Issuu on Google+

TARTALOM BÜNTETŐ ÜGYSZAK 1

2

3

4

5

6

Nem jogos védelem címén, hanem – mert a cselekmény nem jogellenes – bűncselekmény hiányában van helye a terhelt felmentésének, ha a sértettel szemben az elveszett birtoka visszaszerzése érdekében – mert hatósági úton gyors és hatékony birtokvédelmet nem remélhet – önhatalommal lép fel, s ezzel a birtoksérelemmel arányos erőszakos magatartásával a birtoka visszaszerzését követően nyomban felhagy........ I. A felmentő ítéletben a kényszergyógykezelés alkalmazásának szükségessége kérdésében a Btk. 2010. május 1. napjával hatályba lépett 74. §-ában írt szabályok alkalmazása az ezt az időpontot megelőző elkövetéskori szabályozáshoz képest kedvezőbb elbírálást tesznek lehetővé – II. Fiatalkorú terhelttel szemben 2010. május 1. napját követően elrendelt kényszergyógykezelés esetén a kényszergyógykezelés tartamának megállapításakor nem a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntetéskiszabási szabályoknak, hanem a Btk. Különös Részében megállapított büntetési tételkeret felső határának van jelentősége............................................. I. A hivatalos személy által a törvényi előírásoknak megfelelően elkészített közigazgatási határozat akkor is közokirat, ha annak közlésére még nem került sor – II. Közokirat-hamisítás bűntette miatt pótmagánvádnak nincs helye...... I. Magánokirat hamisítás vétsége nem valósul meg, ha a valótlan tartalmú magánokirat felhasználása nem valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítása érdekében történik – II. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vétségét nem valósítja meg, aki a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tény változásának bejelentését gondatlanságból mulasztja el – III. Közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg az ügyvéd, aki közreműködik abban, hogy az erre kötelezett az eredeti alapítói döntés bejelentése elmulasztásának cégjogi következményei elkerülése érdekében későbbi valótlan tartalmú alapítói döntés alapján jelentse be a cégbíróságnak a könyvvizsgáló személyének megváltozását.......................................... I. A csalás esetében a sértett mindig kötelmi igény jogosultjává válik ugyan, ám ez a megtévesztés következménye, s nem a tévedésben levő sértett és a terhelt közötti szerződés valós tárgya – II. Az üzletszerűség kapcsán – a folytatólagossággal ellentétben – nem a rövid időközökben való elkövetésnek, hanem a rendszerességnek van jelentősége, így az ismétlődésig eltelt idő hossza önmagában véve közömbös..... Ha az előzetes letartóztatás indokoltságának felülvizsgálata során meghozott – a kényszerintézkedést továbbra is fenntartó – végzést követően a vádlott szabadlábra kerül, a megelőzően bejelentett fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás szükségességének felülvizsgálata iránt indított eljárást megszünteti............................................

7

A bíróságnak az a jogerős végzése, amellyel a perújítást elutasítja, nem ügydöntő határozat, ezért azzal kapcsolatban felülvizsgálatnak nincs helye...........................................................

23

POLGÁRI ÜGYSZAK 8 8

9

10

9 11 12

12 13

14

15

Tartási elemekkel kibővített ajándékozási szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközésének megállapítása....................................................... I. A kültag házastárs a családjogi szabályok alapján felel a beltag házastársnak a betéti társaság vagyonából behajthatatlan, a beltag mögöttes felelősségén alapuló tartozásáért – II. A tartozás fedezetének elvonását jelenti, ezért a hitelezővel szemben hatálytalan az a – valós tartalmát tekintve ingyenes – szerződés, amelyet a házastársak gyermekükkel a hitelező érvényes követelésének meghiúsítása céljából kötnek meg.......................................................... Ha a haldokló betegnek az újraélesztés megkísérlésével esélye lett volna az életben maradásra, akkor az orvosi beavatkozás elmaradása folytán az esély elvétele károkozásként értékelendő, amiért a kórház kártérítési felelőssége fennáll................................................................. Nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is perelje az okozott kár megtérítésére. A károkozó és a felelősségbiztosítója – mint egyetemleges kötelezettek – egyetemlegesen felelnek............................ A környezet veszélyeztetését a környezet használója aktív tevékenységével és mulasztásával egyaránt megvalósíthatja.................................... A vadnak a természetes élőhelyén keresztül haladó olyan közúton való hirtelen megjelenése, amelyen vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, önmagában nem jelent a vadászatra jogosult tevékenysége körében felmerült rendellenességet............................................................ Az ügyvéd jogosult a fellebbezését a fellebbezési határidő utolsó napján benyújtani. Ha ezen a napon a gépkocsija meghibásodása miatt ügyvédi irodájába eljutni nem tudott és ezért a határidő utolsó napján a fellebbezést benyújtani nem tudta, ez nem munkaszervezési vagy adminisztratív hiányosság, hanem a képviselő akaratától független, olyan objektív akadály, amely a mulasztás vétlenségét megalapozza......

24

26

31

32 34

36

38

GAZDASÁGI ÜGYSZAK 19

15

16

22

17

Fedezetelvonó szerződésnek csak az olyan vagyonátruházási szerződés minősül, amelynek tárgyából a követelés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján behajtható lenne.............. I. A gazdasági társaság vagyonába apportált ingatlan tulajdonjoga megszerzésének feltéte­ lei – II. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei................................................................... A felek a szerződésüket több okiratba foglaltan is megköthetik. Ha az egyszerű okirat szerin-

41

42


2

Tartalom

ti szerződés színlelt, a leplezett szerződés még egységet képezhet a másik okirattal. Az így két okiratban megjelenő szerződést, annak érvényes vagy érvénytelen voltát egységesen kell elbírálni...............................................................

47

MUNKAÜGYI ÜGYSZAK 18

19

20

21

22

Az a munkakör minősül magasabb beosztásnak, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb a szervezeti struktúrában elfoglalt helye vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve mindezek azonossága esetén magasabb az illetménykiegészítés vagy a vezetői illetménypótlék mértéke. Nem vezetői beosztások esetén nemcsak az a munkakör minősül magasabb beosztásnak, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, hanem az a beosztás is, amelyben magasabb az elérhető rendfokozat.......................................................... Ha a szakértői vélemény önmagával vagy más szakértő véleményével, bizonyított tényekkel nem ellentétes, és a szakértő a rendelkezésre álló adatokra, illetve az időmúlásra tekintettel a véleményét a valószínűség szintjén nyilvánítja ki, ez utóbbi nem jelenti a szakvélemény megalapozatlanságát........................................... Ha a kisiparos a házastársa segítő családtagként való foglalkoztatását az illetékes szervnél nyilvántartásba vetette, és utána a nyugdíjjárulékot is magába foglaló társadalombiztosítási járulékot megfizette, ennek időtartama szolgálati időnek számít................................................ Közalkalmazott végkielégítésének jogalapja a folyamatos határozott idejű jogviszonyok miatt is fennáll – nemcsak akkor, ha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok között hat hónapnál kevesebb időtartamú megszakítás van........... A köztisztviselő végkielégítésre jogosultságának feltételei nem azonosak a jubileumi jutalomra vonatkozó követelményekkel...................

27

24

25

26

A bejegyzésről szóló határozat közlésének elmaradása miatt jogerősen be nem fejezett ingatlan-nyilvántartási eljárást a kérelem érkezésekor hatályos jogszabály alapján kell lezárni – II. Jelzálogjogot csak a tulajdonossal kötött szerződésben lehet alapítani; ez szövetkezet részleges átalakulására is vonatkozik................. Az illeték törlésére, visszatérítésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján – két együttes törvényi feltétel esetén – akkor kerülhet sor, ha a felek a jogügyletet közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja..................................................................... A közvetített szolgáltatás és alvállalkozói teljesítés nem azonos fogalom, de mindkettő esetén csökkenthető az adóalap, mégpedig egyforma jogcímen, „közvetített szolgáltatások értéke” címen................................................................... A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott szervezet kereshetőségi joga az épí-

65

67

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK HATÁROZATAI I. 52

53

54

56 56

KÖZIGAZGATÁSI ÜGYSZAK 23

tésügyi eljárásokban nem korlátlan, kizárólag az építésügyi hatóság határozatában foglalt környezetvédelmi szakhatósági előírásokat támadhatja alappal a Ktv. 98. § (1) bekezdése alapján................................................................. Az Országos Halászati Adattár hatósági nyilvántartásában szereplő – a halászati jogosultat érintő – hibás adatot a hatóság a hiba észlelése esetén hivatalból köteles kijavítani, törölni, figyelemmel a Ket. 86. § (2) bekezdésében foglaltakra. A hatósági nyilvántartásba történt téves bejegyzés esetén a Ket. 121. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt korlátozás nem alkalmazható......................................................................

58 II.

60

63

1) A „járat törlésének” a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének l) pontjában meghatározott fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben nem kizárólag az érintett légi jármű bármely felszállása elmaradásának esetére irányul, hanem kiterjed arra az esetre is, amikor e légi jármű felszállt, azonban ezt követően bármilyen ok miatt vissza kellett térnie az indulási repülőtérre, és amikor az említett légi jármű utasait más légi járatokra irányították át. 2) A 261/2004 rendelet 12. cikkében említett „további kártalanítás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményben vagy a nemzeti jogban szereplő feltételek alapján téríttesse meg a légi fuvarozási szerződés nemteljesítéséből eredő kárt, beleértve a nem vagyoni kárt is. Ezzel szemben a „további kártalanítás” e fogalma nem szolgálhat jogi alapként a nemzeti bíróság számára arra, hogy a légifuvarozót azon utasok költségeinek megtérítésére kötelezze, akiknek a járata késett, vagy akiknek a járatát törölték, és amely költségek ez utóbbiak számára azért merültek fel, mert a fenti légifuvarozó nem teljesítette az e rendelet 8. és 9. cikkében szereplő segítségnyújtási és ellátási kötelezettségét......... 1) A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontját ekképp kell értelmezni: – „emberi embriónak” minősül minden emberi petesejt már a megtermékenyítés szakaszától kezdve, mindazon megtermékenyítetlen emberi petesejt, amelybe egy érett emberi sejtből származó sejtmagot ültettek át, valamint mindazon megtermékenyítetlen emberi petesejt, amelyet szűznemzés útján osztódásra és továbbfejlődésre ösztönöztek; – a nemzeti bíróságnak kell a tudomány állására tekintettel meghatároznia, hogy az emberi embrióból a blastocysta-szakaszban nyert

70


Tartalom

III.

3

őssejt „emberi embriónak” minősül-e a 98/44 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében. 2) Az emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazásának a 98/44 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontjában szereplő, a szabadalmazhatóság köréből való kizárása a tudományos kutatás céljára történő alkalmazásra is vonatkozik, kizárólag az emberi embrión alkalmazott gyógyászati vagy diagnosztikai célú, és annak javát szolgáló alkalmazás lehet szabadalom tárgya. 3) A 98/44 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja kizárja valamely találmány szabadalmazhatóságát, ha a szabadalmi bejelentés tárgyát képező műszaki információ megköveteli az emberi embriók előzetes elpusztítását vagy alapanyagként történő alkalmazásukat, bármelyik szakaszban is kerül sor ezekre, még akkor is, ha a bejelentett műszaki információ leírása nem említi az emberi embriók alkalmazását..... A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, különösen annak 15. és 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállamnak az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan szabályozása, amely kizárólag azért rendeli szabadságvesztéssel büntetni valamely harmadik ország jogellenesen tartózkodó állampolgárát, mert e személy – megsértve az ezen állam területének meghatározott határidőn belüli elhagyását elrendelő határozatot – jogszerű indok nélkül továbbra is e területen marad...................

4

72

5

6 76

INHALT STRAFRECHTSACHE 1

2

3

Nicht wegen Notwehrlage sondern wegen mangelnder Straftat – weil die Tat nicht rechtswidrig ist – ist der Angeklagte frei zu sprechen, wenn er, um sein Besitz zurückzugewinnen, gegen das Opfer – weil schneller und wirksamer Besitzschutz durch die Behörden nicht zu erwarten war – eigenmächtig auftritt, und mit dieser mit der Besitzstörung verhältnismäßigen gewältigen Tat sofort nach der Zurückgewinnung des Besitzes aufhört............................ I. Die Anwendung der am 1. Mai 2010 in Kraft getretenen Vorschriften des § 74 StGB im Freispruch hinsichtlich der Notwendigkeit der Unterbringung in einem psychiatrischen Krankenhaus sind – im Vergleich mit den früheren im Zeitpunkt der Begehung der Tat geltenden Regel – vorteilhafter für die Täter – II. Im Falle einer nach dem 1. Mai 2010 gegenüber einem minderjährigen Angeklagten angeordneten Zwangsheilung sind bei der Entscheidung der Länge der Zwangsheilung nicht die speziellen Regel für die Minderjährigen, sondern die in dem Besonderen Teil geregelten Höchstgrenzen der Strafe von Bedeutung............................. I. Ein durch eine offizielle Person vorbereiteter den gesetzlichen Bedingungen entsprechender Verwaltungsakt ist auch in dem Fall eine

7

öffentliche Urkunde, falls er noch nicht veröffentlicht wurde – II. In Falle der Urkundenfälschung gibt es keine Möglichkeit für eine Ersatzprivatklage.................................................... I. Das Vergehen der Urkundenfälschung wird nicht begangen, falls die Verwendung der Urkunden mit unwahrhaften Inhalt nicht zum Bewies der Existenz, Änderung oder Erlöschen eines Rechts oder einer Verpflichtung passiert – II. Versäumnis von wirtschaftlichen Datenübermittlung wird nicht begangen, wenn jemand die Änderung der Fakten der wirtschaftlichen Tätigkeit fahrlässig nicht anmeldet – III. Derjenige Anwalt begeht Fälschung öffentlicher Urkunde, der dazu beiträgt, um die Konsequenzen der Versäumnis der Anmeldung der ursprünglichen Entscheidung der Gesellschafter zu vermeiden, dass die Veränderung der Person des Wirtschaftsprüfers aufgrund einer späteren unwahrhaften Entscheidung der Gesellschafter angemeldet wird.............................. I. Im Falle eines Betruges wird zwar das Opfer immer zum Gläubiger des schuldrechtlichen Anspruchs, dies ist aber die Folge des Betruges, und nicht der eigentliche Gegenstand des Vertrages zwischen dem betrogenen Opfer und dem Täter – II. Hinsichtlich der Begehung auf kaufmännischer Weise – im Vergleich mit der fortgesetzten Handlung – ist nicht die Begehung binnen kurzer Etappen sondern die Regelmäßigkeit von Bedeutung, also der größere zeitlicher Abstand zwischen zwei Delikten ist in sich von keiner Bedeutung............................. Falls der Angeklagte nach der Beschlussfassung über die Begründetheit der Untersuchungshaft – und der Aufrechterhaltung des Zwangsmittels – auf freien Fuß gesetzt wird, das Verfahren wegen der vorher eingereichten Berufung wegen der Notwendigkeit der Untersuchungshaft wird von dem zweitinstanzlichen Gericht bewendet................................................ Der rechtskräftige Beschluss des Gerichtes durch den der Antrag um die Wiederaufnahme des Verfahrens abgelehnt wird, ist kein Endurteil, deshalb ist dagegen keine Revision möglich.

12

15

19

22

23

ZIVILRECHTSACHE 8 8

9

10 9

Der Verstoß eines durch Unterhaltselemente erweiterter Schenkungsvertrages gegen die guten Sitten......................................................... I. Der Kommanditist haftet aufgrund der familienrechtlichen Vorschriften für die aus dem Vermögen der KG ungedeckten Schulden der Ehegatte (des Komplementärs) – II. Die Gläubiger werden benachteiligt durch den Vertrag, der aus diesem Grunde den Gläubiger gegenüber unwirksam ist, der, was den wirklichen Inhalt betrifft ein unentgeltlicher Vertag ist, den die Ehegatten mit ihren Kindern abschließen um die Befriedigung der gültigen Forderung des Gläubigers zu vereiteln........................ Falls der sterbende Kranke durch den Versuch der Widerbelebung eine Chance zum Weiterleben gehabt hätte, dann ist der Wegfall der Chance durch die ausfallende ärztliche Intervention als Schadenzufügung zu beurteilen, wofür das Krankenhaus einzustehen ist............

24

26

31


4

11

12 13

14

Tartalom

Es gibt keinen rechtlichen Grund, warum der Geschädigte oder seine Vermögensversicherer neben den Haftpflichtversicherer vom sich über KfZ-Haftpflichtversicherung verfügende Schädigern keinen Schadenersatz verlangen könnte. Der Schädiger und sein Haftpflichtversicherer – als Gesamtschuldner – haften gesamtschuldnerisch............................................... Die Umweltgefährdung kann durch aktives Tun oder durch Unterlassen begangen werden.......... Das unerwartete Erscheinen eines Wildtieres auf einem durch seine Habitat durchlaufenden Weg, auf dem ein Wildgefahr zeigender Schild auch platziert wurde, ist in sich noch keine Störung im Rahmen der Tätigkeit der Jagdberechtigten................................................................... Der Anwalt ist berechtigt die Berufung an dem Letzten der Berufungsfrist einzureichen. Falls er an diesem Tag wegen des Fehlers seines Kraftfahrzeuges seine Kanzlei nicht erreichen konnte, und deswegen die Berufung nicht einreichen konnte, ist dies kein arbeitsorganisatorischer oder verwaltungstechnischer Fehler, aber eine von dem Willen des Vertreters unabhängige, objektive Hindernis, die die Unschuld der Säumnis begründet.......................................

20

32 34

22 36

16 17

Nur derjenige Vertrag gilt als den Gläubiger benachteiligender Vertrag, aus dem Gegenstand dessen die Forderung durch eine Gerichtsentscheidung, im Rahmen der Zwangsvollstreckung zu befriedigen wäre..................... I. Die Bedingungen des Erwerbs des als Sacheinlage eingebrachten Eigentums – II. Die Bedingungen der Ausübung des Vorkaufsrechts.... Die Parteien können ihre Verträge auch in mehreren Urkunden abschließen. Falls der Vertrage in der einfachen Urkunde ist ein Scheinvertrag, kann der gedeckte Vertrag doch eine Einheit mit der anderen Urkunde bilden. Dieser in zwei Urkunden erscheinender Vertrag, seine Gültigkeit oder Ungültigkeit, ist einheitlich zu beurteilen....

38 24

41 42

47

25

26

ARBEITSRECHTSACHE 18

19

Diejenige Arbeit gilt als höherer Dienst, die zur höheren Einteilungskategorie gehört, oder – im Falle der Leitungsfunktionen – höher ist die Position in der Organisationstruktur, oder höher ist der zu erreichende Dienstgrad, oder bei der Gleichheit aller dieser Merkmale ist die Lohnergänzung oder die Lohnergänzung wegen Leitungsaufgaben höher. Bei nicht Leitungsfunktionen nicht nur diejenige Arbeit gilt als höherer Dienst der in eine höhere Kategorie gehört sondern auch derjenige Grad, in dem ein höherer Dienstgrad zu erreichen ist............. Falls die Aussage des Sachverständiger weder sich selbst, noch die Aussage eines anderen Sachverständiger noch die bewiesenen Fakten widerspricht, und der Sachverständiger – im Hinblick auf die zur Verfügung gestellten Daten und auf die vergangenen Zeit – seine Aussage als Wahrscheinlichkeit ausspricht, ist diese Aussage noch nicht unbegründet...................

27

52

56 56

Das wegen dem Ausfall der Zustellung des Bescheides über die Eintragung rechtskräftig nicht beendete Immobilienregistrierungsverfahren ist nach dem im Zeitpunkt der Antragstellung gültigen Gesetz zu beenden – II. Hypothek kann nur durch einen mit dem Eigentümer abgeschlossenen Vertag gegründet werden; dies gilt auch für eine teilhafte Umwandlung einer Genossenschaft................................................... Eine Gebühr kann – aufgrund § 80. Abs. (1) Lit. c) des Gesetzes Nr. XCIII. vom Jahre 1990 – bei Erfüllung von zwei gesetzlichen Bedingungen gelöscht bzw. zurückerstattet werden, wenn die Parteien das Rechtsgeschäft durch gemeinsames Abkommen mit einer Wiedeeinsetzung in den vorigen Stand löschen, oder der Berechtigte von dem Rechtsgeschäft abtritt und dies durch den Bescheid der Immobilienbehörde bestätigt wird........................................ Die übertragene Dienstleistung und die Zulieferung sind keine identischen Begriffe, aber in beiden Fälle kann die Steuerbemessungsgrundlage erniedrigt werden, und zwar aufgrund derselben Titel „Wert von übertragenen Dienstleistungen” . ............................................. Die aktive Legitimation der zur Repräsentation von Umweltschutzinteressen gegründete Organisation ist in baurechtlichen Verfahren nicht grenzenlos, kann nur die in dem Bescheid des Bauamtes einbegriffenen fachbehördlichen Vorschriften aufgrund § 98. Abs. (1) UmwletG anfechten............................................................. Die den Fischereirechtsinhaber betreffenden Fehler in dem Landesfischerdatenhalter muss die Behörde im Falle der Erkennung des Fehlers vom Amts wegen sie korrigieren oder löschen, im Hinblick auf § 86. Abs. (2) VerwVerfG. Im Falle einer fehlerhaften behördlichen Registrierung kann die Restriktion gemäß § 121. Abs (4) lit a) VerwVerfG nicht angewandt sein.........

58

60

63

65

67

DIE ENTSCHEIDUNGEN DES GERICHTS DER EUROPÄISCHEN UNION I.

53

54

VERWALTUNGSRECHTSACHE 23

WIRTSCHAFTSRECHTSACHE 15

21

Falls der Handwerker die Beschäftigung seiner Ehegatte als aushelfender Familienmitglied bei der zuständigen Organ registrieren ließ, und die Rentenversicherung beinhaltende Sozialversicherungsbeitrag bezahlte, ist diese Zeit als Dienstzeit anzuerkennen............................... Die Grundlage der Abfindung des Bediensteten wegen Kündigung besteht auch im Falle nachfolgender, befristeter Beschäftigung – nicht nur dann, wenn es zwischen den zwei befristeteten Beschäftigungen weniger als 6 monatige Unterbrechung gab.............................................. Die Bedingungen der Abfindung wegen Kündigung sind nicht gleich wie die Bedingungen der Jubiläumsprämie...........................................

1) Der in Art. 2 Buchst. l der Verordnung (EG) Nr. 261/2004 des Europäischen Parlaments und des Rates vom 11. Februar 2004 über eine gemeinsame Regelung für Ausgleichs- und Unterstützungsleistungen für Fluggäste im Fall der Nichtbeförderung und bei Annullierung


Tartalom

II.

oder großer Verspätung von Flügen und zur Aufhebung der Verordnung (EWG) Nr. 295/91 definierte Begriff „Annullierung“ ist dahin auszulegen, dass er in einer Situation wie der des Ausgangsverfahrens nicht ausschließlich den Fall betrifft, dass das betreffende Flugzeug überhaupt nicht startet, sondern auch den Fall umfasst, dass dieses Flugzeug gestartet ist, aber anschließend, aus welchen Gründen auch immer, zum Ausgangsflughafen zurückkehren musste, und die Fluggäste auf andere Flüge umgebucht wurden. 2) Der Begriff „weiter gehender Schadensersatz“ in Art. 12 der Verordnung Nr. 261/2004 ist dahin auszulegen, dass er es dem nationalen Gericht ermöglicht, unter den Voraussetzungen des Übereinkommens zur Vereinheitlichung bestimmter Vorschriften über die Beförderung im internationalen Luftverkehr oder des nationalen Rechts Ersatz für den wegen der Nichterfüllung des Luftbeförderungsvertrags entstandenen Schaden, einschließlich des immateriellen Schadens, zu gewähren. Hingegen kann der Begriff „weiter gehender Schadensersatz“ dem nationalen Gericht nicht als Rechtsgrundlage dafür dienen, ein Luftfahrtunternehmen zu verurteilen, den Fluggästen, deren Flug verspätet war oder annulliert wurde, die Kosten zu erstatten, die ihnen durch die Verletzung der diesem Unternehmen nach den Art. 8 und 9 der Verordnung obliegenden Unterstützungs- und Betreuungspflichten entstanden sind.................. 1) Art. 6 Abs. 2 Buchst. c der Richtlinie 98/44/ EG des Europäischen Parlaments und des Rates vom 6. Juli 1998 über den rechtlichen Schutz biotechnologischer Erfindungen ist wie folgt auszulegen: – Jede menschliche Eizelle vom Stadium ihrer Befruchtung an, jede unbefruchtete menschliche Eizelle, in die ein Zellkern aus einer ausgereiften menschlichen Zelle transplantiert worden ist, und jede unbefruchtete menschliche Eizelle, die durch Parthenogenese zur Teilung und Weiterentwicklung angeregt worden ist, ist ein „menschlicher Embryo“. – Es ist Sache des nationalen Gerichts, im Licht der technischen Entwicklung festzustellen, ob eine Stammzelle, die von einem menschlichen Embryo im Stadium der Blastozyste gewonnen wird, einen „menschlichen Embryo“ im Sinne von Art. 6 Abs. 2 Buchst. c der Richtlinie 98/44 darstellt. 2) Der Ausschluss von der Patentierung nach Art. 6 Abs. 2 Buchst. c der Richtlinie 98/44, der die Verwendung menschlicher Embryonen zu industriellen oder kommerziellen Zwecken betrifft, bezieht sich auch auf die Verwendung zu Zwecken der wissenschaftlichen Forschung, und nur die Verwendung zu therapeutischen oder diagnostischen Zwecken, die auf den menschlichen Embryo zu dessen Nutzen anwendbar ist, kann Gegenstand eines Patents sein. 3) Eine Erfindung ist nach Art.  6 Abs.  2 Buchst.  c der Richtlinie  98/44 von der Patentierung ausgeschlossen, wenn die technische Lehre, die Gegenstand des Patentantrags ist, die vorhergehende Zerstörung menschlicher Embryonen oder deren Verwendung als Aus-

5

III.

gangsmaterial erfordert, in welchem Stadium auch immer die Zerstörung oder die betreffende Verwendung erfolgt, selbst wenn in der Beschreibung der beanspruchten technischen Lehre die Verwendung menschlicher Embryonen nicht erwähnt wird....................................... Die Richtlinie 2008/115/EG des Europäischen Parlaments und des Rates vom 16. Dezember 2008 über gemeinsame Normen und Verfahren in den Mitgliedstaaten zur Rückführung illegal aufhältiger Drittstaatsangehöriger, insbesondere ihre Art.  15 und 16, ist dahin auszulegen, dass sie einer Regelung eines Mitgliedstaats wie der im Ausgangsverfahren streitigen entgegensteht, die vorsieht, dass gegen einen illegal aufhältigen Drittstaatsangehörigen allein deshalb eine Haftstrafe verhängt werden kann, weil er entgegen einer Anordnung, das Hoheitsgebiet des betreffenden Mitgliedstaats innerhalb einer bestimmten Frist zu verlassen, ohne berechtigten Grund in dessen Hoheitsgebiet bleibt.............................................................

72

76

Contents CRIMINAL CASES 1

70

2

3

4

5

Not because of self-defence but because of lacking actus reus – because the act is no crime at all – is the accused to be acquitted if he uses force to recover his possession – because a quick and effective remedy would not be available – and stops using force being proportionate to the interference after recovering the possession................................................................. I. The rules concerning the necessity of a mental hospital order in the acquittal have been changed by the § 74Criminal Code of 1st May 2010, are, in comparison to the former rules, more advantageous for the perpetrators – II. In case of a mental hospital order after the 1st May 2010 concerning a juvenile, the time limit of the mental hospital care not the special rules for the juvenile have to be considered but the time limits in the special part of the Criminal Code are of importance...................................... I. An administrative act complying with the legal requirements prepared by an official person is a public document even if it has not been published yet – II. There is no place for substitute private accusation in case of forgery of public documents................................................ I. Forgery of private documents is not committed if the document has not been used in order to prove the existence, change or termination of a right or an obligation – II. Failure to provide economic data has not been committed if the person who is obliged to provide the data negligently fails to do so – III. Forgery of public document is committed by the attorney who, in order to avoid the consequences of the failure of submission the original decision of the partners, contributes to the submission of a later untruthful decision concerning the person of the auditor for the firm registry...................... I. In case of fraud, the victim will always be the creditor of the contract; however, this is the result of the fraud and not the real subject of

8

9

12

15


6

6

7

Tartalom

the contract between the perpetrator and the victim – II. Regarding the business-like commitment – in comparison to a continuous act – not the commitment within short intervals is of importance but the regular commitment and therefore the time between two acts in itself is of no importance................................................. If after reviewing the grounds for detention the means of coercion were being upheld and the accused have been freed in the meantime, the court of second instance stops the earlier initiated procedures for reviewing the necessity of detention.............................................................. The effective decision of the court by which the motion for renewal of the procedure is being denied, is not a decision in the merits of the case and therefore there is no place for review in this case...........................................................

17

19

9

10

11

12 13

14

Establishing the obvious immorality of a donation extended by elements of a contract of support................................................................. I. The limited partner of limited partnership is liable according to family law principles for the liabilities of the spouse being the general partner not covered by assets of the company – II. It is a fraudulent conveyance, an hence ineffective for the creditors, if the parents conclude a – in its real terms a gratuitous contract – by which the parents try to impede the satisfaction of the valid claims of a creditor.......................... If the dying patient had a chance of survival by an attempt of revitalisation the loss of chance as a result of lacking medical intervention is to be deemed as damage for which the hospital is liable.................................................................... There is no legal ground why the injured party (or his or her insurer) in addition to the liability insurer could not sue the wrongdoer having liability insurance for damages. The wrongdoer and his or her liability insurer are jointly liable. Environmental danger can be occurred by the user by active behaviour or by default as well..... Unexpected appearance of a wild animal on a road which is to be found on its natural habitat and where wild danger signs are placed, does not constitute any disturbance attributable to the activities of the licensee of the hunting rights..... The attorney is allowed to submit the appeal on the last day of the deadline. If he on this day cannot go to his firm because of a defect of his car and therefore was not able to submit the appeal on the last day before deadline, is no organisational or administrative defect but an objective obstacle being independent form the will of the legal representative, for which he is not liable.....

18 22

23

19 24

20

26

31

16

Such a contract is to be deemed as fraudulent conveyance by which such assets are being transferred from which the claims could have been paid by court order..................................... I. Conditions of acquiring an estate provided for the company as contribution in kind – II. Conditions of calling an option..........................

21.

22.

Those jobs belong to higher position, which belongs to a senior category of jobs, or in case of managerial positions the position in the organisational structure is higher or the available service grade is higher or if all of these are the same higher is the salary supplement or the managerial salary supplement. In case of non managerial positions not only those jobs belong to a higher position, which belong to a higher grade, but also those, in case of which higher is the available service grade.................. If the expert opinion is not contrary to itself or to another expert opinion or to prove facts and the expert relied on the available data and gave its opinion regarding the lapse of time as a probability this alter does not mean that the opinion would be unfounded.............................. If a workman registers his or her spouse as auxiliary member of family, and he paid for this person a social security contribution which included also a contribution to the superannuation then this time has to be deemed as service time........... The civil servant is entitled of redundancy payment also in case of continuous fixed term contracts not only if the break between two contracts is less than 6 months................................. The conditions of redundancy payment of a civil servant are not the same of those of jubilee bonus.............................................................

52

53

54

56 56

ADMINISTRATIVE CASES 32

23.

34

36

38

ECONOMIC CASES 15

47

LABOUR CASES

CIVIL CASES 8

The parties can conclude their contract in different contracts, as well. If the ordinary contract is a sham transaction the hidden transaction can still build a unity with the ether document. The contract embodied in two contracts, its validity or invalidity, has to be considered as a unity..................................................................

24

25

26 41 42

If the registration procedure has not been ended because of non delivery of the decision on the registration, the procedure has to be finished according to the rules applicable in time of receiving the request – II. A mortgage can only be granted by a contract concluded with the owner; this is also true for transformation of co-operatives.................................................. Cancellation or refund of fees – according to § 80 Para (1) law XCIII of 1990on the fees – can happen if two conditions are met: either the parties by mutual agreement and by applying in integrum restitution cancel the transaction or the entitled party withdraws from the transaction and provides evidence about it for the real estate authority............................................. Transferred service and performance as subcontractor are not the same expressions but the tax base can be deduced in both cases for the same reason as „worth of transferred service”.... The standing of a environmental organization in procedures concerning building cases is not unlimited, it can only challenge the decisions of environmental special agencies considered by the building authority according to § 98 Para (1) Environmental Law...............................

58

60

63

65


Tartalom

27

If a false data has been detected in the National Fishery Database – concerning the beneficiary of the fishery rights – the errors have to be corrected or deleted ex officio regarding the requirements of § 86. Para (2) Code of Administrative Procedure. In case of a false entry in the official registry the constraints of § 121. Para (4) lit a) Code of Administrative Procedure is not applicable......................................................

7

II.

67

DECISIONS OF THE COURT OF THE EUROPEAN UNION I.

1) ‘Cancellation’, as defined in Article 2(1) of Regulation (EC) No 261/2004 of the European Parliament and of the Council of 11 February 2004 establishing common rules on compensation and assistance to passengers in the event of denied boarding and of cancellation or long delay of flights, and repealing Regulation (EEC) No 295/91, must be interpreted as meaning that, in a situation such as that at issue in the main proceedings, it does not refer only to the situation in which the aeroplane in question fails to take off at all, but also covers the case in which that aeroplane took off but, for whatever reason, was subsequently forced to return to the airport of departure where the passengers of the said aeroplane were transferred to other flights 2) The meaning of ‘further compensation’, used in Article 12 of Regulation No 261/2004, must be interpreted to the effect that it allows the national court to award compensation, under the conditions provided for by the Convention for the unification of certain rules for international carriage by air or national law, for damage, including non-material damage, arising from breach of a contract of carriage by air. On the other hand, that meaning of ‘further compensation’ may not be the legal basis for the national court to order an air carrier to reimburse to passengers whose flight has been delayed or cancelled the expenses the latter have had to incur because of the failure of that carrier to fulfil its obligations to assist and provide care under Article 8 and Article 9 of Regulation No 261/2004..

III.

70

1) Article 6(2)(c) of Directive 98/44/EC of the European Parliament and of the Council of 6 July 1998 on the legal protection of biotechnological inventions must be interpreted as meaning that: – any human ovum after fertilisation, any nonfertilised human ovum into which the cell nucleus from a mature human cell has been transplanted, and any non-fertilised human ovum whose division and further development have been stimulated by parthenogenesis constitute a ‘human embryo’; – it is for the referring court to ascertain, in the light of scientific developments, whether a stem cell obtained from a human embryo at the blastocyst stage constitutes a ‘human embryo’ within the meaning of Article 6(2)(c) of Directive 98/44. 2) The exclusion from patentability concerning the use of human embryos for industrial or commercial purposes set out in Article 6(2)(c) of Directive 98/44 also covers the use of human embryos for purposes of scientific research, only use for therapeutic or diagnostic purposes which is applied to the human embryo and is useful to it being patentable. 3) Article 6(2)(c) of Directive 98/44 excludes an invention from patentability where the technical teaching which is the subject-matter of the patent application requires the prior destruction of human embryos or their use as base material, whatever the stage at which that takes place and even if the description of the technical teaching claimed does not refer to the use of human embryos................................................... Directive 2008/115/EC of the European Parliament and of the Council of 16 December 2008 on common standards and procedures in Member States for returning illegally staying thirdcountry nationals, in particular Articles 15 and 16 thereof, must be interpreted as precluding a Member State’s legislation, such as that at issue in the main proceedings, which provides for a sentence of imprisonment to be imposed on an illegally staying third-country national on the sole ground that he remains, without valid grounds, on the territory of that State, contrary to an order to leave that territory within a given period..................................................................

72

76


BÜNTETŐ ÜGYSZAK

1

Nem jogos védelem címén, hanem – mert a cselekmény nem jogellenes – bűncselekmény hiányában van helye a terhelt felmentésének, ha a sértettel szemben az elveszett birtoka visszaszerzése érdekében – mert hatósági úton gyors és hatékony birtokvédelmet nem remélhet – önhatalommal lép fel, s ezzel a birtoksérelemmel arányos erőszakos magatartásával a birtoka visszaszerzését követően nyomban felhagy [Btk. 10. §, 22. § f) pont, 1959. IV. tv. (Ptk.) 190. §, Be. 6. § (3) bek. a) pont]. A városi bíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 170. § (1) bekezdésében meghatározott könnyű testi sértés vétségében és ezért egy évre próbára bocsátotta. A megállapított tényállás lényege a következő: A terhelt és dr. H. É. sértett házastársak, de viszonyuk erősen megromlott, bontóperük is folyamatban van. A 2007. december 23-án született közös gyermeküket az anya gondozza. 2009. augusztus 23-án délelőtt a terhelt a gyermek láthatása céljából jelent meg a sértett lakásán. 13 óra körüli időben gyermekével együtt az udvaron tartózkodott, amikor a sértett jelezte: gyámhatóság által kijelölt láthatási idő hamarosan lejár. Ekkor észrevette, hogy a terhelt nadrágjának farzsebében egy diktafon van. Miközben a terhelt a teraszon a gyermekétől búcsúzott, a sértett kivette a terhelt zsebéből a diktafont, amit felszólítás ellenére sem adott vissza. Az emiatt kialakult szóváltás során a terhelt megragadta a sértett diktafont tartó jobb karját; dulakodni kezdtek és mindketten a földre kerültek. Ott a terhelt egy ízben megrúgta a sértett bal lábát és megszorította a mellkasát. A dulakodásnak az vetett véget, hogy a sértett a diktafont elengedte. Cselekményével a terhelt a sértettnek a jobb felkarján 20 mm, a bal lábán 50 mm nagyságú bőr alatti bevérzést okozott. A sérülések gyógytartama nyolc napon belüli volt. A sértett 2006. augusztus 26-án joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben könnyű testi sértés vétsége miatt. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a terhelt eshetőleges szándékkal idézte elő a sértett sérüléseit. Az a védekezése, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett, amiatt nem volt elfogadható, mert a sértetti jogtalan támadás és annak elhárítása időben nem esett egybe. A támadás már befejeződött, amikor a terhelt a tényállásban írt magatartást tanúsította. Az elsőfokú ítéletet kétirányú fellebbezés alapján a megyei bíróság felülbírálta, s azt ítéletével részben és akként változtatta meg, hogy a terheltet megrovásban részesítette. Az első- és másodfokú ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az indítványban a védő a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kérte a felülvizsgálatot. Álláspontja szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, hiszen a

vagyona – a diktafonja – ellen a sértett jogtalan támadást intézett. A terhelt kizárólag a vagyontárgya visszaszerzése érdekében fejtette ki azt a hirtelen, ösztönszerű mozdulatot, ami az egyensúlyvesztésüket és földre kerülésüket idézte elő. A diktafon visszaszerzése pedig már a földön történt meg. Fennállt annak a veszélye, hogy a sértett a diktafont megrongálja vagy tönkre teszi, ekként pedig a jogos védelem minden törvényi feltétele megvalósult; a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntetőjog szabályainak a megsértésével került sor. Indítványozta ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet büntethetőséget kizáró okból mentse fel. Emellett kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok megfosztották a terheltet a Be. 5. §-ában biztosított védelem jogától is azzal, hogy a jogos védelemmel kapcsolatos védelmi állásponttal érdemben nem foglalkoztak. A nyilvános ülésen a védő az indítványát fenntartotta. A terhelt ahhoz csatlakozva szintén a felmentését kérte. A magánvádló jogi képviselője írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok kellően megindokolták, hogy a jogos védelem szabályait miért nem alkalmazták. Utalt arra is, hogy a terhelt a bántalmazással még a diktafon vis�szavételét követően sem hagyott fel. Ezért még az esetben is, ha a cselekményével támadást kívánt volna elhárítani, mindenképpen túllépte az elhárítás szükséges mértékét. Ezért a jogi képviselő a támadott határozatok hatályukban történő fenntartására tett indítványt. A felülvizsgálati indítvány eltérő indokokból alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati jellegéből következik, hogy az csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból vehető igénybe. A Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint eljárásjogi okból felülvizsgálatra az ad alapot, ha a bíróság határozatának a meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, valamint a II–IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Ezeket az ún. feltétlen eljárási szabálysértéseket a Legfelsőbb Bíróság a Be. 423. §-a (5) bekezdésében írt rendelkezésnél fogva hivatalból is vizsgálni köteles, de ilyet az ügyben nem észlelt. Miután az indítványnak a Be. 5. §-át, egyes részeiben pedig a tényállás megalapozottságát is érintő kifogásai a felülvizsgálati okok körén kívül esnek, azokkal a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglalkozott. Ugyanakkor a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálható, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Ebből a szempontból a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. A Be. 423. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó.


Büntető ügyszak

Annak eldöntésénél tehát, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogi jogsértés, a jogerős határozatokban rögzített tényekből kell kiindulni. A Btk. 29. §-ának (1) bekezdése szerint jogos védelem folytán az nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogos védelem fogalmi meghatározásából következik, hogy jogos védelmi helyzet csak addig áll fenn, amíg a jogtalan támadás tart. Annak befejezése után e büntethetőséget kizáró ok megállapításának nincs helye. Az eljárt bíróságok a sértetti magatartást, a támadást, jogtalannak tekintették ugyan, azonban a jogos védelmi helyzetet amiatt nem állapították meg, mert a terhelt a sértett sérüléseit már a javait ért támadás befejezése – a diktafon elvétele – után idézte elő. Az irányadó tények szerint ugyanis a sértett a diktafont már megszerezte, amikor a terhelt a tényállásban írt erőszakot alkalmazta vele szemben. A jogos védelem szabályainak alkalmazásától az eljárt bíróságok helyes jogi érveléssel tekintettek el, ugyanakkor más okból tévesen vontak következtetést a terhelt bűnösségére. Tévedésük abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták az 1959. évi IV. törvényben (Ptk.) szabályozott, a birtokost megillető birtokvédelmére vonatkozó rendelkezéseket. A Ptk. 190. §-a szerint a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok vis�szaszerzése érdekében is önhatalmúlag felléphet akkor, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A törvény tehát megengedi a birtokos részére a birtoka ellen irányuló támadás elhárítását. A birtok ellen irányuló támadás fogalma szűkebb mint a birtokháborításé. Támadáson azt a magatartás kell érteni, amely közvetlenül a dolog felett gyakorolt hatalmat fenyegeti, nem pedig a dolog rendeltetésszerű használatához fűződő érdeket sérti. Ehhez képest a birtokos erőszakkal is meggátolhatja, hogy a dolog birtokát tőle elvonják, továbbá az elveszett birtokot is – a törvényben írt feltétel fennállása esetén – vis�szaszerezheti. A jogos önhatalom azonban a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjedhet túl, nem alakulhat át megtorlássá. Az alapul szolgáló tények szerint a terhelt gyermekének láthatása céljából, eseti jelleggel tartózkodott a sértett lakásán, amikor a sértett a birtokától megfosztotta azzal, hogy tőle a diktafont elvette. A köztük fennálló haragos rossz viszony miatt, s mert a diktafont felszólítása ellenére sem kapta vissza, a terhelt alappal feltehette, hogy más birtokvédelmi eszköz igénybevétele a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az ugyanis nem kétséges, hogy a hatósági út igénybevételétől gyors és hatékony birtokvédelmet nem remélhetett. A terhelt kizárólag a diktafon – a birtok – visszaszerzése érdekében ragadta meg a sértett karját; a sértett vonakodása miatt került sor a dulakodásra, és ennek során a tényállásban írt módon a sérülések okozására; végül pedig ennek eredményeként a diktafon visszaszerzésére. A terhelt a sértettnek összesen két kisebb bőr alatti bevérzést okozott. Azt követően, hogy a sértett a diktafont elengedte – szem-

9

ben a magánvádló jogi képviselőjének állításával – a sértettet már nem bántalmazta. Ekként pedig magatartása nem ment túl a birtok megvédéséhez, vsszaszerzéséhez szükséges mértéken sem. Mindebből következően a terhelt magatartása nélkülözte a jogellenességet, bűncselekmény tehát nem valósult meg. Anyagi jogi szabályt sértettek ezért az eljárt bíróságok, amikor ennek ellenére a terhelt bűnösségét megállapították. A Legfelsőbb Bíróság ezért a támadott ítéleteket a Be. 427. §-a (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával megváltoztatta, és a terheltet az ellene könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól a Be. 6. § (3) bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában felmentette. (Legf. Bír. Bfv. I. 1276/2010.)

2

I. A felmentő ítéletben a kényszergyógykezelés alkalmazásának szükségessége kérdésében a Btk. 2010. május 1. napjával hatályba lépett 74. §-ában írt szabályok alkalmazása az ezt az időpontot megelőző elkövetéskori szabályozáshoz képest kedvezőbb elbírálást tesznek lehetővé [Btk. 2. § és a 2009. LXXX. tv. 25. §-ával módosított 74. § (3) bek.]. II. Fiatalkorú terhelttel szemben 2010. május 1. napját követően elrendelt kényszergyógykezelés esetén a kényszergyógykezelés tartamának megállapításakor nem a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntetéskiszabási szabályoknak, hanem a Btk. Különös Részében megállapított büntetési tételkeret felső határának van jelentősége [Btk. 74. § (3) bek., 110. § (4) bek., (5) bek.]. A megyei bíróság ítéletével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. r. terheltet – aki 1989. január 27-én született – az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 170. § (1) és (5) bekezdése], 2 rendbeli csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete [Btk. 321. § (1) és (3) bekezdés c) pont] továbbá súlyos testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 170. § (1), (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette és a kényszergyógykezelését rendelte el. A fiatalkorú terhelt 2009. november 27. napjától már ideiglenes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt. A tényállás lényege szerint a terhelt 2005. február 17-én este az úton cigarettát kért B. R. sértettől, s mert nem kapott, őt meg akarta ütni. A sértett védekezett, s ő ütötte meg a terheltet, aki az ütéstől a földre került. A terhelt azonban utána ment és indulatában egy 8–10 cm pengehosszúságú késsel a bal lapockája alatt hátba szúrta. Ezután még 8–10 alkalommal szúrt a sértett irányába, mely szúrások közül kettő érte a sértettet, a bal vállán és a karján. A sértett sérülései nyolc napon belül gyógyultak, de a támadott testtájékra figyelemmel életveszélyes sérülés is létrejöhetett volna. A fiatalkorú terhelt, az ügyben még érintett II. r. terhelt, és egy harmadik társuk 2003. november 26-án este – pénzt, cigarettát kértek B. R. sértettől és a vele lévő L. utónevű személytől, de nem kaptak. Emiatt indulatosak lettek, a fiatalkorú terhelt és társai botokat ragadtak. Az I. r. terhelt a nála lévő 1–1,5 m hosszú, 2–3 cm átmérőjű bottal, azt két kézzel megfogva, fejbe ütötte B. R. sértettet, aki az ütéstől földre került. Fejének bal oldalán nyolc napon belül gyógyuló repesztett, zúzott sérülést szenvedett, de nyolc napon túl gyógyuló csonttöréses sérülés okozásának a reális lehetősége is fennállt. A tényállás tartalmazza, hogy a fiatalkorú terhelt mindkét


10

cselekmény időpontjában a tudathasadásos elmebetegség fiatal korban kezdődő típusában szenvedett, ami a beszámítási képességét kizárta. A betegsége jelenleg is fennáll, és tartani kell attól, hogy hasonló jellegű személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt fog elkövetni. A bíróság a 2003. november 26-i cselekmény kapcsán úgy ítélte meg, kétséget kizáróan nem volt bizonyított, hogy az I. r. terhelt – és társai – idegen dolog elvétele végett alkalmaztak volna a sértettekkel szemben erőszakot, ezért az I. és a II. r. terheltet a 2 rendbeli csoportosan, társtet­ te­seként elkövetett rablás bűntette kísérletének vádja alól bizonyítottság hiánya miatt mentette fel. Így, a Btk. 22. §-ának b) pontjában írt büntethetőséget kizáró okból „csak” az életveszélyt okozó testi sértés és a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól mentette fel az I. r. fiatalkorú terheltet. Értékelve az e cselekmények elkövetésénél irányadó körülményeket, arra az álláspontra jutott, hogy vele szemben egy évnél súlyosabb büntetést kellene alkalmazni. Ezért – figyelemmel a cselekmények személy elleni erőszakos jellegére is – megállapította, hogy a kényszergyógykezelésének a Btk. 74. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi előfeltételei fennállanak. Az elsőfokú ítéletet az ügyész az I. r. terhelt vonatkozásában tudomásul vette, csupán a II. r. terhelt terhére jelentett be fellebbezést a felmentő rendelkezés miatt. Az I. r. terhelt és védője téves minősítés és a kényszergyógykezelés mellőzése érdekében éltek jogorvoslattal. A bejelentett fellebbezéseket elbírálva az ítélőtábla a 2010. október 14. napján meghozott ítéletével a 2 rendbeli rablás alapját képező tényállást helyesbítette, s a II. rendű terhelt bűnösségét e cselekményekben is megállapította, míg az I. rendű fiatalkorú terhelt vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozatának indokolásában azonban kifejtette, hogy a fiatalkorú terhelt 2003. november 26-i cselekménye is – a II. r. terheltével azonosan – 2 rendbeli csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntette kísérleteként minősül, így őt e cselekmények vádja alól is büntethetőséget kizáró okból kell felmentettnek tekinteni. Álláspontja szerint a felmentés jogcímének a megváltoztatása nem ütközik a súlyosítási tilalomba, mert az a törvény tételesen felsorolt rendelkezései között nem szerepel. Az ítélőtábla másodfokon hozott jogerős határozata ellen a fiatalkorú I. r. terhelt javára, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott okból a fellebbviteli főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyet azzal indokolt, hogy az ítélőtábla ítéletének meghozatalakor nem vizsgálta a Btk. 2. §-át; emiatt nem rendelkezett a kényszergyógykezelés maximális tartamáról, holott az időközben hatályba lépett új anyagi jogi szabály az I. rendű terheltre nézve kedvezőbb rendelkezést tartalmazott. Az indítvány arra irányult, hogy e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet változtassa meg, és határozza meg az intézkedés leghosszabb tartamát. A Legfőbb Ügyészség – és képviselője a nyilvános ülésen – a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Észrevételezte, hogy a másodfokú bíróság a részjogerőt törvénysértően áttörve változtatta meg a felmentés jogcímét, amikor az I. r. terheltet a rablás vádja alól is büntethetőséget kizáró okból tekintette felmentettnek. Ekként viszont a terhelt legsúlyosabb cselekménye a csoportosan elkövetett rablás bűntettének kísérlete, amelyet

Büntető ügyszak

a tizennegyedik életévét tíz hónappal meghaladóan követett el. A Btk. 110. §-ának (4) bekezdése az elkövetéskor és az elbíráláskor egyaránt a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghos�szabb tartamát öt évben határozta meg arra az esetre, ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. Tekintve, hogy a Btk. módosított 74. § (3) bekezdése a kényszergyógykezelést illetően kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz, és a másodfokú elbíráláskor már ez volt hatályban, az ítélőtáblának meg kellett volna állapítania az intézkedés határozott, maximálisan öt évig tartó időtartamát. Az I. r. terhelt és a védő az ügyészi indítvánnyal egyetértett. A felülvizsgálati indítvány érdemben alapos. A Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen – egyebek mellett – felülvizsgálatnak van helye az esetben is, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Btk. 2. §-ának esetleges sérelme, olyan „más szabály”, amely alapot ad a felülvizsgálatra. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján – és a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok szerint – bírálhatja felül [Be. 423. § (2) és (4) bekezdése]. Ez alól a szabály alól csak a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt ún. feltétlen eljárási szabálysértések jelentenek kivételt, de ilyen szabálysértést az elbírálandó ügyben a Legfelsőbb Az indítvány a másodfokú ítéletet az intézkedésre vonatkozó részében, és a Btk. 2. §-ának a megsértése miatt támadta. A Btk. 2. §-a értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A cselekmények elbírálására első fokon 2009. december 18-án, míg másodfokon 2010. október 14-én került sor. Az első- és másodfokú elbírálás közötti időben, 2010. május 1-jei hatállyal a 2009. évi LXXX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése a kényszergyógykezelésre vonatkozó büntető anyagi jogi szabályokat módosította. A módosított Btk. 74. §-ának (3) bekezdése szerint a kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. Miután a korábbi jogszabály szerint a kényszergyógykezelés határozatlan idejű volt, akár az elkövető élete végéig tarthatott, a Btk. új 74. § (3) bekezdése szerint viszont relatíve határozott idejűvé vált, ezért az új rendelkezések – a Btk. 2. §-a szempontjából – egyértelműen enyhébbek. A Btk. 2. §-a kapcsán az adott időpontban hatályban lévő büntető anyagi jogi szabály csak egységesen alkalmazható, azonban a jelen ügyben az eljárás tárgyát képező bűncselekmények büntetési tételének egyikében sem következett be az elkövetés és az elbírálás közötti időben vál-


Büntető ügyszak

tozás. A támadott másodfokú határozat szerint a fiatalkorú terhelt által megvalósított személy elleni legsúlyosabban büntetendő cselekmény – a Btk. 321. § (1) és (3) bekezdés c) pont második fordulat szerinti – csoportosan elkövetett rablás bűntette. Ennek a büntetési tétele az elkövetéskor (2003. november 26-án) és a másodfokú elbíráláskor is, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés volt. Ehhez képest pedig a Btk. 24. § (1) bekezdésére figyelemmel a Btk. 22. §-ának b) pontja szerinti büntethetőséget kizáró okból felmentett fiatalkorú terhelt esetében a másodfokú bíróságnak az új jogszabályok alkalmazásával meg kellett volna határoznia a kényszergyógykezelés leghosszabb tartamát. Anyagi jogi szabályt sértett tehát az ítélőtábla, amikor az elkövetés időpontjában hatályos törvényt alkalmazta az elbíráláskor hatályos törvény helyett. A kényszergyógykezelés leghosszabb tartamát illetően a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyészi érveket nem osztotta. Kétségtelen, hogy a Btk. VII. fejezetének szabályai a fiatalkorúakra nézve az általánostól eltérő, kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaznak. Szabadságvesztés kiszabását – összhangban a Btk. 108. §-ában megfogalmazott büntetési célokkal – csak kivételesen, és az adott esetben is csak a Btk. 110. §-ában maximált tartamban engedik meg. A törvény – szabadságvesztés alkalmazása esetén – a fiatalkorú elkövető életkora szerint, és az általa elkövetett bűncselekmény szerint is differenciál; mely utóbbit illetően a különös részi büntetési tételeket veszi alapul. Az irányadó tényállás szerint a 2003. november 26-i cselekmény elkövetésekor az I. rendű terhelt a tizenhatodik életévét még nem töltötte be. Mivel a másodfokú bíróság által megállapított csoportosan elkövetett rablás büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ekként a Btk. 110. §-ának (4) bekezdése értelmében büntethetősége esetén vele szemben valóban legfeljebb öt évi szabadságvesztés lett volna kiszabható. A fiatalkorú büntetéskiszabására vonatkozó külön szabályok azonban nem jelentik egyben azt is, hogy a kényszergyógykezelés leghosszabb tartama is ezekhez igazodik. A Btk. 74. §-ának (3) bekezdésének rendelkezése szerint ugyanis a kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdésben megjelölt büntetendő cselekményre megállapított „büntetési tétel” felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. A „büntetéskiszabás” és a „büntetési tétel” a Btk. Általános Részében egymástól eltérő anyagi jogi fogalmak. Így büntetéskiszabásról rendelkezik a Btk. 40. §-ának (3) bekezdése, amikor tiltja a huszadik életévét be nem töltött elkövetővel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását, és a büntetés kiszabása körébe tartoznak a Btk. 110. §-ának a szabályai is. Ezzel szemben a büntetési tétellel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz a 87. §, amikor előírja, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés milyen más tételkeretek között szabható ki. Az pedig általános jogalkalmazási elv, hogy a Btk. Általános Részében meghatározott törvényi feltételek szempontjából mindig a Különös Részben meghatározott büntetési tétel az irányadó. A Btk. 74. §-ának (3) bekezdése a kényszergyógykezelés leghosszabb tartamát egyértelműen az (1) bekezdés sze-

11

rinti cselekményre megállapított „büntetési tétel” felső határához, illetőleg, ha életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a szabadságvesztés büntetés felső határához [Btk. 40. § (2) bekezdés] igazítja. Nem úgy szól tehát a törvény, hogy az elkövetővel szemben a cselekmény miatt büntethetősége esetére kiszabható leghosszabb büntetési tartammal azonos a kényszergyógykezelés tartama, márpedig a fiatalkorúakra vonatkozó Btk. 110. §-a csak ilyen szövegezés mellett lenne alkalmazható. Arra figyelemmel tehát, hogy a fiatalkorú terhelt által megvalósított legsúlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos cselekmény, a csoportos rablás, büntetési tételének felső határa tíz évi szabadságvesztés, a kényszergyógykezelésének a leghosszabb tartama is tíz év. A Btk. 74. §-a (3) bekezdésének ezt az értelmezését támasztja alá, hogy a szóban lévő intézkedés alkalmazása szempontjából nem az elkövető életkorának, hanem betegségének és a gyógyítása szükségességének van meghatározó jelentősége. Nyilvánvalóan erre vezethető vissza, hogy a fiatalkorúak kényszergyógykezelésére nézve a külön szabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak. A módosítás előtti szabályok sem tettek egyébként különbséget aszerint, hogy az elkövető fiatalkorú-e vagy sem, az intézkedés elrendelésére fiatalkorú és felnőtt korú elkövető esetében egyaránt határozatlan időtartammal került sor. A Be. 566. §-ában írt felülvizsgálat is mindkét elkövetői körre azonos szabályokat tartalmazott, és ez a módosítás eredményeként sem változott. Ekként tehát az rögzíthető, hogy a Btk. 110. §-ának a kényszergyógykezelés leghosszabb tartama szempontjából nincs jelentősége, szerepe ennek csak a Btk. 74. § (1) bekezdésében előírt törvényi feltételek vizsgálatakor van. Nevezetesen azt, hogy büntethetőség esetén egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene-e kiszabni, a fiatalkorúak büntetéskiszabására irányadó külön szabályok alapján kell eldönteni. A Btk. 110. §-ában foglalt külön szabályoknak – ezt meghaladóan és a büntetés kiszabása körén kívül – a jogalkotó csupán a büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából tulajdonított jelentőséget [110. § (5) bekezdés]. A kivételek ilyen konkrét meghatározottságából tehát úgyszintén az következik, hogy a kényszergyógykezelés leghosszabb tartamának a megállapításánál a szóban lévő rendelkezések figyelmen kívül maradnak. Ehelyett fiatalkorúak esetében is a személy elleni erőszakos, illetőleg a közveszélyt okozó cselekményre a törvény Különös Részében megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő idő az irányadó. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatta, és a kényszergyógykezelés leghosszabb tartamát tíz évben állapította meg. Az 1/2011. számú Büntető Jogegységi Határozat IV. pontjának megfelelően megjelölte a kényszergyógykezelés kezdő napját is. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság: a legfőbb ügyészi indítvány helytállóan mutatott rá, hogy az ítélőtábla a rablási cselekményt tekintve a részjogerőt áttörve, a Be. 348. § (2) bekezdésében írt eljárási szabály sérelmével bírálta felül az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését és változtatta meg a fiatalkorú terhelt esetében a felmentés jogcímét.


12

Ez a szabálysértés – figyelemmel a Be. 416. § (1) bekezdés kimerítő felsorolásának c) és d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokra – felülvizsgálat keretében nem volt orvosolható annak ellenére, hogy objektíve a fiatalkorú terhelt büntetőjogi helyzetének a súlyosbodását eredményezte. Eljárási szabálysértés nélkül ugyanis a kényszergyógykezelés leghosszabb tartamát az életveszélyt okozó testi sértés bűntettére megállapított büntetési tétel felső határának megfelelően, azaz nyolc évben kellett volna meghatározni. Az ügyész a felülvizsgálati indítványt a terhelt javára szólóan terjesztette elő, így a Legfelsőbb Bíróság határozatának meghozatalakor a Be. 423. §-ának (4) bekezdését sem alkalmazhatta. Ekként a Legfelsőbb Bíróság által is észlelt eljárási szabálysértés és annak a terhelt terhére jelentkező következménye a másodfokú ítélettel szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárás keretében orvosolható. (Legf. Bír. Bfv. I. 293/2011.).

3

I. A hivatalos személy által a törvényi előírásoknak megfelelően elkészített közigazgatási határozat akkor is közokirat, ha annak közlésére még nem került sor [Btk. 275. § b) pont]. II. Közokirat-hamisítás bűntette miatt pótmagánvádnak nincs helye [Be. 53. § (1) bek.]. A városi bíróság a 2010. február 9-én kihirdetett ítéletével a terheltet felmentette az ellene – a Kft. pótmagánvádló által – közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 275. § (1) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól. A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a 2010. július 1-jén meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú ítélettel megállapított – és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott – tényállás lényege a következő. 2004 januártól a terhelt a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője, munkaköre az építési hatósági ügyintézés is. A Kft. szándékában állt, hogy a tulajdonában lévő területen lakóházakat építsen, illetve azokat értékesítse. Ezért telekalakítási kérelmet nyújtott be, amihez csatolta a 2004. június 16-i Változási Vázrajzot. A kérelem alapján telekalakítási eljárás indult. 2004. szeptember 14-én a terhelt állásfoglalás végett a megyei főépítészi hivatalhoz és a megyei közigazgatási hivatalhoz fordult, mivel ellentmondás volt a Kft. által adott Változási Vázrajz és a képviselő testület részletes rendezési tervéről szóló rendelet között. A telekalakítási eljárás iratai között található egy 2004. szeptember 15-i keltezésű, a terhelt által aláírt határozat, mely felfüggeszti a Kft. által az ingatlanok – közte a 416. hrsz. ingatlan – megosztása, telekhatár rendezése iránt kezdeményezett eljárást, a megyei közigazgatási hivatal állásfoglalásáig. Ezt a határozatot a Kft., vagy más személy részére nem kézbesítették. Arra a terhelt 2004. szeptember 30-i keltezéssel, kézírással feljegyezte, hogy a telekalakítási engedély kiadható, illetőleg az egész határozatot kézzel áthúzta. A Kft. a telekalakítási kérelemmel egyidejűleg építési engedély iránti kérelmeket is benyújtott; és építésügyi

Büntető ügyszak

hatósági eljárás indult a 416/2. hrsz., 416/3. hrsz., 416/6. hrsz., 416/7. hrsz. ingatlan esetében, mindegyik ügyintézője ugyanaz volt. A Polgármesteri Hivatal, a terhelt aláírásával készült – 2004. szeptember 15-i 3092/2004. számú határozatával a 416/7. hrsz.-ú, – 2004. október 15-i 2740/2004. számú határozatával a 416/6. hrsz.-ú, 2590/2004. számú határozatával a 416/3. hrsz.-ú, – 2004. október 18-i 2553/2004. számú határozatával pedig a 416/2. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó építésügyi hatósági kérelmet felfüg­ gesztette. A határozatok indokolása – egy kivételével – egyaránt arra hivatkozott, hogy az építésügyi kérelmet azért nem lehet elbírálni, mert a telekalakítási kérelem elbírálása, a Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalásáig felfüggesztésre került. A 2590/2004. számú határozat szerint az építésügyi kérelem felfüggesztésének oka, hogy a telekalakítási kérelem elbírálása még nem történt meg. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a cselekmény nem bűncselekmény, ezért a terheltet felmentette a Btk. 275. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő közokirathamisítás bűntette miatt emelt vád alól. Egyrészt azt vizsgálta, hogy az építési engedély iránti ügyekben hozott (3092/2004., 2740/2004. és 2553/2004. számú) felfüggesztő határozat indokolása lényeges tényt hamisan foglalt-e közokiratba. Másrészt pedig azt, hogy a telekalakítási ügyben hozott (2823/2004. számú) felfüggesztő határozat létrejött-e. Hivatkozott a Pp. 195. §-ára, és kifejtette, hogy a közokiratba foglalt hatósági határozatnak anyagi bizonyító ereje nincs, mert nem bizonyítja a benne szereplő tények valódiságát. Az okirat csak abban a körben lehet közokirat-hamisítás tárgya, amennyiben a hamisítás, valótlanság a közhitelességgel egybeesik. Ehhez képest a 3092/2004., 2740/2004., és 2553/2004. számú – építési engedély iránti kérelmet felfüggesztő – határozatok indokolásának tartalmi valótlansága sem alkalmas annak megállapítására, hogy a terhelt lényeges tényt hamisan foglalt volna közokiratba. A telekalakítási eljárást felfüggesztő 2823/2004. számú határozat pedig a megszabott alakban a terhelt által elkészült, viszont kiadása nem történt meg, két hét múlva a terhelt saját kezűleg áthúzta és ellentétes tartalmú feljegyzést tett rá. Tervezetként volt az ügyiratban, később sem véglegesítették, a közokirat nem készült el. A telekalakítási eljárás felfüggesztésének tárgyában határozat nem született, senkivel szemben sem hatályosult. Nem merült fel bizonyíték arra, hogy az okirat keltezése valótlan. Ugyanakkor egy ki nem állított, el nem készült határozat esetében pedig a visszadátumozás bizonyítottsága sem lenne alkalmas a közokirat-hamisítás megállapítására. A másodfokú bíróság mindezzel maradéktalanul egyetértett. Álláspontja szerint is határozattervezetként volt a vitatott okirat az ügyiratban, később sem került véglegesítésre, nem született határozat a telekalakítási eljárás felfüggesztéséről. Utalt arra, hogy a terhelti magatartás államigazgatási eljárásnak való megfelelésének kérdése nem a büntetőjog körébe tartozik. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagán-


Büntető ügyszak

vádló, jogi képviselője útján 2010. szeptember 14-én, a terhelt terhére terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a felmentés miatt, bűnösség megállapítása érdekében. Indokai szerint az építési engedélyezés és telekalakítás iránti kérelem egyaránt a terhelt hatáskörébe tartozott. A terhelt pedig valójában nem hozott telekalakítási eljárást felfüggesztő határozatot, mégis erre hivatkozva függesz­ tette fel az építési engedélyezési eljárást. Az erre való hivatkozás tehát valótlan, lényeges tényre vonatkozott, amit a terhelt közokiratba foglalt, tehát a Btk. 275. § b) pontja szerinti bűncselekmény megvalósult. Építési engedély hiányában a Kft. nem tudta az átadási határidőket tartani, kénytelen volt építési engedély nélkül bizonyos munkákat elvégezni, emiatt a terhelt 10 milliós nagyságrendű bírsággal sújtotta. Az indítvány szerint a másodfokú bíróság tévesen tekintette vád tárgyának a telekalakítási eljárást felfüggesztő határozatot. Bár nem jogszerű, ha a terhelt hoz ilyen határozatot, utóbb viszont úgy nyilatkozik, hogy nem hozott, csak tervezett. A vád tárgya azonban nem ez, hanem az építési engedélyezési eljárásban született felfüggesztő határozatok, amelyek valótlanul tartalmazták azt a tényt, hogy van telekalakítási eljárást felfüggesztő határozat, ami akadálya építési engedély kiadásának. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a pótmagánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, felszólalásában azzal egészítette ki, hogy az időközben befejeződött közigazgatási eljárásban megállapították, hogy az önkormányzat és a Kft. ügyében a terhelt nem járhatott volna el. A védő a jogerős határozat hatályában fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány – eltérő okból és indokokkal – a következők szerint alapos. A Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Emiatt a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának b) alpontja alapján – a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben – a pótmagánvádló felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult. A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványa joghatályos. A megtámadott határozat azonban nem anyagi jogi okból törvénysértő. A Be. 423. § (5) bekezdése alapján ugyanis a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hivatalból köteles felülvizsgálni, ami – értelemszerűen – elsődlegesen vizsgálandó felülvizsgálati ok. A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjának c) alpontja alapján pedig feltétlen hatályon kívül helyezést és az eljárás megszüntetését eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. A törvényes vád fogalmát a Be. 2. § (2) bekezdése – egyébként a korábbi ítélkezési gyakorlattal összhangban – határozza meg. Ennek értelmében törvényes az a vád, melyet a vádemelésre jogosult (alaki feltétel) konkrét személlyel szemben benyújtott és tartalmazza e személlyel szembeni büntetőigény érvényesítésének ténybeli alapját, tehát eleget tesz az alanyi és tárgyi meghatározottság, valamint személyre konkretizáltság törvényi követelményének (tartalmi feltétel).

13

A Be. a pótmagánvád kapcsán az alaki feltételek körében – a Be. 53. §-a szerinti előfeltételeken túlmenően – annyi többletet tartalmaz, hogy a vádindítvány benyújtására eljárásjogi határidőt szab, valamint – amennyiben a természetes személy pótmagánvádló, illetve a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletére jogosult jogi szakvizsgával nem rendelkezik – kötelezően előírja az ügyvédi képviseletet, s a vádindítvány ügyvéd útján való benyújtását [Be. 56. § (4) bek., 229. § (1) bek., 230. § (1) bek.]. Az alaki feltételek körében a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta azt is, hogy a felrótt bűncselekmény miatt emelt vád az arra jogosulttól származik-e. A Be. 53. § (1) bekezdése alapján a sértett – a Be.-ben meghatározott esetekben – pótmagánvádlóként léphet fel. Ebből következően a sértett pótmagánvádlókénti fellépését a Be. eleve korlátok között engedi meg. A korlátok egy része értelemszerű, kifejezetten szabályozott. A Be. azonban – eltérően a sértettnek biztosított magánvádlói (52. §) és magánféli (54. §) jogosultságra vonatkozó rendelkezésektől – nem határozza meg kifejezetten a sértett pótmagánvádlóként való igényérvényesítésének anyagi jogi kereteit [eltekintve a – jelen ügy szempontjából közömbös – 199. § (3) bekezdése, valamint egyes, külön eljárásokra vonatkozó rendelkezésektől]. Nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy mely törvényi tényállá­ sok esetében van helye pótmagánvádnak. Ez azonban nem jelenti, hogy e vonatkozásban nincsenek – a Be.-ből levezethető – további korlátok. Az 52. § és az 53. § összevetéséből következően ugyanis magánindítványra büntethető és egyben magánvádra üldözendő (tehát magánvádas) bűncselekmények esetében nincs helye pótmagánvádnak. Ehhez képest, valamint a Be. 53. §, valamint a Be.-nek a pótmagánvádra vonatkozó egyéb rendelkezései egybevetett értelmében, pótmagánvádnak csak a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében van helye. Pótmagánvádlóként a sértett (értelemszerűen az adott bűncselekmény sértettje) jogosult fellépni. A Be. 51. § (1) bekezdése alapján sértett az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Sértett, s ekként [a Be. 474. § (5) bekezdése szerinti esetet kivéve] pótmagánvádló természetes vagy jogi személy egyaránt lehet. A Btk. 10. § (2) bekezdése alapján a bűncselekmény fogalma önmagában is feltételez valamilyen jogsértést, illetve veszélyeztetést. Kétségtelen továbbá, hogy minden bűncselekménynek van valamilyen kihatása, következménye akár a szűkebb, akár a tágabb környezetre. Mindez azonban nem jelenti, hogy minden bűncselekménynek feltétlenül van eljárásjogi (természetes, illetve jogi személy, ekként pótmagánvádlóként fellépésre jogosult) sértettje. Ez attól függ, hogy adott törvényi tényállás diszpozíciója tárgyi ismérvként tartalmaz-e akár passzív alanyt, akár eredményt. Ami – értelemszerűen – a jogalkotó megítélésétől függ, és egyértelműen jelzi, hogy milyen, illetve melyik igény érvényesítésének van büntetőjogban alapja. Ezzel összhangban a Be. 54. § (1) és (2) bekezdése alapján a sértett (mint magánfél) büntetőeljárásban csak azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, ami a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett. Töretlen ítélkezési gyakorlat szerint pedig ennek értelmében csak a bűncselekmény sértettjénél és a bűncselekmény közvetlen


14

következtében keletkezett polgári jogi igény érvényesíthető büntetőeljárásban. (BH 1974/294., 1978/66., 1984/439., 1989/383., 1989/393., 1990/328., 1997/429.) Ha viszont a sértett polgári jogi igénye büntetőeljárásban való érvényesíthetőségének feltétele a sérelem közvetlensége, a távoli következmény közömbös, akkor nyilvánvalóan büntetőigénye érvényesítésének lehetősége sem lehet ennél tágabb. Az ezzel ellentétes álláspont odavezetne, hogy a büntetőeljárásban a pótmagánvádló – közvetve, áttételesen ért sérelme alapján – büntetőigényt érvényesíthetne, viszont sérelméből fakadó polgári jogi igényt nem. A büntetőjogi érdekkel szoros kötöttségre utal egyébként a Be. 229. § (2) bekezdése is, amikor a sértettnek „az ellene elkövetett bűncselekményre” vonatkozó iratok megismerésének lehetővé tételét írja elő. Ha a törvényi tényállás passzív alanyt (aki szükségképpen természetes személy) tartalmaz, akkor általában az őt ért sérelem egyben eljárásjogi sértetti jogosultságot is megalapozhat. S ugyanígy, ha a törvényi tényállás eredményt tartalmaz; ez esetben is (akár passzív alanyiság nélkül is) fennállhat a sértetti jogosultság, illetve a pótmagánvádlóként fellépés lehetősége. Ha azonban a törvényi tényállás egyiket sem tartalmazza, akkor nyilvánvaló, hogy az adott bűncselekmény általi jogsértés, veszélyeztetés az állami, társadalmi, vagy gazdasági rend (mint jogtárgy) sérelmével jár, s esetleges következménye konkrét természetes, vagy jogi személyre nézve csupán áttételes. Körültekintően kell tehát vizsgálni, különösen utóbbi esetben, hogy a sértetti igény alapja a személyében való érintettség nélkül csupán a károsulti, vagyonjogi érdek, avagy a bűncselekménnyé nyilvánításban megtestesülő, büntetőjogi érdekhez szorosan kötődő, abban gyökerező olyan jog- vagy jogos érdekbeli sértettség, illetve veszélyeztetettség, amely adott (természetes vagy jogi személy) sértettre konkretizált és közvetlen. Kizárólag károsulti, vagyonjogi érdek, illetve igény érvényesítése ugyanis nem a büntetőeljárás feladata, a pótmagánvád nem a polgári jogi igény érvényesítésének újabb útja, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszköze. Mindig (és valamennyi vádindítványban felrótt bűncselekmény esetében) a konkrét törvényi tényállás mentén vizsgálandó, hogy pótmagánvádnak, ekként a sértett általi büntetőigény érvényesítésének helye van-e. Ennek eredményeként dönthető el ugyanis, hogy az adott bűncselekmény esetében a vád jogosulttól származik-e. (BKv 90., illetőleg HGY 1941., 1942., 2125.) Különösen így van ez, ha jogi személy sértett lép fel pótmagánvádlóként. Ilyenkor (mint jelen ügyben) ugyanis – értelemszerűen – a passzív alany szempontja is közömbös, mivel jogi személy passzív alany nem lehet. Jogi személy – pótmagánvádlói jogosultsága – esetében tehát annak van jelentősége, hogy a törvényi tényállás eredményt tartalmaz-e, és a bűncselekmény elkövetéséből származó sérelem közvetlen-e. Kétségtelen, hogy a Btk. 275. §-a szerinti közokirat-hamisítás bűntettének törvényi tényállása nem tartalmaz passzív alanyt, sem eredményt; védett jogi tárgya a közhitelesség, a közokirat alaki és tartalmi valódiságához, illetve a hatóság, hivatalos személy szabályszerű működéséhez fűződő közbizalom.

Büntető ügyszak

Elkövetése pedig nem közvetlenül okozza konkrét személy tényleges és közvetlen jog- vagy jogos érdekbeli sérelmét, illetve nem közvetlenül vezet annak veszélyéhez, hanem közvetve, áttételesen. Eljárása során a hivatalos személy, ebbéli minőségében ugyanis nem közvetlen, hanem a jogszabályok által létesített és közvetített viszonyban áll azzal, akit tevékenysége (intézkedése vagy annak elmulasztása) érint. Ehhez képest a közokirattal, illetve annak tartalmával, használatával érintett esetleges sérelme nem a közokirat kiállítójával, hanem mással való viszonyában keletkezhet. Következésképpen a Btk. 275. §-a szerinti – bár közvádra üldözendő – bűncselekmény miatt nincs helye pótmagánvádnak. Ez azt jelenti, hogy e bűncselekmény miatt a sértett pótmagánvádlóként nem volt jogosult vádindítvány benyújtására. Ezért jelen ügyben a vád (alaki feltételek hiánya miatt) nem törvényes, a bíróság pedig törvényes vád hiányában járt el. Az esetleges sérelem polgári jogi felróhatósága – értelemszerűen – független a bűnösség megállapítását célzó büntetőjogi igény érvényesíthetőségétől. Az elsőfokú bíróság akkor és abban tévedett, hogy a pótmagánvádlóként fellépés lehetőségét, a jogosultságot tárgyi oldalról – az adott bűncselekmény szempontjából – nem vizsgálta. Ez a vád törvényessége kérdésében való döntés. A törvényes vád hiánya pedig kezdetben a vádindítvány elutasításának [Be. 231. § (2) bek. d) pont], utána pedig az eljárás megszüntetésének oka. Az elsőfokú bíróság – iratokból és ítéletéből is kitűnően – a 2. alszámú végzésével határozatban rendelkezett a pótmagánvádló vádindítványának befogadásáról, ami helytelen. A Be. alapján az első fokon eljáró bíróságnak a vád törvényessége hiányának megállapítása esetében kell határozatot hoznia. A vád törvényességének megállapítását azonban nem kell határozatban kimondani, az kizárólag a felsőbíróság határozatának lehet tárgya, ha az alsóbíróság a törvényes vád hiányát törvénysértéssel állapította meg [Be. 373. § (1) bek. II. pont e) alpont]. A Be. 231. § (1) bekezdése értelmében, valamint a hozzá fűződő következetes ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság a vádindítványt a Be. 231. § (1) bekezdése alapján alakszerű határozat nélkül fogadja el (4/2007. BKv). Mindemellett az elsőfokú bíróság valójában tévesen foglakozott a közokiratba foglalt hatósági határozat bizonyító erejének kérdésével, ami jelen ügyben közömbös volt. A vádindítvány alapján ugyanis bizonyítás tárgyát az képezhette, hogy a terhelt hivatalos személy-e, az adott közokirat készítője-e, és a közokiratba foglalt tény, a közokirat tartalma (rendelkezése) szempontjából lényeges-e. A közokirat rendelkezésének egyedüli oka pedig – nyilvánvalóan – nem lehet lényegtelen. A másodfokú bíróság – végzéséből kitűnően – pedig valóban elértette a pótmagánvádló által érvényesített büntetőigény tárgyát. Az ugyanis – a vád szerint – nem a telekalakítási határozat, hanem az építési engedélyezési ügyekben készült 4 határozat volt. Ehhez fűződően kétségtelen, hogy egy építési engedélyezési határozat (a 2590/2004. számú) – az irányadó tényállás szerint, s amint az elsőfokú bíróság kifejtette – a vád szempontjából valójában közömbös, mivel indokolása arra hivatkozik, hogy a telekalakítási kérelem nem került elbírálásra, nem pedig arra, hogy a telekalakítási ügyben felfüggesztő határozat született.


Bírósági Határozatok