Page 1

Két katasztrófa és a tények • 4

Olajfák a sivatagban • 18

IZRAELBÕL ISRAEL HÍREK IZRAELBÕL

2013. április - 04. szám

www.hirekizraelbol.hu

Izrael

– a gyógyászat csodaországa Újdonságok térdfájás esetén Terápia az oxigénkamrában Felismerni az Alzheimer kórt a tünetek megjelenése elõtt?

BETH BE BETH-SHALO BETH-SHALOM TH-S TH -SHA -S HALO HA LOM LO M


Miért Izrael?

• Mit jelent Jeruzsálem a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak? • Miben áll Izrael országának és a zsidó népnek az egyedülállósága? • Hogyan kapcsolódik egymáshoz Izrael és a keresztény egyház? • Miért térnek vissza a zsidók Izraelbe? • Hogyan bontakoznak ki a bibliai próféciák a Közel-Keleten? • Miért gyûlölik olyan sokan Izraelt? A holland szerzõ, Willem Glashouwer ismeretterjesztõ stílusban megírt könyvében, mely könnyen használható mind egyéni, mind csoportos Biblia-tanulmányozáshoz, világos képet fest a Közel-Keletrõl és jó támpontokat ad ahhoz, hogy imádkozhassunk Izraelért.

Ára: 1 450,-Ft

(munkafüzettel)

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

A Máté Norbert Lieth13-ban Jézus hét példázattal világítja meg Próféciai példázatok – 2.A kiadás a mennyek országát. szerzõ, Norbert Lieth, úgy A Máté 13-ban Jézus hét példázattal világítja meg a mennyek országát. A szerzõ, Norbert Lieth, úgy tárja elénk ezeket a példázatokat, mint amelyek egyben Izraellel, Jézus Gyülekezetével és az Úr dicsõséges vis�szajövetelével is foglalkoznak.

tárja elénk ezeket a példázatokat, mint amelyek egyben Izraellel, Jézus Gyülekezetével és az Úr dicsõséges visszajövetelével is foglalkoznak. Ára: 950 Ft

Norbert Lieth Próféciai példázatok 2. kiadás Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein!

Ára: 1 350 Ft


ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok! Izraelben az új kormány megalakulása tovább tartott a vártnál. Benjamin Netanyahu miniszterelnök számára másként alakultak egyes dolgok, mint ahogyan azt elképzelte. Az a szövetség, amely a Yesh Atid (Van jövõ) párt között, Yair Lapid vezetésével és a Beit Hayehudi (Zsidó ház) párt között, Naftali Bennett vezetésével létrejött, megingathatatlannak bizonyult, úgyhogy Netanyahu számára nem maradt más választás, minthogy mind a két pártot (31 mandátummal) bevegye a kormányba. Mivel lehet magyarázni, hogy a szövetség két ilyen, elsõ pillantásra tulajdonképpen különbözõ párt között olyan erõsnek bizonyult? Bennett pártja már az államalapítás óta fennálló nemzeti-vallásos párt, míg Lapid pártja egy újonnan megalapított, és úgy tûnik, nem vallásos beállítottságú párt. Yair Lapid tanult apja hibáiból, aki annak idején a vallásos felsõ tízezer elleni harcot tûzte pártja zászlajára. Végül is ez vezetett kudarcához, mert ezt a széles néptömegek nem nézték jó szemmel. Yair Lapid ezért nem az ultra-ortodoxoknak, hanem csak rendszerüknek leküzdését tûzte ki célul. Sõt, pártjában két rabbi is található, akik most már a Knesszet képviselõi. Egyikük, Dov Lipman, aki magát az ultra-ortodoxok közé sorolja, székfoglaló beszédében elmagyarázta az újonnan megválasztott parlament elõtt, mirõl is van szó az õ esetében, és miért büszke arra, hogy Yair Lapid új alapítású pártjához tartozik. Dov Lipman beszédét ezzel a jellemzõ címmel tartotta meg: «Nincs két oldal, mindnyájan testvérek vagyunk». Mondandóját saját családi történetével kezdte. Lipman felvázolta, miként vándorolt be nyolc évvel ezelõtt Amerikából Izraelbe, és miként kellett megállapítania, hogy az izraeli társadalomban nincs egység, hanem inkább a széthúzás jellemzõ. Különbözõ csoportosulások csak saját jólétükre gondolnak, mások boldogulása iránt többé, kevésbé közömbösek. Amikor szülõvárosában, Beth Shemeshben minden lakos jogaiért és biztonságáért síkraszállt, megátkozták, leköpték, kövekkel megdobálták, sõt még halálos fenyegetéseket is kapott. Mindez nagyon fájdalmas volt számára. De az, ami a legjobban fájt, az a tény volt, hogy mindez a zsidók között történt. Azonban megélte azt is, hogy mindenki összefogásával, a világiaktól egészen az ultra-ortodoxokig, a legsikeresebben fel tudtak lépni az ilyen megnyilvánulások ellen. Az együttes tiltakozások alkalmával arra szólított fel, hogy a válaszfalakat, amelyeket a zsidók maguk emeltek, rombolják le, és mûködjenek együtt. Így lehetne a társadalom, az állam, a nép közös jövõjét jobbá tenni. Büszke arra, hogy ennek az új, bátor pártnak a tagja, amely felismerte, hogy elérkezett az idõ, amikor a szakadásokat, a széthúzást, ami az izraeli társadalmat és politikát jellemzi, meg kell szüntetni. Annak is itt az ideje, hogy a régi zsidó értékeket újra a figyelem középpontjába állítsák. Az egyik ilyen érték az, hogy a Tóra tanulmányozását munkával kössék össze úgy, amint az a zsidóság nagy tanítóinak idejében volt. A tóra tanulmányozása közben lehetne saját és családjuk fenntartásáért dolgozni, hogy ne függjenek mások támogatásától. A Misna (a Talmud része) tana is, mint minden tóratanulmány, amely nincs foglalkozáshoz kötve, lustasághoz és bûnhöz vezet. Ez a szemlélet volt különben Pál apostol egyik alapelve is (1.Thessz 2,9). Marad a remény, hogy sikerülni fog ezeket az elképzeléseket tettekre váltani, ami által az izraeli társadalomban valóban megindul egy jó irányú változás. Lipman azzal a reménnyel zárta beszédét, hogy a cionista szellemiség minden izraeli polgár életébe visszaér, és általa közösen teszik Izrael Államot minden területen a nemzetek példaképévé, és így dicsõítik meg Isten nevét. Ezek a magas eszmék hassanak át bennünket is, és járuljanak hozzá, hogy mindent megtegyünk a szakadások begyógyításáért Isten dicsõségére. Abban bízva, Aki az akaratot és a beteljesülést is adja, köszöntelek Benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

Kis rakéta-statisztika. 9. oldal

Észak-Korea, Irán és Szíria 10. oldal

Háttérinformációk Izraelbõl 4 8 9 10 10 11 12 13 13 14 15 16 17 18 19

Két katasztrófa és a tények Rövid jelentések Kis rakéta-statisztika Izrael biztonsági elõkészületeket folytat külföldön? Észak-Korea, Irán és Szíria «Tanuljatok Izraeltõl» A Samsung Izraelben Izraeli dronokkal a világbajnokságra Izraeli biztonsági rendszerek alkalmazása az orosz közlekedésben Internet a világ leghidegebb helyén is Izraeli ûrközpontot avattak – lehetséges egy második ûrmisszió? A régészeti hatóság archívuma online hozzáférhetõ Zöld út a Holt-tenger-projektnek Olajfák a sivatagban Izrael részvétele az EU agykutatásában

Bibliai üzenet 20 Újdonságok térdfájás esetén 21 Terápia az oxigénkamrában 21 Felismerni az Alzheimer kórt a tünetek megjelenése elõtt?


4 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

E számunkhoz Lássunk néhány címet a tartalomból, amelyek megmutatják, milyen érdekes ez az újság: • Egy brazil diszkó-tûz és a Holokauszt • Izrael titkos háborúja • Asszad barátja Izraeltõl tanul • A Samsung nagy beruházásai Izraelben • Oroszország nagystílûen izraeli biztonsági rendszereket

vásárol

• •

Egyedülálló: Olajfák a sivatagban A agyvérzés utáni új, szenzációs kezelés Izraelbõl, és még sok minden a gyógyászat területérõl. • Izraeli találmány: Internet a Föld leghidegebb helyén E számnak is hangsúlyoznia kell: Keresztyénekként rendíthetetlenül Izrael mögött állunk. Ha az egész világ Izrael ellen lenne, mi akkor is kiállunk mellette. Segíts, kérlek, te is újságunkat minél szélesebb körben terjeszteni. CM 

Két katasztrófa és a tények

Reinhold Federolf Misszionárius és az Éjféli Kiáltás munkatársa Porto Alegrében, Brazília 2013. január 27-ének hajnalán Santa Maria Brazília második legnagyobb tûzvészének színterévé vált, amikor 239 ember, túlnyomórészt fiatalok, életét vesztette. A

legszörnyûbb 1961-ben történt a Niterói cirkusz-tûz alkalmával, ahol 503 áldozat volt. 2004-ben teljesen hasonló körülmények között ütött ki tûz egy argentin diszkóban, República Cromañon Buenos Airesben, ahol 194 áldozatot számláltak. A tûz okozója, éppen mint Santa Marian, egy tûzijáték volt (Bengalóként, bengáli

fáklyaként vagy tûzcsõként is ismert; ld. az úgynevezett «bengáli tüzet» a futballstadionokban). A katasztrófa röviddel a karnevál elõtt történt, amely Brazíliában a nagy nyári ünnep végét jelzi. Ennek következtében sok farsangi felvonulást és rendezvényt lemondtak a rendezõk tiltakozása ellenére.


5 Santa Maria Brazília legdélibb szövetségi államában, Rio Grande do Sul-ban található, 300 km-re, nyugatra a fõvárostól, Porto Alegrétõl. A 7 egyetemével és 40.000 diákjával a város fontos központja a leendõ orvosoknak, beteggondozóknak, tanároknak, agronómusoknak, táplálkozási szakértõknek, biokémikusoknak, kozmetikusoknak, állatorvosoknak és más állatszakértõknek. Itt délen sok olasz és német származású ember él. Felelõtlen túlterheltség A KISS nevû diszkó sok diákrendezvény és ünnepség színhelye volt. Azonban január 26-ának éjjelén a törvényi elõírásokat figyelmen kívül hagyva, amint az gyakran megtörtént, a termek kétszeresen is túlzsúfoltak voltak. Késõbb az is kiderült, hogy nem volt vészkijárat, és az egyedüli kijárat túl keskeny volt... Közben a diszkók valóságos dilemmában vannak: A környéket zavaró állandó csendháborítás miatt a termeket habszivaccsal hangszigetelték, és az olyan nyílásokat, mint például az ablak, egyszerûen megspórolták. A fatális tényezõk láncolataként még a tûzoltó készülék is elromlott, amellyel kezdetben a tüzet elolthatták volna. – Különben a diszkó mûködtetõi és a zenekar tagjai elõzõleg tesztelték, és ilyen még azelõtt nem fordult elõ! – Ezenfelül a kijáratnál valóságos labirintust helyeztek el a kasszához, hogy a fizetni nem akarókat visszariasszák. És minden vészes gyorsasággal történt... Miért volt annyi halott? Miután a zenekar egyik tagja a bengáli-tûzijátékot a kezében meggyújtotta, a mennyezet burkolata azonnal tüzet fogott. Amikor ezután nagy tumultus támadt, és mindenki a kijárat felé rohant, az ajtónállók ezt tévesen értelmezték, és senkit nem akartak kiengedni a kifizetett fogyasztási számlák felmutatása nélkül. A pánik, a füst miatt, továbbá mivel nem voltak útmutató táblák, a tömeg eltévedt, és sokan a mosdóhelyiségek felé nyomultak. Ott találták az áldozatok 90 %-át, tehát több mint 200 diszkó-látogatót! Egyesek késõbb elmondták, hogy az egész terem néhány perc alatt

megtelt az égõ hangszigetelõ anyag fekete füstjével. És amivel senki sem számolt: a füsttel együtt erõsen mérgezõ gázok is keletkeztek. Amikor a következõ napokban ezeket a szalagcímeket felfedeztük, elõször nem tudtuk hová tenni: «Egy orvos feltételezi: A diszkóbeli tûz éppen olyan mérges gázt szabadított fel, amilyet a nácik használtak!» A legtöbb fiatal embert valójában nem közvetlenül a tûz ölte meg, hanem megfulladtak. És ezért halt meg néhány segítõ, valamint nyolc katona is, akik bemerészkedtek az épületbe, hogy az embereket kivonszolják. Nem segített a nedves kendõ sem, mint rögtönzött légszûrõ. Tragikus egybeesés, hogy a katasztrófa éppen január 27. hajnalán történt, a nemzetközi Holokauszt Emléknapon! Az égõ szigetelõanyag fekete füstje által erõsen mérgezõ ciánkáli gáz (hidrogéncianid) szabadult fel és a fiatal emberek valójában hasonlóan haltak meg, mint a zsidók a nácik gázkamráiban. Nagyon rövid idõ alatt, egyesek 15 másodpercrõl, mások 3 percrõl beszélnek, a füstképzõdés életveszélyessé vált. Ez pontosan megfelel azoknak az orvosi adatoknak, amelyek a hidrogéncianid belégzésekor vagy a bõrrel való érintkezésekor fellépõ veszélyes és halálos hatásokat írják le. A hidrogéncianid az egyik legveszélyesebb gáz, szagtalan és színtelen, 20 másodperc és pár percen belül halálos. A gáz a szájon és az orron át, de a bõrön át is bejut a szervezetbe, és a létfontosságú anyagcsere-folyamatokat megszakítja. Az áldozat köhögni kezd, és levegõ után kapkod. Azonnal szédülés, rosszullét, légszomj és súlyos izomgörcsök lépnek fel. Az érintett személy megfullad. Ez a szörnyû gáz együtt keletkezett a szénmonoxiddal a szigetelõ anyag égésekor. A brazil légierõ az USA-ból hozott speciális ellenanyagot, hydroxocobalamint a ciánkáli mérgezés áldozatainak, de sokuk számára már késõn érkezett... A nácik halált hozó mérges gáza Amit sokan nem tudnak: Több, mint 3.000.000 embert öltek meg mérges gázzal a Holokauszt idején. Elõször tiszta szénmonoxiddal

sûrített levegõvel töltött üvegekben, aztán ezt szaporították kipufogógázokkal (ennek összesen kb. 2 millió áldozata volt), késõbb pedig a rendkívül mérgezõ hidrogéncianiddal, a ciánkálival (kb. 1 millió áldozat) a hírhedt gázkamrákban. A nemzeti szocialista tömeggyilkosok által bevetett gáznemû mérgek esetében az a közös, hogy ezek kémiai úton bénították meg az emberi légzést. Ha egy embernél az oxigénbevitelt megakadályozzák, vagy az ahhoz szükséges valamelyik szervét egy kémiai anyaggal blokkolják, akkor a szervezet sejtjei nem képesek tovább energiát termelni. Felhasználják energiatartalékaikat, és aztán megállnak az életfunkciók. Elõször a leginkább energiaigényes sejteket éri támadás. Azután a többi sejtfunkció is megbénul. Az agysejtek esetében ez kb. 10 másodperc, miután megszakad az oxigénnel való ellátása. Néhány perc után a sejtstruktúrákat már nem lehet fenntartani; visszavonhatatlanul megkárosodnak, a sejt elhal. Az agy 10 perces oxigénhiány után hal meg; különben a szívizom négy perc után már oly mértékben károsodik, hogy nem képes az agyat megfelelõen ellátni oxigénnel. A következmény az ember halála. Ez a sejtlégzés megszûnéséhez vezet – egy «belsõ fulladáshoz» – és ezzel az egyén halálához. «Belsõ fulladásról» beszélünk, mert ez akkor is megtörténhet, ha a környezetben a mérgezõ gõzök mellett légzésre alkalmas oxigén is lenne... A világszerte nagy sajtóvisszhangot keltett, és Brazíliában országos gyászt kiváltó eset elborzasztó módon a 4000-szer nagyobb tömeggyilkosságra emlékeztet, amelyet a zsidó emberek ellen követtek el a gázkamrákban. A megelõzõ korlátozásokról, megalázásokról, üldözésekrõl, a haláltranszportok zsúfolt marhavagonjairól, a kényszermunkáról és kínzásokról a koncentrációs táborokban nem is beszélve. És ne felejtsük el: a ciánkáli áldozatainál kétszer annyit öltek meg szénmonoxiddal és kipufogógázzal! Az átok saját fejükre hullt vissza A Holokauszt nem maradt következmények nélkül a nácik számára. A fáraó megparancsolta,


6 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

hogy Izráel népének újszülötteit fojtsák a folyóba. Ki fulladt meg végezetül? Az egyiptomi fáraó az egész hadseregével (2.Móz 14). Eszter könyvében Hámán azt tervezte, hogy a perzsa birodalomból kiirtja az összes zsidó embert. A gyûlölt Márdokeus számára már áll a 20 méter magas akasztófa. Kit akasztottak arra a fára? Magát Hámánt (Eszt 7). Vagy gondoljunk a szövetségeseknek arra a szörnyû légitámadására a német városok ellen, a második világháború utolsó hónapjaiban, mindenekelõtt a drezdai tûzvészre 1945. február 13-tól 15-ig, amelyet az angol légierõ foszforbombái okoztak. Ezután a holttesteket a járványok elkerülése végett összegyûjtötték és elégették, ami az Auschwitz krematóriumainak holttesteire emlékeztetett. És végezetül az, ami «a pokol kapuiként», a náci vezetõket utolérte. Gondoljunk az utolsó órákra a berlini führerbunkerre. Amint Joseph Goebbels feleségével, Magdával és 6 gyermekükkel ciánkálival megmérgezték magukat. Vagy amint Heinrich Himmler, aki a totalitárius állam minden területét ellenõrizte, ideértve a koncentrációs táborokat is, 1945-ben, fogságba esése után egy becsempészett ciánkáli kapszulával megölte magát. És Hermann Goehring, a híres-hírhedt birodalmi marsall, aki 1946-ban a nürnbergi

háborús bûnösök perében a vádlottak padján ült, és a kivégzése elõtti éjszakán szintén ciánkálival, tehát azzal a méreggel, ami 1 millió zsidó életét oltotta ki a gázkamrákban, öngyilkosságot követett el! Ez Isten szavára emlékeztet bennünket, amelyeket Ábrahámhoz, Izráel népének atyjához intézett: «Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat!» (1.Móz 12,3) Egy túlélõ megható története Térjünk vissza Brazíliába: Ingrid Preigschadt Goldani (21) pincérnõ volt az egyik diszkó-bárban. Amikor észrevette a tüzet, gyorsan figyelmeztette a kolleganõit a kasszánál. Azután õ is fuldoklani kezdett a füsttõl és szédült. Amint hátraesett, a keze megérintette a fagyasztóládát. Hirtelen eszébe jutott: «Igen, a hûtõládában van még légzésre alkalmas levegõ.» Miután néhányszor jó mélyet lélegzett, eltakarta a száját és az orrát ruhájával és a kijáratot kereste. Sokan nyomultak a kijárathoz, egyik a másikra esett. Ingrid is elesett és mások ráestek. De ekkor felbukkant az egyik segítõ, az õ «angyala». Megpróbálta õt néhányszor kihúzni. Egymásra néztek, aztán megragadta õt mindkét kezénél, Ingrid is erõre kapott, erõsen kapaszkodott, és kikerült a szabadba. Közben még egyszer visszapillantott:

«Ez volt a legszörnyûbb jelenet, amit valaha életemben láttam!» Két hét után kiengedték a kórházból. Túlélte a mérgezést és a légutak megégését. Összefoglalás Sok fiatal ember egyszerre csak kiragadtatott családja körébõl. Minden álomnak és jövõtervnek hirtelen vége szakadt. A diszkó vendégei közül senki sem számolt azzal, hogy ott szörnyû módon véget érhet élete. Valójában a mi életünk minden percben és mindenütt egy selyemzsinóron függ. Mindannyian ketyegõ idõbombák vagyunk egy eltarthatósági dátummal, amelyet csak Isten ismer. Ezért irányít és figyelmeztet bennünket Jézus: «Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?» (Mt 16,26). Nekünk tehát nem a szakmai elõrejutásért, a nagyobb fizetésért vagy a bõséges nyugdíjért kellene aggódnunk, hanem elsõsorban azért, hogy lelkünk megmeneküljön. Jézus nagy hatalommal ígéri: «Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sõt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe!» (Jn 5,24). A halálból az életbe! Õ a segítõ, Aki kihúz bennünket a halálból (hasonlóan ahhoz a segítõhöz, aki Ingridet megmentette), egy tönkrement, elrontott életbõl. És Õ

Gondoljunk a szövetségeseknek arra a szörnyû légitámadására a német városok ellen, a második világháború utolsó hónapjaiban, mindenekelõtt a drezdai tûzvészre 1945. február 13-tól 15-ig, amelyet az angol légierõ foszforbombái okoztak. Ezután a holttesteket a járványok elkerülése végett összegyûjtötték és elégették, ami az Auschwitz krematóriumainak holttesteire emlékeztetett.


7

Jézus a milliószorosan bebiztosított vészkijárat ebbõl az ítéletre megért világból a mennyei birodalomba

nem adja fel olyan könnyen – Õ szüntelenül hív bennünket! Jézus mindenkinek helyet készít a mennyben, akik Neki adták életüket, akik befogadták Õt a szívükbe. «Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is» (Jn 14,23). Ez csodálatos, és Jézus az Õ nagy szeretetében megfizette értünk az árat saját életével! Õ a milliószorosan bebiztosított vészkijárat ebbõl az ítéletre megért világból a mennyei birodalomba, vészkijárat az elveszett bûnösöknek és az értelmetlen evilági életnek, vészkijárat és egyben befejezése is «az idõ vasfoga», elleni kétségbeesett küzdelemnek, a halálfélelemnek! Mint a jó Pásztor, mint az alkotó Fazekas, és mint életünk hajójának tévedhetetlen Kapitánya megígérte a mennyei kikötõbe való biztonságos behajózást!

Izraelnek nem hiába van különleges helye a nemzetek között. A náci Németországot szó szerint letarolták az események, mert nem vette figyelembe Isten ígéreteit és figyelmeztetéseit. Így olvashatunk errõl a Zak 2,12-ben: «Bizony, aki titeket (a zsidókat) bánt, a szemem fényét bántja!» (Sach 2,8). A 11 millió bántalmazott európai zsidó ember körülbelül felét megölték. Azután pedig Németország összes «birtokának» felét lerombolták, és 6.800.000 német esett el a háborúban és a háború által! Ezért tagadhatatlan bizonyítékai a zsidók a teremtõ Isten valóságának, Aki mindig kinyilatkoztatta Magát Izrael történelme során és ezután is kinyilatkoztatja. A megígért Megváltó Izraelbõl Jézus, megmenti ma is az embereket a Föld minden sarkában, és összegyûjti Gyülekezetét minden népbõl, és hamarosan visszajön! 

Mindannyian ketyegõ idõbombák vagyunk egy eltarthatósági dátummal, amelyet csak Isten ismer.


8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

Rövid jelentések • A sokat dicsért Stanley Fischer, az Izrael Bank kormányzója második hivatali periódusának kellõs közepén bejelentette idõ elõtti lemondását. Úgy nyilatkozott, hogy új kihívások után néz. • Elsõ alkalommal, de feltehetõen nem utoljára: Mivel a Szíriában dúló polgárháború az izraeli határ közelében is áldozatokat követelt, izraeli katonák két magatehetetlen sebesültet menekítettek Zefat kórházába, ahol a részben súlyos sérüléseket ellátták. Úgy tûnik, lázadókról van szó. A Szíriában zajló általános folyamatokra való tekintettel Izrael úgy döntött, hogy a szír határ közelében tábori kórházakat rendez be. • A csapadékban gazdag télnek köszönhetõen 2003 óta elõször fordult elõ, hogy a Holt-tenger vízszintje kereken 10 centiméterrel megemelkedett. • Az OECD dicséretben részesítette Izraelt a peszticidek és egyéb kémiai hulladékok kezelésére megalkotott törvényei okán. Az utóbbi években a hulladékgazdálkodás is jelentõs mértékben javult, amint azt az OECD igazolta. • A turisztikai minisztérium, Tel Aviv-Jaffa valamint a Tel Aviv-i szállodai egyesülés bemutatta új, közös weboldalát. Az oldal, amely angol, német, francia és olasz nyelveken is elérhetõ, többek között éttermi, múzeumi információkat közöl, valamint rendezvényekre invitál: http://www.visit-tel-aviv-yafo. com/de • A Bloomberg gazdasági hírügynökség globális innovációs indexén Izraelt 50 ország között a 32. helyre sorolta be. A «Kutatás és fejlesztés intenzitása» alkategóriájában a zsidó állam az elsõ helyet érte el. • Az izraeli vezérkari fõnök, Benny Gantz amerikai kollégájától megkapta a «Legion of Merit» érdemrendet. Gantz úgy nyilatkozott, hogy azt minden

izraeli katona nevében vette át. A megtiszteltetés a két hadsereg közötti erõs kapcsolat és szoros együttmûködés kifejezõdése. A bolgár kormány lezárta a 2012 júliusában Burgaszban elkövetett merénylet vizsgálatát, és bejelentette, hogy az Irán által irányított libanoni Hezbollah milíciák felelõs az öngyilkos merényletért, amelynek következtében öt izraeli és egy bolgár buszsofõr vesztette életét. Késõ tavasszal egy húsz nemzet részvételével megrendezésre kerülõ, nagy hadgyakorlatot tartanak a nemzetközi vizek védelmének érdekében a Közel-Keleten. A gyakorlatot egy Iránnal lehetséges tengeri összetûzésre való tekintettel kezdeményezték, amennyiben az iszlám köztársaság elaknásítaná a tengert. A gyakorlaton az izraeli haditengerészet is részt vesz. Izrael a világ legnagyobb hadianyag kiállításán, az «Aero India 2013»-on Bangaloreban nemcsak a Vaskupola rakétaelhárító rendszert mutatja be, hanem a fejlesztés stádiumában lévõ «Dávid parit�tyája» (ami Vasvesszõ néven is ismert) elnevezésû elhárító rendszerét is. Már most nagy eziránt az érdeklõdés. Ilyen is létezik: Egy 23 éves izraeli arab, akit gyilkosságért ítéltek el, egy kimaradás alkalmával eltûnt. Családja elmondta, hogy õk segítették a Szíriába való szökésében. Diákcsíny következményekkel: Egy názáreti középiskola tanulói higanyt loptak a kémiai laborból. Mivel a rendkívül mérgezõ anyagot az iskola területén belül szakszerûtlen módon kezelték, az egész létesítmény szennyezõdött. Az iskolát ideiglenesen be kellett zárni. A Knesszet-választás közepette a természetvédelmi hatóság közvélemény-kutatást végzett: Érdekében áll-e az amúgy «zöld programot» hirdetõ pártokat alig favorizáló izraeli szava-

zóknak, hogy a Knesszet több környezetvédelmi törvényt fogadjon el? A megkérdezettek 71 %-a több környezetvédelmi törvényt kíván. Hihetetlen: Egy Tel Aviv-i nõ leparkolt abban az utcában, ahol lakik, de nem sokkal késõbb eltûnt az autója. A szomszédban lévõ új biztonsági kamera mindent felvett. Miközben az autó ott állt, önkormányzati alkalmazottak jöttek, és a parkolóhelyet mozgássérült parkolónak festették át, hogy a kocsit elvontathassák, és a jogtalan parkolásért magas büntetést kasszírozzanak. Az izraeli mobiltelefon-cég, a Pelephone rövid idõre teljesen leállt. Három millió elõfizetõje órákon keresztül nem tudott telefonálni, úgyhogy az üzleti és a magánszektorban teljes volt a káosz. A cég technikai problémákra hivatkozott. Február elején egyes izraeli kórházak sürgõsségi és más osztályait bezárták. Az influenza hullám miatt a részben 150 százalékos telítettséggel bíró kórház túllépte szolgáltatási kapacitását. Sok helyen már a folyosókon is betegágyak voltak. A legnagyobb szabadtéri piacon, a jeruzsálemi Machane Yehuda piacon Izrael kulináris palettájának minden finomsága megtalálható volt. Ezt a piacot néhány éve szanálták. Most Tel Avivban a Carmel-piac tölti be a szerepét, ahol számtalan ember nézelõdik, kóstolgat és vásárol. 25 év óta elõször észlelték ismét Izraelben a szíriai lapátteknõst (Pelobates syriacus). A farkatlan kétéltût a Földközi-tenger melletti Ga’ash kibbuc környékén fedezték fel, ami a javuló környezetvédelemnek köszönhetõ. Az International Astronomical Union (IAU) egy aszteroidát a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl nevezett el. A 271.763-as aszteroidát az arizonai Dr. David H. Levy és Wendee Levy, valamint a kanadai Tom Glinos fedezte fel. Levy kívánsága,


9

hogy egy aszteroidát a Héber Egyetemrõl nevezzenek el, abból a ténybõl fakadt, hogy õ 2010 júniusában ott doktorált angol filológiából. Egy 13 éves amerikai Bar Micvájára (zsidó fiúk felnõtté avatási szertartása) kapott pénzbeli ajándékait felajánlotta az izraeli parti város, Ashkelon részére, mivel azt súlyosan érintették a Gázából jövõ rakétatámadások, hogy így beszerezhessenek egy mentõautót. A német Baumarkt-csoport tagja, a Praktiker szállítási szerzõdést kötött az izraeli Palram céggel, miszerint a Palram az elkövetkezõ 3 évben 20 millió euró értékben szállít termékeket. A Tel Aviv-i strand a Lonely Planet szerint szebb, mint Dubai, Miami és Brighton strandjai. A lista elsõ helyét Barcelona foglalhatta el. Tel Aviv tengerpartja Kapstadt, Rio de Janeiro, Tangier, Sydney és Valencia elõtt végzett. Izraelben az internet felhasználóknak majdnem egyharmada nem olvas újságot, továbbá sem TV-t nem néz, sem rádiót nem hallgat. Ezt egy 30.000 izraelit felölelõ online-körkérdés nyomán állapították meg. Az internetezõk 40 százaléka nem néz televíziót. 60 százalékuknak az internet szolgál fõ információforrásként. Smartphonok, azaz az okostelefonok három éve játszanak szerepet az izraeli mobil-piacon, és már az élvonalban vannak, ha az internet felhasználásról van szó. 46,2 % nyilatkozott úgy, hogy ezzel szörfözik a hálón. Jelenleg a személyi számítógép 91,8 %-on áll a felhasználók között és ezzel vezet. A tabletteket ezzel szemben csak 18 % részesíti elõnyben. Az izraeli hadseregben szolgál az elsõ svájci beduin. René Elhozayelnek svájci az édesanyja és egy galileai beduin az édesapja. Õ az izraeli véderõk egyik beduin egységénél szanitéc. AN 

Politika

Kis rakéta-statisztika 2012 decembere az izraeliek számára, fõleg az ország déli részén, egy egészen különleges hónap volt: 2005 nyara óta ez volt az elsõ hónap, amelyben egyetlen rakétát sem lõttek ki a Gázai-övezetbõl. Nyugat-Negev – 2001. április 16án lõtték ki az elsõ Kasszam rakétát a Gázai-övezet határától öt kilométerre fekvõ izraeli kisvárosra, Sderotra. 2004-ben egy hasonló támadás során vesztette életét a város elsõ lakosa. 2002-ben Negev nyugati részére 17 rakétát lõttek ki, 2003ban már 123-at. Ez a szám 2004-ben több mint a kétszeresére emelkedett; 276 rakétatámadást számláltak. 2005-ben 286 rakétatámadást regisztráltak Izrael déli részén. 2005-ben történt az izraeli telepek kiürítése a Gázai-övezetben. Ez a még Ariel Sharon miniszterelnök által megtett lépés nemcsak az érintett személyek és az izraeli hadsereg Gázai-övezetben szolgálatot teljesítõ egységeinek életét változtatta meg, hanem a Negev nyugati részén élõ civilek életében is alapvetõ változásokat hozott. 2006-tól folyamatosan növekvõ rakétatámadásokat regisztráltak, elõször mozsárágyúkkal és csak rövid hatótávolságú Kasszam rakétákkal lõttek, de hamarosan már Grad rakéták záporoztak, amelyeknek a hatótávolsága legalább 45 kilométer. 2006-ban az Izrael déli részét érõ rakétabelövések száma 436 százalékkal nõtt, ami 1.247 rakétát jelentett. A legtöbbet szenvedõk továbbra is Szderot lakosai voltak. 2007-ben 938 rakétatámadást jegyeztek fel, 2008-ban számuk 1.270-re nõtt. Ezzel már tarthatatlan állapot alakult ki az izraeli civilek számára, amely Izraelt arra ösztönözte, hogy az «Öntött Ólom» hadmûveletet megindítsa. Ez után a háborús konfrontáció után 2008 és 2009 között átmenetileg csend uralkodott. 2009-ben «csak» 404 rakétatámadást regisztráltak, ennek ellenére statisztikailag tekintve ez azt jelentette: Negev nyugati része és lakosai egyetlen napot sem éltek meg rakétatámadás nélkül. 2010 is 419 rakétával még aránylag nyugodt év volt. 2011-ben a támadások szá-

ma már ismét 611-re emelkedett, és itt meg kell jegyezni, hogy a rakéták közt nagyon sok volt a Grad rakéta, amelyek a 18 kilós robbanófejükkel sokkal nagyobb rombolóerõt képviselnek, mint a Kasszam-rakéták. 2012 novemberéig 387 rakétatámadás történt izraeli civilek ellen. A «Felhõoszlop» elnevezésû katonai hadmûvelet következtében, amely november 14. és 21. között zajlott, nyolc napon belül 1506 rakéta záporozott, ez alkalommal nagyobb sugárban, úgyhogy e támadások még Tel Aviv és Jeruzsálem külsõ területeit is elérték. A rakétatámadások, amint a felsorolt adatok is mutatják, hozzátartoznak egymillió izraeli civil mindennapjaihoz. Azonban elkerülhetetlen, hogy megjegyezzük: 2012 decembere, valamint 2013 januárja az elsõ hónapok voltak nyolc év óta, amelyekben nem kellett az óvóhelyekre rohanni. Február 26-án egy Ashkelon irányába történt belövéssel megsértették a tûzszünetet, ami így éppen 14 hétig tartott! AN 

2006-ban az Izrael déli részét érõ rakétabelövések száma 436 százalékkal nõtt, ami 1.247 rakétát jelentett. A legtöbbet szenvedõk továbbra is Szderot lakosai voltak.


10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

Politika

Izrael biztonsági elõkészületeket folytat külföldön? Ha hinni lehet a nemzetközi sajtónak, sok ország titokzatos támadások színhelye lett, amelyek mögött állítólag Izrael áll. Mialatt a találgatások halmozódnak, újabb incidensek történnek. Az a látszat, mintha a zsidó állam elõre gondoskodni akarna saját biztonságáról

Közel-Kelet – Hogy Iránban mindig különös robbantások történnek, számítógépvírusok okoznak károkat, és neves tudósok vesztik életüket merényletekben, már rég nem számít szenzációnak. Ez vonatkozik azokra az incidensekre is, amelyek Szudánban történnek. Közben szaporodnak fõleg az arabnyelvû sajtóban az olyan emberekrõl szóló jelentések, akik csodálatos módon eltûnnek, a felrobbanó teherautókról és szállító jármûvekrõl, amelyek úgy szárazföldön, mint a tengeren tûnnek el. Itt nemcsak Iránról és Szudánról van szó, hanem szó van Szíriáról, Libanonról, Gázáról, a Sínai-félszigetrõl és a Vöröstengerrõl is. Ezeket az állítólagos izraeli csapásokról szóló jelentéseket Izrael alapvetõen nem kommentálja– tehát se meg nem erõsíti, se nem cáfolja. Ennek ellenére megjelennek itt-ott olyan kijelentések izraeli kormányta-

gok részérõl, amelyek a sorok között tett utalásoknak tûnnek. Ennek következtében úgy tûnik, hogy Izrael valóban tevékenykedik határain kívül. Azt a látszatot kelti, mintha a zsidó állam elõre gondoskodni akarna saját biztonságáról. A következõkben bemutatunk néhány puzzle darabot, amelyekrõl a sajtó beszámolt: Egy szíriai szállítmányt, nem kérdéses, hogy a jármûvek rakterében a legmodernebb harci eszközökkel, szír felségterületen, egészen közel a libanoni határhoz a levegõbõl megtámadtak. Minden jármûvet rakományukkal együtt porrá és hamuvá lõttek. Szíria azt közölte, hogy egy «kutatóállomást» Damaszkusz közelében a levegõbõl támadás ért. A sajtóban Szíria hivatalosan Izraelt vádolta a támadás végrehajtásával. Ezenkívül a sajtó arról is beszámolt, hogy a szírek által «kutatóállomásnak» nevezett létesítményben rakétákat, valamint kémiai és más nem hagyományos harci anyagokat állítottak elõ.

Továbbá a sajtóból azt is megtudhattuk, hogy az izraeli védelmi miniszter, Ehud Barak egy hónapon belül többször is az USA-ba utazott. Ennek az intenzív utazási kedvnek nem nevezték meg az okát. Ráadásul az is csak késõbb derült ki, hogy Barak sokkal gyakrabban utazott tengeren túlra, mint ahogy arról a sajtó beszámolt. A libanoni Beirútban egy iráni küldött, név szerint Hossam Khosh Nuwais, aki a hivatalos adatoknak megfelelõen a Teherán által finanszírozott újjáépítési projektért volt felelõs, egy merénylet során életét vesztette. Irán azonnal Izraelt tette felelõssé a merényletért. Egy magas rangú iráni menekült, valamint egyes arab nyelvû újságok hatalmas robbanásról számoltak be Irán egyik titkos atomkutató állomásán. Ebben a titokzatos robbanásban állítólag 190 ember vesztette életét. Teherán cáfolta a jelentésben elhangzottakat. Izraelben a jelenlegi vezérkari fõnök elõléptetése során kerülõ utakon kiderült, hogy az «izraeli védelmi akciók» alkalmával hozott merész döntéseiért kapta a kitüntetést. A sajtónak arról is tudomása volt, hogy az izraeli akciók száma az ország határain kívül, tehát ellenséges területen, a többszörösére emelkedett. Jóllehet, nem tudható pontosan, ki miért felelõs, mégis egyértelmûen ki kell jelenteni: Itt egy olyan háború van folyamatban, amelyrõl a nyilvánosság egyáltalán semmit sem tud. ZL 

Politika

Észak-Korea, Irán és Szíria Egy sikeres atombomba-kísérletnek, amelyet nemrég Észak-Korea hajtott régre, Izrael számára messze ható következményei vannak. Észak-Korea – Nagy bomba kellett legyen, amelyet Észak-Korea a föld alatt robbantott fel. De egyáltalán nem ez volt az egyetlen ijesztõ újdonság.

E szenzációval a háttérben a nyugati világ titkosszolgálatai megerõsítették általános figyelmeztetésüket. Elõször: Észak-Korea nagy teljesítményû és

nagy hatótávolságú rakétákkal rendelkezik. Másodszor: az ország a földalatti robbantással bebizonyította, hogy atomfegyverekkel és azok


11 gyártásának, valamint kezelésének ismeretével rendelkezik. Harmadszor: Észak-Korea gyaníthatóan ezt a kísérletet legalább egy szövetséges partner érdekeit figyelembe véve tervezte. Egy ilyen kísérlet ugyanis nemcsak az iráni törekvésekkel esik egybe, hanem Szíriát is szolgálhatja. Izraeli szemszögbõl a következõképpen lehetne fogalmazni: Egy atombomba földalatti felrobbantása Észak-Korea egyik félreesõ területén Izrael számára nem a «Külföldi hírek» rovatába tartozik, hanem olyan nyugtalanító esemény, amely úgymond saját ajtaja elõtt játszódik le. Úgy az amerikai, mint más titkosszolgálatok már egy ideje figyelmeztetnek arra, hogy az irániak egyre jobban beavatkoznak Észak-Koreában a rakétaépítés és a nukleáris fegyverek fejlesztésének berkeibe. Már néhány hónappal ennek az atombombának 2013 februárjában való kísérleti felrobbantása elõtt a Kyodo japán titkosszolgálat közölte, hogy tudomása van iráni katonák állomásozásáról Észak-Koreában. A japánok szerint az irániak (rakétaépítõ mérnökök

és atomtechnikusok) 2012 októberében érkezhettek Észak-Koreába. Továbbá állítják, hogy a technikusokat azért hozták az országba, hogy a 2012. áprilisi meghiúsult rakétakísérletet megvizsgálják, és segítsenek a hibák kijavításában. A nyugati világ szakértõinek semmi kétségük afelõl, hogy Észak-Korea és Irán ezen a területen egyre szorosabban együttmûködik. A sikeres atomrobbantás ennek az együttmûködésnek további eredményeként tekinthetõ. Röviddel ezelõttig a két államnak egy harmadik szövetségese is volt, amely osztozott érdekeikben, és ugyanolyan aktívan együttmûködött: Szíria. 2007-ben egy szíriai létesítmény elleni légitámadás után errõl a kapcsolatról a világ többet is megtudott. Csak utólag vált ismertté, hogy a támadást az izraeli légierõ hajtotta végre. Az is kiderült, hogy a létesítményt más nyugati titkosszolgálatok is szemmel tartották. Egyöntetûen arra a következtetésre jutottak, hogy egy nukleáris kutatóállomásról volt szó. A bombázásokról hírt adó jelentésekbõl az is kiderült, hogy a tá-

madás során észak-koreai mérnökök is életüket vesztették. Mindezekkel a háttérben az északkoreai atomkísérlet az izraeli vezetõ körökben «a legnagyobb aggodalmat» váltotta ki. A külügyminisztérium Jeruzsálemben egy nyilvános felhívást is kiadott, amely minden nyugati államnak szólt. Ebben Izrael felszólítja a világot, «hogy sürgetõ és világos üzenetet küldjön Phenjanba, amelyben értésére adja, hogy a nukleáris és rakétatechnológia továbbadása a nemzetközi államközösség szemszögébõl elfogadhatatlan». ZL 

társadalom

«Tanuljatok Izraeltõl» As-Safir egyike Libanon népszerû napilapjainak, amely Asszad oldalán áll. Ebbõl világossá válik, hogy Izraellel szemben nem a legjobb érzelmeket táplálja, ennek ellenére a fõszerkesztõ Libanon polgárait arra szólítja fel: «Tanuljatok Izraeltõl!» Beirut – Az As-Safir napilap egyike a majdnem kéttucatnyi libanoni napilapnak. Arab nyelven jelenik meg, de van egy angol nyelvû internetes oldala is. Az As-Safir nem csupán a szír diktátor támogatója, hanem lelkes szószólója Scheich Nasrallah-nak és Heszbollah Milíciáknak is. Következésképp magától értetõdõ, hogy a lap és fõszerkesztõje, Talal Salman semmiképpen sem nevezhetõ Izrael-barátnak. A fõszerkesztõ ezekkel együtt annál nagyobb feltûnést keltett vezércikkével, amelynek ezt a címet adta: «Tanuljatok Izraeltõl!». A cikk néhány nappal a Knesszetválasztások után jelent meg. Az összes libanoni médium, legyen az a sajtó, a rádió, a tv vagy az internet, behatóan foglalkozott az izraeli demokratikus választásokkal. Mindenütt ezzel fog-

lalkozó vezércikkeket és kommentárokat lehetett látni. Kétség kívül a libanoni polgárok érdekelve voltak az izraeli választások kimenetelében. Az As-Safir fõszerkesztõje azonban e témával való intenzív foglalkozásért egy egészen más okot nevezett meg: Az irigységet. Úgy vélte, ezt nem csupán Libanonban lehet megfigyelni, hanem az egész arab világban is. Ezt írta: «Igaz, Izrael számunkra ellenséges ország. Mégis az arab nemzet számára Izrael egészen más kihívást jelent, mert ez az ország joggal állíthatja, ‹hogy a régió egyetlen demokratikus országa›. (...) Másképpen, mint Libanon, Izrael sikeresen felépített egy erõs, központosított államot, amely olvasztótégelyként mûködik, hiszen a zsidók a világ négy égtája felõl gyûltek össze az országban. Ezek a zsidók izra-

eli állampolgárokként egyesültek (...) és megalkottak egy erõs társadalmat.» Ezután saját hazájára vetett egy pillantást és megállapította: «Libanonban ezzel ellentétben a politikai elit éppen az ellenkezõjét tette: szétválasztott és feldarabolt. A mi társadalmunk társaságok konglomerátumává vált, amelyek egymással konfliktusban állnak, mialatt ezzel egyidejûleg a különbözõ etnikai hovatartozás a mindenkit egyesítõ állampolgárság létrejöttét megakadályozza. (...). Nézzünk körül alaposan, Libanonnak nincsenek polgárai. A lakosok sokkal inkább a különbözõ etnikai csoportok polgárai. Egy ilyen állapot azoknak az embereknek a szívében, akik tulajdonképpen egyetlen nemzethez tartoznak, nagyon könnyen gyûlöletet szíthat egymás iránt.»


12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

Bejrút

Salman végkövetkeztetése Libanon számára: «Más szavakkal: A demokratikus választások Libanonban egy

olyan eszközzé váltak, amely a ‹haza és libanoni egység› fogalmának megszüntetését támogatja.» És a többi arab or-

szágra vonatkozóan megjegyezte: «Ez a helyzet adott a többi arab országban is, amelyeket polgárháború szaggat. Ilyen háborúk azért vannak, mert ezeknek az országoknak vezérei és ‹örök rendszerei› nem értik, hogy – mielõtt haladásról és hatalomról fecsegnek – az lenne a kötelességük, hogy a civiltársadalom eszméjét megõrizzék.» Végkövetkeztetése csalódottan, sõt keserûen hangzik: «Amíg tehát mi azzal vagyunk elfoglalva, hogy a politikai egységtörekvéseket szétverjük, a mi ellenségünknek, Izraelnek sikerült a régió egyik legerõsebb államává felépülnie, és egy olyan országgá válnia, amely legyõzte az arab akaratot– ezt éppen olyan embereknek csoportjára felépítve, akik egykor más országok polgárai voltak.» ZL  Wikipedia

gazdaság

A Samsung Izraelben Állandóan hírt adunk arról, hogy élenjáró konszernek kutatási- és fejlesztési központokat létesítenek Izraelben, hogy profitáljanak az izraeli ötletbörzébõl. Most már a Samsung is megteremtette státuszát az országban innovációs központjával.

Ramat Gan – A Samsung cég nemrég alapított egy új innovációs központot Kaliforniában, amelynek két fióktelepe lesz: az egyik a konszern származási hazájában, a dél-koreai Szöulban. A második telephelyet a cég most alakuló kutatási és fejlesztési központjában, Ramat Ganban rendezik be, amelyben eddig már 200 munkatársat foglalkoztatnak. Mindkét központ az amerikai székhelyû Silicon völgyben lévõ innovációs központnak lesz alárendelve, de már most sejteni lehet, hogy a legtöbb innovatív ösztönzés Izraelbõl fog jönni. A Samsung cég, amely a világ egyik legnagyobb elektronikai konszernjéhez tartozik, nem csupán meg akarja õrizni piaci pozícióját, hanem ki akarja azt építeni. Hogy ezt elérje, manapság rendkívül fontos trendeket kialakítani. Ezért tart fenn már néhány éve a konszern Izraelben egy központot, ez egyike a sok kutatási és fejlesztési központnak, melyeket külföldi konszernek a zsidó államban

A második telephelyet a cég most alakuló kutatási és fejlesztési központjában, Ramat Ganban rendezik be, amelyben eddig már 200 munkatársat foglalkoztatnak.

felépítettek. A Samsung ezt a központot egy másfajta szintre akarja emelni, és itt nem csupán kutatás folyik, hanem úttörõ és tökéletesen új technológiai fejlesztéseket is kigondolnak, kipróbálnak és a piac számára kicsiszolnak. Az izraeli telephelyet három részlegre osztják: Az egyik a pénzügyi és befektetési részleg, amelynek a sokat ígérõ új cégalapításokat kell felkutatnia, melyek a leginnovatívabb ötletekkel foglalkoznak. A második részlegnek az ország akadémiai világába kell beépülnie, amely többek között a kutatási szándék elõsegítésére, valamint a kiemelkedõ tudós utánpótlás támogatására szakosodik. A harmadik részlegnek az ország kockázati befektetési alapjába lesz betekintése, hogy ezáltal további cégek nyomára

bukkanjon, amelyek újításokat fejlesztenek ki. Ezzel az eljárási móddal biztosítani szeretné a szabadalmakat, hiszen végül is éppen a szabadalmak birtoklása az, ami egy konszernnek piaci elõnyöket ígér. Az izraeli központ jelentõs szerepet fog játszani a cég stratégiájának megvalósításában. Kétség kívül a Samsung nagy összegeket fog ebbe az izraeli innovációs központba, és még jóval azon felül is befektetni. Az esetleges beruházási összegek tekintetében még nem jelentek meg tudósítások, azonban a Samsung nemrég egy beruházási alapot hozott létre, amelynek a 100 milliárd dolláros tõkéje új cégalapításokat fog támogatni. Az izraeli startup-cégek (újonnan alapított, feltörekvõ cégek) valószínûleg nagy mértékben részesednek majd ebbõl. ZL 


13 Wikipedia

gazdaság

Izraeli dronokkal a világbajnokságra 2011-ben Brazília két dront(ezeket a pilóta nélküli repülõgépeket repülõ robotoknak is lehet nevezni) vásárolt az izraeli Elbit Systems cégtõl. Nos, nemrég még kettõt adtak hozzá. Brazília – A dronok arra szolgálnak, hogy jobban felügyeljék a határt Kolumbia és Bolívia felé. Itt elsõsorban drogkereskedelem és csempészés folyik. Az elsõ sikerek akkor mutatkoztak, amikor a kapott felvilágosító adatok alapján illegális leszállópályát fedeztek fel a kolumbiai határnál, és azokat aztán harci gépekkel szétbombázták. A levegõbõl való megfigyelõ munka során a bolíviai kormány 200 kokain laboratóriumot tudott ártalmatlanná tenni a brazíliai határnál. Nos, nemrég ismét két modernebb RQ-450-es dront szállítottak le, amelyek Hermes 450 néven is ismertek. Az infravörös berendezés érzékeli az embereket éjjel még a fák alatt is (tehát még a brazíliai õserdõben is). Eh-

hez jön egy ultramodern radar, amely azonosítja a célpontokat a talajon, még akkor is (pl. a közlekedésben), ha mozognak. És természetesen a felhõkön át is látnak. A bevetési lehetõségek igen széleskörûek: természeti katasztrófáknál, erdõkitermelésnél, a tiltott erdõégetésnél, nagy sporteseményeknél és politikusok, valamint fontos személyiségek alkalmainál, akik különleges biztonsági védelmet igényelnek. A dronokat a talajról irányítja majd egy erre különlegesen kiképzett személyzet. Itt csak harci gépeken és helikoptereken szerzett tapasztalatokkal rendelkezõ pilótákat alkalmaznak. Katonai bevetéseken való részvétel és repülésirányító ismeretek szükségesek

RQ-450-drón, amelyet Hermes 450 ismerünk

ahhoz, hogy ennek a személyzetnek tagjai lehessenek. A teljes «Horus-század»–négyes projekt költsége eléri a 20 millió eurót, magába foglalva a földi állomást, az érzékelõket, a felszerelést és a kiszolgáló személyzet betanítását. A csúcstechnológiájú dronok legújabb nemzedéke Izrael számára fontos eszközt jelent a terroristák elleni állandó harcban. Ez a probléma Brazíliában jelentéktelenebb. De a futball világbajnokságon, 2014-ben az izraeli pilóta nélküli gépek, különös színfoltként, szinte láthatatlanul és zajmentes elektromos motorjuknak köszönhetõen alig hallhatóan, fogják a magasból a játékokat felügyelni. RF 

gazdaság

Izraeli biztonsági rendszerek alkalmazása az orosz közlekedésben Az izraeli-orosz kapcsolatok még mindig nem a legjobbak. Ezért meglepõ, hogy éppen egy izraeli cég kapta azt a megbízást, hogy Oroszország tömegközlekedését biztonságosabbá tegye. Ramat Gan – Lawrenti Beria forgolódna a sírjában. Ez a férfi, aki 1938-tól a szovjet titkosszolgálatot vezette, és a sztálini tisztogatások terrorjával, valamint az antiszemita üldözésekkel hozható kapcsolatba, elkeseredne országában az izraeli biztonsági rendszereket látva. Azonban éppen ez fog történni, mivel egy izraeli cég aláírt egy szerzõdést, amelynek értelmében az biztonsági rendszereket szállít Oroszország tömegközlekedési eszközei számára. Pontosabban fogalmazva, elsõ lépésként az ország vasútjait látják el biztonsági berendezésekkel. Ennek az izraeli cégnek a neve NICE Systems. A céggel, amelyet 1986-ban az izraeli hadsereg hír-

szolgálati egységeinek volt katonái alapítottak, már rég kereskednek az amerikai technológiai tõzsdén, a NASDAQ-on, idõközben pedig már 25.000 ügyfelet számlál, 150 országból. A Ramat Ganba telepített cég az érzékelõkön alapuló és számítógép-vezérlésû kommunikációs rendszerekre specializálódott, amelyeket a biztonság területén lehet bevetni. A NICE Systems megpróbál mindent biztosabbá tenni: e-maileket, telefonokat és videó-konferenciákat, irodákat, nyilvános helyeket, valamint mindenféle nagy rendezvényeket. Nemrég a cégnek sikerült új ügyfélként az Aeroexpress Társaságot megnyernie, amely Oroszor-

szág vasútközlekedéséért felel. Ez az orosz társaság a NICE Systems cég fejlesztésébõl származó biztonsági rendszereket, valamint egy videó-megfigyelésre alkalmas rendszert szereltetett fel egy központi szakaszra az orosz fõváros, Moszkva és más jelentõs orosz nagyváros között. Ebben az összefüggésben különösen a Situator rendszer hallatott magáról, amely több száz érzékelõ és kamera információit gyûjti össze, bárhol is legyenek azok, egyenletesen továbbítja, és úgymond, egyfajta információs áttekintést nyújt, amelyet egyetlen ember sem lenne képes létrehozni. Ez a NICE Systems által kifejlesztett technológia, következés-


14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

Az Aeroexpress nem az egyetlen a NICE Systems izraeli cég elsõ orosz ügyfelei között, hanem az elsõ megrendelõ a tömegközlekedés védelmi területén.

képp, nemcsak önállóan dolgozik, hanem az összegyûjtött adatok átfogó elemzése által arra is képes, hogy egyes központok felé figyelmeztetéseket iktasson be. Lehet ez egyszerû figyelmeztetés egy éppen kialakuló közlekedési dugóról, vagy a gyanús események jelzése. Azáltal, hogy személyeket rögzít és mozgásukat követi, megfigyeli a személyzet számára fenntartott

területekre illetéktelenül behatolókat, figyeli a bûnözõ- és terrorlistán nyilvántartott személyeket, kiemelkedõ figyelmeztetõ és védelmi rendszerként mûködik. Az Aeroexpress nem az egyetlen a NICE Systems izraeli cég elsõ orosz ügyfelei között, hanem az elsõ megrendelõ a tömegközlekedés védelmi területén. Ezzel kapcsolatban Shlomo Cohen, e si-

keres cég elnöke a következõket mondta: «A tömegközlekedés eszközeit fenyegetõ veszélyek egyre súlyosabbakká válnak az egész világon. Hogy ezeket a fenyegetéseket kivédjük, sok tényezõt kell figyelembe vennünk, mivel a tömegközlekedés komplex rendszer. Ennek ez a cégem által kifejlesztett technológia felel meg a legjobban.» ZL 

gazdaság

Internet a világ leghidegebb helyén is Azok az emberek is, akik messze élnek a civilizációs központoktól, használni akarják a modern kommunikációs lehetõségeket. Ez érvényes Alaszka legtávolabbi csücskére is. Egy izraeli cég leküzdötte ezért többek között a kemény éghajlati viszonyokat is. Tel Aviv – Az Alvarion izraeli cég már 15 éve élenjárónak számít, ha arról van szó, hogy a modern vezeték nélküli kommunikáció terén megoldásokat nyújtson, legyen az a mobiltelefonok és az internet kapcsolódási területe, a jobb lefedettség vagy a kapacitások kiépítése. A Tel Aviv-i illetõségû cég régóta tart fenn telephelyeket, idõközben már 15 országban. Jellegzetességük újabban az, hogy félreesõ és/ vagy szélsõséges éghajlatú területek számára kínálnak megoldásokat. Így a cég büszke lehet arra, hogy Afrika és Ázsia vidéki régióinak embereit hozzásegítette az internetkapcsolathoz. De Európa félreesõ régióiban és az USA-ban is szolgál a cég megoldásokkal. Egy ilyen régió, amelyikbe a cég már eljutatta az internetet, Alaszka legészakibb csücske, amely a sarki tengerbe nyúlik, és a sarkkörön

Azok az emberek is, akik messze élnek a civilizációs központoktól, használni akarják a modern kommunikációs lehetõségeket.

belül fekszik. Alaszkában, az óriási amerikai szövetségi államban, 710.000 állandó lakos él. Alaszka legészakibb régiójában e szövetségi állam lakosainak csupán körülbelül az egy százaléka, mindössze 7500 polgár él. A lakosok többsége eszkimó. Azonban minden évben szezonmunkások tízezrei jönnek ide a nyári idõszakban, akik az odatelepített kõolaj és gáziparban dolgoznak. Ezekhez jön még a számta-

lan teherautó-vezetõ, akik készleteket, felszereléseket szállítanak. Ezenkívül ott nyüzsög a szelídebb éghajlatú hónapokban a nem kevés tudós is az idõközben felszerelt kutatóállomásokon. A legmelegebb nyári idõszakban sincs azonban ezen a fák nélküli vidéken tíz foknál melegebb. Az Alvarion izraeli cég ebben a régióban, amely a North Slope régió földrajzi elnevezés alatt is-


15 mert, nagy kihívás elõtt állt. Mivel a terület 230.500 négyzetkilométer nagyságú, a kábelezés régi módszere nem alkalmazható. Ettõl eltekintve, a nehéz terep és a kemény idõjárás sem teszik ezt lehetõvé. A megoldás kétségkívül a vezeték nélküli szélessávú internet, de az ottani megbízott cég, az ASTAC (Arctic Slope Telephone Association Cooperative) megállapította, hogy a legtöbb ajánlattevõ vállalat felszerelései nem nyújtják azt a teljesítményt, amelyet e régió távolságai és feltételei meg-

követelnek. Így megtekintették az Alvarion termékkínálatát, és megtalálták éppen azt, ami a szélessávú internet-összeköttetéshez szükséges, és ez az, amit ez az izraeli cég kínál. Amint a ASTAC cég vezetõje elmondta, most már mindenki számára ebben a félreesõ régióban jobb telefonszolgáltatást és internet-ös�szeköttetést ajánlhatnak fel, amely szintén olyan jó minõségû, hogy minden szezonmunkás a jövõben számítógépen keresztül érintkezhet családjával. Így kevésbé lesznek

elzárva a világ többi részétõl. Chris Daniels, aki az Észak-Amerikába irányuló Alvarion-piacért felelõs, a következõket mondta: «Ennek a szélsõséges éghajlatú régiónak felkínált megoldásaink, amely régió kiterjedése miatt ráadásul nagy kihívások elé állított bennünket, az általunk kifejlesztett technológia teljesítõ képességét a legjobban szemléltetik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezeknek az embereknek segíthettünk a világ más tájaival egyszerûen és megbízhatóan kapcsolatot tartani.» AN 

gazdaság

Izraeli ûrközpontot avattak – lehetséges egy második ûrmisszió? A közelmúltban nemcsak egy új ûrközpont Izraelben való felavatása keltett szenzációt, amelyen a NASA fõnöke is jelen volt, hanem egy izraeli kérelem is, hogy tíz évvel az izraeli asztronauta halála után, egy másikat képezhessenek ki egy újabb ûrmisszióra. Sachnin – Ennek az észak-izra-

eli városnak új attrakciója van: az ûrhajózás, a tudomány és környezet számára kialakított központ, amelyet a Moona névre kereszteltek. Külföldön ez a kis galileai város legfeljebb a futballrajongók elõtt ismert, mivel a Bnei Sachnin Egyesület az elsõ olyan arab klub volt, amely elnyerte az izraeli nemzeti kupát. A Moona megnyitó ünnepségén nemcsak a politika és tudomány neves személyiségei vettek részt, hanem diákok is. Nekik alkalmuk volt a külön erre az ünnepségre ideutazott Charles Boldennel, az amerikai ûrközpont, a NASA, vezetõjével beszélni. A központ Sachnin város, a Galilea fejlesztéséért felelõs hatóság, a városok szövetsége a környezetvédelemért, valamint egyes közhasznú szervezetek együttmûködéseként jött létre. Több hónappal az ünnepélyes átadás elõtt bekapcsolódott a projektbe az Egyesült Államok Tel Aviv-i nagykövete, valamint a NASA is, mivel nagy jelentõséget tulajdonítottak neki. Ez a központ gazdagítja a peremterületnek számító régió lakosait, és támogatja a fiatalabb generáció személyes

fejlõdését. De egyidejûleg itt különbözõ szakterületek kutatói is együttmûködnek, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a társadalom, az oktatás és a gazdaság területein felmerülõ problémákra. Amíg Sachnin polgármestere már így álmodozik: «Talán Sachninból kerül ki a következõ asztronauta», a projekt kezdeményezõje, Hussein Tarbijah a következõket mondta: «Egy évvel ezelõtt támadt ez az ötletem, amikor egy izraeli delegációval Dél-Afrikába utaztam. Ott voltak a NASA emberei is, akik el akarták mondani a világnak, hogyan járulhat hozzá az ûrkutatás a környezeti érdekek témájához. Akkor kezdtem arra gondolni, hogy ilyesmit Sachninba is hozhatnánk. És íme, most valósággá vált.» Hogy itt egyáltalán nemcsak a világûr ügyérõl van szó, azt a NASA-fõnök is tisztázta a gyerekeknek mondott beszédében: «Egy ûrhajónak sikerül 14 asztronautát az egész világról összehozni, függetlenül kultúrájuktól, vallásuktól, bõrszínüktõl, nemüktõl vagy nemzetiségüktõl. Mind együtt dolgoznak, együttmûködnek, ami azt jelenti, hogy ez itt a Földön nekünk

és nektek is ugyanúgy sikerülhet.» Bolden NASA-fõnök izraeli tartózkodása egybeesett egy figyelemreméltó eseménnyel, ugyanis éppen tíz éve történt az a tragédia, amelyben Izrael elsõ és egyetlen asztronautája, Ilan Ramon a Columbia ûrhajónak a Föld atmoszférájába való visszatértekor halálos balesetet szenvedett. E szomorú évforduló alkalmával Tel Avivban világûr-hét keretében konferenciát hívtak össze, amelyre az ûrkutatás és az ûrutazás több prominens személyisége is odautazott. Ezen összesen 14 ûrhajózási hatóság delegációja vett részt. Az Ilan Ramon és a többi hat ûrhajós emlékére rendezett ünnepség mellett, akik 2003. február 1-jén a szerencsétlenségben életüket vesztették, több tudományos értekezést is tartottak. E konferenciával összefüggésben az is ismertté vált, hogy Izrael kérelmet nyújtott be egy második izraeli asztronauta kiképzésére. Az izraeli tudományos minisztériumból kitudódott, hogy a konzorcium, amelynek a kérelmet benyújtották, a kérést meg fogja vizsgálni. A konzorciumot a NASA, az európai ûrutazási hatóság, az ESA, vala-


16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

mint az orosz, a japán, a kanadai ûrutazási ügynökség alkotja. Ezzel kapcsolatban Prof. Isaac Ben-Israel, az izraeli ûrutazási ügynökség elnöke, kifejtette: «Így volt ez a szerencsétlenül járt Ilan

Ramon esetében is. Az amerikaiak jóváhagyták kérésünket, hogy Ramon a világûrben bizonyos kísérleteket végezzen.» Ez a lehetõség fennáll, ha nem is tagja Izrael a konzorciumnak, noha re-

ménykedik abban, hogy felveszik ebbe az illusztris körbe, legalább megfigyelõ tagként, ahol azonban legszívesebben teljes tagként szeretne jelen lenni. AN 

tudomány

A régészeti hatóság archívuma online hozzáférhetõ Izrael több mint 30.000 régészeti lelõhellyel rendelkezik. Az archívumok kincsei számszerûen szinte áttekinthetetlenek, ami az értékükre is vonatkozik. A régészeti hatóság most már létrehozott egy online archívumot, hogy ezeket a kincseket az egész világ számára hozzáférhetõvé tegye. Jeruzsálem – E projekt elsõ része lezárult. Az izraeli régészeti hatóság online archívuma ebben a szakaszban betekintést nyújt 36.000 dokumentumba az 1919 és 1948 közötti idõbõl, amelyek Jeruzsálemet és Akkót dokumentálják. A régészeti hatóság mandátumkori archívumának dokumentumairól van szó, olyan dokumentumokról, amelyeket a britek állítottak ki mandátumkori itt tartózkodásuk idején, de vannak régebbi iratok is, melyeket õk felvettek archívumukba. Térképeket, vázlatokat, de különbözõ írásos emlékeket is lehet látni, közöttük sok tudományos anyagot. Ide tartoznak azok a fotók is, amelyek az akkori idõk jeruzsálemi óvárosát mutatják, a Templomhegy építési tervei és például az akkói börtön rekonstrukciós tervei, amelyben a britek a zsidó földalatti mozgalomharcosait tartották fogva. A felhasználóbarátként kialakított archívumot, amely egyszerû keresési kategóriákra van osztva (az anyag helye és fajtája, keresés héberül és angolul), azoknak a technikai megoldásoknak köszönhetõen lehetett megalkotni, amelyeket egy csúcstechnológiájú cég tart kézben. Ugyanis: Hogyan szkennelhetnek be több tízezer dokumentumot, amelyek anyagjukat, nagyságukat, eltarthatóságukat, stb. tekintve nagyon különbözõek? Hogyan járnak el azokkal a dokumentumokkal, amelyek az idõközben megsárgult papír, a megfakult tinta miatt alig olvashatóak? Mi legyen azokkal a dokumentumokkal, amelyek elporladással fenyegetnek? Hosszú keresés után találtak végül egy olyan céget, amelynek voltak válaszai ezekre a kihívásokra.

Átkelõhely a Jordánon 1920-ban

De természetesen további akadályok is felmerültek: a hatalmas költségek. Egyedül az izraeli régészeti hatóság már említett szûk készletének a feldolgozása 300.000 euróba került. Végül a projektet az izraeli miniszterelnöki iroda által az Erec Jiszrael nemzeti örökségének megõrzésére létrehozott programja finanszírozza, amely többek között azoknak a színhelyek fizikai megõrzését és turisztikai megnyitását vállalta magára, amelyek nemzeti örökségnek számítanak. Ha egy pillantást vetünk e projekt becsült összköltségére, amely 40 millió euróra tehetõ, világossá válik, milyen sok munka vár még a projekt munkatársaira. Ugyanakkor csak homályos elképzelésünk lehet arról, milyen kincsek lesznek láthatóak az interneten az elkövetkezõ években.

És éppen ez az egyik legfontosabb szempont. A szkennelés mindenekelõtt a dokumentumok megóvására szolgál, amelyeknek állapota az évek múlásával egyre romlani fog. Azonban Efraim Reich, aki cége megbízásából a régészeti hatóság projektjét vezeti, egy további fontos szempontot is kiemelt: «Eddig az archívumokban és könyvtárakban sok olyan anyag volt, amelyet a felhasználók nem tudtak megtekinteni. Az általunk elvégzett munka segíti a fontos anyagok megõrzését a jövõ generáció számára, azonban nem kevésbé fontos – ezeket a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetõvé tenni.» AN 

Az archívum honlapja: http://www.iaa-archives. org.il/


17 tudomány

Zöld út a Holt-tenger-projektnek A Vörös-tengert a Holt-tengerrel összekötõ csatorna projektje örökös vita témáját képezte. Sok oldalról jöttek az ötletek, de az ellenvetések is. Most pedig éppen a Világbank adott zöld utat a tervnek. Arava-ereszkedõ – Az ötletet elõször a britek vetették fel. Ez még a 19. században volt. A zsidó állam megálmodója, Heszl Tivadar, is foglalkozott ilyen tervvel, amely az 1960-as évek Izraelében újra vita tárgya lett. Az akkor elkészített terv az izraeli-jordániai békeegyezmény keretében ismét terítékre került, de ezzel azonban még nem ért véget a projekt körüli huza-vona. Részben az elsõ szakaszt Jordánia egyedül akarta megindítani, azután Izrael újra akadályt gördített a megvalósítás útjába, így mindeddig nem sok jött létre belõle. Ez változott meg nemrég, amikor Világbank szakértõi egy szakvélemény keretében bejelentették, hogy a projektet végre tettekre kell váltani. A szakértõk azt a nézetet vallják, hogy legalább egy kisebb kísérleti projektet el kelleni indítani, akkor is – amint azt el is ismerték – a környezetre gyakorolt lehetséges következményeket még nem lehet felbecsülni. Mirõl is van szó tulajdonképpen? E csatornaépítési tervnek több célja van: Egyrészt meg kell akadályozni, hogy a Holt-tenger vízállása tovább csökkenjen. Másrészt sótalanító berendezések útján lehetõvé kell tenni, hogy ezen a sivatagos területen élõ emberek édesvízhez jussanak. Továbbá tervbe vették a csatorna vizének erejét kihasználva elektromos áram fejlesztését is, amelynek 400 méteres szintkülönbséget kell áthidalnia a két tenger között. Ez elõnyt jelent, amire a britek a terv elsõ felvetésekor már rámutattak. A víztömeg többségében a Holt-tengerbe érkezik. A Világbank most már azon a nézeten van, hogy a projektet el kellene kezdeni. Végül eltervezték, hogy tíz milliárd köbméter vizet vezetnek a Vörös-tengerbõl a Holt-tengerbe. E tengervíznek a Vörös-tenger azon régiójából kell származnia, ahol az izraeli oldalon Eilat, a jordániai oldalon pedig Aqaba fekszik. Egy 225 ki-

Eilat

A tengervíznek a Vöröstenger azon régiójából kell származnia, ahol az izraeli oldalon Eilat, a jordániai oldalon pedig Aqaba fekszik. Egy 225 kilométeres csatornát kellene építeni.

Holt-tenger

lométeres csatornát kellene építeni. Még a pontos megvalósításról is beszélnek, mert az útvonal alapvetõen vitatott: többé-kevésbé az izraeli-jordániai határ mentén húzódna, amely Arava területén halad át. Ugyancsak nem kérdéses, hogy a sótalanító és a vízátemelõ berendezésekbõl, amelyeket vélhetõen közösen kell üzemeltetni, egy harmadik fél is profitálni fog: A Palesztin Autonómiahatóság. Ezt ugyanis mindig bevonták a tárgyalásokba, és ugyanúgy el kell látni ivóvízzel, valamint árammal, még ha a projekthez nem is járul hozzá semmivel sem. Nem csupán az útvonal, a megvalósítási forma, a költségmegosztás részletkérdései miatt jegelték eddig ezt a tervet, hanem sokkal inkább azok miatt a nagy kérdõjelek miatt, amelyek a környezettel kapcsolatban merültek fel. Ezek a témák még egyáltalán nem kerültek

le az asztalról, amint azt Világbank szakvéleménye is igazolja. A környezetet érintõ lehetséges bonyodalmak listája valóban hos�szú: A bevezetett víz, amelynek alacsonyabb a sótartalma, hogyan fog a Holt-tenger ökoszisztémájára hatni? Az Aqaba öböl tekintetében sem lehet megbecsülni az ökológiai egyensúlyt és az egyedülálló korallszirteket fenyegetõ károkat. Mindemellett az Aravára gyakorolt hatásokat is fontolgatják (például a levegõ magasabb nedvességtartalmát, amit a csatornából párolgó víz okoz, vagy esetleg a csatornából kilépõ sósvíz hatását). Ráadásul a környezetvédõk rámutattak a természetvédelmi területeken és a régészeti lelõhelyeken felléphetõ károk jelentõségére is. Noha a Világbank zöld utat adott, továbbra is nyitott marad a kérdés, hogy mikor és milyen mértékben valósul meg ez a terv. AN 


18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

tudomány

Olajfák a sivatagban 2012 júliusában már beszámoltunk Izrael újabb innovatív mezõgazdasági projektjérõl: mégpedig olajfák telepítésérõl a sivatagban. A vállalkozás átütõ sikernek bizonyult, úgyhogy idõközben további elõnyöket is felfedeztek.

Mashash vádi– A 2012 júliusi számunkban «Izrael mezõgazdasági újításai csodálatot keltenek» címmel már beszámoltunk az olajfák telepítésérõl a sivatagban, pontosabban Mashash vádiban, 32 kilométerre Beer Shevától délre, a Negev közepén. A projekt célja az volt, hogy a lehetõleg csekély öntözés ellenére, jó terméshozamot érjenek el. Ennek érdekében a nabateusok antik módszeréhez fordultak. A jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai több fatelep fejlõdését is megvizsgálták, mivel a Ben-Gurion Egyetem által telepített kísérleti ültetvény csak egyik a sok közül. Az elmúlt évek során a Negev különbözõ régióiban célzottan telepítettek olajfa-ültetvényeket. Idõközben a Negev-sivatagban fejlõdõ olajfák száma elérte a 10.000-es nagyságrendet. Dr. Zohar Kerem vezetésével,

aki a jeruzsálemi Héber Egyetem mezõgazdasági szakán tevékenykedik, megállapították, hogy ezek az ültetvények megakadályozzák a sivatag terjedését, mivel gátolják a szél ártalmas hatását és a talajeróziót. Ezen a növényzetben szegény területen ráadásul az olajfák aránylag nagy mennyiségû CO2-ot nyelnek el, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Ehhez jön még, hogy ezek a fák kiváló minõségû olívaolajat adnak, mégpedig trágya és növényvédõ szer adagolása nélkül. Így az ember egy nagyon jó minõségû terméket kap, amelyet kémiailag nem kezelnek. Ráadásul a környezetet sem károsítja kemikáliák hozzáadásával. A kutatók azonban egy további elõnyre is rámutattak. A megfigyelések azt igazolták, hogy ezek az ültetvények az állatvilágnak is jót tettek; a különbözõ állatok itt árnyékot és védelmet

találnak. Ezekben az olajfaültetvényekben megfigyeltek vaddisznókat, sündisznókat, rágcsálókat és hüllõket. Számukra ezek az ültetvények életteret jelentenek, ahol jelentõsen védettebbek a természetes ellenségeiktõl, mint például a sakáloktól. Ezenkívül a lombkoronákban több tucat madárfajt figyeltek meg. Különben nem minden tudós lelkesedik ezekért az ültetvényekért. Egyesek úgy tekintik ezeket, mint a természetbe való beavatkozást, és az eredményeket sem értékelik egészen pozitívaknak. Dr. Kerem ezzel szemben az Ynet internetes hírszolgálatnak adott egyik interjújában a következõket mondta: «Más helyeken valóban beavatkozunk a természet rendjébe, ahol többségében romboló nyomokat hagyunk. Miért ne teremthetnénk más régiókban menedékhelyeket?» Dr. Adi Naali ellenben ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az elmúlt évek során a Negevben drasztikusan elszaporodott a sakál-populáció, ami már problémát jelentett az ökológiai egyensúly szempontjából. Azonban éppen az olajfa-ültetvények területein lehetett megfigyelni, hogy ezek a populációk ismét csökkennek. Ezek a ragadozók nyílt területen vadásznak. Az általuk kedvelt zsákmányállatok az ültetvényeken védelmet találnak, úgyhogy a zsákmány csökkenésével egyszerûen csökken a ragadozók száma is. Ezenkívül Dr. Naali azt vallja, hogy a többi szempontok– a csúcsminõségû olívaolaj hozzáadott kemikáliák nélkül, a CO2-terhelés csökkenése és az erózió megakadályozása – döntõ elõnyöket jelentenek. «Ezzel különben egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy az egész Negevsivatagot be akarjuk telepíteni, ennek ellenére ezen a monoton vidéken mégis létre tudunk hozni itt-ott ökológiai színfoltokat.» AN 


19 tudomány

Izrael részvétele az EU agykutatásában Egy Svájcban tevékenykedõ professzor, aki az izraeli Weizmann Intézetben végzett, olyan kutatócsoportot fog vezetni, amelynek 1,2 milliárd eurót ítéltek oda az emberi agy mûködésének megfejtését célzó kutatásaira. Lausanne – A kiutalt kutatási összeg, amelyet tíz évre osztanak el, az eddigi legnagyobb pénzösszeg, amelyet valaha is egyetlen speciális kutatási tervre odaítéltek. Az ös�szeget a CORDIS adta, az Európai Unió kutatási és fejlesztési szolgálata. A cím nagyon egyszerû: «Az emberi agy projektje.» Az egyes kutatási tanulmányok ellenben sokkal összetettebbek és bonyolultabbak, mint ahogy arra a cím következtetni enged, a tudósoknak ugyanis az emberi agy mûködésének utolsó titkait is meg kell fejteniük. Ezzel egy «biológiai számítógép» megépítéséhez is közelebb akarnak pár lépéssel kerülni. Ez különben egy téma-komplexum, amellyel a neves rehovoti Weizmann Intézet tudósai már régebb óta foglalkoznak. Õk megtették az elsõ lépéseket egy ilyen «biológiai számítógép» felé, amelynek végül az emberi agyat kell szimulálnia. Ez a hírneves projekt a dél-afrikai születésû Henry Markram vezetése alatt áll majd, aki az ETH-n, a svájci Lausanne-ben kutat. Õ tömöwikipedia, Tamar Hayardeni

ren így fogalmazott: «Minden hálózatos.» Ezzel írta le az «Utazást az agy világában», amire 80 tudóssal a világ 23 országából indul. Markram különben érdekes életutat tudhat maga mögött: Egy farmer fiaként nõtt fel súlyos nélkülözések közepette a dél-afrikai Kalahári sivatagban. Az édesanyja volt az, aki keresztülvitte, hogy fia egy brit magániskolában tanulhasson. Késõbb az orvosi fakultásra járt és fiziológiát tanult a Kapstadt-i egyetemen. Az 50 éves férfi további életútjáról így ír a svájci napilap, a Tagesanzeiger: «26 éves korában ösztöndíjjal Izraelbe utazott, ahonnan gyökerei is származnak. Majdnem tíz évig kutatott a Weizmann Intézetben, megkapta az izraeli állampolgárságot, és a kötelezõ katonai szolgálatot is teljesített. Itt vette el elsõ feleségét, Anat, akitõl ma külön él. E házasságból három gyermek született. Idõközben kutatási céllal hosszabb ideig tartózkodott az USA-ban és Németországban, ahol az idegsejtek elektro-fiziológia tulajdonságait és

reakcióit kutatta, és néhány elismerést kiváltó publikációjával, mint agykutató vált híressé.» E kutatási projektben, melyet a sajtó egyöntetûen az EU által finanszírozott kutatás vezérhajójának nevezett, természetesen izraeli tudósok is részt vesznek. Közéjük tartozik többek között Prof. Idan Segev a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl, aki egy speciális adatbank felépítését fogja irányítani. Ebbe bele kell foglalni a tudósok és orvosok számára az összes 560 neurológiai betegséget, hogy a koncentrált adatfolyam által lehetõvé tegyék olyan betegségek jobb kezelését, mint a Parkinson, az Alzheimer kór és az epilepszia. Ennek keretében Prof. Segev Prof. Yadin Dudai-val a Weizmann Intézettõl és Dr. Mira MarcusKalish-sal a Tel Aviv Egyetemrõl együttmûködve különbözõ izraeli részprojektet koordinál majd. Az izraeli tudósoknak e presztízs értékû vállalkozásban való részvétele Simon Perez, izraeli államelnök szerint annak a kiemelkedõ teljesítménynek a bizonyítéka, amelyet országa ezen a területen felmutatott. «Izrael az emberi agy kutatását tudományos prioritásának tekinti. Mivel Izrael ezt már néhány éve feltett szándékának nyilvánította, a legkülönbözõbb izraeli intézetek tudósai már most világviszonylatban e kutatási terület élvonalába tartoznak. Biztos vagyok abban», mondta az EU kutatási pénzeknek örvendve Perez államelnök, «hogy a mi kutatási eredményeink sok területhez hozzájárulnak, az egészségügytõl egészen az iparig; azonban mindenekelõtt egy cél lebeg a szemünk elõtt: Az emberiség jóléte.» ZL 

A Weizmann Intézet


20 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

Izrael – a gyógyászat csodaországa gyógyászat

Újdonságok térdfájás esetén Hogy mennyire rá vagyunk utalva térdízületeinkre, csak akkor vesszük észre, amikor problémák lépnek fel. A térdfájásnak többféle oka lehet. Izraelben jelenleg egy olyan gyógyszert tesztelnek, amely a porcszövetek kopása esetén segíthet. Tel Aviv – Ha megvágjuk magunkat vagy csontunk törik, szervezetünk tud sajátmagán segíteni. A vérerek által mindazon anyag eljut a sebhez, amely a gyógyuláshoz szükséges. Ha azonban egy porcszövet sérül meg, amely csontjaink között ütközõzónaként szerepel, és egy puhább, gördülékenyebb mozgásfolyamatról gondoskodik, akkor a dolog egészen másképpen néz ki. A porcok különösen a térdízületben játszanak kiemelkedõ szerepet. A sebtõl vagy a töréstõl eltérõen ez a szövet nem tud regenerálódni, mivel nincs ellátva vérerekkel. A CartiHeal izraeli cég az Agili-C termékével olyan segítséget ígért, amely sok ember számára fájdalommentes térdet és visszanyert életminõséget kínál, sok esetben pedig a mûtéti beavatkozást is feleslegessé teszi. A céget csak 2009-ben alapították, de már 2011-ben öt szabadalommal jelentkezett. Azóta már folynak az elsõ klinikai tesztsorozatok az Agili-C termékkel, amelyek nagyon sokat ígérõ eredményeket hoztak. Ezzel kapcsolatban Nir Altschuler üzletvezetõ az izraeli tudományos internetportálnak, az Israel 21c-nek elmondta: «A mi klinikai tesztsorozataink egyértelmûen bebizonyítják, hogy termékünknek köszönhetõen jelentõs porcképzõdés jön létre. A javulás napról napra megfigyelhetõ. Ezt nemcsak a MIR- és a röntgen-

felvételek igazolják, sokkal inkább a páciensek, ill. a visszanyert mûködõképességük a legjobb bizonyíték erre. Sokan állítják, hogy már hat hónap után fájdalommentesen tudtak mozogni, és egy év leforgása után még extrém sporttevékenységet is tudnak folytatni.» Altschuler a terméket az ortopédia területén példanélküli áttörésnek nevezte, amely problémával szemben eddig szinte tehetetlenül álltak. Az Agili-C-t egy egyszerû artroszkópia (ízülettükrözés) során egyszeri beavatkozás alkalmával vezetik be a kívánt helyre. Ez a biokompatibilis és biodegenerativ implantátum, amely különféle sókból áll, beindít egy biokémiai folyamatot, amely a porcszövetek újraképzõdéséhez vezet, és ez ráadásul a legjobb minõségû is. Mialatt ezek az új sejtek képzõdnek, az implantátum által ösztönözve, és az eredeti szövetekkel azonos módon a kívánt helyre beépülnek, addig a többi sérült porcsejt visszafejlõdik. Mindenekelõtt sportolók és élsportolók jelentkeztek tesztszemélyekként erre az újfajta és valóban forradalmi eljárásra. Egy szlovák atléta, aki egy térdsérülés miatt alig tudott már fájdalom nélkül futni, hat hónappal az Agili-C beültetése után ismét a sípályán volt. Egy évvel késõbb pedig már részt vett egy kerékpártúrán – fájdalommentesen, gyógyultan.

A porcok különösen a térdízületben játszanak kiemelkedõ szerepet. A sebtõl vagy a töréstõl eltérõen ez a szövet nem tud regenerálódni, mivel nincs ellátva vérerekkel.

«Közben tudjuk», folytatta Altschuler, «hogy hat hónapon belül az elsõ javulások észrevehetõek. Egy év után a regenerálódási folyamat többségében lezárul.» A világszerte elvégzett 1,2 millió beavatkozást tekintve, melyeket fõleg ortopéd szakorvosok azért hajtanak végre, hogy betegeik fájdalmait enyhítsék anélkül azonban, hogy az okokat valóban el tudnák távolítani, megállapíthatjuk, hogy ez az újítás nagyon jól jön az érintetteknek. Ugyanakkor az izraeli cégnek is jól jön ez az újítás, amely egy olyan piacra nyomult be, melynek eddigi termékei évente 3 milliárd dollár jövedelmet hoztak. AN 


21 Gyógyászat

Terápia az oxigénkamrában Izraeli tudósok egy tanulmány keretében annak néztek utána, hogy vajon minden agykárosodás visszafordíthatatlan-e. Meglepõ eredményekrõl számoltak be az oxigénkamrákban végzett kezelésnek köszönhetõen. Tel Aviv – Két izraeli tudós, Dr. Shay Efrati és Prof. Eshel Ben-Jacob, a Tel Aviv Egyetem megbízásából az Assaf-Harofeh Kórházban egy központi kérdésnek jártak utána: Az agysejtek károsodása agyvérzés, baleset vagy valamilyen betegség következtében tényleg visszafordíthatatlan? Más szóval a károsodás valóban olyan maradandó, hogy azokat semmilyen módon nem lehet enyhíteni vagy javulást elérni? Tanulmányukban elõször önkéntes alapon vettek részt a páciensek, akik agyvérzést szenvedtek, és a rehabilitációjuk egy idõ óta már stagnált. Az orvosok ezeket a betegeket az oxigénkamrában kezelték; ami azt jelenti, hogy ellenõrzött, idõközökben megnövelt oxigénáramlásnak voltak kitéve. A két tudós ezzel egy nem mûtéti beavatkozással járó kezelés alá vonta a pácienseket, mivel meg akartak vizsgálni egy elméletet, amelyet nem sokkal azelõtt állítottak fel. Természetes körülmények között az agynak a szervezetben lévõ oxigén 20 százalékára van szüksége. Egy ilyen oxigénmennyiség a neuronok 5-10 százalékát képes egyszerre kiszolgálni. Ezért azt az elméletet állították fel, hogy egy jelentõsen nagyobb oxigénbevitel az agyban sikeresen aktivizálhatja a neuronokat. A tudósok azt remélik, hogy ezzel a stimulálással elérhetik a kihasználatlan neuron-összeköttetések újra aktivizálását is. Azon a nézeten voltak, hogy az agy idegsejtjeit az oxigénkamrában való kezelés által újra aktivizálni lehetne. Ezáltal a kezelt agyvérzéses

Assaf Harofeh kórház

betegek bizonyos motorikus funkciókat tekintve könnyebbséget érezhetnek. Ezenkívül azt is feltételezték, hogy az emlékezet és más agyfunkciók az ily módon kezelt betegeknél az agyvérzés ellenére újra javulást mutatnak majd. 74 tesztszemély vett részt a tanulmányban. Mindnyájan agyvérzést szenvedtek egy hattól 36 hónapos idõintervallumban a tanulmány elõtt, és a rehabilitáció során már semmilyen javulást nem mutattak. A tesztszemélyek agyfunkcióinak kiértékelése után Dr. Efrati és Prof. Ben-Jacob két csoportra osztotta õket. Az egyik csoportot azonnal bevonták az oxigénkezelésbe. Ez alatt az idõ alatt a másik csoport betegeit egyáltalán nem kezelték, azután azonban ugyanúgy alávetették õket az oxigénkezelésnek. Összesen 40 kétórás kezelést kaptak az oxigénkamrában, azaz két hónapon át heti öt alkalommal voltak egy ilyen intenzív oxigénbevitelnek kitéve. Minden beteg javulást mutatott a beszéd és a mozgás terén, de az általános

érzékelésben is, amit intenzívebbnek és életszerûbbnek írtak le. A kezelés által önállóbbakká váltak, és a mindennapi tevékenységeket, mint a lépcsõn járás, az öltözködés, vagy akár a fõzés, sokkal jobban végre tudták hajtani. Érdekes volt az is, hogy ez a javulás Dr. Efrati adatai szerint ott is mutatkozott, ahol a beteg agyvérzése már régebben történt. Ez a felismerés ellentmond az eddig uralkodó alapfeltevésnek, amely kijelenti, hogy a degenerálódott agysejtek újraéledése csak bizonyos idõ után lehetséges. Idõközben a két izraeli tudós, akik a PloS ONE szaklapban már közölték kutatásaik eredményét, a betegek egy másik csoportjához fordult, mivel az agy károsodása egy baleset áldozatainál gyakran másképp alakul, mint az agyvérzést szenvedett betegeknél. Azonban már most biztosak abban, hogy ennél a csoportnál is a célzottan megnövelt oxigénbevitellel legalább bizonyos javulást érhetnek el. Kíváncsian várjuk az eredményeket. AN 

Gyógyászat

Felismerni az Alzheimer kórt a tünetek megjelenése elõtt? Az emberek egyre idõsebbekké válnak, ami maga után vonja az egyre több betegség megjelenését. Így van ez az Alzheimer kórral is. Nyolc idõs emberre egy Alzheimer kórban szenvedõ páciens jut. Egy izraeli cég lázasan kutatja ezt a területet. Misgav Business Park – Az Alzheimer kór alattomos betegség, amelytõl egyre több idõs ember szenved az egész

világon. Ismerünk ugyan bizonyos mechanizmusokat, amelyek ezt a betegséget kiváltják, és képesek vagyunk egyes

tüneteit enyhíteni, vagy megjelenésüket és kifejlõdésüket késleltetni, de a modern gyógyászat továbbra is többségé-


HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL 2222 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

Nyolc idõs emberre egy Alzheimer kórban szenvedõ páciens jut. Egy izraeli cég lázasan kutatja ezt a területet.

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

ben tehetetlenül áll e neurológiai megbetegedéssel szemben. Így aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy sok cég a betegség okainak és lefolyásának okait kutatja, valamint a gyógyítás kérdéseivel is foglalkozik, de a különbözõ elõrelépések ellenére az áttörés továbbra is várat magára. A NeuroQuest izraeli cég ugyancsak az Alzheimer kórral foglalkozik, azonban egy más irányt követ, mint a többi kutató cég. E cég munkatársai azt a célt tûzték maguk elé, hogy egy olyan módszert fejlesszenek ki, amely felismeri ezt a betegséget még a tünetek megjelenése elõtt. Mivel már valóban hatékony gyógyszerek vannak a piacon, ezt a betegséget gyakran csak túl késõn diagnosztizálják, így a NeuroQuestnél úgy gondolják, hogy ez a tény adhatja meg a döntõ feleletet az Alzheimer kór innovatív leküzdésére. Az a technológia, amelyen e cég alkalmazottai dolgoznak, lehetõvé tesz egy korai diagnosztizálást a páciens vérében lévõ bizonyos immunbiológiai jelek alapján, amelyek következtetni engednek a beteg szerveinek biológiai állapotára. A tudósok azért is fordítanak olyan nagy figyelmet az Alzheimer kór korai felismerésére, mert a neurológia betegségeknek ebbe az általános kategóriájába, amelyeket mindeddig nem tudnak megnyugtatóan kezelni, beletartozik a Parkinson kór és az ALS is. E technológia kifejlesztése a Weizmann Intézet munkatársának, Prof. Michal Schwartznak kutatási felismeréseire vezethetõ vissza. Prof. Schwartz már régóta kutatja az immunrendszert, pontosabban az immunrendszer önvédelmi funkcióját. Megpróbálta többek között tisztázni, mikor lépnek fel ezek a funkciók, milyen feltételekhez kötõdik mûködésük, és az idõ múlásával hogyan változnak. A NeuroQuest cég azon fáradozik, hogy ismereteit az alkalmazott kutatásba átül-

tesse, és az Alzheimer kór korai felismerésének világviszonylatban elsõ biológiai tesztjét kifejlessze. Tulajdonképpen egy innovatív kutatási és egyben fejlesztési vállalkozásról van szó. Prof. Schwartz az idõközben széleskörûen elfogadott kutatási eredmények alapján megadta a cég kutatási munkájához szükséges döntõ útmutatásokat. Õ ugyanis felfedezte, hogy a neuro-degenerativ betegségek, közöttük az Alzheimer kór is, szabályszerûen jelzik megjelenésüket az immunrendszer mûködésének specifikus elváltozása által. «A biológiai jelzéseknek már sokféle alkalmazása ismert», jegyezte meg ezzel kapcsolatban Dr. Robert Nagele a sajtónak nyilatkozva. A Times of Israel idézi nyilatkozatát: «A biológiai jelzõk lehetõvé teszik számunkra, hogy megállapítsuk, milyen kockázatokat mutat egy bizonyos páciens a betegségek kialakulása tekintetében. Ráadásul e jelzõknek köszönhetõen azt is ki tudjuk deríteni, hogy milyen stádiumban van egy betegség. De jogos az a sürgetõ igény, hogy bizonyos betegségek korai felismerésén javítsunk. Olyan módszerek kellenek a korai diagnosztizálásra, amelyek kimondottan pontosak és megbízhatóak, valamint nem kívánnak mûtéti beavatkozást és költséghatékonyak.» Az eddig még csak kísérleti fejlesztési stádiumba sorolt biológiai jelzõ módszert jelenleg három izraeli kórházban próbálják ki (Sheba, Rambam és Abarbanel). Ezenkívül folynak a klinikai tesztsorozatok a texasi Módszertani Neurológiai Intézetben. Az elsõ teszteredmények bátorítóak, mivel ez a módszer az Alzheimer kór jeleinek korai felismerésében 85 százalékos eredményt szolgáltatott. Ezek az elsõ sikerek további érdeklõdõk figyelmét fordították a NeuroQuest cég felé, akik mindenekelõtt beruházni is készek. Mindemellett a jövõben szorosabban fog együttmûködni a cég olyan neves fõiskolákkal, mint a Harvard Egyetem. Bizonyára sok idõnek kell még eltelnie, amíg a házi orvosok betegeiknek ilyen tesztet tudnak felajánlani, azonban úttörõ újítások jelentkeznek az Alzheimer kór diagnosztizálásában, úgyhogy az érintettek a jövõben sokkal nagyobb segítséget kaphatnak a betegség korai felismerésében. AN 

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk. Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZõK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29


Könyvajánló Megrendelhetõ:

www.ejfelikialtas.hu Sarkadi Nagy Pál

Krisztus teljessége Sajnos, mire ez a tiszta szeretettel írt könyv megjelent, írója már Jézushoz költözött. Megtisztelve éreztük magunkat, hogy a teológiai újszövetségi professzor nekünk ajánlotta fel könyve kiadását. Vigasztalásunk lett, hogy «hazaköltözött» testvérünk folytathatja a Krisztus teljessége tiszta, evangéliumi hirdetését e könyvén keresztül.

Ára: 450,-Ft

Dr. Nagy Antal Mihály

Örök szövettség A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni.

Ár: 3 900 Ft.

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairól Bármely tervrõl is legyen szó a Bibliából, azt Rainer Wagner minden érdeklõdõ olvasója számára átláthatóvá teszi. Mindaz, amirõl a Biblia beszámol, az átfogja a tegnapot, a mát és a holnapot. Megérthetjük, hogy Isten értünk való üdvössége mindent átfog, a Földet, az idõt, a népeket, a világot.

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2. Telefon: (1) 33 99 490 E-mail: ejfel@t-online.hu

Ár: 1 450 Ft.

Csendes csodák -

Wim Malgo

Versek a hitrõl

József Jézus

Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit. A CSENDES CSODÁK címû 400 oldalas kötet közel ugyanennyi költeményt tartalmaz, amelyek az elcsendesedés perceiben lelki felüdülést, támaszt és bátorítást jelenthetnek olvasóinak a hitélet mindennapjaiban. Többet között: Ady Endre, Csiha Kálmán, Dietrich Bonhoeffer, Füle Lajos, Gárdonyi Géza, Nemes Nándor, Móra Ferenc, Reményik Sándor, Tóth Árpád, Túrmezei Erzsébet versei is olvashatók a kötetben.

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

Ára: 3 200,-Ft.

Ár: 1 450 Ft

www.ejfelikialtas.hu www.ejfelikialtas.hu

www.ejfelikialtas.hu


III. NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

Budapesten a Dunán

2013 július 13.

Norbert Lieth Dr. Mészáros Kálmán

Igeszolgálat:

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!

2000 Ft/fõ A konferencia hajó befogadóképessége korlátozott Éjféli Kiáltás Misszió H-1135 Budapest, Palóc u. 2. E-mail: ejfelikialtas@gmail.com Telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823

Re g i s z t rá c i ó u t á n b öve b b i n f o r m á c i ó t b o c s á t u n k r e n d e l ke zé s é r e .

w w w.e j f e l i k i a l t a s . h u

Hirek Izraelbol 2013 aprilis  
Hirek Izraelbol 2013 aprilis  

Hirek Izraelbol 2013 aprilis

Advertisement