Issuu on Google+


BEVEZETŐ

Objektív és hiteles ez volt célkitűzésünk, amikor a közelmúltban útnak indítottuk a Hozam és Érték magazint. Hisszük, hogy a gazdálkodók tudása olyan kincs, amit minél szélesebb körben érdemes megosztani. A lapunkban megszólaltatott agrárszakemberek közös jellemzője, hogy lankadatlan figyelemmel vizsgálják a talaj és a növények állapotát. Széles körű tapasztalataik kiállják az idő próbáját, s talán másnak is hasznára válnak. Harmadik számunkból hadd ajánljuk elsőként a Légrádi Miklóssal készült írást, amely a részletekbe menően mutatja be a repcetermesztés Európa-hírű mesterét. Kimagasló eredményeit annak köszönheti, hogy túllép a rögeszméken és megszokásokon, kizárólag a valóságon alapuló következtetései mentén halad előre. A szakmai kíváncsiság hozta Dr. Máté Sándort az ország átellenében található Nyíregyházára, a Phylazonit üzemébe. A Kaposvári Egyetem Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékének mestertanára hazatérve aztán két esztendőn átívelő kísérletezésbe kezdett, amelynek a lapunkban szemlézett kedvező eredményei megerősítik a korábbi vizsgálatokat. A külhoni kitekintésünkben szereplő arizonai földműves hopi indiánok különleges szárazművelési módja ötletadó lehet a Magyarországon mind gyakrabban tapasztalható aszályok közepette. Franciaországban sokhelyütt ellenkezés fogadta a növényvédő szerek alkalmazásának csökkentését előíró uniós irányelveket, de a hosszú távú vizsgálatok az ökológiai gazdálkodás képviselőit erősítik. A kelet-szlovákiai mezőgazdaság kihívásait taglaló írásunkban pedig hírt adunk azokról a tanulságokról, amelyeket a magyar és szlovák gazdák közötti eszmecsere hozott a felszínre. Nem véletlen, hogy következő írásunk a talajművelés tudományát mutatja be. A helytelen művelés komoly mértékű vízveszteséget vagy a talajélet szintjének csökkenését okozhatja. Az ezzel kapcsolatos ismeretek azonban oktatási intézményben nem sajátíthatók el, csak a saját kárán tanulhatja meg a gazda – vagy a Horváth Tiborral készült cikkünkből. Az újdonságok között érdeklődésre tarthat számot, hogy a repcetermesztés területén a KWS fiatalos, lendületes gondolkodással milyen friss technológiát tud nyújtani a termelőinek. Reméljük, érdekes és hasznos időtöltést nyújtunk a Hozam és Érték magazinnal, amellyel kapcsolatban örömmel fogadjuk Olvasóink véleményét, javaslatait. HÉ! – HOZAM & ÉRTÉK I. ÉVFOLYAM, 2012/3-AS SZÁM _ KIADJA AZ: AGROVA-BIO KFT. _ FELELŐS KIADÓ: A KIADÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG CÍME: 4400 NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 6. I/I. _ ELÉRHETŐSÉGEK: (20) 275-5299; FAX: (42) 400-615; INFO@HEMAGAZIN.HU WEB: WWW.HEMAGAZIN.HU _ GRAPHIC DESIGN, FOTÓ: VÁMOS CSABA _ NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: VESZPRÉMI NYOMDA ZRT., 8200 VESZPRÉM, ŐRHÁZ U. 38. _ FELELŐS VEZETŐ: TÓTH GÁBOR _ ISSN: 2063-2274 _ MINDEN JOG FENNTARTVA! A SZERKESZTŐSÉG ÍRÁSBELI HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS A MAGAZIN BÁRMELY RÉSZÉNEK SOKSZOROSÍTÁSA, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE! ENNEK MEGSÉRTÉSE PERES ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN!


HOZAM & ÉRTÉK

VÍZ NÉLKÜL NINCS ÉLET A KINCS MEGŐRZÉSÉNEK TITKA A REPCETERMESZTÉS DUNÁNTÚLI HELYTARTÓJÁTÓL

Légrádi Miklós „A repce a növények kurtizánja. Már kiskorában a nyakát rágják, lyukat fúrnak belé, hernyók és kukacok keresik folyamatosan helyüket benne. A kellemes tavaszi napokon az udvarlás folytatódik, a csábító sárga ruhában pompázó, buja növény körül millióan legyeskednek, hogy elvégezzék ösztönös feladataikat, melyet a természet a fajfenntartó szaporodás miatt nekik rendelt.”

Segíteni, de nem beavatkozni! – akár ez is lehetne Légrádi Miklós mezőgazdász mottója, aki a Balatonboglártól mindössze néhány kilométerre fekvő Lengyeltóti községben él és dolgozik. Munkája nyilvánvalóan egyben a szerelme is, hiszen a növénytermesztés minden egyes mozzanatát a nőkkel való bánásmódhoz hasonlítja. Mint mondja: tudni kell közeledni hozzájuk, tudni kell békén hagyni őket, és tudni kell azt is, mikor mire vágyik az adott növénykultúra. Hiszi, hogy - akár egy hölggyel való ismerkedés esetén - meg van az udvarlás időszaka, szükség van egy jó stratégiára, ki kell alakítani azokat a körülményeket, amelyek közt jól érzi magát az elvetett mag, amelyek között képes növekedni, érni, tápanyagokban gazdag, egészséges növénnyé fejlődni.


4-5

A mezőgazdaság Don Juanja – talán nem haragszik meg a kifejezésért földműves családból származik. Ezt nem szégyelli, sőt! Szerinte minden, az ipar, a tudomány és a kereskedelem is az ősi „parasztmunka” miatt indult meg. Mert az igazi javak - a napfény, az eső és egyéb nagyhatalmak jóvoltából - itt tudnak termelődni, nem pedig a kereskedelemben. Vénájában mindig benne csordogált a mezőgazdaság szeretete, kis kitérők után mégis úgy döntött gépésznek tanul. Ma már szerencsésnek érzi magát, hogy gépészként kezdte, mert úgy véli, ez csak szolgálja mai életét. Vállalkozásában Miklóst elsősorban felesége segíti, aki leginkább az adminisztrációval foglalkozik. A munkából viszont kiveszi a részét két lánya is, akik két unokával ajándékozták meg az

évek alatt. Kisebbik unokája – aki most harmadikos az általános iskolában – reményeik szerint a Légrádi-szakértelem örököse lehet. A család Miklós irányítása mellett 520 hektáron gazdálkodik, ebből 300 hektár saját tulajdonú, a többi föld bérlemény. A két terület között azonban nem tesz különbséget, a bérleménnyel is hasonlóképp jól bánik, mint a saját földdel. Nem csak a jó gazda gondosságának elve miatt, hanem - mint fogalmaz - ezt kívánja meg a szakma és saját önbecsülése is. Vállalkozása öt alkalmazottat tart el. A teljes komplexitás követeli meg a viszonylag nagy létszámot, Miklósék ugyanis a legkisebb munkáktól a szárítás-raktározásig mindent elvégeznek, ráadásul szolgáltatnak is.

„Olyan tudást szereztem, ami elengedhetetlen a mai gépesített, automatizált világban. És ehhez könnyebb hozzátanulni az agronómiai tudományokat. Manapság a technológiák sorról sorra le vannak írva. De a gondolkodásmódot gépész módon kell csinálni! És az emberben megmaradnak az alapos, precíz mozdulatok, formák. Szerencsés választás volt a gépészettel kezdeni, így könnyebb adaptálni a mai tudományokat.”

KONCENTRÁLT BIRTOK A Légrádi-földek kezdetben szétszórtan, 20-22 kilométeren belül helyezkedtek el. Mára viszont – cserével és vásárlással - sikerült koncentrálni a területeket, amelyek most már 5-6 kilométeres körön belül, Lengyeltótin és határában vannak. Ez energiatakarékosabb és költségkímélőbb gazdálko-

dást tesz lehetővé. Nagy előnyt jelent például akkor, amikor a nagy gépekkel ködös, csapadékos időben kell a közutakon mozogni. Birtokát a rendszerváltás óta fejleszti. Korábban egy barátjával őszi fokhagymát és fűszerpaprikát is termesztettek

kertészetükben, de volt a helyi termelőszövetkezet vezetője is. A rendszerváltást követően a kárpótlásból földeket nem vett, növénytermesztésbe az ősi 12 hektáros, és a hozzá bérelt közel 50 hektáros területen kezdett. A birtok többi részét a vállalkozás hozadékából vásárolta tulajdonosaiktól.


HOZAM & ÉRTÉK

LENGYELTÓTI A termőföld átlagosan 21 aranykoronás, közepesnek mondható minőségű. A terület csapadék tekintetében változó, rapszodikus: van, amikor túl sok, máskor pedig nagyon kevés esik. A térségben gazdálkodóknak ehhez kell alkalmazkodni a termesztett növénykultúrák, és az alkalmazott technológiák tekintetében is. Légrádi Miklós ennek megfelelően az elmúlt években vízmegőrző technológiát alakított ki. Földjein legnagyobb részt – 230-250 hektáron – kukoricát, kisebb részt – 150-170 hektáron - búzát termeszt. A maradék területen a napraforgó és repce osztozik. Utóbbi termesztését olyan professzionális szintre fejlesztette, mellyel méltán vált Európa-szerte ismert termelővé.

Lengyeltóti a Balaton partjától 12 km-re, a lankákkal körülvett Csalogányok völgyében fekszik. Nevét 1116-ban az almádi monostor alapító oklevele említette először Villa-Tout alakban, később Thoty, Thothy néven fordul elő. A középkorban a Lengyel család birtokolta. Temploma a 12. század második felében épült. A 18. század eleji összeírás mindössze 20 háztartást talált a településen. 1871-1950-ig járási székhely volt. Vasútállomása 1896-ban épült. 1977-ben nagyközséggé nyilvánították. Hét faluval közös tanácsot alkotott, majd több község visszakapta az önállóságát. Lengyeltóti 1992-től város. A település mezőgazdasága a 19. század elejétől híres. Akkor báró Fechtig Ferdinándnak háromszáz lóból álló arab ménese, négyszáz szarvasmarhája és tizenkétezres juhászata volt. 1895-ben a szőlőterület nagyságában csak Badacsonytomaj előzte meg. A virágzó mezőgazdaság elindította a polgári fejlődést, megváltoztatta a település arculatát. 1945 után a környéken három me zőgazdasági nagyüzem foglalkoztatta a keresőképes népességet. A szántóföldi kultúrák mellett igen jelentős nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények keletkeztek, illetve jelentős állattartás volt. A 90-es évek privatizációja következtében a volt nagyüzemek egy része dolgozói tulajdonba került. (forrás: lengyeltoti.hu)

Hírnevét kísérleti parcellán produkált rekordmennyiségű 7,19 tonna repcéjének köszönheti, ezt az eredményt azóta sem sikerült megdönteni senkinek. Részt vett egy repce olimpián is, ahol táblában 6 tonnát ért el hektáronként. Annak ellenére, hogy csapadékban nem mindig bővelkedik a térség, minden évben sikerül szép eredményeket produkálnia. A búza termésátlaga soha nem megy a 6 tonna alá, a repcéből is megtermeli a 4 tonnát. A napraforgó 3,5, jó esetben 4 tonnát is képes produkálni, míg a kukorica rendszerint 9-10 tonnát ér el hektáronként.

GÉPESÍTÉS

ÉSSZERŰ HATÁROKON BELÜL A balatoni gazda úgy véli, nem mindegy, milyen eszközökkel műveljük a földeket. 30 év alatt ugyanis óriási változások történtek, és ezt a változást a gépparknak is követnie kell. „A klasszikus szerszámokkal, ekékkel, tárcsákkal kezdtük. A mulcskultivátor akkor még mutatóban sem volt. De voltak normális esők, záporok, tudtuk mikor kell vetni, mikor következik az aratás. Az utóbbi 15 évben ez a rendszer megkeveredett, és sokszor csak a fejünket kapkodjuk az időjárás alakulása láttán. Hol nem bírunk a hirtelen lezúduló csapadékkal, hol pedig heteket, hónapokat várunk az esőre. A csapadékot ami van, ezért úgy kell megőriznünk, hogy a növényt életben tartsuk vele. Ehhez kellenek az újfajta eszközök, újfajta technológiák, újfajta gondolkodás.” Az újfajta gondolkodás azonban nem azt jelenti, hogy Miklós a legautomatizáltabb gépeket is hajlandó megvásárolni. Fontosnak tartja, hogy a gazdálkodó kapcsolatban maradjon a növénnyel, és az azt körülvevő környezettel: „Egy sötétített ablakú, légkondicionált gépben ülve nem lehet látni, mennyire tűz a nap, hány fok van odakint. Honnan tudná a bent ülő, hogy 30 fok fölé ment a hőmérséklet, és már nem szabad permetezni? Itt már minden a gazda kényelmét szolgálja, pedig az a legfontosabb, hogy érzi magát a növény, neki mire van szüksége.”


6-7

Filozófiájának megvalósulását szolgálja gépparkja is. Jelenleg egy 280 lóerős 8330-as John Deere, egy 190-es és egy 160-as New Holland, egy tavaly beszerzett 110 lóerős és egy 80 lóerős traktor tulajdonosa. A kisebb „futkosó” munkákra tart még egy Zetort. A rendelkezésre álló 280 lóerős traktor a Ferro-Flex gyártmányú, kompletten felszerelt mulcskultivátort húzza. Magától nem reklámozza, de tény, hogy Miklós is hozzájárult a kultivátor létrehozásához először egy 4, majd egy 5 méteres prototípus megalkotásával. A sokoldalú gép lényege, hogy egyszerre lehet vele baktériumot és gombát szórni, valamint zöldtrágyát vetni. Ezzel egymenetben tudja táplálni és védeni a talajt, valamint lezárni a minél biztosabb vízmegtartás érdekében. A gazdálkodó szerint további előnye még, hogy ez az eszköz utánozza legjobban a természetes mozgatást, így legkevésbé árt a talajszerkezetnek. Saját tapasztalataira és Dr. Birkás Márta professzor ezen a területen végzett kutatására alapozva állítja: a mulcskultivátoros technológia egyfajta kitörési lehetőség a mai rapszódikus vízellátási körülmények között.

NEM BEAVATKOZNI, SEGÍTENI KELL

Légrádi Miklós termesztéstechnológiájának egyik alappillére, hogy a talajélet fenntartásához a természetes talajéletet kell segíteni. Ezt azonban csak következetes talajműveléssel lehet: télen-nyáron biztosítani kell a felszín alatti organizmusok életfeltételeit. Nyáron például a kiszáradástól kell védeni a talaj organikus „munkásait” egy úgynevezett „szellős szalmakalap” használatával (a módszerrel bővebben a repce termesztéstechnológiájánál foglalkozunk – a szerk.). 2011-ben különösen nagy szükség volt erre a technológiára, januártól betakarításig ugyanis erre a területre mindössze 58 milliméter csapadék hullott. A gazdálkodó véleménye szerint be kell látni, hogy az időjárás a legnagyobb hatalom, azt befolyásolni nem lehet. Az embernek kell alkalmazkodnia hozzá, és megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a legkedvezőbb feltételek teremthetők a növényeknek. Nem mindegy azonban, mit mikor csinálunk. „Elkapkodni soha nem szabad semmit – magyarázza -, mert az visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ki kell várni azt az időt, amikor a föld, a növény alkalmas arra, hogy hozzáérjenek.”

KEDVENC NÖVÉNYE A REPCE

Így például a repce vetését augusztus 25-től szeptember 10-ig be kell fejezni. Ehhez gondosan előkészített talaj szükséges, mert Miklós filozófiája a vetett mag igényeit tartja a legfontosabb tényezőnek. „A repce nagyon kicsi mag, olyan föld kell neki, ami nincs tele olyan gyomokkal, amitől nem tudom megvédeni. Ismernem kell ezért a tábla előéletét. A vízmegőrzés legyen a legfontosabb szempont. Az aratás után ezért legsürgősebben elvégezzük a tarlóhántást szögben, és a kombájn által szétszórt szármaradványokat ily módon is elterítjük, részben bedolgozzuk nem túl mélyen. Mi ezt mulcskultivátorral


HOZAM & ÉRTÉK

végezzük, melynek befejező eleme a henger, így egy percet sem marad lezáratlanul a talaj. Ezáltal kialakítunk egy kívánatos védőréteget, úgynevezett „szellős szalmakalapot” borítunk a talajra, ami megvédi a talajt a kiszáradástól abban az időszakban, mikor a legnagyobb a napnak a sugárzása és a szárító ereje.” A repcét általában – ahogy 2011-ben is - búza után veti Miklós, de volt már rá példa, hogy kukoricamulcsba került a vetemény. Eröltetett vetésforgóban végzi a repce termesztését, a normális ötéves kivárást - amit a régi technológia előírt - nem tudja kivárni. Előfordul, hogy repce-búza-repce forgóban végzi a termesztést. Vetőmag tekintetében leginkább Monsanto hibridekkel dolgozik, mert a céghez régi kapcsolat fűzi. Emellett természetesen évről-évre más hibrideket is kipróbál, mert – mint mondja – „az üzlet az üzlet, a barátság az barátság”. A talaj előkészítése előtt elvégzik az alapműtrágyázást, majd mulcskultivátorral egymenetben baktériumot is juttat a talajba. Utóbbiból Phylazonit esetén hektáronként 12 litert használ. Van, amikor ezeket a műveleteket éjszaka végzi, mert így a lehető legnagyobb mennyiségű vizet tudja megőrizni a talajban. „A repce nagyon kicsi mag, 5 centiméter alatt nem kel ki, ezért 2 centire vetjük a földbe. Rizikós itt megőrizni a talajnedvességet. Ha más módja nincs a vízmegőrzésnek, éjszaka, az éj leple alatt kell végezni a munkálatokat” – szögezi le. Vetés után egy hengeres talajlezárás történik, ennek célja, hogy a mag a talajkapillárisokon keresztül vízhez jusson. „A szeptember elején szokásos éjszakai lehűlések folytán a nedvesség a felszín felé igyekszik, majd visszacsapódik. Ebben a párában ki tud kelni a repce. Nem kell az esőre várni. Aki a kelesztő esőre vár, az rizikózik” – véli a szakember. Vetés után preemergens kezeléssel biztosítja a növény gyommentes környezetét. Ehhez Butisan Star gyomirtószert használ emelt, 3 liter/hektár dózisban. Ezzel azoknak a gyomoknak a blokkolását is biztosítja, amelyek 2 liternél már „előszemtelenkednek”. A betakarítást július 5 és 10 között végzi - időjárástól függően. Végeznek úgynevezett „becőragasztást” is Elastickal, amivel a természetes magelhullást akadályozzák meg. „Ha az állomány megdőlt, és nagy tömegű, akkor végzünk állományszárítást is. Közelebb hozza az aratási időpontot és összehozza a becőknek az érését is. Mert ahogy a virágzás is eltart 3 hétig, úgy a becők érése között is van számottevő különbség” a gazda tapasztalatai szerint. A repcénél nagyon fontos a megfontolt nitrogénadagolás. Az eltúlzott nitrát adagok a stabilitási gondok mellett terméskiesést is okozhatnak a vegetatív részek túltáplálása miatt.

BÚZATERMESZTÉS KÉTSZERES ZÖLDTRÁGYÁZÁSSAL

Ezzel a termesztéstechnológiával 2011-ben 4 tonnát produkált a repce, de egyes kísérleti parcellákon elért 4,8 tonnás terméseket is. Minősége is nagyon jó volt, mert időközben megkapta azokat a bór és kén utánpótlásokat is, amelyek a növény olajképzéséhez szükségesek. A búzát rendszerint repce és kukorica után veti Miklós, 2011ben repce volt az elővetemény. Magyar fajtákkal dolgozik, általában 6-7 tonna körül alakul a terméshozam. Tavaly 6,8 tonnát sikerült produkálni annak ellenére, hogy nem volt egy ideális év. Akkor MV Kolot vetett Antonius-szal a terület egynegyedén. Mindkettő jó minőséget produkált, így tavaly szinte az összes búzát javító minőségben tudta értékesíteni. Eltérések természetesen voltak: azokon a területeken, amelyek jó esőt kaptak a búza ki tudta magából hozni a potenciális lehetőségeket, de például 5-6 kilométerrel odébb már másfél tonnával kevesebb termett, mert nem volt csapadék. Mivel a repcének nincs akkora mulcstömege, hogy a fentebb említett szalmakalap kialakítására alkalmas legyen, Miklós a sekély talajművelés helyett a mélyebb tarlóhántást részesíti előnyben, melynek célja, hogy a kihullott magok térben eloszlódjanak a mélyebben művelt talajrétegekben. Ily mó-


8-9

don gyakorlatilag lecsökkenti azoknak a magoknak a számát, amik kelési pozícióban vannak azért, hogy ne a teljes magmennyiség keljen ki, hanem csak egy része. Ez ugyanis ideális zöldtrágyának. Amikor ez a növény megnő 20-25 centiméteres állapotába, a nyár folyamán visszamulcsolják a talajba, mellyel pozícióba hozzák az alatta lévő rétegben található magokat is. A művelettel ki tud kelni egy újabb garnitúra, amivel – vetés előtt - ismételten zöldtrágyázást végeznek. Így mire elvetik a búzát, kétszeri zöldtrágyázáson esik át a talaj. Tele van szerves anyaggal, laza, humuszos szerkezetű, amiben a mag jól fogja magát érezni. A gondos előkészítés részeként műtrágya felhasználásra is szükség van, ehhez a lengyeltóti gazda foszfortúlsúlyos, 60-80 kiló hatóanyagot tartalmazó alapműtrágyát juttat ki hektáronként. Szereti a földet „megkínálni” egy kis káliummal is, mert a legtöbb esetben a búza után olyan növény következik, ami tudja hasznosítani a maradékot. Ez egyben az ellenállóképességét is javítja a búzának. Fejtrágyának kénes műtrágyákat alkalmaz, mert a talajvizsgálatok eredményei szerint a talajok egyre kénszegényebbek. Ezért szinte minden növénynek juttat kéntartalmú nitrogén műtrágyát. Ezt a műveletet általában február 20. után lehet megkezdeni, de ez esetben is érvényes, hogy az időjárás határozza meg a kijuttatás időpontját. Miklós szerint van olyan eset, amikor az utolsó reggeli fagyokra már célszerű kijuttatni, mert ilyenkor - főleg az alacsonyabban fekvő területeken - még két hétig nem lehet rámenni a területekre, és az megint időveszteség.

Vetés után hengerezés, majd őszi gyomirtás következik. Ezt már GPS technikával végzik, így nem marad gyomirtatlan csík. Miklós ehhez legtöbb esetben Logrant használ 55 grammos dózisban. A csökkentett adag azért fontos, mert ősszel még elegendő, de az utóveteményt már nem fogja sanyargatni a szer. A kártevők ellen hagyományos módon védekezik, már a legkisebb imágó fertőzés esetén is alkalmazza a rovarölő szereket a gombaölő szerekkel egymenetben. Utóbbit 2-3 alkalommal végzi el a kalászvédelemmel együtt. A terület nagy részén DuPont szereket használ, mint például a Talius, Aconto vagy az Alert, de alkalmazza a BASF-tól a Tango Start, némely esetekben pedig még Prosarot is a kalászfuzárium ellen. A Syngenta termékeit is kedveli Miklós, szerinte minden forgalmazónak vannak kiemelkedően jó szerei. A betakarításhoz két kombájn áll a gazda rendelkezésére: egy New Holland és egy Claas típusú. A repce és a búza esetén mindkettőt üzembe helyezi, a kukoricánál viszont elég a New Holland használata. Az ugyanis ellátja egyedül a szárítót, de a repce és búza esetében ha megérett, minél gyorsabban biztonságban kell tudni a termést. A repcénél kiegészítésként repceasztalt és kétoldali oldalkaszát használ a veszteség minimalizálásáért. Ha ezt nem tenné meg, a veszteség akár 15 százalék is lehetne a betakarítás során. Kocsis Kinga

IDEOLÓGIA Légrádi Miklós termesztéstechnológiájának alapja, hogy víz nélkül semmiféle élet nem létezik. Ennek a „közvetítő közegnek” a megtartása létfontosságú, erre kell törekedni minden esetben. Fontos még a talaj „organikus munkásainak” kiszolgálása is: olyan körülményeket kell teremteni, amiben képesek életben maradni, szaporodni és tevékenykedni. A munkafolyamatok során arra törekszik, hogy adott feladatot a legoptimálisabb időben kezdje meg, és a lehető leghamarabb végezzen vele. Ehhez szerinte legalább dupla kapacitású gépparkra van szükség. Ezzel az ideológiával indította a 2012-es évet is, amit eddig igen biztatónak talál: „Eddig jó a helyzet. A növények szépek. Ha továbbra is így kapunk esőt, akár még nagyon komoly termés is lehet. Várjuk még tehát az aranyat érő esőket, és egy kellemes betakarítási időszakot.” Ha az ember évről évre jól teljesít, felfigyelnek rá. Így volt ez Légrádi Miklóssal is, aki szerint a jó termésátlagokhoz nem csak tudás, de szerencse is kell, a körülmények kedvező együttállása. A siker receptje ennek megfelelően: gondos előkészítés, a növény igényeinek állandó szem előtt tartása, avagy „meg kell kérdezni a magot, és a növényt, mit szeretne”.


HOZAM & ÉRTÉK

A 2010-es rekordcsapadékos év után a 2011-es év ismét rekordot döntött, ezúttal azonban nem a bőséges csapadékkal, hanem épp ellenkezőleg, szélsőségesen száraz időjárásával. A lenti grafikonok az 1970-2000 évig tartó csapadék és hőmérsékleti átlagok, valamint az elmúlt két évben mért adatok százalékos és relatív különbségét mutatja.

Forrás: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/


10 - 11

A KÉT ÉV MERŐBEN ELLENTMONDÓ IDŐJÁRÁSA SZÁMTALAN KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTOTTA A REPCETERMESZTŐKET Ezek a következők voltak: • A magágyelőkészítés (időben és minőségben), • az optimális vetésidő meghatározása, • az optimális tőszámok beállítása az adott fajtához, hibridhez, • az optimális, környezeti és szublokális igényeknek megfelelő vetéstechnológia megválasztása. Az itt említett változók közül a második és harmadik pontról nagy mennyiségű információval rendelkezik a KWS Magyarország Kft., amelyeket a KWS Európai nemesítői és hazai tesztelési hálózat többéves eredményei alapján fogalmaztak meg. Úgy gondolják, hogy a KWS hibridrepcék termésbiztonságának a német minőség, a magas szintű genetikai háttér és a széles vetésidő intervallum az alapja. A „normál” repcetermesztés technológiát választó partnerek számára megbízható adatokkal szolgálhatnak a fajta repcék vagy hibridek tőszám ajánlása terén. A negyedik és egyben a legszélesebb területet lefedő kutatási-tesztelési cél 2009 óta a kisparcellás fejlesztési sorok, valamint a nagyüzemi méretek között tesztelni kívánt vetéstechnológiai kísérletekben rejlik. A KWS Magyarország Kft. elsőként adaptált olyan megoldásokat, melyek nemcsak a genetikai oldalról való megközelítést tartják szem előtt, hanem az agrotecnikai paraméterekre is fókuszálnak. Mindezen agrotechnikai módszerek együttes elemzése révén egy megbízható és egyedülálló, a termelők lokális igényeinek megfelelő hibrid és termesztéstechnológiai csomaggal állnak a gazdálkodók rendelkezésére. A 2011-es őszi káposztarepce vetések időszakában az aszályos nyarat követve a termelők zöme már augusztus 18. körül elkezdte a vetést. Az ország nagyrészén az első jelentősebb

25-30 mm csapadék csak október második felében hullott. A nyári hónapok átlaghőmérséklete 1,5-2 ºC-al volt magasabb, mint az elmúlt 30 éves átlag. A csapadékmérleg az elmúlt 30 év átlagának csupán a 98%-a volt országosan, de a tradicionális repcetermesztő vidékeken ez csak 70-75% körülire tehető. A KWS már 2009-ben elkezdte feltérképezni azokat az addicionális lehetőségeket, amelyekkel nemcsak genetikai oldalról lehet támogatni egy hibrid életpályáját, hanem a termesztés-technológia oldaláról is. Amikor a szántóföldi kísérletek vizsgálati céljait megfogalmazták, több összefüggést akartak megismerni annál, mint ami a vetésidő kísérletekben, tőszámreakciós kísérletekben és a tápanyag reakciós kísérletekben rejlik. Ezért a vetéstechnológiában is olyan korrelációt kerestek, amely más szemszögből közelítheti meg a repcetermesztést a közeljövőben. „Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy van létjogosultsága a vizsgálatoknak, hiszen az egyre inkább szélsőséges és hektikus időjárás hatásaira reagálni lehet egy jó fajt, amely flexibilis vetésidő optimummal rendelkezik és egy tökéletes vetéstechnológia kombinációjával.” A kísérletek alapján mind a sűrűsoros, mind a dupla gabonasoros, a cukorrépa és már a 75 cm-es kukorica sortávra vetett fejlesztési és üzemi kísérletek is másként reagálnak a környezeti hatásokra. A 2011-es csapadékhiányos ősz és az azt követő hótakaró nélküli fagyos napok mind-mind a nagyobb sortávolságra vetett állományoknak kedveztek. A cukorrépa technológiával (1) vetett parcellák korai fejlődése intenzívebb volt és homogénebb, mint a sűrű (2) vagy duplagabona sortávra (3) vetett parcelláké.


HOZAM & ÉRTÉK

A korai fejlődési erély elsősorban genetikai alapokon nyugszik, de azt erősen befolyásolhatják külső tényezők is. 2011 őszén a csíranövények között erős versengés folyt a nedvességért. A homogén és fejlettebb állomány betudható annak, hogy a cukorrépa és kukorica sortáv esetén nem volt oly mértékű az elnyomás növény és növény között a térállás és az alacsonyabb hektáronkénti tőszám miatt. Milyen egyéb előnyökkel jár egy homogén állomány?

• Az őszi regulátorozás egyformán hat az állományra. • A téli kifagyás nem fenyegeti a későn kelő és gyengébb növényeket.

• A tavasszal kijuttatott lombtrágyák, gombaölőszerek egyforma fejlettségű állományba kerülnek.

• Egyszerre történő virágzás és egyidejű érés.

A 2011-es év tapasztalatai alapján azokban a lokációkban, ahol a vetéseket követő 1 hónapban nem hullott csapadék, ott a cukorrépa technológiával elvetett kísérletek (1) és a 75 cm-es kukorica sortávra vetett állományok (2) is homogén állományt mutatnak ellenben a „versenyző” növények állományaival (3). Egyéb, feltehetőleg a különböző vetéstechnikákon alapuló eltérések a parcellák között: • Alacsonyabb állomány a cukorrépa és a kukorica technológiánál, • nagyobb átmérőjű tőlevélrózsák, • vastagabb gyökérnyaki rész, • több oldalhajtás, • pár nappal korábban várható virágzás. A további eredményekről és megfigyelések összegzését megtalálja a www.kws.hu honlapon, illetve érdeklődhet személyesen a regionális üzletkötőknél. VCs


HOZAM & ÉRTÉK

A Phylazonit baktériumtrágya hatását sokan tapasztaljuk ugyan, de nem ismerjük pontosan működésének hátterét. Ezért is szerencsés, ha néha egzakt kísérleti eredményekre hagyatkozhatunk. Dr. Máté Sándor, a Kaposvári Egyetem mestertanára évek óta vizsgálja e baktériumtrágya hatását különféle kultúrákban. Vele beszélgettünk az egyetemen végzett kísérletekről.

AZ ELSŐ ÉV TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI A Phylazonit baktériumtenyészettel az elmúlt két évben végeztünk szántóföldi kísérleteket. A helyszín a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzeme volt, silókukoricában vizsgáltuk a hatását. A silókukorica az egyetem tehenészetében szolgál takarmányul, s éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen a beltartalmi értéke. Zömében tejhasznú állománnyal etetjük meg a szilázst, így egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit és milyen minőségű tejet termelnek. A megszerzett tapasztalatunkhoz hozzátartozik, hogy az előző évben szerves trágyát (hektáronként 35 tonna) juttattunk ki a területre, így a talaj szervesanyag-tartalma számottevő volt. A föld agyagbemosódásos barna erdőtalaj, 17–25 kö-

zötti aranykorona értékkel. A kísérleti terület teljesen sík, erodációtól mentes. A kísérletben négy kezelést alakítottunk ki. Az egyikben frissen szerves trágyázott földbe vetettük a silókukoricát. A második blokk nitrogén-, foszfor- és káliumfeltöltést kapott (hektáronként 90–90–90 kg-ot), míg a harmadik kísérleti blokkon használtuk a Phylazonitot, hektáronként 20 literes adagban. A negyedik kezelésnek a kontroll számított. A kísérlet körülményeihez hozzátartozik, hogy akkor még nem használtuk azt a speciális kijuttatóeszközt, amit azóta már beszereztünk a baktériumtrágya szakszerű kiszórásához. Így annak hiányában a készítményt szántóföldi permetezőgéppel szórtuk ki, majd aláműveltük.


14 - 15

A terület 2009 őszén kapott egy mélyszántást, majd tavas�szal az első tárcsázás után, még a magágy-előkészítésnél juttattuk ki a Phylazonitot, azaz a vetés előtt. Nagyon fontos, hogy utána kombinátorral azonnal bedolgoztuk. Feltétlen szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha valamilyen ok miatt hígítani kell a Phylazonitot a kijuttatásnál, akkor ehhez csak természetes vizet használjunk, mert a csapvíz klórtartalma károsan hat a baktériumokra. A vizet mi a saját fúrt kutunkból nyerjük, tározóban pihentetjük, ezzel tudunk hígítani, ha szükség van rá.

MIRE TERJEDT KI A VIZSGÁLAT? A vizsgálataink több részből álltak. Először június elején, a kukorica 3–5 leveles állapotánál azt néztük meg, hogy milyen a gyökérképződés. Mindegyik kezelésből kiástam 50–50 tövet földlabdával együtt. A kísérlet elvégzésekor a gyökérzetről a talaj már lehullott, ezt követően a maradványt lemostam, majd kicsit szikkasztottam. Ezután külön mértem grammos pontossággal a gyökértömeget és a szártömeget is. Ebből ki tudtam számolni egy gyökér-szár tömegarányt. A négy kezelés eltérő eredményeket hozott. Legnagyobb gyökértömeget a phylazonitos talajról begyűjtött kukoricánál tapasztaltam, ennek az lehet az alapvető magyarázata, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok abban az időben már munkához láttak. Azt is tudjuk, hogy a Phylazonitban a három legfontosabb baktériumtörzsön kívül még természetes úton keletkező növényi hormon (gibberellin) is található, amelynek jól ismert a növekedésserkentő hatása. Az eredményből levonható következtetés, hogy így több a gyökér, ami ráadásul mélyebben hatol le a talajba, azaz több vizet és tápanyagot tud felvenni, és végeredményben több termésre számíthatunk. Itt kell megemlítenem, hogy amikor monokultúrában termeljük a kukoricát, akkor elkerülhetetlen az amerikai kukoricabogár kártétele. Ha ilyen esetben a rovar nagyobb gyökérzeten károsít, akkor a rágásból eredő kárt könnyebben kiheveri a növény, jobban regenerálódik. A következő vizsgálatot a betakarítás időszakában végeztem el. Ugyanazokból a sorokból, ahol korábban a gyökérvizsgálathoz vettem mintát, újfent 50–50 tövet levágtam. Megmértem a szárhosszúságot, a szártömeget, és külön a

kukorica csőtömegét, csuhésan, hiszen ez silóba kerül. A legelső tapasztalatom ekkor az volt, hogy a Phylazonittal kezelt talajokon a kukorica majdhogynem a tövéig zöld volt. Ez annak a következménye, hogy a több nitrogénmegkötő baktérium hatására a növények több nitrogént tudtak felvenni, s ezért a kukoricának a termés és szárrész növeléséhez nem kell nitrogént kivonnia az alsóbb levelekből. Tehát a kukoricanövény végig zöld maradt, ez pedig a szilázs készítésnél gazdasági előnyt jelent, ráadásul egy kicsit tovább lehetett kint hagyni a területen, ami munkaszervezési előnnyel is járt. A hosszabb tenyészidő eredményeképpen pedig még több tápanyag rakódik be a silókukoricába. Bár a szárhosszúságban nagy eltérés nem mutatkozott az egyes kezelések között, mégis feltűnő, számottevő eltérés mutatkozott a szár tömegében a phylazonitos kezelés javára. A kukorica vastagabb, robosztusabb, zöldebb volt, s a pozitív eltéréseket a cső tömegvizsgálatánál is érzékeltem. Ezután a laboratóriumi vizsgálatok következtek, a beltartalmi értékeket a Kaposvári Egyetem kémiai és analitikai laboratóriumában mérték meg. Végeztek Wendei-analízist, amellett rost-, fehérje-, nitrogénmentes kivonható anyag és zsírtartalommérést, végezetül a teljes ásványianyag-tartalmat is kimutatták, makro-, mezo- és mikroelemekre egyaránt. A fontosabb meghatározó elemeknél mindenütt a phylazonitos kezelésnél kaptuk a legjobb eredményeket. Nagyon érdekes volt – s a következő évben is ezt tapasztaltuk –, hogy a nátrium mennyisége rendkívüli módon megnövekedett. Ez számomra több mint meglepő. Már a statisztikai próba elvégzése előtt kiderült, hogy itt a különbségek megbízhatóak.


HOZAM & ÉRTÉK

A MÁSODIK ÉV TAPASZTALATA ÉS EREDMÉNYEI A második kísérleti évben már nem csak silókukoricát vizsgáltunk. Változást jelentett az is, hogy újabb elemeket is megmértünk. Így az első évben a kalcium, foszfor, mangán, magnézium, kálium, nátrium, réz, cink és vas szerepelt a programban, a második évben pedig kiegészítettük ezeket szelénnel és krómmal. Nagy különbségeket tapasztaltunk a vasnál, a phylazonitos kezelésben majdnem háromszoros mennyiséget mértünk. Érezhetően több szelént és krómot tartalmazott az a silókukorica, amelyik a baktériumtrágyával kezelt talajra került. Kissé meglepő, hogy a 2011-es silókukoricában a kontrollban is jó eredményeket kaptunk fajlagosan, de ha azt vizsgálom, hogy a Phylazonittal kezelt parcelláról jóval nagyobb termést takarítottunk be, akkor több fontos elemet tudtunk a növénnyel lehozni a talajról egységnyi területet vizsgálva. Szárazanyag-, fehérje-, nyers-rost- és nyerszsírtartalomban a legtöbbet arról a területről kaptuk, amelyet a Phylazonittal kezeltük, hektáronként 20 literes adaggal. Ha az össztermést nézzük, akkor 2011-ben (aszályos évben) a silókukorica kontrollparcellájának eredménye 35 tonna lett, a kezelté pedig 47 tonna, 1 hektárra vetítve. Ez a 12 tonnás többlettermés önmagában is óriási eredmény lenne, de ez még kiegészül azzal, hogy a megnövekedett makro-, mezo- és mikroelemtartalom miatt a takarmány értéke is nő. Vizsgáltunk külön búzát és gyepet is. Az őszi búzánál phylazonitos felülkezelést végeztünk közvetlenül a bokrosodás után, 1–2 nóduszos állapotban. A levélzetre juttattuk ki a baktériumtrágyát akkor, amikor még a sorok nem záródtak le, s ezért a talaj felszínére is jutott belőle. Fontos tapasztalat, hogy ezt a munkát akkor kell elvégezni, amikor látjuk, hogy érkezik az eső, mert így a Phylazonit be tud mosódni a talajba. A termésvizsgálatnál kiderült, hogy a kezelés kedvezően hatott mind a hozam mennyiségére, mind a növények beltartalmára. Hektárra vetítve körülbelül fél tonnával mér-

tünk nagyobb hozamot a búzánál, miközben a különböző fontos beltartalmi mutatók is növekedtek. Amikor az ásványi elemeket vizsgáltuk, a baktériumos kezelés kedvező hatása megmutatkozott a foszfor- és káliumtöbbletben. A szelén és a króm esetében szintén nagyobb értékeket regisztrálhattunk. Amennyiben ezt hektárra vetítve vizsgáljuk, akkor a búzánál a kalciumból, a nátriumból, a cinkből, a vasból és például a szelénből is többet regisztráltunk. A gyepterületünkön is beállítottunk phylazonitos kezelést. A baktériumtrágyát közvetlenül a tavaszi gyepboronálás, tisztítás után juttattuk ki, hektáronként 15 litert, még mielőtt a zöldnövekedés megindult volna. Zöld mintát az első kaszálás előtt vettem, grammra pontosan mértem le mindent, s elvégeztük a beltartalmi vizsgálatokat. Ezután a füvet lekaszáltuk és szénát készítettünk belőle, abból átlagmintát vettünk, amit ugyancsak laboratóriumi vizsgálatnak vetettünk alá. Kiderült, hogy a baktériumtrágyás kezelés hatására 20–30%kal több száraztömeget takaríthattunk be már az első kaszáláskor. Ennek a nyersfehérje-tartalma hektáronként 209 kg-ot mutatott, ugyanez a kontrollparcellában 163 kg lett. Az ásványianyag-tartalom vizsgálatánál azt tapasztaltuk, hogy több a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a réz, a cink és a vas is. Nagyon fontos, hogy magasabb lett a szeléntartalom, a krómtartalom pedig a kezelt szénánál megháromszorozódott. A második kísérleti évben is elvégeztük a silókukorica vizsgálatát. Ismételten kiderült, hogy a baktériummal kezelt területek adták a legnagyobb termést, miközben a beltartalom is határozottan javult.


HOZAM & ÉRTÉK

EXKLUZÍV TARTALOM – MAGYARORSZÁGON ELŐSZÖR

A hopi indiánok évezredek óta sikeresen termelnek kukoricát szárazművelésnek nevezett módszerükkel a félsivatagos Arizonában. Magyarország egyes vidékeit is gyakori aszály fenyegeti, ezért érdemes kitekinteni, ők hogyan birkóznak meg ezzel a problémával.


18 - 19

Arizona északkeleti szegletében, a Grand Canyontól keletre mintegy 6,5 ezer négyzetkilométeren terül el a hopi indiánok rezervátuma, a western-filmekből jól ismert navajo terület szomszédságában. A kanyonokkal szabdalt fennsík nyári átlaghőmérséklete 35-38 Celsius-fok, a páratartalom átlagosan 15-20 százalék. Az évi csapadékmennyiség átlag 300 milliméter - összevetésül: a Duna-Tisza közében 2011-ben hozzávetőleg szintén ilyen kevés eső hullott. A hopi terület klímája télen enyhe, nyáron pedig forró és száraz, az alkalmankénti zivatarokból jelentős mennyiségű csapadék eshet, amely végigrobog az időszakos vízmosásokon. Mezőgazdasági célokra éppen ezek a szélesen elnyúló vízmosásos völgyek alkalmasak, amelyek természetes vízgyűjtőként szolgálnak az aszályos időszakok közepette, továbbá a fennsíkokról lemosott föld is felhalmozódhat bennük. A vidékre jellemző agyagos talaj nem túl jó minőségű, kémhatása lúgos, vízmegtartó képessége kedvezőtlen, szerves anyag- és

tápanyagtartalma alacsony. Szerkezetére jellemző, hogy a felszíni lazább réteg alatt rendkívül tömör, mint a cement. Ezt az akár két méter vastag meszes-szikes réteget caliche-nak nevezik, kézzel feltörni emberfeletti erőfeszítést igényel. Az ilyen talajban megtelepedő növényzet nem képes mély gyökeret ereszteni, emiatt védelem nélkül nehezen áll ellen a heves esőzések okozta eróziónak.

A férfiak öröksége a földművelés tudománya A hopik elődei, a mexikói aztékoktól eredeztethető anasazi indiánok öt-tíz ezer esztendeje vándoroltak be erre a vidékre. Állattenyésztésre kevéssé alkalmasak a körülmények, de növénytermesztésben mindig is jeleskedtek. Nem tudni pontosan, mikor fejlesztették ki a kizárólag a természet adta csapadékon alapuló dry farming, azaz szárazművelés nevű módszert. Jóllehet a régészeti leletek között akad négyezer éves kukoricamaradvány, az ültetési mód legrégibb képi ábrázolá-

sa körülbelül hétszáz évesre tehető. Ezt az ősi tudományt örökölték meg a hopik, akik fennmaradásukat egyedül annak köszönhetik, hogy a legaszályosabb években is képesek voltak elegendő kukoricát, babot, napraforgót termelni. A szárazműveléssel a föld alatti természetes tározók, ezáltal a források vízhozamát is kímélték, ennek köszönhetően pedig nemcsak embernek és jószágnak jutott ivóvíz a sivatag közepén, hanem a jobb vízmegtartó képességű homokdombokon öntözött teraszokat alakíthattak ki, ahol tököt, paprikát és dinnyét termesztettek. A földművelési ismeretek apáról fiúra szálltak, mivel hagyományaik szerint a férfiak dolgoztak a földeken, míg az asszonyok az otthoni teendőkért voltak felelősek: a háztartás vezetése mellett a begyűjtött termény eltárolásáért, tartósításáért, a következő évi vetőmag biztosításáért. A ház és a föld tulajdonjoga a nőket illette, akárcsak a gyermekek feletti rendelkezésé.


HOZAM & ÉRTÉK

Az ültetés minden mozzanata indokolt

A hopi szárazművelés lényege, hogy az egymástól nagyjából egy méternyire kialakított sorokban sakktáblaszerűen egymástól legalább két lépés távolságra felkupacolt fészkeket alakítanak ki. Ezekbe 6-7 kukorica vagy napraforgó szemet vetnek 30-45 centiméter mélyen: ott lenn sokáig megmarad a nedvesség a téli csapadékból (hazánkban a vetés szokásos mélysége 6-9 centiméter). A fészekből kikelő növények így egymás számára nyújtanak védelmező árnyékot a kíméletlen arizonai napsütés ellen, valamint a fészek körül is árnyékot vetnek a talajra, csökkentve annak kiszáradását. A fáradságos munka hajtás után veszi kezdetét, hiszen a termény gondozása és védelme a hopi férfiak legfőbb hivatása. A kukorica sok törődést igényel: a hopi gazda árgus szemmel kutat a zsenge hajtásokat károsító hernyók után, ritkítja a túlburjánzó növényeket, vízzel hígított kutyaürülékkel trágyázza a fészkeket, ragacsos levelű és mérgező kígyófűből kerít köréjük védőkorlátot a tejeskukoricára odasereglő prérifarkasok, ürgék és más kártevők ellen. Az anasazik és a hopik 42 kukoricafajtát tartottak számon, közülük a saját nemesítésű kék változatot szentként tisztelték. Noha az afféle modern kifejezéseket, mint fajtagazdagság vagy genetikai változatosság az indiánok nem ismerték, a gyakorlatot alkalmazták: a termény jó minőségének fenntartását szolgálták az évenkénti vásárok, amelyeken az elszórt településeken, pueblókban élő hopik találkoztak, és egymás között csereberélték a különféle magokat. Generációk százai óta lényegében élő vetőmagbankként óvják az eleiktől rájuk maradt agrárkincset.

Hopi érdemek a mai világban

A kék kukorica vizsgálatát a közelmúltban laboratóriumban is elvégezték, és megállapították, hogy a táplálkozás-élettanilag tekintve lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal bír, mint az Európában közismert fehér vagy sárga kukorica. A kimondottan édes ízű kék változatnak 20 százalékkal magasabb a fehérjetartalma, és alacsonyabb a glikémiás indexe, azaz nagyobb tápértéke mellett sem emeli meg hirtelen a vércukorszintet – ezért nem is okoz rövid idő elteltével újbóli éhségérzetet a visszaeső vércukorszint. A szárazművelés elveinek nagyüzemi alkalmazhatósága tekintetében nagy kérdés, hogy gépesítéssel megoldható-e a fészekbe való telepítés. Amennyiben igen, akkor talán érdemes megvizsgálni, vajon a több ezer esztendős indián tudomány segítségünkre lehet-e napjaink sebesen változó időjárási viszonyainak ellensúlyozásában. Zsuzsanna Hiver’t-Klokner


HOZAM & ÉRTÉK


22 - 23


www.phylazonit.hu 06 (20) 275 5299


HOZAM & ÉRTÉK

Rezes Gábor Aki Manchesterben is a váncsodi földekkel álmodott...

A lassan folydogáló Berettyón túl már látszanak a Bihari hegyek. A szebb időket is megélt váncsodi TSZ felé vezető úton a juhász frissen nyírt juhokat terelget. Némelyiken nagy “R” betű. Aki idevalósi tudja, a jószágok a Rezes famíliáé. A család közismert, nemcsak azért mert a családfő itt született, hanem mert több száz hektáron gazdálkodnak. Nem is akárhogy.

A HÉ magazin Rezes Gábornál tett látogatást.


26 - 27

AMIKOR EGY

ÜZLET BEINDUL Rezes Gábor 10 hektár földet kapott vissza kárpótlásként, 1992-ben. Mivel korábban a biharkeresztesi állami gazdaság termelési igazgató-helyetteseként dolgozott, fel sem merült benne, hogy a földet eladja. Inkább azon törte a fejét, mit lehet ezzel a 10 hektárral kezdeni. A korábbi munkatársaival közösen ugyanis azt tervezgették, összefognak és közösen művelik majd meg a visszakapott földeket. Ehhez kapóra jött, hogy az egyik ismerős cég vezetője arra kérte, segítsen nekik eladni egy John Deer

gépsort. A traktort és a hozzá eladásra kínált ekét, tárcsát, kombinált vetőgépet, végül Rezes Gábor és barátai vették meg, miután négyen alakítottak egy betéti társaságot. A visszakapott földek mellé további parcellákat vásároltak. Egészen a kilencvenes évek végéig gazdálkodtak így, azonban ekkora a Bt. tagjainak egyenként is több mint 100 hektárosra hízott a földállománya, ennek pedig az lett a következménye, hogy a tagok kiváltak a gazdasági társaságból, önállósultak.

“Létrehoztam egy Kft-ét, vettem egy MTZ traktort, majd még egyet, pótkocsikat, kisebb gépeket és magam ültem be a gépbe. 2001-ben pedig megvettem életem első saját John Deere gépsorát, mivel a korábbi is bevált. Ez egy 160 lóerős traktor volt, egy négy fejes, váltva forgató ekével, kombinátorral.”

Névjegykártya

Rezes Gábor 1948-ban született Váncsodon. Két fia van és két leányunokával büszkélkedik. Végzettsége szerint általános agrármérnök, Debrecenben szerzett 1973-ban diplomát. A rendszerváltás után lett mezőgazdasági vállalkozó. Jelenleg családi alapon dolgozik, a két fia és mindkét menye kiveszi a részét a földdel járó munkából, adminisztrációból.

A képen Rezes Gábor és fia, Rezes Gergely


HOZAM & ÉRTÉK

A BIRTOKOK:

ŐSI FÖLDEKEN Rezes Gábor földjei a Berettyó és Sebes-Körös ölelésben találhatóak. A földeket erek, kisebb vízfolyások, kanálisok szabdalják. A talajok nagy része öntéstalaj, gyakori a szikes rész, kisebb parcellákon pedig agyag és csernozjom található. A talajok kötöttsége errefelé igen magas, az Arany- féle szám szerint az 55-60-at is elérik. A művelésük ezért nehéz, nagy vonóerőt igényel. Szárazság idején ez még hatványozódik, így idén még az is előfordult, hogy 30 milliméteres, acél talajlazító kések rövid idő után egyszerűen elkoptak, pedig még kopásálló réteget is hegesztettek rájuk. Jellemző, hogy a kések úgy felforrósodtak, hogy akár tojást is süthettek volna rajta a traktorosok.

Periodikus földművelést alkalmazunk, az időjárás függvényében. Ez azt jelenti, hogy 4, maximum 5 évente, 50-60 centiméteres altalajlazítást végzünk: lemegyünk az eketalap alatti mélységekbe. Ezekben az években nem is szoktunk szántani. Nehéztárcsával megműveljük a mélyszántott földeket, és a lazítással készítjük elő. Tavaly a nagy szárazságot kihasználva így műveltük a földeket, mert az eke egyszerűen nem ment bele a földbe, aki meg ennek ellenére megpróbált szántani, annak csak összetöredezett, rögös lett a földje.

TALAJMŰVELÉS FELSŐFOKON Normál esetben 30 centiméteres szántással készítik elő a földeket, ezt minden évben elvégzik, így próbálják lazítani a termőréteget az optimális víz-levegő arány eléréséhez. Erre azért is szükség van, mert itt Hajdúság déli részén hamar tömörödik a talaj. Amikor a tél nem teszi tönkre a szántást, nehézfogassal elműveljük a parcellákat és a munka többi részét a kombinátor végzi el. A magágy készítéshez a kombinátorral nem is megyünk mélyre, csupán 3-5 centiméterre, mert ezek a talajok tavasszal alul nyersek, vizesek. Így a felső réteget porosítjuk meg, hogy a bejuttatott vegyszer hatékony legyen és a magágy le tudjon záródni. Amikor jön a vetőgép, a tárcsás csoroszlya, itt megfelelő mélységű magcsatornát nyit. Ugyan a mag a nyers talajba jut, de azt a réteget nem hozzuk a felszínre. Rezes Gáborék az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a talaj szerkezete javult a korábbihoz képest. Úgy vélik ezt annak köszönhetik, hogy több szerves trágyát juttattak ki a földekre és a felhasznált Phylazonit is bizonyította jótékony hatását.


28 - 29

Az állatállományunknak köszönhetően évente 15 hektár földet istállótrágyázunk, emellett a baktériumtrágya is bevált, így lehetséges az, hogy ezeknek a nagyon kötött talajoknak javult a szerkezete. Baktériumtrágyát használunk a nyári tarlók bedolgozásánál is. Persze a harmadik tényező sem elhanyagolható, hogy a saját gépeinkkel az igényeknek megfelelően műveljük meg a földeket, mindig időben és a megfelelő helyen dolgoznak a traktorok. A könnyebb művelhetőség a gázolajfogyasztásban is kimutathatóan jelentkezik. A másik meglepő eredmény, hogy tavaly ősszel már a kombinátorral is el tudtuk készíteni a magágyakat, amire korábban nem volt példa a göröngyök, egyenetlenségek és a talaj minősége miatt. 3-4 éve kezdtük el a földeket ilyen formában művelni és úgy tűnik az eredmény már kézzelfogható az aszály ellenére is. Annyira bevált ez a kombinált módszer, hogy a felhasznált műtrágya mennyiségét is csökkenthettük. A legnagyobb eredmény mégis az, hogy ennek ellenére a hozamszintek stabilabbak lettek és a termésátlagok kiegyenlítődtek.

Gépesített hadtest

A Rezes birtokokat jelenleg egy 200 lóerős és egy 110 lóerős John Deere traktorral, egy MTZ 82-sel valamint egy 550-es traktorral művelik meg. A betakarításokat egy John Deere kombájnnal végzik. Jelenleg 330 hektár saját földön dolgoznak és a gépparknak köszönhetően további 100 hektárt képesek bérmunkában megművelni. Rezes Gábort büszke arra, hogy valóban korszerű eszközökkel művelik a földeket, mivel többek között Kuhn Maxima vetőgéppel Amazone aprómag vetőgéppel, Cambridge hengerrel valamint egy 2000 literes Kertitox vegyszerezővel is rendelkeznek. A gépállomány a jelenlegi formában 4-500 hektár műveléshez elegendő.

Rezesék ezt számokkal is bizonyítani tudják. 2008ban, amikor egy hasonlóan aszályos évet éltek meg, akkor a kukorica termésátlaga 4,5 tonnára rúgott hektáronként, ezzel szemben a tavalyi nagy szárazság idején 7 tonna/ha termésátlagot értek el, ami önmagáért beszél. A különböző minőségű parcellák között sem volt már olyan ordító különbség. 2011-ben a legrosszabb helyen is 6,5 tonna termett átlagosan, míg a legjobb minőségű területeken 10 tonnát arattak hektáronként. Mindez azt bizonyítja, hogy a szélsőséges időjárás ellenére is stabilabb lett a hozamszint. A gazdálkodó hozzáfűzte, ezekben a szélsőséges években gyakorlattá vált náluk, hogy a kalászosokat és a repcét is lombtrágyázzák, mert a felülről táplálás is elengedhetetlen a jobb termés érdekében. Már negyedik éve baktériumtrágyázok a kalászosokban és repceföldeken még bokrosodás előtt. A tények makacs dolgok, amikor nem használtam a baktériumtrágyát 3-sal kezdődtek a termésátlagok, ahogy el kezdtem a földekre kijuttatni rögtön négyes lett belőle. A csapadékszegény években egyszerűen muszáj használni.


HOZAM & ÉRTÉK

ADD MÁR URAM AZ ESŐT A múlt évben Váncsod környékén 460-470 mm csapadék hullott, ami önmagában nem lett volna rossz, azonban az eloszlása már nem kedvezett a növényeknek. Tavasszal esett errefelé komolyabb eső, majd valamennyi ősszel, a vegetációs időszakban alig, összesen 120-150 millimétert mértek. A csapadékos 2010-es esztendőben azonban 850-860 milliméter égi áldás hullott a földekre, ami viszont duplája a szokásosnak. Ez éppúgy nem kedvezett a növényeknek, mint a szárazság. A kanálisokra, vízfolyásokra kifutó, vagy mélyebben fekvő földeken állt a víz, a szárazság idején ellenben szikesedés kezdődött el. Idén a tavaszi aszály miatt mintegy 100 milliméter csapadék hiányzik a bihari földekről. Az elmúlt hetekben azonban kedvezőbb volt a helyzet, mert egy-egy alkalommal akár 10 milliméter, vagy ennél is több esőt kaptak a földek.

Rózsa Sándor földjén

Rezes Gábor szerint ennyi víz arra már elegendő, hogy a földek körülbelül egy hetet kibírjanak. Ha azonban újra jön egy szárazabb ciklus, akkor azt meg fogják sínyleni a növények és persze a termés is. A vízhiány főként a kalászosokon látszik, a csapadékosabb időjárás megérkezése előtt egyes részeken már felsültek a növények. Az első nóduszon mindenütt látszott a szárazság, de volt, ahol már a második nódusz is sárgulni kezdett, és ezt nem a gombásodás okozta. Rezes Gábor mindezek ellenére bizakodó, azt mondja, amit az időjárás elront, azt ki is tudja javítani. Bízom abban, hogy nem lesz rossz évünk. Tisztában vagyok azzal, hogy ezeken a földeken 40 mázsa búza már elfogadható mennyiség hektáronként. Persze nekünk is termett már 50-55 mázsa, meg egy-egy táblán akár 60 is, de ez ritkaság. A felméréseink alapján jelenleg 45 mázsa búzára lehet számítani, az árpa pedig 40 mázsa körül lehet. A repcéről azonban már nem tudok nyilatkozni, mert amilyen idő volt, minden mázsa ajándék!

A 330 hektár föld, négy község (Váncsod, Gáborján, Mezőpeterd, Hencida) határában helyezkedik el, és összesen 40 parcellát tesz ki. A legkisebb parcellák 2-3 hektárosak, a nagyobbak pedig 10-15 hektárosak. A földeket úgy vásárolták meg, hogy egy útvonal mellett helyezkedjenek el. A művelésnél így nem kell fölösleges ide-oda járkálni a gépekkel. Ennek megfelelően alakítják ki a vetésszerkezetet is. Négy embert alkalmaznak a gazdaságban, három fizikai munkást és egy adminisztrátort. A Rezes földek érdekessége, hogy az egyik parcella a Gáborjáni erdőnél ér véget, ahol a helyi szájhagyomány szerint Rózsa Sándor, a híres betyár bujdosott a pandúrok elől.


30 - 31

EGY KIS MATEMATIKA Összehasonlításképpen a Váncsod környéki földeken 2011ben 4,0 tonna búza termett, az árpa termésátlaga pedig 4,8 tonna volt. A kukoricából 7 tonnát takarítottak be, ami elmaradt a több mint 9 tonnás rekordtól. Rezes Gáboréknál ugyanis volt olyan év, amikor 100 hektár átlagában is több mint 9 tonna kukoricát sikerült betakarítani. A váncsodi mezőgazdasági vállalkozó 19-20 aranykorona értékű földeket művel meg. Azt mondja, ezek az átlagok megfelelnek a föld minőségének, persze egy-egy jobb fekvésű parcellában errefelé is előfordul, hogy a gondos művelést 100 mázsás termésátlaggal hálálják meg a földek. Amikor 100 hektár átlagában sikerült a közel 10 tonnás átlagot elérni kukoricából, akkor is nagy volt a szórás a földek között, mert a rosszabbakon csupán 6-7 tonna, míg a kiváló minőségűeken 13 tonna is megtermett hektáronként. A napraforgó esetében az utóbbi években erre 2,5-3 tonna termett hektáronként. Rezes Gábor hozzáfűzte, ebben szerencsére nagy változás nincs és ezt a megfelelő agrotechnika, valamint baktériumtrágyázás számlájára írja.

A LOKI szurkoló

Rezes Gábornak a mezőgazdaság mellett van még egy mániája, ez pedig a foci. Egészen fiatal kora óta Loki szurkoló. Olyannyira imádja a debreceni együttest, hogy nemcsak a hazai mérkőzésekre látogat ki rendszeresen, még külföldre is elkíséri kedvenc csapatát. Szurkolt már a DVSC-nek a manchesteri szentélyben, az Old Traffordban és a horvát Hajduk spliti stadionjában is.

BAKTÉRIUMTRÁGYÁVAL KÍSÉRLETEZNEK Idén kísérletezgetünk is: egy közel 20 hektáros parcellát vetettünk be úgy búzával, hogy alaptrágyát nem használtunk, csak Phylazonitot dolgoztunk bele. Tavaly itt repce termett, és azt kell hogy mondjam, gyönyörű a búza. Hasonlóan jártunk el egy másik parcellán is, ott a kukoricát kellett silózni tavaly. Ez sem kapott trágyát a Phylazoniton kívül, ám a búza itt is rikítóan zöld. Ezeket most összevetjük azokkal a hasonló minőségű földekkel, amelyeknél a 3x15-ös műtrágyát alkalmaztunk, közel 2 mázsát hektáronként. Tavaly volt egy másik kísérletünk is, repcével. Műtrágya nélkül 3,1 tonnát értünk el hektáronként, ami ahhoz képest, hogy a közelben kétszeri műtrágyázással is csak 4 tonnát sikerült termelni, egyáltalán nem rossz eredmény. A baktériumtrágya Rezes Gábor ismerőseinél is bevált, Váncsod és környékén sokan esküsznek arra, hogy a Phylazonittal kezelt földeken jobb eredményt érnek el, mint ahol műtrágyát használnak. Hangsúlyozta, mindenkinek saját magának kell meggyőződnie és kipróbálnia, hogy egy adott földön mi jó a növényeknek. Z. Pintye Zsolt fotó: Vámos Csaba


HOZAM & ÉRTÉK

„Márpedig a föld ügye nem egyszerűen magánügy, akkor sem, ha értelemszerűen magánkézben van. Hogy mitől különleges? Mert a talaj, a termőföld, a rajta élő nép hosszú távú fennmaradásának élelmiszerrel kapcsolatos – tehát az elsődleges életfeltételekkel kapcsolatos – természeti erőforrása, ezért sem megőrzésének, sem rombolásának folyamata nem lehet magánügy.” (Dr. Nagy Bálint)

Hamarosan következik a betakarítás a kalászos gabonáinknál, érdemes egy kis figyelmet szentelnünk a betakarítás után rögtön szükséges talajművelési lépésekre, készülve a repce vetésére és majdani, reményeink szerinti sikeres kelésére, mely az egyik legkényesebb pont a repce életciklusában. Hazánkban a kalászos gabonák betakarítása a nyári mezőgazdasági munkák legnagyobb körültekintést, figyelmet és leggondosabb szervezési munkát igénylő része. A gabona betakarításával azonban a technológiai munkálatok korántsem érnek véget, ugyanis a visszamaradt tarló legalább ennyire gondos és szakszerű kezelést kíván. Még a közeli múltban is elterjedt és általánosan használt gyakorlat volt a gabonatarlóink égetése, mely a lehető legrosszabb megoldás a talaj szempontjából. Ma már ezt az eljárást a törvény is tiltja. Mára jelentősen csökkent a magyarországi állatállomány, a gabonaszalma ilyen célú hasznosítása is ennek következtében jelentősen visszaesett, ami egyrészről sajnálatos, másrészről pedig, ha a talajba megfelelően visszadolgozzuk a szalmát, kifejezetten pozitív hatást érhetünk el. Szemtermés tömegéhez viszonyítva a talajba visszajuttatható szalma mennyisége búzánál 1:0,7-0,8, árpánál 1:0,5-0,6.


32 - 33

A TARLÓHÁNTÁS CÉLJA, NÖVÉNYVÉDELMI JELENTŐSÉGE A tarlóhántás alkalmazásának céljaként vázlatosan a következő pontokat említhetjük: a visszamaradt tarló bedolgozása a talajba, a talaj szerves anyagának növelése, a terület gyommentesítése, a kártevők, kórokozók élettevékenységének csökkentése, a talaj nedvességtartalmának megőrzése, a talaj hőforgalmának szabályozása, a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének fokozása.

• • • • • •

MIÉRT FONTOS A SZERVES ANYAG? • Táplálékforrásként szolgálnak a talaj állatvilága számára,

olyan tápanyagokat raktároznak, mint a nitrogén, a foszfor és a kén, ezek járulnak hozzá leginkább a talaj termelékenységéhez! A szerves anyagok felszívják a vizet, tömegük hatszorosát képesek megkötni, jelenlétük ezért elengedhetetlenül szükséges a növény számára. Jobb a talaj szerkezete, ami elősegíti a víz beszivárgását, valamint csökkenti a talaj tömörödésre, erózióra való hajlamát Természetesen elsődleges cél a tarlómaradványok talajba keverése, a talaj szerves anyagának növelése, amelyet közvetlenül az aratás után kell elvégezni, mielőtt még a talaj kiszáradna. Ily módon biztosíthatjuk a talajban lévő vízkészlet megőrzését is, mely 40%-kal is több lehet mint a kezeletlen tarlók esetében. Ha sikerül a talaj felületén egy-két ujjnyi aprómorzsás réteget teremteni, akkor a földtakaró alatt az alsóbb rétegekből feljutó nedvességtől még szárazságkor is átnyirkosodik a talaj. A tarlóhántásoknak további kiemelt célja a gyomirtás, ill. a gyommagvak kikelésre való serkentése, majd a kikelt növények elpusztítása. Ennek következtében a kelő és a növekedésnek indult gyomok mechanikai megsemmisítésének tudunk később majd eleget tenni. Tarlóállapotban nyílik lehetőség ugyanis arra, hogy talajainkban csökkentsük a gyom magvakat és megszabaduljunk egyes igen kellemetlen gyomfajoktól.

• •

Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sok tarlómaradvány (magas tarló) - hasonlóan a szalmás istállótrágya alkalmazásához - kiválthatja a talaj átmeneti tápanyagkészlet-csökkenését. Hiszen a tarlómaradványok és az istállótrágya lebontásában résztvevő mikroorganizmusok az élettevékenységeikhez szükséges nitrogéntápanyagot a talajból veszik fel. Fő szempontunknak kell legyen, hogy az alábbi Magyarországon is meglévő, a talaj termőképességét rontó degradációs folyamatokat megállítsuk ill. javítsuk. Úgymint: erózió (víz, szél), tömörödés, szikesedés, savanyodás, talajszennyezés (nehézfémekkel, preszticidekkel), szervesanyag-tartalom csökkenés.

• • • • •

Fenti problémák megelőzése érdekében ajánlatos a mulcs technológiát előtérbe helyezni. Mi a mulcs technológia lényege: Egyenletes mélységben történő, szármaradványokat a művelési mélységben egyenletesen elkeverő, talajszerkezet kímélő és javító talajművelési eljárás. Azáltal, hogy csökkentjük a művelési meneteket, csökkentjük a tömörödést, javítjuk a talaj levegő és vízháztartását. A szármaradványok egyenletes elkeverésével előbbiek javulnak, valamint nő a talaj humusztartalma, és kíméljük a talajban lévő hasznos élőlényeket. Továbbá csökken az erózió és szikesedési hajlam is. Eszközei a különböző kialakítású szántóföldi kultivátorok azaz a mulcs grubberek: lazítók, mulcs vetőgépek.

• •

1. kép. KÖCKERLING VEKTOR mulcsgrubber


HOZAM & ÉRTÉK

BETAKARÍTÁS UTÁNI GÉPI MŰVELETEK A mai gazdálkodási gyakorlatban az úgynevezett hagyományos talajművelési eljárások a használatosak főként. Ennek eszközei a tárcsák, ekék, vetőágykészítők, tárcsás vetőgépek. A tarlóhántás X tárcsával, V tárcsával vagy az utóbbi időben elterjedt egyenes tárcsával történik.

majd vetőágykészítés. A problémát ez esetben a tárcsázásnál és szántásnál már említett hátrányok jelentik. A minimum egy munkaművelettel több művelés költségnövekedést illetve a talaj nedvességének drasztikus csökkenését vonja maga után, mely a kelés egyenetlenségét, vontatott növekedését eredményezi.

Következő lépés a repcevetés, melynél fontos az egyenletes mélységtartás, az esetleges szármaradványok nem befolyásolhatják ezt, ezért erre a műveletre a legalkalmasabb egy úgynevezett késes mulcsvetőgép, mely a tárcsással szemben nem ugrik át a szármaradványon, nem torkollik be, megfelelően elő- és utótömörít és nedves körülmények között is nagy pontossággal tud dolgozni. Tárcsázás hátrányai: Szeretném megjegyezni, hogy napjainkban a gépgyártóknál is porhanyósítja a talajszerkezetet, egyre fontosabb a különféle szántóföldi kultivátorok, mulcsnem tökéletes a keverőhatása, egyenetlen, hullámos talajfelszín a művelt talajszelvény grubberok gyártása, de nem mind felel meg azoknak az elvárásoknak, amiket egy felelősen gondolkodó gazda elvár, azaz kiváló alján, anyagminőségű legyen, megfelelő legyen a keverőhatása, tartsa tömörítőhenger kevésen található, egyenletesen a mélységet, vontatási igénye optimális legyen. Fenti A tárcsázás hátrányainak a kiküszöbölését érhetjük el az megállapítás igaz a lazítókra is.

• • • •

úgynevezett mulcskultivátorokkal vagy mulcsgrubberokkal, melyek egyenletes mélységben, egyenletesen keverik be a szármaradványt aprómorzsás talajszerkezetet hagyva, továbbá kompakt tömörítő hengereikkel lezárják a talajt. A tarlóhántást kisebb területen, de ekével is végzik. Szántás hátrányai: magas munka- és energiaráfordítás, szármaradványokat paplanszerűen a barázda aljára forgatja, nem tökéletes lebontás, toxikus hatások elősegítése, forgatáskor károsodnak a talajban élő hasznos élőlények, növeli a talaj elporosodását és kérgesedését.

• • • •

Fentiekre figyelemmel összefoglalásként az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt a költségeink csökkentése, a talajállapotunk javítása, a nagyobb beltartalmú hozamok elérése érdekében. Tarlóhántás betakarítás utáni minél hamarabbi elvégzése mulcskultivátorral vagy grubberral, Phylazonit baktériumtrágya kijuttatásával egymenetben:

• tarlóápolás, • vetőágykészítés mulcsgrubberral vagy lazítóval, • vetés mulcsvetőgéppel.

Ezen hátrányok kiküszöbölése szintén a megfelelő mulcskultivátorokkal illetve mulcsgrubberokkal ajánlott. Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő mulcseszköz gázolajfogyasztása 1 ha-ra vetítve ugyanannyi mint a tárcsázás esetén, sekélyszántáshoz viszonyítva viszont cca. 50 %-al kevesebb.

HA A KÖVETKEZŐ KULTÚRÁNK

A REPCE

Ennél a technológiánál alkalmazhatunk vetőágy készítésre közép mélylazítót is, amennyiben a talajállapotunk igényli ezt, melynek olyan műszaki kialakításúnak kell lennie, hogy aprómorzsás szerkezetet hagyjon maga után és legyen keverő hatása is a lazítónak. A hagyományos művelésnél ez általában ápoló tárcsázás, szántás, 2. kép. KÖCKERLING ULTIMA 600 CS mulcsvetőgép

Horváth Tibor


21. Farmer-Expo és 7. Hortico Szakkiállítás Debrecenben A debreceni Farmer-Expo Szakkiállítást idén augusztus 17-20. között szervezzük a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának területén. A kiállításra kilátogatók már megszokhatták, hogy a Farmer-Expo-n átfogó képet kapnak az ágazat aktuális helyzetéről, megismerhetik a legújabb gépeket és technológiákat, tájékozódhatnak a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez kapcsolódó legfrissebb módszerekről, eszközökről. A V-Trade Kiállítások Kft. arra törekszik, hogy ebben az évben is a szakma egészének szóló fórumot szervezzen, ahol sikeres partnerkapcsolatok és üzletkötések születnek. A kiállításon részt vevő cégek a hazai gépforgalmazók és gépgyártók legjobbjaival versenyezhetnek, az ország egyik legnagyobb állattenyésztési kiállításán több száz állattenyésztővel találkozhatnak, a kertészeti szakma egyetlen önálló fórumán pedig a zöldség- és gyümölcstermesztők széles fajtakínálatát ismerhetik meg. Jelen lesznek továbbá a legújabb növényvédelmi technológiákat, vetőmag típusokat, valamint a termesztés és tárolás gépeit, berendezéseit gyártó és forgalmazó vállalkozások.

A Hortico Szakkiállítás keretein belül a termelők számára konferenciát rendezünk. Az integrált és az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztés helye a hazai kertészetben címmel. A színvonalas szakmai előadások minden évben több száz hallgatót vonzanak, így kiállítóink a konferencia résztvevőivel új üzleti kapcsolatokat alakíthatnak ki, valamint megismerhetik a helyi piac sajátosságait és a konkurenciát. A zöldségés gyümölcstermesztők mellett megjelennek a kertészethez kapcsolódóan a termesztő berendezéseket, a tárolás és csomagolás eszközeit valamint az öntözés és növényvédelem gépeit gyártó és forgalmazó cégek is. Idén tovább szeretnénk növelni a kisebb hazai élelmiszeripari kiállítók körét, hiszen a látogatók is egyre inkább tudatosan keresik a jó minőségű magyar élelmiszeripari termékeket. A cél a helyszíni értékesítés mellett természetesen a termékek széles körű megismertetése a fogyasztókkal, amire kiváló alkalom a napi többezres látogatottságú kiállításon való részvétel.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén is támogatjuk a kiállításon tartott partnertalálkozók szervezését, lehetőséget teremtve kiállítóinknak a még hatékonyabb kommunikációra. Ezen felül külföldi résztvevőkre is lehet számítani, lesz többek között ukrán-magyar üzletember találkozó és gazdacsoportok jelezték érkezésüket Romániából. A résztvevő cégek ebben az évben is több tízezer látogatónak mutathatják be termékeiket, szolgáltatásaikat, az augusztus 20-i hétvégén tehát ismét a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé lesz a főszerep. A rendezvénnyel kapcsolatban további információk olvashatók a www.farmerexpo.hu weboldalon. A Farmer-Expo és a Hortico Szakkiállítások, mint a szakma találkozási színhelye, kiváló üzleti lehetőségeket nyújtanak Önöknek. Vaszkó László Kiállítás Igazgató

A szakmai programokat tovább gazdagítja a tervezett méhészeti konferencia, a fiatal gazdák konferenciája és a szaktanácsadók számára a kiállítás keretében szervezett képzés.

Jelentkezés és bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. • Tel./fax: 52/436-012 • farmerexpo@farmerexpo.hu


HOZAM & ÉRTÉK

„Még keressük az utat…” avagy a Kelet-szlovákiai mezőgazdaság kihívásai a Szalánci-hegység árnyékában

Az AT Zemplén a szlovák Agro Trade Group leányvállalata. Az anyavállalat egyaránt foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával és gazdálkodással is. A cég résztulajdonosa és egyben vezetője Palágyi Sándor, aki termesztéstechnológiájuk rejtelmeibe, gazdálkodásuk nehézségeibe és a problémák megoldásának lehetőségeibe avatott be.

Palágyi Sándor Az AT Zemplén résztulajdonosa Idén töltötte be 40. életévét, gyermekkora óta élete a mezőgazdaság. Mára egy kisebb mezőgazdasági birodalom résztulajdonosa, vezetője és elsőszámú kritikusa is egyben. Mindent megtesz azért, hogy földjének igényeit kiszolgálja, de a teljes körű „ellátásért” cserébe elvárja, hogy a terméshozamok igazolják a termesztéstechnológia helyességét.


36 - 37

Sándor mezőgazdász család sarja, édesapja nyugdíjba vonulásáig, 40 évig volt igazgatója egy 9000 hektáros állami gazdaságnak. Gyermekkora óta foglalkozik növénytermesztéssel, iskolái is a földhöz kötik: mezőgazdasági szakközépiskolába járt, felsőfokú tanulmányait pedig a Nyitrai Főiskolán végezte mérnök szakon. 1995-ben diplomázott, ezután két évig – ahogy fogalmaz - kereste a helyét. 1998-ban csatlakozott az Agro Trade Rozsnyó-hoz, ahol eleinte üzletkötőként kereste a kenyerét. 2005-ig mezőgazdasági gépeket értékesített, majd amikor lehetősége nyílt rá, az anyavállalattal közösen vásárolt földeket, és lett az AT Zemplén résztulajdonosa. Az általa vezetett cég 95 százalékban növénytermesztéssel foglalkozik, de minimális részben mezőgazdasági gépeket is forgalmaznak. Feleségével – akivel egy 18 éves fiút és egy 12 éves lányt nevelnek – a főiskolán ismerkedett meg, ő is a társaságnál dolgozik gazdasági vonalon. Ahogy Sándor mondja: „Nála van a pénz, én meg költöm”. A cég 2005-ben vásárolt területeket a magyar határmenti Kazimír térségében (később terjeszkedtek Dúbravkára is). Itt eleinte állattenyésztéssel is foglalkoztak, több mint 1200 sertést számláló állományuk volt. Az alacsony felvásárlási árak azonban ellehetetlenítették a tenyésztést, így 2007-ben úgy döntöttek, felszámolják az állományt: „Minden évben 10 százalék mínuszt produkált a tenyésztésük. Hiába volt jó állományunk, ha a felvásárlási ár alacsonyabb volt, mint amennyibe nekünk került a tartásuk. Évente 150-200 ezer eurós veszteséget könyveltünk el, amit a növénytermesztéssel kellett kompenzálnunk” – emlékezik a kezdetekre. Azóta bebizonyosodott, hogy jól döntöttek, és ma már arra törekednek, hogy a több mint 2100 hektár szántó-

földön kizárólag piacerős növényeket neveljenek. Az anyacéghez hasonlóan ők is intenzív mezőgazdaságot folytatnak. A „rizikósabb” növényeket - mint például a repce – nem vetik túl nagy arányban, igyekeznek elosztani a kockázatot: ha valamelyik növénnyel probléma adódik, a másik tudja pótolni a veszteséget. Ennek megfelelően alakították ki fele-fele arányban az őszi és a tavaszi vetést. Ősszel körülbelül 350 hektáron repcét, 700 hektáron pedig búzát vetnek, és idén először 90 hektáron tritikálét is. Tavasszal 350-400 hektáron kukoricát, 150-200 hektáron tavaszi árpát, több mint 400 hektáron pedig szóját vetnek. Utóbbit az elmúlt néhány évben termesztik azért, mert alacsonyak a költségei, kiváló előveteménye a búzának, és az elmúlt két évben a felvásárlási ára is jól alakult.

A szélsőségek földje: Dúbravka és Kazimír Az AT Zemplén művelési területe gyakorlatilag két részre osztható: 50 százalék produktív, a többi 50 kevésbé produktív terület. Míg a dúbravkai 800 hektáron Kelet-Szlovákia legprogresszívabb, legjobb minőségű földjei találhatók, addig a Szalánci-hegység lábánál elhelyezkedő kazimíri 1400 hektár tele van kötött, nehéz talajokkal. Ráadásul az utóbbi időben igen szélsőséges az időjárás is: az elmúlt 4 évben minden előfordult itt. 2011 száraz év volt, de 2008, 2009 és 2010 rendkívül csapadékos. „2010 összességében volt katasztrofális. Egy év alatt 1278 mm csapadék hullott a mezőinkre, és aki mezőgazdasággal foglalkozik tudja, mit csinál ennyi víz a nehéz, kötött területeken. Nem tudott lefolyni, volt olyan terület, amit be se tudtunk vetni. Ami pedig már be volt vetve, azt sajnos

a víz nagyon megviselte. Kazimíren keresztülfolyik egy patak (mindenki más folyónak veszi), a Ronyva, ami a Szalánci-hegyekből jön és Magyarországra megy át. Voltak napok, amikor a patak miatt kétszer volt elöntve a területünk vízzel.” A szélsőségek 2011-ben sem kerülték el Kazimírt. Pedig eleinte pozitívan alakult minden, a növények szépek voltak. Májusban azonban beállt az aszály, június 23-án 16 órakor pedig érkezett egy olyan erős jégeső, ami a cégnek 300 ezer eurós kárt okozott. A kazimíri repcét szinte száz százalékban elpusztította, és a búzából is tönkretett 150-160 hektárt. A szójából sem maradt semmi, a növény azonban megmutatta erejét: szeptemberig olyan mértékben regenerálódott, hogy a majdnem lekaszált területről sikerült 2 tonnát betakarítani. Dúbravkán már könnyebb a talaj, de ez nem azt jelenti, hogy itt nincsenek gondok. 2010-ben például a magas talajvíz okozott galibát, ami a Latorca, Ondava és Ung folyók alkotta háromszög terhére róható. Ha ugyanis az egyik vízszintje emelkedik, akkor a másik kettőé is, és a talajt annyira latyakossá teszik, hogy gyakorlatilag művelhetetlenné válik.


HOZAM & ÉRTÉK

Emelkedő terméshozamok A nem túl ideális talaj és a szélsőséges időjárási körülmények ellenére az AT Zemplén által művelt területeken a terméshozamok emelkedő tendenciát mutatnak. Bár a kazimíri földeket szinte csődbe ment cégektől, elhanyagolt állapotban vásárolták, a hozamok évről évre pozitívabb képet mutatnak. A két területen összességében a búza 4,5-5 tonna körül alakul hektáronként, míg a repce stabil 2,7 tonnát produkál. „Ez ugyan a mai feltételekhez képest alacsonynak mondható, de a dúbravkai vidéken biztosan hozza a 3 tonnát. Haladunk felfelé, keressük az utat a technológiával, a vegyszerekkel, a műtrágyákkal, kutatjuk, miből tevődnek össze a földjeink, mit adjunk hozzá, hogy még jobb eredményeket érjünk el. Sokat invesztálunk a földbe, de egyelőre nem értük azt el, hogy amit beleteszünk, azt ki is tudjuk venni belőle termésben” – vallja be a szakember, aki hiszi, hogy amit az iskolákban tanítanak és ami a szakirodalomban le van írva, csak egy alap. Ahhoz, hogy még többet ki tudjanak hozni a földből, ismerni kell az összetételét, tudni kell, mi hiányzik belőle és azt meg kell adni neki. Ehhez Szlovákiában segítséget nyújt a Mezőgazdasági Minisztérium kontroll részlege is, ahol a növénytermesztés során felhasznált műtrágyák és vegyszerek minőségét és mennyiségét ellenőrzik, és ahol 10 évente ingyenesen vizsgálják be és elemzik a hozzájuk eljuttatott talajmintákat. Az AT Zemplén termőföldjeiről 3 évvel ezelőtt kiderült: igen savanyúak a talajok, nagyon rossz a ph-értékük. A talajminőség javítása érdekében a meszezés, és a Phylazonit baktériumtrágya alkalmazása mellett döntött a vállalat, valamint egy nyitrai céggel is felvették a kapcsolatot, akik ezután rendszeresen ellenőrzik majd a

talaj minőségének alakulását. Baktériummal ugyan korábban is kezelték a talajt, de Sándor szerint többfélét és rendszertelenül alkalmaztak. Ezúttal eldöntötték: kizárólag Phylazonitot fognak használni, és adnak legalább 3-4 évet a termésnek, hogy bizonyítson, és kiderüljön: jó irányba terelték-e termesztéstechnológiájukat. A baktériumok segítségére elsősorban a szármaradványok lebontásánál számítanak: „Mivel már nem foglalkozunk állattenyésztéssel, minden növényi rész kint marad a mezőn. Mi ezt bedolgozzuk a földbe, de főleg a búzánál, az árpánál és a kukoricánál nagyon nagy tömegű a szalma, rengeteg nitrogént kivesz a földből a lebontása. A kihívás az, hogy a hozzáadott nitrogént ne a lebomló szalma vegye ki a talajból, hanem a növény vegye fel magának. Itt látunk nagyon nagy fantáziát a Phylazonitban.”

Mennyiség és minőség a gépállományban is Mivel az anyacég és leányvállalata is foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával, a választás egyértelmű: Massey Ferguson és Challenger gépekkel dolgoznak a földeken is. Erőgépeik között fellelhető egy 340 lóerős Massey Ferguson, egy 300 lóerős Challenger, két 230 lóerős Challenger, egy 200 lóerős Massey Ferguson és egy 150 lóerős Massey Ferguson traktor is. Két Massey Ferguson és egy Challenger típusú kombájnnal rendelkeznek, és van két önjáró Tecnoma permetezőjük is. Az egyik 120 cm magas 24 méteres szárnyakkal, a másik pedig 140 cm magas, szintén 24 méteres szárnyakkal. A vetőgépek és egyéb talajművelő gépek tekintetében a Vaderstad márkát preferálják. A géppark része 2 db 4 méteres vetőgép, egy Top Down talajművelő, egy Carrier tarlóhántó tárcsa

és egy TerraDisc a Pöttingertől, valamint egy 6-os és egy 7-es eke szintén a Pöttingertől. A felsorolt gépek mellett akad az állományban műtrágyaszóró, és nemrég vásároltak egy meszező vontatógépet 12 méteres szárnyakkal, mely az új irány, vagyis a talajjavítás elengedhetetlen munkaeszköze. S hogy miért ez a hatalmas géppark? Sándor tapasztalatai szerint az extrém időjárási körülmények miatt nagyon lecsökken azoknak a napoknak a száma, amikor talajmunkákat tudnak végezni. Amikor alkalmas az idő, igyekeznek minél több munkát minél rövidebb idő alatt elvégezni. Így például aratáskor 8-9 kombájn is dolgozik egyszerre.


38 - 39

Ki korán vet, jól arat Bár a szakirodalom a különböző növénykultúrák vetési és aratási idejét is pontosan behatárolja, Palágyi Sándor úgy véli: az előírtakhoz képest mindent 7-10 nappal korábban kell elvetni. Búza esetében ez nagyjából szeptember 20-i kezdést jelent. Mivel csak őszi búzát vetnek, az elővetemény a terület 30-40 százalékán repce, 60-70 százalékban szója. Ez 2011-ben 350 hektár szóját, 150 hektár kukoricát és némi repcét jelentett. Az eltérő elővetemény eltérő talajelőkészítést tesz szükségessé. Amennyiben szója az elővetemény, betakarításkor deszikkálják egy totál herbiciddel, alacsonyan kaszálják, így minimális tarló marad. Aratás után egy tökéletesen „összeszedett” talaj marad, amit nagyon könnyű megdolgozni. Ennek megfelelően Sándor a szója után könnyű tárcsázást ír elő, melynek során maximum 10 centiméter mélységben mozgatják meg a földet. „A szójának van egy olyan tulajdonsága, hogy a szabadradikális nitrogént leköti a gyökeréhez, nagyon könnyűvé teszi a talajt, ezért a vetés nagyon jó a szója után” - mondja. „Kukorica után kicsit problémásabb, használunk zúzógépet is, ami a maradék kukoricát zúzza ös�sze. A Top Down géppel előkészítjük a földet, majd még egyszer használjuk keresztbe művelésre, és úgy vetünk.” – teszi hozzá. Ha a búzát megelőző évben repcét vetettek, a betakarítását követően tarlóhántást végeznek 5-6 centiméter mélységben. Utána következik a Top Down művelés, majd azt követően a vetés. A cég Vaderstadt vetőgépei C típusúak, azaz kombinált gépek, műtrágya adagolásra is alkalmasak. Így a vetéssel egymenetben Ammofosz márkájú nitrogén műtrágyát juttatnak ki a búza

alá másfél, a repce alá 2 mázsa körüli mennyiségben. A vetés során a Saatbau Linz termékeit, az Antoniust, Augustust, Saturnust kedvelik, de idén kipróbáltak lengyel vetőmagokat is. A kazimíri területeken szinte kizárólag „bajuszos” búzát vetnek, ott ugyanis a hegy közelsége miatt elég nagy lehet a vadkár, ami ellen védekezni kell. Dúbravkán ilyen probléma nem áll fenn. Az ősz folyamán még egyszer sor kerül műtrágyázásra, akkor a búzára 1 mázsa Močovina kerül. Ebben 46 százalék nagyon hosszú lebontású nitrogén van. Ezt a lehetőséget a Szlovákiában gazdálkodó németektől „lesték el”, akik emellett a DAM-ot is használják, ami folyékony 39%-os nitrogén. A búzát tavasszal nem permetezik, február vége, március eleje táján kap viszont kéntartalmú nitrogén műtrágyát hektáronként másfél mázsa mennyiségben. Utána már a betegségek ellen permeteznek - két részletben. Többnyire a BASF-től beszerzett permetező szerhez saját igényeik szerint kialakított levéltrágyát adagolnak. Kétfajta levéltrágyát használnak, az egyik a mikro, ebben nincs nitrogén, csak foszfor, kálium és egyéb ásványi anyagok. Ez a kezelés ellenállóbbá teszi a növényt, jobban fogja tűrni a szárazságot vagy a megnövekedett vízmennyiséget. A másik az energia típusú levéltrágya, melynek nagyobb része nitrogén, de van benne kálium is, amit a növény a levelein keresztül tud felvenni. Ezzel a kezeléssel a nitrogénhiány pótolható és a minőség is javítható. Stresszoldásra kétszer használnak Tonikot, ez a műtrágya felvételét is megkönnyíti. Ezzel a termesztéstechnológiával a búza esetében igen jó évet zárt az AT Zemplén 2011-ben, Dubravka területén 5,7-7,5 tonna között arattak. Kazimírnél – a jégesővel sújtott 160 hektártól eltekintve - átlagosan 4,5 tonna körül alakult a terméshozam. A két udvar

összesen stabil 5-5,5 tonnát szokott produkálni, ez az átlag 2011-ben 4,78 tonna volt. Ezzel a kezeléssel a nitrogénhiány pótolható és a minőség is javítható. Stresszoldásra kétszer használnak Tonikot, ez a műtrágya felvételét is megkönnyíti.

„Olcsóbb a fékezés, mint a pumpálás” A repce esetében az „olcsóbb a fékezés, mint a pumpálás” alapelvet követik, ami azt jelenti, hogy már augusztus 10. körül vetnek, nem várják meg az általában javasolt 20-i dátumot. A vetés előtt tarlóhántással készítik elő a talajt, ezt követi a szántás, amit Vaderstadt Carrier tárcsával dolgoznak el. A szántás után 24 órán belül igyekeznek lezárni a talajt, és ezután kezdik a vetést. Amennyiben nagyon szárazak a viszonyok, vetés után hengerelik is a földet. A búzához hasonlóan a repce esetében is alkalmaznak óvatos alapműtrágyázást, a cél az, hogy a növény induljon fejlődésnek, de ősszel ne legyen túladagolva. Késő ősszel 1,5 mázsa Močovina következik, ahogy a búzánál, a repcénél is bevált az extra nitrogén. Vetőmagok tekintetében az utóbbi években Pioneer és KWS hibrideket használnak. Pioneerből törpe és féltörpe hibrideket fele-fele arányban vetnek.


HOZAM & ÉRTÉK

Vetés után kétszer végeznek őszi herbicid permetezést. Először a tarló felnövése ellen, ezt akkor végzik, amikor a növény már kidugta a fejét. Másodszor a gyomok ellen fújnak. A tarló és a gyomok elleni védekezést igyekeznek egy lépésben végezni, de mivel egy száraz ősszel nehezebben jön a tarló, és kön�nyebben a gyom, előfordul, hogy kétszer kell a parcellába menni. A védekezésre többnyire a BASF (Butisan Star, Galera Ősz) és a Bayer szereit használják, minden fajtát az előírt dózisban. A gombás betegségek ellen ősszel kap egy fungicid kezelést is a növény, ami egyben retardáló anyag is. Erre a célra a BASF Caramba termékét használják, ami visszafogja a repcét, jobban begyökeresedik, nem magasságba megy, hanem szélességbe.

Tavasszal műtrágyázás és permetezés következik. Ahogy a búzánál, úgy a repce esetében is főleg nitrogén és kéntartalmú műtrágyát tesznek ki, de itt már 2 mázsa/hektár dózisban. Ezt követően levéltrágyával kiegészített permetszerrel kezelik. Kétszer használnak még stresszoldásra Tonikot, ami a műtrágya felvételét könnyíti meg. Kártevők ellen a repcében tavaly nem kellett védekezni. Virágzáskor Karate Zeonnal (Syngenta) kezelték a növényt, és az ki tudta védeni a bogarakat. Sándor tapasztalatai szerint számottevő kártevőre akkor kell számítani, amikor csapadékosabb az év. Szárazabb időben nem okoznak különösebb problémát.

Betakarítás Betakarításhoz a szomszédos leányvállalatok biztosítanak plusz kombájnokat, így az AT Zemplén 7-8 kombájnnal tudja megkezdeni a munkát július 10-e körül. A búzát a repce betakarítása után folyamatosan aratják. „Mivel nagy a terület, nem szokott egyszerre minden beérni. Van elég idő arra, hogy nyugodtan be tudjuk takarítani. Az utóbbi 3-4 évben az aratást mindig megszakítja egy hét eső. Ezért igyekszünk minél többet betakarítani addig, amíg nem jön a csapadék” – ecseteli a cég vezetője. Az elmúlt években 8-10 ezer tonna befogadására alkalmas raktárépülettel bővült a dúbravkai telep, itt szárító és tisztító is működik. Sándor vallja, hogy érdemesebb a növény egy részét leszárítani, és így biztosan jó minőségű marad, minthogy megvárja míg a földeken szárad le, de megkockáztatja, hogy elázik és ezáltal romlik a minősége. A rövid idő alatt minél több munka elvégzésének elvéhez alkalmazkodva az elmúlt 2 évben átrakodó kocsikat is vásároltak. Így a kombájnok menet

közben ürítenek, és a szállító járművek hordják a raktárba. A feldolgozás teljes egészében a dúbravkai telepen zajlik, így a kazimíri részről át kell szállítani a terményt a 40 kilométerre található Dúbravkára. 2011-ben a kazimíri földeket fehér tengerré változtatta a jégeső, ennek ellenére kaszálás után 1,8 tonna repcét ös�sze tudtak szedni rajta. Ebből kiindulva - Sándor szerint - ha nem lett volna a jégeső, akár 4 tonnát is arathattak volna hektáronként. Dúbravkán nem volt jég, ott a repce a leírt termesztéstechnológia mellett 3,5 tonnát produkált. A repce értékesítése során Szlovákiában az olajtartalmat egyelőre nem figyelik, mert az értékesítés során a felvásárlók nem kíváncsiak rá, az árat nem befolyásolja. Ennek ellenére a vállalat igyekszik mindig jó minőségű, a legmagasabb olajtartalmat ígérő magokat vásárolni. Így ha időközben változnak a felvásárlási feltételek, akkor is meg tudnak majd felelni. A vetőmagok, műtrágyák és növény-védőszerek kiválasztásakor fontos szempont, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket kínáló forgalmazó termékét válasszák. Mivel az anyavállalat nagy területen gazdálkodik, nagy tételben könnyebb jó feltételekkel üzletet kötni. A kedvező ár azonban buktatókat is takar. Az Agro Trade Group földjei a Magas Tátrától a Dunáig helyezkednek el, és nem biztos, hogy adott vetőmag az ország minden pontján ugyanolyan jól teljesít. Ezt figyelembe véve a központi vásárlás csak az alap, de a saját területén mindenki a föld igényeihez alakítja a rendelését. A mozgástér mindenesetre megvan.


40 - 41

BIZAKODVA tekint 2012-re Az idei év egyelőre jól alakul az AT Zemplén területein: szépek a vetések, a hullott csapadékmennyiség is kedvező volt (áprilisban 50-57, májusban közel 50 mm hullott). Ezzel Sándor teljesen elégedett, mert az időjárás mostani arca szerint idén nem kell szélsőséges viszonyokra számítani. Bár Nyugat-Szlovákiában, a Szalánci-hegység túloldalán az extrém időjárási körülmények miatt máris rossznak mutatkozik a termés, a hegy innenső oldalán nagyon szépen alakul. Sándor tapasztalatai szerint az ő termőföldjeiknek jobban megfelel a száraz év. A nehéz, kötött talajon ugyanis a vízzel nem tudnak mit kezdeni. A száraz évben viszont az a kis nedvesség a talajban jobban le van kötve, ami megmarad, azt a növények jobban fel tudják venni. Nagy reményekkel állnak tehát a táblák előtt, de a tapasztalat nem hagyja, hogy elbízzák magukat. „Tavaly is minden szép volt, de az időjárás bebizonyította, hogy 5-10 perc alatt tönkre tudja tenni az egész éves igyekezetet. Eddig az év jól néz ki, szárazabb ugyan, de pár milliméter csapadék már esett. A 400 hektár repcéből is csak 50 hektárt kellett kiszántani, a többi -ami megmaradt,- nagyon szépen néz ki. Kártevők és betegségek sem bántották eddig. A búza betakarítása még nagyon messze van, de az aszály ellenére eddig nagyon szépek a vetések. Az elvárások megvannak, de meglátjuk, hogy mi lesz” – mondja a gazdálkodó, aki nyilvánvalóan nem iszik előre a medve bőrére.

Az AT Zemplén filozófiája „Mi gazdák vagyunk, szeretjük a földet, szeretünk rajta gazdálkodni. Hál’ Istennek megvan a lehetőségünk, hogy a kockázatot el tudjuk osztani. Üzletelünk és dolgozunk is a földön. Amit tudunk, maximálisan megadjuk a földnek” – szögezi le Sándor, aki az Agro Trade Group tagjaként nem híve az extenzív gazdálkodásnak. „Ha már megvan ez a föld, csináljuk maximálisan, amit meg kell rajta csinálni. Azzal, hogy az egyik oldalon megadjuk a földnek, amire szüksége van, bízunk abban, hogy meghálálja majd. Többnyire be is szokott jönni. Mindenből a legjobbat, a maximálisat választjuk. Mert ha nagyok az elvárásaink, azért tenni is kell. Egyelőre ahhoz képest, amennyit a földbe invesztáltunk, még nem kaptuk meg a száz százalékot. De keressük az utat, és remélem, hogy valójában már rá is léptünk a megfelelőre.” Kocsis Kinga


HOZAM & ÉRTÉK

A beforgatott jövő

Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek MEGJELENT a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörőnek szánt könyve, A beforgatott jövő. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. Az alapszintű talajbiológiai ismeretek megszerzésében is segítséget nyújtó kötetbe Ön is belelapozhat a www. bakteriumtragya.hu/konyv weboldalon. A könyv többek között megvásárolható a 2012-es év valamennyi jelentősebb mezőgazdasági kiállításán a Phylazonit Kft. standjain. További információ: 06 (20) 275 5299.

Magazinunk következő számaiban rendszeresen megjelentetjük a könyv egyes fejezeteit. „A termőtalaj a növénytermesztés, ezáltal az emberi élet alapja De tudjuk-e valójában, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Ismerjük-e a termelés sikerét meghatározó alapvető összefüggéseket? Megőrizhető-e hosszú távon talajaink termékenysége? Könyvünk segít a talaj életének megismerésében és megértésében: közérthetően bemutatja, milyen kölcsönhatások működnek a termőföld és a termesztett növények között, egyben feltárja, hogyan folytatható intenzív, mégis környezetkímélő gazdálkodás. A megfelelő talajélet kialakítása, a talaj termékenységének megőrzése napjainkra a fenntartható növénytermesztés meghatározó tényezőjévé vált. Ehhez nyújt megoldást a baktériumtrágyázáson alapuló tápanyag-utánpótlás. A tudományos ismereteken túl gyakorlati tapasztalatokon keresztül szeretnénk hasznos és alkalmazható tudást nyújtani a rutinos és kezdő gazdálkodók részére egyaránt. Célunk az, hogy segítsünk eredményesebbé tenni a mezőgazdasági termelést.”

Szakmai közreműködők: Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Szécsi Árpád, Zászlós Tibor Illusztráció: Nagy Diána


42 - 43

A talaj,

mint a fenntartható növénytermesztés közege A talajok fizikai tulajdonságainak fontossága A talajok szemcseösszetétele, szerkezetessége • Talajszerkezet A talajok három különböző halmazállapotú fázisból (szilárd, légnemű és folyadék) állnak. A szilárd fázisában igen sokféle méretű komponens található, a különböző nagyságú talajszemcsék mennyisége, illetve részaránya döntően befolyásolja a talaj sajátosságait. Alapvetően más feltételek alakulnak ki a talajban akkor, ha például durva homokszemcsék, vagy ha az igen kisméretű kolloidrészecskék dominálnak. A talajszemcsék mérete között fokozatos és folyamatos az átmenet, a fizikai sajátosságok viszont bizonyos mérethatárok fölött és alatt ugrásszerűen változnak. A talaj szerkezetének minősége függ a szerkezeti egységek alakjától, mennyiségétől és a szerkezet vízzel és mechanikai hatásokkal szembeni ellenálló képességétől. Az aggregátumokon (sok talajszemcse által alkotott nagyobb részecskék) belüli és a közöttük kialakult hézagok többsége összeköttetésben van egymással. Ezt a pórusteret részben víz, részben levegő tölti ki. A talajaggregátumok egyesülésével jön létre a földművelési szempontból legértékesebb, tartósan morzsás talajszerkezet. A talajmorzsáknak elsősorban a víz fizikai és kémiai romboló hatásával szemben kell elég tartósnak lenniük, ennek elér��sében legtöbbször a biológiai és a kémiai kötőanyagok segítenek. A morzsás szerkezet növeli a talaj víztároló képességét, javítja a leve1. ábra. A talaj szerkezete 1. levegő, 2. porszemcse, 3. gyökér gyökérszőrökkel, 4. kolloid ragasztóanyag (agyag, humusz, más szerves anyagok), 5. homokszemcse

gőgazdálkodását, kedvezőbb feltételeket teremt a mikrobiológiai folyamatokhoz és a növények tápanyagfelvételéhez. Ezzel szemben a poros, tömődött talajszerkezet egyedi részecskékből épül fel. A túl szorosan illeszkedő részecskék közötti térben meglehetősen levegőtlen körülmények alakulnak ki a növény számára.

A szemcsék közötti tér, a levegő- és víztartalom • Talajnedvesség A talaj pórusterének a nedvesség által el nem foglalt részét levegő tölti ki. A levegőtartalom állandóan változik: átnedvesedéskor a pórusok egy részéből a víz kiszorítja a levegőt, a száradó talajban pedig fokozatosan nő a levegő térfogata. A talajlevegőnek fontos szerepe van a növény oxigénellátása, illetve egyes biológiai és kémiai folyamatok intenzitása szempontjából. Fő komponensei: nitrogén, oxigén, szén-dioxid és vízgőz. A talaj a hőenergia legnagyobb részét a Nap sugárzó energiájából nyeri. A felszínre jutó fénysugárzás zömét a talaj elnyeli, kis részét visszaveri. Annál többet nyel el a talaj a sugárzásból, minél sötétebb a színe. A nagyobb víztartalmú agyagtalajokban ugyanaz a hőmennyiség kisebb felmelegedést okoz, mint a kevesebb nedvességet tartalmazó homoktalajokon. Így a homoktalajok gyorsabban, az agyagtalajok pedig lassabban melegednek fel. Ezért tartotta az egykori tapasztalat a homoktalajokat „meleg”, az agyagtalajokat pedig „hideg” talajnak.


HOZAM & ÉRTÉK

A talajok kémiai tulajdonságai és a talajfunkciók A humusz és a szerves anyagok • a talajtermékenység kulcsa A talajban található szerves anyagokat a következő nagy csoportok alkotják: • a talaj élőlényei, és a növények talajban található gyökerei, • az elhalt növényi és állati maradványok, • a maradványok lebomlása során felszabadult és újraképződött vegyületek. A szerves maradványok átalakulása bonyolult lebontó és építő mikrobiális folyamatok, és az ezeket kísérő biokémiai reakciók eredménye. A lebontás során a nagy molekulájú vegyületeket a mikroorganizmusok kisebb vegyületekre szabdalják, majd végül szén-dioxiddá és vízzé alakítják. A nehezen bontható vegyületek összekapcsolódnak nitrogéntartalmú anyagokkal. Az így létrejövő nagy molekulájú, széntartalmukból kifolyólag sötét színű, viszonylag stabil vegyületeket nevezzük humusznak. A talajban található humusz felosztható valódi és nem valódi humuszanyagokra. Valódi humuszanyagok alatt értjük a fulvosavat, a huminsavat és a humint. Ezek széntartalmukban, és ezáltal kémiai oldhatóságukban különböznek egymástól. A nem valódi humuszanyagok csoportjába ezzel szemben fehérjék, szénhidrátok, szerves savak, lignin és zsírok tartoznak, olyan anyagok te2. ábra. A szerves anyag bomlása és a humuszképződés 1. növényi és állati maradványok, 2. talajlakó állatok (aprítás, megbontás), 3. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (lebontás, humifikálódás, ásványosodás), 4. humusz, 5. baktériumok (ásványosodás), 6. ásványi tápanyagok és növényi felvételük

hát, amelyek a humuszképződés során hozzákapcsolódnak a humusz alapvegyületeihez. A talaj mikrofaunája a humuszvegyületekkel táplálkozik, a vegyületek egy része eközben teljesen lebomlik, további részek pedig kisebb-nagyobb mértékben módosulnak. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltenek be az enzimek. A könnyen bontható szerves anyagokból optimális feltételek között gyorsan felszabadulnak, és ásványi formákká alakulnak a tápelemek (például a nitrogén). A szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talajban az energia raktározását, a mállás és a lebomlás során felszabaduló tápanyagok és a víz megtartását, az élőlények számára legkedvezőbb környezet kialakítását, a morzsás szerkezet létrehozását. Ennek oka egyrészt az, hogy a humuszanyagok tömegükhöz képest igen nagy felülettel rendelkeznek, amelyen a víz és a tápelemek képesek megkötődni a talajon belül, innen pedig hozzáférhetőek a növények számára. Az egyes talajszemcséket összeragasztva pedig javítják a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszik azt. Mindezt akkor értjük meg igazán, ha összehasonlítjuk a humuszt nem tartalmazó homokot egy humuszos talajjal: a homokban gyorsan kiszáradnak a növények, és tápelemben szegény, hisz nincs benne ezek tárolására alkalmas anyag. De a homokban a szerves maradványok is nehezebben bomlanak le, mert hiányzik belőle a humusz, és az abból táplálkozó mikroorganizmusok sokasága. Szármaradványok és szén­körforgalom • Lebontás és újraalakulás A betakarítást követően a szántóföldön maradó szármaradványok értékes anyagokat jelentenek a talajokban. Amennyiben lebomlanak, egyrészt a talaj humusztartalmát gyarapítják, másrészt pedig tápelemek szabadulnak fel belőlük. Ha viszont nem kezdenek el kellő gyorsasággal lebomlani, nehezítik a következő növényi kultúra számára szükséges talajművelési és vetési műveleteket. Képzeljünk el egy kukorica-, vagy napraforgószárakkal borított talajfelszínt: szinte alig művelhető, amíg ezek jelentős része le nem bomlott. A lebontási folyamatok jelentős mértékben gyorsíthatók baktériumtrágyák kijuttatásával, amelyek a szármaradványokat különböző enzimek segítségével lebontani képes baktériumtörzseket is tartalmaznak. A szármaradványok lebontása fokozatosan történik az időben előrehaladva, a lebomlásban lévő maradványok pedig olyan méretcsökkenésen mennek át, amely végén már kevésbé jelentenek nehézséget a talajművelés során. Ezzel párhuzamosan javítják a talajszerkezetet is. A talaj felszíni rétegébe (10–15 cm) bedolgozott növényi maradványoknak (mulcsnak) kedvező hatása van a talajok víztartalmának megőrzésében, és a gyo-


44 - 45

A pentozán hatás

Pentozán hatás alatt azt értjük, amikor a talajba dolgozott magas széntartalmú szármaradványok lebontása akadozik, nem a megfelelő ütemben zajlik. Ennek oka a lebontást akadályozó átmeneti nitrogénhiány. A talajban ugyanis az optimális szervesanyag-lebontó folyamatokhoz a C:N aránynak általában 25:1-nél kisebbnek kell lennie. Csak ebben az esetben biztosított, hogy a mikroorganizmusok a lebontás közben a felszabaduló szenet (cukrok és fehérjék, azaz C- és N-forrást adó anyagok formájában) a testükbe építsék. Ha kevés a talajban a nitrogén ehhez a folyamathoz, akkor a mikroorganizmusok képesek elvonni a talajban lévő ásványi nitrogént a növényektől, akadályozva, nem pedig segítve ezzel a sikeres növénytermesztést. A pentozán hatás már régóta ismert jelenség, ez a magyarázata annak is, hogy miért nem célszerű éretlen istállótrágyát juttatni a talajba. A még éretlen istállótrágyában ugyanis lebontatlan formában vannak jelen a nagy széntartalmú molekulák, amelyek lebontása, ásványosítása során a mikroorganizmusok elvonják a talajban lévő nitrogént a növények elől. Ennek kivédésére célszerű az istállótrágyázást baktériumtrágyázással egybekötni. A pentozán hatás kiküszöbölésére fejlesztették ki azokat a mikrobiális készítményeket, amelyek egyaránt tartalmaznak cellulózbontásért felelős, illetve a légköri nitrogént megkötni képes baktériumtenyészeteket. Az előbbi csoportba tartozó baktériumok felgyorsítják a szár- és gyökérmaradványok bontását, lerövidítve az ehhez szükséges nitrogénigényes időszakot. Ha ezek mellett nitrogénkötő baktériumtenyészeteket is juttatunk a talajba, azok a légköri nitrogén megkötésén keresztül növelik a talaj nitrogénkészletét, így fedezik a szármaradvány-bontáshoz szükséges nitrogént, és ráadásul optimális esetben még a növény kezdeti növekedéséhez is rendelkezésre fog állni az így létrejött tápelemtőke.

mokkal szembeni küzdelemben. A mulcshagyó talajművelés, és a baktériumtrágyázással gyorsított szármaradvány-bontás tehát nemhogy nem zárja ki, hanem épp ellenkezőleg, erősíti egymás hatását. A szármaradványok intenzívebb bomlása hozzájárul a mulcsréteg kialakulásához.

„Az enzimek olyan fehérjék, amelyek az élő sejtekben végbemenő kémiai folyamatokat gyorsítják.”

A bontási folyamatokban szén-dioxid, víz, energia és ásványi sók keletkeznek. A szén körforgása szempontjából a keletkező szén-dioxidot kell kiemelni, hiszen ez a légkörbe távozva ismét a növények rendelkezésére fog állni a fotoszintézishez. A szén körforgása természetes körülmények között lassú folyamat, hiszen a szerves anyagok lebomlása során a szén igen hosszú ideig marad megkötve a humuszban. A talajművelési eljárások eredményeképpen oxigénnel

A humusz-elmélet

dúsul fel a talaj, ez pedig felgyorsítja az oxidációs folyamatokat, amelyek hatására viszonylag rövid idő alatt felszabadul a humusz széntartalma, azaz a humusz e folyamatban lebomlik. Ezzel magyarázható, hogy ahol van rendszeres szervesanyag-utánpótlás, mint például a lombhullató erdők esetében, ott a lebontóképesség nem tud lépést tartani a nagy mennyiségű szerves anyaggal, ezért magas lesz az adott talaj humusztartalma is. Nitrogén a talajban • Szerves anyagból szerves anyag A nitrogén – amint azt az előző fejezetekben is láttuk – a legfontosabb növényi tápelem, de ha a többi tápelem hiányban van, akkor önmagában nem elegendő a növény zavartalan fejlődéséhez. A vegetatív növekedést elsődlegesen meghatározó tápelemként a nitrogénnek köszönhető a növények zöldtömeg-képzése. Termesztett növényeink termésszintjét a harmonikus tápelemellátás biztosítja, a tápelemek közül pedig legnagyobb mennyiségben a nitrogén szükséges a növények számára. Fontos, hogy a termésképzés szem-

Az ókori Egyiptomból származó források is beszámolnak olyan megfigyelésekről, hogy a talajnak van egy sötét színű alkotórésze, amely jelentősen befolyásolja termékenységét. A középkorban ezért misztikus erőt tulajdonítottak ennek az anyagnak. A XIX. század első felében még inkább a humuszra terelődött a figyelem, Albrecht Thaer nevéhez kötődik a humuszelmélet, ő azt hirdette, hogy humusz nélkül nem tudnak táplálkozni a növények. Ezt megdöntötte Justus von Liebig felismerése a növények ásványi táplálkozásáról, ugyanakkor ma is igaz, hogy mind a mikroelemek, mind a humusz jelentősen hozzájárul a talajtermékenységhez.


HOZAM & ÉRTÉK

„A talaj szervesnitrogén-tartalma a mikroszervezetek tevékenysége révén alakul át felvehető, szervetlen nitrogénné.”

„A növények nitrogénellátásában a biológiai úton megkötött légköri nitrogénnek is fontos szerepe van.”

pontjából jelentős időszakokban elegendő – a növény számára felvehető – nitrogén álljon rendelkezésre. Ezt szolgálja például az őszi búza nitrogén fejtrágyázása esetében a három-négy részre osztott nitrogéntrágyázás. A kielégítő nitrogénellátottság tehát a növények hozamának legfontosabb alapfeltétele. Hiányában nem képződik fehérje, a növények elsárgulnak és fejletlenek maradnak, ami csökkenti a termés mennyiségét és minőségét is. A talajok összes nitrogéntartalma 0,02–0,4 tömegszázalék között ingadozhat. A művelt rétegben az összes nitrogénnek több mint 95 százaléka szerves kötésben van jelen, ennek mennyisége a humusztartalommal arányos. A növények a talaj összes nitrogéntartalmának azonban csak tört részét képesek hasznosítani. Ezek a szervetlen nitrogénformák, a nitrát (NO3−) és az ammónium (NH4+). A talaj szervesnitrogén-tartalma a mikroszervezetek tevékenysége révén alakul át szervetlen nitrogénné. A szerves anyagok lebomlását, és a szerves nitrogénvegyületek átalakulását szervetlen formákká mineralizációnak (ásványosodásnak) nevezzük. Ennek során a nitrogén mobilizálódik, a növények számára hasznosíthatóvá válik. A növények nitrogénellátásában ugyanakkor a légköri nitrogénnek is fontos szerepe van. A levegő nitrogénjét a növények nem tudják közvetlenül hasz-

nosítani, csak a mikroszervezetek közreműködésével válik hozzáférhetővé, amelyek képesek ennek biológiai úton történő megkötésére. Ilyen mikroszervezetek megtalálhatók a pillangósvirágú növények (lucerna, borsó, szójabab, bab) gyökérgümőin, de baktériumtrágya formájában minden növényi kultúrába bevihetőek szabadon élő nitrogénkötők. A nagy növényi igény miatt nincs realitása a nitrogénműtrágyák teljes nélkülözésének, azok túlzott használata azonban környezeti szempontból negatív hatásokhoz vezethet: nitrát kimosódás a talajvízbe, ammónia és nitrogén-oxid emisszió a légkörbe, mely erősíti az üvegházhatást. Ezért fontos szerep jut a műtrágyák mellett az olyan környezetkímélő nitrogéntrágyázási módszereknek, mint az előbb említett baktériumtrágyák.

3. ábra. A nitrogén körforgása a talajban 1. légköri nitrogén, 2. szabadon élő nitrogénkötő baktériumok, 3. oldott nitrát és ammónium, 4. növényi nitrogénfelvétel, 5. állat, 6. szerves trágya, 7. növényi és állati maradványok, 8. gyökérgümő nitrogénkötő baktériumokkal, 9. nitrogénműtrágya, 10. baktériumtrágya, 11. ionizált légköri nitrogén, 12. pillangós virágú növény. nitrogénnyereség, nitrogénveszteség

Foszfor a talajban • ÁSVÁNYOSÍTJÁK a mikroorganizmusok A foszfor elsődlegesen a növények generatív fejlődését, így termésképzését határozza meg, továbbá jelentősen hat a gyökérképződésre is. A szárazság okozta stresszhelyzetekben felértékelődik annak jelentősége is, hogy a megfelelő foszforellátottság javítja a vízhasznosulást, bizonyos határig ellensúlyozza tehát a szárazság kedvezőtlen hatását. Továbbá jelentős energiaforrást jelent, hiszen megtalálható minden energiahordozó molekulában. Hiányában gátolt a gyökérfejlődés és a lombképződés, a gabonafélék gyengén bokrosodnak, ritkulnak. A gyengébb gyökérfejlődés megnehezíti a tápelemek és a víz felvételét, így romlik a termés mennyisége és minősége, valamint a növény betegségekkel szembeni ellenálló képessége. A foszfor a talajban szerves és szervetlen kötésben fordul elő. A két frakció aránya változó, többnyire azonban 50–50%. A szerves kötésű foszfor legnagyobb része egy összetett, úgynevezett fitinszerű anyag, a másik része pedig a humuszanyagokhoz kötve van jelen. A talaj pillanatnyi felvehető foszfortartalma alig haladja meg a növények számára egy vegetációs időszak alatt szükséges mennyiség 1%-át. A szerves foszfor ásványosodásának üteme lassú, a mikroorganizmusok tevékenysége által azonban jelentősen gyorsítható. A műtrágyákkal a talajba juttatott foszfor a talajban viszonylag gyorsan lekötődik, nehezebben oldható kémiai formákká alakul. Meszes talajokban kalcium-foszfátok, savanyú talajokban vas- és alumínium-foszfátok képződhetnek.


46 - 47

Ebből az is következik, hogy a műtrágya formájában kijuttatott foszfor hatóanyag csak részben hasznosul. Több gazdálkodó is beszámolt olyan tapasztalatról, hogy a talajvizsgálat szerint jó, megfelelő foszforellátottságú a területe, mégis foszforhiányosak a termesztett növények. Ez azzal magyarázható, hogy a foszfor a növények számára nem felvehető formában van jelen, amit a jelenleg is rendelkezésre álló baktériumtrágyázással orvosolhatunk. Kálium a talajban • Felszabadul a szármaradványokból is A kálium jelentős mértékben meghatározza a növények vízgazdálkodását, a jó káliumellátottság előnyei így főleg aszályos években érvényesülnek. Hiányában gátolt a növekedés, a nitrogén és a foszfor beépülése, a szénhidrá­tok – azaz például a cukor, a keményítő, a nyersrost – képződése. Emiatt romlik a minőség, a télállóság, a betegség-ellenállóság és főként a szárazságtűrés. A nagy kvarctartalmú homoktalajok és a szerves talajok (láptalajok) káliumban szegények, a szikes talajok ezzel szemben nagy káliumtartalmúak. A talajban lévő kálium nagyrészt a szilikátokban kötve található, ezért az agyagtartalom növekedésével növekszik a káliumtartalom. Így például viszonylag magas a csernozjom és a réti talajok ese-

4. ábra. A foszfor körforgása a talajban 1. foszforműtrágya, 2. baktériumtrágya, 3. növényi és állati maradványok, 4. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (foszformobilizálás), 5. humuszanyagok, 6. elsődleges ásványok, 7. vízoldhatatlan foszforvegyületek, másodlagos foszfátok, 8. oldott dihidrogén-foszfát (H2PO4−) és hidrogén-foszfát (HPO42−). foszfornyereség, foszforveszteség

tében. A növények számára csak a talajoldatban, illetve a talajkolloidok felületén ionos formában lévő kálium felvehető. Az agyagásványokban gyakran nagy mennyiségű kálium kötődik meg, ez azonban nem hozzáférhető a növények számára. A talajoldat káliumtartalma és a kicserélhető káliumtartalom között viszonylag gyorsan beáll az egyensúly, a tartalékformákból viszont csak nagyon lassan jut oldatba újabb kálium, ugyanakkor a műtrágyával a talajba vitt kálium egy része szintén lekötődik. Ennek során a káliumionok meghatározott agyagásványok rétegrácsai közé épülnek be, és bár a talajban vannak, nem felvehetőek a növény számára. A talaj káliumtartalmának növelésében a műtrágyázás mellett jelentékeny szerepet játszanak a szerves maradványokat elbontó baktériumok, amelyek akár évi 100 kg/ ha káliumot mobilizálnak. A szármaradványok – különösen a kukoricaszár – jelentős mennyiségű káliumot tartalmaznak, mivel a növény által felvett káliumnak számottevő része a szárba épül be. A szárban a káliumnak fontos szerepe van a szilárdság kialakításában és a vízháztartás szabályozásában. A táblán maradt szármaradványok ezért fontos káliumforrásnak tekinthetők.

5. ábra. A kálium körforgása a talajban 1. káliumműtrágya, 2. baktériumtrágya, 3. növényi és állati maradványok, 4. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (káliumfelszabadítás), 5. humuszanyagok, 6. agyagásványokban kötött kálium, 7. kicserélhető kálium a talajkolloidok felszínén, 8. oldott kálium (K+). káliumnyereség, káliumveszteség


HOZAM & ÉRTÉK

1. táblázat. Növények tápanyagigénye A főbb termesztett növények nitrogén- (N), foszfor- (P2O5) és kálium- (K2O) igénye kilogrammban megadva 1 t terméshez (magában foglalva a hozzátartozó szármaradványokat) N

P2O5

K2O

őszi búza

25

11

18

őszi árpa

27

10

26

tavaszi árpa

24

10

22

szemes kukorica

22

9

20

napraforgó

46

30

80

repce

50

30

80

borsó

60

15

40

lucerna

25

7

20

silókukorica

3,5

1,5

4

Tehát hiába van meg valamennyi enzim és vitamin a szervezetben, ha azokat nem tudja aktiválni a megfelelő mikroelem. A baktériumok, a gombák, illetve a növényi gyökér is szerves savak kiválasztásával képes oldani, így a növény számára is felvehetővé tenni a talajban lévő mikroelemeket. Ennek is feltétele azonban a megfelelő talajállapot (például a víztartalom) és a megfelelő talajélet. Vannak olyan mikroelemek, amelyek felvehetőségét egy másik elem nagyobb mennyiségben való jelenléte gátolhatja. Ilyenkor relatív hiányról beszélünk, a megoldást pedig az adott mikroelem mennyiségének növelése jelenti. Példák erre az antagonizmusnak nevezett jelenségre: foszfor indukálta cinkhiány, kálium indukálta magnézium-, vagy kalciumhiány. A növények jó mikroelem-tápláltsági állapota ahhoz is hozzájárul, hogy azok állati, illetve humán elfogyasztásával az élelmiszerláncba is elegendő mennyiségű mikroelem kerüljön. Ez kiemelten fontos az egészséges élelmiszerek előállításának szempontjából, hiszen a mikroelemek az állati és humán szervezetben ugyanazokat a kulcsfontosságú funkciókat töltik be, mint a növényeknél.

Mezo- és mikroelemek a talajban • Hogy teljes legyen a növénytáplálás Mikroelemek alatt többnyire a cinket, a rezet, a vasat, a mangánt, a bórt, a szilíciumot, a szelént, a kobaltot és a molibdént értjük. A klórt és a nátriumot szintén képes felvenni a növény, de azok kevésbé szükségesek az életfolyamataihoz. Legelőkön a nátrium ugyanakkor a takarmány beltartalmi értékei miatt fontos. A teljesség igényével itt kell még megemlítenünk a ként, a magnéziumot és a kalciumot is. Ezeket mezoelemnek tekintjük, mert a makroelemeknél kisebb, de a mikroelemeknél nagyobb mennyiségben igénylik őket a növények. A mikroelemek szerepét akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a sejtek életműködéséhez nélkülözhetetlenek az enzimek és vitaminok. Az enzimek olyan fehérjék, amelyek az élő sejtekben végbemenő kémiai folyamatokat gyorsítják. Ezzel a szervezet anyagcseréjét és energiaforgalmát szabályozzák, és így javítják a növények egészségi állapotát is. A jól szabályozott anyagcsererendszer ugyanis jobb kondíciót, a betegségekkel szemben nagyobb ellenálló képességet jelent. A katalizálás ebben az esetben azt jelenti, hogy bár az enzimek nem vesznek részt az adott kémiai folyamatban, mégis növelik annak sebességét. A növényi sejtek képesek önállóan mind az enzimek, mind pedig a vitaminok előállítására. Ugyanakkor valamennyi enzim és vitamin csak akkor képes betölteni élettani funkcióját, ha azokat a megfelelő mikroelemek aktiválják, minden enzimet és vitamint más és más. A mikroelemeket viszont a növényi és állati szervezet nem tudja előállítani, azokat csakis a környezetből tudja felvenni.

6. ábra. A mikroelemek körforgása a talajban 1. mikroelem-tartalmú műtrágya, 2. baktériumtrágya, 3. növényi és állati maradványok, 4. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (mikroelem-felszabadítás), 5. humuszanyagok, 6. talajásványok, 7. kicserélhető mikroelemek a talajkolloidok felszínén, 8. oldott mikroelemek (Fe2+, Fe3+, Mn2+, Zn2+, Cu2+ stb.). mikroelem-nyereség, mikroelemveszteség



HÉ! - Hozam & Érték Magazin 3.