Page 1

Agrárkultúra mindenkinek

II. évfolyam 2. szám 2013. május

Kovác s Te

réz: G

azdap

orték

arabás

ILA, B SZI ATT Á Z S G E BER

FENYŐ GYULA, Pannonhalma

„PRÓBÁLJ MEG LAZÍTANI!”

4 talajművelési tipp belvizes területekre odafönn véd, id

MENYH

ÁRT KÁ

ROLY, J ászbold

ogháza

elenn roncsol


TARTALOMjegyzék

2 4-10

Beköszöntő Növekedés a tanyavilág helyén Menyhárt Károly – jászboldogháza

11 és 15 12-14

Hírszemek Pontról cseppre Bemutatjuk a TempoSensor adagoló készüléket

16-22

Hatékonyan a halmok közt Fenyő gyula – pannonhalma

26-31

Minimalizált gazdálkodás... beregszászi Attila – Barabás

32-33

A siker ára Kovács Teréz a Gazdaportrék című könyvről

34-35

Palackba zárt múlt és jelen Tóth Ferenc pincészetében jártunk

36-38

Talaj teszi a vizet Horváth Tibor belvíz elleni fortélyai

40-41

Fogadó a békés derűhöz Kikapcsolódás az inárcsi Bodrogi Kúriában

42-45

Ózonözön a köbön A talajfelszíni ózon károsítja a növényzetet

46-48

Munka, túlélés, profit tepfenhart rudolf – szatmárnémeti


BEköszöntő Ilyenkor újságot olvasni? Hiszen azt sem tudja az ember, hogy mihez kapjon – általános tapasztalat, hogy a megcsúszott szezonkezdés miatt feltorlódtak a tennivalók. Mi mégis ezt javasoljuk Olvasóinknak, mert állítjuk: időt és energiát takaríthat meg azzal, ha elolvassa a lapunkban megszólaltatott gazdák történeteit. Mindannyian értékes tapasztalatokat osztanak meg, amelyeket érdemes lehet átvenni, hasznosítani. A barabási Beregszászi Attila nedves, kötött talajon folytat gazdálkodást, ráadásul gyakran vadak túrják össze a táblákat. Nehéz ilyen körülmények között sikereket elérni, de Attila tud újat mondani e téren. Jászboldogházán viszont Menyhárt Károly folyamatosan változó talajhoz kénytelen alkalmazkodni, vidékét egyszersmind az elvándorlás is sújtja. A pannonhalmi Fenyő Gyula is megfontolandó szemlélettel áll a gazdálkodáshoz, hiszen vallja, ha szeszélyes az időjárás, törekedjünk inkább a kevés költséggel, kevés munkaművelettel elérhető jó közepes termésátlagra – hogy pontosan miért, kiderül a cikkből. S ha már a szeszélyes időjárás szóba került, sokan találkozhattak a tavalyi nyár során olyan növényekkel, amelyek levelein egyértelmű ok nélkül barna pöt�työk jelentek meg. Ez lehet az ózonkár jele is, magyarázza a meteorológiai jelenséget bemutató írásunk levegőkörnyezet-elemző szerzője. A gazdák gyakran „melléküzemágban” foglalkoznak borászattal, az egri Tóth Ferenc azonban jól menő pincészet tulajdonosaként fordult a környezetkímélő művelési módok felé. S ha már itt tartunk, hadd ajánljuk figyelmébe új fejlesztésünket, a folyékony baktériumtrágya-kijuttató gazdaságos és precíz alkalmazását lehetővé tevő adagolókészüléket, amelyet lapunk hasábjain részletesen bemutatunk. Kellemes időtöltést, egyúttal időnyerést kívánunk! Hozam&Érték magazin szerkesztősége

HÉ! – HOZAM & ÉRTÉK II. ÉVFOLYAM, 2013/2-ES SZÁM _ KIADJA AZ: PHYLAZONIT KFT. _ FELELŐS KIADÓ: A KIADÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG CÍME: 4400 NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 6. I/I. _ ELÉRHETŐSÉGEK: (20) 275-5299; FAX: (42) 400-615; INFO@HEMAGAZIN.HU WEB: WWW.HEMAGAZIN.HU _ GRAFIKAI TERVEZÉS, FOTOGRÁFIA: VÁMOS CSABA _ NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: IPRESS CENTER Hungary Kft. 2600 Vác, Nádas u. 4. _ FELELŐS VEZETŐ: LAKATOS IMRE _ MINDEN JOG FENNTARTVA! A SZERKESZTŐSÉG ÍRÁSBELI HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS A MAGAZIN BÁRMELY RÉSZÉNEK SOKSZOROSÍTÁSA, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE! ENNEK MEGSÉRTÉSE PERES ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN! ISSN 2063-2274


LEGYEN RENDSZERES OLVASÓNK! Még több információ, még több szakértelem! Kérje a HÉ! magazint rendszeresen és értesüljön elsőként híreinkről! Keressen minket a 06 (20) 275 5299 számon, vagy küldje el postacímét az info@hemagazin.hu címre és már postázzuk is!

Találkozzunk Bábolnán! A Phylazonit bemutatja az évtized talán legnagyobb durranását! Legyen vendégünk a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon május 22-25. között a Phylazonit standon, ahol részletes információkat kaphat a hozamnövelés forradalmi újdonságairól!

w w w.t a l a j o l t a s . hu / 0 6 2 0 2 75 5 2 9 9


Termelői riport

Növekedés a tanyavilág helyén

Radikális ésszerűsítéssel jutott el az Aranykalász szövetkezet a hatékony termeléshez, a többi közt a folyamatos baktériumtrágyázással ott, ahol az időjárás nyomán a talaj minősége is folyton változik.

Menyhárt Károly Jászboldogháza, Aranykalász Mgtsz

Kora: 58 éves Gazdaság: 1600 hektár Talajminőség: 25-30 AK Évi csapadékmennyiség: 500-550 milliméter Termesztett növénykultúrák: káposztarepce, napraforgó, kukorica, búza, árpa


J

ászberényt elhagyva azt tapasztaljuk, hogy fokozatosan romlik az út minősége, ahogy haladunk célunk felé a kora tavaszi Alföldön, de meglepő, hogy egyre gyakrabban látható feltűnően rendezett tanya. Az ország több tanyavilága közül a jászsági nem is a legismertebb, előbb jut eszünkbe a kiskunsági vagy a Nyíregyháza környéki. Ám azokról egyből beugrik a szegénység és az azzal nem szükségszerűen összekapcsolódó rendetlenség: rég működésképtelen mezőgazdasági gépek, a helybőség miatt felhalmozódott építésihulladék-hegyek, rongyosra töredezett fóliasátor-maradványok szomorkodnak a főépület mellett… Ezért jó látni, hogy a Jászboldogházára vezető út mentén szinte kizárólag rendezett porták sorakoznak, és ez a mezőgazdálkodással foglalkozó, azaz „aktív” tanyákra is vonatkozik.

Hiba volt megszüntetni a tanyarendszert Beszélgetésünk során Menyhárt Károly, a jászboldogházi Aranykalász Mgtsz elnöke rá is világít az okokra, bár ambivalens érzései vannak a tanyavilággal kapcsolatban. 1954-ben született az akkor már Jászberényből nyolc éve kivált Jászboldogházán, s gyerekként élte meg a környékre mért két „csapást”: a Mária Terézia idejében, azaz a 18. században szabadságukat vis�szaszerzett jászsági parasztok kulákká minősítését az ezzel járó retorziókkal együtt, majd az 1963-as árvizet, amely „elmosta” a tanyavilágot. Értsd: az árvízkárosultak közül sokan nem mentek vissza a tanyára, hanem beköltöztek a faluba. Ezt a folyamatot gyorsította a téeszesítés. Menyhárt Károly véleménye szerint hiba volt megszüntetni a tanyarendszert, az infrastruktúrát kellett volna fejleszteni, hogy a tanya ne váljék az elmaradottság szinonimájává. Azt azonban nem tartja jó ötletnek, hogy mesterségesen föltámasszák a régi világot, mint ahogyan ennek szándékáról olykor hallani. Hiszen a privatizációval sem az 1945 előtti állapotok álltak vissza, hanem új struktúra jött létre a gazdaság minden ágazatában. A magyar vidék átalakulása azóta is tart, most az elvándorlás sújtja. Míg 1990-ben a község lakosainak száma 1930 fő volt 782 lakásban, addig 2012-ben már csak 1585 fő, de 824 lakásban. Nem nehéz kitalálni, hogy a lakások számának növekedése az egyszemélyes háztartások szaporodását jelenti, az egyedül élő idősebbekét. Emellett, teszi hozzá inkább tárgyilagosan, semmint szomorúan az elnök, sok eladó, üres ház is akad.

kodással fog foglalkozni. Negyven éve dolgozik a téeszben, harminc évig állattenyésztéssel foglalkozott, a főágazat-vezetőségig vitte, 2000 júliusától pedig elnökké választották. Sikerének talán az a titka, hogy az állatokhoz való kötődés ellenére is következetesen végigvitte a téesz racionalizálását. Mert amint a tanyák nagy részének megszűntét is racionálisan tudja kezelni, úgy az állattenyésztését is. Elnöksége elején a juhtenyésztést szüntette meg, majd a lovaktól vált meg. Az így felszabaduló kapacitást a növénytermesztés fejlesztésébe forgatta vissza. Végül 2004-ben a szarvasmarhatenyésztéssel is felhagytak, szintén kényszerből. 1989 után már nem 4500 hektáron gazdálkodnak, csak annak harmadán, 1600 hektáron. Ebből 1300 hektáron végeznek mezőgazdasági szolgáltatást, 300 hektáron pedig integrációs termeltetést. Az eredmények viszont önmagukért beszélnek: 2000-ben a még 25-30 éves, elavult gépparkkal rendelkező szövetkezetnek sikerült teljesen megújítania a gépparkját. A szövetkezetben a bérszínvonal magasabb, mint a környék hűtőszekrénygyárában. A dolgozók száma az állattenyésztés megszűntével drasztikusan csökkent, 2000-ben még 120 dolgozó és 260 tag volt, napjainkban 25-30 dolgozó és

Racionális gondolkodás

Menyhárt Károly szűkszavú, ha magáról kell beszélnie, de megtudjuk: tanyasi gyerekként meghatározó élménye volt a tavaszi kihajtás, a tavaszi munkák elindulása, az új munkaév kezdetét uraló hangulat. Egyértelmű volt, hogy mezőgazdál-

Már csak a festmény idézi a marhatenyésztést

5


Termelői riport

A település neve az egykor „gazdag” értelemben használatos „boldog” melléknévből származik. Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati határán, a Jászság déli részén terül el, Jászberénytől mintegy 15 kilométerre, délre. Közúton a 32-es főútról Jánoshida felől érhető el, illetve a Jászberény– Jászboldogháza közötti mellékúton, amelyet építtetőjéről, Imrédy Béláról neveztek el. Megközelíthető még a Tápiószele–Tápiógyörgye–Jászboldogháza közötti úton is.

A vízért is fizetni kell

Menyhárt Károly szerint, ha jó a kereskedelmi partner, akkor a jó terméknél harmadlagos az ár. Tehát a sorrend: minőség, megbízhatóság, ár. A cég filozófiája szerint mindhárom vonatkozik a beszerzésre és az értékesítésre is. Ezért a vetőmagot a KITE-től szerzi be, nagy, megbízható cégnek tartja, amely folyamatosan és azonos színvonalon tud szállítani. Értékesítésnél is másképpen viszonyul az ismert nagyokhoz, mint a gyakrabban cserélődő kicsikhez. Így fordulhat elő, hogy 100 milliós üzletek csupán telefonon köttetnek meg, míg kisebbek esetében a papírformához jobban ragaszkodik. (Bár így is előfordult már, hogy 15 ezer mázsa napraforgó szállítása közben 1500 mázsának lába kélt.) További költségcsökkentő, hogy a régi időkből örökölt szárító- és raktározókapacitást is ki tudja majd használni a szükséges renoválás után.

Következetesen végigvitte a racionalizálást Ami a természeti környezetet illeti, a talajviszonyok kielégítőek: 70 százaléknyi a kötött talaj, ennek nagy része mezőségi öntéstalaj, kevés szikessel, homokos talajuk nincs. Az öntéstalajok vastag termőrétegűek. A termőterület egy része pillanat-talaj, azaz pillanatonként tudja változtatni tulajdonságait. Ami ma vendégmarasztaló sár, az másnapra faragható keménységűvé válhat. Nehezen művelhető, de ami fontosabb: jó a vízmegtartó képessége. Értékét mintegy 25-30 aranykoronában jelölte meg az elnök. A vízmegtartó képesség azért fontos, mert ez a vidék az ország enyhén szárazabb területei közé tartozik az évi átlagos 500-550 milliméteres csapadékmennyiséggel. Kora tavasz lévén adódik a belvíz kérdése is, de a két természetes víz, a Zagyva és a Tápió közelsége ellenére az nem jellemző. 2010-ben, amikor évi 1000 milliméternyi csapadék esett – a megszokott közel duplája –, akkor megmaradt a víz, és a földeken álló tavak jól láthatóvá tették a Zagyva szabályozás előtti medrét. Akkor könnyen fel lehetett idézni a hajdani lápvidéket, amely a szabályozás előtt jellemezte a Jászság e részét. Nem hiába nevezték az egyik külterületet Pokol-tanyának, mert „pokoli nehéz volt itt az élet” – teszi hozzá Menyhárt Károly. 150 tag van. Az állatállomány felszámolása, a növénytermesztésre való koncentrálás gazdálkodási szempontból előnyös volt, ám azt hozta magával, hogy meg kellett válni a dolgozók jelentős részétől. Az igazi sikerhez ez azonban még nem elég. A profiltisztítás, a racionalizálás, a termelés hatékonnyá tétele szükséges, de korántsem elégséges feltétele a növekedésnek. Jól eladható termék és jó értékesítés is kell hozzá. 6

Azok sem öntöznek, akiknek berendezésük van hozzá A természetes vizek közelségének ellenére öntözést nem alkalmaznak. Egyszerűen túl drága, egyrészt az öntöző berendezések üzemeltetése (a gázolaj az aggregátorba), másrészt a vízért is fizetni kell, hiába folyik a Zagyva a „kert végében”. Azok sem öntöznek, akiknek berendezésük van


hozzá, mondja az elnök. Egy kisújszállási ismerősét említi, aki örökölte a régi szocialista szövetkezettől a kerekeken guruló hatalmas berendezést, de neki sem éri meg használni, pedig beruháznia sem kellene, „csupán” gázolajba és vízbe.

Szinten tartott flóra

A szövetkezet stratégiai terményei az olajos növények, ezeket termesztik legnagyobb területen: őszi káposztarepcét mintegy 300-320 hektáron, kukoricát 350 hektáron, további 300-on pedig napraforgót. Repcéből ma már csak hibridet vetnek, és demo kísérletként a D06 Pioneert. Az uniós csatlakozásig vetőmagot is termesztettek, akkor azonban a vetőmagpiac összeomlott, így felhagytak vele. Napraforgóból a vegyszertűrő fajtákat termesztik. Vetés előtt a magágykészítéssel egy menetben baktériumtrágyát (Phylazonitot) dolgoznak be a talajba. A repce alá vetés előtt hektáronként 150 kilogramm NKS49 komplex műtrágyát tesznek. Tavasszal két alkalommal hektáronként szintén 150 kilogramm 27 százalékos pétisót szórnak. Az elmúlt öt év üzemi termésátlaga hektáronként 2-3,5 tonna volt. A napraforgónál hasonló terméseredményt érnek el hektáronként 150 kilogramm startertrágya és lombtrágya Gold (BMo) felhasználásával.

Lombtrágyával többletnövekedést érnek el Gabonafélékből az idei évben 250-300 hektár őszi búzát, 50-100 hektár tavaszi árpát vetettek. Kukorica esetében hektáronként 150 kilogramm startertrágyát (MP 15-20) alkalmaznak. A továbbiakban hektáronként 150 kilogramm 27 százalékos műtrágyát sorközműveléssel juttatnak be. Lombtrágyaként Axist használnak. Ezzel 600-800 kilogramm többlethozamot tudnak elérni.

A szárító- és tározókapacitást fel kell újítani

A takarmánykukorica mellett régebben próbáltak étkezési kukoricát termelni. A termeléssel semmi probléma nem volt, eleinte az értékesítéssel sem, azonban a feldolgozás már egyre bizonytalanabbá vált, ami visszahatott az értékesítésre, így elálltak a termesztéstől.

Belvíz nem jellemző errefelé, de öntözni sem tudnak

7


Termelői riport

Szeretne műholdirányítású rendszert is beszerezni

A baktériumtrágya hatása

A modern technológiának számító baktériumtrágyát átfogóan alkalmazzák, gyorsan bevált, ami a terméshozamot és a talajlazítást illeti. Fontos megemlíteni, hogy a szövetkezet 2004-ben felszámolta az utolsó állattartó telepét, s nem maradt saját szerves trágyájuk. A környéken élő nagyszámú jószágból is kevés maradt, jóformán csak a háztájiban egy-két sertés, úgyhogy máshonnan is nehéz lett volna szerves trágyát beszerezni. Ezután értelemszerűen csak műtrágyát használtak, majd hat-hét év eltelAz Aranykalász Mgtsz gépparkja • 3 John Deere kombájn (egy vadonatúj) • 2 Fendt traktor (300, illetve 240 LE), • 2 120 LE-s Yto traktor, • 7 belarusz MTZ traktor • 2 rakodója, • 1 Manitou szemestermék-rakodó • Weimar markoló • Lemken szántóföldi permetező • Lemken talajlazító • Lemken tárcsa • Lemken váltvaforgó eke • Lemken kombinátor szemes vetőgép • Vakond talajlazító

8

tével kezdték érezni, hogy ez nem jó, valami más is kell. A műtrágya kizárólagos használata a talaj savasodását és tömörödését hozta magával. Adta magát, hogy kipróbálják az újonnan terjedő baktériumtrágyát. Hamar bebizonyosodott, hogy az általuk használt Phylazonit új tápanyagokat tár fel a talajban, és két-három év után jelentősen javul a feltalaj lazasága. A folyamatos használat mellett érvelt, mert 2-3-4 éves időszakra visszatekintve látja, hogy a mérőpálcát mélyebbre tudja benyomni a földbe. A folyamatos használat


gazdaságos is, hiszen nem kell újraalakítani a baktériumflórát évről évre, hanem csak szinten kell tartani a helyi klímának megfelelően.

Nincs más menekülési útvonal, csak előre Nincs más menekülési útvonal, csak előre, foglalja össze az újításokhoz, modernizáláshoz való hozzáállását Menyhárt Károly. Ezért alkalmaznak direktvetőgépet, amelyben a magágy-előkészítéssel együtt történik a vetés, s ezért alkalmaznak forgatás nélküli talajművelést. Valamint minden ősszel grubberrel lazítják a földet.

Elkerülni az adósságcsapdát

A továbbiakban szeretne műholdirányítású rendszert is beszerezni. A költségek elég magasak, hiszen egy ilyen robotpilótával ellátott rendszer négy-ötmillió forintba kerül, és nekik rögtön kettő kellene, hogy lefedje a teljes területüket. De ez abszolút párhuzamos sorvezetést tesz lehetővé, olyan pontossággal, hogy ahol elmegy ősszel a kés, ugyanott, legfeljebb 1,5-2 centiméterre (sávos művelés) megy el később a csoroszlya. Összehasonlításként, a kereskedelmi forgalomban kapható GPS-ek (amelyek ára 20-100 ezer forint) fél-egy méteres pontossággal mérnek. A műholdas technika ennél két nagyságrenddel pontosabb.

Amije van a téesznek, az minőségi, korszerű, hitelmentes S ez nem álom, hanem a modern technikáért lelkesedő vezető terve. Nem rejti véka alá, hogy a német technikát tekinti a legmegbízhatóbbnak, fenntartásai vannak a magyar mezőgazdasági gépgyártással kapcsolatban – már ami maradt belőle. Az elnök arra törekszik, hogy az Aranykalász Mgtsz gépparkja minőségi, korszerű, illetve, ami fontos, hitelmentes legyen. Eddig sikerült minden adósságcsapdát elkerülniük. Erre a legbüszkébb Menyhárt Károly: nemcsak megmaradtak az egyre nehezebb gazdasági helyzetben, hanem növekedni is tudnak. Nemcsak maguknak dolgoznak, hanem szolgáltatnak is, és erre van kereslet. Hiszen, mint hozzáteszi, „ha a politika békén hagyja, a magyar paraszt mindig tudja a dolgát”. Így utalt a kuláklistákra, az erőszakos kollektivizálásra, majd a nagyüzemi gazdaságok széthullására. A kora tavaszi napsütésben visszaérünk az épülethez. A téesz-iroda inkább banki tárgyalóra emlékeztet, ám az ott szokásos nonfiguratív festmények helyett delelő

Tanyavilág A tanyavilág a hódoltság után a 18. században alakult ki elsősorban az Alföldön. Több elmélet is napvilágot látott, a legismertebb Erdei Ferencé, miszerint a termőföldhöz közeli nyári szállásra kiköltözött parasztok alkották az első tanyasi lakosokat. A megkésett iparosítás, a gabonakonjunktúra és a merev társadalom konzerválta a tanyavilágot, és nem engedte, hogy a tanyákból „farmok” legyenek. Ehhez szükség lett volna gépesítés okán fölöslegessé váló munkaerőt felszívó iparra. Az infrastruktúrától messze lévő tanyák így váltak egyre elmaradottabbá. Igazából egyik politikai rendszer sem kedvelte a mindenkiben ellenséget látó, makacs tanyasiakat. A „létező szocializmus” tette a legtöbbet a tanyavilág felszámolásáért, leginkább a Hajdúságban és a Hortobágyon, közepes mértékben a Jászságban, a Tiszántúl déli részén (Hódmezővásárhely, Orosháza stb.), legkevésbé a Kiskunságban és Nyíregyháza környékén. A vidéket és a tanyavilágot sújtó elvándorlás tovább gyorsította a tanyák visszaszorulását. A 80-as évek elejétől jelentkező népességfogyás a tanyákon, falvakban éreztette először hatását. A tanyák számának csökkenése az amúgy sem fejlett infrastruktúra további romlásához vezetett. A mai mindent uraló takarékosság és gazdaságosság pedig végképp kilátástalanná teszi a közműfejlesztéseket. Például senki nem tudja, illetve akarja kifizetni a tanyavilág vezetékes vízzel történő ellátását.

9


Termelői riport

Nemcsak megmaradtak, hanem növekedni is tudtak

Jászok A jászok észak-iráni eredetű nép, Magyarországra a 13. században kerültek. Nyelvük a Kaukázusban élő oszétokéval mutatott rokonságot. Később, a kereszténység felvételének hatására etnikai különállásuk megszűnt, fokozatosan beolvadtak a magyarságba, a 16. század végére a nyelv kihalt. A török háborúk alatt nem néptelenedett el a terület, sőt azok megszűnte után még jász telepesek „vándoroltak” ki a Kunságba és még délebbre Bácskába. A hódoltság utáni új világban egy törvénytelen adományozás folytán a Német Lovagrend birtokába került a jászság, noha a kunokhoz hasonlóan nem tartozott a megyerendszerbe. Többszöri jogorvoslati kísérlet után Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászok megváltásáról (redemptio) szóló rendelkezést. Ennek természetesen megvolt az ára pénzben is és katonai szolgálatban is. A Jászkerület 1876-ban szűnt meg a megyerendezéssel, és lett Jász-Nagykun-Szolnok megye része.

10

hetjük parknak is, hiszen hatszáz tő rózsa és hatvan fajta díszcserje nyűgözi le a látogatót. S miközben a téesznek van egy „melléküzemága”, a traktorgumi-javítás – mert a gépparkjukhoz egy gumijavító műhelyt is berendeztek, amelyet külsős gazdák is igénybe vesznek –, az irodaház parkjában esküvői fotózásokat szoktak rendezni. Ám ez utóbbi természetesen már „nonprofit vállalkozás”.

Szöveg: Bába Imre, Fotó: Vámos Csaba

teheneket ábrázoló kép utal a mezőgazdasági tevékenységre. Az irodaház a gazdasági épületektől elkülönülve egy egyhektáros telek közepén áll. Ezt nyugodtan nevez-


hírszemek

Zöld beton a biodízel

mellékese

Az üzemanyaggyártás me llett a kőolaj fontos alapan yag a vegyipar számára ken előállításához, jelenleg éve őanyagok, fagyállók és em nte mintegy 400 millió ton ulgeálók na kőolajat fordítanak erre működő Fraunhofer Kémia a célra. A németországi Leu i-Biotechnológiai Intézet sze nában rint óriási lehetőség rejlik előállítható belőlük az em a növényekben, mert olcsób lített vegyületek alapjául ban szo lgáló etilén-oxid, nevezetes mustár (Brassica carinata) en a mustár, a bodza, az , illetve a sárkányfű (Draco eti óp cep halum parviflorum) magjábó A kőolajalapú etilén-oxid l sajtolt olajból. gyártásához ugyanis 250 -300 Celsius-fok és 1-2 séges, ezzel szemben a MPa nyomás szükkutatóknak sikerült egy szobahőmérsékleten és no máson is hatékony módsz rmál légköri nyoert kifejleszteniük a növ ényi olaj feldolgozására. kísérlet nagyüzemi menny A laboratóriumi iségekre történő adaptá lása már folyik, végleges 2014-re várhatók. A kivála eredmények sztott négy növényfaj ter mesztése nem veszélyeztet nyersanyagok termesztésé i az élelmiszert. Így tehát az új módszer több szempontból is környe ígérkezik, érdemes volna az zetkímélőnek erre a célra jelenleg előállí tott évi 14 millió tonna növ nyiségét növelni. ényi olaj men�-

Elhervadt a Zöld Forradalom Az 1961 és 2008 közötti időszak kukorica-, rizs-, búza- és szójabab-termésátlagait elemezve egy amerikai–kanadai kutatócsoport aggasztó jelenségre bukkant: noha minden régióban sikerült növekedést elérni a nagyüzemi mezőgazdálkodás, a műtrágyázás és a növényvédelem eredményeképpen, a termőterületek 24–39 százalékán stagnál, vagy már csökken a hozam. Sőt, a világ legnagyobb gabonatermelő országai körül éppen Kínában és Indiában, azaz a két legnagyobb lélekszámú országban hanyatlanak a mutatók leginkább. Különösen a búzát és a rizst, azaz a két legfőbb élelmiszergabonát fenyegeti a negatív trend. A Nature Communications lapban megjelent kutatás készítői, a Minnesota Egyetem Környezeti Intézete és a montreali McGill Egyetem csoportját vezető Deepak Ray szerint az adatok azt sugallják, hogy „a haszonállatok és a járművek táplálására nagyobb figyelmet fordítottunk, mint az emberek élelmezésére, ami veszélybe sodorja az élelmiszerbiztonságot”.

Forrás: ScienceDaily.com

örökítő hibridek

ik irányítja, mikor váltson a növény egy rült azonosítaniuk a gént, amely azt sike ak tókn az kuta ve i kivé rika k, ame zne és n elke japá l, rend l Ausztrá makészlette er sejtjei diploidok, azaz két kromoszó fejlődési szakaszról a másikra. Az emb növények ezzel szemA t. őke k ezzü yel, ezért haploidnak nev egg yelegg csak azok t mer t, eke ivarsejt A kutatók mohából haploid és a diploid állapot között. a k ana vált ióra erác gen l ióró erác ben gen ról váltást – mint, hogy ez irányítja a diploidról haploid rült kide és t, gén X2 KNO a ék tett elkülöní g petesejtekké, vagy hirtelen átalakulnának vagy kizáróla ha az emberi test különféle sejtjei ása viszonylag friss vált a oidr nak, hogy a növények dipl hímivarsejtekké. „Kutatásaink arra utal ora, a kutatás veessz prof , a Monash Egyetem biológia evolúciós lépés”, írta John Bowman az apogámia, válik á atóv yíth nemsokára pontosan irán zetője a Science magazinban. Talán idek kedvehibr A ől. jeib sejt magvakat hoz létre saját amelynek során a növény termékeny ak. adn ozott utódokban is megmar ző tulajdonságai így a maguk által klón

11


Bemutatjuk a Phylazonit TempoSensor adagoló készüléket, amely elektronikus vezérlésének köszönhetően képes folyékony baktériumtrágya pontos kijuttatására, függetlenül a traktor sebességétől.

A

szántóföldi gazdálkodás legnagyobb kérdése a szélsőséges viszonyok között is kiszámítható hozam biztosítása. A stabil termésátlag azonban nemcsak a talajművelésen, növényvédelmen és tápanyag-utánpótláson múlik – a termelő legértékesebb eszköze a földje! A megfelelően gondozott talaj hozza a várt terméshozamot, emellett csökkenti a műtrágya- és növényvédőszer-igényt, de akár az üzemanyag-költségeket is. Miről ismerhetjük meg a jó állapotú talajt? Elsősorban arról, hogy nem áll rajta a víz, de nyáron is nedves, jól érzik benne magukat a giliszták, nem forgat fel a tárcsa több éves kóródarabokat, nem tömörödik betonkeménnyé a nyári kánikulában. A Phylazonit baktériumtrágya megfelelő alkalmazásával élettől duzzadó, szerves anyagban és nedvességben gazdag lesz a talaj. Ennek köszönhetően nő a terméshozam, hiszen a ma termesztett gabonafajták genetikai tartalékai hatalmasak, ami megfelelő tápanyag-utánpótlással és agrotechnikával sikeresen kiaknázható. A Phylazonit termésnövelő hatásával hozzájárul az eredményesebb, gazdaságosabb termeléshez.

12

Az optimális kijuttatáshoz szántóföldi permetező helyett Phylazonit kijuttatószerkezet felszerelését javasoljuk, amellyel • nem éri átmenetileg sem UV-sugárzás a baktériumokat, • bármely napszakban és időjárásban kijuttatható a készítmény, • bármely művelettel egy menetben történhet a kijuttatás (nincs hektáronkénti 3-4000 forint többletköltség), • nincs plusz taposási kár, • nem csökkenti a haladási sebességet, • alacsonyabb munkaerőigény,könyebb kiszolgálás. A speciális kijuttatószerkezet használata számos előnnyel jár: • bármely talajművelő eszközre, vetőgépre, vagy akár az erőgépre könnyen, szaktudás nélkül felszerelhető, • kevesebb szervezést igényel, nem kell biztosítani és mozgatni a hígító vizet, nem jelentkezik plusz ember- és gépigény, • a nap bármely szakában teljes hatásfokkal és kockázatmentesen végezhető a kijuttatás, • munkaművelettel egy menetben, veszteségmentesen történik a talajba dolgozás, • csökken a gázolaj-felhasználás és a taposási kár, • költségként leírható, nem nagy összegű beruházás, amely gyorsan, 20-30 ha felhasználástól már az első évben megtérül.

Egyenletes adagolás

A kijuttatószerkezethez kifejlesztett új TempoSensor adagoló készülék segítségével egyenletesen lehet a termőföldön elszórni a Phylazonit baktériumtrágyát. A berendezés megakadályozza, hogy a munkagép egyenetlen sebessége miatt egyik területre több, máshová kevesebb baktériumtrágya jusson, ami csökkentené a hatékonyságot. A berendezés öt fő részből áll: elektronikus vezérlőegység, elektromos szivattyú, út jeladó, nyomásszenzor és szórófejek. A készülék 12 voltos feszültséggel üzemel, és általában az erőgép A levegőtlen talaj és az elégtelen talajélet jelei • a csapadék megáll a területen, • repedezett, büdös a talaj, vagy hamar kiszárad, • talajmunkák közben többet fogyaszt az erőgép, • több éves tarló forog vissza a talajműveléskor, • késik a növény csírázása, • vontatottan fejlődik a kultúrnövény, • egyenetlenül növekszik az állomány, • egyre több növényvédő szerre és műtrágyára van szüksége, • fonálférgekkel küzd, • aszály vagy belvíz sújtja.


szabványos hárompólusú csatlakozóján kap áramot. A gép kezelője működés közben folyamatosan látja a vezérlőegység kijelzőjén a haladási sebességet, a rendszerben lévő nyomást, az eddig megművelt terület méretét, és az adott sebességhez tartozó optimális nyomást. A vezérlőegység hangjelzéssel is figyelmeztet a felmerülő problémákra, például ha hirtelen leesik a nyomás a rendszerben. A munkagépre felhelyezett út jeladó jeleiből a készülék kiszámolja a pillanatnyi sebességet. A szivattyú után beépített ipari nyomásszenzornak köszönhetően mindig pontosan mérhető a nyomás a rendszerben. Az elektronikus vezérlőegység végzi a szivattyú fordulatszámának szabályozását az előbbi két jeladó segítségével. Másodpercenként kétszer leolvassa a rendszernyomást, kiszámolja a sebességet, ebből eldönti, hogy kell-e a szivattyú sebességén változtatni, és ha igen, milyen irányban. A hatékony munkavégzés érdekében a vezérlőegységben csupán néhány paramétert kell előzetesen beállítani: • a szórófejek darabszámát, • a hektáronként kijuttatni kívánt mennyiséget, • az út jeladón egy fordulat alatt bejövő jelek számát, • a sebességmérésre használt kerék ármérőjét, • a munkaszélességet, • a nyomás határértékét, amely fölött figyelmeztet a rendszer • és a szórófejek liter teljesítményét, különböző nyomásokon.

Elektronikus vezérlő egység

Vetőgépre felszerelt kijuttatóegység

A baktériumok haszna

A mezőgazdasági termelésre fordított kiadások 30-40 százalékát is elérheti a tápanyagköltség. A talajba művi úton bejuttatott tápanyagok egy része elillan a légkörbe, kimosódik a talajvízbe, vagy kötött formába kerül, és a növények számára elérhetetlenné válik. Eközben a kimosott tápanyagok szen�nyezik a felszín alatti és a felszíni vizeinket is. Ráadásul a savanyodó talajban megnő a tápanyagok oldékonysága, az alkalmazott műtrágyáknak pedig csak csekély része hasznosul: a foszfor- és káliumműtrágyáknak legfeljebb 20–30 százaléka, de a nitrogénműtrágyáknak is maximum az 50–60 százaléka. Akkor tudjuk megfékezni a talajélet fokozatos pusztulásából adódó problémákat, ha átlátjuk a talaj összetett rendszerének kölcsönhatásait. A talajt a benne élő szervezetek tömegének aktív tevékenysége teszi morzsalékossá, levegőssé. Az alkalmazott vegyi anyagok és az olykor helytelen talajművelés miatt hanyatló talajélet miatt viszont ez a levegősség fokozatosan megszűnik. A folyamat egyre inkább elzárja az oxigéntől a maradék talajlakó organizmusokat és a növényeket. A mikroszervezetek pusztulásával

nemcsak a talajlazítás, hanem a növénytáplálás alapvető szereplői is eltűnnek a létfontosságú láncból. E mikroszervezetek pótlására szolgál a Phylazonit baktériumtrágya, amelyből hektáronként akár 10-20 liter kijuttatásával is fellendíthetjük a talajéletet. A baktériumos kezelés közvetve mérsékli a növényvédelmi költségeket is, mivel az egészségesebb növények ellenálló képessége jobb. A Phylazonit használatával árpában a vírusos, kukoricában, búzában és napraforgóban a gombás megbetegedéseket lehet visszaszorítani. Kedvező hatása, hogy a talajszerkezet javulásával a talajműveletekhez kisebb vonóerő is elegendő, ezáltal csökken az erőgépek fogyasztása. Ez már a baktériumtrágyával történő kezelés utáni első évben megmutatkozik, második évtől a hektáronkénti 5–10 literes üzemanyag-megtakarítás akár önmagában gazdaságossá teszi a Phylazonit használatát.

21. századi megoldás

A mikroorganizmusok jelentős men�nyiségű szerves savat termelnek. A növények gyökércsúcsa és a csúcsrügyek között e szerves savak segít13


Újdonság - saját fejlesztés

ségével áramlik a tápanyag, és ürül ki a salakanyag. Ha a talajban nem található megfelelő mennyiségű szerves sav, akkor a növénynek saját magának kell azt előállítania és a gyökérzónába juttatnia, feláldozva ezzel a termés gyarapítására is fordítható szerves anyagainak akár 35 százalékát is. A műtrágyák egyre csökkenő hasznosulása is e ténynek tudható be. A mikroorganizmusok korlátozott jelenléte nemcsak a nitrogén, foszfor és kálium, de valamennyi mikroelem felvételét gátolja. A növények megbetegedéseit pedig minden esetben valamely mikroelem hiánya okozza. A kultúrnövények beltartalmának romlása komoly hatással van az emberre és a takarmányozott állatokra is. Csak egészséges talajon tudunk egészséges növényt termelni! A baktériumtrágya tehát nem csupán kor14

Erőgépre felszerelt kijuttatóegység

szerű nitrogén-, foszfor- és káliumforrás. Kizárólag a természetes úton előállított tápanyag képes a talajkolloidokhoz kötődve folyamatosan rendelkezésre állni a gyökérzónában. Mivel a növények egyszerre csak annyi tápanyagot tudnak felvenni, amennyit a szállítóedényeikben tárolni tudnak, a kimosódástól védett aktív tápanyagforrás a 21. század sikeres mezőgazdaságának záloga. A Phylazonit kijuttatószerkezet beszerzését Phylazonit baktériumtrágya vásárlása esetén literenként 50 Ft összeggel támogatjuk a következő ös�szeghatárokig: • Szivattyú, nyomásszabályozó, vezetékek, fúvókák: • 110 000 Ft maximális támogatás, • 600 literes tartály: 80 000 Ft maximális támogatás, • 200 literes tartály: 40 000 Ft maximális támogatás. Bővebb információt kérhet tanácsadóinktól, vagy közvetlenül Balogh Attila munkatársunktól a +36-20/393-0399-es telefonszámon.

Kijuttatási lehetőségek A baktériumkészítmények kijuttathatók ugyan hagyományos szántóföldi permetezővel is, de ennek használata csupán kis területek művelésénél ajánlott. Egyrészt költséges (hektáronként 5–6 ezer forint), másrészt használata esetén különösen fontos a technológiai fegyelem betartása, mivel a baktériumkészítmények legnagyobb ellensége az UV-sugárzás. Mindenképpen javasolt, hogy a kijuttatás hajnalban vagy este történjen, és a permetezőt kövesse a bedolgozó gép is. Mivel az általunk erre a célra tervezett kijuttatószerkezet vásárlásakor a Phylazonit árából is érvényesíthető visszatérítés, az egy menetben kijuttatásnak pedig nincs külön költsége, a Phylazonit kijuttatószerkezet beszerzését már 20-30 hektár terület esetén is javasoljuk, hiszen megtérülése garantált.

Szöveg: Pokoraczki Krisztián

A Phylazonit baktériumtrágyás kezelés előnyei • többlettermést biztosít, • javítja a talaj szerkezetét, víz-, levegő- és hőgazdálkodását, • csökkenti a vonóerő szükségletet, így a gázolajfogyasztást, • lebontja a szármaradványokat (szervesanyagot állít elő), • növeli a humusztartalmat, • felvehetővé teszi a növények számára a talajban lévő kötött foszfort, káliumot és mikroelemeket, • csökkenti a talajban a gombák, kórokozók, kártevők megtelepedési lehetőségét, • a levegő N-jének megkötésével N forrást biztosít, • elősegíti a gyorsabb, erőteljesebb csírázást, • nagyobb tömegű, mélyebbre hatoló gyökérzetet eredményez, • karbantartja a talaj pH-t, • csökkenti a toxikus anyagok felvételét, • nincs semmilyen káros hatása, • abszolút BIO.


hírszmek

enyeket

lisztérzék a g e m i t e h t n e m k Ciro

erzerte és Indiában élelmisz tják a cirkot, noha Afrika-s osí sészn nő ha mi i nt lm yké éle án an arm valób ti tak kinemesíteni, amely már Európában legfeljebb álla n sikerült olyan hibridet ba ok tű molekuláris elemam bré Áll t töb sül ók ye tat Eg ku Az ként ismert. olasz és amerikai rt me e, ég zékenyek tős en jel a gy rt na elyettesítő lehet a lisztér ah on gab ő lel gfe gű gabonát ad. Ennek azé me rt knél a cirok gluténmentes, ezé érjepáros az érzékenye zéssel bizonyították, hogy lálható glutén nevű feh gta me cs, an nin e áb lőr árp ye az eg ja és ód rozsban g. Gyógym számára. A búzában, a naszokban nyilvánul me pa s fej má an és ltb i mú tés zel ész kö em a amely ok géntérképét cir A . ük tni ve allergiás reakciót vált ki, kö ll ke t polyi ig gluténmentes étrende jük, Paola Pontier, a Ná a betegeknek élethossz lt be munkájukról vezető mo ból szá ok , cir ort a sop gy óc ho , tat ku ták ki a iratában. Igazol yó fol ág sas Tár tették meg, ebből indult ai mi Ké t biológusa az Amerikai zékenyeknek. Növénygenetikai Intéze lmiszer-alapanyag lisztér éle os ság ton biz át teh érje, hiányzik a gliadin nevű feh

Génsokszorozással ellenállóbb kukoricát Stressztűrővé alakítható a kukorica, ha génkészletének egy elemét megháromszorozzák, olvasható az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium, a Boyce Thomson Intézet és a Cornell Egyetem közös kutatásának összefoglalójában, amelyet az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata publikált. A beavatkozásnak köszönhetően a kukorica termeszthetővé válik a korábban mérgező, magas alumíniumvegyület-tartalmú (például trópusi) talajokon is. Napjainkban az aszály után a növények számára tolerálhatatlan talajminőség okozza világszerte a legtöbb termésvesztést. Az ilyen savanyú talajok teszik ki a Föld megművelhető területeinek felét, ám a haszonnövények nem képesek elviselni. Vannak kivételek: a kutatók felfedezték, hogy a kukorica MATE1-es génje bizonyos esetekben megháromszorozódik, és ettől a növény működése megváltozik. Alumínium-ionok jelenlétében egy különleges fehérjét kezd termelni, amely citromsavval tartja távol a gyökérFotó: Cornell Egyetem csúcsoktól az alumíniumot, és azt már biztonságosan megköti a talaj.

Forrás: ScienceDaily.com

rait éljük a y n b b e g e l e m l az utóbbi elmúlt hatszáz évbő Hatszáz év leg az k: ne ez ér l k re it az átlagembe dékből, sarki jégbő

t, am ter Huybers tavi üle kutatói igazolták az 11 nyara Martin Tingley és Pe . ak A Harvard Egyetem ar ny a k 05, 2007, 2010 és 20 be 20 . eb re leg ny me mé leg ed k er lta az re két évtizedben vo mzésével jutottak er 95 százaléfák évgyűrűinek ele e r a vizsgált minták tv iko ille , rm ák bá nt n mi be tt év ve áz tsz ha tti elő mint a 2005 atják, hogy az mind forróbb volt, lószínűséggel állíth va s ko alé áz sz 99 ka szerint. Azt is en emelkedett az őben olyan mértékb nd zte es áz sz últ elm en felülmúlja a ko amely nagyságrendb t, t kle az rsé g di mé pe hő k lag te át rsékle . A magasabb hőmé at ok es ad ég áz ős sz év éls i sz a bb rá lesznek sokkal gyakoribbak valószínűsítik, hogy k. időjárási eseménye

15


Termelői riport

Hatékonyan

a halmok közt Főapátság ide vagy oda, Pannonhalmán sem lehet csak a csodára várni. Csapadékhiány esetén minden eszközt be kell vetni, védve a pénztárcát, de a környezetet is.

Fenyő Gyula Pannonhalma, Örökzöld Kft.

Kora: 70 Családi állapota: házas Erzsébettel (65), lányaik Enikő (44), Edina (40) és Viktória (38) Gazdaságuk: 230 hektár (50 saját) Talajminőség: átlagosan 22 AK Évi csapadékmennyiség: 500-600 milliméter Termesztett növénykultúrák: búza, kukorica, repce, mák

16


V

erőfényes tavaszi napsütésben érkezünk Pannonhalmára, amelyre kotlóstyúkként telepszik a főapátság. Nemcsak a látványt uralja: régen a várkörnyéki földek is egyházi tulajdonban voltak, egészen az államosításig. Emiatt az egyéni gazdák a szélekre szorultak, vagyis a falutól távolabbra eső területekre. A szövetkezesítéssel minden megváltozott – meséli már faluszéli telephelyén Fenyő Gyula, akinek fiatalos humorára utal kft.-jének neve, az Örökzöld is. Ma már nyugdíjasként ügyvezető igazgatója a cégnek, de legidősebb lánya, az állatorvos Enikő is bedolgozik. Akárcsak Enikő férje, az egykori katonatiszt, a ma őstermelő és környezetvédelmi mérnök András. A másik két lány, mint sokan a fiatalok közül, távoztak Pannonhalmáról, Edina Pécsre, Viktória viszont Miami Cityig meg sem állt. De a magát az „első magyar tönkölybúza biotermelő feldolgozó és forgalmazó” kft.-ként meghatározó cég vezetője az unokában látja az igazi utódot, a hétéves Marciban, akivel már sikerült megszerettetni a mezőgazdaságot, és iskola után minden idejét a gazdaságban tölti.

Az időjárás jelenti az alfát és az ómegát Fenyő Gyula is Győr környéki nagyszüleinél szerette meg az állatokat és a földet. Egészen az utóbbi időkig lóra szállt, tanúskodnak erről az irodában megtekinthető fényképek: középiskolásként csikókat tört be. Apja Csepelen gyári munkás, amíg ki nem bombázzák a családot a második világháborúban, emiatt kerülnek vis�sza a környékre. Fenyő Gyula szakmérnökként végez 1965-ben a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen, amit később kiegészít egy vállalatgazdálkodási diplomával. Pázmándfaluban kezd főállattenyésztőként, majd az iváni szövetkezet főagronómusa. Pannonhalmára 1969 végén kerül, öt évig üzemegység-vezető, majd öt évig főállattenyésztő az egyesült szövetkezetben. Következik a Péri Egyetértés Szövetkezet, már elnökként. A nyolcvanas évek még sikeréveknek számítottak, de a rendszerváltással a kínlódás következik: többen kiválnak, az 5700 hektárnyi földnek ma már legfeljebb tíz százaléka maradt meg – meséli a környék csöppet sem egyszerű mezőgazdaság-történetét. Vendéglátónk 2001-ig még péri elnök, de a mozgalmas életút mellett 1995-től már egyéni vállalkozó. 58 évesen ment nyugdíjba, hogy a mai napig a munkának szentelje magát. Vagy inkább a szenvedélyének?

Ha itt kubai lenne az időjárás…

Ma mintegy 230 hektáron gazdálkodik a családi vállalkozás, két traktorost alkalmazva. A gazda szerint még túl is

Kacskaringós út vezetett az ügyvezetői székbe

17


Termelői riport

PAN

A tárolás előnye, hogy nem kell mindent lábon eladni

gépesített a vállalkozás, bár jól jönne egy kombájn. E kapacitással akár dupla ekkora területet is meg tudnának művelni, de a környéken bérelhető állami földek nincsenek. Ám bérmunkát is vállalnak, például a szőlőtelepítésnél. Az aratásnál és a kukoricavetésnél azonban ők veszik igénybe mások szolgáltatásait: ekkora terület esetén ugyanis nincs értelme befektetni a géppark bővítésébe, és ötvenmilliós erőgépeket vásárolni.

A nyolcvanas évek sikeréveknek számítottak A telephely egykor Győr Megyei Pannongabona Rt. Tulajdona volt. Megállunk a száztíz éves, ma már nem működő malom árnyékában, és a telephelyet körbejárva láthatjuk, a tárolással itt nincs gond. Sőt, bértárolást is végeznek, de a raktározás lényege, hogy így idén is ki tudták várni a terményárak kedvező alakulását, semmit sem kell gyorsan, aratás után, lábon eladniuk. Sem hitelt felvenni, ami a sikeres gazdálkodás egyik kulcsa. Állattenyésztéssel a kiszámíthatatlanság miatt már nem foglalkoznak, ez az ágazat nagyon megsínylette a változásokat. A korábbi ezer körüli fejőstehénből egy-kettő, ha maradt, a tízezer 18

disznóból is csak mutatóba, így a tartásukkal összefüggő munkahelyek is megszűntek. Baromfit, juhokat – nem nagy számban – már csak inkább kedvtelésből, nosztalgiából, legfeljebb saját szükségletre tartanak. Ám így szerves trágya sincs, ami témánk szempontjából most a legfontosabb következmény. Az egyik hombár sarkában egy „kimenekített” szürkemarha álldogál. Az emberektől kissé még félő borjú mellett Fenyő Gyula elmeséli, hogy 1967-ben Kubát is megjárta, száz magyar szakembert

Nosztalgiából tartanak állatot


– állatorvosokat, növénytermesztőket, állattenyésztőket – küldtek ki, hogy „megváltsuk a kubai mezőgazdaságot”, és ő éppen szarvasmarha-tenyésztő szaktanácsadó lett volna. De NNONHALMA aztán a takarmánytermesztést próbálták fejleszteni. Ment is az volna, hiszen az ország kiváló adottságokkal bír, mivel nincs fagy, van egy jó esős évszakuk, amikor mindent bele lehet adni a termelésbe, az öntözési adottságok is meglennének – évente akár kétszer is lehetne betakarítás. Ám legutóbb ott járva látta, hogy a gyerekek csak hétéves korukig kapnak tejet, 12 millió lakosból kétmillió a munkanélküli, és megy a „manyanázás” (majd, majd…). Fenyő úr ezzel arra is utal, hogy ahol az időjárás megfelelőbb lenne, ott épp ezt nem használják ki. Magyarországon meg ez jelenti a legsúlyosabb problémát, amin gyakran nem segít a tapasztalat, a szakértelem, a gépesítés, a plusz hatóanyag sem.

A jószágkormányzó tanácsa

A pannonhalmi talajminőség átlagosan 22 aranykorona, azaz hozza a megyei átlagot. Nem is az jelenti a problémát, hogy a talaj homokos, illetve középkötött vályogtalaj, hanem inkább az, hogy míg egyik része jó minőségű, a másik fele dombos. És a vizesebb években a völgyekben összeszalad a víz. További gond, hogy az erdők közelsége miatt a terület egy része vadkáros, sok a vaddisznó, szarvas, őz.

A majdnem 4000 lakosú Győr-Moson-Sopron megyei városka Győrtől 19 kilométerre fekszik dél-délkeleti irányban. Megközelíthető Budapest, illetve Hegyeshalom és Győr felől az M1-es körgyűrűről a Veszprém felé vezető 82-es úton. A Balaton felől Veszprémen keresztül szintén a 82. számú főúton, Székesfehérvár felől a 81. számú útról a Kisbér– Mezőörs útvonalon érhetünk a településre. A világörökség részét képező Bencés Főapátság naponta turisták ezreit vonzza. Korábban az apátság volt mind a földművelés, mind a közép-iparosítás ösztönzője, ma legtöbben Győrbe járnak be dolgozni.

Semmit sem kell gyorsan eladniuk A csapadékkal is éppen „csak” annyi a baj, hogy néha alig van. Az országos átlag 500-600 milliméter, náluk az utóbbi időkben mértek már évi 1100 millimétert, de 200-300 millimétert is. Így aztán mindent ehhez kell igazítani, és reménykedni, vagy Pannonhalmán stílszerűen imádkozni. Kedélyes házigazdánk, visszaemlékezve karrierje kezdetére, meséli, hogy anno még azért is panaszkodtak, ha sok eső esett, mint az 1972-es nyáron (az idei első három hónapot látva talán idén ez most is így lesz). Az egykori apátsági főjószágkormányzó, Nagy Venczel azonban figyelmeztette őket: a gazda addig örüljön, amíg esik az eső, ezért sose panaszkodjon! Ma már meg minden cseppnek örülni kell, hálát adni az égnek. Hiszen aszályos években is legfeljebb a lelket vigasztalja meg a történelminek számító pannonhalmi borvidék, amely kevés, de jó minőségű nedűt ad. Állítólag már a honfoglaló magyarok is szőlőt találtak itt. A bencések sör helyett hát itt inkább bort termeltek. A főapátság volt ebben is a meghatározó, majd később létrejött a szövetkezetek közös, 250 hektáros szőlőgazdasága. Ma már ezek is magántulajdonba kerültek, s mi sem jellemzi jobban a szövetkezetek kálváriáját, mint amit Fenyő Gyula mond: az egyik elnökeként maga is a feleség által örökölt szőlőkbe menekült hétvégéken a munkahelyi gondok elől.

A baktériumtrágyák régi híve

A Fenyő-birtok cégfilozófiája: kevés költséggel, kevés munkaművelettel jó közepes termésátlagot elérni ott, ahol az időjárás, az esetleges csapadékhiány miatt a túlzott befektetés nagy veszteségeket is eredményezhet. Az intenzifikáció helyett a költségcsökkentés a járhatóbb út, részben a műtrágyamennyiség csökkentésével, viszont ezek helyett a baktériumtrágyák használatának növelése révén. 19


Termelői riport

És az alaptrágyázásnál mindenütt használják utóbbiakat, amelyek segítenek föltárni a hatóanyagokat, azaz a talajban már eleve meglévő foszfort, illetve káli-anyagokat.

Mindent a csapadékhoz kell igazítani Fenyő gazda már negyven éve is alkalmazta ezt a csodaszert, vagyis az elődjét, csak akkor még nem folyékony formájában, azaz a Phylazonit ősével, a Phylazollal próbálkoztak. Oltották vele a magot, rátették a szója vagy lucerna vetőmagra, és az gyűjtötte a talajban a nitrogént. Két évtizeddel később, a kilencvenes évek közepén kezdték el kipróbálni a különböző baktériumtrágyákat, és végül a Phylazonitnál kötöttek ki, mert árban is elfogadhatóbb, de mással is kísérleteznek. Fenyő Gyula elégedett, bár nincs szinte mondat, gondolat, amikor nem kell utánaszúrnia zárójelben a megjegyzést: ha az időjárás is jó… Hiszen csapadékos, jó időben sokat segíthet a baktériumtrágya, szépen látszik a hatása, aszályos, rossz

Új szerzemény a szürkemarha-borjú

időben viszont a baktériumtrágya sem biztos, hogy hozza az elvárt eredményt. A költséghatékonyság jegyében azonban így is, úgy is fontos, mert fele annyi műtrágyával dolgozhatnak, mint egykor. Régen a szövetkezetekben még 400-500 kilogramm műtrágyát is kiszórtak hektáronként, ma átlagosan a tizedét. Ő maga már akkor sem volt a műtrágya híve, pedig az akkor jóval olcsóbb is volt, mint ma.

Harc minden csepp vízért

A Phylazonitot általában 50-60 hektáron alkalmazza, ősszel már a tarlókezelésnél, azaz a repcetarló tárcsázásánál, erre vetik el a búzát. A búzatarlóba szintén ősszel, leforgatáskor kerül baktériumtrágya, a kukorica pedig tavasszal kap a szerből, 10-12 litert egy hektárra a talajmunkával egy menetben. A gazda biztos abban, hogy a termésben ez megmutatkozik: például a kukorica esetében. Pedig ők csak 100-120 kilogramm összhatóanyagot juttatnak ki, míg akik másutt 10 tonnán felül termelnek, 200 kilogrammot is felhasználnak. Tehát nem keveset lehet spórolni, mind anyagköltségben, mind munkában.

A költségcsökkentés járhatóbb út

Az energiafűvel felhagytak, pedig volna értelme

20

Szemléletét igyekszik átadni a környékbeli gazdáknak, mert ma már hagyományos módon aligha lehet hatékonyan és gazdaságosan földet művelni. Minimális a talajbolygatás, ha nem muszáj, nem szántanak, s azonnal lezárják a területet, hogy a csapadékot megőrizzék, a vizet megkössék, ne szárítsák a talajt. A domboldalakon eleve költségesebb és kevésbé hatékony a termelés. Ezért mintegy harminc hektáron energiafűvel próbálkozott, mert amikor ezt elvetik, utána már csak műtrágyázni és kaszálni kell. Könnyen is aratható az akár két-három méter magasra megnövő fűféle, amely a búzaszalmához hasonlító, eltüzelhető anyagot ad. Sajnos, mivel a felvásárló „elfelejtett” fizetni, Fenyő úr egyszerű szénának valót hagyott a nehezen és drágán művelhető domboldalakon.


Alaposan meg kell fontolni a befektetéseket

Kukoricát mintegy 50 hektáron vetnek, jó esetben akár 8-10 tonnát is betakarítanak a már említett költségkímélő módon. A Dekalb fajtákat vetik 75 centis sortávon, ekkor rögtön sortrágyázzák, azaz startertrágyát kap a csírázás segítéséhez, a gyökeresedéshez. A foszfor után a nitrogén pedig a sorművelő kultivátorra szerelt műtrágyakiszóróval kerül ki, összességében mintegy 120 kilogramm, és mindig igyekeznek a növény közelében elszórni.

A minőségi magot veszik

Búzából kicsit többet, 60 hektárnyit vetnek, s 4-5 tonnányit aratnak. Akadnak kimagasló évek, de tavaly úgy 4 tonnányi búza termett, csapadékos évben ugyanazon a homokos helyen meg 8 tonnányi – ez jelzi a víz mindenhatóságát. A búza a repcét, a mákot követi, illetve a kukoricát váltják ki két év után a korai búzával. Idén 13 hektáron tavaszi búzát is vetettek, mert volt egy darab repceföld, ami nem kelt ki, A FENYŐ-GAZDASÁG GÉPPARKJA • John Deere 4650 182 KE traktor • Deutz-Fahr 160 LE traktor • Három Case IH traktor, 135 LE, 100 LE és 95 LE • New Holland 85 LE traktor • IH 6200-es vetőgép • Idea tárcsás vetőgép (lengyel) • PöttingerVITASEM 300 vetőgép • Busa tárcsa (permetezővel felszerelt) • Dina driver – bomfort-típusú talajmaró (kiegészítve kijuttató egységgel) • Vakond típusú mélylazító • Amazon permetező • Simba tárcsa • Vogel & Noot négyes eke • Rabewerk ötös eke

21


Termelői riport

Minőségi mag, baktériumtrágya, nem bolygatott talaj kell

Minimális a talaj bolygatása Repcéből harminchektárnyi van átlagban, átlagosan 2,5 tonna terem. Korábban Dekalbot, most inkább a Pioneer fajtákat veszik. A repce nem bírja az aszályt, ha a március nem csapadékos, mint tavaly, akkor szinte elszárad az egész. Kész csoda, hogy tavaly termett valamennyi. Harmadik éve próbálkozik a mákkal a dombokon, idén 37 hektáron, és közepes termést tudnak betakarítani, átlagban egy tonnát. Érdekes növény a mák, mondja Fenyő gazda, ha időben el tudják venni, nőnap körül, ami idén sikerült, és eső is megöntözi, akkor az egy tonna már tisztességes hasz22

not hozhat. Hektáronkénti 200 ezer forintnyi költség mellett 310 ezer forintot fizetnek érte. A mák ráadásul jó búzaelővetemény, akárcsak a repce, s ha augusztusban betakarítják, könnyű a talajelőkészítés, s el lehet vetni az őszi búzát. Gyönyörű napsütésben nézünk szét a környéken. Mindenütt nedvesek a földek, talán kiváló lesz az idei termés. Dehogy fogadnánk arra, hogy még húsvéthétfőn, azaz április elsején is havazni fog. Bolondját járatja az idő a gazdákkal, csak idén megint másképp.

Szöveg: Horváth György, Fotó: Vámos Csaba

csak foltokban. A minőségi búzatermelést preferálják – általában a megbízhatóan stabil, szálkás, korai-közepes érésű Saatbau Linz fajtákat, most épp a Stefanust, a terület egy részén pedig a Kárpátiát Szlovákiából, és a szintén onnan származó Bakfist. Különösen arra figyelnek, hogy szálkás búza legyen, mint a Stefanus, éppen a vadkár miatt, és jól is teremjen. Beérik viszonylag kevés gombaölő szerrel, ha nincs sok csapadék, inkább csak egyszer védekeznek a gomba ellen. Mások két-három védekezést is javasolnak, de ha lehet, ezen is spórolnak. Műtrágyából összesen 100 kilogramm körüli hatóanyag megy a búzaföldekre, fele foszfor, fele nitrát, nitrogén.


Mit kíván a

magyar talaj? L egyen benne él e t, erő, biz t onság!

A Phylazonit talajoltás technológia forradalmasítja a tápanyag-gazdálkodást! Használata a művelési költségek csökkentése mellett képes jelentősen növelni a talaj termőképességét, a növények ellenállóságát és a hozamot! A Phylazonit-baktériumok a korszerű gondolkodás és gazdálkodás védjegyei, a talaj állapotának javításával növelik a termelés biztonságát, és megalapozzák kiegyensúlyozott jövedelmezőségét.


1. Kívánjuk a talajerő visszaállítását! 2. A föld kizsákmányolásának megszüntetését! 3. Tervezhető hozamot mindenkinek! 4. Alacsonyabb hektárköltségeket! 5. Átlag feletti termést! 6. Időjárási károk csökkentését! 7. Könnyen megmunkálható talajt! 8. Korszerű termesztési szemléletet és technológiát! 9. Hosszú távú egyensúlyt, megélhetést! 10. Megóvott környezetet! 11. Odafigyelést és törődést! 12. Jövőt a termelőnek!

Hozam, profit, élet!

w w w.t a l a j o l t a s . hu / 0 6 2 0 2 75 5 2 9 9


Termelői riport

Minimalizált gazdálkodás

a vaddisznók árnyékában Nedves, kötött talajon nem könnyű gazdálkodni. Amikor nem a belvíz fojtogatja a táblát, a vadak túrják össze. Hogyan lehet így stabil hozamot elérni? Nehezen, de van, akinek sikerül.

Beregszászi Attila Barabás Kánya-Gyöngye Bt.

Családi állapot: házas, egy 7 éves gyermeke van Családi gazdaság: 70 ha szántó, 30 ha kaszáló (Barabás külterületet), 21 ha gyümölcsös Termesztett növénykultúrák: búza, tritikálé


K

alandos útra vállalkozik, aki tél végén, a szezon legnagyobb viharát követően Barabásra látogat. Csepereg az eső, az út mentén megszaggatott fák látványa fogad. Mintha tornádó pusztított volna a szabolcsi tájon, pedig „csak” a szél volt erősebb, mint az március elején megszokott. Fákat csavart ki tövestül, gallyakat szaggatott le, amelyek a villanyvezetékekre zuhanva több településen okoztak napokig tartó áramszünetet. Teljes volt a zűrzavar a keleti országrészen, ám ebből Barabáson szinte semmi nem érződött. Bár a Kánya-Gyöngye Bt. telephelyén bokáig gázoltunk a hólében és sárban, a hirtelen olvadás okozta belvizesedésen kívül a cégnek más problémával nem kellett szembenéznie. A feltörő talajvíz nem csak a 2013-as év problémája: szinte minden évben küzdenek ellene. A természeti illetve környezeti adottságok nem minden növénykultúrának kedveznek errefelé. A nedves, kötött talajon túl a legnagyobb problémát az itt élő vadállomány okozza.

A vetett kétszáz hektárból tizennyolcat már teljesen kitúrt a disznó „Évről évre egyre rosszabb a helyzet. Most is a vetett kétszáz hektárból tizennyolcat már teljesen kitúrt a disznó. A kárt pedig nem igazán tudjuk megtéríttetni – meséli csalódottan Beregszászi Attila, aki a vadásztársaság felelősségét hangsúlyozza. – A vaddisznók tavaly is rettentő károkat okoztak. Idén eddig még csak egy táblán tapasztaltuk, de már ez is sok. Nyolc-tíz évvel ezelőtt éves szinten egyszerkétszer láttunk csak vaddisznót a határban. Most pedig egy nyáron, fényes nappal tartott terepszemlén nem lehet úgy körbemenni a területen, hogy ne lássunk egy-két állatot. Szörnyű a helyzet.” A vadkár ellen védekezni nem nagyon lehet. Aki megpróbálja, villanypásztort telepít, és naponta ellenőrzi a területét. Nekik azonban erre nincs kapacitásuk. Ezért kukoricát, napraforgót inkább nem is termesztenek. Három éve már, hogy a 21 hektárnyi körte mellett kizárólag búzát és tritikálét vetnek. Rendszerint fele-fele arányban, egymást váltva kerülnek a földbe a kalászosok, de tavaly például ugaroltattak is, így 70 hektáron termeltek búzát, és 100 hektárra jutott tritikálé.

Született mezőgazdász

A Kánya-Gyöngye Bt. családi vállalkozás, Attila felesége az ügyvezető, és az adminisztrációért is ő felel. Attila és egy másik állandó alkalmazott végzi a „kétkezi” munkát, szezonban alkalmi munkavállalók segítségét is igénybe veszik. A barabási telepen jelenleg a vetésnek meghagyott terményt és némi műtrágyát tárolnak, illetve itt kapott helyet a szerelőműhely is. Látogatásunk idején egymást érik a mun-

kaidőn kívül „pihenő” gépek, a kihasználtságot nyilvánvalóan fokozni már nem lehet. Ezért tervezi a család, hogy megvásárolja a szomszéd telket, ahová terménytárolót is építenének. A fejlesztés azonban nem egyszerű. „Óvatosan gazdálkodunk. Hitelre nemhogy gépet, még vetőmagot és vegyszert sem veszünk. Többen mentek már csődbe, vagy kerültek csődközeli állapotba, mert nem vigyáztak, hitelre fejlesztettek, és egy-két rosszabb év tönkretette őket. Mi ezért inkább felújítjuk a meglévő gépeinket, vagy használtat veszünk, a nagyobb beruházásokkal pedig megvárjuk azt az időszakot, amikor biztonsággal fejleszthetünk”, magyarázza a gazda. Beregszászi Attila számára sohasem volt idegen a mezőgazdaság. Édesapja – akinek szintén van saját földje, gyümölcsöse – valamikor a téeszben dolgozott, így egyenes út vezetett a gazdálkodáshoz. A családalapítást követően a Bt-ben Az ugar „oly szántóföld, melyet valamely termény betakarítása után egy egész éven keresztül vetetlenül hagynak, ezen idő alatt azonban megmívelésben részesítenek. Ez a körülmény teszi a különbséget az ugar és a parlag között, mely utóbbi oly szántóföldet jelent, mely szintén egy v. több évig vetetlenül marad, de ezen idő alatt megmunkálásban nem részesül. A fenti értelemben vett ugar másként egész v. fekete ugarnak mondatik, ellentétben a fél v. zöld ugarhoz, mi alatt u. n. ugarnövényekkel, nevezetesen takarmányfélékkel bevetett ugart értenek s mely után szintugy mint a fekete ugar után, őszi gabonát vagy őszi repcét vetnek. Ez okból ugarnövénynek csak oly növény tekinthető, mely a földet korán és oly állapotban hagyja el, hogy az őszi vetemény utána sikerrel elvethető. Közönségesen háromszor szokás az ugart szántani, mely szántások elseje ugarolásnak, másodika forgatásnak vagy keverésnek, harmadika vetőalászántásnak mondatik.” (Forrás: kislexikon.hu)

27


A település Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye beregi részén, közvetlenül az ukrán határ mellett helyezkedik el. A településre vasút nem vezet, közúton Vásárosnaménytól a 4123-as úton Vámosatya felé, a 4124-es úton Gelénes felé haladva közelíthető meg. 2013. március 1-je óta Barabás is a Tiszakerecseny Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik. Az önkormányzat működési területén kőbánya és termálvízlelőhelyek találhatók csodálatos természeti környezetben, ám ezek a befektetők hiánya miatt kihasználatlanok. A lakosság főképp mezőgazdaságból él, illetve alkalmi munkákból tartja fenn magát.

kezdett el dolgozni, kezdetben bortermeléssel is foglalkoztak. „A királyleányka őshonos volt itt, úgy tudom, innen vitték a Balaton környékére”, meséli Attila. Akkor még volt piaca a mustnak, de ma már nem éri meg ezzel foglalkozni. Így maradt mára a szántóföldi gazdálkodás, valamint a körtetermesztés.

Óvatosan gazdálkodunk, hitelre nem veszünk A társaság gazdasági területének jelentős része Barabás külterületén található. A határfaluban az emberek többnyire alkalmi munkából élnek. A szezonnak megfelelően télen és tavasszal metszeni, ősszel almát szedni járnak el. Bár kevés meggy és szilva is van a környéken, a gyümölcsösök zömében almafákat látni: egyre többen keresik az almatermesztésben a megélhetésüket. Az alternatívára azért is nagy szükség van, mert a meglévő kőbánya is hamarosan bezár természetvédelmi okokból. Ugyanakkor Attila hozzáteszi: ott is csak egy helyi lakos dolgozott, a többi munkást a tulajdonos távolabbról hozta.

Állandó küzdelem

A belvízzel állandó harcot vívnak Barabáson. A Tisza közelsége gyakran „húzza le” a csapadékot, amely a földeken megállva rengeteget „kivesz” a talajból. Ezt saját szemünkkel is láthatjuk, amikor megérkezünk a teleptől néhány kilométerre található földekre. „Ez már a mienk, ennek a múltkor 70 százaléka volt víz alatt”, mutatja vezetőnk a terepjáró ablakán át a féligmeddig zöldellő földdarabot. A fotózáshoz egy másik táblát keresünk, de ott is nyilvánvaló: a hétvégi havazás nem múlt el nyomtalanul. A talaj süppedős, hólében és puha sárban kell gázolnia annak, aki néhány méterrel közelebbről szeretné szemlélni a vetés állapotát.

A belvízzel állandó harcot vívnak Barabáson A belvíz esővízből és hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz. A belvízzel elöntött területeken elpusztul a vetés v. megkésik a talaj művelése. A veszélyeztetett területeken bizonytalan a termelés, csökken a terméseredmény. A káros belvíz csatornahálózattal vezethető le. (Forrás: kislexikon.hu)

28

„A vízeresztésre nagyon oda kell figyelni. Próbáljuk az altalajlazítást, igyekszünk évente 50-60 hektárt megcsinálni, de nem egyszerű. A rossz minőségű föld miatt a gépeinknek nagyon nagy a gázolajfogyasztása, 60-70 liter hektáronként. Ráadásul a gépet is nagyon igénybe veszi: ha nedvesebb a talaj, azért nem lehet csinálni, ha szárazabb, akkor meg egyben jön ki a földdarab”, magyarázza a gazda. Mint mondja, tavaly tavasszal is sok hó esett, de errefelé általában csapadékosak a telek: tavaly országszerte nem sok hó volt, de itt nagyon is. Aztán egyik napról a másikra elolvadt, és komoly gondot okozott, legalább


Lízingre sem vesznek új gépet, inkább felújítják a régieket

30 hektárt nyomott meg és vitt el a víz. Aztán jött a szárazság, kirepedtek a földek, és azt is csúnyán megsínylette a termés: „Nem is sikerült jól az év. Kicsik voltak a kalászok, a bokrosodás sem volt olyan jó. Akadt, akinek jobban sikerült, nekünk nem. Húsz-harminc mázsa körül alakult a termésátlagunk, pedig voltak már negyven-ötven mázsás eredményeink is.” Attila abban bízik, hogy idén öt-tíz hektár között „megáll” majd a káruk. Ennek érdekében a vetett területeken vízeresztő csatornákat készítettek, hogy a földeken álló víz szabadon el tudjon folyni.

csak most derült ki, hogy alkalmas lesz a műtrágyaszórásra”, elemzi a helyzetet. A vetést október 6-a körül kezdték. Búzából GK Csárdás, tritikáléból GK Szemes és GK Rege került a földbe – a saját termesztésű GK Bogo mellett – hektáronként három mázsa sűrűséggel. A 150-160 hektár munkálataival egészen hamar, két hét alatt sikerült végezniük. A többit viszont csak néhány hetes csúszással, november végén tudták befejezni, de várhatóan „abból is lesz valami”.

Minimalizált termesztés

A társaság – ahogy az elmúlt két-három évben – tavaly ősszel sem vetett mást, mint búzát és tritikálét. A két növénykultúra termesztéstechnológiája teljes egészében megegyezik, és mondhatni: minimalizált. A búza után a tritikálé, tritikálé után búza került a földbe. Az óriási szárazság miatt nem szántottak, csupán tarlóhántást végeztek. „Szupernehéz tárcsával, három-négy tárcsával, attól függően, melyik tábla hogyan igényelte – lazítottuk a talajt, utána ment a fogasborona, illetve az ásóborona”, avat a részletekbe a gazda, hozzátéve, hogy az utolsó negyven-ötven hektárt már nem tudták szántás nélkül megoldani, annyira nedves volt a talaj. „Sikerült elég jó magágyat készíteni, de az utolsó harminc hektárról mégis

Az emberek itt alkalmi munkákból élnek

29


Termelői riport

A BEREGSZÁSZI GAZDASÁG GÉPPARKJA • 1 db 160 le Ursus traktor • Zetor 161-45 traktor … LE ? (ebben nemrég újították fel a motort) • MTZ traktor 82.1 … LE? (műtrágyaszórás, vegyszerezés, permetezés) • MTZ traktor 40 LE • Rába traktor 250 LE • 3,2 méteres ásóborona • 2 db 5-6 méter közötti fogasborona • Kühne 5.2-es szupernehéz tárcsa • IH X könnyűtárcsa • 2 db Pöttinger, 1 db Vogel-Noot váltvaforgató eke • hatfejes Rabewerk eke (a Rába után) • háromfejes Kühne eke • IH eke, négy- és ötfejes is • IH 6200 gabonavetőgép • Kühne-Lajta vetőgép • Ciklo 400-as vetőgép (kukorica, napraforgó) • 1 db Nobili axial permetező • 1 db Kertitox szántóföldi permetező

Műtrágyából eddig hektáronként egy mázsa mennyiséget szórtak ki 27 százalékos pétisó formájában, a műveletet időjárástól függően, de várhatóan májusban megismétlik. En�nyit enged a gazdasági helyzet – ecseteli Attila. Elmondja, hogy az első műtrágyázást „megnyerték”, mert tudták, hogy jön az eső, és a két nap alatt kijuttatott mennyiséget aztán szépen be is mosta a vártnak megfelelően érkező csapadék. Egy évvel ezelőtt a második műtrágyaszórást követően gyomirtóztak elsősorban a muharfélék ellen. Akkor április vége felé juttatták ki a Syrius N-t hektáronként másfél literes dózisban. A gyomirtózást követően aratásig már nem mennek a földekre. A búzát és tritikálét rendszerint 8-10 százalékos nedvességtartalomnál vágják, de tavaly az aszály miatt erre nem kellett figyelniük.

Búza után a tritikálé, tritikálé után búza A megtermelt gabonát azonnal értékesítik. Bár nem biztos, hogy jobban járnak vele, de próbálják az árat felsrófolni, mert végső soron az a legbiztosabb bevétel, amit már magukénak tudhatnak. Beregdarócon értékesítik leginkább, mert közel van. A terménytárolót a sorban állás elkerülése miatt szeretnék, vagy gépszínnek használva. Terménytároló híján bérben tároltatni a terményt – a magasabb eladási árra várva – kockázatos lenne. Nem rizikóznak a talajnak, illetve a növénynek adott tápanyagok terén sem. Míg a tavalyelőtti évben hatvan hektáron tárcsára szerelt szórókerettel, a tarlóhántással egy menetben hektáronként húsz liter Phylazonit baktérium-

Kitapasztalták mit szabad és mit nem trágyát is kijuttattak, tavaly az aszály miatt már nem merték vállalni a kiadagolását. Bár a betakarított két-három tonna közötti termésátlag elmaradt a megszokottól, Attila szerint ehhez az eredményhez szükség volt a Phylazonitra is, amely 2012-re „hasznosította magát” a földben. Amennyiben az időjárás kedvező lesz hozzá, idén is tervezik a használatát, ismét a tarlóhántáskor kiszórva.

Óvatos gazdálkodás

A társaság nem folytat bonyolult gazdálkodást. Az évek során kitapasztalták, mit szabad és mit nem a barabási földeken, és azt is tudják, hogyan kell a mezőgazdaságban rejlő kockázatokat a minimálisra csökkenteni. „Hitelbe nem hozunk sem műtrágyát, sem vegyszert, semmit. Nincsenek lízinges gépeink sem. Elég öreg a gépparkunk, de próbáljuk felújítani. Szeretnénk még egy gyomfésűt és egy 30


A tavalyi aszályban nem volt szántás, a lazítás után ment a borona

A tritikálé a búza és rozs keresztezéséből származó állandósult jellegű köztes típusú hibrid, amelynek a jelentősége világviszonylatban egyre jobban növekszik. Jelentősége nemcsak átmeneti jellegében van, beltartalma miatt is jelentős gabonaféle. A szemek fehérjetartalma a környezettől, évjárattól és a talajtól is függ, általában 14-18% között ingadozik. Vetésterülete a termesztésbe vonása idején növekvő tendenciát mutatott, az 1970-es évek végén erősen lecsökkent, az utóbbi években újból növekszik.

Szöveg: Kocsis Kinga, Fotó: Vámos Csaba

gyűrűshengert venni. Nagy beruházást nem tervezünk. A kukorica és a napraforgó pedig nagy költségű növény, esetükben bizonytalan a bejövő pénzmennyiség. Ezért az utóbbi években egyáltalán nem foglalkoztunk már vele. Három-négy éve volt utoljára napraforgó harminc hektáron. Nem lett épp mínuszos, de a gabonatermesztés mégis jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb. A vegyszerezés, a kétszeri műtrágyakijuttatás és a vízeresztés az, amire nagyon oda kell figyelni. Ha ezek nem jönnek össze, és nincs a Phylazonit, talán en�nyit sem produkáltunk volna” – összegzi „minimalizált”, óvatos gazdálkodásuk lényegét a gazda.

31


interjú

Kovács Teréz Gazdaportrék című kötetében tíz élettörténetet mutat be, tíz gazda pályafutását. A 2008-as megjelenés után a szerző távolról követte szereplői sorsát, és tapasztalatait megosztotta a Hozam&Érték magazin olvasóival.

A

megkérdezett gazdák 1940 és 1960 között születtek, vállalkozási ismereteiket nem iskolapadban, hanem munkájuk során szerezték. A rendszerváltáskor már komoly tapasztalattal rendelkeztek a szocialista vállalkozásról. Másik közös tulajdonságuk, hogy „dologidőben” nem probléma számunkra a napi 12-14 óra kemény munka: szeretnek dolgozni, jelentik ki egybehangzóan. Indíttatásuk, családi hátterük már eltérő: az egyik módos gazdacsaládba született, amelyet a kuláktörvények idején tönkretettek, a másik szegényebb család sarja, akinek a szocializmus a fölemelkedést tette lehetővé. A tíz között csupán egyetlen gazdáról mondható el, hogy nem paraszti családból származott, az iparban kezdte, majd onnan váltott, és lett a Nyugat-Dunántúlon gazdálkodó. Mindegyikük számára az igazi „kihívás” a rendszerváltozás, pontosabban az 1992 utáni időszak volt, amikor is különböző okokból, de egyéni gazdákká váltak. Az eltelt bő két évtizedben egyformán érték őket megpróbáltatások, és a föld, a gazdaság háttérbe szorította az élet más területeit. A család mint háttér nagyon fontos, de annak is alkalmazkodnia kell a gazdasági viszonyokhoz. Ha padlóra kerül valaki – rossz termés, elhibázott döntés vagy bármi más okból – azt a családjának el kell viselnie. Noha ez a vállalkozói szférában más családokra is jellemző, de egy ipari vagy szolgáltató vállalkozás kevésbé ingatag a gazdálkodóhoz képest. Az iparban is lehet emelkedés és lecsúszás, ám annak csekély a kockázata, hogy évente változik a helyzet. A szolgáltató szektorra ez még kevésbé jellemző, tudniillik ott a jó év után keletkezett megtakarítást nem kell szükségszerűen beforgatni.

32

A gazdák három típusa

A gazdákat örökös bizonytalanság sújtja. Például egy felvásárlási árzuhanás egyik pillanatról a másikra lenullázhatja a hasznot, de egy hirtelen támadt kereslet ugyanezt képes ellensúlyozni, főleg, ha több lábon áll a gazda. Az időszakos sikerek ellenére a mezőgazdaság felőrölheti, ha nem is az erőt, de a szándékot mindenképpen. Van viszont, akit felemel és újabb jó döntésekre sarkall. Tanulmánykötetében a szerző három típusba sorolja a gazdákat: az elbizonytalanodókra, a fejlődést szüneteltetőkre és a biztos fejlesztőkre. Az első csoport esetében az elbizonytalanodást úgy kell értelmezni, hogy jövőjében bizonytalanodott el, a rengeteg munka, küzdelem után felteszi a kérdést, hogy érdemes-e folytatni, reménykedhet-e tartósabb biztonságban. A fejlődést szüneteltetőknek nincs olyan utóduk a családban, aki átvenné a gazdaságot. Ők ezért kivárnak – ne feledjük, a kötet 2008-ban jelent meg, benne a válság előtti évekről van szó. A biztos fejlesztők talán a legérdekesebb csoport. Míg a sikertelenség, kudarc vagy egyszerűen rossz „lapjárás” tényén nem kell sokat magyarázni, a fő kérdés az, hogy megfordíthatatlan-e a helyzet, avagy szemléletváltással, hitellel, külső segítséggel elmozdulhat-e az illető a helyzetéből. A siker megítélése viszont sokkal bonyolultabb. Ha valaki csupán a birtok vagy a gazdaság növekedését tekinti célnak, ám annak pénzügyi helyzetét, fenntarthatóságát nem, már nem könyvelhetjük el egyértelmű sikerként. Sikeres lehet-e az a gazdaság, amely termel ugyan, ám adott esetben nem eladható?


Szöveg: Bába Imre

Hozam&Érték: A kötet 2008-ban jelent meg, a riportok nagy része 2005-ben készült. Ismeri-e a meginterjúvolt gazdák további sorsát? Kovács Teréz: 2007-ben készült még egy gyors helyzetfelvétel. Majdnem mindenütt történtek kisebb fejlesztések, és pozitív elmozdulás volt tapasztalható a foglalkoztatás terén is. A tíz közül legsikeresebbnek számító gazda 2005-ben még tizenkét munkással dolgozik, ám uniós támogatással vásárolt egy nagy kapacitású gépet, és ez a fejlesztés két ember munkáját kiváltotta. Ma is annyira a siker zálogának tartja a hitel felvételére alapozott gazdaságot? Utólag nem tűnik-e úgy, hogy a nyakló nélküli, ismeretlen feltételekkel felvett hitel, akárcsak másutt, a gazdák esetében is felelőtlenség? Egyáltalán nem. Bár a hitellel kapcsolatban a hangulat nagyon megváltozott, Széchenyi óta tudjuk, hogy hitel nélkül nincs gazdaság. A mezőgazdaságban évről-évre ismétlődő óriási beruházási kényszer miatt van szükség hitelre. A pénz felpörgeti a gazdaságot. A könyvből egyértelműen kitűnik, hogy a családi háttér, a feleség támogató szerepe nagyon fontos. A meginterjúvolt gazdák körében, ahol nem volt támogatás, mennyire próbálták őket mégis bevonni? Vagy beletörődtek, legyintettek, és éltek tovább egymás mellett egyre inkább távolodva egymástól? A gazdák nem beszéltek nyíltan arról, hogy bizonyos esetben nem támogatja őket a feleségük, de egyértelműen következtetni lehetett erre. Csupán az egyik sikeres gazda mondta ki egyenesen, hogy az ő fejlesztési szándékát a felesége mindig ellenezte. Ez a gazda ugyan sikeres lett, de ráment az egészsége. Az tény, ha feleségnek nem tetszik a gazdálkodás, akkor nem lehet változást elérni. Ezek az emberek szeretnek dolgozni és beruházni, és ebben valamiképp a feleségüknek részt kell vennie. A férfinak a munka nem teher, akkor sem, ha a feleség nem díjazza a vállalkozást. Az utódlás, a gazdaság továbbadása egy idő után kardinális kérdés. Tud-e tényleges értéken továbbadott gazdaságról, vagy a staféta továbbadása csak családnak lehetséges? Az utódlás kérdése nagyon fontos. Az idősebb gazdák egy bizonyos életkor után inkább szüneteltetik a vállalkozást, semmint idegennek adják át, és „jó helyen van a fiam Pesten” hozzáállással az unokát próbálják meg „utóddá” nevelni. Erre kevés az esély, hacsak nem sikerül egészen kiskorában megszerettetni a gyerekkel a gazdálkodást. Egyéni gazdák esetében van olyan eset is, hogy egy rokon veszi át a gazdaságot, folytatja a gazdálkodást. Ezen a téren sok jó kezdeményezés mutatkozik. Mi a helyzet a társas vállalkozásoknál? Mennyire befolyásoló tényező a cég mérete? A társas vállalkozásoknál nagyobb baj mutatkozik. A generációváltás az 1980-as években történt, az akkor kialakuló vezetést mostanában kellene fiatalítani, ám ritkán akad

olyan fiatal, aki átveszi a vezetést. Ahol több tulajdonos van, ott gondot okoz a gazdaság működtetésének, a gazdaság irányításának kérdése. Például ahol öt tulajdonos volt a téeszben, ott már az együttműködés is nehéz, nemhogy az utódlás. Márpedig ha nem működik az „együtt gondolkodás”, akkor a jövőben közös gazdálkodás sem fog menni. Az egyik megoldás az lehetne, ha a nagyokból kisebb gazdaságok jönnének létre tiszta tulajdonviszonyokkal. Ehhez viszont több olyan fiatal agrárszakemberre lenne szükség, akik a közvetlen termelést és kockázatot is vállalják. Ilyenekből azonban még nagy a hiány. A fiatalok az akár kevés, de biztos jövedelmet értékelik, és nem vállalják a kockázatot – ez egyre nagyobb probléma lesz a jövőben.

A vezérfonal szerepe

Akárcsak a kötetben, beszélgetésünk végén is kifejti Kovács Teréz, hogy nagyon jellemző, ki miről beszél a legtöbbet. Van, aki hosszan elidőzik, szinte történetének fókuszába helyezi a csecsemőként megért családi traumát, a föld 1950-es évekbeli elvesztését, és a kisgyerekként őt ért politikai retorziókat. Mások pedig a hatvanas-hetvenes években rengeteg munkával leírt kamaszkort már távoli idillként élik meg. Ez egyéni hozzáállás, szociológiai szakszóval identitás kérdése. A gazdák közül azok, akik sok kockázatot vállaltak, szinte lubickolnak a rendszerváltás adta lehetőségekben, mintegy elégtételt szerezve a hatvan évvel ezelőtti sérelmekért. A „kevesebb – több” elvét valló ember pedig túltette magát a régi sérelmeken, nem foglalkozik a „mi lett volna, ha” kérdésével, könnyen alkalmazkodott a téeszvilághoz, és ma már talán nosztalgiával gondol vissza arra a növekedésre, viszonylagos jólétre. Nemhogy a szépirodalomban, de a szakkönyvek között is kevés az olyan mű, amely a rendszerváltást – akár a világháború utánit, akár a huszonegynéhány évvel ezelőttit – nem drámaként, nem sorsfordulóként, hanem sorsváltoztatóként mutatja be. Kovács Teréz munkája e ritka kivételek közé tartozik. Kiviláglik belőle, hogy a történelmi kornál fontosabb az életpálya. A szerzőről: Kovács Teréz a vajdasági Óbecsén született, szociológiai diplomáját Belgrádban szerezte, 1984 óta él Magyarországon, az MTA doktora és jelenleg a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a falu, a mezőgazdaság átalakulása és a vidékfejlesztés. A szerző a mezőgazdasághoz nemcsak felmenőin és rokonain keresztül kötődik, hanem ő maga is vásárolt földet, amelyet megművel. Kovács Teréz: Gazdaportrék, Agroinform Kiadó, Budapest, 2008. 128 o. 1850 Ft. 33


Nemes nedűk

Tóth Ferenc pincészete

Palackba zárt múlt és jelen

T

ekintettel évezredes hagyományaira, nehéz eldönteni, hogy a mai szőlészet-borászat a tradícióihoz ragaszkodó ágazat-e, amely a népzenéhez hasonlóan soha nem tud elszakadni a gyökereitől, noha hangzásvilágát lehet modernizálni: a „Kincsös, kedves komámasszony” akkor is magyar népdal marad, ha elektromos gitáron játs�szák. Avagy pedig a borászat az építészethez hasonlóan állandóan újrafogalmazza önmagát, és alapfunkcióit megtartva maga lesz a jelenkor. Ha lehet, Tóth Ferenc pincészetében, az Egri Borvárban még messzebb kerülünk a megoldástól. Legkevésbé egy mosolygós öregúrtól vártuk, hogy dacára a családi tradícióknak, minden újítás felé nyitott személyiség, aki tántoríthatatlan szenvedéllyel foglalkozik régi borok feltámasztásával, újraalkotásával. Elmondása szerint jelenleg a kadarka elkötelezettje, divatba szeretné hozni, nem csupán a nagy vörös kadarkát, hanem a szintén ebből a fajtából érlelt, de színében és ízvilágában is könnyedebb sillert. „A siller nehéz műfaj, kevesen foglalkoznak vele. Hipermarketekben sem igen látni, jóformán csak borszaküzletekben és pincészetekben”, mondja a borász. Hozzátéve, hogy nem mintha mérvadónak tekinthetnénk borkultúrában a hipermarketeket, ám amennyiben rengeteg siller lenne a piacon, mindenképpen megjelenne a polcokon, hasonlóan „féltestvéréhez”, a roséhoz.

Borkóstolós józanság

Az első lépést már megtette, kadarkából kiváló sillert állított elő (Kadarka Siller), amellyel 2012-ben a siller borok

34

országos versenyén elnyerte az aranyérmet. Egy szülőnek minden gyermeke egyformán kedves, vallja Tóth úr, de ha ki kellene emelnie még egy borát, akkor az az Egri Csillag nevű cuvée volna. Igaz, hogy nem csak az ő találmánya: az ötlet össz-egri, amely egy „borkóstolós józan éjszakán” született; kellene a Bikavérnek egy fehér párt alkotni. Régen a vegyes ültetvények és a dűlők különbözősége adta, hogy bort eltérő fajtákból keverték, és így jött létre a legismertebb egri vörös cuvée, a Bikavér. Fehér párjának alkotóelemei az olaszrizling, a királyleányka, a hárslevelű Az Egri Borvár címkéi egyszerűek, de nagyon elegánsak. Grafikai elemet szinte nem látni rajtuk, annál inkább a vállalkozás által előállított összes borfajta nevét. A címke közepén képversre emlékeztető formában a fajta jellegére utaló színnel kiemelve jelenik meg a palackban lévő bor neve.


és a leányka: harmonikus találkozásukból született az Egri Csillag. Olyannyira közös egri az ötlet és az alkotás, hogy a nevében sem tudtak megegyezni a részt vevő borászok – mindenki a maga gyermekének is érzi. Ezért pályázatot írtak ki rá, és beérkezett 3540 javaslatból választották a Gárdonyi Géza regénycíméből eredő fantázianevet. Tóth Ferenc borait túlnyomórészt saját szőlőiből készíti. Nyolc fajta közül legtöbb az igazi magyar, a helyi specialitású egri leányka. Azért nem teljes mértékben, mert az Egri Csillag borhoz szükséges hárslevelűt nem maga termeli, hanem más egri termelőtől szerzi be.

Lazítás kell a szőlőnek is

A borokhoz hasonlóan a szőlészetben is tud meglepőt mondani, ami az újdonságokat illeti: kísérleti jelleggel ugyan, de baktériumtrágyát is használ húszhektáros szőlőbirtokán. A talajminőség változó, homokostól fekete nyiroktalajig (agyagtalaj) terjed. Egy éve alkalmazza a Phylazonitot, amely tavaly a súlyos aszály miatt nem volt képes teljes erejét kifejteni, noha a talajlazító hatásától lehet elvárni, hogy behozza az árát. Különösen agyagos területeken volna szükség lazításra, hogy javuljon a talaj vízáteresztő képessége. Szervesanyagpótlásra is mindenképpen szükség van, a baktériumtrágya kijuttatása pedig egyszerű, nem illan el. Tóth úr a szántóföldi művelést végző gazdák szavajárását idézi: egy évből következtetést levonni nem szabad. Alkalmaz egy másik módszert is, a venyigezúzást, ezzel azonban óvatosan kell dolgozni, mert ha nem kellően ellenőrzött anyagot használ, akkor akár meg is fertőzheti a növényt. A venyige elégetése nagy pazarlás, hiszen 30-40 százaléka hasznos tápanyag lehet. A lombtrágya iránt szkeptikusabb, mert, mint egyik kollégája szokta mondogatni: a pacalt is jobb megenni, mint intravénásan magunkhoz venni. „A magnézium közvetlen kijuttatása jó a levélnek, ám a többi alkotót a növény jobban fel tudja használni, ha a gyökérzetén keresztül veszi fel”, magyarázza.

kettőt a fekete penész (Cladosporium cellare) olyan vastagon belepte, hogy a réteg néhol saját súlyától megcsúszott. Az új pinceágak kialakítása közben a gépek keltette port és hőmérsékletváltozást megérezte a gombaflóra. Az azóta eltelt időben szerencsére teljesen regenerálódott, és szemlátomást terjed: a szürke vagy fehér fiatal telepek már a boroshordóktól távolabbi részeket is belepik. A pincék egyébként nincsenek burkolva, a riolittufa ezt nem is teszi szükségessé, az új ágakban a fúrópajzs kőzetbe vésett szabályos nyomai érdekessé teszik a falfelületet. Bár, őszintén szólva, tekintetünk legfeljebb véletlenül siklik karnyújtásnál távolabbra: az Egri Borvár borait kóstolgatva érzékeinket lefoglalják a pohárból áradó ízek és illatok.

Szöveg: Bába Imre, Fotó: Vámos Csaba

A szemnek is élmény

A kísérletezésnél persze szempont az anyagi megtérülés, és hogy ezt be tudja-e építeni a fogyasztói árba. A szántóföldi kultúrákkal ellentétben a borászatnál fontos a megjelenés. Míg a például gabonánál a minőség fontos kritérium, de a megjelenésnek nincs jelentősége, egy borásznak olyan apróságokra is oda kell figyelnie, ha a minőségi borpiacot célozza meg – márpedig Tóth úr borászata ezt teszi –, hogy milyen a palackon a címke. A pince – mint tárolóhely és bemutató tér – sem pusztán egy rendelkezésre álló terem, hanem szintén ki kell néznie valahogy. Tóth úr a Kistályai úton lévő első pincéjét a kilencvenes évek közepén alakította ki, 2006-ban bővítette a mostani négy párhuzamos és egy keresztirányú ágra. A középső régi

Egri Borvár Tóth Ferenc Pincészete Szépasszony-völgy Cím: 3300 Eger, Kistályai út 40. Telefon: +36-30/519-1088 Web: www.egriborvar.hu

35


Talajművelés

Sokak munkáját lehetetleníti el a kora tavasszal lehullott tengernyi csapadék miatt kialakult belvíz. Okszerű talajműveléssel azonban jelentősen enyhíthető a probléma.

36


M

egint azt mutatta meg nekünk 2013 csapadékos tele, de főleg a márciusi hónap (amikor is a szokásos havi csapadékmennyiség háromszorosa esett), hogy a mezőgazdasági termelésben fel kell készülnünk a szélsőséges körülményekre. Méghozzá úgy, hogy a negatív hatásokat minimálisra tudjuk csökkenteni az eredményes gazdálkodás érdekében.

Egyes területeken még mindig áll a víz Immár április végét mutatja a naptár, a tavaszi árpavetésnek vége, bár a tervezettnél jóval kisebb területen valósult meg. Aggasztó viszont, hogy az egyébként máskor ilyen idő tájt már elvetett növényeink közül még csak igen kevés van a talajban. Nemhogy a vetéssel, a vetőágykészítéssel is alig haladunk.

A határt járva azt látjuk, hogy egyes területeken még mindig áll a víz. A talaj felső rétege nagy területeken telített vízzel, emiatt mindenki idegeskedik, hogyan lesz képes idén elvetni, és főleg mikorra tudja azt befejezni. Mit tehetünk és mit tehettünk volna azért a talajművelésben, hogy ezek a mostani szélsőségből eredő problémák enyhébbek legyenek?

Legfontosabb a lazítás

Abban a régióban, ahol a fenti gondok a legnagyobbak, megfigyelhető, hogy a talajművelési eljárások függvényében jelentős a különbség egyik és másik gazda területei között vízborítás és -telítettség tekintetében – noha a talajtípus ugyanaz! Ahol a problémák szemlátomást csekélyebbek, ott az alábbi módon művelik a talajt. Összegezve tehát, szokásosnál több csapadék ellen úgy védekezhetünk, hogy kevés művelési menetet alkalmazunk, minimálisra csökkentjük a talajtaposást, ezáltal megelőzzük a talajtömörödést.

1.

Egyik és legfontosabb lépés a lazítók használata, a mélylazítás, középmély-lazítás, amelyet három-négyévente ajánlatos elvégezni. Nemcsak azért, hogy most a víz könnyebben leszivárogjon a talaj alsóbb rétegeibe, hanem azért is, hogy a tavalyihoz hasonló szárazabb években visszafelé is tudjon áramolni a kapilláris csövecskéken, csökkentve ezzel a csapadékhiányt. Bizonyos talajtípusoknál, valamint az intenzíven öntözött területeinken ezt a műveletet ennél még sűrűbben kell végeznünk.

2.

Második fontos lépés, hogy alkalmazzuk a mulcstechnológiát, amikor csak lehet. Azaz juttassuk vissza a talajba a meglévő szármaradványokat, azokat a művelt rétegben egyenletesen dolgozzuk el, és ez ne tárcsával és ekével történjen, hanem korszerű grubberral, mulcskultivátorral.

3.

A művelettel egy menetben elengedhetetlenül szükséges a Phylazonit baktériumtrágya kijuttatása, amely elősegíti a szármaradványok tökéletes lebomlását és szerves anyaggá alakulását. Így lesz talajunk aprómorzsás szerkezetű, ami elengedhetetlen az optimális levegő- és vízháztartáshoz.

4.

Ezek után, most tavasszal már csak egy menet van hátra, a vetőágykészítés. 37


Talajművelés

A belvíz okai

1. ábra. A talaj szerkezete 1. levegő, 2. porszemcse, 3. gyökér gyökérszőrökkel, 4. kolloid ragasztóanyag (agyag, humusz, más szerves anyagok), 5. homokszemcse

38

Ebben a mostani nehéz helyzetben érdemes három dolgot szem előtt tartanunk, megfontolnunk. Először is senki ne kezdjen kapkodni, mondván, „napok óta süt a Nap”, „a szomszéd már régóta kinn dolgozik a földeken”, mert a helytelen talajművelés erőltetésével csak tovább rontja a helyzetet. Megtapossa, összetömöríti a talajt, rossz szerkezetű, göröngyös vetőágyat készít, amelyet vetés után még hengereznie is kell. A talaj eleve kedvezőtlen levegő- és vízháztartása tovább romlik, és költséges is lesz a munka, figyelembe véve a várható betakarítható termést. Másodszor, és ez legalább ennyire fontos, vetőágy készítésnél juttasson ki Phylazonit baktériumtrágyát a leromlott talajélet helyreállítása érdekében. Ilyen kedvezőtlen körülmények között ugyanis a talajban élő hasznos mikroorganizmusok száma is igencsak megcsappant. Harmadszor pedig ne feledje, amit a sokat tapasztalt öregek is mindig mondtak: „Amit a természet elrontott, azt helyre is hozza!” De – tegyük hozzá – ez rajtunk is múlik.

Szöveg: Horváth Tibor, Fotó: Vámos Csaba

Ott tapasztalhatók komolyabb gondok, ahol a hagyományos talajművelést alkalmazzák. Erre jellemző a többszöri tárcsázás, szántás, szántáselmunkálás, többmenetes vetőágykészítés, hengerezés, és a lazítás elhagyása. Azaz számos művelési menet, erős talajtaposás, fokozott talajtömörödöttség – és ebből adódóan gyengébb szerkezetű talaj, kiterjedt belvíz. A hagyományos talajművelés ugyanis porosítja, kérgesíti a talajt, mintegy záró réteget képez a talajban (tárcsatalp, eketalp). Arról nem beszélve, hogy egyáltalán nem, vagy egyenetlenül forgatja be, illetve paplanszerűen helyezi el a barázda alján a szármaradványokat, így azok nem tudnak hasznosan lebomlani, nem javítják a talaj szervesanyag-ellátottságát. A szomorú eredmény rossz szerkezetű, szerves anyagban szegény, kérges, tömörödött, elégtelen levegő- és vízháztartású talaj – amelyen áll a víz!


Phylazonit országos tanácsadói hálózata

Központi információ és megrendelés: 06 (20) 275 5299 info@phylazonit.hu

21 1

2 4

22

12

16

23

3 13

8

5

7 9

6

17 18

14 10

15

19

20

24 25 26 Bővebb információ:

11

www.phylazonit.hu

1. Saidi Réda Tamás 06 (20) 533 9699s aidi.reda.tamas@phylazonit.hu

7-8. Kovács Zsolt 06 (20) 260 9616 kovacs.zsolt@phylazonit.hu

15. Károssy András 06 (30) 383 5813 karossy.andras@phylazonit.hu

21. Böröczi Károly 06 (20) 972 89 02 boroczi.karoly@phylazonit.hu

2. Rezsek Attila 06 (20) 524 9300 rezsek.attila@phylazonit.hu

9. 06 (20) 275 5299

16. Fónad István 06 (30) 955 2482 fonad.istvan@phylazonit.hu

22. ifj. Erdős Tamás 06 (20) 529 3600 ifjerdos.tamas@phylazonit.hu

3. Sipőcz András 06 (20) 353 3972 sipocz.andras@phylazonit.hu

10. Papp József 06 (20) 338 1309 papp.jozsef@phylazonit.hu

17. Gulyás Gábor 06 (70) 414 4595 gulyas.gabor@phylazonit.hu

22. Erdős Tamás 06 (20) 521 7276 erdos.tamas@phylazonit.hu

4. Bárczy László Imre 06 (20) 521 9500 barczy.laszlo@phylazonit.hu

11. ifj. Ónodi Tamás 06 (20) 522 8444 onodi.tamas@phylazonit.hu

17. Gulyásné Bódi Erika 06 (70) 946 5483 bodi.erika@phylazonit.hu

23. Kegye Sándor 06 (30) 21 31 444 kegye.sandor@phylazonit.hu

5. Szalay Ernő 06 (30) 351 9696 szalay.erno@phylazonit.hu

12. Szarvas József 06 (20) 534 6860 szarvas.jozsef@phylazonit.hu

18. Horváth Tibor 06 (70) 375 4823 horvath.tibor@phylazonit.hu

24. Tóth Csaba 06 (20) 53 77 998 toth.csaba@phylazonit.hu

6. Füleki László 06 (20) 540 9809 fuleki.laszlo@phylazonit.hu

13. Wágner Flórián 06 (20) 526 7788 wagner.florian@phylazonit.hu

19. Tarnai Gábor 06 (70) 209 7058 tarnai.gabor@phylazonit.hu

25. Lengyel Sándor 06 (70) 940 3276 lengyel.sandor@phylazonit.hu

6. Fülekiné Biró Beáta 06 (70) 453 7415 fulekine.beata@phylazonit.hu

14. id. Ónodi Tamás 06 (20) 530 6044 idonodi.tamas@phylazonit.hu

20. Horváth Tibor 06 (70) 375 4823 horvath.tibor@phylazonit.hu

26. Illés Péter 06 (30) 958 2215 illes.peter@phylazonit.hu

w w w.t a l a j o l t a s . hu / 0 6 2 0 2 75 5 2 9 9


Belföldi pihenés

„…A kúria története a reformkor előtti korba nyúlik vissza, akkor egyszerű fogadó volt az országút mentén. Később az országutat áthelyezték, a fogadó környékét visszavette a vadon. A 18. század közepén egy gabonakonjunktúrából meggazdagodott köznemesi család vásárolta meg a kihasználatlan épületet, és nyári kúriává alakította. Kazinczy Ferenc, a költő és nyelvújító Pestről Szegedre utazván többször megszállt itt. Sógorának küldött egyik levelében a „homok legkedvesb zuga”-ként írja le a bálokról, kártyacsatákról és versfelolvasó estjeiről vármegyeszerte ismert inárcsi Bodrogi-kúriát…” Ez nagyon szépen hangzik, de sajna nem igaz. „A kúria nem büszkélkedhet hosszú történettel, pontosabban nem a hos�szú történetével büszkélkedik”, teszi helyre a történetiséget Patonai Enikő, a Bodrogi Kúria Wellness Hotel értékesítési vezetője. 2004-ig szőlő volt a helyén, s akkor lovas panziónak indult a vállalkozás. A Budapesthez közeli kiváló közlekedési kapcsolattal rendelkező kúria – az M5-ös autópálya inárcsi lehajtójától (34. kilométerszelvény) körülbelül egy kilométerre az erdőben – az évtized közepére országosan is lankadó lótartási kedv miatt váltott profilt. „De nem kényszerből, hanem válaszul a jelentkező igényekre”, mondja az értékesítési vezető. Esküvők, „céges bulik”, többnapos tanfolyamok, tréningek számára szolgáltatott helyszínt és – ami talán fontosabb – páratlan környezetet. A kúria egyhektáros ligetes területét ugyanis nagyjából 35 hektáros, fenyőerdővel tarkított vadon övezi. Az épület melletti tó és sziget mesterségesen épített, ám hála a megfelelő gondozásnak, az elmúlt kilenc esztendő során elburjánzott rajta a növényzet, s mára természetesnek hat. A hajdani szőlőtőkékre most már semmi nem emlékeztet.

Jóllétre utazunk Az eleinte csak a fővárosból érkező céges és magánrendezvények után a közkedveltté váló wellness-ágazatba is sikerrel beszállt a hotel. Jelentősen kibővült az épület, a tíz szobából negyvennyolc lett, ezekben 115 főt tudnak vendégül

40


látni. Az étterem mellett kialakítottak négy konferenciatermet, éttermet, wellness-részleget, élménymedencét. Zelei Gréta ügyvezető igazgató meglátása szerint gyakran megesik, hogy azok a családok, magánszemélyek térnek vissza saját szervezésben, akik korábban céges rendezvényen vettek itt részt. Vagy ismerőseiknek meséltek kellemes élményekről. „A vendégkör megtartására, bővítésére roppant egyszerű a módszerünk: jó a konyha, családias a hangulat, kedves, mosolygós a személyzet”, mondja az igazgató. Valóban, a látogató első benyomása az, hogy egyes vendégek gondterheltebbnek látszanak, mint a derűs személyzet – pedig utóbbiak hajnalig dolgoztak egy rendezvényen.

Az évszak nem számít A szolgáltatás minőségének, a marketingnek és az autópálya közelségének köszönhetően az ország más részeiről is egyre többen érkeznek. Korábban a vállalkozók és cégek például télen nem nagyon jártak ide, részben amiatt, hogy a wellness hotel ilyenkor elsősorban az ünnepek környékére fókuszált. A téli idény egyébként is kockázatosabb a vendéglátásban a magasabb költségek és általában a csekélyebb utazási, mozgási kedv miatt.

Szöveg: Bába Imre

Ma azonban már a tél is aktív szezon a Bodrogi Kúriában, „részben a mezőgazdasági cégeknek, elsősorban a növénytermesztő ágazatnak köszönhetően”, részletezi az igazgató. Sokaknak csak ilyenkor adódik lehetőségük a családdal és a barátokkal közösen lazítani, a csendes elegáns környezetben végre kipihenni az éves fáradalmakat. Aki jól érzi magát, az a tavaszi-nyári főszezonban is megpróbál lecsípni pár napot a munkából, hogy élvezhesse a Bodrogi Kúria vendégmarasztaló hangulatát. Bodrogi Kúria **** Wellness Hotel 2365 Inárcs, Pf.: 18. Telefon: +36-29/371-646 Web: www.bodrogikuria.hu

41


METEOROLÓGIA

A földfelszíni ózon mértéke egyre nő, pedig nemcsak súlyos légszennyező, hanem sejtroncsoló hatású is – ez alól a haszonnövények sem kivételek.

42


Ózon okozta roncsolásos sérülések a leveleken

A

földfelszíni, azaz troposzférikus ózon (O3) az egyik legfontosabb globális légszennyező anyag, üvegházhatású gáz, amely befolyásolja az éghajlatváltozást. A talaj közelében pedig olyan koncentrációban jelentkezhet, ami károsan hat az emberi egészségre, a természeti környezetre, és nem utolsó sorban az élelmiszer-termelésre, mert csökkenti a terméshozamot.

Az ózon szintje a nemzetközi egyezmények ellenére nő

Az erősen oxidáló hatású gáz koncentrációja a 19. század vége és 1980-as évek között megduplázódott, az északi féltekén éves átlaga elérte a légköbméterenkénti 60-70 mikrogrammot, jelenleg 70-80 mikrogramm. Annak ellenére nő a légköri koncentrációja, hogy a nemzetközi egyezmények hatására mérséklődött a képződéséhez hozzájáruló légszennyező káros anyagok (a prekurzor gázok) kibocsátása. A növekedés okai tudományosan még nem tisztázottak, de valószínűsíthető, hogy elsősorban olyan ágazatok

tehetők felelőssé, mint a nemzetközi hajózás vagy a légi közlekedés, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása nem elég szigorúan szabályozott. Mivel az ózon forrásai nem egy-egy kisebb térségre korlátozódnak, hanem az egész Földön megtalálhatók, így az ózonszennyezéshez kapcsolódó problémákat is globálisan kell elemezni, kezelni. Növénypusztító kánikula A fejlett országokban viszonylag hatékony a légszennyezőanyagok kibocsátásának ellenőrzése, ezért szintjük az előrejelzések szerint fokozatosan csökkenni fog. Ennek köszönhetően a légköri ózon koncentrációja is mérséklődhet, bár az éghajlatváltozás ezt esetleg lassítja. Ám a klímaváltozás miatt gyakrabban alakulhat ki a kánikula, s ennek következtében a talaj közelében többször emelkedhet extrém magas szintre az ózonkoncentráció – még ha rövid időre is. Márpedig az ózon megváltoztatja az ökoszisztéma szerkezetét és működését. A növényzetre gyakorolt hatása abban mutatkozik meg, hogy gátolja a növények növekedését, fotoszinté-

Ózon és klímaváltozás Az ózon a harmadik legjelentősebb üvegházhatást okozó gáz, tehát meghatározó szerepe van a klímaváltozásban. Ugyanakkor az éghajlat, az időjárás az egyik legfontosabb mozgatórugója az O3 keletkezésének és lebomlásának, hiszen befolyásolja a képződését és a prekurzor gázok természetes keletkezését is a villámláson és a talaj állapotán keresztül. A klímaváltozás jelentős hatással lehet az ózon szintjének jövőbeli alakulására (keletkezés, lebomlás, transzport). Ez ugyanis erősen függ azoktól a biogeokémiai és fizikai folyamatoktól, amelyekre az olyan éghajlati tényezők hatnak, mint a hőmérséklet, csapadékmennyiség, légnedvesség. Az ózonszintet jelentős mértékben csökkenti az úgynevezett száraz ülepedés, amelynek mértéke a levegő hőmérsékletétől és a talaj nedvességtartalmától függ. A természetes tényezők tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az üvegházgáz hatású ózon befolyásolja az éghajlatváltozást, de az éghajlatváltozás miatt megváltozott időjárási körülmények növelik az légköri O3 mennyiségét.

43


METEOROLÓGIA

zisét, emiatt kimutathatóan csökken a haszonnövények terméshozama. Becslések szerint az Egyesült Államokban az 1980-as években a tro­ poszférikus ózon okozta terméscsökkenés 2-4 milliárd dolláros veszteséget jelentett. Hasonló becslés az EU-ban a 2000-es évekre 6,7 milliárd euró veszteséget említ. Ami a jelent és a kö­zeljövőt illeti, az ózonkár leginkább a Földközi-tenger menti országokat, Franciaországot és Németországot fenyegeti. A prognózis szerint búza, paradicsom, zöldségfélék és burgonya esetében várható a legjelentősebb terméshozam-csökkenés. Európán kívül ez a negatív hatás legkritikusabban a gyorsan fejlődő régiókat érinti (például Dél-Ázsia), ahol az ózonnal összefüggésbe hozható terméshozam-csökkenés élelmezési problémákat okozhat. Hazai helyzet Magyarországon a troposzférikus ózon koncentrációját nemcsak városokba telepített műszeres mérőhelyeken, hanem vidéki, úgynevezett háttérszennyezettség-mérő állomásokon is rögzítik. Míg a városi mérőállomások feladata a levegőminőség alakulásának – különösen az egészségre káros légszennyezők – folyamatos figyelése, addig a háttérállomások a helyi szen�nyező forrásoktól távoli helyeken létesülnek. Ennek az a célja, hogy mind a légszennyezést, mind annak hatását nagyobb, tehát globális skálán mérje és vizsgálja. A háttérszennyezettség mérése az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata. Jelenleg négy állomáson (K-pusztán, Farkasfán, Nyír-jesen és Hortobágyon) történik a troposzférikus ózon koncentráci jának folyamatos mérése. A legho szabb mérési adatsor K-pusztán áll rendelkezésre. A havi átlagértékek alapján K-pusztán az utóbbi húsz évben az ózon koncentrációja gyenge csökkenést (évente 0,04 μg/m2) mutat.

44

K-puszta állomáson mért ózon értékek hosszú távú változékonysága

Egyes vizsgálatok szerint a négy alapélelmiszernek számító haszonnövény (búza, rizs, kukorica és a szója) esetében globálisan a termésvesztés értéke 14-26 milliárd dollárra is rúghat. Ez nagyobb érték, mint amennyivel az éghajlatváltozás miatt csökken a terméshozam. Amott véd, emitt árt Az ózon természetes alkotóeleme a légkörnek, egyaránt jelen van a sztratoszférában és troposzférában. A sztratoszférában körülbelül 25 km magasságban található „ózonréteg” védőpajzsként működik, és kiszűri a Napból érkező, az élővilágra veszélyes ultraibolya-sugárzást. A magasban úgy jön létre az ózon, hogy a kétatomos oxigénmolekulák némelyike a napfény hatására szétbomlik, és a magányos oxigénatomok hozzákötődnek az addig szabályos O2 molekulákhoz. A talajközeli levegőben szintén napsugárzás hatására keletkezik az ózon, csak éppen az említett prekurzor (kiindulási) gázokból, mint amilyen a metán (CH4), a nitrogén-oxidok (NOx), az illékony szerves vegyületek (VOC), a szén-monoxid (CO) és sok más vegyület. E gázok forrásai egyrészt antropogén (azaz emberi, például közlekedés, oldószerek,

fosszilis tüzelőanyagok), másrészt természetes (például erdők, vizes élőhelyek, talaj, villám) eredetűek. Az ózon keletkezéséhez vezető reakciók hatékonyságát a gázok mellett jelentősen befolyásolják a meteorológiai viszonyok, mint a napsugárzás

Az ózonkár miatti termésvesztés értéke 26 milliárd dollárra is rúghat intenzitása, a hőmérséklet, a légkör nedvességtartalma és a légnyomás. A napsugárzás hatására történő, azaz fotokémiai folyamatok mellett a troposzférikus ózon forrása lehet Troposzféra A Föld légkörének legalsó, tehát legsűrűbb rétege a troposzféra. A légkör össztömegének 75-80%-a a troposzférára esik. A legtöbb időjárási jelenség (felhő- és csapadékképződés, szél stb.) a légkör legalsó rétegében zajlik le. A troposzférát felülről a tropopauza zárja le. Sztratoszféra A sztratoszféra alsó határa a tropopauza, és a sztratopauzáig, kb. 85 km magasságig tart.


Módosítja a karbonciklust A természetben a kibocsátott és az elnyelt szén-dioxid többé-kevésbé egyensúlyban van, ezt a körforgást írja le a karbonciklus. (Ez az egyensúlyi állapot borult föl az ipari forradalom óta.) Az ózon csökkenti a növények szén-dioxid-megkötő képességét is, ezen a módon is hatást gyakorolva az éghajlatra. A növekvő légköri CO2-koncentráció viszont mérsékelheti ezt a hatást oly módon, hogy mérsékli a növények érzékenységét az ózonnal szemben – ennek mértéke növényfajtól és egyéb környezeti tényezőtől jelentősen függhet. Az ózon hatással lehet a fajok biológiai sokszínűségére, azaz a biodiverzitásra is, de erre vonatkozóan még nincs elegendő bizonyíték. Annyi azonban elmondható, hogy a termesztett és az őshonos fajok érzékenysége hasonló mértékű.

még a sztratoszféra. Időnként ugyanis a két réteget elválasztó tropopauza „átszakad”, és a magasból ózon zúdul le a talajközeli légrétegbe. Magyarországon is megfigyelhető ez a ritka jelenség, jellemzően a kora tavaszi időszakban. Ózonterhelés és termés Amikor azt vizsgálták, miként módosítja a terméshozamot az ózonterhelés, kiderült, hogy amennyiben a légkörben 30-40 ppb érték fölé nő az ózon szintje, csökken a termés mennyisége (a ppb azt jelenti, hogy egymilliárd levegőrészecskében 30-40 ózonmolekula található). Ez lett a küszöbérték, hivatalos nevén az AOT40 paraméter. Meghatároztak ezzel kapcsolatban egy kritikus értéket, a 3000 ppbh értéket (ppbh = mért ppb szorozva az órák számával), amely 5 százalékos búza terméshozam csökkenést okoz. Azért választották referencianövény-

Szöveg: Ferenczi Zita, OMSZ

Az ózon keletkezését bemutató sematikus ábrán a piros vonal jelzi az ózonkoncentrációt

nek a búzát, mert erre álltak rendelkezésre átfogó vizsgálati adatok, és úgy tűnik, rendkívül érzékenyen reagál az ózonterhelésre.

Az ózon keletkezését befolyásolják a meteorológiai viszonyok Jelenleg az AOT40 paraméter értéke a legtöbb európai országban meghaladja a 3000 ppbh értéket, kivéve Skandináviát és az Egyesült Királyságot. (2. ábra – EMEP számításai szerint az AOT40 térbeli eloszlása 1980, 1990 és 2010 években) Ez azt jelenti, hogy a troposzférikus ózon hatására Európa nagy részén legalább 5 százalékos terméshozam csökkenéssel kell számolni búza esetében. Meg kell azonban jegyezni, hogy az AOT40-re alapozott vizsgálatok nem veszik figyelembe a biológiai és az éghajlatváltozással kapcsolatos tényezők hatását. Például erőteljes ózonkoncentráció általában magas hőmérsékletű napsütéses napokon alakul ki. Ám ilyenkor a növények úgy védekeznek, hogy bezárják a sztómáikat – ez védelmet jelent az ózonterheléssel szemben is. A növény érzékenysége szintén függ a növekedési fázistól. Az AOT40 paraméter tehát önmagában nem képes előre jelezni, mekkora terméshozam-csökkenés várható az ózonterhelés hatására. Szigorú protokoll Összetett probléma a klímaváltozás kérdésköre, éppen ezért szükséges nemzetközi összefogás a probléma kezelésére. Az Európai Unióban az ún. második Göteborg protokoll nevű egyezmény a tagállamok számára 2020-ig emissziócsökkentést ír elő több szennyezőre vonatkozóan. Magyarországnak e dokumentum értelmében a határidőre VOC-gázok 2005-ös értékeit 30 százalékkal kell csökkentenie.

45


bemutatjuk az olvasót

Munka túlélés profit Tepfenhart Rudolf Szatmárnémeti

Olvasónk hat éve foglalkozik növénytermesztéssel, és mint minden jó gazda, fontosnak tartja tudása folyamatos bővítését. Ebben magazinunk is nagy segítségére van.


V

életlenül csöppent a mezőgazdaságba Tepfenhart Rudolf, akit az első küzdelmes évek ébresztettek rá a talajminőség fontosságára. A Hozam&Érték magazin olyan tippeket ad a gazdaságos földműveléshez, amiket korábban Szatmárnémetiben senki sem alkalmazott. Ilyen például a szántás nélküli földművelés, a mulcstechnológia vagy az őszi alaptrágyázás. Olvasónk maga kereste fel szerkesztőségünket, hogy köszönetet mondjon a hasznos tanácsokért, és igényelje korábbi, illetve az elkövetkező lapszámokat. Mi pedig őt látogattuk meg, hogy tapasztalatairól érdeklődjünk. Mint meséli, a magazinnal véletlenül találkozott. Tavaly novemberben egy termékbemutatón hallott először a Phylazonit baktériumtrágyáról, amelyet úgy hirdettek: műtrágyát lehet spórolni vele. Az oltóanyag felkeltette az érdeklődését, ezért az interneten keresett további információkat. „Ezek között már nem is a takarékoskodás szerepelt első helyen, hanem inkább az, hogy helyrehozza a talajszerkezetet. Mivel nincs lehetőségem szerves trágyázásra, ez különösen fontos volt számomra – emlékszik vissza a gazda, aki a cég képviselőjével való első találkozás alkalmával a jó tanácsok mellé megkapta a Hozam&Érték aktuális számát is.

Foszforhiány sújtja

2007-ben alakult már saját tulajdonban lévő cége, a Tur Agrar SRL, ahhoz képest későn, hogy a rendszerváltás után viszonylag könnyen és olcsón szerezhetett földet Romániában az, akit érdekelt a mezőgazdaság. Az alapító egy német állampolgár volt, Tepfenhart Rudolf 2010-ben szállt be anyagilag is a cégbe, majd megvette a 25 százalékát. „Tavaly megromlott a viszony az üzlettársammal, úgy döntöttem, egyedül folytatom. Húszéves kapcsolat ment tönkre, ezért kivásároltam társamat a cégből, és most már csak magamra számíthatok – mondja némi keserűséggel a hangjában. – Kicsit vakmerőség, de dolgozni szeretünk, nem lesz ebből probléma.” Annak idején is úgy volt, hogy a német vállalkozó hozta a pénzt, a gépeket, de a gazdálkodásért Rudolf egyedül felelt. Amióta azonban a Hozam&Értéket olvassa, tudja, nem mindig járt el megfelelően a termesztéstechnológiát illetően. „Mi az őszi talajművelésnél a búza alá teszünk csak komplex műtrágyát, a kukorica vagy más tavaszi vetésű alá nem szórunk foszfor-kálit. Pedig a talajvizsgálat igazolta, hogy nagyon foszforhiányosak a földjeink, ezért ezt idén ősszel megpróbálom pótolni. Amin csodálkoztam, hogy a nálam sokkal tapasztaltabb német társam – otthon több száz hektáron gazdálkodik – sem mondta, hogy alaptrágyázni ősszel kell. Engedte, hogy tavasszal a vetéssel egy menetben tegyük ki a komplex műtrágyát, pedig a megyében a földek hatvan százaléka savanyú. Igényli a meszet, mi mégis Ureával műtrágyáztunk, amely a leginkább savanyít…”

Csak magára számíthat, ami talán vakmerőség

47


bemutatjuk az olvasót

Cél a lazító

Az igazi tapasztalatot a földeken, munka közben, évről évre szerzi. Mégis fontosnak tartja, hogy bővítse ismereteit, tudja, ki mit hogyan csinál, milyen új vagy számára eddig ismeretlen megoldások léteznek, esetleg más gazda hogyan boldogul hasonló adottságokkal rendelkező talajon. Olvasott egy gazdáról, aki hatszáz hektáron gazdálkodik gyenge, agyagos földeken, és nem szánt, hanem lazít. (Gajda László, Újiráz – A szerk.) Ez érdekes, mondja, mert náluk senki nem lazít, mindenki szánt, pedig ott is vannak hasonlóan gyenge földek. „Elkezdtem nézegetni a saját tábláimat, az eketalp-hatást, és ma már célom, hogy lazítót vegyek. A kalászosok után lazítanám a földet, és amit még ki szeretnék próbálni, hogy a kukoricát meglazítom ősszel, és csak úgy hagyom pihenni. Tavasszal pedig abba vetnék. Ezt itt nem láttam még senkitől”, magyarázza. Nagyon tetszett neki egy Bicske környékén szintén hatszáz hektáron termelő gazda, aki az ötven hektár saját föld mellé bérel ötszázötvenet – figyelemfelkeltő arány, mondja a szatmárnémeti termelő, akinek cége a megalakulás óta bérelt földeken gazdálkodik. Akkor még nyomott ára volt 48

a terménynek, nem érte meg a mezőgazdasággal bajlódni, az embereket ezért nem igazán érdekelte a föld. „A legjobb zónákban is voltak parlagon területek”, emlékszik a kezdetekre a gazda, hozzátéve, hogy eleinte ők is csak húsz hektáron termeltek. Ezt sikerült évente 20-40 hektárral megtoldani, ma már 130-140 hektár bérelt területet művel – de még mindig csak húsz hektár a sajátja. Állattenyésztéssel nem foglalkozik, „kezdő vagyok még, tanulom a szakmát”. Búzát és kukoricát termel, mert abban nincs akkora kockázat. A kukorica Romániában egyelőre még korlátlanul válthatja egymást ugyanabban a táblában, de Tepfenhart Rudolf arra számít, hogy a kukoricabogár miatt hamarosan náluk is korlátozni fogják ezt. Ha ez bekövetkezik, kénytelen lesz új kultúrát beépíteni az agrotechnikájába. „Az új kultúrához új gépek is kellenek, új kombájnra biztosan szükség lesz. De egyelőre a föld a lényeg, azt kell rendbe tenni. Mert ha működik a föld, lehet dolgozni, lehet túlélni, lehet profitot termelni. Ehhez sokat kell tanulni, fejlődni, ezért nekem most nagy szükségem van az olyan magazinokra, mint a Hozam&Érték.”

Szöveg: Kocsis Kinga, Fotó: Vámos Csaba

Érdekli a talajlazítás, náluk senki nem csinálja


A Phylazonit talajoltás technológia forradalmasítja a tápanyag-gazdálkodást! Használata a művelési költségek csökkentése mellett képes jelentősen növelni a talaj termőképességét, a növények ellenállóságát és a hozamot! A Phylazonit-baktériumok a korszerű gondolkodás és gazdálkodás védjegyei, a talaj állapotának javításával növelik a termelés biztonságát, és megalapozzák kiegyensúlyozott jövedelmezőségét.

w w w.t a l a j o l t a s . hu / 0 6 2 0 2 75 5 2 9 9

HÉ! - Hozam & Érték Magazin 7.  

Agrárkultúra mindenkinek - Ingyenesen terjesztett időszaki kiadvány Kiadja az Agrova-Bio Kft. Szerkesztőség: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 6...