20. § általános szabállyá teszi, tehát egyesületnél vagy a szövetkezetnél is alkalmazható. Hátrány viszont, hogy a Ptk. sok esetben kizárólag a társasági jogban alkalmazható, tehát kisebbségi intézményeket tesz általános intézménnyé. Ilyen pl. az egyetemes jogutódlással való átalakulás, amely típusváltás az egyesületi vagy az alapítványi jogban egyáltalán nem jöhet számba. Túlzás szerintem a társasági belső szervezeti felépítés átvitele is valamennyi jogi személy szervezetére: legfőbb szerv – vezető tisztségviselők – felügyelőbizottság – könyvvizsgáló. Nincs olyan Ptk. például a világon, amely valamennyi jogi személyre nézve szabályozza a könyvvizsgáló jogállását. Természetesen az is mondható, hogy miért baj, ha bizonyos intézményeket, mint a fel­ ügyelőbizottság vagy a könyvvizsgáló fakultatív, tehát önként választható jelleggel szabályoz a Ptk.? Önmagában nem baj, de azt tudni kell, hogy a Ptk.-ban való megjelenés modell jellegű, ösztönöz az önkéntes alkalmazásra. Emellett a társasági jog szigorúbb felelősségi szabályai pl. a vezető tisztségviselőnél, visszatarthat-e civil szervezeteket ügyintéző szerveiben való önkéntes és ingyenes szerepvállalástól, amely társadalompolitikailag aligha előnyös. A Ptk. 6:541. §-a szerint az egyesület elnökségének vagy az alapítvány kuratóriumának tagja, most már mint vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel az általa ügyvezető tevékenységével okozott kárért, amely rendelkezésbe bőségesen belefér egy hibás döntés megszavazása az ingyenesen, szívességből tisztséget vállalók részéről. Az új Ptk. az előzőekből kifolyólag általános részében számos olyan szabályt fogalmaz meg, amely korábban a Gt.-ben volt található. Ezért az új Ptk. után a gazdasági társaságok szabályainak jelentős részét a jogi személyek közös szabályainál találjuk meg. Ez az indoka annak, hogy ebben a gazdasági társaságokról és a cégeljárásról szóló kommentárban a jogi személyek általános részét is magyarázattal kellett ellátni. A jogi személyek közös szabályai című rész néhány általános rendelkezéssel indul – ez az első három paragrafus. Ezt követi a létesítésről szóló II. Cím (3:4–3:15. §), illetve a jog személy szervezeteiről és képviseletéről szóló III. Cím (3:16–3:33. §). A IV. Cím a jogi személy törvényes működésének biztosítékait szabályozza (3:34– 3:38. §). Az általános szabályok befejező V. Címe együtt szabályozza a jogi személyek jogutóddal (átalakulás, egyesülés, szétválás), illetve jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos polgári jogi szabályokat (a közjogi vonatozások, pl. a jogi személy bírósági úton való megszüntetése a Ptk.-ból kimaradt). Az általános rész – egészen egyedülálló módon – egy tipikus társasági jogi intézménnyel zárul a VI. Címben, nevezetesen a német jogból átvett vállalatcsoporttal (3:49–3:62. §), amelyet a kommentárban az elemzés végén helyeztünk el. Az általános rész 1. § (1)–(2) bekezdése kimondja, hogy a jogi személy jogképes, tehát jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személyt megilletheti minden olyan polgári alanyi jog és kötelezettség, amely jellegénél fogva nemcsak az emberhez fűződik. A jogi személység szervezeti jogalanyiságot jelent. Míg az emberi jogképesség – születéstől (magzati léttől) a halálig – mintegy a természetjognál fogva fennáll, azaz az ember természetes személy, addig a szervezeteket az állami elismerés teszi


26

SÁRKÖZY TAMÁS

jogalannyá: a jogi személy az állami bírósági nyilvántartásba való bejegyzéssel a jövőre nézve jön létre [3:4. § (4) bekezdés]. A jogi személy jogképessége abszolút, valamennyi emberi léthez nem köthető jogra és kötelezettségre kiterjed. Az angolszász jogban, illetve a „klasszikus” szocialista jogokban ismert tevékenységi körhöz való jogképességi kötelezettséget, tehát az ún. ultra vires tant a magyar Ptk.-ban már az 1977-es Ptk.-módosítás eltörölte. Természetesen a szervezetek jogképessége sem azonos a szerzőképességgel – törvény jogi személyeket kizárhat meghatározott jogok megszerzéséből (pl. a jogi személyek termőföldtulajdonának korlátozása). Az emberrel ellentétben a jogi személy nem cselekvőképes (bár vétőképes, kártérítésre kötelezhető). A jogi személy helyett törvényes szervezeti képviselője tehet jognyilatkozatokat (3:29–3:30. §). Az új Ptk. a régi Ptk.-val ellentétben 1. § (5) bekezdésében felsorolja a jogi személyiség kritériumait: a jogi személynek a) saját névvel (ez társasági jogban a cégév), b) székhellyel, c) elkülönített vagyonnal, d) ügyvezető és képviselő szervvel kell rendelkeznie. Ehhez hozzátehetjük a 3:1. § (4) bekezdése alapján jogi személy céljával összefüggő törvényes tevékenységi kört, illetve a 3:2. § (1) bekezdés alapján a viszonylag önálló vagyoni felelősség ismérveit is. Ami az utóbbit illeti, a 3:2. § alapján a jogi személy főszabályként kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, ez a helytállási kötelezettség általában a jogi személy alapítót, illetve tagjait nem terheli. Ez azonban csak főszabály, amely alól két kivétel van: a) előfordul, hogy törvény kötelezi a személyegyesülési típusú jogi személyek körében a tagokat helytállásra. Ilyen szabály pl. a Ptk. 3:138. §-a a közkereseti társaság tagjai, vagy a Ptk. 3:154. §-a a betéti társaság beltagja vonatkozásában. De kivételesen más jogi személyeknél is előfordulhat ez, lásd a 3:9. § (2), illetve a 3:65. § (4) bekezdését a vagyoni szolgáltatást nem teljesítő egyesületi tag vonatkozásában. [A 3:65. §-ba a 2013. évi CCLII. törvény iktatta be a (4) bekezdést.] b) A társasági jog ismert szabálya – amelyet a 3:2. § (2) bekezdése szerintem indokolatlanul valamennyi jogi személyre nézve általánosít, holott ténylegesen csak az rt.-nél, illetve a kft.-nél van jelentősége (esetleg a szövetkezetnél) – a felelősségátvitel. Ha ugyanis a jogi személy alapítója, illetve tagja visszaél azzal, hogy a jogi személy tartozásaiért nem felel – tehát a joggal való visszaélés speciális esetéről van szó (pl. kiüríti a jogi személyt, csalárd csődöt idéz elő) és emiatt (tehát fenn kell állnia az okozati összefüggésnek) a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradnak fenn (ez nyilván alapvetően a felszámolás esetében következik be), e tartozásokért a tag (alapító) teljes magánvagyonával korlátlanul köteles helytállni (ha több tagot érint a joggal való visszaélés, akkor a többiek károkozására vonatkozó szabály analógiájára egyetemlegesen). Megjegyzendő, hogy a Ptk. 3:2. §-a keveri a helytállás és a felelősség terminológia használatát. A Ptk. a joggal való visszaélésnél (1:5. §) nem igényel felróhatóságot (1:4. §), ezért tulajdonképp az objektív fogalomként szereplő helytállás kifejezés len-


A jogi személyek általános szabályainak jelentősége a gazdasági társaságok jogában

27

ne a helyénvaló – a tradíciók viszont inkább korlátozott felelősség kifejezés felé hajlanak, ami viszont dogmatikailag helytelen. Az új Ptk. 3:32. §-a a régi Ptk. 31. §-ához hasonlóan ismeri a belső, ún. származtatott jogi személységet is. Amennyiben ezt törvény lehetővé teszi – ilyen törvényi előírás található az egyesületi, az alapítványi jogban, illetve a költségvetési szerveknél is – a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes belső szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról. Ennek két módja van: vagy a létesítő okirat maga nyilvánít egyes belső szervezeti egységeket konkrétan jogi személynek vagy feljogosítja az adott jog személy legfőbb szervét (pl. az egyesület közgyűlését), hogy erről határozatot hozzon. A belső jogi személy szervezeti egységnek viszonylag önálló vagyont kell biztosítani és meg kell határozni vezető szervét, amely képviseli a szervezeti egységet. A jogi személy szervezeti egység azonban a jogi személy része marad, kötelezettségeiért a jogi személy köteles mögöttesen helytállni és az egység megszűnése esetén fennmaradt kötelezettségei is a jogi személyt terhelik. Ha a jogi személy megszűnik, a Ptk. 3:33. §-a alapján a szervezeti egység jogi személyisége is automatikusan megszűnik. A szervezeti egység származékos jogi személyiségét a jogi személy nyilvántartásában fel kell tüntetni. A gazdasági társaságok jogában ilyen származékos jogalanyiságot a törvény – bár erre pl. a telephelyek és a fióktelepek tekintetében módja lenne – nem biztosít.

2. A jogi személyekre vonatkozó szabályozástól való eltérés lehetősége (kvázi-diszpozitivitás) A régi Ptk. jogi személy könyv kapcsán a diszpozitivitás–kógencia problémája fel sem merült. A Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályai – akár a dologi jog vagy az örökjog – magától értetődően imperatívak voltak, azaz kötelezőek. A régi Ptk.-ban – éppúgy, mint a világ általam ismert összes Ptk.-jában a kógencia–diszpozitivitás a kötelmi jog sajátossága volt – a törvény kimondta, hogy a szerződésekre vonatkozó szabályoktól a felek közös akarattal eltérhetnek, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Ha azonban a felek a szerződéses szabályoktól nem térnek el, úgy a Ptk. „modellszabályai” automatikusan belépnek a szerződésbe. Az első Gt. 1988-ban a három szerződéssel keletkező társasági formánál – kkt., bt., kft. – eredetileg a diszpozitivitás főszabályából indult ki és csak az rt.-re vonatkozó szabályozást nyilvánította főszabályként kógensnek. E rendelkezés értelmezésével azonban annyi gyakorlati probléma volt, hogy a Gt.-ben 1997-ben megfordult a főszabály. A 2006-os harmadik Gt. ezzel kapcsolatos szabálya a 9. §-ban úgy szól, hogy a társasági jog Gt.-beli szabályaitól csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény megengedi. Ha pedig a Gt. valamely kérdésben nem rendelkezik, ezt a kérdést a társulók közös megállapodással szabadon rendezhetik, kivéve, ha az általuk választott megoldás az adott társasági forma alaprendeltetésével ellentétes. A Gt. egyébként – főleg a kkt. és a bt., de bizonyos mértékben a kft. körében is – igen sok eltérést engedő, tehát diszpozitív szabályt tartalmazott. Az új Ptk. a létesítés szabadsága címmel ellátott 3:4. § (1) bekezdésében kimondja,


28

SÁRKÖZY TAMÁS

hogy a személyek a jogi személy létrehozásáról létesítő okiratban (ez szerződés, alapszabály vagy alapító okirat egyaránt lehet) a jogi személy szervezetét és működését szabadon határozhatják meg, azaz a törvény keretei között maguk állapíthatják meg. Ebből következik a Ptk. szabályaitól való általános eltérés lehetősége, amelyet a (2) bekezdés úgy fogalmaz meg, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói a) az egymás közötti, b) a jogi személyhez fűződő viszonyuk, továbbá a jogi személy, c) szervezetének és d) működésének létesítő okiratban való szabályozása során főszabályként eltérhetnek a jogi személyekre vonatkozó törvényi szabályoktól. A főszabály alól öt kivétel van: a) ha az eltérést a Ptk. („e törvény”) tiltja (ilyen szabályt a Ptk. viszonylag keveset tartalmaz). A tiltás ellenére történő eltérés semmisséget eredményez. b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, c) munkavállalóinak, továbbá d) a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti (a Ptk. jogokról és nem érdekekről beszél, emellett a nyilvánvaló kitétel arra utal, hogy csak a lényeges jogsértésekre nézve kívánt a jogalkotó rendelkezni), e) végül a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza (ezt az utolsó rendelkezést nyilvánvalóan kiterjesztően és megszorítóan egyaránt lehet értelmezni. Ez utóbbi esetében csak a cégbírósági törvényességi felügyeletről van szó, kiterjesztő értelmezés viszont e körbe vonhatja a szakhatósági, avagy a jogi személyen belüli felügyelőbizottsági, illetve könyvvizsgálói ténykedést is, mert pl. a könyvvizsgáló jogállását a Ptk. a jogi személy törvényes működésének biztosítékai címben tárgyalja – 3:38. §). A Ptk. ezen szabályának alkalmazása számos problémát fog felvetni. Ezek lényegében a következők: a) A társasági jogban a részvénytársasági szabályozás a világ valamennyi országában – e társaság nagyvállalatokra modellezettsége, gazdasági jelentősége folytán – főszabályként kötelező, és ez indokolt lett volna Magyarországon is. Különösen eltér a nemzetközileg szokásostól az egyesület, a szövetkezet és az alapítvány főszabályként eltérést engedő szabályozása – ezeknél a jogi személyeknél eddig a magyar jogban is a kötelező szabályozás dominált. A Ptk. indokolása a 4. § kapcsán a diszpozitivitásról beszél, de diszpozitivitás fogalmilag csak a szerződéssel keletkező jogi személyeknél jöhet számba – az alapítványnál pl. fogalmilag kizárt. b) a Ptk. jogi személy könyve – éppúgy mint általában a magyar jogszabályok – kijelentő módban van megfogalmazva és sok a „kell” vagy a „köteles” kifejezés is. Az általános eltérési lehetőség folytán viszont a „kell” adott esetben „nem kell”. Pl. a 3:292. § úgy szól, hogy a részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik, a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis. A 3:4. § (2) bekezdése folytán viszont a zártan működő részvénytársaságnál el lehet térni a 3:292. §-tól, tehát mégsem „kell” egy zrt.-nél állandó könyvvizsgálónak működnie. c) Miután a 3:15. § folytán a jogi személy bírósági nyilvántartásba való jogerős be-

Gazdasági társaságok - cégtörvény  

Új magánjog sorozat 2.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you