AKTUÁLIS
Amikor már nem lasszóval kell keresnünk az idénymunkásokat – avagy elítéltek foglalkoztatása a mezõgazdaságban 2012. január 1-je óta jogszabály kötelezi az elítélteket arra, hogy dolgozzanak. Míg a korábbi jogszabály csak azt írta elõ, hogy az elítélt „köteles a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelõen, fegyelmezetten ellátni, a munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos elõírásokat megtartani”, a módosítás egyértelmû: kötelesek dolgozni.
Az elítéltek foglalkoztatásának eddig két módja volt, egyrészt az intézeten belül a mindennapi ellátásban, másrészt a „költségvetési munka” keretében a büntetés-végrehajtási intézetek mellett mûködõ, állami tulajdonban lévõ 12 kft. valamelyikében dolgozhattak. A jogszabály módosítása elõtt is több ezer rab várt munkalehetõségre, amíg a szabadságvesztés idejét tölti, hiszen jobban telik az idõ, társaságban van (nem a zárka négy fala közt), és még pénzt is kap. A rabok foglalkoztatása nevelési és biztonsági szempontból is fontos volt, mivel az unatkozó rab „veszélyes” fizikai és mentális szempontból is. Az elõzetes fogvatartottakkal együtt kb. 17.500-an vannak rácsok mögött jelenleg, amibõl csak 6.000-en jutnak munkához, tehát könnyen kiszámolható, hogy az új jogszabály bevezetésével még nagyobb lett a „munkanélküliség” aránya az elítéltek körében. Míg az önfenntartó börtönök illúzióiról olvashatunk, az elítéltek foglalkoztatása sem megoldott, így valószínûleg sikeres lesz az elítéltek munkaerõ-kölcsönzésével foglalkozó Primawork Kft. vállalkozása. Az eddig egyedülálló ötletrõl és megvalósításáról Szõdy Gáborral beszélgettem. – Milyen jellegû és mennyiségû munkánál jelent alternatívát az elítéltek foglalkoztatása, „kölcsönzése”? – Elõreláthatóan állandó és szezonális jelleggel is a mezõgazdaság jelenti a legnagyobb lehetõségeket, elsõsorban azokban az ágazatokban, ahol eddig feketemunkával ill. „olcsó” külföldi munkavállalókkal végeztették el a munkát, legyen az fakitermelés, palántázás, szüret vagy épp hagymaválogatás. Elsõsorban azokra a munkákra gondoltunk, ahol nagyobb létszámban (min. 25-30 fõ), hosszabb idõre (min. 3 hét) betanított munkaerõre van szükség.
– Az elítéltek foglalkoztatása kapcsán több kérdés is felmerült bennem. Legelõször a munkaminõség, hiszen többségük szakképzetlen. Nem kell attól aggódni a gazdálkodónak, hogy selejtet állítanak elõ? Ráadásul, míg egy szüret alkalmával rögtön kontrolálható a munka minõsége, egy palántázás vagy faültetés esetén napok vagy hetek múlnak el, mire a hiba szembetûnik, addigra akár már nagyobb gazdasági kárt is okozva. – A minõség megítélése valóban a gazda feladata, de amennyiben bármelyik elítélt feladatával elégedetlen, csak jeleznie kell a felügyelõnek, és akár már másnaptól új személyt kap arra a feladatra. Ettõl nagyobb motivációra pedig nincs is szükség, hiszen az elítéltek – különösen az ilyen „külsõs” munkát – jutalomként élik meg. Az eddigi bv. kft-kben is pozitív tapasztalatok voltak az elvégzett munka minõségében. Arról nem is beszélve, hogy ez a munkavállaló nem fog késni, lebetegedni, nagyobb munkabér ígéretéért a szomszédba menni, stb. Miután a gazdálkodó a munkaszerzõdést velünk köti, mi garan-
24 • AGRÁRÁGAZAT • 2012. május • www.agraragazat.hu
táljuk, hogy a kért idõben a kért létszám pontosan munkába fog állni. – A mezõgazdasági idénymunkák „napszámosai” bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget is jelentenek az alkalmi munkaadónak, sõt mindezt szigorúan ellenõrzik is egy-egy pl. szüret alkalmával. Az elítéltek foglalkoztatása milyen költségeket és kötelezettségeket jelent ebben az esetben a gazdálkodónak? – A munkadíjon felül sem bejelentési, sem anyagi kötelezettsége nincs a gazdálkodónak, az elvégzett munka teljesítését követõen számlát kap tõlünk, amit költségként természetesen el tud számolni. Így a gazdálkodókat a törvényes útra „visszatérítve”, költségemelkedés nélkül tudjuk munkaerõvel ellátni. Az elvállalt munka helyszínére mi szállítjuk ki az elítélteket, az õrzésrõl, a fegyelemrõl és az étkezésükrõl a büntetés-végrehajtó intézet gondoskodik, a gazdálkodónak csak az étkezés helyét (asztal, pad, stb.) és a törvényben is elõírt védõitalt (tea, víz) kell biztosítani, tehát semmilyen plusz költséggel nem jár. – Milyen biztonságtechnikai feltételekkel kell rendelkeznie a gazdálkodónak ahhoz, hogy elítélteket foglalkoztasson? – A büntetés-végrehajtó intézet dönt arról, hogy milyen körülmények közé engedi dolgozni az elítélteket, de többségében semmilyen feltétel pl. kerítés nem szükséges, az õrzésben pedig nem vehet részt a megrendelõ, így felelõséggel sem tartozik érte. – A munkaerõ-kölcsönzésnek ez a formája nem emeli az egyébként is magas munkanélküliségi adatainkat? – Nem az a célunk, hogy bárkitõl elvegyük a munkáját, ez a szegmens a bejelentés nélkül, fõleg határon túlról érkezõ munkaerõ kiváltását szeretné szolgálni, ami leginkább idény jellegû, mezõgazdasági munkáknál számottevõ, ahol a mai napig munkaerõhiány tapasztalható. – Köszönöm a beszélgetést, Olvasóink az alábbi elérhetõségeken kérhetnek további felvilágosítást: Primawork Kft. Szõdy Gábor; 06-30/257-6019, e-mail: primawork6400@gmail.com. Sándor Ildikó