__MAIN_TEXT__

Page 1

HÍREK PLETYKÁK GASZTRONÓMIA POLITIKA TÉNYEK WELLNESS SPORT

0 0 8

s e v

é

Piri néni: Szépen megvagyunk Ha meg szerettem volna érteni falubéli viszonyokat, vagy félig elmondott történeteket kellett kiegészíteni, Piri nénihez mentem. Az idén hetvenkét éves örök optimista és varázslatos derűvel megáldott asszony szinte mindenre és mindenkire pontosan emlékszik. Ő az a Piri néni, akit béketűréséből, kedves és befogadó lelkületéből nem nagyon lehet kibillenteni. Piri néni sorsa, élete összeforr Kiskutassal. 2011-ben, amikor falunk jubilál, különösen fontos a visszaemlékezés és a közelmúlt tanúságtétele. A 800 éves Kiskutason Piri néni úgy gondolja: „A szerelem elmúlik, de az összetartozás megmarad.” Mint sok lényeges dologban, ebben is igaza van… Simon Oszkárné, Piri nénivel Halász Gábor készített interjút, amely a 3. oldalon olvasható.

Jubileumi tiszafa a Faluház udvarán A 800 éves Kiskutas rendezvénysorozat alkalmából rendezett sajtótájékoztató, jubileumi faültetéssel zárult 2011. május 5-én. A faluvezetés egy tiszafát ültetett el a Faluház kertjében. Halász Gábor polgármester elmondta, azért a tiszafát választotta, mert egyedi, különleges, kemény és tömör, olyan, mint Kiskutas.

A hír mégis igaz: Csepregi Éva Kiskutasra jön A Kiskutas Napja szervezői korábban cáfolták, hogy a 800 éves Kiskutason 2011. július 30-án Neoton koncert lesz. Kiskutas polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, a Zalai Hírlap munkatársait már értesítette, hogy a hír tényleg igaz, Csepregi Éva valóban

fellép Kiskutason, viszont nem ez a legjelentősebb produkció Kiskutas Napján. A polgármestertől – aki egyben az EGO Színpad művészeti vezetője – azt is megtudtuk, hogy a társulat a legnagyobb, a leghíresebb Neoton slágerekből álló Szép nyári nap című produkciót állítja színpadra július 30-án, melyben a Neoton Família sztárénekesnője is közreműködik. Csepregi Évával Király Erika készített villáminterjút, amely a 3. oldalon olvasható.

A Térfigyelô kérdezi Miután Kiskutas Község csatlakozott a Virágos Magyarországért programhoz, nagy jelentőséggel bír mind a falu közterületeinek, mind a magánporták rendezettsége. A Térfigyelő stábja a következő kérdéssel bombázta a kiskutasi lakosságot: folytatás a 2. oldalon...


TÉRFIGYELŐ A TÉRFIGYELŐ KÉRDEZI folytatás az 1. oldalról... Visszaállítsuk-e a „Tiszta udvar, rendes ház” akciót? Elmond-e rólunk valamit, hogy milyen a portánk? – Igen, mert ez jobban sarkallná az embereket a környezetük tisztántartására a versenyszellem miatt. A portánk rendezettsége természetesen mindent elmond rólunk, mert az nem pénz kérdése az, hogy valaki lenyírja a füvet, összesöpörjön, kigyomláljon, vagy virágot ültessen. – Igen, mert ez mindenkit ösztönözne arra, hogy még szebb és rendezettebb legyen az udvara. És igazából, aki hiú, annak fontos az udvarának a megítélése. – Persze, hogy állítsuk vissza. Mindenki tegyen csak rendet a saját portáján. Mindenki vigyázzon a háza és az otthona tisztaságára, ne csak a polgármester tegyen rendet a faluban. – Szerintem nem szabad visszaállítani, mert az, veszekedést okozna a szomszédok között; rivalizálnának egymással. Így is sok veszekedés van a megyék kijelölése, és annak vágása miatt. – Szerintem, vissza kell állítani. Engem rettentően idegesít, hogy amikor jönnek vidéki vagy pesti vendégek és sétálnak a faluban, akkor általában szép

Esküvő

lesz a

Kramalicséknál? Kramalics Anikó, Kiskutas egyetlen ikerpárjának fiatalabbik tagja titokban esküvői ruhákat próbál. Anikó több mint három éve él boldog kapcsolatban. Az ifjú szerelmesek, Anikó és Lesku Miklós 2010. augusztusában össze is bútorozzak. A szociális asszisztensi pályára készülő lány Budapesten, a IV. kerületben lelt új otthonra. A fiatalok lapunknak nem hajlandók nyilatkozni, de egy rokon elárulta, hogy bár Anikó már nagyon vágyik a jegygyűrűre, a kézfogó még egy ideig várat magára.

minden, de vannak házak ahol nyakig ér a gaz, négy évig a kocsin van a szemét, és nem is törődnek vele. Éppen ezért mindent elmond rólunk a környezetünk rendje, hiszen mi nyírjuk az árkainkat. Ez is már mindent elárul. – Annak idején, amikor gyerek voltam akkor tetszettek ezek a táblák a házakon, sokat gondolkodtam is rajta, hogy vajon mivel érdemelhették ki, mert nem mindenhol volt olyan tisztaság, mintha megérdemelte volna. Kizárólag csak akkor támogatnám az ötletet, ha valós tartalom van a dolog mögött. – Állítsuk vissza, mert akkor talán jobban odafigyelnek az emberek, hogy hogyan néz ki a környezetük. A bejárat nagyon sokat elmond rólunk, az már mindent elárul. – Először tegye rendbe mindenki a saját háza táját, aztán akkor akarjon másnak is parancsolni. – Vissza kellene állítani, mert izgalmas dolog lenne, és biztos szebbé tennénk vele az egész falut. De én adnék olyan táblát is, hogy „Koszos udvar, retkes ház”, egy-két ház megérdemelné. Még jó, hogy ők vannak kevesebben.

Hévízen is igazgató Halász Gábor Kiskutas polgármestere 2011. április 1-től a Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény igazgatói posztját tölti be. A hat pályázó közül ellenszavazat nélkül Halász Gábort választotta a hévízi testület a kulturális intézmények élére. A színész, közgazdász, kommunikációs szakemberről tudni kell, hogy két éve már a keszthelyi Helikon és a Kanizsa Rádiót is ő igazgatja. Mikor arról kérdeztük, hogy hogyan képes helytállni ennyi helyen, egyszerűen csak annyit válaszolt, hogy az embernek arra jut ideje, amire akarja.

– Nem, mert hülyeség.

Ki

lehet

Takács Niki

szerelme?

Takács Niki egy-két közeli barátjától megtudtuk, hogy az egyre csinosabb lány minden bizonnyal szerelmes. Informátoraink szerint a szerelem egyáltalán nem plátói, ugyanis már több hete az egyik legnépszerűbb közösségi portálon Niki adatlapja arról árulkodik: a leányzó párkapcsolatban él. Hajgató Andi és Takács Tibi egyetlen leánya mindent tagad, félreértésekre hivatkozik. Azonban a lány hogy az információink megalapozottak. A fiú személye még titok, csak annyit tudunk, hogy 14 éves múlt és szintén az Öveges ÁMK tanulója. A Térfigyelő stábja tovább nyomoz a szerelmesek után.

Aranka néni újra kórházban Dr. Pirisi Mátyásné, a közkedvelt Aranka néni tavaly ősszel kórházi ágyra cserélte kiskutasi otthonát. Szomszédasszonya, Horváth Béláné már akkor megsúgta, hogy Aranka néni egy olyan csípőprotézis műtét első fázisán esett át, amely jelentősen enyhíti, és végre megszünteti fájdalmait. Az operációt követően azonban mégsem tért vissza a Csapás utcai házba, ugyanis a Térfigyelő informátorai szerint Aranka fia családjánál, majd testvérénél lábadozott, aki „szociális” Mártinkkal folyamatos telefonkapcsolatban és levelezésben volt a távolléte alatt. Aranka április végén hazaérkezett, viszont a Csapás utca nyugalmát nem sokáig élvezhette az Asszonykórus egykori pacsirtája, mert május 9-én ismét kórházba vonult további műtétekre. A Térfigyelő jobbulást és mielőbbi felépülést kíván Ari néninek.


TÉRFIGYELŐ

Piri néni: Szépen megvagyunk Piri nénivel Halász Gábor beszélgetett 2011. áprilisában – Úgy tudom, Piri néni pont „beleszületett” a II. világháborúba… – Igen, 1939. április 29-én, a II. világháború kezdetének az évében születtem Kiskutason. Kispáliból jött szekérrel a bába, ő segített világra. – Hányan voltak testvérek? – Ketten voltunk. – Kiskutason mit lehetett látni, hallani a háborúból? Akkor még nem volt tv, nem volt híradó…

– Emlékezetes. A faluból sokan külföldre mentek, mert nyitva volt a határ. Isten tudja, ki merre ment. A Smodics Mari, az Annus Amerikába kerültek. Akkor ment az én nővérem férjhez, amikor kitört Pesten a forradalom. Amikor Pesten folyt a vér, nálunk ment a lakodalom. A forradalom következtében nyílott meg az út a parasztoknak. Ságodban volt a Körjegyzőség, oda kellet átmennie annak, akinek valami problémája volt. Jaj, szegény apám hogyan járt! Dobolta a kisbíró végig a falun – akkor a Mári néni volt a kisbíró – és fennhangon hirdette, hogy kinek mennyit és mikorra kell beszolgáltatnia. „Először bakancs, az-

– Nagy háború volt, amit bizony itt is lehetett érezni, mert a férfiaknak be kellett vonulniuk katonának. Akik itthon maradtak, mint az asszonyok, azoknak el kellett bújniuk. – Hova tudtak elbújni? – A régi házunk alsókamrájának a padlásán bújt el anyám a szomszédasszonnyal. Nagyon féltünk. Nagyon kellett félnünk a ruszkiktól. Bántották a nőket. Jaj Istenem, ronda világ volt! A hegyen a pincéket feltörték, kihordták a hordókat. Voltak, akik bunkereket ástak, mi is fel voltunk pakolva a szekérre, hogy megyünk a Vénasszony-árokhoz. Az itt van a hegyi úttal párhuzamosan. Nagyon szép lovaink voltak, a Pajkos meg a Zsivány meg egy kiscsikó. Akkor behajtott hozzánk a ruszki, azt mondja apámnak: „Hé, konye van?”, nem értettük mit beszél. Bement az istállónkba, eleresztette a lovunkat, levágta az ő lováról a nyerget, a miénkre tette és elment a lovunkkal. Itt ütközet nem volt, itt csak fosztogattak. Először a németek jöttek, azoknak krumpliprószát kellett sütnünk serpenyőben, arra meg kolbászt szelni. Anyámmal megterítettünk, erre valaki befutott egy papírral amiben az állt, itt vannak a ruszkik… Épphogy a németek kipakoltak, mire itt voltak a ruszkik. – Ki volt akkor itt az elöljáró, faluvezető? – Ebben az időben senki nem vezette a falut, le volt zárva minden, még a kisbíró sem dobolt. – Hol volt az iskola? – Akkortájt első osztályos voltam, még a Tóth Gyuszi háza volt az iskola. A Rozália néni pedig kiadta iskolának az egyik szobát. Utána meg ott, ahol most az Ibike vendégháza van. Ott is öregek laktak már, a Magda néni és a Gyula bácsi. A nagyszobát fenntartották, de a kicsit odaadták iskolának. – Az akkori iskolában mi volt a követelmény, mi volt a rend? – Rend volt. Reggel 8-ra mentünk és 1-ig tanultunk. Jól viselkedtünk, még pedellus is volt! – Nevekre emlékszik? – Kovordányi Emma, ő tanított minket, aztán meg jött a Manci tanító néni. Egerszegről jártak ide, akkor még nem volt buszjárat. Lovas kocsival mentek értük és azzal vitték őket haza. – Most ugrok pár évet. 56-os forradalomból mi érződött Kiskutason?

készültünk valamivel. Emlékszem Katona Irén milyen jól alakította a nagymama szerepeket… – Melyik volt élete legszebb időszaka? – Hát miután a háború és a forradalom véget ért, utána lett jobb a világ. A fiatalság is teljesen összefogott. A társulattal jártunk mi is faluról-falura előadni ugyanúgy, mint a mostaniak. Csernely tanár úr tanította be a darabokat, majd később az Ica tanítónéni. Jaj egyszer hogy jártunk! Ságodba nem jöttek el megnézni bennünket. Bőröndökbe vittük a ruhákat, szegény Takács Endre – már meghalt – befogta a szekeret, azzal mentünk. Én egy szobalányt játszottam a darabban. Átöltöztünk szépen, aztán „Micsoda kolompolást hallok”- kezdte volna a szövegét az Endre. Azonban amikor a függöny szétment pár gyereken kívül senki sem volt a nézőtéren. Viccesen játszottuk végig aztán az egészet. Kispáliban mindig teltházas előadások voltak. – Mit érzett akkor, amikor látta a felújított Faluházat 2010ben? – Jó, hogy megéltem. Szép lett. Azért hosszú évekig el lett hanyagolva, ugye nem használták, romlásnak is indult. Most végre járhatnak újra a fiatalok, felnőttek, bárki.

tán beszolgáltatás” – találta mondani szegény apám. Mári néni meg feljelentette a jegyzőségen. Apám kapott egy papírt, meg kellett jelennie. Kijött egy fiatalember. Apám akkora pofont kapott tőle, hogy kiugrott a cigaretta a szájából. – Akkoriban, akinek földje volt, az meg tudott belőle élni? – Igen. Akkoriban kulákoknak hívták azokat, akiknek sok földjük volt. Akkoriban nem nagyon volt munkahely, nem volt a Ruhagyár sem. Később mikor volt, akkor biciklivel jártak be dolgozni az emberek az Andráshida felé vezető földúton. Csiszár Dénes bácsi akkoriban ültettette a fákat végig az út mellé, ő már a városi Tanácson dolgozott akkor. – Kinél volt az első televízió a faluban és mikor? – A kultúrban, a mai Faluházban volt a legelső készülék, amit a Csernely Gyula, akkori tanító szerzett be, úgy 1965-ben. Szegény Oszkárom is nézte, mikor meccs volt. Amíg tévé nem volt, addig meg moziba jártunk. Nagykutasról a „mozis Gyula bácsi” a Faluházban rendezett vetítéseket. A fiatalságnak ez volt a szórakozása. – Hogy jött az ötlet, ki szorgalmazta a Faluház megépítését? – A falu népe nagyon akarta az épületet. Kaczor Sándor csinálta a tervrajzot. Az Imaháznál, ahol most áll a Menedékház, volt jó sok tégla, amiket lovakkal, szekerekkel hordtak fel a „kultúr” udvarába. Mindenhonnan mentek az emberek, közös összefogással épült fel a ház. Számon tartották, hogy ki vett részt a munkában, de szinte az egész falu népe. – Úgy tudom itt már nagyon korán volt színjátszó csapat. – Bizony, már a hatvanas években. Én is játszottam, voltak hosszabb és rövidebb szerepeim is. Ha jött egy ünnep mindig

– Mire emlékszik a Piri néni? Mi volt régen a Menedékház hátsó udvarán? – Rúzsa tanár úr élt ott először. Nagyon szép volt a kertje, két sor lugas szőlő, gyümölcsfák. – Ki volt a legemlékezetesebb plébános az Ön számára? – Sütő Máté plébános. Hozzá jártunk hittanra heti egyszer vagy kétszer. Gyönyörű miséket tartott. Nála a fiatalság, az időse, mindenki járt templomba! – Mit szól a mostani rendszerhez, a mostani Magyarországhoz, a mostani Kiskutashoz? – Én a mostani rendszert jónak tartom, persze látva a hibáit. Sajnos az ország úgy járt, hogy nehéz munkahelyet találni. A jövőre nézve viszont nincs bennem félelem, mert mindig volt valahogy. – Ha most azt mondanák, hogy holnap reggel vége a világnak, mit emelne ki az életéből, mi volt a lényege, az értelme? – A gyermekeim neveltetésére és taníttatására nagyon büszke vagyok. Szépen éltünk és nem veszekedéssel éltük le életünket. Mindig azt mondtam, és most is azt mondom, hogy egy családot az asszony tart össze. Vannak veszekedések, de ha az as�szony rendet tud teremteni, akkor a család nem megy széjjel. – És mi van akkor, ha a szerelem elmúlik? – A szerelem elmúlik, de az összetartozás megmarad. – Nem ijedt meg, amikor Oszkár bácsi nélkül, magára maradt? Nem ijedtem meg. Itt volt a két gyermekem, ki kellett tartani. Marianna lányom hamarosan elházasodott innen, és itt maradtunk ketten a Pirikémmel. Szépen megvagyunk.

CSEPREGI ÉVA IS FELLÉP JÚLIUS 30-ÁN KISKUTASON – Vissza tudod-e idézni, melyek voltak gyermekkorodban az első jelek, ami azt jelezte, énekes leszel? – Ó, hát viszonylag korán, mert én mindig énekeltem. Már az óvodában is, akkor még nagyon klassz rendezvények voltak. A XVIII. kerületi Rózsa Ferenc Művelődési Központ volt a bázisa minden óvodai, iskolai, majd gimnáziumi eseménynek. Színpad volt a talpunk alatt, innen indult minden. Anyám elvitt a Rádió Gyermekkórusába énekelni, de a „kisnagymamám” halála után abba kellett hagynom. Utána gimnáziumi tanulmányaim első évébe mentünk el a Hoffman Dönci bácsihoz, ő lett a korrepetítorom, ő tanította be az első ezer nótámat, és ő protezsált be egy-két helyre, hogy szokjam a deszkákat, és rutint szerezzek. 1972-ben indult el igazán az énekesi karrierem, amikor összehozta Dönci bácsi a Kócbabák triót. A formációval indultunk is a Ki mit

tud?-on, aminek az érdekessége, hogy egy korábbi zenekarommal, a Stereo Együttessel is neveztünk ugyanabban az évben. – Gyerekkorod óta énekesnőnek készültél? – Nem. Régész, majd orvos szerettem volna lenni, de közben elragadott a popzene világa. – Hogy élted meg az első sikereket? Fel tudtad fogni elsőre? – A Ki mit tud?-on ért az első nagy siker. Akkor a Regős Pista azt mondta, hogy belőlem még akár egy Koncz Zsuzsa is lehet. Azóta őt tartom a felfedezőmnek. Aztán 1974 körül indult a Neoton. Az első pár évünk nagyon kalandos volt, sok időt töltöttünk külföldön Katona Klárival és a Vári ikrekkel. Hihetetlen élmény volt, akár egy álom. Akkor hagytam el először a határt, akkor találkoztam először a tengerrel. – Milyen volt akkoriban Magyarország? – Politikailag nagyon nagy nehézségeken mentünk keresztül, de én olyan szerencsés voltam: énekelhettem, és nagyszerű kollégákkal dolgozhattam. Nagyon boldogok voltunk és szabadnak éreztük magunkat, pedig nem volt még akkor se televíziónk, se hűtőszekrényünk. Azonban nagyon nagy élet volt a

popzene terén. Akkor nem az volt, mint manapság, hogy hétvégenként van 3-4 fellépés, hanem akkoriban minden nap. A Balaton-part akkor főként magyarokból és NDK-sokból, meg egy-két hazánktól elszakadt amerikaiból állt. – Július 30-án jössz szerepelni Kiskutasra. Szeretsz falvakba járni? Miben más egy vidéki fellépés? – Nagyon szeretek. Természetesen imádok megtölteni egy Sportcsarnokot is, de az egy teljesen más műfaj. Ezek a fellépések sokkal ember közelibbek. Ilyenkor én is szeretem figyelni az embereket, hogy ki hogy viszonyul hozzánk, a dalokhoz, hogyan várnak bennünket. Ez mindig egy váratlan helyzet. Én az „előtte és az utánát” szeretem a legjobban, amikor tudunk még dedikálni, beszélgetni. Ez jó feltöltődés nekem. – Milyen műsorra számíthat majd a kiskutasi közönség? – A műsoromat próbálom mindig kicsit váltogatni, mert félek attól, hogy unni fogják már a Don Quijtoe-t meg a Nyár van-t. De most kinéztem magamnak egy-két dalt, amiket nem sokszor éneklek, viszont az első hangok után felismerhetők. De természetesen a legnagyobb Neoton slágerek nem maradnak ki a repertoárból.


TÉRFIGYELŐ

Csontritkulásban szenved Kiskutas? A 800 éves Kiskutas jubileumi rendezvénysorozat első állomásaként Egészségnapot tartottak, ahol minden magára és egészségi állapotára kíváncsi kiskutasi és nagykutasi ember feltérképezhette önmagát. Minden korosztály ott volt május 7-én, - a legfiatalabb 21, a legidősebb 77 éves volt – mondta el lapunknak Nagyné Dr. Tóth Margit képviselő asszony, aki kifejtette: „Minden résztvevő totót töltött ki, amely meglepő tájékozottságról tanúskodott. Mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon a vezető halálok a szív-és érrendszeri betegségek, a második helyen a daganatos kórképek, harmadik helyen pedig az agyi érkatasztrófák állnak. Az emberek tudják, hogy mi a tünete a szívinfarktusnak, felismerik az epeköves rohamot, közismert, hogy a prosztata rákot vérvizsgálattal is ki lehet szűrni. Az is tudatosult a lakosságban, hogy nőknél a daganatos halálozás listáját az emlőrák vezeti. Nagyon örvendetes az is, hogy senki nem rontotta el azt a kérdést sem, melyik rák előzhető meg védőoltással. A választ mindenki tudta: méhnyakrák.” A szűrés után az időskori depresszióról tartott előadást a falubéli doktornő, aki Óbecsey István: Szeressétek az öregeket! című versét is elszavalta. A program ajándéksorsolással zárult, sokféle nyeremény talált gazdára a szűrésen megjelentek között. Tóth Margit munkáját Kupó Tiborné és Laukó Cecília segítette. Lapinformációk szerint a mérések kimutatták, valószínűleg Kiskutason is népbetegségnek számít a csontritkulás.

Ádám elrabolta Kárász Manni szívét Nincs mese, Mannit teljesen elvarázsolja néhány hónapos kisunokája. A baba március 22-én 11 órakor 3720 grammal jött a világra. Nagy fekete hajának, kék szemének és elbűvölő mosolyának köszönhetően már most a lábai előtt hevernek a nők. A család szeme fénye nagyon jó kisgyerek, átalussza az éjszakákat, de nagymamája arra a legbüszkébb, hogy az egyébként Balatonszárszón élő unoka, az ő kitartó beszédjére reagálva, Kiskutason mondta ki első, jól érthető gügyögéseit.

Kiskutasi X-akták: Hogy

nyerhetnek nem létező pályázatok?

A 2010-es önkormányzati választásokat megelőző kampányidőszakban az egyik jelölt azzal szédítette a kiskutasi választókat, nem léteznek a tavaly tavasszal elkészített és beadott pályázatok, hiszen nem is léteznek ilyen források, lehetőségek. Ugyanakkor ezek a nem létező pályázatok mégis nyertek 2011-ben! Hogy is lehet ez? Scully és Mulder ügynöknek nem lenne nehéz dolga: csak el kell olvasniuk az akkori „kampánylevelet” és máris elfognák a rémhírterjesztő hazudozót. Na persze, mindez csak egy film, hiszen a pályázatok nem csak hogy léteznek, de nyertek is! A Menedékház mögötti ligetben 2011. augusztusában, ahogy a 800 éves Kiskutas rendezvény véget ér, elkezdődnek a munkálatok: tanösvény, pihenő- és kalandpark épül. Az egyedi terv szerint 33 őshonos magyar let fa és cserje telepítéerjefelü ezett cs sével megismerhetők terv lesznek azok a nöpihenőpadok vények, melyek már kavicsos ösvény ősidők óta részesei a magyar tájnak. „Az hulladékgyűjtő egyedi és különleesőbeálló ges beruházást teljes

Ez

egy rázós ügy!

Tájékoztató

mértékig uniós pályázati forrásból finanszírozzuk. Minden korosztály számára kielégítő és megfelelő a pihenőpark ötlete: fából készült sporteszközök (egyensúlyozó gerendasor, kötélfüggeszkedő), a természeti adottságokhoz igazodóan fa kerti bútorok színesítik majd a tanösvényt. A két fő funkció építőelemei egy kavicszúzalékos ösvényre lesznek felfűzve, mely az Imaház és Menedékház épületétől indulna a kert végéig. Az ún. „célállomáson” egy fa szerkezetű esőbeálló lesz, amely piknikezésre, ismeretterjesztő előadásokra nyújt majd lehetőséget.” – avatta be a Térfigyelő stábját a beruházás részleteibe Kiskutas polgármestere, a pályázat ötletadója, aki nem kívánta kommentálni a rémhírterjesztő korábbi állításait. os fa

ő lomb

meglév

információs tábla

függeszkedő kötélpálya kemence nyújtó

épület

tervezett tűlevelű fa egyensúlyozó gerenda tervezett lombos fa

Hollós István alpolgármester üzemzavarokról, áramkimaradásokról

vallja be

az elektromos

Az elektromosság csendben végzi dolgát, mindenhol ott van, életünk része, élvezzük előnyeit. Mindenki tudja, mennyi minden működik elektromos energiával. A létét észre se vesszük, a hiányát viszont megszenvedjük. Tehetünk e valamit annak érdekében, hogy minél kevesebbszer legyen az áramkimaradás? A válasz egyértelműen igen! Az elektromos vezetékek behálózzák a vidéket úton útfélen, erdőn-mezőn keresztül. Nincs olyan ember, akinek a területén ne volna valamilyen elektromos vezeték. A problémák is ebből adódnak, főleg az erdős vidékeken. Az áramkimaradások 80-90 %-át a kidőlő fák, leszakadó ágak, vezetékek közé felnövő gallyak okozzák. Vannak törvények, szabályozások, amelyek mindenféle módon rendelkeznek a vezetékek mellett növő fák levágására. Egyet nem tud a törvény: fát vágni és elektromos áramot termelni. Ugyanakkor nem is szeretjük a törvényeket, ha szabályozza életünket. A hálózatok mentén az áramszolgáltató

Melyik kiskutasi lakos szerepel a képen? A megfejtéseket a Kulturális Menedékház postaládájába lehet elhelyezni 2011. május 22-ig. A helyes megfejtők között a ZalaFoto üzlet 10. 000 Ft-os vásárlási utalványát sorsoljuk ki.

emberei rendszeresen elvégzik a favágásokat. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott van, amikor a favágásokat a tulajdonosok megakadályozzák. Nem jut el a tudatukig, hogy az egyik részen lévő üzemzavar sok kilométerrel arrébb áramkimaradást okoz. Sok száz vagy ezer ember, gyermek, család szenvedi el az áram-kimaradást, sötétben vannak, fáznak, miközben azok, akik valójában a bajt okozták, semmit nem éreznek az egészből. Ez volt a helyzet 2010. december elején, környékünkön. Az áramszolgáltató emberei a hálózat mentén végzett favágásokkal, gallyazásokkal nem kárt akartak okozni, hanem pont az ellenkezőjét. Azt, hogy a villamos energia biztonságosan eljusson az otthonainkba. Azzal tehetünk mi magunk is az áramkimaradások csökkentéséért, hogy hagyjuk dolgozni a szolgáltató favágásban tevékenykedő szakembereit, ne adj’ Isten még segítjük is munkájukat. Igazán nem nehéz! A feszültséget legjobb a vezetékbe terelni…

TÉRFIGYELŐ KISKUTAS Kiadta: Szeretem Kiskutast Egyesület Belső faluújság. Ingyenes. Kereskedelmi forgalomba nem hozható! www.kiskutas.hu

Profile for Horváth Sanyi

Térfigyelő 4. lapszám  

Térfigyelő Kiskutas

Térfigyelő 4. lapszám  

Térfigyelő Kiskutas

Advertisement