Page 32

Emberkép szövetében szembesülünk a számunkra elfogadható, illetve ellenszenves értékekkel és attitűdökkel, ezek kapcsolatával. A legutóbbi tanulmány-gyűjtemény két, a közgondolkodás homlokterében lévő probléma köré épül.

A filmek túlnyomó többségében megjelennek a nemek viszonyai, ezzel együtt pedig a nemi szerepek, sztereotípiák és hatalmi viszonyok is ábrázolásra kerülnek. A társadalmi nemi identitás, az abból eredő konfliktusok, a nemi szerepek átalakulása, esetleges válsága mindannyiunk számára megélt tapasztalat, akár bevalljuk, akár nem. Az etnikai identitással hasonló a helyzet. Vegyük például napjaink forró témáját, a migrációt. Meggyőződésem, hogy a véresszájú migránsellenesek túlnyomó többsége olyan ember, aki soha nem beszélgetett még bevándorlókkal. De a romák kapcsán is egy sor negatív előítélet él a magyar társadalomban. A mozi nem fogja ezeket a problémákat megoldani, de objektívebb képet kínál róluk, továbbá életközeli helyzetben mutat be más életmódokat és identitásokat. A filmek ugyanakkor nem csupán társadalmi állapotokat rögzítenek, de befolyásolják is azokat: a sztereotípiák megerősödésében éppúgy szerepet játszanak, mint az azok elleni küzdelemben. Minket elsősorban a társadalmi képzetek, az alkotói szemléletek és a nézői érzékenység filmekben létrejövő dinamikus viszonya érdekel. Mennyi idő alatt készült el a kötet? Gy. Zs.: A kötet a konferenciát követő második évben jelent meg a Brit Kultúra Tanszék, illetve egy OTKA projekt pénzügyi támogatásának köszönhetően. A szerkesztés során több körben dolgoztunk együtt a szerzőkkel, akikkel kiváló, szellemileg inspiráló viszonyunk van. A kiadó biztosította a tapasztalt tördelőszerkesztőt is, akivel nagyon jól tudunk dolgozni. Miért tartjátok hiánypótlónak a könyveket? K. Gy.: A ZOOM kötetek azért hiánypótlók, mert a nyugati filmtudományban bevett, szakmailag frissnek és relevánsnak tartott megközelítésmódokat, fogalmi-elméleti kereteket és módszertant alkalmazzák a magyar filmre és társadalmi jelenségekre. Be kell pótolni az államszocialista korszak alatt felhalmozódott szakmai lépéshátrányt, illetve össze kell kapcsolni az úgynevezett nyugati szakmai eredményeket a helyi kultúra sajátságai között megtermelődő lokális tapasztalatokkal, identitásokkal, kulturális gyakorlatokkal.

30

Ez nemcsak a hazai filmkutatás európai vagy globális integrációja szempontjából lényeges, de a magyar filmek nemzetközi fogadtatása szempontjából is. Fontos, hogy az art mozikba járó mozirajongók, vagy épp a nemzetközi fesztiválzsűrikben ülő szakemberek jobban értsék a kis és kevéssé ismert kultúrákból származó filmeket. Egy film ezer szállal kapcsolódik az azt körülvevő társadalmikulturális valósághoz, aminek egy részét el kell magyarázni, ki kell bontani az ebben kevésbé jártasok, így a külföldiek számára. Például egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy konkrét jelenet beállításai között tett gesztusban vagy kimondott mondatban mennyi a dráma és mennyi a humor, vagy a humorban mennyi az önirónia és mennyi a társadalomkritika, és ha társadalomkritika, akkor milyen konkrét problémákról is van szó. A kritikusok és filmkutatók feladata részben az, hogy ezt kibontsák, érthetővé tegyék az adott filmkultúrában nem járatos hazai vagy külföldi nézők felé. Ezért is publikálunk mindketten sokat angol nyelven is, nemzetközi folyóiratokban. Persze Kelet-Európa hagyományosan konzervatív beállítottságú genderpolitikai helyzete miatt külön aktualitása és kulturális szerepe van az ehhez hasonló könyveknek. Emiatt az ideológiai kontextus miatt különösen fontos ezekről a témákról racionális, nyitott, kritikus, elemző, tárgyszerű, a megértésben érdekelt diskurzusokat folytatni. Sajnos a 21. század, mint tudjuk, eddig nem nagyon kedvez a szexuális vagy etnikai kisebbségek elfogulatlan megértésének, ahogy általánosságban a nemiség és identitás összetett viszonyai megértésének sem. Érdemes és érdekes észrevenni, hogy a társadalmak igazságosabbá válása, vagy a kisebbségek emancipációja nem egyenes vonalú folyamat a nálunk komolyabb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban sem. Egy filmes példával élve elmondható, hogy a 20-as és 30-as évek amerikai mozijában sokkal szabadabb volt a homoszexualitás ábrázolása, mint mondjuk az ötvenes években. Ma is egy konzervatívabb korszakot élünk, politikai szempontból mindenképp, és ilyenkor különösen fontos, hogy a művészek és a tudósok némileg ellensúlyozni tudják a politikai diskurzusok reduktív szemléletét.

De aktuálpolitikai helyzettől függetlenül is elmondható, hogy az emberi identitás mintázatai mindig milliószor összetettebbek, mint a politikai ideológiák sugallta minták, ezért a rendezői film és az ezzel foglalkozó kutatói munka mindig hiánypótló.

Profile for Humen Magazin

Humen Magazin 2019. 04. szám (május)  

Humen Magazin 2019. 04. szám (május)  

Advertisement