Issuu on Google+

Csökkenteni vagy sem? • 11

A rézkábeleknél nagyobb teljesítményû zafírszálak • 19

IZRAELBÕL ISRAEL 2011. november - 11. szám

www.ejfelikialtas.hu

1941 nap fogság után

Gilad Shalit otthon BETH SHALOM BETH-SHALOM

Kép: Édesapjával, röviddel szabadulása után


Dr Nagy Antal Mihály

Örök szövetség

Ára: 3900Ft + postaköltség Msz.:30063

A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Olyan világban élünk, amikor az emberek és a népek semmibe veszik Isten akaratát és tanácsát, az önigazság útját járják. Olyan légkörben élünk - és ez a légkör az évezredek során egyre jobban sûrûsödik-, amiben természetesnek tûnik az, hogy a zsidóknak valójában sohasem lehet igazuk, és az isteni igazságok kimondása valami alaptalan, gyanús pártolásnak minõsül. Ez a légkör úgy átitatta az embereket és a népeket, hogy fonákságát észre sem veszik. Az út, amelyen ez a könyv kalauzolni kíván, mérhetetlen szenvedéssel, könnyel, vérrel megszentelt út. Ezért, ha rá akarunk lépni erre az útra, akkor nekünk is hallanunk kell az Úr figyelmeztetését, amit Mózesnek mondott: „...oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld” (2Móz 3:5). Végül szeretnék szerényen a kedves Olvasó elé állni, és azt mondani, amit Sámuel próféta mondott egykor Saulnak: „Te pedig most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét” (1Sám 9:27). Az égetõ kérdések, a sok rohanás közepette csak ennyit kérek. Egy kis megállást, egy kis idõt, hogy egyszer, legalább ilyen mértékben, ismerkedjen meg ezekkel a kérdésekkel. Megállásán legyen Isten gazdag áldása.

750,Ft +postaköltség

Norbert Lieth: Messiási fény Izrael sötétjében M.sz.: 30021

500,Ft +postaköltség 1450,Ft +postaköltség

Vajs Tibor, Izrael – egy nép történelmi panorámája

N Norbert Lieth: R Ruth könyve az üdvtörténet a ffényében 500,Ft +postaköltség

John F. Walvoord, Prófécia az új évezredben


ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-Barátok A legutóbbi tiltakozó megmozdulásokon ez év nyarán, egész Izrael területén körülbelül fél millió ember vett részt, és szociális igazságosságot követelt. A súlyos tiltakozások hatására a kormány nem kerülhette el, hogy lépéseket tegyen ezekkel kapcsolatban. Következésképp megbízta Emanuel Trajtenberget, egy tekintélyes profeszszort a gazdaság területérõl, hogy megoldási ajánlatokat dolgozzon ki egy igazságosabb szociálpolitika kialakítására. Amikor aztán javaslatait a kormány elé terjesztette, és arról volt szó, hogy döntsenek róluk, a kormányban nem alakult ki egységes álláspont arról, mi legyen a további eljárás ebben a dologban. Sõt, kormányválság fenyegetett. A fõ vitatéma a szociális lakások építése volt. Az egyik miniszter arról beszélt, hogy telkeket, földterületeket, amelyek túlnyomórészt állami tulajdonban vannak, térítésmentesen szociális lakások építésére kellene bocsátani, hogy ezáltal is olcsóbbak legyenek a lakások. A múlt évben a kormánynak állítólag földterületek eladásából 8 milliárd bevétele lett, és amíg nem lesz biztosítva, hogy a lakások olcsóbbak legyenek, addig nem fog csupán «kozmetikázott» javítási ajánlatokat elfogadni. A szociális igazságosság témája olyan régi, mint az emberi civilizáció. Érdekes módon Isten már a Bibliában adott követendõ útmutatást a szociális igazságosságra. Ez olyan forradalmi volt, hogy az izraeli nép körében teljes terjedelmében soha nem is valósulhatott meg. A sabbat-és jobelévrõl van szó, ahogyan azokat a 3Móz 25 leírja. Ott arról olvashatunk, hogy a földterületet, mint örökséget nem szabad véglegesen eladni, hanem csak a jobelévig. Ezután minden földbirtokot az eredeti örökösnek kell visszaadni. Az 5 Móz 15-ben még ennél is tovább megy a rendelkezés, érdemes figyelmesen végigolvasni mindkét fejezetet. Sõt, ott arról is olvashatunk, hogy minden hetedik évben, amely sabbatév, minden adósságot el kell engedni, és azok után a saját honfitársaiktól nem fogadhatnak el kamatot. Istennek ezek a magas követelményei a mai bankrendszer számára úgyszólván kivitelezhetetlenek, és a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak tûnnek. Isten azonban ezekkel a rendelkezésekkel gondoskodni akart arról, hogy népe, Izráel körében lehetõleg ne legyen szegény. És Õ megígérte azoknak, akik az Õ rendelkezései szerint cselekednek, hogy gazdagon megáldja õket érte. (5Móz 15,1-5). Ha belegondolunk abba, hogy Isten népének, Izráelnek még meg is tiltotta, hogy a sabbatévben vessenek és arassanak, és a szentévben még két további évig mondjanak le róla, akkor láthatjuk, hogy ez milyen felfoghatatlan hitpróba volt. Ám Isten megígérte Izráelnek, hogy a hatodik évet olyan gazdagon megáldja, hogy a termés a nyolcadik évben is, sõt a szentévben a kilencedik évben is bõségesen elég lesz. Hogy az olyan gazdálkodást, amelyben minden hetedik év vetés és aratás nélküli legyen, ma már nem gyakorolják, viszonylag elfogadható érvekkel meg lehet indokolni, de szociális igazságosságot gyakorolni Istennek örök érvényû követelménye marad az emberek számára. Aki nem aszerint cselekszik, sõt még lábbal is tiporja, az elveszti Isten áldását. Természetesen ezzel kapcsolatban az is kijelenthetõ, hogy a szociális igazságosság úgy, ahogy azt a Biblia elõírja, ma már nem valósítható meg. De a Biblia magas követelményei azt is megmutatják, ahogyan Isten azt elgondolta – és az után kell nekünk is igazodnunk kell. Õ akkor, ha mi törvényeit betartjuk, beváltja ígéreteit és gazdagon megáld bennünket. Adjon Isten Izrael kormányának is kegyelmet, hogy az Õ rendelkezései szellemében cselekedjék, ami által Isten az Õ gazdag áldását kiönthesse Izraelre. Bízva Isten kegyelmében, aki gazdagon megfizet mindazoknak, akik az Õ rendelkezéseit szeretik, és azok szerint cselekednek, szívélyes Shalommal köszöntelek benneteket Fredi Winkler

«Az igazság a békefolyamatról » 12. oldal

Az egyiptomi és szíriai keresztyének helyzetérõl 21. oldal

Biblia és Izrael 4 Megáldom … és megátkozom – 3. rész

Háttérinformációk Izraelbõl 6 Rövid jelentések 6 Kiigazításra szorul-e az Egyiptommal kötött békeszerzõdés? 8 Gilad Shalit otthon 9 Idõrendben 10 Fájdalmas ár 11 Csökkenteni vagy sem? 12 «Az igazság a békefolyamatról » 12 Kiagyalt taktika vagy merõ ostobaság? 13 Izrael telepeinek fejlesztése 14 Erdogan most teljesen magán kívül van? 15 Új felfedezés a származás területérõl 16 Kilátásban a cukorbetegség gyógyításának elsõ módszere? 17 Újfajta segítség prosztatabetegeknek 18 A Chrysler izraeli dzsipet fog értékesíteni 18 Az izraeli hadsereg amerikai tengerészgyalogosokat gyakorlatoztat 19 A rézkábeleknél nagyobb teljesítményû zafírszálak 20 Svájci konszern izraeli biztonsági céget vesz 21 Az egyiptomi és szíriai keresztyének helyzetérõl


4 BIBLIA ÉS IZRAEL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

AZ ÁBRAHÁMI SZÖVETSÉG

Megáldom … «Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége!» (1.Móz 12,3). Dr. Greg Harris A 2. Móz 17,8-16 és a 4. Móz 24,20-ban Amálekrõl szóló beszámoló kiegészítéseként olvashatjuk az 5. Móz 25,17-19-ben: «Emlékezz arra, hogy mit tett veled Amálék népe útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból, amikor találkozott veled útközben, és levágta azokat, akik elgyengülve hátramaradtak, mert fáradt és kimerült voltál, az pedig nem félt az Istentõl. Ha majd megadja neked Istened, az ÚR, hogy nyugodtan lehetsz a körülötted levõ összes ellenségedtõl azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked örök birtokul, akkor töröld el Amálék emlékét is az ég alól. El ne felejtsd!» E harmadik bibliai igehelyen nyilatkoztatja ki Isten azt, míly gyáva módon támadt Amálék az elgyengült, lemaradt izráelitákra, és egyben megnevezi a probléma magvát: Amálék nem félt az Istentõl. Isten nyilvánvalóan itt a 2. Móz 17-re hivatkozik, ahol Õ azt mondotta, ez «nemzedékrõl nemzedékre» érvényben marad. Ez vonatkozik az 1. Móz 12,3-ban tett ígéretére is: «Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat.» Isten beható módon figyelmeztette a népet: «El ne felejtsd», Istennek bejelentett bosszúját Amálékon végrehajtani. Szem elõtt kell tartanunk azt, hogy Mózes 5. könyve akkor íródott, amikor már az engedetlen pusztai generáció nagy része kihalt. Az õ gyermekeik már inkább késznek mutatkoztak bevonulni arra a földre, amit Isten ígért nekik (4.Móz 14). De amint a szüleikre, úgy reájuk is érvényben volt a szövetség általi kötelezettség, az Istennek való engedelmesség éppúgy, amint azt az 1. Móz 12,3 kimondja. A 3. Móz 26 szerint

az izráeliták minden nemzedéke vagy Isten áldása vagy átka alá esik; amely igazságot az 5. Móz 28 is igazol. Mindig, amikor az áldás és az átok szavak feltûnnek, akkor azok specifikus módon az 5. Móz 28-ra vonatkoznak; e fejezetben az áldás (1-14. v) és az átok (15-68. v) világosan meghatározásra került. Ahogyan a 3. Móz 26, úgy ez a fejezet is tartalmaz egy Izráelnek szóló felszólítást, hogy engedelmeskedjenek Istennek; akkor majd minden tekintetben megáldatik, gazdag termés által is (5.Móz 28,8-12), és az izráeliták amint addig is, minden ellenségük felett katonai gyõzelmet arathatnak (5.Móz 28,7). Ennek megfelelõen az átok éhinséget (5.Móz 28,23-24) és katonai vereséget (5.Móz 28,20-22) rejtett magában. Így Izráel népének a 3. Móz 26 és az 5. Móz 28 óta a mózesi szövetség alatt két választása volt. Ha mi felismerjük, mily fontos e két fejezet, akkor Bibliát összességében jobban meg fogjuk érteni – ezek adnak számunkra zsinórmértéket ahhoz, hogy a népnek Istenhez fûzõdõ mindenkori viszonyát megismerjük. Egy példa erre: a Ruth könyvének 1,1 versében az országban

dúló éhinségrõl olvasunk. Ennek oka nem valamilyen meteorológiai csapás volt; sokkal inkább Isten bejelentett átkának egyik célzott megnyilvánulása sújtotta az országot. Katonai sikerek, mint a Jerikó feletti gyõzelem is (Józs 6) azt jelezték, hogy a nép engedelmességben járt. Amint aztán Ákán vétkezett és valamit elrejtett a kiirtásra szánt dolgok közül, az egész nép elbukott (Józs 7). Amint a szövetségi engedelmesség helyreállt, Isten újra a megígért gyõzelmekkel ajándékozta meg népét (Józs 8). Ez állandóan megismétlõdik a mózesi szövetségben: Az, hogy Izráel gyõzött-e vagy veszített harcaiban, azt mutatta, hogy engedelmes volt-e Istennel szemben, vagy nem. A vereségek okai soha nem katonai természetûek voltak, hanem az Isten iránti engedetlenségben keresendõk. Mindezekkel a háttérben tehát elérkezünk az 1. Sámuel 15-17-hez. Saul, Izráel elsõ királyának kormányzása alatt Isten a 2. Móz 17,8-18-cal és az 5. Móz 25,17-19-cel összhangban parancsolja meg szent prófétája által: «Egyszer ezt mondta Sámuel Saulnak: Engem küldött az ÚR,

A Ruth könyvének 1,1 versében az országban dúló éhinségrõl olvasunk.


5

és megátkozom hogy népének, Izráelnek a királyává kenjelek. Most azért hallgass az ÚR beszédére. Ezt mondja a Seregek URa: Számon tartom, hogy hogyan bánt Amálék Izráellel, hogy útját állta, amikor kijött Egyiptomból. Most azért indulj, verd le Amálékot, és irts ki Ez állandóan megismétlõdik a mózesi szövetségben: Az, hogy Izráel gyõzött-e vagy veszített harcaiban, azt mutatta, hogy engedelmes volt-e Istennel szemben, vagy nem.

mindent, amije van! Ne kíméld, hanem öld meg a férfiakat és a nõket, a gyermekeket és a csecsemõket, az ökröket és a juhokat, a tevéket és a szamarakat!» (1.Sám 15,1-3). Tudomásul kellene vennünk, hogy Isten azt mondotta, Õ Maga akarja megbüntetni Amálékot. Saul itt csupán Isten eszköze volt. E fejezet arról számol be, hogy Saul Isten parancsát nem hajtotta végre teljes egészében, és hogy ezért vétetett el tõle a királyság. Sámuel megfeddi Sault engedetlensége miatt, mivel Isten parancsának nem tett teljes mértékben eleget, és itt a 4. Móz 23,19-re támaszkodik: «Izráel fenséges Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember õ, hogy megbánjon valamit» (1.Sám 15,29). Az 1. Sámuel 16-ban látjuk Dávid királlyá felkenetését Saul helyett és «az Úr Lelke Dávidra szállt, és attól kezdve vele is maradt» (13. v), de «Saultól viszont eltávozott az Úr Lelke » (14. v).

A király és birodalma a Jahve iránti engedetlenségben élt. Így nem is volt meglepõ, hogy Izráel nem gyõzhette le a filiszteusokat, amikor azok Góliáttal gyülekeztek Izráel ellen (1.Sám 17) – pontosan úgy, ahogyan a 3. Móz 26-ban és az 5. Móz 28-ban mondja a Biblia. Az a tény is a nép siralmas lelki-szellemi állapotára utal. hogy Isten ebben a fejezetben csak akkor kerül említésre, amikor a fiatal Dávid beszélni kezd. Ez az Isten Lelkével megáldott ember precíz módon foglalja össze a helyzetet: «Mert ki ez a körülmetéletlen filiszteus (egy pogány nép tagja), hogy gyalázni meri az élõ Isten seregét (egy Isten szövetségén kívül álló valaki)?» (1.Sám 17,26). Nagyon érdekes: Nos, amint Isten neve említésre került, Góliát nevét többször nem találjuk, õ akkor már «a filiszteus», egy szokványos ember. Góliát átkozta Dávidot, az Isten által felkent királyt, az õ saját isteneinél (1.Sám 17,43). De Dávid kitartott Istene mellett éppúgy, mint ígéretei mellett: «Ezt mondta a filiszteus Dávidnak: Gyere csak ide, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak! Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek URának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál.

«Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek URának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened...»

– 3. rész

Még ma kezembe ad az ÚR, leváglak és a fejedet veszem, a filiszteusok seregének a hulláit pedig még ma az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom. És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben. És megtudja az egész egybegyûlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. Mert az ÚR kezében van a háború, és õ ad a kezünkbe benneteket» (1.Sám 17,44-47). Általában korunkban ennek a történetnek a jelentését teljesen a feje tetejére állítják. Merthogy ez nem a gyenge lázadása az ellenséges túlerõvel szemben, hanem itt a Mindenható tartja a szavát: Ha a nép engedelmeskedne Neki, akkor az ellenségeik – bármilyen erõsek is legyenek – Isten beavatkozása folytán, szövetségi hûségének megfelelõen, elvesznének. Az 1. Móz 12,3 nyilvánvaló módon érvényes Góliátra és a filiszteusokra éppúgy, mint Amálékre és minden egyes pogány ellenségre. Pillanatnyilag, amikor Dávid legyõzte Góliátot és a filiszteusokat, ez az ígéret érvényben volt. Ez érthetõen mutatja meg, hogy Isten ígérete az áldásra, ill. átokra vonatkozóan akkor még nem teljesedett be teljes mértékben; semmiképpen sem tétetett ez félre. Függetlenül ettõl a 4. Móz 24,9-ben található «Áldott, aki téged áld, átkozott, aki téged átkoz» itt nem lehetett érvényben, mivel a Messiás még nem volt ott, és a napok vége sem jött el. De Dávid király igenis jelen volt, akinek leszármazottjai közül kellett végül eljönnie a Messiásnak. Amálék volt az elsõ pogány nép, mely Izráelre támadott (4.Móz 24,20). Melyik lesz majd az utolsó? ■


k n u t a l ján a D V D

Szép ajándék az egész családnak!

Tízparancsolat The Ten Commandments amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

DVD most akciós áron kapható 2200,-Ft helyett

999,-Ft ha postai úton kéri, az plussz postaköltség.

t F , 9 9 9 : a Ár EGY ÁTLAGOS EMBER, – KIVÉTELES KÜLDETÉSSEL computer animációs játékfilm A Tízparancsolat c. film Mózes életét, a zsidó nép egyiptomi szolgaságból való szabadulását, negyven évig tartó pusztai vándorlását, majd az Ígéret Földéjére való bejutását mutatja be a Biblia történet alapján. Ez a különleges animációs film tele van kalanddal, csodálatos eseményekkel és egy csipetnyi humorral... Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén, Budapest XIII. ker. Palóc u.2. Telefonon (061) 3500-343; E-mailben: ejfel@t-online.hu; vagy az interneten az on-line webáruházunkban: www.ejfelikialtas.hu valamint a Tábita könyvesboltunkban: Budapest XIII. ker Váci út 114 (Árpád-híd pesti felüljáró)


6 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

Rövid jelentések • A zsidó újévkor a zsidó államnak 7.797.400 polgára volt. 5.874.300 zsidó (+1,7 %), 1.600.100 arab (+2,5 %) és 323.000 más származású (+1,7 %). Emellett 217.000 külföldi munkást regisztráltak az országban. Új bevándorló 16.633 érkezett. A születések száma 166.255 volt. Az elõzõ évhez viszonyítva ez 3,2 %-os emelkedés. Izrael lakossága továbbra is igen fiatalnak mondható: a polgárok 28 %-a 14 év alatti. • Izrael intenzív módon részt vett a szeptember 11-i amerikai megemlékezéseken. Az USA-nak címzett hivatalos levél jelent meg. A merényletekben meghalt négy izraeli családja kiutazott New Yorkba, mások Izraelben emlékeztek. • A «Standard and Poor’s» hitelminõsítõ Izrael A hitelminõsítését A+ -ra emelte. Errõl Netanjahu miniszterelnök elmondta: «Ez mindenek elõtt a potenciális befektetõknek szóló üzenet. Azt mutatja ez a minõsítés, hogy ez egy jó ország. Olyan ország, melynek gazdasága a globális trendekkel ellentétben javuló irányt vett.» • Az izraeli szociális tüntetõi mozgalom prominens látogatót fogadott: Daniel Cohen-Bendit személyében, aki német-francia származású zsidó, és az 1968-as diákmozgalom élén állt, de ma EP-képviselõ. • Izrael szeptemberben azonnali egészségügyi segítséget nyújtott Kenyának, a Nairobi szegénynegyedében lévõ olajfinomító robbanása következtében megsebesült áldozatok ellátására. • Egy héttel az Egyiptomban mûködõ izraeli nagykövetség augusztusi megostromlását követõen elõvigyázatosságból evakuálták Jordániában az ammani izraeli nagykövetséget is. Ezzel egy idõben Izrael 38 év után elõször nyitott ismét nagykövetséget az afrikai Gánában. • Izrael politikai menedékjogot adott egy négy éves albinó kislánynak. Az apa már régebben elmenekült Elefántcsontpartról és menekülését évekkel késõbb feleségével Egyiptomból folytatta Izraelbe. illegális külföldiként kitoloncolás várna rájuk, Izrael mindenesetre eltekint ettõl, mivel az albinók Afrikában gyakran rituális gyilkosságok áldozataivá válnak. • A német-izraeli várospartnerség ismét felvirágzik. Nemrég került aláírásra egy ilyen baráti szerzõdés Lipcse és Herzlija között. Ez a 84. testvérvárosi megállapodás Németország és Izrael között. • Egyiptom hosszú éveken át Izraelben hivatalban lévõ nagykövete, Mohammed Basyouni, 74 évesen elhunyt. Az 1979-es békeszerzõdéskor õ volt az elsõ ügyvivõje az országban nyitott egyiptomi nagykövetségnek, 1986-tól 2000-ig pedig nagykövetként szolgált. Csak röviddel halála elõtt jelentette ki: Aki az Izraellel kötött békeszerzõdés ellen van, az csupán a tömegeknek akar tetszeni. • Egyiptom ebben az évben betiltotta a zsidó Sátoros ünnepre exportált pálmaágak leszállítását. 2010-ben Egyiptom 700.000 pálmaágat (az összes felhasznált 40 %-a) szállított. A tilalmat az egyiptomi mezõgazdasági minisztérium nem indokolta meg. • Mentõúszók Bat Yams partjánál egy ókori horgonyra bukkantak. Az izraeli ókori ügyek hatósága a kétméteres vasmacskát kereken 1.500 évesnek becsülte. Származását a bizánci periódusra teszik. Mivel ezt követõen további horgonyokat találtak e szakaszon, úgy tûnik, hogy ott kikötõ lehetett; ami eddig a régészek elõtt ismeretlen volt. • A Nemzetközi Valutaalap (IWF) korrigálta elõrejelzését, melyet az izraeli gazdaság 2011-es 3,8 %-os növekedésére prognosztizált: 4,8 % -ra 2012-re 3,6 % -os növekedést jósolnak. • Szeptember végén hatodszor hajtottak végre merényletet a Sínai-félszigetet át– szelõ gázvezeték ellen, amin keresztül Izrael és Jordánia jut hozzá az egyiptomi gázhoz. Habár a tüzet gyorsan eloltották, és ellenõrzés alá vonták, ez alkalommal egy ember megsebesült. A gázszállítás ismét megszakadt. • Szokás szerint szeptember végén begyûjtötték a Siratófalból a papírdarabkákat, hogy azokat a zsidó újév elõtt a világ legrégebbi zsidó temetõjében, amely az Olajfák hegye elõtt terül el, eltemessék. • A háborús sérült izraeli futó, Eitan Hermon másodszor vett részt a Berlin-Maratonon. Alsó lábszár-amputációja ellenére a 33 000 induló közül a 2.315. helyen végzett. ■

Errõl a számunkról A Hírek Izraelbõl novemberi számát tartja kezében a kedves Olvasó, különbözõ témákból aligha túlszárnyalhatóan kényes cikkekkel. Az év beszámolója természetesen Gilad Shalitnak több mint ezer palesztin fogolyra történt cseréjérõl szól! Sok-sok keresztyén is imádkozott ezért az egész világon. Isten meghallgatta! Ha Õ úgy akarja, megnyithat ajtókat, melyeket senki sem

VENDÉGKOMMENTÁR

Kiigazításra szorul-e az Egyiptommal kötött békeszerzõdés? Nemcsak Egyiptomban beszélnek a Camp-David-i békeszerzõdésrõl. Tekintettel a jelenlegi eseményekre az izraeliek is kezdik átértékelni az egyezményt. A vélemények eltérõek: A szerzõdést a helyzethez kellene-e igazítani, vagy maradjon érintetlen? Az alábbiakban két kommentárt is közlünk, melyek által bepillantást kapunk a szituációba. «A Közel-Kelet ma más» címmel írt kommentárt Yakir Elkariv az izraeli internetes portálon, az Ynet-en: «Nemrég az Arab Liga fõtitkára, Nabil el-Araby, jelentette ki az Eilat melletti terrorellenes offenzívában meghalt egyiptomi rendõrök esete kapcsán: ‹A Camp David-i szerzõdés nem szent!› Habár e szavak elég provokálóak, aggodalomra mégsem adnak okot. Épp ellenkezõleg. Az Egyiptommal kötött békeszerzõdésen alkalmazott változtatás, mely már majdnem 33 éve fennáll – szinte az idõk parancsa.


7

zárhat be. Olvasd el a beszámolót a 6-10. oldalon. Amint elérkezel a Törökországról, Egyiptomról, a telepekrõl és a palesztinoknak az ENSZ-be való bejutásáról szóló cikkekhez, és elolvasod azokat, akkor talán meggyõzõdhetsz arról, hogy Izraelt az utóbbi 60 év során még sohasem szorongatták ily módon minden oldalról. És mégis úgy volt az mindig, hogyha Izrael a legnagyobb szükségbe került, Isten beavatkozott az Õ népének érdekében. Így volt ez már a bibliai idõkben is. Gondoljunk csak az 1948-as és 1967-es Függetlenségi háborúkra. Milyen csodálatos módon segített az Úr az Õ országán, Izraelen!

Izrael nagyszerû gyõzelmeket aratott, amilyeneket a történelem talán nem is ismer. Így tekintettel az újabb, eddig sohasem látott, Izraelre leselkedõ veszélyekre, bizonyosak lehetünk, hogy az Úr mindent ellenõrzése alatt tart, és segíteni fog az Õ népén! Mindenekelõtt azt kell szem elõtt tartanunk, hogy a Sátán, Isten nagy ellenlábasa, érvényesíteni kívánja a népekre gyakorolt befolyását Izrael ellen. Hogy ez az iszlám államok esetében inkább sikerül neki, mint azoknál, amelyekben a keresztyénség az uralkodó, az kézenfekvõ. A török miniszterelnök, Erdogan gyûlölettõl fûtött kirohanásai szinte példátlanok. Izrael

Isten létének földi bizonyítéka, és ezért talál elutasításra az istentelen világon mindenütt. A 21. oldalon található cikkünk az egyiptomi és szíriai keresztyének nehéz helyzetével foglalkozik, és arra késztet bennünket, hogy imádkozzunk az arab országokban lévõ testvérekért, testvérnõkért. E számunkban olvashatsz igen bátorító információkat is Izraelrõl. Izraeli tudósok jelentõs elõrelépéseket értek el bizonyos betegségek elleni küzdelemben. Köszönjük, ha te is Izrael mellé állsz! Olvasd el az alábbi jelentéseket. CM ■

A szerzõdés aláírását követõ években a Közel-Kelet megváltozott: Most volt az USA ellen elkövetett merényletek 10. évfordulója; Irán a ‹Gonosz tengelyének› egyik domináns hatalmává lett; a Perzsa-öböl mentén két háború is dúlt, Szaddám Huszeint kivégezték és a tunéziai, egyiptomi, líbiai (és amint látszik, hamarosan a szír) rezsimeket is megdöntötte a nép lázadása. De az egyiptomi tömegek Izrael elleni gyûlöletének éveken keresztül tartó növekedése ellenére a szerzõdés stabil helyzetet teremtett, amit ‹hideg békeként› kell említeni. Igaz, nem dúlt nagy szeretet a két népben egymás iránt, de a nyugalom fennmaradt, a turizmus azért csordogált valahogy, a gáz áramlott a vezetékeken, és a két állam közötti kereskedelmi mérleg 2010-ben kereken fél milliárd dollárt ért el. Ami valóban megváltozott, az a Sínai-félsziget helyzete. Még tíz vagy

akár öt évvel ezelõtt is egy átlagos izraeli család a félsziget csodás strandjain szép nyaralást élhetett meg, mára ennek terrorcselekmények egész sora vetett véget. Ez Egyiptomot nem kevésbé károsítja, mint Izraelt. (...). Míg a Camp-David-i megállapodás az egyiptomi csapatoknak a Sínain történõ állomásozását egy esetleges szárazföldi offenzíva miatt megtiltja, addig most eljött az idõ ennek a paragrafusnak a megváltoztatására, és annak, hogy megengedjék Egyiptomnak, hogy fellépjen az aktivizálódott terrorsejtek ellen. És ha már itt tartunk, hogy új toldalékot írjunk a szerzõdéshez, úgy semmi ok sincs arra, hogy az egyiptomiakat ne kellene kötelezni az izraeli turisták biztonságának védelmére. Ha a szerzõdésrõl való tárgyalásokról van szó, akkor talán azt a toldalékot is hozzáfûzhetnénk, hogy az egyiptomiak kötelezzék magukat a Gázai-övezet terrorsejtjeinek

ellenõrzésére, amelyek rakétákat lõnek ki izraeli területekre. Ha aztán Egyiptom sikeresen eleget tett e küldetésének, még egy toldalékot hozzáfûzheznénk, amely ismét megerõsíti Kairó kötelezettségét, hogy biztosítsa Izraelnek a gázszállítást (...). Mit szól mindehhez, Al-Araby úr? Van még mindig kedve vitatkozni a békeszerzõdésrõl vagy netán ez már nem annyira lényeges?» Másként látja az ügyet Nechama Duek. Látásmódját a «Mindkét félnek szüksége van a szerzõdésre» címmel írt kommentárjában adta közre. «Ismerik azt a helyzetet, amikor egy sok éve vásárolt eszköz nem hajlandó tönkremenni? Elmegy az ember mellette és ez jut eszébe: Le kellene már cserélni? Majd úgy dönt, hogy majd akkor, ha tönkrement.... Pontosan így van ez az Egyiptommal megkötött békeszerzõdéssel is. Miért kellene azt lecserélnünk, megváltoztatnunk vagy egyáltalán vita tárgyává tennünk? Amióta Begin és Szadat, Carter közvetítésével aláírta a szerzõdést, azóta az mûködött. A szerzõdés a Szadat meggyilkolása utáni rezsimváltást is túlélte Egyiptomban, és túl fogja élni a tahrir-téri forradalmat is. Hogy miért? Mert Egyiptomnak erre a békére nem kevésbé van szüksége, mint nekünk. Fennáll egy szimmetria köztük és köztünk.

wikipedia

Anwar Sadat, Jimmy Carter, és Menachem Begin Camp David-ben 1978-ban


8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

Az egyiptomi helyzet még nehezebb, mint a mienk. Több tíz millióan munkanélküliek, és az ország az USA-tól függ, az ugyanis két milliárd dollár segélyt ural át nekik évente. Ezen okból kifolyólag az új kairói rezsim nem engedheti meg magának – fõleg most nem, amikor hivatalosan újraépíti kormányintézményeit –, hogy Izraellel összetûzzön, vagy csak arra gondoljon, hogy hadat üzenjen, mégha az egyiptomi hadsereg az izraeli után a második legjobb is a régióban. Ha az ember abból indul ki, hogy a hosszan húzódó egyiptomi határvonal teljesen bizonytalan is, és Kairó

nem tesz meg mindent az ellen, hogy az illegális fegyvercsempészést és az Izraelbe történõ határátlépést megakadályozza, akkor is igaz az, hogy a két félnek le kell ülnie és a szükséges akciókat meg kell tárgyalnia: Miként akadályozható meg, hogy egyiptomi határõrök csõdöt mondjanak, és terrorista sejtek hatolhassanak be Izraelbe, és miként lehetne biztosítani azt, hogy izraeli katonák ne lõhessenek egyiptomi egységekre, miközben terroristákat üldöznek. Párbeszédre van szükség, amely kölcsönös bizalmon alapszik. Ha Barak védelmi miniszter úgy hiszi,

hogy pillanatnyilag ésszerû egyiptomi katonák és rendõrök ezreit állomásoztatni a Sínain, akkor ez nem probléma, mindaddig világos, hogy ez egy idõlegesen behatárolt változás, melyben mindkét oldal megegyezett. Mást, mint a Knesszet szóvivõje, Rivlin, nem gondolok, miszerint egy ilyen lépéshez a Knesszet beleegyezése kell. Legyünk egészen nyugodtak, és ne gondoljuk, hogy a megoldás a régi széttörése, hogy az újhoz hozzáigazíthassuk.» ■

Forrás: Ynet/Feldolgozta AN

1942 NAP FOGSÁG UTÁN

Gilad Shalit otthon A fogolycserével kapcsolatos megegyezés híre, ami Izrael és a Hamasz között köttetett, október 11-én érkezett. Október 18-i beteljesüléséig el kellett néhány feszült napnak telnie, melynek során nemcsak a családban, hanem az egész országban kérdések vetõdtek fel. dok, melyek hozzátartozói mégsem szabadulnának, a szabadon engedést bojkottálhatják, vagy elszabotálhatják? Miként lehet biztosítani azt, hogy Gilad biztosan átkerüljön Gázából Egyiptomba, és azután Izraelbe? Hektikus hangulatban dolgoztak az illetékes hatóságok a részleteken, melyekhez jó érzékre, körültekintésre és tervezésre volt szükségük. Az izraeli oldalon 1027 foglyot kellett felkészíteni a szabadon engedésre, ami nagy logisztikai teljesítménynek számít. A család és a lakosság aggodalmai kiküszöbölhetetlenek voltak.

Miután megérkezett a jó hír és sokan megkísérelték annak jelentését feldolgozni, feszült napok következtek. Az utolsó percekben még valami félresikerülhet? Az izraeli biztonsági hatóságoknak mindenesetre a palesztin oldal helyzete okoz aggodalmat. Palesztin csalá-

Amilyen kínzóak a Gilad megérkezésére való várakozás órái voltak, olyan végtelenül nehéz és sok kérdés is vetõdött fel: Miként fog a katona reagálni családjára? Milyenek voltak fogvatartásának körülményei? Szemrehányásokat tesz-e majd népének, hogy miért tartott ilyen soká kiváltása? De a legégetõbb kérdés a következõ volt: Milyen fizikai és pszichikai állapotban érkezik vissza Gilad? Számos egykori izraeli katona jutott szóhoz a médiában, akik Egyiptomban, Líbiában vagy Szíriában akár éveket is eltöltöttek

hadifogságban vagy túszként. Õk elmondták, milyen súlyos lelki következményekkel járhatnak az ilyen idõszakok – még kemény kínzások nélkül is. Õk azt tanácsolták, hogy Giladnak idõt és nyugalmat kell adni, egyben biztosítani kell a magánszféráját. Így az izraeli hadsereg vezetése elõre eldöntötte, hogy mindössze két operatõr veheti fel Gilad megérkezését. Ezenfelül a család lakhelye már napokkal elõtte el volt zárva a külvilágtól. Az izraeli média egy morális szerzõdést dolgozott ki, miként tudósítsanak úgy, hogy a család békéjét is megõrizzék. Abban minden oldalon egységesek voltak, hogy ez a fiatal ember végtelen nagy segítséget jelent a családja számára. Ez mindenki elõtt teljesen világossá vált, amint láthatták, ahogy a család karjába zárja fiát. Fizikailag sértetlennek tûnt, jóllehet sápadt, gyenge és láthatóan megviselt volt. Minden igyekezet ellenére a fiatalemberrel, aki öt év óta alig látott más embereket és élete nem volt normálisnak nevezhetõ, rendkívül sok minden történt néhány óra leforgása alatt. Fizikailag rendben volt, viszont legyengült. További vizsgálatok fognak fényt deríteni állapotára. Hogy a lelkiál-


9 lapota milyen, azt majd az idõ fogja megmutatni. Izraeli oldalról jelentõs igyekezetet lehetett megfigyelni. Gilad számára új egyenruhát készítettek, hogy ezt az érzetet keltsék benne: «Az állam nevében mint katonát küldtünk ki egy küldetésbe, és államként mi mind ebben a státuszodban vártunk vissza.» Ez SHALIT ELRABLÁSA

Idõrendben 2006. június 25. Az IDF (izraeli hadsereg) egy harckocsiját támadás éri Kerem Shalomnál. Hanan Barak és Pavel Slotzker életét veszti, Gilad Shalit tizedest a Gázai-övezetbe hurcolják. 2006, június 28. Izrael reagál a támadásra, és katonai akciót indít a Gázai-övezetben és egy tucat Hamasz aktivistát fog el. 2006. szeptember Elsõ életjel Giladtól: egy levél. 2007. április Elsõ jelentések arról, hogy tárgyalás kezdõdik kicserélésérõl. 2007. június Újabb életjel Giladtól: egy hangfelvétel. Idõközben a Hamasz fegyverrel ragadja magához a hatalmat a Gázai-övezetben. 2007. december A Hamasz új követelésekkel áll elõ a fogolycserét illetõen, amin Izrael megdöbben. 2008 . február Gilad második levele. 2008. április Chaled Mashal, a Hamasz politikai vezetõje elsõ alkalommal nyilatkozik hivatalosan Giladról: «Õ él, és jó ellátásban van része.» 2008. június Gilad harmadik levele. 2008. július Gilad bajtársai, akikkel együtt vonult be, befejezik szolgálatukat. 2008. december Az «Öntött ólom» katonai hadmûvelet: Izraelben hiába reménykednek Gilad katonai úton történõ kiszabadításában. 2009. február Izrael a fogvatartott palesztinoknak egy új listáját terjeszti a Hamasz elé, akiket kész elengedni. A Hamasz elveti az ajánlatot. Gilad Shalit apjával (jobbról), Izrael miniszterelnökével Netanjahuval és Barak védelmi miniszterrel a Tel Nof-i légibázison

a gesztus annál is inkább nagy jelentõségû, ha meggondoljuk, hogy Gilad a fogságából származó egyetlen videó-felvételen Hamasz egyenruhában látható, és közvetlenül az izraeli tiszteknek történt átadása elõtt az egyiptomi médiának adott interjújában nagy nyomás alatt állhatott, mert úgy látszott, hogy szégyelli magát. Új egyenru-

hájában bíztatást nyert és ismét egy hivatásos katona benyomását keltette, mivel izraeli földön már mosolygott is. Lélekjelenléte abban fejezõdött ki, hogy tisztelgett Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, Ehud Barak védelmi miniszternek és Benny Gantz vezérkari fõnöknek. Hozzátartozói ezt követõen zárhatták karjaikba. AN ■

2009. március Amint Gilad fogságának 1000. napja beköszöntött, a család a miniszterelnöki rezidencia elõtti tiltakozó sátorba költözik. 2009. június A volt amerikai elnök, Carter a Gázai-övezetben tett látogatásakor újabb levelet hoz Giladtól. 2009. augusztus Ismertté válik, hogy egy német közvetítõn keresztül tárgyalás folyik Izrael és Hamasz között. 2009. október Egy videó-üzenet érkezik Giladtól. Ezért cserébe Izraelnek 19 palesztin foglyot kell elengednie. 2010. május A Hamasz a német közvetítõ közbenjárását elutasítja, és minden kapcsolatot befagyaszt. 2010. június A szülõk a fogság ötödik évfordulóján tiltakozó felvo-

nulást rendeznek keresztül az országon. Lakhel y ü k nek a tiltakozó sátrat adják meg Izraelben: «Haza csak Giladdal együtt megyünk.» 2010. október A tárgyalásokat egy új német közvetítõvel ismét felveszik. 2011. június Egyiptomi vezetés és német közbenjárás mellett a tárgyalások elõre haladnak. 2011. októbr 11. Gilad fogságának 1935. napja; az öröm és döbbenet napja Izraelben: Õ kiszabadul, de 1027 palesztin terrorista szabadon engedése fejében. ■


10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

A KÖVETKEZMÉNYEK

Fájdalmas ár Csak az 1970-es években fizetett 1:1-ben Izrael foglyokért. Azóta az izraeli foglyok kiadásáért, sõt holttesteik kiszolgáltatásáért aránytalanul magas árat volt kénytelen fizetni az ország. Ez az ár szám szerint és a foglyok státuszát tekintve soha nem volt még ilyen magas, mint most. A legutóbbi cserét Izrael 2008. július 16-án élte át. A Libanonból 2006-ban elrabolt két izraeli katonának, Ehud Goldwassernek és Eldad Regevnek kellett volna hazatérnie. Izrael az utolsó pillanatig reménykedett, de mégis csak katonái földi maradványait kaphatta vissza. Miközben Izraelben gõzerõvel folytak az 1027 palesztin fogvatartott szabadon engedésének elõkészületei, egy egészen más megemlékezésre is sor került, amely e napokban még több fájdalmat okozott: Október 16-án emlékeztek meg Ron Arad 25 évvel ezelõtti elfogásáról. Egy Libanon felett lezuhant izraeli harci gép navigátoraként került Arad az Amal-milicisták kezére. Kezdetben érkeztek életjelek tõle, 1990-tõl nyoma veszett. Csupán olyan értesülés létezik, hogy átadták a Heszbollah-milicistáknak, és feltételezik, hogy Iránba hurcolták. Az, hogy Ron Aradot nem sikerült se kiszabadítani, se kicserélni, amolyan nyílt sebként tátong az izraeli társadalom lelkén. Az emlékünnepségen felesége, Tami mindenesetre elmondta, hogy mennyire örül Gilad közeli szabadulásának.

Ez alkalommal elõre bebizonyosodott, hogy Gilad «jó egészségi állapotban» van. Az ár most is rendkívül magas volt, mivel Izrael elítélt és büntetésüket töltõ palesztin terroristákkal fizethetett. Nem elõször kerül rá sor, hogy Izrael magas és az ország számára oly nagyon fájdalmas árat fizet egy katonájáért vagy civil polgáráért. Több hasonló megállapodás vonult be az utóbbi évtized történelmébe, amelyek valóságos nemzeti traumát okoztak. Gilad Shalitért 1027 palesztin foglyot engedtek szabadon. Közöttük sokak kezéhez tapad vér. Eddig 477 fogolyról lehetett tudni, hogy október 18-án elsõ körben elengedték õket. Közülük 280 palesztin terrorista töltötte életfogytiglani börtönbüntetését. Mivel sokukat többszörös életfogytiglanra ítélték, olyan férfiak és nõk kerültek szabadlábra, akiknek összesen 926 év életfogytig tartó büntetést kellett volna letölteniük. Ez azt jelenti, hogy 926 emberélet terheli a lelkiismeretüket. Ha az ember venné arra a fáradságot, hogy a nyilvánosságra hozott listán megadott maradék 200 szabadon engedésre kerülõ letöltendõ éveit összeszámlálná, akkor összesen 4.500 év börtönbüntetés jönne ki. Átlagosan, ahogyan az izraeli Ha’aretz napilap utánaszámolt, ezek 44 százalékát ülték le a büntetésüknek; ami azt jelenti, hogy az átlag 28 éves büntetésükbõl éppen hogy 11,3 évet töltöttek rácsok mögött. Még ha a Hamasz ily módon bizonyosan plusz pontokhoz is juthatott, az izraeli kormány utalt rá, hogy az igazi «nehéz fiúk», akik a palesztin terrorizmus valódi zászlóvivõinek

számítanak, továbbra is lakat alatt maradnak. A Hamasz végül néhány korai követelésérõl lemondott. Ezzel a Hamasz, amint azt az izraeli média írja «hátszelet kapott», mégis sok kritikát is kénytelen volt saját soraiból zsebre tenni, végül mégis betört. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a fogolycsere a Hamaszt erõsíti a Fatahhal szemben – tehát Abu Mazennel és a Palesztin Autonómiahatósággal szemben. Ott meg boszszankodnak, mivel a Hamasz elsõsorban a saját követõi elengedésének érdekében járt közben, így számos Fatah terrorista, beleértve neves vezetõket is, börtönben maradtak. Az elsõ 477 foglya közül 300 Hamasz-tag volt, a többi pedig a Fatahhal azonosítja magát. A szabadon engedett gyilkosok és segítõik a mai napig sem bánták meg tettüket – ellenkezõleg, egyesek véres tetteikkel büszkélkedve vonultak ki a börtönbõl. A szabadulás egyesek részére mégsem lesz teljes siker: Bár szabadultak, de többségük mégsem térhet haza, mivel Izrael a csereszerzõdésben ragaszkodott ahhoz, hogy kiutasítás sújtsa õket. Így egyes Hamasz és Fatah követõknek Ciszjordániából a Gázaiövezetben vagy más országokban kell letelepedniük. Egyesek megpróbáltak kibújni ez alól, és átjutni a Gázai-övezet határán. Mindenek elõtt egyes világinak számító nõi fogoly nem örült a radikális iszlámista Hamasz uralma alatti életnek a Gázai-övezetben. Ezen kívül sok szabadon engedett, a Gázai-övezetbõl származó terrorista szintén nem térhet haza, hanem más államokba kell tovább menniük. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem egyesülhetnek családjaikkal, másrészt teljes biztonsággal egy rosszabb élet várhat rájuk, mint az izraeli börtönökben, ahol az étkezés szabályozott és egyéb könnyítések is, mint a fodrász és a TVnézés, de még a magas szintû távoktatás is igénybe vehetõ. Ezek, tekintettel e terroristák tetteire, igen csekély vigaszt jelentenek. Ami nagy aggodalmat jelent az izraeli társadalom számára, mely nehéz szívvel ugyan, de nagy többséggel a fogolycsere mögé állt, az egy egészen más statisztika: Tanulmányok kimutatják, hogy az ilyen kivásárolt terroristák 60 százaléka a jövõben újra terrorcselekmények elkövetõivé válik. AN ■ Névsor, beleértve a büntetési tételeket is: http://shabas.gov.il/listeng1.xls


11 VENDÉGKOMMENTÁR

Csökkenteni vagy sem? Izraelben heves tárgyalások folynak arról, hogy szabad-e a honvédelmi költségvetést csökkenteni a jóléti állam szolgáltatásainak javára. A vélemények megoszlanak. Yakir Elkariv az egyik legnagyobb izraeli napilapnak az Yediot Acharonot –nak írt, és állást foglalt a katonai költségvetés csökkentése mellett. «A kérdés, hogy csökkenteni kell-e a katonai kiadásokat, vagy sem, messzemenõen retorikai természetû: A pozitív válasz már ismeretes. Az egyedüli kérdés az, hogy milyen mélyen nyúljunk bele ebbe az igencsak mély zsebbe. Az igazi meglepetést a költségvetés struktúrája jelenti: Kiderült, hogy a kereken 50 milliárd sékelnek (kb. 10 milliárd euro) majdnem a felét minden évben arra használják fel, hogy a fizetéseket és a hivatásos tisztek nyugdíját kifizessék. (...) A megmaradt fél részt, így hangzik számunkra a magyarázat, már nem lehetne csökkenteni anélkül, hogy nemzeti biztonságunkat komolyan kockára ne tennénk. Ez kétség kívül ahhoz a kérdéshez vezet, hogy ki az, aki ellen nekünk védekeznünk kell? Az óriási jordániai hadsereg? A szédelgõ Szíria? A libanoni fenyegetés? Végül is annak az esélye, hogy régiónkban egy régi típusú háború törjön ki, szinte a nullával egyenlõ. Manapság már a legtöbb esetben olyan hadmûveletekkel van dolgunk, amelyek néhány napig tartanak, és mint választási kampányokat rendeznek meg. A csatajelenetek is megváltoztak: Amíg hajdan felfegyverzett csapatok harcoltak egymással a csatamezõn, addig ma egy kis felfegyverzett egység, amelyet egy klimatizált parancsnoki központból irányítanak, egy egész hadjárat munkáját elvégzi. (...) De az egész parancsnokság arra törekszik, hogy létezését, elõnyeit és tartalékait kiharcolja. (...) Erõs idegekre és sok tapasztalatra van szükségünk, hogy ezzel az óriási vezetõ réteggel szembeszálljunk, és a jól ismert retorikának ne engedjünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az a pénz, amelyet a honvédelem költségvetésének csökkentésébõl nyerünk, nem fog elveszni: Ugyanis mint a fuldoklónak levegõre, olyan szükség van rá a gyermeknevelésben, a szociális-és

egészségügyi rendszerben, és más gazdasági területeken, amelyek a csökkentések súlya alatt összeroppannak, és amelyeknek nem sikerül a lakosság számára létfontosságú szolgáltatásokat nyújtani. (...)» Hagai Segal újságíró, aki szintén a Yediot Acharonot- nak ír, ezzel ellentétben így nyilatkozott: «(...) Az izraeli haderõnek továbbra is meg kell maradnia szent tehénnek? Egyáltalán nem. Egyetlen sékelt sem szabad elvennünk a honvédelem költségvetésébõl? A csökkentések megengedettek. Idõrõl idõre kormányunknak körültekintõen meg kell vizsgálnia Izrael reális biztonsági szükségleteit, és aszerint kalkulálnia a költségvetést. Nem léteznek szent páncélosok és Vaskupola rakétavédelmi rendszerek sem az IDF-nél, amelyek ne lennének átgondolhatóak. Egész biztosan kényszeríteni tudnánk az IDF tábornokait, hogy a hivatásos tisztek nyugdíj korhatárát emeljék fel. Egy 42 éves õrnagynak nem kellene még nyugdíjba mennie, és élete hátralévõ részében egy nagyvonalú állami nyugdíjat élveznie. Legalább 60 éves koráig még tovább szolgálhatna. A probléma az, hogy a honvédelmi költségvetés csökkentésének szurkolói az IDF-et nem optimalizálni, hanem gyengíteni akarják. Ezzel biztos, hogy nem szabad egyetértenünk. A csökkentésért folytatott kampányt nem egyedül a sátorvárosok tiltakozó megmozdulásai vezérlik. Ezenkívül ismert békeaktivisták is félrevezetik õket, akik inkább hisznek az Abbasszal kötött egyezményben, mint az IDF erejében. (...) Ha legalább egy kicsi igazuk lenne, és Abbasszal a békénk valódi lenne, akkor valóban nem lenne szükségünk hadseregre nagy tartalékokkal; egy hadsereg a svájci hadsereg mintájára elég lenne. De nincs igazuk, Kiderült, hogy a kereken 50 milliárd sékelnek (kb. 10 milliárd euro) majdnem a felét minden évben arra használják fel, hogy a fizetéseket és a hivatásos tisztek nyugdíját kifizessék.

és ezért a hibáért a létezésünkkel fizethetünk. Ha a szomszédjaink ezt egyszer felfogják, nem lesz elég vadászgépünk és tengeralattjárónk, hogy túléljük. Éppen mint 1973-ban, kétségbeesetten az Egyesült Államok segítségére leszünk utalva. Ez a segítség azonban maga is idõközben már veszélyes módon meg lett nyirbálva. Minden nemzetnek megvan a maga keresztje, amit hordoznia kell.» ■ Quelle: Y-Net/Bearbeitung AN


12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

VIDEÓ-ÜZENET

«Az igazság a békefolyamatról » Az egész világ figyelemmel kísérte az ENSZ-közgyûlés elõtt elhangzó beszédeket. Izrael külügyminiszter-helyettese elöljáróban megragadta az alkalmat, hogy egyes tényeket a modern média segítségével megvilágítson. wikipedia

Danny Ayalon: «Melyik Palesztinát akarták hát õk felszabadítani?»

Ez már a második videó-üzenete

Danny Ayalonnak, amelyet a világ számára a «YouTube»-on keresztül küldött. A külügyminiszter-helyettes elsõ, valamivel több, mint hat percig tartó üzenete Izrael Állam megbízásából a következõ címet viselte: «Az igazság a cisz-jordániai területekrõl». Egyszerû és érthetõ szavakkal, illusztrációkkal kísérve el-

magyarázta Ayalon a hátteret és a politikai fejleményeket, a jogi kihatásokat és a témához kapcsolódó szakkifejezéseket is. Rá kell világítani arra, hogy a Nyugati partot politikailag helyesen nem megszállt területnek kellene nevezni, hanem «vitatott területnek». Ebbõl az is következik, hogy az «illegális telepek» megnevezés sem politikailag, sem jogilag nem helyes. Ayalonnak már korábban is meg kellett magyaráznia hasonló háttérfogalmakat – így az Egyesült Államokban is izraeli nagykövetként. Ezt a tisztséget 2002 és 2006 között töltötte be. Az elõbbi években fontos pozíciót töltött be, mint politikai tanácsadó. Így például azok közé a tanácsadók közé tartozott, akik az egykori miniszterelnök, Ariel Sharon kormányában ténykedtek. Sharon volt az, aki az izraeli kivonulást a Gázai-övezetbõl támogatta. Ehud Olmert miniszterelnöksége alatt az izraeli külpolitika megalkotásában aktív szerepet vállalt. Második videó-üzenetében a békefolyamatról nyilatkozott. A legfonto-

sabb, hogy megpróbálta azt kimutatni, miszerint a cisz-jordániai területen a konfliktus hátterét nem Izrael jelenléte képezi. Ezért sokkal inkább a palesztin vezetés ellenszegülése Izrael Állammal szemben a felelõs. «Ha Israel jelenléte a konfliktus okozója, akkor ebbõl az következik, hogy 1967 elõtt nem léteztek konfliktusok, mivelhogy Izrael nem volt jelen ciszjordániai térségben, igaz?», így érvelt ebben a második videó-üzenetében. Ebben az összefüggésben megpróbált történelmi és teljesen bonyolult, zavaros tényeket is egyszerûen bemutatni, mint például: A «Palesztin Felszabadítási Szervezet» (PFSZ) 1964-ben alakult meg, tehát egy olyan idõszakban, amikor a ciszjordániai térség arab kézben volt. Ennek kapcsán aztán felvetõdik a kérdés: «Melyik Palesztinát akarták hát õk felszabadítani?» Ayalon ebben a klippben, amely ugyanúgy hat perces volt, részletesen kitér arra, hogy az évtizedek során milyen ajánlatok hangzottak el Izrael részérõl, és a palesztinok ezeket hogyan és miért utasították mindig vissza. Mindemellett azt is kimutatta, hogy tulajdonképpen nem is a ciszjordániai területekrõl van szó. Arab nézõpontból ugyanis a kulcskérdés magának az Izraeli Államnak a létezése. AN ■ Einzusehen unter: http://www.youtube.com/ watch?v=SGq6UEeqRc0 und http://www. youtube.com/watch?v=QAuBc_cbXo0

A PALESZTIN ENSZ-BEADVÁNY

Kiagyalt taktika vagy merõ ostobaság? Az egész világ az ENSZ közgyûlésére figyelt és annak keretében a Palesztin Autonómiahatóság (PA) által benyújtott szerzõdésre. Valójában mi áll ennek hátterében? Klasszikus mûvében, A kormányzók balgasága címû regényében Barbara Tuchman írónõ megvizsgálja egyes kormányok kezdeményezéseit, amelyek aztán õket olyan út választására késztetik, melyek elsõ tekintetre érdekeiknek ellentmondanak, és végsõ soron fatális eredményre vezetnek. Úgy tûnik, ebben a modellbe illik a palesztin kezdeményezés is, amelyben a PAelnök, Abu Mazen (Mahmud Abbász) 2011 szeptemberében Palesztina teljes értékû ENSZ-tagságát kérte.

A palesztinoknak ez az egyoldalú lépése ellentmond olyan alapvetõ megállapodásoknak, amelyek a két fél között már régóta kialkudottak voltak, és Izrael szemszögébõl megtorpedózta azt, hogy a még kihasználatlan lehetõségeket rejtõ tárgyalásokat folytatni tudja. Ráadásul Abu Mazen elnököt különbözõ oldalról többször is felszólították, hogy inkább hagyja. De õ az ENSZ pozitív többségére számíthatott. Az ENSZ-közgyûlés tagjainak több mint kétharmada arab és/vagy musz-

lim, valamint olyan nemzetekbõl áll, amelyek a harmadik világ államai közé sorolhatók be. Ezért tudott Abu Mazen az ENSZ-közgyûlés jóváhagyásában olyan biztos lenni. Ámde a bökkenõ a dologban az, hogy az új tagállamok felvételérõl nem az ENSZközgyûlés dönt. Ez a grémium legjobb esetben is «állandó megfigyelõként tagsági státusz nélkül» veheti fel Palesztinát. Az új tagok felvételérõl az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt. Ezt Abu Mazen nagyon jól tudta. Ezenkí-


13 vül már jó elõre tudomására hozták, hogy abban az esetben is, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 15 szavazatból a szükséges többségû kilenc meglesz, az Egyesült Államok akkor is vétót emel. Más szavakkal: A beadvány innentõl kudarcra van ítélve. Ennek ellenére Abu Mazen benyújtotta kérelmét. Elsõ pillantásra ez valahogyan értelmetlen vállalkozásnak tûnik. De itt mindenképpen többrõl van szó. Abu Mazen ugyanis biztos lehetett abban, hogy a Palesztina-témát ezáltal felújította, és kellõ súllyal dobta be a világ nyilvánosságának köztudatába. Errõl õ tudatosan döntött, még azon az áron is, hogy ezután az Izraellel folytatott béketárgyalások útja elzáródhatott, mert éppen ez a lépése kétségtelenül ellentmond az oslói-egyezménynek. Ez is lényeges oka annak, hogy az Egyesült Államok ez ellen az egyoldalú kezdeményezés ellen foglalt állást. Vétójuk bejelentését gazdasági szankciók is követték. Csupán néhány nappal a Biztonsági Tanács tárgyalásai után az Egyesült Államok kongresszusa bejelentette a PA

Mahmud Abbas (Abu Mazen) az ENSZ fõtitkárával Ban Ki Moon-nal

részére esedékes kifizetés befagyasztását. Ez esetben 200 millió dollárról volt szó, kereken egyharmada az éves kifizetéseknek, amelyeket az USA a PA részére folyósít. El lehet képzelni, hogy ez az összeg, már nagyságrendje miatt is, a palesztinok számára alapvetõ jelentõségû. Izrael pillanatnyilag hasonló intézkedéseket fontolgat; az állam fontolóra veszi, az adókifizetések befagyasztását, amelyeket a PA részére szedett be és aztán továbbította neki (mint például az Izraelen keresztül szállított javak utáni különadók). Ez esetben kereken 1,2 milliárd dollár nagyságrendû éves bevételrõl van szó. Izrael ezt a lépést minden probléma nélkül az oslói-egyezmény megsértésével indokolhatja, és ennélfogva teljes jogi legitimációval megvalósíthatja. A következményeket nem nehéz kitalálni: ez pedig Abu Mazen kormányának összeomlása, mivel a

PA ezek nélkül a pénzforrások nélkül semmilyen tekintetben sem tud mûködni. De ennek más kihatásai is vannak: Ha a palesztin nyilvánosságnak további csalódásokat kell zsebre vágnia, úgy csalódottságuk semmiképpen sem járul majd hozzá a PA stabilitásához. Abu Mazen kezdeményezése ebben a tekintetben is nemkívánatos eredményre vezethet. Szóval: Abu Mazen egy nagyon magas fára mászott fel, és közben elfûrészelte azokat az ágakat, amelyek lehetõvé tették volna számára, hogy leszállhasson. ZL ■

HÁTTÉR

Izrael telepeinek fejlesztése Izraellel összefüggésben szerte a világon mindig felvetõdik a telepek fogalma. A következõ cikk ezzel kapcsolatban néhány alapvetõ aspektusba enged betekinteni. Az 1967-es Hatnapos háború az egyik döntõ fordulópont Izrael Állam történetében. E háború kihatásainak tekintetében mind máig megoszlanak a vélemények. Alapvetõen elmondható, hogy az ország akkoriban az izraeli hadsereg összehasonlíthatatlan sikere fölött érzett eufóriában élt. Erre vonatkozóan az is fontos szerepet játszott, hogy a zsidóknak 1967 után végre szabad bejárásuk volt legszentebb helyükhöz, a Siratófalhoz. Ugyanakkor már a katonai gyõzelmet követõ hetekben intenzív politikai, de filozófiai-etikai vitákra is sor került: Maradnia kell Izraelnek a ciszjordániai területen? Egyesek ezt morális szempontból kifogásolhatónak és Izrael Állam számára veszélyesnek tartották. Mások szerint az új határvonal nagyobb védelmet jelentett a kis állam polgárait érõ támadásokkal szemben.

Ez a vita mind a mai napig – valamivel több, mint 44 évvel késõbb is – folytatódik; tekintettel az Oslói Egyezményre és az izraelieknek a Gázai-övezetbõl való kivonulása után történt fejlesztésekre, már egészen más érvek jutnak szerephez. Azóta minden hatalmon lévõ izraeli kormány viszonylag egységes vonalat képviselt a telepes politika dolgaiban – közben pedig kihagyták a Gázai-övezetben történõ és a jeruzsálemi fejlesztéseket bizonyos rendkívül sajátságos szempontok alapján (ezek azonban már túlfeszítenék e cikk kereteit). Valóban az elsõ telepeket a Munkapárt ideje alatt avatták fel. Többségében az akkori idõk Munkapártjának kormányzása alatt (Golda Meir und Jitzhak Rabin) jöttek létre a Jordán-völgy telepei, amelyeket biztonsági megfontolásokból a jordániai határ mentén létesítettek.

De Simon Perez 1970-ben például CiszJordánia területén is felavatott olyan telepeket, mint Kiryat Arba (Hebron bibliai elnevezése). Akkor ott 120 zsidó család telepedett le. Napjainkban ennek a telepnek már 7.000 lakosa van. Ez a fejlõdés érvényes sok más telepre is. A ma is fennálló telepek többsége csak lassan az 1970-es évek folyamán jött létre, sok közülük azonban csak az 1980-as években. Ehhez kapcsolódóan két fejlemény játszik fontos szerepet: Az egyik a «Gush Emunim» (a hûségesek blokkjának) megalapítása a vallásilag motivált telepesek parlamenten kívüli mozgalmaként 1974-ben. Ebbõl a mozgalomból vált ki 1979-ben egy kemény ideológiai mag, amely létrehozott egy illegális alapot, amelynek tagjai bombatámadásokat hajtottak végre palesztinok ellen. Ezt az illegális magot 1984-ben felfe-


14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

dezték, és tagjait hosszú börtönbüntetésre ítélték. A másik ilyen fejlemény a Likud történelmi jelentõségû választási gyõzelme 1977-ben, mert ideológiailag a Likud teljes mértékben a telepes politika mögé állt, és támogatta azt. Ez ahhoz vezetett, hogy a szétszórt telepek és azok lakosainak száma nagymértékben megnövekedett. Jelenleg majdnem 300.000 zsidó él több mint 300 telepen és külsõ helyõrségeken Júdeában és Samáriában (Kelet-Jeruzsálemet nem számítják ide), ez azt jelenti, hogy az állam zsidó polgárainak körülbelül öt százalékáról van szó. Ugyanakkor a telep nem település, mivel jellegükben nagy különbségek állnak fenn. Meg kell különböztetnünk a zárt városokat több tízezer lakossal, mint például Ariel és Betar Illit. Azután ott vannak Jeruzsálem elõvárosai, amelyek az 1967-ben elfoglalt területeken fekszenek, mint Gilo és Ma’ale Adumin. További három kategóriát jelentenek végül a kisebb települések, melyek olyan zsidó enklávékat alkotnak, mint amilyenek Hebronban vannak, továb-

bá a védelmi-és határfalvak, valamint a külsõ helyõrségek, amelyek gyakran csak sátrakból és konténerekbõl állnak. Azonban nem ez az egyedüli különblég, hiszen az ideológia, ill. az öntudat is fontos szerepet játszik. Más szavakkal: Nem minden izraeli zsidó, aki Júdeában és Samáriában él, vallaná magát ideológiai okokból telepesnek. Ez mindenek elõtt a Jeruzsálem elõtt elterülõ városokra és olyan településekre érvényes, mint Ariel (1978–ban világiak alapították, ma kereken 17.000 lakosa van). Gyakran éppen fiatal párok költöznek az ilyen telepes városokba vagy elõvárosokba, mert itt olcsóbbak a lakások – szóval: õk nem ideológiailag motiváltak. Ezzel szemben ott áll az a hívõ zsidó lakosság, amely gyakran világnézeti okokból olyan helyekre költözik, amelyeket a «Nagy Izrael» területének tekintenek. Ilyen esetben gyakran van szó ókori bibliai városok újra betelepítésérõl, mint például Bet El, Efrata, Shilo és Tekoa. De ide tartoznak olyan helységek is, mint Kfar Etzion, amely az úgynevezett Gush Etzion településgyûrûhöz tartozik, amely már a brit mandátum idején ke-

letkezett. Itt éppúgy, mint Hebronban az évszázadok óta fennálló zsidó lakosság tekintetében meg kell említeni, hogy õk az 1920-as és 1930-as mészárlást átélték, és Izrael Állam megalakulásakor elûzték õket. Aki tehát telepekrõl beszél, az nagyon különbözõ típusú településekre utal, és olyan lakosságra, amely a legkülönbözõbb okokból vett ott magának lakhelyet. Ezenkívül Izraelben az is a köztudathoz tartozik, hogy melyek azok a határ-vagy védelmi falu jellegû telepek, amelyek mérsékeltebb álláspontot képviselnek, és velük szemben melyek azok, amelyek már radikálisoknak mondhatóak. Noha ráadásul szüntelenül az építési tilalomra hivatkoznak, amit Netanjahu amerikai nyomásra vezetett be, mégis kevesen tudják, hogy az izraeliek kivonulásukkor a Gázai-övezetbõl az izraeli béketörekvések részeként Júdeában és Samáriában négy telepet ürítettek ki, és az ország legfelsõbb bírósága – a külföld nyomása nélkül – újra és újra elrendeli a külsõ helyõrségek kiürítését. AN ■

IZRAEL ÉS TÖRÖKORSZÁG

Erdogan most teljesen magán kívül van? Pillanatnyilag úgy tûnik, hogy a török miniszterelnök, Erdogan kizárólag a konfrontáció vonalán áll. Céltáblája: Izrael. Elsõ tekintetre úgy tûnik, mintha egyszerûen minden viszonyítási készségét elveszítette volna, de ha jobban odafigyelünk, más képet kapunk. A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan az utóbbi idõben alig hagyott ki egyet is a szokásos vádaskodásokból, amelyeket az antiszemita propaganda a zsidók ellen felhozott. Szidta Izraelt és kivétel nélkül mindig az ország szemére vetette, hogy mindenért az a felelõs, ami a Földközi-tenger régióiban történik. Az persze teljesen világos, hogy Erdogan

Izraelt csak a rossz dolgokért tette felelõssé. Lássunk egy kivonatot a szemrehányások listájából: Izrael eszközként használja a Holocaustot arra, hogy az áldozat szerepében tetszelegjen, állítólag manipulálja azokat a katonai eszközöket, amelyeket Törökország megszerzett. Izrael állítólag segítséget nyújt a kurdoknak és a PKK–nak. Kiéhezteti az embereket a Gázai-övezetben. Izrael lenne a felelõs palesztinok ezreinek haláláért, és Izrael maga, Erdogan szerint, a 63 év folyamán, Izrael Állam megalakulása óta «mindössze 200 saját áldozatot» számlált. Ez a lista még a végtelenségig folytatható lenne. Az Izrael és Törökország közötti viszony további elmérgesedésében jelentõs szerepet Néhány éve még török haditengerészeti egységek állomásoztak Haifa kikötõjében.

játszik a következõ vád: Izrael állítólag olyan helyeken kutat nyersanyag után, amelyek egyáltalán nem tartoznak az állam felségterületéhez, és ennek érdekében még Törökország õsellenségével, a görög Ciprussal is szövetkezett. A szemrehányások részben oly mértékben abszurdak és hajuknál fogva elõráncigáltak, hogy csak megmosolyogni lehetne azokat, ha nem lennének keserûen valóságosak. Erdogánnak soha nem csúszik ki semmi véletlenül a száján. Õ Izrael Állammal szemben, amely egykor stratégiai szövetségesének számított, világos taktikát követ: a masszív konfrontációt. Nem maradt pusztán a szavak területén, amint azt a térségben tett villámlátogatásai is mutatják. Így például elrendelte országa harci repülõgépei kódjainak megváltoztatását. Ezeken a kódlistákon olyan izraeli harci gépeket, melyeknek


15 pilótái egykor török kollégáikkal közös manõvereket hajtottak végre, most ellenséges objektumokként határoztak meg. Diplomáciai szinten a kapcsolatok teljesen megszakadtak. Az izraeli nagykövetség személyzetét kiutasították, és a török-izraeli baráti társaságot felszámolták. Az izraeliek már nem utaznak Törökországba, és a válság a kereskedelmi szektorra is kiterjedt, mert éppen úgy, ahogyan a katonai együttmûködést Erdogan felmondta, ugyanúgy a gazdasági kapcsolatokat is befagyasztatta. Ezen a szinten már a kapcsolatok csak akkor mûködnek, ha azok személyes kontaktusra vezethetõek vissza. De mindez miért? Kiváltó oknak a Gáza-flottilla tûnik 2010 tavaszán és a megölt török polgárok. De a Törökország és Izrael közötti baráti kapcsolatoknak

ellenségessé válását kizárólag csak ezzel magyarázni, túlságosan is sántítana. Sokan hiszik azt, hogy Erdogannak regionális törekvéseiben mindenekelõtt el kell távolodnia Izraeltõl. Az Izrael elleni támadások kiélezésére már akkor összpontosított, amikor a felforgató megmozdulások az «arab tavasz» keretében érzékelhetõek voltak. Egy hatalmi vákuum kialakulását szimatolta meg, amit Törökország javára szeretett volna kihasználni. De ha pontosabban megvizsgáljuk a körülményeket, akkor ebben a magyarázatban is van egy bökkenõ. Törökország ugyanis gazdaságilag egy mély szakadék szélén áll. Mely országot gazdaságilag a csõd fenyeget, azt alig fogják komolyan venni, mint a régió nagyhatalmát. A Törökországban kirajzolódó gazdasági válság egyik oka Erdogan újra-

választása elõtti politikája. Elrendelte a bérek 20 százalékkal történõ növelését, hogy a tömegek iránta való jóindulatát biztosítsa. Ezt az intézkedést a török állam külföldi kölcsönökbõl finanszírozta, amikor az állam idõközben már úgyis veszélyesen magas állami eladósodás elõtt állt. Ilyen háttérrel egy kudarcot Erdogan csak «a török nemzeti becsület megmentésével» tudna kiegyenlíteni. Ezért kell neki Izraeltõl eltávolodnia, hogy az arab államokhoz közeledhessen, akik szinte az egyedüliek, akik ebbõl a pácból kihúzhatnák. És egy további állítólagos pénzforráshoz, azaz a Ciprus és Izrael közötti földgáz-lelõhelyhez, csak akkor juthat hozzá, ha megpróbálja Izraelt a versenyfutásban kicselezni. Következésképp sokféle okból érdekelt abban, hogy Izraelt Törökország ellenségének deklarálja. ZL ■

MUTÁCIÓ

Új felfedezés a származás területérõl A modern génkutatásnak köszönhetõen egyre több olyan betegséget ismerünk fel, melyeket mutáció során a gének közvetítenek. Ám ebben az esetben az érintett olasz férfiak egyszerre azt is megtudták, hogy zsidó elõdeik voltak. Ez a felfedezés olaszok tucatjait érinti a Nápoly környéki régióban, akik egy különösen ritka genetikai betegségben szenvednek. A közelmúltban nemcsak azt a génmutációt fedezték fel, amely ezért a betegségért felelõs, hanem ezzel egy idõben azt is közölhették ezekkel a katolikusokkal, hogy kereken 2400 évvel ezelõtt nekik egy közös zsidó õsük volt. Az antik világ e zsidó õsének más leszármazottai ma Izraelben élnek. Ez a betegség a csontvelõben termelõdõ hibás vörös vértestekben

jut kifejezõdésre. Ez különbözõ mértékben vérszegénységhez, sárgaság kialakulásához, a hastáji szervek megnagyobbodásához és megnövekedett epekõ-termeléshez vezethet. Az idõ múlásával aztán ezek mellett még elõfordulhat a vas túlzott felhalmozódása a szervezetben, aminek szintén egészségkárosodás a következménye. Ez a figyelemreméltó kapcsolat Izrael (zsidók) és Olaszország (katolikusok) között egy újszerû izraeli tanulmány alapján került napvilágra,

amelyet a Petach Tikwaban mûködõ Schneider-Kórház hematológiai osztályán dolgozó orvosok jelentettek meg. Õk a Congenital Diserythropoietic Anemia (CDA) nevû betegség egyik alfajának kutatását tûzték ki célul. Olasz tudósoknak már kereken két évvel ezelõtt sikerült a CDA-II-ért (a betegség egy alfaja) felelõs gént megtalálni. Ez esetben egy viszonylag ritkán elõforduló betegségrõl van szó, amelyet most az izraeli kutatók közelebbrõl is górcsõ alá vettek. A mutálódott gén a 20-as kromoszómában található. Ugyanis minden ember két 20-as kromoszómával rendelkezik, így ez a gén is kétszer fordul elõ. Ezek a tudósok felfedezték, hogy ez a betegség csak akkor alakul ki, ha e gének mindegyikénél mutáció lép fel.


16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

Mindemellett az izraeli orvosok vissza tudták vezetni a mutáció kialakulásának útját. Rájöttek arra, hogy a CDA-II eredete Észak-Afrikára, különösen Marokkóra tehetõ. A tanulmány tizenegy páciensre összpontosít, közülük tíz zsidó, akik Marokkóból származnak. A tizenegy zsidó páciens közvetlen elõdjei Algériából származnak. Ugyanakkor az is napvilágra került, hogy minden Marokkóból származó páciens esetében kimutatható mindkét gén mutációja. Ebbõl eredõen azt a tézist állították fel, hogy ezeknek az embereknek közös õsük kellett legyen. Ismert az a tény, hogy az elsõ zsidók kereken 2600

évvel ezelõtt érkeztek Marokkó területére, rögtön a babiloni számûzetés után. Egy bonyolult statisztikai program segítségével ki tudták számítani, hogy a mutációnak pontosan 118 generáción át kellett fellépnie, ami azt jelenti, hogy visszamenõleg 2400 évre datálódik. Abban az idõben Izráel fölött a perzsák uralkodtak, és kereken 70 évvel késõbb Nagy Sándor vezette ebbe a régióba hadjáratát. Ezek a kutatási eredmények szakmai körökben nagy feltûnést keltettek. Elsõként a nápolyi olasz tudósok érdeklõdtek a Schneider-Kórházban. Azt kérték, hogy pontos DNS-adatokat küldjenek nekik, hogy az izraeli pácien-

sek adatait összehasonlíthassák saját pácienseik adataival. Ugyanis rögtön az a gyanú merült fel, hogy náluk is éppen az a mutáció alakulhatott ki, mint az izraeli pácienseknél. És igazuk lett. Ezáltal bebizonyosodott, hogy az olasz és az izraeli betegeknek tulajdonképpen közös zsidó õsük volt, akik az ókorban Marokkóban éltek. Ezenfelül következtetni lehet arra, hogy ez a mutáció a Római Birodalom idejében, amikor az emberek nagyon gyakran országról országra vándoroltak, eljutott Európába. Aztán két évezreddel késõbb elérte ez a mutáció Izrael Államot is a Marokkóból bevándorló zsidók által. ZL ■

ÚTTÖRÕ FELISMERÉSEK

Kilátásban a cukorbetegség gyógyításának elsõ módszere? A gyógyászati kutatás nemcsak azt teszi számunkra lehetõvé, hogy a betegségeket jobban megértsük, hanem szinte mindig újszerû kezelési módszereket is kínál. Errõl van szó a Héber Egyetem tudósainak tanulmánya esetében is, amely forradalmat hozhat az 1-es típusú cukorbetegek számára. A negevi Ben-Gurion Egyetem egy tanulmánya a közelmúltban nagy szenzációt keltett, és szinte az egész világon ismertté vált. Prof. Shaul Sukenik a

Soroka-Klinikáról felfedezte, hogy a 18 és 65 év közötti cukorbetegek esetében, akik kevesebb, mint 20 éve a 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek, csökken a vércukorszintjük a Holt-tengerben vett fürdõk következtében. Ezek elõzetes eredmények, amelyek még közelebbi kutatást igényelnek, de mindenképpen meglepõek. Egy másik felfedezés, amely a jeruzsálemi Héber Egyetem tudósainak köszönhetõ, lényegesen nagyobb szenzációt keltett.

Prof. Yuval Dor ennek érdekében több kollegával együttmûködve elnyerte a Roche gyógyszerkonszern egy financiális támogatását. Szenzációt jelentett a felfedezés, hiszen magában hordja a cukorbetegség gyógyításának elsõ kiinduló pontját. Eltérõen a Prof. Sukenik tanulmányától, ezek az eredmények az 1-es típusú cukorbetegségre vonatkoznak, amelyet régebben szívesen neveztek «fiatalkorúak diabéteszének», ami azt jelenti, hogy az inzulin hormon abszolút hiánya már egész fiatal korban jelentkezik. Az immunrendszer mûködésének ez a hiányossága a bétasejteket támadja meg, amelyek aztán nem termelnek inzulint. Ezek a páciensek gyakran szenvednek már gyerekvagy ifjúkoruk óta ebben a fajta cukorbetegségben, amely lényegesen ritkábban fordul elõ, és szükségszerûn inzulin injekciókkal kell kezelni. Akik a 2 típusú cukorbetegségben kevesebb mint 20 éve szenvednek, csökken a vércukorszintjük a Holttengerben vett fürdõk következtében

Prof. Dor felfedezte kutatómunkája során azt a kulcsjelet, amely az inzulintermelõ bétasejtektõl származik és utasítást ad a termelésre. «Tanulmányunk kimutatja, hogy egy magasabb vércukorérték azt közvetíti a bétasejteknek, hogy regenerálódjanak. Noha nem a vércukor, mint olyan az, amely a jelet kibocsátja, hanem sokkal inkább a bétasejtek azon képessége, hogy a glukózt érzékelni tudják.» Ezáltal elõször sikerült a tudósoknak ebbe a mechanizmusba bepillantani. Ezek szerint a tulajdonképpeni leolvasása annak, hogy magas a vércukorszint, kiváltója lesz bétasejtek regenerálódásának. Ezen inzulintermelõ sejtek tevékenysége nélkül (szó szerint: inzulin nélkül) a szervezet nem képes a vérben lévõ glukózt feldolgozni és belõle energiát nyerni. A vérben felhalmozódott glukózt nem tudja a szervezet energiaforrásként értékesíteni. Ilyen esetben szükségszerûen inzulint kell juttatni a szervezetbe. Ennek az állapotnak a megváltoztatásához, olyan módszer kifejlesztésére lenne szükség, amely a bétasejtek utóképzõdését és számát növelné. Következésképpen pontosan ezen a ponton mutatkozik


17 meg az izraeli tudósok felfedezésének hatékonysága. A kutatási anyag kimutatta, hogy a magas vércukorértékeket mutató cukorbeteg laboratóriumi egerek az utóbbi idõben több új bétasejtet termeltek, mint a nem cukorbeteg egerek. Következésképp a glukóz légyeges ösztönzést ad a bétasejtek regenerálódásának. Részleteiben ezenfelül felfedezték, hogy a sejt minden enzime, amely érzékeli a glukózt – elnevezése glukokinézis –, az a kulcsmolekula, amely a bétasejteket regenerálódásra ösztönzi.

A bétasejteket minél jobban igénybe veszi a magas vércukorszint, annál több új sejtet hoznak létre. Következésképp ezáltal felfedezték azt a mechanizmust, amely az életfontosságú bétasejtek megnövekedett képzéséhez elengedhetetlenül szükséges. E felfogás szerint a jövõben olyan eljárást lehetne kifejleszteni, amely vagy a glukokinézist stimulálná, vagy pedig ezen sejtek glukóz-leolvasási folyamatát irányítaná úgy, hogy azok megsokszorozódva regenerálódjanak. Magától értetõdõen még további utótanulmányok szükségesek, ame-

lyek minden bizonnyal további hosszú éveket vesznek igénybe. Noha ez az alapvetõ felismerés lényeges áttörést jelent, még sokáig nem fog egy olyan terápiát rendelkezésre bocsátani, amelyet a páciensek javára bevethetnének. Ugyanakkor Prof. Dor bízik abban, hogy a helyes úton járnak. Aztán ha még azt a mechanizmust is megértik, amely az immunrendszert arra készteti, hogy a bétasejteket megtámadja, végérvényesen eljutnak ahhoz a módszerhez, amellyel a cukorbetegségnek ezt a típusát meggyógyíthatják. ZL ■

KÖSZÖNET IZRAELNEK

Újfajta segítség prosztata-betegeknek Sok férfi szenved prosztata-megnagyobbodástól, ami azonban nem tévesztendõ össze a rákos megbetegedéssel. Ennek ellenére mégis nagy problémát jelent. Egy újfajta eljárás Izraelbõl egyszerûbb segítséget nyújt ezeknek a betegeknek. A prosztata megnagyobbodása, amelyet általánosan dülmirigyként emlegetnek, rendkívül széleskörûen elterjedt. Ezt a betegséget, amely a Prostatahyperplasie (BPH) tudományos nevet viseli, gyakori elõfordulása miatt az orvosok már népbetegségként sorolták be, és a férfiak körében a leggyakrabban elõforduló egészségügyi probléma. A prosztata egy körülbelül gesztenye nagyságú mirigy, amely a hím szaporítószervekhez tartozik. Közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és körkörösen körülveszi a húgycsövet. Gyakran már a harmincas évek környékén fellép a prosztata megnagyobbodási folyamata. Majdnem minden férfinél 75. életévének betöltése után kimutatható ennek a mirigynek jóindulatú megnagyobbodása, amikor gyakran a mirigy azon részei nagyobbodnak meg, amelyek a húgycsövet körülveszik. Ebbõl következnek a vizelési problémák. Ugyancsak problémát jelenthet a vizelési inger is, ami abból áll, hogy ezeknek a pácienseknek gyakran kell vécére menniük, de az inger ellenére alig tudnak egy pár cseppet vizelni. Bizonyos esetekben a panaszok súlyosbodhatnak, és komplikációk léphetnek fel, de ez nagyon ritkán fordul elõ, úgyhogy a prosztata-megnagyobbodás tulajdonképpen jól kezelhetõ. Ennek az orvosi problémának szentelte munkásságát Dr. Yigal Gat urológus és Dr. Menachem Goren ra-

diológus. Már néhány évvel ezelõtt tt nagy feltûnést keltettek a férfiak terrmékenységét vizsgáló kutatási ereddményeikkel. Már a könnyû problémák esetében n is, amelyeket gyakran gyógynövényekkkel is meg lehet szüntetni, tanácsos a szakorvosi vizsgálat. Csekélyebb paanaszok esetében gyakran lehet gyógyyszerekkel segíteni a betegen. Bizonyos os tényezõk, valamint súlyos panaszok k esetében azonban már a gyógyszeres terápia nem segít. Ekkor kerül sor operációra. Idõközben már a legkülönfélébb mûtéti technikák alakultak ki, de minden esetben jelentõs mûtéti beavatkozásról van szó, amely kórházi tartózkodáshoz kötött. Dr. Gat és Dr. Goren ezzel ellentétben egy minimális mûtéti beavatkozást fejlesztett ki, amely állítólag csupán helyi érzéstelenítést igényel. Jóllehet a beavatkozás két órát is eltarthat, és a pácienstõl idõközben csupán türelmet követel, de nem okoz fájdalmat, és kizárja annak kockázatát, hogy más szerveket is megkárosítson. A két izraeli tudós eljárása nem távolítja el a tünetet (a prosztata megnagyobbodását), mint a hagyományos mûtéti eljárások, hanem az okra koncentrál, amelyrõl õk a sokéves kutatómunkájuk során igen sokat megtudtak: Az ok a vérkeringés hiányos mûködése ebben a régióban. Ez a tesztoszteron felhalmozódásához vezet, ami végül ezt

A sütõtök magja természetes anyagot tartalmaz, mely jótékonyan hathat a prosztata megnagyobbodásra

a mirigyet megduzzasztja. Ebbõl kiindulva kifejlesztettek egy olyan katéteres eljárást, amely ezt a hibás vérkeringést megszûnteti. Ezáltal megszûnik a prosztata megnagyobbodásának oka. A beavatkozás után a prosztata mérete csökken, és teljesen magától visszanyeri szokásos nagyságát. Kutatási eredményeiket és az abból kifejlesztett innovatív kezelési eljárást Dr. Gat és Dr. Goren már megjelentették több szakfolyóiratban, többek között az European Urological Review-ben is. Szakkörök megegyeznek abban, hogy e két izraeli tudós tanulmányának és újításának köszönhetõen e széleskörûen elterjedt orvosi probléma kezelését alapvetõen forradalmasítani lehet. ZL ■ Az eljárást már Izraelben alkalmazzák, külföldi pácienseket is fogadnak. Honlap: http:// www.pirion.co.il/


18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

ÁTFOGÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS

PIACI ÁTTÖRÉS

A Chrysler izraeli dzsipet fog értékesíteni A Chrysler az egyik legnagyobb amerikai autógyártó. 2011 nyarától különben az olasz FIAT-konszern birtokolja részvényeinek többségét. Mint ahogy az mindig is megtörténik: Ez a cég most már egy izraeli fejlesztésû dzsipet akar piacra vinni. Izrael számára ez a terepjárók piacán fontos áttörésnek tûnik. A Storm 3 nevû dzsip az Automotive Industries fejlesztése, amelynek székhelye Nazareth Illit-ben van. Nemrég az izraeli védelmi minisztérium elrendelte 550 darab ilyen terepjáró gyártását az izraeli hadsereg számára (IDF). Ezeket a dzsipeket nyáron adták át ünnepélyes keretek között a hadseregnek. Röviddel ezt követõen ismertté vált, hogy a Chrysler-konszern (amelyet most tulajdonképpen FIATChryslernek hívnak) át szeretné venni ezeknek a dzsipeknek különbözõ hadseregek számára történõ világviszonylatban is széleskörû értékesítését. Mint ahogy már a Storm 3 név is mutatja, ezeknek az izraeli fejlesztésû dzsipeknek harmadik generációjáról van szó. Ezeknek a jármûveknek innovációi részben olyan katonai terepjáró

Ebben az esetben nemcsak egy nagy teljesítményû és jól irányítható kocsiról van szó, hanem egy páncélozott jármûrõl is, amely azonban sokkal könnyebb, mint a hagyományos Hummer. (Fotó: Hummer)

kocsikra vezethetõek vissza, amelyeket a Chrysler kínált. Ennek ellenére mégis gyökeresen izraeli termékrõl van szó, hiszen kifejlesztésében mindenek elõtt az izraeli hadsereg igényeit vették figyelembe. Éppen ezekre a specifikus tulajdonságokra, melyek az izraeli katonai igényekre vezethetõek vissza, fektetett nagy hangsúlyt a FIAT-Chrysler konszern. Egy piackutatás kimutatta, hogy az ilyen terepjáró kocsik iránt világviszonylatban nagy az érdeklõdés. Ebben az esetben nemcsak egy nagy teljesítményû és jól irányítható kocsiról van szó, hanem egy páncélozott jármûrõl is, amely azonban sokkal könynyebb, mint a hagyományos Hummer. Ehhez hasonló tulajdonságú dzsipeket napjainkban csupán Egyiptomban és Venezuelában állítanak elõ. A Chrysler különbözõ megfontolások alapján az Izraelben kifejlesztett és elõállított jármû mellett döntött. Ebben fontos szerepet játszott az is, hogy Izrael további finomítások és kiegészítések alkalmazását és beépítését a legegyszerûbben el tudja végezni. Ezzel összefüggésben az Izraeli Védelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy ezáltal elsõ alkalommal kerül egy Izraelben gyártott jármû a világpiacra. Ez egy olyan premier, amely Izrael számára fontos áttörést jelent. A kis gyár, amely e mögött a fejlesztés és termelés mögött áll, jelenleg mindössze 150 alkalmazottat foglalkoztat. Ha ezeknek az izraeli dzsipeknek piacra dobása sikeresen halad, hamarosan 500-ra is emelkedhet az alkalmazottak száma. Ez ebben a régióban, amely a munkanélküliségtõl szenved, nagy áldás lenne. ZL ■

Az izraeli hadsereg amerikai tengerészgyalogosokat gyakorlatoztat Nem titok, hogy Izrael és az Egyesült Államok között szoros katonai együttmûködés létezik. Azonban mégsem mindennap fordul elõ, hogy amerikai elit katonák Izraelben, izraeli vezetéssel kapjanak kiképzést. Mindenütt füstfelhõk szálltak a levegõben. Valamiféle fegyverek szünet nélkül kattogtak. Robbanásokat is lehetett hallani. E szörnyû zajba angol parancsszavak keveredtek, a kis falu utcáin ugyanis amerikai katonák kis csoportjait lehetett látni, amint házról házra, ajtóról ajtóra lopakodnak, és fegyvereiket használják. Amikor a riportereket odaengedték, a katonák éppen a helyi kórházat rohamozták meg, és néhány állítólagos terroristát tettek ártalmatlanná. Amit ebben a Baladia nevû faluban nem lehetett látni, az egyedül a lakosság volt. Az amerikai tengerészet hadgyakorlatát ugyanis az izraeli hadsereg (IDF) gyakorló terepén, egy tipikus arab falu autentikus utánzatában tartották. A tengerészgyalogosok hadgyakorlatokat hajtottak végre, amelyeket aztán városi területeken történõ harcra készítették fel õket. Ez a különleges gyakorlóterep Ze’elim-ben, Negev területén található. Ez a legnagyobb terep az ilyenfajta katonai gyakorlatok számára. Ezt a falut kizárólag erre a célra építették, és kereken 400 házat foglal magába, szûk sikátorokkal éppen úgy, mint ahogy az a tipikus arab településeken gyakran elõfordul. Ezenkívül a falu rendelkezik középületekkel is, így iskolákkal, egy kórházzal, sõt még imaházakkal is. Végül is ezeket a gyakorlatokat lehetõleg valósághû terepen kell végrehajtani. Idõközben az amerikai haditengerészet több egysége is érkezik Izraelbe, hogy afganisztáni bevetésüket jobban elõkészíthessék. De e feladat során


19 nemcsak az fontos, hogy az amerikai katonák lehetõleg autentikus területen gyakorolják a városi környezetben való bevetést. Emellett ezek a katonák átfogó oktatást is kapnak izraeli kollégáiktól, akik ezen a területen már évtizedes tapasztalatokat gyûjtöttek össze. Egyik legutolsó gyakorlatukra Izraelben augusztus hónap legnagyobb hõsége idején került sor. Több mint négy héten át kellett az amerikai katonáknak úgy az elmélet, mint a gyakorlat terén gyakorlatozniuk. Itt tanultak meg többet a tipikus, különbözõ nagyságrendû arab települések felépítésérõl, átlátható betekintést nyertek a szûk sikátorokba, gyakorolták a házakba való behatolást, a sebesültek biztonságba helyezését éppúgy, mint az éles lövedékek bevetését és a terroristák kiiktatását is. E kiképzési idõszak alatt az izraeli katonák parancsnoksága alatt álltak, akik számára nemcsak a bevetés, hanem a közös befejezõ manõverértékelés is nagyon fontos. Csak így lehet a hibákból legjobban tanulni, amely végsõ soron életek megmentésében segít – legyen szó katonákról vagy civilekrõl. Az amerikai haditengerészet utolsó egységének parancsnoka, akinek

egységét a forró izraeli nyárban városi harcba vetettek be, a következõt nyilatkozta: «Elsõ pillantásra, a kívülálló számára ez gyerekjátéknak tûnhet. Ezzel ellentétben tudom, hogy ez a katonáim számára az elsõ igazi autentikus gyakorlat, amely során egy civil lakosság körében végrehajtott, terroristák elleni harci bevetéssel szembesülnek.» Befejezésképpen Mike Johns hozzáfûzte: «Az IDF taktikai megoldásai felbecsülhetetlenül értékesek szá-

munkra. Ezek a gyakorlatból származnak, és ezért rendkívül valósághûek. Az összegyûjtött tapasztalatok nemcsak a hatékonyabb harcban segítenek, hanem emberi életeket is mentenek.» Mély benyomást tett rá az izraeli kiképzõk szakmai tudása. Nagyon értenek ahhoz, jegyezte meg Johns, hogy világosan, érthetõen és jól strukturálva magyarázzanak. Ezenkívül e kiképzõk állóképessége, meggyõzõdésükhöz való makacs ragaszkodása is nagy benyomást tett rá. A gyakorlatokat újra és újra megismételték, még akkor is, amikor az amerikai tengerészet parancsnokai már ültek, és a taktikákat kívülrõl tudták. Johns azonban az izraeli és külföldi újságíróknak, akik ezekbe a manõverekbe bepillantást nyerhettek, elárult valami mást is: Katonái afganisztáni bevetésük elõtt jutalomban részesülnek. Több szabadnapot töltenek Jeruzsálemben, és egy rövid szabadságot a Holt-tengernél. ZL ■

ÚJFAJTA SZUPRAVEZETÕ

A rézkábeleknél nagyobb teljesítményû zafírszálak A réz napjaink rendkívül értékes nyersanyaga, amelyet többek között az elektromos áram vezetékeiben is felhasználnak. Ám a technológia idõközben óriási léptekkel halad elõre. A Tel Avívi Egyetem két tudósa kimutatta, hogy az elektromos áram vezetésére lényegesen jobb anyagok is léteznek. Rézdrótok mindenütt találhatóak, ám régóta tudott, hogy hatékonyságuk korlátozott. Éppen most a szélturbinák és napenergia-kollektorok idejében, amelyeket távoli, félreesõ vidékeken helyeznek üzembe, válik nagyon fontossá a hatékonyabb áramtovábbítás. Ezért kutatnak az úgynevezett szupravezetõk után, amelyek ezt nemcsak hatékonyabban és nagyobb teljesítménnyel nyújtják, hanem kevesebb áramveszteséggel is. Erre vonatkozóan keltett szenzációt két tudós a Tel Avívi Egyetem Sackler-iskolájának fizika és asztronómia szakáról.

Tel Aviv-i egyetem

wikipedia


20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

Éppen most a szélturbinák és napenergia-kollektorok idejében, amelyeket távoli, félreesõ vidékeken helyeznek üzembe, válik nagyon fontossá a hatékonyabb áramtovábbítás.

Dr. Boaz Almog és Mishaek Azoulay egy munkacsoport keretében kutatnak Prof. Guy Deutscher vezetése alatt. Nemrég tárták nyilvánosság elé ötletüket egy olyan szupravezetõrõl, amely 40-szer több áramot képes vezetni, mint egy rézdrót ugyanazzal az átmérõvel. Ehhez a kábel szálaiban zafírkristályokat használnak fel. Végeredményben ezzel egy olyan kutatási területen értek el fontos áttörést, amely költséghatékony és mindenekelõtt hajlékony anyagokat kutat a nagy teljesítményû vezetékekhez. Dr. Almog egy interjúban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Tel Avívi Egyetem sajtónyilatkozatában nyilvánosságra hozta: «Bemutattunk egy olyan újítást, amely képes az elektromos vezetékek teljes szektorának forradalmasítására.» Dr. Almog és kollégája, Azoulay mindenekelõtt Izraelben mutatták be újításukat egy válogatott szakközönség elõtt. Ezt követõen bemutatták felfedezésüket egy európai szakkonferencián. Mindkét esetben nagy feltûnést keltettek új találmányukkal, hiszen szakkörökben nagyon is jól tudott, hogy a szupravezetõ utáni kutatásnak manapság óriási léptekkel kell haladnia. A réz ugyanis határt szab a teljesítõ képességnek, mert ez az anyag könnyen túlhevül, és ezáltal áramot veszít, ami így kárba vész.

Az újfajta áramvezeték, amelynek átmérõje csupán akkora, mint egy emberi hajszál, annyira komplikált, hogy saját, beépített hûtõrendszere van. Ehhez a kábelben állandóan folyékony nitrogénnek kell folynia, amely nem mérgezõ és kimondottan kedvezõ áron kapható. Itt lenne tehát a tökéletes megoldás, ha nem vetõdne fel a nyitott kérdés, hogy melyik anyag a kimondottan jó és hatékony vezetõ. Többféle alternatíva is szóba került, amelyek azonban nagyon merevek vagy túl drágák voltak. Dr. Almog aztán a zafírszálakkal kísérletezett, amelyeket egy amerikai intézményben fejlesztettek ki és

további kutatási célokra a Tel Avívi Egyetemnek adtak át. Izraelben aztán tovább fejlesztették ezt a megoldást, és egy kerámiamixtúrát adtak hozzá szigetelésként. Mindenekelõtt az óriási teljesítõ képessége volt meglepõ, ami ugyanis 40-szer nagyobb, mint a hagyományos rézkábelé. Ez lehetne a modern válasz egy effektívebb és kedvezményesebb áramszállításra, ami ugyanakkor áramot is takarítana meg, így a szállítási útvonalon semmi nem menne kárba. Magától értetõdõen azonban még további tesztekre és bõvítésekre van szükség, de abban biztosak lehetünk, hogy ezen a területen jelentõs áttörést értek el. AN ■

SVÁJCI LESZ AZ IZRAELI BIZTONSÁG

Svájci konszern izraeli biztonsági céget vesz Az izraeli Visonic cég innovatív biztonsági megoldásokat fejleszt, termel és értékesít többek között magán háztartások számára is. Nos, ezt a céget egy svájci vállalat felvásárolta, és e szektor részére rekord összeget irányzott elõ.

A Tyco International 75 millió eurós mesés összeget számolt le az asztalra, hogy a Visonic nevû izrae-

li biztonsági céget megszerezze. A vásárlást már mindkét cég igazga-

tója «véglegesnek» nyilvánította, úgyhogy a Visonic cég tulajdonjoga még 2011-ben svájci kezekbe kerül. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Visonic elnöke és vezetõ gazdasági embere, Avi Barir, hogy a Tyco International felfedezte cégének hatalmas lehetõségeit, amelyek az õ fejlesztéseikkel és tapasztalata-

ikkal a biztonság területén kimondottan magas piaci értéket képviselnek majd. «Mi nagyon örülünk ennek az újdonságnak», mondta Barir, «mivel e vásárlással teljesen új lehetõségek nyílnak számunkra.» Aztán még hozzáfûzte: «Az évek során igen szoros kapcsolatokat építettünk ki vevõinkkel. Ebben


21 továbbra sem fog semmi változni, mert a jövõben is rendelkezésükre állunk az új szükségletek kielégítésében.» A Tico International egy nemzetközileg aktív ún. keverékkonszern, mely az USA-ból származik, mindenesetre jelenlegi központja a svájci Schaffhausenben van. A cég vezetõi körébõl ismertté vált, hogy az izraeli cég megvásárlása technológiai komponensek vonatkozásában ígér különösen elõnyt. Az izraeli újítókészségben fontos faktort látnak arra, hogy saját vállalatuk versenyképességét fenntartsák, és különbözõ területeken újszerû biztonsági megoldásokat kínálhassanak. Az izraeli Visonic céget 1973ban hívták életre, és jelenleg 550 munkatársat foglalkoztat. A cég központja Tel Aviv. A különbözõ területeken kifejlesztett biztonsági megoldásait a cég a világ 70 országában forgalmazta sikerrel. A Visonic néhány év óta mindenekelõtt elekt-

ronikai biztonsági ötleteket valósít meg magánháztartások számára. Ezeket maga a vállalat fejlesztette ki, állította elõ és értékesítette. A másik területük a biztonsági és helymeghatározó rendszerek fej-

lesztése, melyekkel mûszerek és személyek jelenléte regisztrálható. Ilyen jellegû biztonsági rendszereket mindenekelõtt kórházak, börtönök és múzeumok számára kínálnak. ZL ■

SZORONGATTATÁSBAN

Az egyiptomi és szíriai keresztyének helyzetérõl Egyiptomban aránylag nagyszámú keresztyén közösség él. Szíriában viszont egy szám szerint csekély kisebbség. Mindkét országban a súlyos politikai zavargások miatt a keresztyén polgárok újabb veszélyeknek vannak kitéve. Úgy tûnik, Egyiptom félúton van a nyugalom felé. A tahrir téri tömegdemonstrációk Mubarak elnök megbuktatásához vezettek. Ott verõdtek össze az egyiptomi polgárok legkülönfélébb csoportjai, hogy a szabadságért tüntessenek. Elsõ pillantásra úgy tûnt, a nép egységes volt törekvéseiben, ám nem sokkal késõbb megmutatkoztak a szakadások az állítólagos egységfronton. Csak néhány héttel Mubarak bukása után került sor tettleges támadásokra az egyiptomi keresztyének ellen, és dühös tüntetésekre, amikor az ideiglenes katonai kormány egyes kerületekben egy-egy keresztyént helyezett felelõs pozícióba. Az eddigi legsúlyosabb rendzavarások 2011 októberében kezdõdtek. Aswanban felgyújtottak egy templomot, és a keresztyének és muszlimok közti összecsapásban 25 ember vesztette életét. Bekövetkezni látszott

az, amitõl sok izraeli Közel-Kelet szakértõ tartott: A Nílus-menti országban a szélsõséges muszlim elemek jelentõs befolyásra tettek szert. Egyiptom 85 millió lakosának kereken 10 százaléka keresztyén, nagy többségük a kopt egyház tagja. Sok kopt csupán vonakodva csatlakozott az «arab tavasz» elnevezésû demonstrációkhoz. Noha épp a koptok voltak azok, akik Mubarak politikájának örültek abban reménykedve, hogy a radikális iszlám erõket megzabolázza, de épp a Mubarak rezsim volt az, amely kisebbségüket évtizedeken át kívülállókként kezelte. A kormány bukása idején sok kopt fejezte ki aggályát: «Számunkra Mubarak a kisebb baj lett volna», fejezte ki álláspontját az alexandriai patriarkátus egy alkalmazottja. «Aki ezután kerül hatalomra, megpróbálhat majd felszámolni bennünket.»

Amint a rendzavarások is mutatják, úgy tûnik, hogy mindez bekövetkezik. Mubarak alatt ennek az országnak a keresztyénjei korlátozva és degradálva voltak. Õk megtûrt másodrendû polgárokként éltek. De ezzel együtt Mubarak nem tûrt meg nyílt támadásokat. Nem valami ideális helyzet a keresztyének számára, de nem is voltak muszlim szomszédjaik céltáblái. Mostanság egyre több keresztyén fontolgatja a kivándorlást, amirõl korábban egyáltalán hallani sem akartak. Noha nincsenek hivatalos számok, ugyanakkor nem kellenek ahhoz adatok, hogy lássuk, számos keresztyén, fõleg fiatal emberek, már rég hátat fordítottak hazájuknak és külföldön kerestek menedéket. Nem kevésbé komor a helyzet Szíriában sem, azért is, mert az ottani régi rezsim brutálisan lép fel a lakossági tiltakozások ellen. Az


22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/11

ország keresztyénjei itt is meghasonlottak. Egyfelõl Asszad alatt viszonylagos védelmet élveztek, és vallásszabadságot, másfelõl viszont ez a rezsim nem nyújtott nekik valami nagyszerû felemelkedési esélyt. Ezzel együtt világos számukra, hogy Asszad alatt nagyobb szabadságot élveznek, mint más arab országok keresztyénjei. Ezért pillanatnyilag Szíriában nagyon félnek a keresztyének Asszad megbuktatásától. Attól tartanak, hogy azután az ország káoszba sülylyed, amelyben õk a szó konkrét értelmében szabad prédává válhatnak. Már évek óta zsugorodik Szíria keresztyén közössége, amely különbözõ egyházakból tevõdik össze. A viszonylagos szabadság ellenére ez a közösség egyre inkább ki van téve a radikális muszlimok növekvõ megtorlásainak. Ennek következtében a közösség az utóbbi 25 évben úgy lecsökkent a kivándorlások miatt, hogy a létszámuk tizenöt százalékról

HÍREK IZRAELBÕL

tízre esett vissza. Jelenleg Szíria kereken 20 millió polgárt számlál. A szíriai egyház hivatalos álláspontjára a fennálló politikai rezsimnek való alárendeltség nyomja rá bélyegét. Így aztán az sem volt meglepõ, hogy ez év nyarán az ország vezetõ egyházi férfijai Európa és Amerika kormányaihoz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne avatkozzanak be a Szíriában végbemenõ eseményekbe. Alig állnak rendelkezésre információk az ország kereken két millió keresztyénjének valóságos helyzetérõl. Szakértõk úgy vélekednek, hogy távol tartják magukat az Asszad elleni demonstrációktól. Nem ismeretes, hogy az áldozatok ezrei között keresztyének is lennének. Az viszont ismert, hogy Asszad páncélosai és haditengerészete többek között olyan városokat is lõtt, mint Aleppo, Latakia és Hama, amelyekbe Szíria keresztyén közössége tömörülnek. AN ■

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo Az újság ára 350,-Ft

®

Éves elõfizetés 4200,-Ft postaköltséggel Magyarországon Külföldre + postkaköltség Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk. Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem! Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

Egyiptomi kopt keresztények gyászolják az iszlamisták által megölt testvéreiket

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió honlapján: www.ejfelikialtas.hu


Látogasson el az Éjféli Kiáltás Misszió megújult internetes boltjába! www.ejfelikialtas.hu (könyvesbolt menü)

Könyvajánló Wim Malgo Wi

Remény a búskomorságban R Ezz egy olyan füzet, mely az ember testi, lelki, szellemi problémáival foglalkozik, melyre a moE ddern er orvostudomány sem tud választ adni, mert a válasz nem ott keresendõ. Mi, Jézus Kriszhívõk tudjuk a megoldást, mint ahogy Pál apostol azt megmondta: „Szánjátok oda a ti ttusban us élõ, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róm 12,1). ttesteteket es FFüzet, üz 22 old. Msz: 11012; Ára: 275,-Ft

Norbert Lieth No

A zsidó állam – a világ botrányától a világ szükségszerûségéig TTöbb öb mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek kközött öz ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.» 50 évvel kkésõbb és valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más m ás és több, mint bármelyik államé! azt erõsíti meg, hogy a Biblia pontosan közli Izrael állam igazi valóságát. A könyv k Könyv, K ön 166 old. Msz: 16002; Ára: 500,-Ft

Sípos Ete Álmos Síp

Egyesülnek-e a vallások? Eg A sszerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zavamásrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikus-szinkretista rróó sokszínûségét, s mozgalmak és törekvések történetét. m o FFüzet, üz 29 old. Msz: 14002; Ára: 250,-Ft

Marcel Malgo Ma

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl Pe Marcel M ar Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti m eg Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meg: m eg meghatározó igét. FFüzet, üz 23 old. Msz: 12002 Ára: Á ra 275,-Ft

Marcel Malgo Ma

Segítség a követéshez Se ««Ha Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen eengem» ng (Lk 9,23). Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel M ar Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen. Könyv, K ön 98 old. Msz: 12003 Ára: Á ra: 420,-Ft

Marcel Malgo Ma

Fénysugarak Abdiás könyvébõl Fé Abdiás A bd könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üüzenet ze az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Istten en tévedhetetlen kinyilatkoztatása. FFüzet, üze 30 old. Msz: 12004 Ára: Á ra: 280,-Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu


9 csodajel János evangéliumában Az Újtestamentum Jézus számos csodájáról és jelérõl számol be, amelyeket földi élete során tett. Egyedül János apostol számol be könyvében kilencrõl, de figyelmeztet arra, hogy Jézus még számos más jelet is tett. Meg is adja annak az okát, miért ezt a választékot adja közre – a Szentlélek ihletése által: Minden jel elsõsorban azt szolgálja, hogy az embereket meggyõzze, miszerint Jézus Krisztus a Messiás és Isten Fia (Jn 20,31). Ezenfelül azonban Jézus csodái profetikus jelek is. Úgy, amint az Újtestamentum Jónás próféta történetét Jézus halálának és feltámadásának profetikus jeleként értelmezi (Mt 12,39-40), János evangéliumának csodajelei olyan profetikus üdvtörténeti összefüggésekre utalnak, amelyek könnyen áttekinthetõek. A szerzõ megérezte ezt, és bámulatos dolgokat fedezett fel. Jelentéktelen események hirtelen új fényben tûnnek fel. Õ írja: «Sok szövegrész olyan, mint a kirakós játék, amelyek egy összképet mutatnak Isten üdvtervérõl, és kinyilatkoztatják az Õ üdvözítõ cselekedeteit». A tartalma ennek a rendkívüli könyvnek bizonyítja: A puzzle darabjai csodálatos képpé állnak össze!

Ára: 1750 + postaköltség

u.2. delhetõ: Megren t XIII. ker. Palóc Budapes terneten az on : n in 350,-Ft vagy az nyvesboltunkba line kö likialtas.hu 14 e www.ejf III. ker Váci út 1 tX Budapes


Hírek Izraelből 2011 November