Page 1


AKTUÁLIS

TARTALOM Aktuális

Technika

Lapzártától lapzártáig

5.

Krone rendterítõk – Nagy, Nagyobb és Legnagyobb

Väderstad Tempo – vetni csak pontosan és szépen…

6.

Technikától…technikáig

Havi Mezõgazdasági Árelemzõ

8-14.

Reprezentatív mintavételezés Rakoraf mintavevõ robotkarral Pályázati aktualitások

16. 18-20.

– II. rész, folyadékszûrõk Újdonságok a rotációs kaszáknál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyomában

22.

A cívisvárosban is megújult az Axiál

24.

Agrár- és mezõgépész kampányt hirdetett

102-106. 110.

hatékonyságát extra nagy terhelési kapacitással!

112.

Innovatív permetléellátás, közvetlen vegyszer beadagolás 114-116.

a MEGFOSZ – Karrier lehetõség a fiataloknak

26. 28-29.

Borítékolható veszteség! – Lejtmenetben a magyar-ukrán

Telephelyet nyitott Hajdúnánáson a Magtár Kft.

118.

Szárítóberendezések egyéb célokra és rendeltetésre

120.

Új Opel Vivaro: friss design és osztályelsõ motorok

126.

30-32.

Bõvítik az export célú gép- és berendezés gyártók hitelkereteit – Töretlenül fejlõdik az agrárium gépesítése

Gazdaszemmel

34.

Növénytermesztés

A tojásgyümölcs termesztése

100.

Új Firestone Performer Row Crop abroncs – Fokozza munkagépe

és annak irányai

agrár-külkereskedelem

96-99.

MAGNUM CVX széria – tiszta erõ

21.

MF 5600 – három hengerrel hódít

94-96.

Szûréstechnika és alkalmazása traktorokon

A sikeres repcetermesztés kulcsa A mezõgazdasági termelõk gazdaságfejlesztési tervei

92.

Megleltük a tanyavilág ékkövét Békéscsaba határában

166-168.

Állattenyésztés

38-40.

A tavasz ébredése… – A gyorsan vénülõ rozs áprilisi

IRTEC Öntözõdob akár másodszorra …

42.

Akár nyolcszor több hatóanyag azonos hektárköltség mellett?

44.

Ültetvények lombkezelése napjainkban

46.

Az új HNT terméktanácsi titulussal

48.

Hûl-, vagy melegszik? – A szilázskazlak hõstabilitása

Bayer Luna - örömtánc a szõlõskertben

50.

Konferencia inszeminátoroknak a Déli Farmnál

Nemcsak vetettünk… – Szántóföldi gépbemutató Adonyban

54.

Védjegy népszerûsítheti a hazai húst - Megkezdõdött

betakarításának kritikus pontjai

132-136.

PoultryStar® – Európa elsõ 3 törzset tartalmazó probiotikumja baromfiféléknek!

138. 142-143. 146.

a sertésállomány vírusmentesítése Növényvédelem

Genetikai tartalékok a sertéstenyésztésben

Kalászosok gyomirtása Nuance Star-ral és Nuance Super-rel

56.

A starter mûtrágyázás szerepe, jelentõsége

60-63.

A kukorica gyomirtása

66-68.

A Fezan Plus – Hibalehetõségek minimalizálva

72.

Földibolhák elleni védekezés fejeskáposztában

74-77.

A kukorica gyomirtása klórpirifosz hatóanyagú talajfertõtlenítõ 78.

Makhteshim technológiára alapozott komplex védelem 79.

Felismerni a veszélyt, avagy képes összefoglaló a búza kalászfuzáriumáról

és gépválasztékuk

80-82.

a TERRAGRO Kft.

4 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu

170-172.

Gyógynövényes húsminõség – rozmaringos-kakukkfüves 174-177.

Erõsségünk a kíméletes telepítés és a kézi halászás A konyhasó szerepe a sütõiparban

84. 86. 88.

164.

A gasztronómia csúcsainak ostroma a magyar szürkemarha

BIOFIL – Magyar fejlesztésû világújdonságot forgalmaz FROSTEX – A bölcs termelõ elõrelátó

158-162.

Az állattenyésztés jelene és jövõje térségünkben

– Minõségi halat kínálnak a hazai halgazdaságok

Arysta ATONIK – hozza ki növényeibõl a maximumot

154.

Korszerû takarmánykeverõ, -kiosztó kocsik

libapecsenye

napraforgóban

150-152.

Trágyatárolók kialakításának új határidõi

húsával

szer használata után

148.

Következõ lapszámunk várható megjelenése: 2014. május. 8.

178-180. 184.


AKTUÁLIS Takarmány

2013. április

2013. február

2014. március

140.000 Ft/t

150.000 Ft/t

154.000 Ft/t

Napraforgódara Országos átlag

83.000 Ft/t

58.500 Ft/t

63.000 Ft/t

Repcedara

Országos átlag

93.000 Ft/t

79.000 Ft/t

78.000 Ft/t

MCP

EUR, leszállítva

515 EUR/t

500 EUR/t

500 EUR/t

Szójadara

46%-os, brazil, gépkocsira rakva dunai kikötõben

Végtermék

2013. április

2013. február

Csirke

Vágóbaromfi havi termelõi ár

301 Ft/kg

276 Ft/kg

Pulyka

Vágóbaromfi havi termelõi ár

389 Ft/kg

393 Ft/kg

Kacsa

Vágóbaromfi havi termelõi ár

368 Ft/kg

n/a

Sertés

Termelõi ár hasított meleghúsban

488 Ft/kg

469 Ft/kg

Bárány

Az élõbárány termelõi ára

784 Ft/kg

801 Ft/kg

Szarvasmarha

Vágótehén ára hasított meleghúsban

688 Ft/kg

558 Ft/kg

Vágóüszõ ára hasított meleghúsban

694 Ft/kg

593 Ft/kg

Fiatal bika ára hasított meleghúsban

752 Ft/kg

713 Ft/kg

Tej

Nyerstej havi termelõi átlagára

Tojás

kereskedett szintekhez hasonló magasságokba szöktek (3-as ábra). A hónap folyamán egyes elemzõk szerint az utolsó erõfeszítéseket teszi a szója és dara ára a törés elõtt. Szinte nem is lehet olyan szakértõkkel beszélni, akik ne azt sugallnák, hogy õk lentebb várják az árakat. Miért is nõttek akkor a Chicago-i Árutõzsde árai? Általánosságban elmondható, hogy a kereskedés itt az Észak Amerikai szituációt tükrözi, míg a világ többi helyén az úgynevezett bázisokkal, azaz a fizikai piac és az árutõzsde közötti különbséggel korrigálnak. Az Egyesült Államokban a magas fizikai kereslet miatt szûkös a kínálat, ami indikálta az árak emelkedését. Azonban a világ egyéb részein ez nem mondható el, és szinte minden más résztvevõ az árak esésére számít. Feltehetõen az elkövetkezõ hetekben ennek be is kell következnie, hiszen nem véletlen törölte Kína a szójabab szállítmányait. Mint ahogy korábban írtuk ott már hatalmas készlet felhalmozásokról lehet beszélni, de más hírek szerint a csökkenõ szójadara igények miatt csökkennek a sajtolási árrések, annak ellenére, hogy az olajigény nem csökkent, így feltehetõen az állami növényi olaj tartalékokból szabadítanak majd fel készleteket, ami viszont a szójabab sajtolását csökkentené. Az olaj irányította sajtolásnak az lehet az eredménye, hogy a mára társtermékké érett szójadara szerepe csökkenni fog megint, ami a szójabab árához viszonyítva relatív csökkenést kell megéljen. (A pálmaolaj ára kiugrott az utóbbi hetekben a szûk kínálat miatt, ami a többi olaj és zsír

totta ezt az elméletet, mert hó végére 158 ezer fotintos kereskedési szintekig is felment a termék ára. Ezzel szemben a május – június már csupán 140.000 forintért volt köthetõ hó végén, míg a harmadik negyedév 134.500-ért, a negyedik pedig 133.500 forint tonnánkénti árért. A napraforgódara ára szintén inverz piacot mutat, a közeli hónapokra a kereskedési ár 205 eurós szinteken mozog, míg távolabbi hónapokra ez az érték 180 euróra csökken. A repcedara ára 250 és 225 eurós árszinteken mozog hasonló lejáratok esetén. Végtermék:

92,31 Ft/l

109,39 Ft/l

20,78 Ft/db

20,29 Ft/db

felhasználás felé tolja majd el a keresletet. Árak tekintetében a pálmaolaj az argentin szójaolaj felé ugrott, ami igen szokatlan annak tükrében, hogy egy éve 220-230 dollárral alatta mozgott.) Ezeken túlmenõen szintén nem kell megfeledkezni arról a tényrõl sem, hogy a dél-amerikai aratási adatok is a rekord termést igazolják. A brazil és argentin szójabab készletek augusztus végére számított nagysága 8,3 millió tonnával haladja majd meg az idei adatokat elemzõk által készített jelentések alapján, ami szintén a lejtmenetet igazolja. Az USÁ-ban a vetések még nem fejezõdtek be, de a bejelentések alapján ott is nõ majd a vetési terület, ami az idõjárás függvényében ugyan, de megint csak kedvezõ hír az árak csökkenésével számolóknak. (Ez a területnövekedés a kukorica vetési területének kárára történik.) Nem kell azonban figyelmen kívül hagyni az idõjárási tényezõt, mert a szûkös amerikai kínálat – keresleti faktor mellett ez is az egyik tényezõje volt a hó második felében történt árfelfutásnak. A másik természetesen a fekete tengeri válság. Ukrajna a fontos kukorica termelõkön kívûl az olajosmagvak világpiaci térképén is szerepel. Az utóbbi hónapokban a mezõgazdasági kínálat – kereslet alapján már rég árzuhanásnak kellett volna bekövetkeznie, de mint többször elemeztük mégis magasan tartja az árakat a prompt fizikai keresleti igény. Ezért javasoltuk többször, hogy nem szabad a közeli hónapokra a vásárlásokat halogatni, inkább a távolabbi hónapokkal várjon mindenki. A hazai szójadara piac közeli hónapokra újból alátámasz-

12 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu

Az idei év egyelõre pozitívan indult az élõ állatok és állati termékek számára, mert amíg a növényi termékek árai éves szinten átlagosan közel 20%-ot csökkentek, addig ez az adat az állati termékek esetében csak 0,7% volt. Ez segítheti az ágazatot, hiszen az alapanyagok csökkenése, de az értékesítési ár stagnálása az árrés növekedését jelentheti. A KSH adatai alapján a gabonák ára 25,1%-kal volt alacsonyabb, míg az élõ állatok felvásárlási ára csupán 5,4%-kal esett vissza. A baromfitermékek ára 6,9%-kal csökkent. Márciusban a baromfi ágazatot érintõ több milliárd forintos beruházásokról is lehetett hallani, mely szintén jó jel az ágazat fejlõdése szempontjából. A hivatalos adatok szerint az ágazat éves szinten 500 ezer tonna baromfit állít elõ, ami értéke 400 milliárd forintos, de feldolgozott termékek értékét tekintve a duplája, 800 milliárd forintos bevételt hoz az ágazatnak. Foglalkoztatottság szempontjából 60 ezer bejelentett munkavállaló dolgozik 2500 vállalkozásban. A beruházások tekintetében egyrészrõl befejezték, és átadták a közel 2 milliárd forintos új baromfi keltetõ üzemet Uraiújfaluban, mely a Bábolna Tetra Kft. tulajdonában van. Másrészrõl a Master Good Kft. is bejelentett 5 milliárd forintnyi fejlesztést, melyben korszerûsítik a kisvárdai vágóüzemet, új hízlaló telepeket építenek, és növelni kívánják jelenlétüket a kisállat eledel piacon is. A bõvítés mértéke jelentõs, hiszen az új vágósor 25%-kal növeli majd a kapacitást, míg a hízlalás növelését 40 darab új broiler telep megépítésével fejleszthetik. Új védjegy bevezetésével igyekeznek segíteni a hazai termékek piacra kerülését a sertés stratégia keretében. A Kiváló Minõségû Sertéshús egy minõségtanúsítási rendszer lesz, melyhez a termelõk,


• • • TECHNIKÁIG alkalmazható. Az N93 típus 73 kW (99 LE), az N103 pedig 82 kW (111 LE) teljesítményû erõgép, míg jelenleg az N-sorozat legnagyobb teljesítményû tagja a 125 kW-os (171 LE-s) - 700 Nm nyomatékú! - N163 típus. A Valtra S-sorozat új erõgépeit – típusaik: S274; S294; S324; S354 és S374 – már a nagyobb (270-370 LE névleges-, illetve a „boost”-tal 290-400 LE maximális) teljesítmény, az „izgatóbb” design, és a 8,4 literes Agco Power motoros erõátvitel jellemzi. A két turbófeltöltõ közül az egyik elektronikus Wastegate-rendszerben mûködik. Az újszerû turbófeltöltésnek köszönhetõen a motor alacsony fordulatszám mellett is nagy (1300-1600 Nm) nyomatékú. Mivel ezzel egy idõben a kipufogógázok hõmérséklete is csökken, a motor megbízhatósága tovább javul, károsanyag-kibocsátása mérséklõdik. A kipufogógáz SCR (Selectiv Catalytic Reduction) utókezelése, és a Sisu-Tronic motorvezérlés igen alacsony hajtóanyag-felhasználást eredményez. Ezeken felül a kipufogógáz visszavezetésére is sor kerül (EGR), annak érdekében, hogy a Tier 4final (EUR Stage IV) osztályú kipufogógáz-kibocsátás követelményei maradéktalanul betarthatók legyenek. Az S-sorozat mindegyik erõgépe szállítható Twin-Trac hátrameneti felszereléssel, kaszáláshoz, talajmaráshoz vagy éppen sorközmûveléshez, stb. Kaszálásnál például az elõrementben végzett munkához képest 10%-kal kevesebb a hajtóanyag-felhasználás, a vezetõ kényelmérõl nem is szólva. Az S-sorozat – igény esetén – természetesen a legmodernebb technológiával is szállítható. Az AutoGuide 3000 automata-kormányzó berendezés, vagy az AgCommand-telemetria használatának igényét a felhasználó gazdálkodó döntheti el. Az S-sorozatú erõgépekhez a forgóban önmûködõen vezérlõ U-Pilot rendszer, vagy a munkagépek ISOBUS alkalmassági rendszere magától értetõdõ.

Tornum AB: szárítástechnológiai fejlesztések hõvisszaforgatással A svéd Tornum szárítástechnológiai-, gabonakezelõ és –tároló, vagy éppen fûtõ-/hûtõ-, valamint egyéb gépészeti berendezései már jól ismertek a hazai gazdálkodók körében. A vállalat által gyártott új generációs, hõvisszaforgatásos HR (Heat Recovery) szárítók sorozata minden igényt kielégítõ termékpalettával áll a beruházást tervezõk rendelkezésére, egészen a kis és közepes méretû családi gazdálkodóktól az ipari méretekben gondolkodó nagyvállalatokig. A Tornum HR hõvisszaforgatásos terményszárítók fejlesztése során a fõ szárítási alapelvek mellett az energiatakarékosság, a megbízhatóság, a környezetvédelem valamint a felhasználóbarát kialakítások voltak a legfontosabb irányelvek. Járjuk körül a szempontokat, hogy a gyakorlatban mit is „takarnak” valójában ezek. Energiatakarékosság: a HR terményszárítók fejlett hõvisszaforgatással rendelkeznek, amely technológiai folyamat megértéséhez a szárító metszeti képe nyújt segítséget. A szárító berendezés felsõ szárítási szakaszán, ahol a terménybõl a legtöbb nedvesség eltávozik, – így a terményen itt átvezetett levegõ egy párában dús elegyet képez – amit a berendezés tetején elhelyezett axiál ventilátor(ok) a legrövidebb úton el is távolít(anak) a gépbõl. A terményszárító alsó szárítási szakaszában a termény már szárazabb – így a rajta átvezetett levegõ már párában szegény, de igen magas hõmérsékletû –, ezt a levegõelegyet a lehetõ legrövidebb úton egy úgynevezett transzfer szekción keresztül visszaforgatják a meleg oldalra, a gáz szõnyegégõ fölé. A szárítóberendezés következõ szakasza a hûtõzóna, ahol a meleg termény hûtése történik. A hûtõlevegõt a meleg termény felmelegíti, így ez is egy újrahasznosítható meleg levegõ lesz, ami a legrövidebb úton, szintén a meleg oldalra kerül visszaforgatásra. Az alsó szárítószekciók és a hûtõzónák „megszívását”, valamint a hõvisszaforgatást a szárító aljában elhelyezett radiál ventilátor (vagy ventilátorok) végzi(k). Az elõzõekbõl látható a HR szárítók legnagyobb elõnye: az újrahasznosítható meleg levegõt a lehetõ legrövidebb úton keringeti vissza a meleg oldalra, így csökkenthetõ a visszavezetett levegõ hõvesztesége, és ezzel akár 30%-os energia megtakarítás is elérhetõ. Megbízhatóság: a HR szárítóberendezések teljes felületükben tûzi horganyzott elemekbõl épülnek fel, elemeikben a jól ismert svéd anyagminõséget és precizitást tükrözve. Környezetvédelem: a jelenleg érvényes levegõtisztaság-védelmi szabályoknak történõ megfelelés elõírja, hogy a terményszárítóból távozó levegõ szilárd szennyezõanyag-koncentrációja a 150 mg/m3/pontforrás értéket nem haladhatja meg. A Tornum HR szárítók egyedi kialakítása következtében ez az érték – a hazai hatósági mérések szerint – mindössze 3-6 mg/m3/pontforrás, amelyet egy porleválasztási rendszer segítségével értek el. Felhasználóbarát: a terményszárítók az alapbeállításokat követõen automatikus mûködésûek, a karbantartást igénylõ részegységek könnyû elérhetõsége érdekében a szárítóberendezések létrákkal és szerelõerkélyekkel ellátottak.

Oy Elho AB, Bennas (Finnország): Gyártmányaik elsõsorban a szálastakarmány betakarítás (rotációs fûkaszák; rendkészítõk-rendkezelõk; bálacsomagolók; szecskázó adapterek, stb.) gépeihez kapcsolódnak. Ezek mellett bálaszeletelõ, -kiosztó, szalmaszecskázó vagy siló-fóliatöltõ, stb. gépeik az állattartásban hasznosíthatók. (www.elho.fi) McConnel Limited, Ludlow (Egyesült Királyság): az északír cég elsõ számú gyártmányai a különbözõ szárzúzó-mulcsozó gépek, amelyek gyártói szakosodás szerint mezõgazdasági, kommunális, kompakt professzionális felhasználásúak lehetnek. Széles választéka van a különbözõ, külpontos kihelyezésû mulcsozó fejeknek, gallyeltávolító körkaszáknak, sövénynyíróknak és a rádióvezérlésû rézsûmulcsozó robotoknak is.

(www.mcconnel.com)

Szerkesztõség

www.agraragazat.hu • 2014. április • AGRÁRÁGAZAT •

95


TECHNIKA A permetezõgépre épített vegyszer tartályok, adagoló szivattyúk, valamint a keverõkamra a 3. ábrán láthatók. Üzemszerû vizsgálatok

2. ábra: Közvetlen vegyszer beadagolású permetezõgép

1,000-6,000 dm3/min) adagolják a szükséges mennyiségben a vegyszereket közvetlenül a fõvezetékben áramló vízbe. A vegyszer tartályokban mechanikus keverõ berendezés szolgál a homogenitás folyamatos biztosítására. A víz áramlását a fõszivattyú (maximális üzemi nyomás: 15,0 bar; szállítási kapacitás: szabad kifolyásnál: 260,0 dm3/min, legnagyobb üzemi nyomáson: 250,0 dm3/min) biztosítja. A fõvezetékben haladó vegyszer-víz elegy egy közbeiktatott nagy teljesítményû keverõkamrán keresztül jut el a szakaszoló szelepekig, majd onnan a szórófejekig. A vegyszeradagoló szivattyúk, illetve a fõszivattyú szállítási teljesítménye elektronikus szabályzó berendezés segítségével beállítható, az igényeknek megfelelõen változtatható. Ezáltal lehetõség van a kijuttatott permetlé mennyiségének, vagy töménységének menet közbeni változtatására, ill. két különbözõ vegyszer adagolására, egymástól függetlenül és eltérõ koncentrációban. A két vegyszeradagoló-szivattyú egymástól eltérõ szállítási kapacitása révén több nagyságrendû hígítási tartomány elérésére van mód.

A kifejlesztett géppel laboratóriumi és üzemszerû vizsgálatokat végeztünk. Ezek célja annak a megállapítása volt, hogy a vegyszertartályokban elhelyezett keverõ berendezések képesek-e tartósan biztosítani a tartályokba töltött növényvédõ szerek homogenitását, továbbá hogy a kijuttatott permetlé koncentrációja milyen mértékben tér el a kipermetezni kívánt koncentrációtól, illetve a kiszórt folyadék koncentrációjának egyenletessége hogyan változik idõben. A vizsgálatok során a vegyszereket külön-külön, többféle dózisban, valamint egyidejûleg adott dózis mellett permeteztük ki. Megállapítottuk, hogy a keverés a vegyszertartályokban megfelelõen hatékony volt. A kijuttatott permetlé átlagos koncentrációjának ellenõrzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a permetezõgép beállításának megbízhatósága kielégítõ. A kijuttatott permetlé koncentrációja stabilnak, a koncentráció idõbeni egyenletessége megfelelõnek bizonyult. A gép tehát gyakorlati használatra megfelelõnek bizonyult. Közvetlen vegyszer beadagolás elõnyei

A közvetlen vegyszer beadagolással mûködõ permetezõgép alkalmazásának számos elõnye lehet. A permetlé készítéssel kapcsolatos munkálatok elmaradnak, a vegyszer felhasználása az eredeti göngyölegbõl, vagy erre kialakított tartályból történhet. Mûszaki, idõjárási vagy egyéb okokból történõ leállásnál, vagy a munka befejezése után permetlé a gépben nem marad. A fel nem használt vegyszerek a gépbõl visszanyerhetõk, és a további munkáknál felhasználhatók. A permetezõgépet nem kell felszerelni külön tisztavizes tartállyal a permetlé maradék felhígításához, illetve a tartály kiöblítéséhez. A víztartályba nem kell keverõ berendezést beépíteni. A közvetlen vegyszer beadagolással mûködõ permetezõgép tetszés szerint több, akár 4-5 különbözõ vegyszer egyidejû adagolására alkalmas kivitelben is készülhet. Mivel a rendszerben a vegyszerek elkeveredése csak közvetlenül a kiszórás elõtt történik meg, ezért a különbözõ készítmények kölcsönhatásából adódó problémák (például kicsapódások, stb.) kevésbé jelentkezhetnek. Ha rendelkezésre áll fertõzési térkép, akkor annak alapján a közvetlen vegyszer beadagolású permetezõgéppel hely specifikusan lehet fertõzött foltokat kezelni az igényeknek megfelelõen, menet közben akár változtatható dózisú és összetételû permetlével. Ezáltal jelentõs mennyiségû növényvédõ szer takarítható meg a teljes felület kezeléséhez képest. A közvetlen vegyszer beadagolású rendszer alkalmazására várhatóan a felhasználói igények növekedése és a környezetvédelmi követelmények szigorodása következtében fokozatosan kerülhet sor. Dr. Dimitrievits György

3.ábra: Vegyszer tartályok, adagoló szivattyúk, keverõkamra a gépre építve

116 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu


TECHNIKA

Szárítóberendezések egyéb célokra és rendeltetésre A szárítóberendezések legnagyobb csoportja a különféle szemes termények szárítására alkalmas, amelyeknek nagyon sok gyártója és típusa létezik. A szárítás nagyon fontos tartósítási és állagmegóvására alkalmas folyamat, amelyet számos más anyagra is alkalmaznak, melyekhez sok esetben speciális egyedi berendezésekre van szükség.

Lapátos kényszermozgatású szárítóberendezés

Nagyon sok esetben a szemes termények betakarítási nedvességtartalmánál (25-30%) lényegesen magasabb (95%) nedvességtartalmú anyagok 12-13%-ra történõ szárítására is van igény, amelyhez speciális kényszer-anyagmozgatású berendezések szükségesek. A következõkben errõl adunk rövid áttekintést. Ez egy kipróbált és tesztelt egyetemes szárító berendezés, amit eredetileg a nagyon nedves kukorica szárítására fejlesztették ki. Több mint 40 éve gyártják és több mint 1.000 db üzemel világszerte. A

nek megfelelõen, alacsony szárítási hõmérsékleten, többszörös légátvezetéssel, energiatakarékosan dolgoznak. A felhasználási terület és a szárítandó termékek meghatározzák a berendezés jellegét, az alkalmazandó folyamatot, pl. pörkölés, dehidratálás, lágyítás, hûtés, zsugorítás, olvasztás, pirítás, sütés.

A lapátok forgatják a terményt

tolóerõt irányváltó alapelv évtizedek óta ismert Németországban és Európában, számtalan elõnye közül néhány: robusztus és tartós kivitelû, a beruházás és üzemeltetés olcsó, könnyen és egyszerûen kezelhetõ, sokféle termény szárítására alkalmas, rendkívül energiahatékony, lehetõvé teszi a folyamatos és szakaszos (adag) mûködést egyaránt, rétegvastagság magassága 40 és 500 mm, stabil és mobil változatban is elérhetõ. A különleges, egyedi szalagos szárítóberendezések speciális szárítási igényeik-

Néhány felhasználási javaslat

Élelmiszer: zöldségek, dió, kazein, bevont és bevonat nélküli extrudátumok, gabonafélék, gyümölcsök. Takarmányok: extrudált termények, vagy pellet formájú termények. Kémia /gyógyszeripar: sók, aktív szén, mûtrágya, színezõanyagok, mûanyagszemcsék. Környezetvédelem: szennyvíziszap, újrahasznosítható anyagok. Speciális termékek: csirketrágya pellet, granulált építési anyagok, tisztítószer pelletek, cellulóz, biogáz massza, faforgács, fûrészpor. Az automatikus üzemmódja magyarázza a hosszabb élettartamát, mivel nincs szalagkopás, a finom hálós kialakítás és a kíméletes üzemmód miatt pedig különleges növények szárítására is alkalmas. A berendezéssel ezenkívül még lombos növények, gyógynövények, füvek, pellet, granulátum, faforgács, a cellulóz, és sok más termény is szárítható, ez is magyarázza a 100%-os kihasználhatóságot.

anyagfeladás, terítõcsiga (1), anyagáram (2) anyagfordítás (3), szalagleadás (4), szalagtisztítás (5), tisztító szalag (6), frisslevegõ bevezetése (7), hõcserélõ (8), levegõkivezetése (9)

120 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu

Tóth Attila


ÁLLATTENYÉSZTÉS

Az állattenyésztés jelene és jövõje térségünkben Az elmúlt évtizedek élelmiszer-túltermelése után ismét központi kérdés az élelmiszerellátás és annak biztonsága. Az importfüggés és az áruk világméretû szabad áramlása kockázatot jelenthet élelmiszerbiztonsági szempontból is, de a legsúlyosabb gondot a termelõk lehetõségeinek beszûkülése jelenti. Épp ezért kell megtennünk mindent annak érdekében, hogy a növénytermesztés mellett az állattenyésztést és az ahhoz szorosan kapcsolódó feldolgozóipart erõsítsük régiónkban. Az elsõsorban takarmánykereskedelmi tevékenységérõl ismert RUSSEL s.r.o. is felismerte az ebben rejlõ lehetõséget. Állattenyésztési terveink megvalósításának küszöbén a hazai és szomszédos gazdasági környezetet elemezte szakértõnk. Tapasztalatok feldolgozóipar hiányában A magyar élelmiszeripar még jelenleg is a mezõgazdasági termelés mintegy kétharmadát vásárolja fel további feldolgozás céljából, de exportorientáltsága jelentõs, külkereskedelmi mérlege még mindig pozitív, ezért sürgõs lépéseket kell(ene) tenni. Többek között biztosítani kell a vállalkozások forráshoz jutását, ösztönözni kell a szakágazatok szerkezetátalakítását, a piaci szereplõk szorosabb együttmûködését, az integrált termékpálya rendszerek kialakítását. A tömegtermékek elõállítása helyett a magasabb minõségû termékek elõállítását kell elõtérbe állítani. A KSH decemberi adataiból kiderült, hogy tíz év alatt eltûnt kétmillió sertés Magyarországról, és az utóbbi évben is romlott a helyzet. De milyenek a nemzetközi viszonyok a legjelentõsebbnek tartott szarvasmarha- és sertéságazatban? Az élõmarha- és marhahúsimport az EU-ban 9%-kal emelkedett, a behozatal csaknem háromnegyede Brazíliából, Uruguayból és Argentínából származott. Magyarországon 2013. december 1-jén 772 ezer szarvasmarhát számláltak (KSH). A húshasznú tehenek száma csaknem 15%-kal emelkedett, ugyanakkor a kettõs hasznosítású teheneké 30%-kal csökkent, mert az egyéni gazdaságok a jobb növekedési eréllyel, a nagyobb tömeggyarapodással, és a jobb húsformákkal rendelkezõ fajtákat részesítik elõnyben. A marhahúsexport 6%-kal csökkent, legnagyobb mennyiségben Hollandiába és Ausztriába szállítottunk marhahúst. A marhahúsimport csaknem 8%-kal esett vissza. A tejtermelõ és -feldolgozó ágazat számára jelenleg kérdéses, hogy az élénk világpiaci kereslet miatti magas árszint meddig marad fent. Az árcsökke-

164 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu

nés várhatóan az elsõ negyedév után következhet be. A nyerstej felvásárlási árának csökkenése kedvezõen hatna a hazai tejfeldolgozók költségeire és likviditási helyzetére, mivel a magyar feldolgozók nem tudnak versenyezni az olasz piaci árakkal, amihez ráadásul egyre magasabb EUR/HUF árfolyam társul. Az Európai Unió csaknem 1,5 százalékkal több élõ sertést és sertéshúst (2,87 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon 2013 elsõ tizenegy hónapjában, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Eközben az import mennyisége 10%-kal csökkent. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis vírus felbukkanása miatt Oroszország importtilalmat vezetett be az EU-ból származó élõsertésre és sertéshús-termékekre, így ha emiatt nagy exportkészletek ragadnak bent az EU-ban, az az árak komolyabb eséséhez vezethet. A korlátozások igazi kockázata, hogy a bent ragadt dán és német sertéshúsnak rövid idõn belül piacot kellene találni az EU-n belül, aminek elsõdleges célpiaca Kelet-Európa lehet. Ez pedig komoly kockázatot jelenthet a tenyésztõkre. Magyarországon a KSH adatai szerint 2,935 millió sertést tartottak 2013. december 1-jén, 1,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban (de 1,1%-kal többet, mint 2013. június 1-jén). A nemzetközi piacon 3,3%-kal több sertéshúst értékesítettünk, azonban az export értékének emelkedése ennél kisebb mértékû, 1,3% volt. A sertéshúsimport volumene csaknem 1%-kal nõtt, ugyanakkor értéke több mint 6%-kal esett vissza. Mi a helyzet a szlovák oldalon? A szlovákiai állatállomány az elmúlt években drasztikus mértékben zsugorodott. A sertések száma az elmúlt tíz évben a felére esett vissza. 2000-ben még 1,488 millió sertést tenyésztettek Szlovákiában, tavaly pedig mindössze 740 ezret. A szarvasmarha-állománynál mérsékeltebb volt a hanyatlás, tíz év alatt 693 ezerrõl 472 ezer darabra esett a számuk. Európai viszonylatban a szlovákiai állattenyésztés piaca rendkívül kicsi, s ebbõl eredõen bármilyen változás jelentõs mértékben befolyásolhatja a tenyésztõk munkáját. A szakértõk a takarmányköltségek további csökkenését feltételezik, és ennek alapján a tenyészállomány bõvülését, a fialások számának emelkedését és a vágósúlyok növekedését valószínûsítik. A csökkenõ takarmányárak kedvezõen hatnak mind az abrakfogyasztó (sertés, baromfi), mind a tejtermelõ ágazatok önköltségeire. Az állatállomány várható alakulására ugyanakkor kedvezõtlenül hat, hogy a befektetések hosszabb távon térülnek meg, mint a növénytermesztés esetében.

Bojtos Zoltán


GAZDASZEMMEL

Megleltük a tanyavilág ékkövét Békéscsaba határában Némi izgalom elõzi meg a hársfa csemeték ültetését a békéscsabai Medovarszki tanyán. Amint a fiatal fák gyökeret eresztenek a zsíros földbe és szárba szöknek, majd néhány év múltán körbeölelik a csaknem 3 hektárnyi családi farmot, azzal megvalósul Medovarszki András és felesége, Judit asszony újabb álma. A 47-es fõút mentén álló tanyán való ismerkedést a kezdõponton, házigazdánk irodájában kezdtük, aminek berendezése, hangulata, rendezettsége elárulja, hogy az egykori parasztportán emelt családi vállalkozás esetében a minõség, a minõségi munka a legfõbb cél akár a brojler csirke nevelésében, a növénytermesztésben, vagy az erdõgazdálkodásban.

„Békéscsaba déli részén novembertõl kezdõdõen egészen március közepéig alig néhány tízmilliméternyi esõ és hó esett, a talajból 100-150 mm csapadék hiányzik, ezt mutatja az is, hogy az erdei halastó vízszintje is 100-120 cm-t csökkent” – mondja Medovarszki András arra a kérdésünkre, hogy a szikrázóan tiszta napsütés ellenére mégsem tûnik ideálisnak az idõjárás a tavaszi munkák kezdésére. Vendéglátónk azzal folytatja, hogy ezen a környéken az elsõ vízadó réteg 9 m mélységben húzódik, a második 25-30 m-re, ezt követõen 50 m-re kell lefúrni. Fõként a felsõ rétegben erõsen vasoxidos a víz, nem használják még a csirkék itatására sem, s nem azért, mert esetleg mérgezõ lenne, inkább, hogy a kicsapódott anyagok eltömnék az itató szelepeket. A csirke pedig nem szomjazhat egy pillanatig sem!

S hogy milyen az idõjárás úgy általában?

Ezt is feljegyezzük: a forró nyarakat enyhe telek váltják, ritka a kemény, tartós tél. A mögöttünk hagyott hónapok az átlagosnál is enyhébbek voltak. A nyári hõséget, a tikkasztó szárazságot jobban megszenvedi ember, állat egyaránt. Mondja is Medovarszki András, ugyan öt éve porlasztásos hûtõrendszert létesítettek az ólakba, hogy párásítással mérsékelhessék 4-5 fokkal a hõmérséklet, de ez sokszor kevésnek bizonyul a júliusi augusztusi kánikulában. Már tervezik az ólak utólagos hõszigetelését és egy hatékonyabb hûtõrendszer telepítését. A hõszigetelés fontos akár télen, akár nyáron, mert egy növendék csirke számára a 20 °C hõmérséklet az ideális. Egy-egy kiugróan forró napot még átvészel a szárnyas jószág, de a tartós hõ stressztõl akár leállhat a csirke vérkeringése, hõgutát kaphat. Ez, ahol az öt ólban

Medovarszki Andrásné Judit, Medovarszki András, lányuk Judit és vejük Zoltán

166 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu

egyszerre 45-50 ezer csirkét nevelnek, mindenképpen megelõzendõ kihívás. A nevelés alatt álló húscsirkék a genetika élvonalát alkotják, ennek megfelelõen az állomány egyedei csak úgy teljesítik a fajta jellemzõket, például a gyors növekedést, testsúly-gyarapodást, ha minden körülmény ideális az emésztésükhöz, pihenésükhöz, komfortérzetükhöz. Ennek hátterét valamennyi ólban automata önetetõ, önitató, hõmérsékletszabályozó, ventilláció garantálja. Szabályok

Elõírások, szabványok szabályozzák a termelõk munkáját, mert elõírják az 1 m2re telepíthetõ állatok darabszámát, az ólak felszereltségét, például az itatók, etetõk számát és az óránkénti légcsere mennyiséget. Általában négyzetméterenként 15-20 csirke nevelhetõ fel. Több baromfitartó gazda 18-20 csirke telepítését is felvállalja, mások ennél akár többet is, de a 35. napon ritkítást végeznek, az állományból kiszednek 4-5 darabot négyzetméterenként, 210-225 dkg-os átlagsúllyal. A többit maximum 7 napig tartják az állomány felszámolásáig. Tudni kell, hogy a brojler csirke nevelési ideje legfeljebb 42 nap, ekkorra az állomány átlagos súlya 270 dkg. A baromfifeldolgozók, s fõként a vásárlók igényeire hivatkozó kiskereskedõk nem mindig szeretik a nagy csirkét, mindinkább arra szorítják a tenyésztõket, hogy ne hizlaljanak 260 dkg súly fölé, sõt, a vágóhidak szívesen fogadják az ennél is kisebb csirkét egy kisebb, de jelentõs vevõi kör számára. Talán nem árulok el nagy titkot - mondja a baromfi szakmában 42 éve dolgozó Medovarszki András csendes határozottsággal, hogy a baromfiágazat szervezettsége tradicionálisan kimagasló pontosságú. A feldolgozók éves rotációt készítenek, ami ugyan nem napra pontos, de csaknem, mert a csirke fogadását a hét eleji, közepi és a hétvégi napokra elõre kikötik, amihez igazodnak a beszállító termelõk. A szervezés úgy indul, hogy egyeztetik az adott hétszakaszok vágócsirke igénye alapján a naposcsibe mennyiségét a keltetõ üzemmel, ezt követõen a termelõkkel. Ebben a kapcsolatban a vagylagosságot, esetlegességet teljesen ki kell szûrni. A csirkét nevelõ termelõ minden héten tart próbamérést, a mérésekhez találomra több


tíz állatot kiemel. A nevelés alatt álló csirkének az elsõ hét után 19 dkg súlyúnak kell lennie, a második héten 40-nek, a harmadikban 80-nak és így tovább, általában a 40. napon 250-260 dkg lesz a vágósúly, vegyes ivarú állomány esetében. Az egyeztetés részeként a vágóüzemmel tisztázni kell az átvétel módját, helyét, és nem utolsó sorban az átvételi árat. Nos, ehhez a ponthoz kapcsolódnak a brojlercsirke nevelõk örömei, bánatai, sikerei és kudarcai egyaránt. Ennek megtárgyalása ügyében a lehetõ legjobb helyszínen kopogtatunk be, hiszen házigazdánk aktív tagja a Baromfi Terméktanácsnak, a legutóbbi idõkig részt vett az Agrárkamara megyei és országos munkájában, a szakmai ranglétrát pedig a több megyét érintõ baromfi feldolgozóban, a békéscsabai Barneválnál járta végig. A baromfitartás hagyománya

A baromfitartásnak és feldolgozásnak mindig is nagy hagyománya volt Békés megyében. Ez a hagyomány a gabonatermesztésen alapult, valamint azon, hogy Békéscsabán és Orosházán baromfikereskedõk telepedtek le az 1800-as évek végén. A vágott baromfi nagy része pucoltként Olaszországban és más nyugat-európai országban kötött ki. Ebbõl a megyébõl a 70-es években nagy mennyiségû élõ gyöngyöst és bronz pulykát vittek az olasz kereskedõk Itália nagy elosztó és felvevõ piacaira. Békés megye baromfis hagyománya tovább fejlõdött az elõbb említett két vágóüzemen túl, további két baromfifeldolgozó létesült. A békéscsabai feldolgozó fejlõdött a legnagyobbra. A privatizációt követõen felbukkant pénzügyi befektetõk nyomában két üzemet végleg becsuktak, illetve a bábolnai cég megkapta elõször vagyonkezelésre, majd késõbb tulajdonba a békéscsabai feldolgozót, ekkor dolgozott ott Medovarszki András, akihez a termeltetés irányítása tartozott, akinek munkaviszonyát az új tulajdonos felmondta. „Ha nem csal az emlékezetem, a békéscsabai Barnevál évente 25 millió csirkét vágott, emellett feldolgozott libát, pecsenyekacsát, munkát adva összesen 2.000 embernek. A cég elsorvadt idõvel, végül 2006-ban bezárták és felszámolták, magukra maradtak a termelõk, közülük többen felhagytak a baromfitartással, fõleg a libások. Mi is kénytelenek voltunk új partnereket keresni, csakhogy nem találni közeli üzemekre, közülük még a szentesi a legközelebbi, a többiek ennél távolabb mûködnek, Hernádon, Kisvárdán, Nyírbátorban. Borzasztóan megnõtt a szállítási távolság, amely az útdíj miatt kifejezetten hátrányos. Az érem másik oldala, hogy a megmaradt vágóüzemek idõvel megerõsödtek, mindinkább irritálta

õket a nagy szállítási távolság, elkezdték saját termelõi bázisuk kialakítását. Telepeket vásároltak fel, építkeztek, és ma is gõzerõvel bõvítik a saját bázisukat az uniós forrásokból. Nagy nevelõ telepeket építenek, takarmánykeverõket, ennek nyomán szûkítik a beszállítói köreiket.” Ésszerû így a gazdaságfejlesztés?

Az egyik oldalon most nyer az ágazat a saját bázisok létesítésével, a másikon veszíthet. Mi történik, ha ismét felüti a fejét a madárinfluenza pánik, mint nyolc éve, amikor a vásárló elfordult a baromfitól? Meddig fokozható egyetlen termékcsoportra építve egy-egy társaság élete, jövõje? Jelenünkben egyre nagyobb a saját termelés aránya. Ez elõre vetíti a csirketermelõk jövõbeli problémáit. Medovarszki András megjegyzi: „Ha ott épülnek az ólak, a másik oldalon, akkor a beszállító termelõk körében csukni kell a telepeket. Nekünk más hasznosítást kell találnunk, ha manapság létezik egyáltalán életképes ötlet Magyarországon. Nem egyszerû a helyzet. Ez olvasható ki a vágóüzemek önellátó törekvéseibõl. Elõször a rosszabb, illetve a messzebb fekvõ üzemeket, ólakat csukják be, de a végén, vagy ha beüt egy piaci krízis, az örvény lehúzza az egy lábon álló vágóhidat is. A termelésben érintett kollégákat ezért intem megfontoltságra, amikor fejlesztenek, új ólakat állítanak üzembe.” Élhetõ tanya

„1986-ban vásároltuk meg ezt a tanyát, a parasztházat a gazdasági épületekkel együtt, amelyet a háború ideje alatt, 1943-ban Vlacskó Mihály és felesége épített. Néhány száz napos csibe nevelésével már korábban is foglalkoztunk a

munka mellett, a Barneválnál beletanultam a szakmába, ismertem lehetõségeit, buktatóit. Azóta, hogy önállósítottuk magunkat, és 8000 csirkével kezdtük meg a termelést ezen a tanyán, magunk is itt élünk. Kezdettõl fogva egy élhetõ tanyát képzeltünk el a magunk számára, ahol rend és elegancia van, ahol szívesen végzi az ember a munkáját. Amikor kezdtük, mi voltunk az éjszakások és a mindenesek. Évek óta Ildikó lányommal és vejünkkel, Zoltánnal megosztva dolgozunk az irányítási, szervezési, számviteli és ügyintézési feladatokon, míg a tanyai, szántóföldi, erdei munkát hat alkalmazottunk végzi. Csak úgy lehet állatot nevelni, ha szemmel is eteti az ember. Egy badacsonyi borász ismerõsöm jó évekkel ezelõtt viccesen odamondta, Bandikám, mind többet rakj a fiatalok vállára, de a gyeplõt és a pincekulcsot még ne add ki a kezedbõl. Nem követem mindenben a tanácsát. Évek óta készítünk kampánytervet, amelyben rögzítjük a feladatokat. Mindent papírra vetünk, kitõl és milyen vetõmagot veszünk, milyen növényvédelmet követünk, mennyi tápanyagot használunk, melyik géppel és kinek kell a táblákra mennie és így tovább. A kampányterv ott van a gépészeknél is, és mielõtt elindul a kampány, a teendõket megbeszéljük a közös asztalnál. Embereim többségével 20 éve együtt dolgozunk, mégis leírom a kampánytervbe a vetésmélységeket, a fogaskerék beállításokat. Ha végeztek például a mûtrágya kiszórásával, beírjuk az adatokat a táblák nevei mellé, ez alapján történik a költségterhelés. Nálunk nem csak a gazda joga és kötelessége a gondolkodás, sokszor az emberek jönnek elõ az ötlettel. A csirke nevelésébe, munkáiba már nem nagyon veszek részt – Zoltán

www.agraragazat.hu • 2014. április • AGRÁRÁGAZAT •

167


GAZDASZEMMEL nyi ruhája az ajtó mellett kapott helyet. Egy külön polcra tették a tanító rokonuk iskolaszereit, tárgyait, a nagyszülõk, testvérek, rokonok fotói is felkerültek a falakra. Judit asszony az egyik ablakpárkányon lévõ kisméretû réztáblára hívta fel a figyelmemet, mondván 1986 júliusában itt írták alá a tanya vételérõl szóló szerzõdést, amely új fejezetet nyitott az életükben. Növénytermesztésük

vejemre bízva –, de azért hetente egyszer beöltözök, hogy átnézzem az ólakat, állatokat. A földekre is rendszeresen kijárok, fõleg akkor, amikor munkavégzés folyik a területen. Olykor, hétvégén, autóba ülök, felkeresek minden táblát, végigjárom a területet, ilyenkor 90 km-t fut a kocsi.” A brojlercsirke

A brojlercsirke nevelése 42 napig tart, ekkor kiürítik az ólakat. További két hét szükséges a trágya kihordására, takarításra, mosásra és a mindenre kiterjedõ fertõtlenítésre, szellõztetésre. Utolsó lépésben fertõtlenítik az utakat, udvarrészeket is, ahol egyébként nincs keresnivalója egy csirkének. Csak ezután kezdõdhet a technológiai rendszerek visszahelyezése és az ólak almozása. Fedett helyen tárolt száraz búzaszalmával almoznak. A napos csibék telepítését követõen nyolc-tíz nap múlva megszórják ismét az ólakat majd szükség szerint, leginkább kétnaponta kézzel felülszórják az almot. Noha automata etetõt mûködtetnek, a kicsi és gyámoltalan aprójószágnak tanulnia kell az életet, ezt segítve a csibék papírra is kapnak takarmányt az itató rendszer közelében, amit 3 nap múlva felszednek és elégetnek. A Nagisz Zrt. derecskei keltetõjébõl érkezõ ROSS 308-as brojlercsirkét csirkemagasságban mért 30-33 °C-ra elõmelegített ól fogadja, a levegõ páratartalma 70% feletti. Amint gyarapodik a csirke, emelnek az itató vonal magasságán, két hetes korukban felcsukják az etetõ tányérját, úgynevezett folyamatos üzemmódra állítják, ezzel elejét veszik, hogy a csipegetõ állat kikapirgálja a takarmányt. Kérdeztük, ízében van-e különbség két csirke húsa között, ha az egyik magyar, a

másik egy nyugati rokona. Házigazdánk megfontolva forgatja a szót, mielõtt kimondaná, attól ízesebb a magyar csirke húsa, hogy több kukoricát fogyaszt el. A brojler tenyésztõk itt és ott is lényegében azonos technológiát követnek, a víz és a levegõ minõsége hasonló, mindenki megtartja a tisztaságot. Mi lehet akkor a különbség? Például mi sok gabonát termelünk, többségében kukoricát, amit nagyobb arányban etetjük, szemben például a hollandokkal, õk több kalászos gabonával táplálják a csirkét. Mi etetünk szójadarát takarmány-kiegészítõkkel, vitaminokkal keverve. Nyugat-Európában halliszt és több melléktermék, többek között repce és napraforgó dara, DDGS is szerepel a receptúrában. „A fajta tehát ugyanaz, az etetés, itatás hasonló, egyedül a takarmány összetétele a különbség. Magyarország vállalta, nem etetünk hallisztet, de egy nyugati, fõleg egy tengerparti ország bolond lenne, ha a szemétbe dobná a fehérje dús tengeri halhulladékot.” Beszélgetésünk e pillanatában, javasolja, járjuk körbe a tanyát, nézzünk be a családi múzeumba, a gépszínbe, a szociális épületbe, majd autózzunk át a 47-es útig nyúló erdejébe is. Házi múzeum

A takaros tanya egyik ékköve a kívül belül felújított parasztporta és az irodává átformált épület. A készülõ kis házi múzeumba lépve Judit asszony átveszi a szót, hogy megossza a család legbelsõségesebb emlékeit. Mutatja, hol lesz a helye a Zsilák és a Medovarszki család tagjai után fennmaradt tárgyaknak, képeknek, iratoknak. A még formálódó kis múzeum értékes darabja, a nagymama menyasszo-

168 • AGRÁRÁGAZAT • 2014. április • www.agraragazat.hu

A kiváló adottságú földeken egy átlagos évben legkevesebb 10 t kukorica, 6,5 t búza, 4 t napraforgó terem meg. Jó termésre van lehetõség, csakhogy a legutóbbi három évben a nyári aszályos idõjárás limitálta a termés mennyiségét. Medovarszki András a szántás nélküli növénytermesztés lehetõségében konzervatív gondolkodású. Mióta elterjedt a kukorica bogár, kerüli a monokultúrás kukoricatermesztést. Még a napraforgó területeit sem adja oda a búzának, hogy ne kelljen a kukoricát önmaga után vetnie, mert a kártevõk elleni kémiai védekezést nem tartja tökéletesnek, legtöbbször pénzkidobás. A búzát mindig a kukorica tarlóba veti, a magágyát három menetben készíti elõ, nehéz tárcsával és szántóföldi kultivátorral. A kukoricát búza és napraforgó után veti. Fontosnak tartja a nyári tarlóhántást, hengerezést annak érdekében, hogy még kevés csapadék ellenére is az ápolt tarlóban kikeljen az árvakelés és a gyom, amit mûvelõ eszközzel irtanak ki. A forgatás nélküli talajmûvelési rendszer tekintetében nem osztja többek véleményét. Úgy látja, a mindenfajta szármaradvány apróra zúzása után szántással leforgatva jó és követendõ megoldás, azért mert a szármaradvány leforgatva könynyebben elbomlik és válik humusszá. Erdõ és halastó

A talajmûvelésrõl még sokáig tudnánk beszélgetni, de a vendéglátónk az erdõ és a halastó nézésére invitál. A helyszínre érve elmondja, hogy valamikor ez a terület homokbánya volt, amihez sikerült venni egy kisebb darab szántót, és sok millió forintért rekultiválta. Fát telepített, zömében szilfát, most gyérítik az állományt, a homokbánya részen díszlik a fehér nyár és az akác. Már fordulunk vissza a tanya felé, túljutunk egy kisebb emelkedõn, fél szemmel tartja a kocsi irányát, azt mondja, sok mindenrõl lehetne még beszélni. Most leginkább hallgatni jó, meghallani a madárfüttyöt, vagy meglesni az ugrándozó nyulakat és a legelõ õzeket. Bálint Tóth János


DIECI teleszkópos rakodók a VERBIS Kft. kínálatában A Dieci S.r.l. 1962 óta gyárt önjáró beton-mixereket és 1983 óta –Európában elsõként- teleszkópos rakodókat. Gépeiket a magas mûszaki színvonal, a megbízhatóság és az egyszerû üzemeltetés jellemzi. Napjainkban elérték az évi 2000 db gép gyártását az ipar és a mezõgazdaság számára. A MODENA-hoz közel fekvõ hatalmas kiterjedésû üzemben folyik a gyártás (vázszerkezet, gémszerkezet) és az összeszerelés. Saját tesztpályával rendelkeznek, amely elengedhetetlen a XXI. században a gépfejlesztéshez és a minõségbiztosításhoz. A gyár a kiváló minõségû mezõgazdasági és építõipari gépek folyamatos fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektet a magas színvonalú szervizháttérre és az alkatrészellátásra. Ezért is kézenfekvõ lehetõség volt számukra, hogy 2014-tõl termékeik magyarországi képviseletére a Verbis Kft.-vel disztribútori szerzõdést kössenek. A gépértékesítésen túl a Dieci által kínált gépekhez a Verbis Kft biztosítja a szer-

vizhátteret, a folyamatos és gyors alkatrészellátást. A teleszkópos rakodók napjainkban a Mezõgazdasági vállalkozások alapgépeivé váltak a széles felhasználhatóságuk miatt, pl. trágyakezelés, bálarakodás, állattelepi takarmányrakodás, magtári anyagmozgatás stb. Felhasználási területüket tovább szélesítik olyan rendelhetõ opciók, mint a pótkocsi vonófej, hátsó elektromos és hidraulikus csatlakozók, TLT- hajtás, 3-pont felfüggesztés. A mezõgazdasági kivitelû teleszkópos rakodó családnak 22 tagja van, melyek a 2,5–7 t emelõképességû és a 6–10 m emelõmagasságú tartományt fednek le. A kisebb gépeket hidrosztatikus hajtómûvel,

míg a nagyobbakat választhatóan powershift vagy vario-rendszerû hidrosztatikus hajtómûvel szerelik. A vario rendszer nagy elõnye, hogy változó TLT fordulatszámnál elektrohidraulikusan beállítható egy állandó haladási sebesség, tehát a járószerkezet-hajtás függetleníthetõ a TLT-tõl. A Dieci legújabb fejlesztése egy derékcsuklós, központi teleszkópos homlokrakodó, mely rakodó-családnak 3 tagja van és 2-2,3 t tömeget 4-4,5 m magasra képesek emelni. Ez az innovatív ötlet egyesíti a derékcsuklós-rakodók kis helyszükségletét, jó terepjáró képességét a teleszkópos rakodók emelési magasságával, mely gépek kiválóan használhatóak pl. magtári rakodáskor. A mezõgazdasági gépek felé egyre inkább támasztott követelmény a multifunkcionalitás, melynek a Dieci derékcsuklós, központi teleszkópos homlokrakodói és a széles adapter skálával felszerelhetõ teleszkópos rakodói kiválóan megfelelnek, továbbá az állattartó telepek és a gabonaraktárak alapgépei lehetnek. A Verbis Kft. munkatársai várják ügyfeleiket a cég bemutatótermében egy személyes konzultációra, hogy a beruházási döntés meghozatala elõtt minden mûszaki, technológiai információ a rendelkezésére álljon.

Verbis Kft.

www.agraragazat.hu • 2014. április • AGRÁRÁGAZAT •

169


Agrárágazat 2014 Április  

Országos Mezőgazdasági Havilap

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you