Page 1

Gál István László

A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata


Gál István László

A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata

Lap- és Könyvkiadó Kft.


© Gál István László, 2012 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 171 2

Budapest, 2012 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu, e-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.


TARTALOM

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

I. A pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A pénzmosás fogalma és fázisai . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. A pénzmosás közgazdasági fogalma . . . . . . 1.1.2. A pénzmosás büntetőjogi fogalma . . . . . . . . 1.2. Pénzmosási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. A pénzmosás gazdasági hatásmechanizmusa . . . . .

11 11 11 19 22 37

II. A terrorizmus finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A terrorizmus finanszírozásának fogalma . . . . . . . . 2.2. A terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás közös és eltérő jegyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. A terrorizmus finanszírozásának technikái . . . . . . . 2.3.1. Bűncselekmények elkövetése . . . . . . . . . . . . 2.3.2. Adományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.3. Törvényes üzleti tevékenység . . . . . . . . . . . .

42 42

III. A büntetőjogi rendelkezések magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. Dinamikus pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.2. Statikus pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.3. Saját pénz mosása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.4. Gondatlan pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. Bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. A hatályos szabályozás elemzése . . . . . . . . . 3.3. A terrorizmus finanszírozása a magyar büntetőjogban

48 49 49 51 52 53 53 60 63 64 65 69 69 72 75


6

TARTALOM

3.3.1. Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.2. A hatályos szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése . . . . . . 3.5. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Preambulum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . 4.5. Ügyfél-átvilágítási intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Fokozott ügyfél-átvilágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok . . . . . . 4.10. A bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.11. A felfedés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.12. Nyilvántartás, statisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.13. Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén . . . . . . . . . . . . . . . . 4.14. Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.15. Belső szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.16. Felügyelet, intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.17. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.18. Záró és felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . 4.19. Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

75 78 82 84

85 86 87 104 112 117 136 142 146 151 157 187 189 192 193 195 196 199 203 205

V. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . 207 5.1. Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209


TARTALOM

5.2. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4. A mentesítési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5. Adatkezelés és megkeresés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.6. A szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelezettségei és az alkalmazandó intézkedések . . . . . . . . . . . . . . 5.7. A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezések 5.8. Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . 5.9. Átmeneti és záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . VI.

7

210

210 213 214 217 219 222 225

2007. évi XLVIII. törvény a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/20085/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226

VII. A Pmt. és a Kit. várható módosításai 2013-tól . . . . . . . . . . . 230 VIII. Az Európai Unió közvetlenül hatályos joganyaga a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 IX. Jogi kötőerő nélkül: a hazai és nemzetközi szervezetek által kiadott ajánlások, állásfoglalások és tájékoztatók . . . . . . . . . 9.1. A FATF . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2. Egyéb nemzetközi szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . 9.3. A PSZÁF ajánlásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. Záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

317 317 342 344 358

XI. Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 11.1. A pénzmosás elleni nemzetközi összefogás dokumentumai és intézményei – rövid áttekintés . . 360 11.2. Magyar törvényekkel kihirdetett nemzetközi egyezmények a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513


ELŐSZÓ

2004 tavaszán jelent meg a pénzmosásról szóló első szakkönyvem1. Az azóta eltelt több mint nyolc év alatt a jogi szabályozás jelentős mértékben átalakult. A pénzmosás megelőzéséről szóló korábbi törvényt, a 2003. évi XV. törvényt felváltotta egy új jogszabály, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény. Az említett jogszabály az Európai Unió harmadik pénzmosási irányelvének 2 való megfelelést szolgálja, ez az irányelv is már a 2004-es könyvem megjelenése után látott napvilágot. Jelentősen megváltozott a pénzmosás törvényi tényállása is a Büntető törvénykönyvben az elmúlt nyolc évben, ráadásul 2013. július 1-jén hatályba lép Magyarország Új Büntető Törvénykönyve, a 2012. évi C. törvény, melynek megalkotásában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felkért szakértőként lehetőségem nyílott részt venni. Az új Btk. a pénzmosáshoz kapcsolódó témakörök tekintetében egy jelentős változást is tartalmaz: önálló bűncselekményként szabályozza a terrorizmus finanszírozását. Ilyen jelentős módosítások után gyakorlatilag kijelenthetjük: a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályi környezet teljesen átalakult hazánkban. Ezért vált fontossá egy új, a gyakorlat igényeinek is megfelelő, de elméleti megalapozottsággal megírt szakkönyv megjelentetése. Ajánlom e könyvet elsősorban mindazon jogalkalmazóknak, akik mindennapi munkájuk során, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatba kerülnek, gondolok itt elsősorban bírákra, ügyészekre, a nyomozó hatóság tagjaira (főként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség kötelékében dolgozó kollégákra), a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdaságvédelmi szakterületen A pénzmosás (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004 199 oldal.) A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. 1  2 


10

dolgozó munkatársaira, ügyvédekre, valamint a pénzügyi szolgáltató szervezetek (bankok, takarékszövetkezetek, biztosítók, pénzváltók stb.) munkatársaira. De emellett haszonnal forgathatják majd a könyvet a téma iránt érdeklődő jogászok és közgazdászok, valamint egyetemi hallgatók is, és mindazok, akik szeretnék a látókörüket bővíteni. A könyv szerkezetileg három nagyobb részből áll. Az első részben (első és második fejezet) a pénzmosás és a terrorizmus fogalmát, elkövetési technikáit ismertetem. Ezen elméleti, kriminológiai jellegű bevezetés után következik a tulajdonképpeni kommentár (a harmadik fejezettől), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetőjogi és pénzügyi, igazgatási jellegű jogszabályok magyarázata. Ezt követően a függelékben a témához kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat gyűjtöttem össze. Végezetül szeretnék köszönetet mondani a könyv megírásához nyújtott szakmai támogatásért két professzor kollégámnak, Tóth Mihály pécsi tanszékvezető egyetemi tanárnak, aki értékes tanácsaival folyamatosan segíti a szakmai fejlődésemet, és Prof. Dr. Dr. h.c. mult. Ulrich Siebernek, a freiburgi Max-Planck-Institut igazgatójának, aki lehetővé tette, hogy éveken keresztül folyamatosan több hónapot tölthessek Freiburgban, ahol minden feltétel rendelkezésemre állt a könyv megírásához. Freiburg in Breisgau, 2012. augusztus 29. Dr. habil Gál István László


I. A pénzmosás

1.1. A pénzmosás fogalma és fázisai 1. 1. 1. A pénzmosás közgazdasági fogalma A pénzmosás kifejezés a fáma szerint Al Caponétól ered, aki Chicagoszerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva a szerencsejátékokból, a prostitúcióból és a szesztilalmi törvények megsértéséből származó jövedelmét.3 Ez a szellemes történet viszont nem igaz, de az 1920-as években valóban gyakran előfordult, hogy a bűnözők nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át (mint például a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bűncselekményből szerzett készpénzt a legális bevétellel – ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a nagy összegű készpénz létezésére. Bár a „mosás”-t ma ennek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák, elképzelhető, hogy az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történő alkalmazása során alakult ki.4 A pénzmosás illegális gazdasági tevékenység, általában szolgáltatás (feltéve, ha nem az alapbűncselekmény elkövetője végzi a saját maga számára, mert ebben az esetben nem minősíthetjük közgazdasági értelemben szolgáltatásnak). A pénzmosás tehát olyan illegális, rendszerint a gazdasági szférában megvalósuló szolgáltatás, amely valamilyen (egy ko3  Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről, Park Kiadó, Budapest, 1996. 9. oldal 4  Maga a „pénzmosás” (money laundering) kifejezés egyébként először egy amerikai újságban jelent meg a hetvenes évek elején, az ismert Watergate-botránnyal kapcsolatban. Az első bíróság, amely büntetőügyben a pénzmosás kifejezést használta, szintén egy amerikai bíróság volt 1976-ban (és ugyanebben az országban vált önálló bűncselekménnyé is 1986-ban). Összehasonlításképpen: az Amerikai Egyesült Államokban ugyanebben az évtizedben még további két bírósági döntésben olvasható a „pénzmosás” kifejezés, a nyolcvanas években 213, a kilencvenes években viszont már 3643 döntésben olvasható.


I. A pénzmosás

12

rábbi bűncselekményből származó) „piszkos” összeget látszólag legális forrásból származó összeggé konvertál. A műveletek célja nem profitrealizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, ezért ez a tevékenység jellemzően kisebb-nagyobb veszteséget eredményez, mégpedig akár hosszabb távon is – ez a pénzmosás egyik tipikus ismérve. Mivel a „technológia” jórészt különböző pénzügyi műveletek felhasználásával valósul meg, közelebb jutunk a pénzmosás lényegének feltárásához, ha azt illegális pénzügyi szolgáltatásként definiáljuk. (Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás részmozzanatait alkotó egyes műveletek önmagukban szinte mindig legálisak, a műveletsorozat egésze viszont az eredetleplezési célzat miatt illegális.) A pénzmosás mint szolgáltatás folyamata – az általános szolgáltatási folyamattal összevetve – a következő: A pénzmosás mint szolgáltatás

Pénzmosás

Alap bűncselekményből származó pénz

Szolgáltatási folyamat

Input

Output

Legális pénz

A pénzmosás tehát rendszerint legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatásnak minősíthető, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljék, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen bűncselekmények elkövetőinek lehet szüksége pénzmosásra, és mikor. Az esetek egy részében a bűnözők pénzmosás nélkül is el tudják költeni a bűncselekményből származó gazdagodásukat5 (gondoljunk csak az amerikai westernfilmekre, amikor a vonatrablás után szétváló rablóbanda vezére figyelmezteti a többieket, 5  Szándékosan kerülöm a bűncselekményből származó pénz fordulatot, pénz helyett inkább az összeg, gazdagodás, vagyon terminus technicusokat használom, hiszen a magyar szabályozás, igazodván a nemzetközi tendenciákhoz és elvárásokhoz, a pénz helyett a dolog fogalmat használja. Ez lehet természetesen készpénz (sőt: ez a tipikus!), de számlapénz, értékpapír, nemesfém, műkincs stb. is. A későbbiekben erre részletesebben kitérünk.


I. A pénzmosás

13

hogy egy ideig ne kezdjenek el feltűnően költekezni). Vannak azonban olyan bűncselekmények, 1. amelyek kimagaslóan nagy összegű6 bevételhez juttatják az elkövetőket vagy 2. amelyek esetében az elkövetők rendszeresen (hetente, havonta) realizálnak bűncselekményből származó illegális jövedelmet, anélkül, hogy legális jövedelemforrásuk lenne. Ebben a két esetben túl nagy a lelepleződés kockázata, az elkövető nézegetheti otthon a bűncselekményből származó pénzt, de elkölteni nem tudja. Illetve megpróbálkozhat vele, de azzal felkeltheti az adóhatóság és a nyomozó hatóság érdeklődését.7 Ha valaki hirtelen 100 millió forint értékű házat vásárol, vagy havi egymillió forint jövedelemnek megfelelő életszínvonalon él, holott „hivatalosan” munkanélküli, könnyen gyanússá válhat. Erre talán a legjobb példa a kábítószerdíler. A bűncselekményből származó jövedelem tipikusan készpénz formájában jelenik meg, a piszkos pénz jelentős része pedig kábítószer-forgalmazásból származik. Ezt támasztja alá az az Egyesült Államokban végzett kísérlet is, melyben véletlenszerűen kiválasztott bankjegyeket vizsgáltak meg törvényszéki laboratóriumokban, és kiderült, hogy minden forgalomban lévő bankjegyen mikroszkopikus kokainnyomok találhatók! Eszerint minden forgalomban lévő amerikai bankjegyet valamikor már felhasználtak a kábítószer-kereskedelemben.8 A kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatosan köztudomású tényként említhető, hogy ez kész­ pénz­intenzív bűnelkövetési forma. Az utcán az üzleteket lebonyolító díler ugyanis nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy visszaadjon a kapott nagyobb címletű pénzből. Ez túl nagy kockázatot jelentene, hiszen magára irányíthatná az arra járók figyelmét. Ezért gyorsan történik az ügyletkötés, a díler átadja az anyagot, a vevő pedig a pénzt (mégpedig 6  Saját álláspontom szerint ez ma Magyarországon 50-100 millió forint körüli összegnagyságnál kezdődik. Két megjegyzést azonban rögtön hozzá kell tennem. Először is a magyar Btk. nem tartalmaz összeghatárt, vagyis akár 21 000 forint értékre elkövetett lopás után is bűncselekménynek minősül az erre elkövetett pénzmosás (bár, aki 21 000 forintot mos tisztára különféle tranzakciókkal, az nem teljesen normális), az általam megadott összeg tehát egy becslés, nem jogszabályi előírás. Másodszor az összegnagyság erősen függ az elkövető korábbi anyagi helyzetétől: néhány milliárd forint magánvagyonnal rendelkező elkövető könnyen hozzá tud keverni ehhez a vagyonhoz akár 300 millió forint bűncselekményből származó összeget is a lelepleződés veszélye nélkül. 7  A „két hatóság” a pénzmosás tekintetében Magyarországon tulajdonképpen „egy hatóság”: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 8  Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. Park Kiadó, Budapest, 1996. 195. oldal


14

I. A pénzmosás

pontosan annyit, amennyibe a megállapodás szerint a kábítószer kerül). A kábítószer-kereskedők tehát nagy mennyiségben halmoznak fel kis címletű bankjegyeket, ami nekik – és lebukásuk esetén a hatóságnak is – komoly problémákat okoz. Levy számpéldával is alátámasztja a felvetett probléma lényegét.9 Képzeljünk el egy drogkereskedő vállalkozást, amely ötmillió dollár értékben ad el heroint. Ilyen értékű heroin tömege mindösszesen 50 kg10, ezt viszonylag könnyű szállítani, és könnyű „dolgozni” vele. Az esetek többségében a kábítószert az utcán adják el, és a vevők kis címletű bankjegyekkel fizetnek. Egy amerikai 10 dolláros bankjegy kb. 1 grammot nyom, azaz ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy 10 dollárosokban folyik be a bevétel, akkor a teljes összeg, az 5 millió dollár tömege eléri az 500 kg-ot. Ez pedig pontosan a tízszerese a heroin eredeti tömegének. (Ráadásul a valóságban könnyen előfordulhat, hogy a vevők nemcsak 10 dolláros, hanem kisebb címletű bankjegyekkel is fizetnek, ez pedig akár az 500 kg többszörösére is növelheti a készpénz tömegét…) Egymilliárd dollár értékű heroin utcai értékesítése pedig több mint 100 tonna „piszkos pénz”-t eredményez. Ezt nehéz elkölteni a gyanú felkeltése nélkül… Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy az 1990-es évek elején az egykori kolumbiai kokainkartell-főnök, Pablo Escobar kénytelen volt 40 millió dollár készpénzt leírni veszteségként, mert az elrothadt egy kaliforniai alagsorban. Nem tudta ugyanis elég gyorsan beforgatni a mosási körfolyamatba.11 (Pablo Escobart egyébként a Forbes magazin 1988-ban a Föld leggazdagabb emberei közé sorolta, vagyonát több milliárd dollárra becsülték.) Egyes esetekben a lefoglalt pénz megszámolása már önmagában komoly feladat. „A készpénz mennyiségét, illetve tömegét hangsúlyozandó, megjegyezzük, hogy a rendőrség által leleplezett ügyekben a lefoglalt készpénzt nem számolják, hanem mérik. Létezik egy, a mérés során használt, előzetes tapasztalatokon alapuló számítás arra, hogy 1 kg 10, 20 vagy éppen 100 dolláros címletű bankjegyköteg milyen összegnek felel meg (US dollárban).”12 9  Steven Mark Levy: Federal Money Laundering Regulation (Banking, Corporate, and Securities Compliance). New York, 2003. 1. fejezet 7. oldal. 10  Az eredeti példában természetesen fontban adta meg az amerikai szerző a súlyokat, mi viszont a jobb áttekinthetőség érdekében SI mértékegységre átszámolva dolgoztunk. 11  Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. Park Kiadó, Budapest, 1996. 191. oldal valamint: Henry B. Gonzalez: New and Continuing Challelnges in the Fight Against Money Laundering, 20 Fordham Int’l L.J. 1997. 1543. és 1545. oldal. 12  Dr. Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, MNB Műhelytanulmányok 5. MNB Információs Főosztály, 1994. 10. oldal.


I. A pénzmosás

15

Idekapcsolódó kérdéskörként szólnunk kell még a likviditásról, amely a pénz (főként a készpénz) egyik lényeges tulajdonsága. A „pénzforma a leglikvidebb, ezért a vagyon pénzformában történő tartásáért járó likviditási prémium (l) kiemelkedően magas a többi vagyontartási formához képest. Ezzel szemben viszont a pénznek gyakorlatilag nincs hozama (q), ami a vagyon tőkejavakban történő tartási formáinál megjelenik. Természetesen minden vagyontartási formánál fellépnek bizonyos »tartási« költségek (c). Ezek a pénz esetében eléggé elenyészők, más formáknál viszont érdemi súllyal jelennek meg.”13 Ahhoz, hogy a vagyontartási formák között választani tudjunk, az említett három tényezőt a következő módon kell figyelembe vennünk: qi-ci+l i. Eszerint tehát akkor választunk (preferálunk) egy vagyontartási formát, ha annak a költségekkel csökkentett hozama a likviditási prémiummal megnövelve nagyobb, mint a többi lehetséges alternatív vagyontartási formáé. Témánk szempontjából a pénz érdemel kiemelt figyelmet. A bűncselekmény elkövetéséből származó pénznek azonban az átlagosnál magasabbak a tartási költségei, likviditása pedig lényegesen kisebb, és az ilyen pénz mennyiségének növekedésével a likviditás egy idő után a nullához konvergál (a nagy mennyiségű, bűncselekményből származó pénz ugyanis nem költhető el a gyanú felkeltése nélkül). Ráadásul a hosszú tartási periódus alatt a papírpénz sérülhet, nem is beszélve az infláció értékcsökkentő hatásáról. Megállapíthatjuk tehát, hogy a „piszkos pénz” nem igazán szerencsés vagyontartási forma, más eszközökre kell átkonvertálni vagy tisztára kell mosni…

Egy általános félreértést is szeretnénk eloszlatni, ezért elhatároljuk a pénzmosást az adócsalástól. A két jelenséget sokan, gyakran még a médiá­ban is összemossák, holott gyökeresen eltérő jellemvonásokat mutató bűncselekményekről van szó. A gazdasági tevékenység gyakorlása során megvalósított pénzmosás álláspontunk szerint nem más, mint az adócsalás komplementer művelete. Adócsalást általában úgy szoktak elkövetni, hogy a bevétel egy részét eltitkolják vagy a költségeket a valósnál nagyobbnak tüntetik fel. Alapvető közgazdasági összefüggésnek számít, hogy a jövedelem (profit) az összbevételnek az összköltséggel csökkentett része, amit a következő formulával szoktak jelölni:

Л = TR-TC 13  Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó Pécs, 1992. 32. oldal


I. A pénzmosás

16

Mivel a pénzmosásnak a gazdasági tevékenység segítségével megvalósítható változatát az adócsalás komplementer műveleteként definiáljuk, e bűncselekmény elkövetésének logikája itt fordított, azaz vagy a költségeket kell a ténylegesnél kisebb mértékűnek, vagy (és ez a gyakoribb) a bevételeket kell a valóságosnál nagyobbnak feltüntetni. Szinte köztudomású tény, hogy hazánkban senkinek nem jelent komoly problémát az, hogy fiktív költségszámlákkal csökkentse az adózás előtti jövedelmét. (Azt már csak kellő rosszindulattal feltételezhetnénk, hogy az adójogszabá­ lyok megalkotásakor a jogalkotó eleve számol azzal, hogy nagyon sokan kevesebb jövedelmet vallanak be a ténylegesnél, és az adókulcsok is ehhez a de facto helyzethez igazodnak…) A fiktív számlázás elterjedtségét támasztja alá az is, hogy rendszeresen buknak le ún. „számlagyárak”, azaz olyan, valós gazdasági tevékenységet nem folytató vállalkozások, amelyek a számlaérték néhány százalékáért korlátlan mennyiségben, tényleges gazdasági teljesítés nélkül állítanak ki számlákat, majd egy idő után a valódi tulajdonosok eltűnnek a pénzzel (a cég bejegyzett tulajdonosai pedig vagy nem létező személyek, vagy hajléktalanok, akiktől természetesen nem lehet behajtani a hátramaradt köztartozásokat). Ezek után könnyen beláthatjuk: ha fiktív költségszámlát viszonylag könnyű szerezni, akkor fiktív bevételi számlát még inkább, ezért ráadásul még néhány százalék jutalékot is lehet kérni, és az adóhatóság sem fog gyanakodni, ha valaki vállalja, hogy rendszeresen befizeti a fiktív bevételei után a közterheket. Adócsalás és pénzmosás persze ettől függetlenül kapcsolódhat egymáshoz: ha az adócsalás az előcselekmény, és az ebből származó piszkos pénzt mossák tisztára, akkor a két bűncselekmény összekapcsolódik. A pénzmosás fogalmának a meghatározásával kapcsolatos utolsó kérdéskörünk a pénzmosás fázisainak a bemutatása. A legelterjedtebb séma az Egyesült Államokból származó három fázis modell. A pénzmosást eszerint három szakaszra szokták felosztani; a folyamat azonban nem szükségszerűen járja be mindhárom fázist. A klasszikus folyamatábra az elhelyezés, a rétegzés és az integrálás stádiumait tartalmazza. Ezt a következő ábra szemlélteti: A pénzmosás folyamata Elhelyezés

Rétegzés (bújtatás)

Integrálás


I. A pénzmosás

17

Az elhelyezés (placement) fázisában a készpénz elválik az alapbűncselekménytől, és pénzügyi szervezetekhez kerül. A bűncselekményből származó pénzt a bűnözők általában a bankokba viszik, onnan rövid időn belül átutalják más bankba, átváltják más fizetőeszközre. Az elkövetők gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bűncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba, s ezért a közreműködőt (más néven strómant) jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenőrzik, hogy a közreműködők az ő javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelő helyre. Az ok nyilvánvaló: ha a stróman rájön, hogy bűncselekményből származó pénzről van szó, akkor azt kockázat nélkül (pontosabban: büntetőjogi kockázat nélkül) eltulajdoníthatja, feljelentést úgysem tesznek ellene. Ennek a módszernek köszönhetően a bűnöző kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közreműködőt azonosítják. E fázisra jellemző továbbá, hogy az elkövetők a készpénzt úgy rendszerezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egyszerre vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötelezettség alá eső határ alatt maradjon. Ezt nevezzük strukturálásnak.14 Alkalmazott módszer a bűncselekménnyel külföldön szerzett pénzt úgy átjuttatni a határon (elektronikus átutalással vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés elősegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (például kaszinók, áruházak, éttermek, pénzváltóhelyek stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a „piszkos”, „mosásra váró” jövedelmet. Fedő vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és ügyvezetők) mögé bújtatják a bűncselekményből származó tőkét, melyek teljes mértékben a jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletkezett nyereséget már mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. Gyakran előfordul hamis dokumentumok előállítása és felhasználása is ebben a fázisban. Sok esetben vesznek igénybe alacsony szabályozottsági fokon álló pénzváltó helyeket – akár az átváltani kívánt készpénz külföldre csempészése árán is. Ez a szakasz a legrövidebb, mert a bűnözők igyekeznek minél hamarabb megszabadulni a bűncselekményből származó készpénztől. A cselekmény itt, az elhelyezési fázisban fedezhető fel ugyanis a legkönnyebben. „Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, 14  Molnár Csaba: Néhány gondolat a pénzmosásról (=ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 6. oldal).


18

I. A pénzmosás

amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni.”15 A második szakaszban, amelyet rétegzésnek vagy bújtatásnak fordíthatunk (layering), az illegális jövedelmet elválasztják a forrástól, a bevételeket elrejtik úgy, hogy a jövedelem megszerzője, valamint a bűncselekményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztező és fedő műveletek, vásárlások, elektronikus átutalások, többszöri átutalás, tehát komplex pénzügyi tranzakciók révén. Jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerződések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. Előfordul papíron létező, fantomtársaságok, -személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. Tipikus rétegzési módszer az illegális bevétel kisebb összegekre bontása és továbbutalása több, rendszerint külföldi pénzintézethez, vagy a vásárolt anyagi javak továbbértékesítése, és a befolyt jövedelem befektetése. A legalizálás során az integráció (integration) az a részmozzanat, amellyel a pénzmosó törvényes magyarázatot tud adni a hirtelen felgyülemlett vagyonára. Itt a lebukás veszélye viszonylag kicsi, ebben a fázisban már legtöbbször csak informátor segítségével lehet az elkövetők nyomára akadni.16 Ebben a fázisban a bűncselekményből származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. A bűncselekményből származó vagyont beillesztik egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntetik fel, mind a bevételi, mind a kiadási adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a „mosott” pénzt. (Például: az üzlet, vendéglő nagyobb értékesítési forgalmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) Az integrálás során gyakran alkalmazott módszer ano-

15  Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. Park Kiadó, Budapest, 1996. 38. oldal. 16  Bardócz Csaba: Pénzmosási technikák (=Belügyi szemle 1997. 3. szám 76. oldal).


I. A pénzmosás

19

nim társaságok létrehozása olyan országokban, ahol a titokvédelmi szabályok garantálják a névtelenséget.17 A fentieket összefoglalva a pénzmosás fogalmát a következőképpen definiáljuk: olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.

1.1.2. A pénzmosás büntetőjogi fogalma A pénzmosás büntetőjogi fogalma eltér a közgazdasági és kriminológiai meghatározásoktól. Büntetőjogi értelemben – és ha a pénzmosás megelőzésében és megakadályozásában érdekelt szolgáltató fejével gondolkozunk, ezt a meghatározást célszerű szem előtt tartani – a pénzmosás közgazdasági fogalmának bármely részmozzanata pénzmosásnak minősül. Vagyis: nem kell bizonyítania a hatóságnak, hogy a teljes pénzmosási folyamat megtörtént, elég ha a pénzmosás bármely részmozzanatát megvalósítja valaki valamely illegális eredetű összegre, és ő máris pénzmosónak minősül! (Elég tehát egyetlen átutalás, egyetlen gazdasági esemény.) A 2013 nyarától hatályos, új magyar Btk. szerint pénzmosás büntetőjogi fogalmának a lényege a következő: 1. a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetéséből származó – dolog átalakítása, átruházása, pénzügyi tevékenység végzése vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele eredetleplezési célból vagy a büntetőeljárás meghiúsítása céljából, – dolog eredetének eltitkolása18;

2. a más által elkövetett – szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó – dolog,

17  A fázisokkal kapcsolatban lásd: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. számú ajánlása a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelőzése érdekében. 1. oldal (www.pszaf.hu/ajanlasok/2002/3-2002.htm – 2003. június 15.). 18  Az új Btk. Indokolása a Bécsi Egyezményre hivatkozik, melynek 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii) alpontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani: „javak valódi természetének, forrásának, helyének, a felettük való rendelkezésnek, mozgásuknak, a javak tulajdonlásának és a tulajdonláshoz kapcsolódó jogoknak eltitkolását és leplezését, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekményekből, vagy ilyen bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésében való részvételből származnak”. Véleményem szerint ez már a büntetőjogi felelősség olyan mértékű kitágítását jelenti, amely ellentmond az alkotmányos büntetőjog követelményrendszerének.


I. A pénzmosás

20

– megszerzése saját célra vagy harmadik személynek, – megőrzése, kezelése, használata vagy felhasználása, azon vagy az ellenértékén más anyagi javak megszerzése, feltéve, hogy a dolog eredetét az elkövető az elkövetés időpontjában ismerte;

3. szabadságvesztéssel büntetendő, saját előcselekmény elkövetéséből származó dolog – ezen eredetének leplezése céljából, – gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele;

4. gondatlanságból a szabadságvesztéssel büntetendő előcselekmény elkövetéséből származó dolog – gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. A négy alaptípust a főbb jellemzőik alapján a következő elnevezésekkel jelölhetjük meg: 1. dinamikus pénzmosás, 2. statikus pénzmosás, 3. saját pénz mosása, 4. gondatlan pénzmosás. A pénzmosással kapcsolatos hatályos büntetőjogi szabályokat egy ábrán is összefoglalhatjuk:

Pénzmosás a magyar büntetőjogban 

Klasszikus pénzmosás

Dinamikus pénzmosás

Statikus pénzmosás

Saját pénz mosása

Gondatlan pénzmosás

Bejelentési kötelezettség elmulasztása

A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata  

A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you