Issuu on Google+

Wopera Zsuzsa

Az európai családjog kézikönyve – házassággal, szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos ügyek szabályozása az európai uniós jogban és hágai egyezményekben –

Wopera Zsuzsa

Az európai családjog kézikönyve – házassággal, szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos ügyek szabályozása az európai uniós jogban és hágai egyezményekben –

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Wopera Zsuzsa, 2012 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012

A kézirat lezárva: 2012. május 31.

A kötet az OTKA K 68304. nyilvántartási számú kutatásának keretei között és támogatásával készült.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 160 6 Budapest, 2012 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: http://www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 I. fejezet Határokon átnyúló családjogi jogviták, az európai családjog fogalma 23 1. 2. 3. 4. 5. 6. 6.1. 6.2.

Az európai családjog fogalmának meghatározása . . . . . . . Az uniós jog hatálya alá tartozó családjogi jogviták . . . . . Családjogi tárgyú hágai egyezmények . . . . . . . . . . . . . . . Az uniós jogalkotás jogalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „Lugano-vélemény” hatása az Unió családjogi tárgyú jogalkotására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kapcsolt keresetekre alkalmazandó uniós szabályok . . . Házassági keresethez kapcsolt tartási igény . . . . . . . . . . . Házassági keresethez kapcsolt vagyonjogi kereset . . . . . .

23 24 26 27 29 31 32 35

II. fejezet A házassággal és szülői felelősséggel kapcsolatos jogviták kezdeti szabályozása az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 1. 1.1. 1.2. 2.

A Brüsszel II. egyezmény története és szabályozási koncepciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A házassági perek joghatósági szabályai . . . . . . . . . . . . . . A szülői felelősséggel kapcsolatos eljárások joghatósági szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Tanács 1347/2000/EK rendelete a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37 38 40

42

6

Tartalom

III. fejezet A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek hatályos uniós szabályozása: az új Brüsszel II. rendelet . . . . . . . . . . 45 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.5.1. 1.5.2. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.2. 3.2.1.

A Rendelet célja, alkalmazási területei . . . . . . . . . . . . . . . A Rendelet tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Rendelet személyi hatálya; a több államra kiterjedő vonatkozás kritériuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A polgári ügy értelmezése a Rendelet alkalmazásában . . A Rendelet tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyek . . . . . . . A Rendelet hatálya alá tartozó házassági ügyek [1. cikk (1) bekezdés a) pont] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A házasság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tagállamok bontójogi rendszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Rendelet hatálya alá tartozó szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek [1. cikk (1) bekezdés b) pont] . . . . . . . . A házassági perek joghatósági szabályai (3. cikk) . . . . . . . A szokásos tartózkodási hely kapcsolóelve . . . . . . . . . . . . Az állampolgárság mint kapcsolóelv és annak értelmezése a házastársak kettős állampolgársága esetén . . . . . . . . . . . A Hadadi ügy jelentősége a házassági ügyek uniós értelmezése körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A házasság felbontására alkalmazandó jog hiánya által felvetett problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Viszontkereset és a különválás házasságfelbontássá történő változtatása (4. és 5. cikkek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A joghatósági szabályok kizárólagos jellege (6. cikk) . . . . Fennmaradó joghatóság (7. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Joghatóság a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben Általános joghatóság (8. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermek szokásos tartózkodási helyének értelmezése A gyermek életkorának jelentősége a szokásos tartózkodási hely meghatározásánál . . . . . . . . . . . . . . . . . Kivételek az általános joghatóság alól: különös joghatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti joghatóság fennmaradása (9. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45 45 46 48 50 51 52 54 56 60 62 65 72 73 74 75 75 77 78 78 83 86 86

Tartalom

3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.3.1. 3.7.3.2. 3.7.4. 4. 4.1. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5. 6.2.6.

Megállapodás a joghatóságról (12. cikk) . . . . . . . . . . . . . . A házassági per bírósága joghatóságának kiterjesztése a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyre . . . . . . . . . . . . . . Olyan tagállami bíróság joghatóságának kikötése, melyhez a gyermeket szoros kapcsolat fűzi . . . . . . . . . . . . A gyermek jelenlétén alapuló joghatóság (13. cikk) . . . . . Fennmaradó joghatóság (14. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áttétel az ügy tárgyalására alkalmasabb bírósághoz (15. cikk) Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele, visszatartása esetében (10–11. cikkek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogellenes elvitel, visszatartás értelmezése . . . . . . . . . . A joghatóság megtartása a gyermek jogellenes elvitele, visszatartása esetén (10. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermek visszavitelére vonatkozó eljárás (11. cikk) . . . A gyermek eljárás során történő meghallgatásának értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermek visszavitele megtagadásának lehetősége a Hágai Egyezmény alapján és a Rendelet szabályai . . . . . Jogellenes gyermekelvitellel kapcsolatos magyar eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A joghatóság és az alkalmazhatóság vizsgálata . . . . . . . . A Rendelet 17. cikkével kapcsolatos magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Párhuzamos eljárások – perfüggőség . . . . . . . . . . . . . . . . A Purrucker ügy a perfüggőség értelmezése szemszögéből Ideiglenes és védelmi (biztosítási) intézkedések (20. cikk) A szabályozás sajátossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 20. cikk értelmezése az európai bírósági joggyakorlatban A 20. cikk szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felügyeleti jogra vonatkozó ideiglenes intézkedés . . . . . A szülői döntési joggal kapcsolatos ideiglenes intézkedés A Rendelet 20. cikkének hatálya alá tartozó ideiglenes és védelmi intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ideiglenes és védelmi intézkedések elrendelésére vonatkozó joghatóság kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ideiglenes és védelmi intézkedések területi hatálya . .

7 89 90 91 92 93 94 94 98 100 105 108 110 113 116 118 119 122 125 125 125 126 129 131 132 136 137

8 6.2.7. 6.3. 7. 7.1. 7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.3. 7.4. 7.5. 8. 8.1. 8.2. 8.2.1. 9. 9.1. 9.1.1. 9.2. 9.2.1. 9.2.2. 9.2.2.1. 9.2.2.2. 9.2.2.3. 9.2.2.4. 9.2.3.

Tartalom

Az ideiglenes és védelmi intézkedések végrehajthatósága A Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény és a Rendelet alapján elrendelt ideiglenes intézkedés elhatárolása . . . . . A határozatok elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elismerés tárgyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elismerésről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A házassági ügyben hozott határozat anyakönyvezése; magyar szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A házassági ügyekben hozott határozatok elismerését kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szülői felelősség tárgyában hozott határozatok elismerését kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Joghatóság és a határozat felülvizsgálatának tilalma . . . . A határozatok végrehajthatóvá nyilvánítása; magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Központi hatóságok Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . Szülői felelősséggel kapcsolatos határozat végrehajthatóvá nyilvánítása a Vht. alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogellenes gyermekelvitel és a szülői felelősség tárgyában hozott határozatok párhuzamos végrehajtásának egymásra hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különös végrehajtási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Láthatási jog tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . Magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermek visszavitelét elrendelő határozat . . . . . . . . . . . A speciális szabályozás tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . A 42. cikk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Zarraga ügy tényállásának összefoglalása . . . . . . . . . . . A 42. cikk rendelkezéseinek helyes értelmezése . . . . . . . . Az eredeti eljárás helye szerinti bíróságok és a végrehajtás helye szerinti bíróságok joghatóságának elhatárolása a 42. cikk fényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 42. cikkel kapcsolatos végkövetkeztetések . . . . . . . . . . A gyermek visszaviteléről döntő határozat eljárási önállósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

139 142 143 143 145 147 148 150 158 162 163 167 169 170 176 176 179 180 180 181 182 184 185 186 187

Tartalom

9.2.4. 10. 11.

9

A 42. cikk szerinti igazolás kiállítása és érvényesítése a magyar jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Költségek, költségkedvezmények és a magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Más megállapodásokhoz, nemzetközi szerződésekhez való viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

IV. fejezet A házasság felbontására és különválásra alkalmazandó jog: az 1259/2010/EU rendelet (Róma III.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 1. 2. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.1.1. 4.2. 4.3. 5. 6. 6.1. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13.1. 13.2.

Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 A szabályozás hiányosságai a házassági ügyek körében 194 A Róma III. rendeletjavaslat zsákutcája és a megerősített együttműködés sikere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 A megerősített együttműködéstől való elzárkózás tagállami indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 A Rendelet jogalapja, tárgyi, személyi és területi hatálya, kapcsolata az új Brüsszel II. rendelettel . . . . . . . . . . . . . . 199 Tárgyi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 A tárgyi hatály alól kivett ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 A Rendelet személyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Kapcsolat az új Brüsszel II. rendelettel, területi hatály . . . 202 A Rendelet egyetemes (általános) alkalmazása . . . . . . . . . 202 Az alkalmazandó jog felek általi megválasztása . . . . . . . . 203 Magyar szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A jogválasztásról szóló megállapodás anyagi és alaki érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . 208 A különválás házasságfelbontássá történő változtatása . . 210 A lex fori mint „szükségképpen” alkalmazandó jog . . . . . 210 A közrendi záradék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 A nemzeti jogok eltérésére történő hivatkozás . . . . . . . . . 213 A több jogrendszerrel rendelkező államokban az alkalmazandó jog meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Területi kollízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 Személyi kollízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216

10 13.3. 14.

Tartalom

Belső kollízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 A Róma III. rendelettel kapcsolatos problémák megoldásának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217

V. fejezet A házasság és a bejegyzett élettársi közösség vagyonjogi következményeit rendező uniós rendeletjavaslatok . . . . . . . . . . . . . . 218 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6.

Házassági vagyonjogi rendszerek az Unió tagállamaiban 219 Zöld könyv a házassági vagyonjogi rendszerek közelítéséről 221 A két rendeletjavaslat [COM (2011) 126. és 127.] . . . . . . . 222 Rendeletjavaslat a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 126.] . . . . . . . . . . . . . . . . 223 A Javaslat jogalapja és célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 A Javaslat tárgyi és területi hatálya (1. cikk) . . . . . . . . . . . 224 A vagyonjogi igények járulékos jellegéből adódó joghatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 Joghatósági megállapodás hiányában alkalmazandó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 Az alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 Elismerés, végrehajthatóság és végrehajtás . . . . . . . . . . . . 229 Harmadik személyekkel szembeni joghatások . . . . . . . . . 229 Rendeletjavaslat a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 127.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 A Javaslat tárgyi hatálya, a bejegyzett élettársi kapcsolat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Joghatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 Az alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 Elismerés, végrehajthatóság és végrehajtás . . . . . . . . . . . . 235 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleménye a javaslatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

Tartalom

6.1. 6.2.

11

Vélemény a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatban javasolt szabályozásról . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 Az EGSZB véleménye a bejegyzett élettársi közösségben élők vagyonjogi rendszerei esetében javasolt szabályozásról 238

VI. fejezet A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi tárgyú egyezményeinek kapcsolata az uniós joggal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 1. 2. 2.1. 2.1.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.3.1. 3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.6. 3.7. 4.

Előzmények; az uniós jog és az egyezmények kapcsolata 239 Az új Brüsszel II. rendelet alkalmazása szempontjából legfontosabb hágai egyezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 Az új Brüsszel II. rendelet viszonya egyes hágai egyezményekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Az új Brüsszel II. rendelet és a HGYVE viszonya . . . . . . 246 Az 1996. évi Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény . . . . . . 247 Az Egyezmény tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Az Egyezmény személyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 Az Egyezmény joghatósági rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . 250 Joghatóság ideiglenes intézkedés elrendelésére (11. és 12. cikkek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 Az alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 Az alkalmazandó jog főszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 Az alkalmazandó jog a szülői felelősség keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben . . . . . . . . . . . . . . 256 A szülői felelősség gyakorlására alkalmazandó jog . . . . . 258 Az alkalmazandó jog speciális szabályai . . . . . . . . . . . . . 259 Elismerés és az elismerés megtagadása az Egyezmény alapján 260 Elismerés megtagadása iránti előzetes kereset . . . . . . . . . 264 Kötött elemek az intézkedés végrehajtása során . . . . . . . . 265 Végrehajthatóvá nyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 A Szerződő Államok közötti együttműködés . . . . . . . . . . 267 Az Egyezmény magyar alkalmazásával kapcsolatos szabályozás, hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

12

Tartalom

VII. fejezet Tartási ügyek uniós szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 1. 2. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 6. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 10. 10.1 10.2. 11. 12. 12.1. 12.2. 12.2.1.

A tartási ügyek uniós szabályozásának története . . . . . . . 269 A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jog története . . 271 A Rendelet tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 A Rendelet személyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 A Rendelet területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 Az Egyesült Királyság különös helyzete . . . . . . . . . . . . . . 275 Dánia helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 A Rendelet időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 A Rendelet joghatósági szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 Megállapodás a joghatóságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 Szubszidiárius joghatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 Szükségképpeni fórum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 A tartási ügyekre alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 Általános (egyetemes) alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 Az alkalmazandó jogra irányadó általános szabály és a felek általi jogválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 Az alkalmazandó jog különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . 287 Az alkalmazandó jog tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 A határozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása 289 Az 1. szakasz hatálya alá tartozó határozatok végrehajtása . 290 Az 2. szakasz hatálya alá tartozó határozatok végrehajtása 291 Közös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 Ideiglenes és biztosítási intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . 292 A Rendelet költségmentességi rendszere . . . . . . . . . . . . . . 293 A költségmentesség fogalma, terjedelme . . . . . . . . . . . . . 293 Teljes költségmentesség biztosítása a Rendelet alapján . . . 294 Központi hatóságok; a tagállamok elérhetőséggel kapcsolatos információi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 A határon átnyúló tartási ügyekkel kapcsolatos magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 A magyar központi hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 Külföldre irányuló kérelmek intézése . . . . . . . . . . . . . . . . 298 A bíróság hatásköre a kérelemmel kapcsolatban . . . . . . . . 299

Tartalom

12.2.2. 12.3. 12.3.1. 12.3.2. 12.3.3. 12.3.4. 12.4. 12.5. 12.6. 12.6.1. 12.6.2. 12.6.3. 12.6.4. 12.6.5. 12.6.6. 13. 14.

13

A központi hatóság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 A külföldről érkező kérelmek intézése . . . . . . . . . . . . . . . 302 A kérelem teljesítésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . 302 Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása iránti kérelem teljesítése peren kívüli eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása iránti kérelem teljesítése peres eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 A különleges intézkedés megtétele iránti megkereséssel kapcsolatos teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 A gyámhivatal Rendelet teljesítésével kapcsolatos feladatai 305 A jogi segítségnyújtás szervezetének a Rendelet teljesítésével kapcsolatos feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 A végrehajtás szervezetének Rendelettel kapcsolatos hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Végrehajtható okiratok a Rendelettel összefüggésben . . . . 308 Kézbesítési megbízott hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 Az exequatureljárás hatálya alá tartozó határozatok végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 A tartásra kötelezett adatainak beszerzése . . . . . . . . . . . . 310 Biztosítási intézkedések végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . 311 Költségkedvezmények a határon átnyúló tartási ügyekben 312 A Rendelet kapcsolata a hatályos nemzetközi egyezményekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 A gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23-i Hágai Egyezmény jelentősége a tartási ügyek terén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314

Konklúziók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328

Előszó Alegría Borrás szerint a „családjog új fejezetet nyitott az európai integráció történetében. Ezen a területen rövid idő alatt napvilágot látott uniós jogalkotási aktusok megváltoztatták a családok nemzetközi magánjogi szabályozásának átfogó képét Európában. Az uniós polgárok családjoggal kapcsolatos érdekei egyértelműen tükröződnek abban, hogy az emberek többsége elvárja az Uniótól, hogy szerepet vállaljon a tagállamok közötti családjogi szabályozás megkönnyítésében.”1 Egy 2006-os Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok 60%-a várja el ezt azt Uniótól a házassági felbontására vonatkozó jog tekintetében, a gyermekek feletti szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogalkotás tekintetében ez az elvárás 67%-os. A fiatal generáció (15–24 év) uniós jogalkotással kapcsolatos elvárásai a családjog terén még ennél is magasabb értékeket mutatnak.2 A határon átnyúló családjogi ügyek tekintetében a legmegbízhatóbb adataink a házassági ügyekről vannak, ezek körében több kutatás, hatástanulmány is készült az utóbbi években. Az Európai Unióban közel 122 millió házasságot tartanak nyilván, ebből 16 millió tekinthető nemzetközinek.3 Nemzetközi párokról akkor beszélünk, ha a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy különböző tagállamokban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, ill. olyan tagállamban élnek, melynek nem állampolgárai. 2007-ben, a 27-ek Európai Uniójában a házasságkötések száma 2,2 millió volt, a bontóperek száma meghaladta az 1 milliót. Igaz az Eurostat megállapítása, mely szerint kb. minden második házasságra jut egy bontóper. 1  Alegría Borrás: Lights and shadows of Communitarisation of Private International Law: Jurisdiction and Enforcement in Family Matters with regard to relations with third States, in: The External Dimension of EC Private International Law in Family and Succession Matters, eds: Alberto Malatesta, Stefania Bariatti, Fausto Pocar, Cedam, 2008. Padova. 99. o. 2  Flash Eurobarometer, No. 188. Family Law, Analytical Report, October. 2006. 10– 13. o. http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl188b_en.pdf 2012. január 6. 3  Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása, COM (2010) 603.

16

Előszó

Ehhez hasonlóan az ugyanebben az évben bejegyzett 211 000 élettársi kapcsolat közül 41 000 volt a nemzetközi pár.4 A határokon átnyúló szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekről nincsenek ilyen pontos adataink, ennek az az egyik oka, hogy az ilyen ügyek gyakran a házassági per járulékos kérdéseként merülnek fel, mint gyermekelhelyezés, kapcsolattartás – így nincs erre vonatkozó külön statisztika –, máskor jogellenes gyermekelvitel, -visszatartás problematikájaként. 2003-ban az Európai Unió akkori 15 tagállamában összesen több mint 1500 jogellenes gyermekelviteli ügyet regisztráltak.5 A családjogi ügyek további jelentős szegmensét kitevő családi, rokoni kapcsolatból, vagy házasságból eredő határokon átnyúló tartási ügyek számáról sincsenek pontos statisztikáink, de azt tudjuk, hogy jelenleg 12 millió uniós polgár él állampolgárságától eltérő államban.6 A házasságot felbontó vagy különválást kimondó ítéletek 80%-a kötelez tartásra, melyek teljesítésének 50%-ával adódnak problémák.7 Ha elfogadjuk, hogy évente kb. 160 000 ún. nemzetközi bontóper van az Unióban, akkor évente kb. 130 000 ügyben állapítanak meg tartási kötelezettséget, melyek felének a behajtása lehet problémás. Úgy vélem, a fenti adatok magukért beszélnek: évente sok ezer uniós polgárt érintenek közvetlenül a határokon átnyúló családjogi ügyek, amelyek jellegüknél fogva sokkal közvetlenebbül és érzékenyebben hatnak a felekre, mint pl. gazdasági ügyeik. A különváló párok növekvő száma az Európai Unióban a növekvő mobilitással párosulva elkerülhetetlenül egyre több, határokon átnyúló jogvitához vezet, mind a házassággal kapcsolatos eljárások és gyermekelhelyezés, mind a tartási igények tekintetében.

4  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye, 2.5. pont SOC/416, SOC/417 http://eescopinions.eesc.europa.eu/eescopiniondocument.aspx?language=hu&do cnr=1383&year=2011 5  http://www.hcch.net/index_en.php?act=publications.details&pid=2268&dtid=32 2012. január 6. 6  Kevesebb bürokrácia a polgárok számára: A közokiratok szabad áramlásának és az anyakönyvi okmányok joghatásai elismerésének elősegítése, COM (2010) 12. 14. 7  Forrás: Green paper on maintenance obligation, COM 2004 (254) http://eur-lex. europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2004/com2004_0254en01.pdf 6. o.

Előszó

17

2007-ben csak a polgári igazságszolgáltatás területén körülbelül 9 millió uniós polgár vett részt határokon átnyúló eljárásokban.8 Az „Európai családjog” című könyvem 2009. évi megjelenése óta további jelentős fordulatok következtek be a határokon átnyúló családjogi ügyek uniós szabályozásában, további rendeletek láttak napvilágot, amelyek azóta hatályba is léptek, és az uniós jogalkotás határozott lépéseket tett a családjogi jogvitákra alkalmazandó jog, azaz a kollíziós jog egységesítésének irányába is. Az Unió történetében éppen a családjog terén valósult meg elsőként a megerősített együttműködés, ennek keretében sikerült csak elfogadni a 2006 óta napirenden levő Róma III. rendeletet, mely a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogot határozza meg. A szakmát megosztják e rendelet elfogadásának körülményei, sokan a fragmentálódást látják benne, és úgy vélik, negatív hatással lehet a családjog területét érintő jövőbeli jogalkotási folyamatokra, míg mások határozottan üdvözlik a rendelet 2010. évi elfogadását, mondván, ez volt az egyetlen módja e szabályozási cél megvalósításának. A magam részéről, annak ellenére, hogy egyrészről jelentős sikerként értékelem a Róma III. rendelet elfogadását, ugyanakkor azt is látom, hogy több olyan kompromisszumos, egyértelműen politikai indítattású rendelkezés is bekerült e jogi aktusba, melyek ellentétesek a megerősített együttműködés céljával, és tovább csökkenthetik a rendelet amúgy is szűkített területi hatályú érvényesülését. Mindezen kételyek ellenére bízom abban, hogy amint a gyakorlatban megtapasztalhatók lesznek e jogi aktus előnyei, további tagállamok is csatlakozni fognak hozzá, melyre megvan a jogi lehetőség. Könyvünk részletesen elemzi a 2012 júniusától Magyarországon is alkalmazandó rendelet cikkeit, felhíva a figyelmet a rendelet alkalmazásának várható problémáira is. Könyvünk kommentárszerűen tárgyalja a házassági és szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek joghatósági és elismerés, végrehajthatóvá nyilvánítási szabályait rendező új Brüsszel II. rendeletet, melynek egyes cikkeit, ill. rendelkezéseit a 2009 óta napvilágot látott európai bírósági joggyakorlat lényeges tartalommal ruházta fel. A rendelet elemzésénél nagy hangsúlyt fektettünk a vonatkozó magyar szabályozás bemutatására is. 8  Az Eurobarométer 292. sz. gyorsfelmérése, „Polgári igazságszolgáltatás”, 2008. november–december.

18

Előszó

A kézikönyv további fejezetei részletesen elemzik a 2011 júniusában alkalmazandóvá vált tartási rendelet és a tartással kapcsolatos ügyekre alkalmazandó jogot meghatározó 2007. évi hágai jegyzőkönyv rendelkezéseit, és a rendelet hatálybalépésének magyar következményeit. Könyvünk a teljességre törekvés miatt bemutatja a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekre, ill. a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi következményeire vonatkozó 2011. évi rendeletjavaslatok rendelkezéseit is. A jelenlegi jogi szabályozási környezet az utóbbi években sem kevésbé összetett, mint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően, olykor még a szakemberek számára is nehezen áttekinthető és követhető, ezért úgy vélem, hogy 2012-ben időszerű újból áttekintenünk a nemzetközi családjog területére vonatkozó uniós jogalkotást, ami 2000-től folyamatosan bővül és változik, és e joganyag alatt nemcsak az uniós jogot értjük, hanem számos, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében elfogadott egyezmény vonatkozó szabályozását is. A kézikönyv a gyakorló jogászok szempontjaira figyelemmel az egyes rendeletek és más jogforrások főbb cikkeit kommentárszerűen tárgyalja, az egyes rendelkezéseket értelmező európai uniós és magyar joggyakorlat megállapításaival kiegészítve. Miskolc, 2012. május 14.

A szerző

Rövidítések jegyzéke BH

Bírósági Határozatok

Brüsszel I. rendelet

A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

Brüsszel II. rendelet

A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

Brüsszeli Egyezmény

1968. szeptember 27-i egyezmény a bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben

Brüsszel II. egyezmény 1998. május 28-án aláírt egyezmény a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben CEFL

Commission on European Family Law (Európai Családjogi Bizottság)

EBH

Elvi Bírósági Határozatok

EBHT

Európai Bírósági Határozatok Tára

EK

Európai Közösség

EU

Európai Unió

EuB

Európai Közösségek Bírósága

FamRZ

Zeitschrift für das gesamte Familienrecht

HGYE

Hágai Gyermekelviteli Egyezmény: a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény

20

Rövidítések jegyzéke

HGYVE

Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény; a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt egyezmény

Jstv.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

Jstvhr.

A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet

HL

Hivatalos Lap (Az Európai Unió Hivatalos Lapja)

HNMK

Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia

IPRax

Praxis des Internationalen Privat- und Verfahrensrechts

JK

Jogtudományi Közlöny

Kmr.

6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban

MJ

Magyar Jog

Nmjtvr.

1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról

OJ

Official Journal

Pp.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Róma I. rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/ EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról

Rövidítések jegyzéke

Róma III. rendelet

21

A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról

Új Brüsszel II. rendelet A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Tartási rendelet

A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről

Vht.

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

ZPO

Zivilprozessordnung

I. fejezet

Határokon átnyúló családjogi jogviták, az európai családjog fogalma 1. Az európai családjog fogalmának meghatározása Jelen fejezet keretei között először azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk európai családjog fogalma alatt, és hogyan értelmezendők könyvünkben a határokon átnyúló családjogi jogviták, azaz milyen eljárások – elsősorban – uniós szabályozását tárgyaljuk. Az európai családjog körében az uniós szabályozás a határokon átnyúló, azaz a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi ügyekre irányadó uniós joganyagot jelenti. Az uniós jog a házassági ügyek körében a házasság felbontásával, érvénytelenítésével, különválással kapcsolatos jogvitákra terjed ki, a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek körében a szülői felügyelet gyakorlásával, átruházásával, korlátozásával, megszüntetésével, gyermekelhelyezéssel, kapcsolattartással, jogellenes gyermekelvitel kérdésének szabályozásával kapcsolatos jogvitákra vonatkozik, emellett kiterjed a családi, rokoni kapcsolatokból, házasságból, házassági rokonságból származó tartással kapcsolatos ügyekre. Nem vonatkozik uniós jog a családjog körében a családi jogállás rendezésére (apaság, anyaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése), a házasság felbontása vagyonjogi következményeinek szabályozására, az élettársak együttélésének vagyonjogi következményeire és az örökbefogadási ügyekre. Az európai családjog azonban a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi ügyekre irányadó uniós jognál jóval tágabb kategóriát fog át, amelybe beletartoznak mindenekelőtt a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretei között elfogadott családjogi tárgyú és az európai államok között is alkalmazandó egyezmények (számuk eléri a 15-öt), mint pl. a hágai gyermekelviteli egyezmény, ill. az Európa Tanács keretei között elfogadott családjogi vonatkozású egyezmények, mint pl. a gyermekek fe-

24

Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

letti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján Luxemburgban kelt Európai Egyezmény. Az Európai Unióban a határon átnyúló családjogi ügyek kiemelt helyen történő kezelése mind a 2009-ben lezárult Hágai programban, mind a jelenlegi jogalkotási ciklust meghatározó 2010-től 2014-ig tartó Stockholmi programban egyértelműen megfigyelhető. Ennek elsődleges oka, a határon átnyúló családjogi ügyek folyamatosan növekvő száma.

2. Az uniós jog hatálya alá tartozó családjogi jogviták Mivel jelen kötet keretei között mindenekelőtt a hatályos uniós jogot, az egyes jogforrásokhoz kapcsolódó magyarázó, előkészítő dokumentumokat tárgyaljuk, az alábbiakban meghatározzuk, hogy az uniós jog körében a családjog mely területeire vonatkozóan létezik hatályba lépett és alkalmazandó szabályozás: – házasság felbontása, érvénytelenítése, különválás, – házasság felbontására és különválásra alkalmazandó jog (2012. június 21-től), – szülői felelősség körén belül: a szülői felügyelet megállapítása, átruházása, korlátozása, megszüntetése, gyermekelhelyezés és a gyermekkel való kapcsolattartás, – jogellenes gyermekelvitel, visszatartás, – családi, rokoni kapcsolatokból, házasságból eredő tartás. Könyvünk kitér a hatályos szabályozás elemzése mellett a házassági vagyonjoggal kapcsolatos rendeletjavaslatokra is. A fenti jogviták azonban csak akkor tartoznak az uniós jog hatálya alá, ha azoknak több államra kiterjedő vonatkozása van. A családjog területére vonatkozó uniós normák egyike sem ad ugyanakkor definíciót arra vonatkozóan, miként értelemezendő a családjogi jogviszonyok esetén a „több államra kiterjedő vonatkozás”, azaz, mikor minősül egy családjogi jogvita határon átnyúló jellegűnek, mikor tartalmaz ún. nemzetközi elemet, mert csak akkor tartozik az ügy az egyes uniós jogforrások hatálya alá. Ennek eldöntése nem minden esetben magától értetődő, erre könyvünk későbbi fejezeteiben bemutatott jogesetek számos példát szolgáltatnak.

Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

25

Könyvünk nem részletezi az egyes uniós tagállamok anyagi családjogát, ugyanakkor tartalmaz néhány, nemzeti szabályozást bemutató összehasonlító táblázatot a könyv függelékében, a könyvben feldolgozott témák kapcsán. Nem térünk ki továbbá az örökbefogadással kapcsolatos, a gyermek nevének meghatározásával, nagykorúvá válásával, és a gyermekek által elkövetett bűncselekmények eredményeként tett intézkedésekkel kapcsolatos nemzetközi vonatkozású ügyekre sem. A kötetben részletesen tárgyalásra kerülő uniós instrumentumok a következők: – 1998. évi egyezmény a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben, mely először vette célba a házasság felbontásával, különválással és érvénytelenítésével, és az ezekhez kapcsolódó szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket az Európai Közösségben; – A Tanács 1347/2000/EK rendelete (Brüsszel II. rendelet) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, mely lényegében átvette az 1998-as egyezmény rendelkezéseit, de már kötelező, és közvetlenül alkalmazandó közösségi norma formájában, melyre az Amszterdami Szerződés 1999-ben történő hatálybelépése teremtett lehetőséget; – A Tanács 2201/2003/EK rendelete (új Brüsszel II. rendelet) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, mely az előbbi közösségi normát váltotta fel 2005-től, és melyben jelentősen kibővültek a rendelet tárgyi hatálya alá vont szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek; – A házasság felbontására vonatkozó ügyekben alkalmazandó jogról és joghatóságról szóló zöld könyv [COM (2005) 82.], mely összegzi azokat a problémákat, visszásságokat, melyek az előbbi közösségi normák gyakorlati alkalmazása során megmutatkoztak; – Zöld könyv a tartási kötelezettségekről, [COM (2004) 254.]; – Javaslat a 2201/2003/EK rendeletnek a joghatóság tekintetében történő módosításáról és a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok bevezetéséről (Róma III. rendeletjavaslat) [COM

26

Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

(2006) 399.], mely a címében jelzett uniós normára vonatkozó módosító javaslatokat tartalmazza. – Zöld könyv a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó kollíziós szabályokról, különös tekintettel a joghatóságra és a kölcsönös elismerésre [COM (2006) 400.], mely a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályozás főbb területeinek összehangolását tűzte ki célul; – Tanácsi rendeletjavaslat a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 127.]; – Tanácsi rendeletjavaslat a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 126.]; – A Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről; – A Tanács 664/2009/EK rendelete a házassági ügyekben, a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban, valamint a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, továbbá a tartással kapcsolatos ügyekben alkalmazandó jogról szóló, a tagállamok és harmadik országok között létrejövő megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokra és e megállapodások megkötésére vonatkozó eljárás létrehozásáról; – A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (Róma III. rendelet.)

3. Családjogi tárgyú hágai egyezmények Az uniós normák mellett a velük való közvetlen és szoros kapcsolat miatt kitérünk néhány olyan nemzetközi egyezmény releváns rendelkezésére is, amelyeket a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretei között fogadtak el a részes államok. Tesszük ezt abból az okból, mert az uniós joggal párhuzamosan számos egyezmény hatályban marad az uniós jog által érintett jogviták vonatko-

Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

27

zásában is, sőt a vonatkozó uniós jogforrást kiegészítő (kiteljesítő) funkciója is van egyes hágai instrumentumoknak, így pl. a 2007. évi hágai jegyzőkönyvnek. Könyvünk az alábbi, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretei között elfogadott egyezményekre tér ki, ill. elemzi azokat részletesen: – A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény; – A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt egyezmény; – A gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény; – A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv.

4. Az uniós jogalkotás jogalapja Az uniós jogalkotás jogalapját a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió működéséről szóló szerződés „A szabadságon, a biztonságon, a jog érvényesülésén alapuló térség” című V. címének, 3. fejezete alatt, a 81. cikkben találjuk. Eszerint: (1) Az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Ennek az együttműködésnek a keretében olyan intézkedések is elfogadhatók, amelyek célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg – különösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges (…). Az EUMSz. az EKSz. 65. cikkéhez hasonlóan továbbra is fenntartja, hogy uniós jogalkotási hatáskör csak a több államra kiterjedő vonatkozá-

28

Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

sú9 polgári ügyek körében áll fenn, ugyanakkor a korábbi korlátot, mely szerint e jogalkotás csak a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben megengedett, súlytalanná teszi. Az uniós jogalkotó azonban a polgári ügyek körében a családjogi ügyek területének sajátos helyzetét továbbra is fenntartja, ennek értelmében az EUMSz. 81. cikk (3) bekezdése szerint „a (2) bekezdéstől eltérve, a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. A második albekezdésben említett javaslatról értesíteni kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, a határozat nem fogadható el. Kifogás hiányában a Tanács a határozatot elfogadhatja.” A Lisszaboni Szerződés tehát fenntartotta a Nizzai Szerződés szerinti koncepciót, mely szerint a családjogot érintő intézkedések elfogadásához továbbra is egyhangúság szükséges, ezért különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. 9  Ezzel a megszorítással kapcsolatban tesz egy találó megállapítást Katharina BoeleWoelki, az Európai Családjogi Bizottság (Commission on European Family Law, CEFL) elnöke. Meglátása szerint minden, tisztán egy tagállam joghatósága alá tartozó, nem határokon átnyúló kötelék gyorsan azzá válhat. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a Bizottságnak megfelelő lépéseket kellene tennie, hogy elkerülhetővé váljanak a jogalap hiányából eredő azon hátrányok, melyek pl. abból származhatnak, hogy a lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, mint kapcsolóelv nem megváltoztathatatlan, és az alkalmazandó jog az aktuális szokásos tartózkodási helyhez igazodik, azaz, amint a szokásos tartózkodási hely változik, az magával hozza az alkalmazandó jog megváltozását is. Az EK-Szerződés 65. cikkének ilyen értelmű kiterjesztő értelmezése esetében az Uniónak lépéseket kellene tennie az anyagi családjog harmonizálása vagy egységesítése érdekében is. Katharina Boele-Woelki: The principles of European family law: its aim and prospects, in: Utrecht Law Review, Volume 1. Issue 2. 2005/ December 162. o. http:// www.utrechtlawreview.org/publish/articles/000012/article.pdf 2009. március 12.


Az európai családjog kézikönyve