Issuu on Google+

EU HÍRLEVÉL

2014/10. szám

június 17.

HÍREK Vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások – új uniós szabályok a K+F fellendítése érdekében

KKV eszköz - coachok jelentkezését várja az EU

évi eredménytáblája finanszírozásával

A digitális menetrend 2014.

48 milliárd euró K+I beruházásokra az EU és az EBB-csoport közös Európai Parlament: a sokszínű politikai paletta főszereplői

stratégia a munkavédelem erősítésére kapcsolatos álláspontját

Bizottsági

A Tanács elfogadta az üzleti titkok védelmével

Európai szemeszter - a 2014. évi országspecifikus ajánlások

ESEMÉNYEK Workshop: Együttműködési termelés és alacsony CO2 kibocsátású technológiák Késedelmes fizetések információs kampány növekedéséért

TOURISMlink záró konferencia

Üzleti reggeli: Intelligens energia a KKV-k Az EU-ASEAN Üzleti Hálózat bemutatása

A bürokratikus terhek csökkentése Európában – elképzelések és eredmények Fenntartható Energia Hét 2014

Vállalkozás népszerűsítése az etnikai kisebbségek körében

CLP 2015: A kémia anyagok biztonságos felhasználása a KKV-knál Forum

Európai Együttműködési Nap

VET-Business

Vállalkozók Európai Parlamentje (EPE)

PÁLYÁZAT Új pályázati felhívás

Erasmus kezdő vállalkozók részére (EfYE)

Aktuális pályázati kiírás

Nemzeti hatóságok a tanulószerződéses gyakorlati képzésért

„EU Business Avenues” program - Üzleti delegáció a délkelet-ázsiai piacok feltérképezése A vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó páneurópai kezdeményezés pályázati felhívás tudományos és innovációs társulások (KICs) létrehozására 2020 pályázati kiírások sportprogramja

EIT 2014 Horizon

Erasmus +, az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és

Kreatív Európa, pályázati felhívások kulturális és kreatív ágazatok

számára

FÓKUSZBAN AZ UNIÓ n

Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) Lehetőségek és kockázatok az uniós KKV-k számára harmadik piacokon

1


HÍREK HÍREK Vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások – új uniós szabályok a K+F fellendítése érdekében A kutatási és fejlesztési tevékenységek fellendítését célzó szabályozási reformjával az EU a jövőben meg kívánja könnyíteni a kormányok számára a vállalkozások támogatását. A vállalkozások a tevékenységek szélesebb köréhez különféle típusú és magasabb összegű támogatást kaphatnak anélkül, hogy terveiket az uniós hatóságok előzetes vizsgálatnak vetnék alá. Az új, liberalizált szabályozás értelmében a tagállamoknak a becslések szerint mindössze az állami támogatások 10-25 százalékát kell majd bejelenteniük az Európai Bizottságnak a jelenlegi mintegy 40 százalék helyett. Ennek fejében a tagországok kötelesek lesznek az interneten közzétenni minden olyan, az állami szervek által vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatás részleteit, amelynek értéke meghaladja az 500 ezer eurót.

A részletes felhívás az alábbi linken érhető el: http://ec.europa.eu/easme/files/s me/SME-Instrument-coachescall-text.pdf Az érdeklődők az alábbi linken tudnak regisztrálni: http://ec.europa.eu/eusurvey/run ner/businesscoachesSMEI

http://europa.eu/rapid/p ress-release_IP-14670_hu.htm

A K+F és az innováció támogatási szabályainak könnyítése: http://europa.eu/rapid/pres s-release_IP-14586_EN.htm?locale=en

KKV eszköz coachok jelentkezését várja az EU Az Európai Unió Horizont 2020 programja keretében meghirdetett KKV eszköz pályázaton nyertes kis- és középvállalkozások számára tanácsadási szolgáltatást nyújtó szakértőket keres az Európai Unió. A coachoknak az alábbi területeken kell tapasztalattal rendelkezniük: stratégiai tervezés, vezetői képességek fejlesztése, szervezetfejlesztés, termékfejlesztés, piacképesség javítása, nemzetközi piacra lépési stratégia kidolgozása, szellemi tulajdonvédelem, innováció menedzsment, pénzügyi menedzsment és befektetésre való felkészítés, üzletfejlesztés.

A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája A legfrissebb statisztikai adatok szerint az Európai Bizottság a tervek szerint halad, hogy a 2015-re kitűzött 101 digitális vonatkozású célból 95-öt megvalósítson. Az uniós polgárok és vállalkozások egyre többször használják az internetet, egyre többször vásárolnak online, valamint egyre jobban bíznak az információs és kommunikációs technológiák terén szerzett készségeikben. A 250 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak ugyanakkor csak a 14 százaléka kereskedik online. E vonatkozásban Unió-szerte egyetlen ország sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33 százalékos célt.

További információk:

További információk: http://ec.europa.eu/news/b usiness/140526_hu.htm

További információk http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-14-609_hu.htm A digitális menetrend eredménytáblája: http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-14-609_hu.htm

48 milliárd euró K+I beruházásokra az EU és az EBB-csoport közös finanszírozásával Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport útjára indította az Európai Unió új generációs pénzügyi eszközeit és tanácsadói szolgáltatásait, hogy az innovatív cégek könnyebben jussanak finanszírozáshoz. A következő hét évben az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” termékeivel a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok, valamint a kutatási infrastruktúrák gazdái kutatási és innovációs (K+I) tevékenységeinek támogatása céljából várhatóan több mint 24 milliárd euró lesz elérhető. Az Európai Beruházási Bank vagy a közép- és nagyvállalatoknak fog kölcsönöket nyújtani, vagy a nekik kölcsönző bankoknak ad garanciákat.

2


HÍREK

További információk: http://www.europarl.europa.e u/news/hu/newsroom/content/20140528STO 48635/html/K%C3%A9pvisel %C5%91csoportok-asoksz%C3%ADn%C5%B1politikai-palettaf%C5%91szerepl%C5%91i

Európai Parlament: a sokszínű politikai paletta főszereplői Az európai választások után a legfontosabb kérdés, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke, illetve hogy az Európai Parlamentben pontosan milyen összetételű frakciók alakulnak. A frakcióknak legkésőbb június végéig fel kell állniuk, mivel a Parlament július 1-jén tartja alakuló ülését Strasbourgban. A szabályok szerint a frakcióalakításhoz legalább 25 képviselőre van szükség, akik legalább az uniós tagállamok negyedéből (ez jelenleg 7 ország) érkeznek. A frakcióalakításról, a képviselőcsoport nevéről és összetételéről, valamint vezetőinek személyéről az Európai Parlament elnökét kell tájékoztatni.

Bizottsági stratégia a munkavédelem erősítésére Egészségvédelmi és munkahely-biztonsági stratégiai keretprogramot fogadott el pénteken az Európai Bizottság. A brüsszeli testület nem közvetlenül készül a tagállami állapotokba beavatkozni, hanem a nemzeti rendszerek erősítésén át próbál hatással lenni a folyamatokra. Az új stratégia elő kívánja segíteni a már létező egészség- és munkavédelmi előírások minél teljesebb végrehajtását, különös tekintettel a kis és makró-vállalkozásokra, ahol még jelentős lépésekre van szükség. Évente több mint 3 millió munkavállaló szenved sérülést valamilyen munkahelyi balesetben, és mintegy négyezren halnak meg az EU tagországaiban munkahelyi betegség, vagy baleset következtében.

További információk: http://www.consilium.e uropa.eu/homepage/h ighlights/councilagrees-its-position-onthe-protection-oftradesecrets?lang=hu

További információk: http://bruxinfo.hu/cikk/20 140606-bizottsagistrategia-amunkavedelemerositesere.html

A Tanács elfogadta az üzleti titkok védelmével kapcsolatos álláspontját A versenyügyért felelős uniós miniszterek elfogadták az üzleti titkok fokozott védelmével kapcsolatos álláspontot. Ezzel megnyílt az út az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt. A javaslat célja, hogy a nemzeti bíróságok számára megkönnyítse az üzleti jellegű információk jogosulatlan megszerzésével kapcsolatos ügyek lefolytatását, a sértettek könnyebben élhessenek a kártérítéshez való jogukkal, és hogy az üzleti titkot sértő termékeket kivonják a piacról. Különböző tanulmányok szerint az elmúlt évtizedben minden ötödik uniós vállalkozás esetében megkísérelték azok üzleti titkainak jogosulatlan megszerzését. 2013-ban a vállalkozások 25 százaléka számolt be legalább egy olyan esetről, amikor valaki jogosulatlanul szerzett meg velük kapcsolatos üzleti információkat.

Európai szemeszter a 2014. évi országspecifikus ajánlások Az Európai Bizottság elfogadta az egyes tagállamoknak szóló gazdaságpolitikai ajánlásokat, amelyek a tavalytól tapasztalható gazdasági élénkülés megerősítését hivatottak biztosítani. Az ajánlások az országok helyzetéről készült részletes elemzésen alapulnak és iránymutatást nyújtanak a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés 2014–2015-ös fellendítéséhez. Idén a hangsúly áttevődött a válság legsürgetőbb kérdéseinek kezeléséről a fenntartható növekedés és foglalkoztatottság feltételeinek megszilárdítására a válság utáni gazdaságban.

További információk: http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-14-623_hu.htm http://ec.europa.eu/news/econo my/140602_hu.htm Magyarországnak szóló ajánlás: http://ec.europa.eu/europe2020/ pdf/csr2014/csr2014_hungary_h u.pdf

3


ESEMÉNYEK

JÚNIUS

2014. június 19. Brüsszel Workshop: Együttműködési termelés és alacsony CO2 kibocsátású technológiák Szervező: Európai Bizottság

Regisztráció és további információk: www.lowcarbonxconcepts.eu/workshop/#

További információk: 2014. június 20. 9:00 – 13:30 Brüsszel Késedelmes fizetések információs kampány Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Centre de Conférences Albert Borsschette, 36 rue Froissart

http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/i temdetail.cfm?item_id=7534&lang=en&title =Late%2Dpayment%2Dinformation%2Dca mpaign%2D%2D%2DBrussels

Regisztráció és további információk: 2014. június 24. 8:00 – 9:30 Brüsszel Üzleti reggeli: Intelligens energia a KKV-k növekedéséért Szervező: Eurochambres Helyszín: 19 A/D Avenues des Arts

http://www.eusew.eu/component/see_event view/?view=see_eventdetail&index=1&coun tryID=22&sort=4&pageNum=2&eventid=15 76&mapType=brussels&keyword=&city=&o rganiser=&eventDate=&eventType=-1

Program: 2014. június 24. Brüsszel TOURISMlink zárókonferencia Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Square-Brussels Meeting Centre, The Arc

http://www.tourismlink.eu/wpcontent/uploads/2014/06/DraftAgenda_Tourismlink2014_26_May-v2.pdf

Regisztráció és további információk: http://www.tourismlink.eu/conference/

Regisztráció és további információk: 2014. június 25. 16:00 – 20:00 Brüsszel Az EU-ASEAN Üzleti Hálózat bemutatása Szervezők: Eurochambres és Friends of Europe Helyszín: Sofitel Europe, 1 place Jourdan

https://docs.google.com/forms/d/1iDakPDCI 1qPINuGPjDnWStE8iennGUrUIs2pJ3ZWR VQ/viewform

További információk: 2014. június 25. Brüsszel A bürokratikus terhek csökkentése Európában – elképzelések és eredmények Helyszín: Bajorország Képviselete az EU

bruessel@hss.de

Mellett, 77 rue Wiertz

4


ESEMÉNYEK

2014. június 23-27. Fenntartható Energia Hét 2014 Helyszín: Számos brüsszeli és európai helyszínen

Regisztráció és további információk: http://www.eusew.eu/energydays/brussels

Regisztráció:

2014. július 9-10. Brüsszel Vállalkozás népszerűsítése az etnikai kisebbségek körében Szervező: University of Birmingham Brussels Office Helyszín: 22-28 avenue d'Auderghem

2014. szeptember 16. Brüsszel CLP 2015: A kémia anyagok biztonságos felhasználása a KKV-knál Szervező: Európai Bizottság

https://docs.google.com/spreadsheet/viewf orm?formkey=dEFMa0haaWhOR2l3NktV T2VyRWJPNEE6MA

További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/chem icals/reach/events/index_en.htm#h2-1

JÚNIUS

JÚLIUS

SZEPTEMBER

További információk: 2014. szeptember 23-24. Brüsszel VET-Business Forum Szervező: Eurochambres

2014. szeptember 24. Európai Együttműködési Nap Szervező: Interact II program Helyszín: számos európai városban

2014. október 16. Brüsszel Vállalkozók Európai Parlamentje (EPE) Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz

gola@eurochambres.eu

További információk: http://www.ecday.eu/

További információk: http://www.parliament-ofenterprises.eu/

OKTÓBER

Magyar kapcsolattartó: palmay.flora@mkik.hu

5


PÁLYÁZAT

„Erasmus kezdő vállalkozók részére” Erasmus for Young Enterpreneurs COS-WP2014-4-05 Az Európai Bizottság közzétette az „Erasmus kezdő vállalkozók részére” (Erasmus For Young Enterpreneurs) program nemzeti közvetítő szervezeteinek kiválasztására kiírt pályázati felhívását. A közvetítő szervezetek a vállalkozók csereprogramjának szervezéséért felelősek. Az „ERASMUS fiatal vállalkozók részére” (Erasmus for Young Entrepreneurs) program kezdő vállalkozók számára biztosít lehetőséget arra, hogy más uniós tagállam tapasztalt vállalkozóinál fejleszthessék képességeiket, jó gyakorlatokat ismerhessenek meg, valamint hogy hosszú távú nemzetközi kapcsolatokat építhessen ki. A program fő célja új és sikeres vállalkozások beindításának bátorítása, illetve az európai kisvállalkozások nemzetköziesítésének és versenyképességének ösztönzése. A pályázat benyújtásának határideje: 2014. július 17. Az Európai Bizottság 2014. június 19-én információs napot szervez a pályázati kiírásról, amelyről következő Hírlevelünkben részletes beszámoló keretében tájékoztatunk.

6


PÁLYÁZAT

Nemzeti hatóságok a tanulószerződéses gyakorlati képzésért A pályázati felhívás célja, hogy támogassa a szakmai alapképzési rendszerekhez tartozó tanulószerződéses gyakorlati képzés bevezetését vagy korszerűsítését. Az illetékes nemzeti hatóságok közvetlen részvétele arra szolgál, hogy a projektek hatékonyan hozzá tudjanak járulni a nemzeti reformokhoz, a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kiépítéséhez, és kapcsolódhassanak a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségének munkájához. Társfinanszírozás: 75 % Határidő: 2014. június 26.

További információk: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/hu/TXT/HTML/?uri=OJ:JOC_2014_087_ R_0010_01

Üzleti delegáció a délkelet-ázsiai piacok feltérképezésére Az Európai Unió egy új program, az „EU Business Avenues” keretében támogatja az uniós kis- és középvállalkozások délkelet-ázsiai terjeszkedését (Szingapúr, Vietnám és Malajzia). A következő egy hetes misszió 2014. október 27-31 között valósul meg Szingapúrba és Malajziába. A résztvevő cégek részletes ismeretekre tehetnek szert az ázsiai piacokról, lehetőséget kapnak a hálózatépítésre, a célpiacok szereplőinek megismerésére, valamint részvételre a szingapúri nemzetközi energia hét rendezvényén (SIEW). Társfinanszírozás: 25 % Határidő: 2014. július 11.

További információk: https://www.businessavenues.eu/

A vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó páneurópai kezdeményezés COSME (COS-WP2014-4-6) A vállalkozókészség kulcskompetenciának számít az európai keretrendszerben és a foglalkoztatás növelésében is jelentős szerepet játszik. Az Európai Bizottság idén tavasszal teszi közzé a vállalkozói ismeretek oktatását támogató pályázati felhívását. A cél egy olyan „virtuális” páneurópai szakértői hálózat létrehozása, amely egyesíti a hatáselemzések készítésével, a tudás megosztásával, a módszertanok kidolgozásával és mentorálással kapcsolatosan már meglévő európai és nemzeti szintű szakértelmet. Költségvetése: 350.000 euró

További információk a COSME munkaprogramjában: http://ec.europa.eu/enterprise/initiatives/cosme/in dex_en.htm

7


PÁLYÁZAT

EIT 2014 pályázati felhívás tudományos és innovációs társulások (KIC) létrehozására A meglévő és működő három KIC mellé öt új KIC indul a 2014-2020-as programidőszak alatt három hullámban. A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2014. február 14-én közzétette az új tudományos és innovációs társulások (Knowledge and Innovation Communities/KICs) létrehozásáról szóló első pályázati felhívását. Társfinanszírozás: 25 % Határidő: 2014. szeptember 10.

További információk: http://eit.europa.eu/kics/2014-call-for-kics/

Horizon 2020: Megjelentek a 2014/2015-ös pályázati kiírások Az Európai Bizottság 2013. december 11-én közzétette a Horizon 2020 program első pályázati felhívásait a 2014-2015-ös évre. Összesen 151 pályázati felhívás részletes információi érhetőek el a program ügyfélkapuján, a „Participant Portal”-on keresztül. A legtöbb 2014-es költségvetésű pályázati felhívásra már lehet jelentkezni, és az év folyamán még több kiírás várható. Pályázat összköltségvetése 2014-ben: 7,8 milliárd euró

További információk: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/d esktop/en/opportunities/h2020/index.html

Erasmus + Az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja Az Európai Bizottság közzétette az Erasmus+ pályázati útmutatóját. Az Erasmus+ program magába olvasztja az összes jelenlegi uniós oktatás-, szakképzés- és ifjúság-támogatási rendszert, köztük az „Egész életen át tartó tanulás” programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a „Fiatalok lendületben” programot, és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, FÓKUSZBAN Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködési program). Ez az első alkalom, hogy a program keretében a sport támogatásáraAZ is lehetőség nyílik.

UNIÓ

Pályázat összköltségvetése 2014-ben: 1 507,3 millió EUR

További információk: http://ec.europa.eu/programmes/erasmusplus/index_en.htm

„Kreatív Európa” Pályázati felhívások kulturális és kreatív ágazatok számára A „Kreatív Európa” az európai filmipar, valamint a kulturális és kreatív ágazatok támogatására létrehozott a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programokat egyesítő - új uniós keretprogram. A program több tízezer művész, kulturális és audiovizuális szervezet és szakember tevékenységét támogatja az előadóművészet, a képzőművészet, a filmművészet, a televíziózás, a zene, az interdiszciplináris művészetek, az európai kulturális örökséghez kapcsolódó művészeti ágak, valamint a videojáték-gyártás területén. A támogatott projektek szinte kivétel nélkül határokon átívelő jellegűek. A költségvetés legnagyobb része önálló projekteket finanszíroz.

Pályázat összköltségvetése 2014-ben: 170 millió EUR

További információk: http://ec.europa.eu/culture/creativeeurope/calls/index_en.htm

8


FÓKUSZBAN AZ UNIÓ Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub: „Nyitás az Európai Unión kívüli piacok felé – lehetőségek és kihívások” Hét év hagyományát folytatva 2014. június 5-én az MKIK Brüsszeli EU Képviselete és a Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája közösen Brüsszeli Magyar Gazdasági Klubot (BRÜMAG) szervezett. A rendezvény résztvevői többek között Brüsszelben működő magyar gazdasági érdekképviseletek, uniós intézmények gazdasági területtel foglalkozó magyar munkatársai, magyar külképviseletek gazdasági diplomatái, illetve magyar sajtótudósítók voltak. A BRÜMAG témája az uniós, köztük a magyar cégek külpiaci nyitásának lehetőségei volt, amelyet dr. Balogh András I. beosztottjának (Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége) köszöntőbeszédét követően kerekasztal-beszélgetés keretében vitattak meg a következő meghívott előadók:  Nikoletti Antal, külgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium  Martinusz Zoltán, igazgató, Európai Unió Tanácsának Főtitkársága  Csiszár Pál, igazgató, Versenypolitikai Főigazgatóság, Európai Bizottság  Darvas Zsolt, közgazdász, a Bruegel Intézet és az MTA kutatója  Antal Péter, Kereskedelempolitikai Csoport vezetője, Magyarország EU melletti Állandó Képviselete és  Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára A harmadik országok piacainak meghódítása kulcsfontosságú Európa versenyképességének erősítése szempontjából, de távolról sem egyszerű feladat. Balogh András felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak fel kell építeni saját „erősségét” ahhoz, hogy felvegye a versenyt egyrészt az olyan alacsony bérű gazdaságokkal, mint Kína és India, másrészt az innováció területén élen járó Egyesült Államokkal is. Az Európai Unió több fronton is támogatja az uniós cégek versenyképességét, legyen szó kereskedelempolitikáról, szomszédságpolitikáról vagy versenypolitikáról. A kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások új piacokat nyitnak meg az uniós cégek előtt, a tervezett EU-USA megállapodás például várhatóan 0,5 százalékos GDP emelkedést eredményezhet. Martinusz Zoltán igazgató véleménye szerint az Európai Unió globális szerepének hitelessége a szomszédságpolitikában gyökerezik. Kiemelte, hogy az Európai Unió 2014-2020-as programperiódusában lehetőség van arra, hogy a harmadik országok partnerként bekapcsolódjanak uniós pályázatokba. Ez várhatóan számos gazdasági együttműködést eredményez majd. Antal Péter megjegyezte, hogy a korábban jelentős terhet jelentő vámok ugyan csökkentek vagy teljesen megszűntek, a nem vámjellegű akadályok továbbra is ellehetetlenítik sok exportőr terjeszkedési kísérleteit.

9


FÓKUSZBAN AZ UNIÓ

Hiába van nulla százalékos vám, ha a műszaki, szabályozási és technikai előírások megterhelő extra költséggel járnak. És hogy milyen esélyekkel indulnak a magyar cégek a harmadik országok piacain? Magyarország külgazdasági stratégiájának meghatározó eleme a távoli országok piacainak felderítése és kiaknázása. A Keleti Nyitás a Magyar Külgazdasági Stratégia fontos része, célja a magyar gazdaság Európai Uniótól való nagymértékű függésének csökkentése a nem EU országokba irányuló export növelésén keresztül. A Keleti Nyitás eredményei nem érvényesülnek a statisztikákban. Ennek egyik oka, hogy az exportképes termékeket többségében multinacionális cégek állítják elő Magyarországon, így az értékesítési piacot is ők határozzák meg, ami gyakran nem mutat az Európai Unió határain túl. Nikoletti Antal további nehézségként említette, hogy azon felül, hogy a piacok már egyébként is fel vannak osztva, mindenki ugyanarra a piacra kíván betörni. És talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy Magyarországnak nincs olyan piacképes terméke, amit gond nélkül exportálhatna. Nikoletti Antal véleménye szerint nem Kelet-Nyugat relációban kellene gondolkodni, hanem koncentrikus körökben. Első lépésben szomszédjainknál és Nyugat-Európában kellene biztosítani markáns piaci jelenlétünket, és csak ezután továbblépni a TávolKeletre. A magyar exportnak néhány országra kellene fókuszálnia, nem szabad egyszerre „mindenre lőni”jegyezte meg Nikoletti Antal. Megerősítve ezt a logikát, Csiszár Pál is feltette a költői kérdést: mennyire fontos ragaszkodni a külpiaci hódításhoz az uniós piaci lehetőségek kihasználása helyett? A német zöldségfogyasztás 60 százalékát a holland zöldségtermesztés adja, ami hitelesen szemlélteti, hogy Európán belül is lehet sikeresen exportálni. Darvasi Zsolt pozitív példaként említette Portugáliát és Spanyolországot, akik mélyreható strukturális reformjaiknak köszönhetően Németországot is túlszárnyaló exportot produkáltak az elmúlt két évben. Az előadók egyhangúan egyetértettek abban, hogy Magyarország számára a kitörési pontot a gyártási és beszállítói értékláncba való bekapcsolódás jelentheti. Jó példa erre az Audi, amelyen keresztül 35 százalékkal bővült az amerikai export. Csiszár Pál az Economist egy májusi cikkén keresztül szemléltette, hogy a magyar cégek hol is kapcsolódhatnának be a globális termelési láncba. A cikk szerint Indiában – és más fejlődő országokban is - hamarosan elképesztő kereslet lesz a hűtőgépek iránt. Az indiai családok „kívánságlistáján” ugyanis a televízió és a telefon után harmadik helyen a hűtőgép szerepel. Az indiai háztartások csupán 5-6 százalékának van hűtőgépe, ami a következő évtizedben várhatóan megduplázódik és a következő 20 évben akár 80 százalékra is emelkedhet. Vagyis „valaki nagyon sok hűtőgépet” fog ott eladni – mondta Csiszár Pál. De azt is hozzátette, hogy valószínűsíthetően az nem a jászberényi hűtőgyártó lesz, ugyanakkor valamilyen alkatrésszel, beszállítóként magyar cégek is részei lehetnének a termelési láncnak. Darvas Zsolt kiemelte, hogy Kína és Kelet-Ázsia részaránya a világtermelést illetően jelentősen meg fog növekedni. Kelet-Ázsiában megállíthatatlan ütemben folynak a műszaki és technikai fejlesztések, az oktatásban egyre nagyobb hangsúly helyeződik ezen ismeretek elsajátítására és az Egyesült Államokban bejegyzett kelet-ázsiai szabadalmak mennyisége is egyre növekszik. A következő évtizedekben az alacsony béren alapuló extenzív növekedést várhatóan egy K+F vezérelt növekedés váltja majd fel. A jövő versenyképes termékeit és szolgáltatásait tehát már nem a földrajzi adottságok, hanem a technikai és intellektuális előnyök kell, hogy biztosítsák. A gyorsan fejlődő harmadik országok felvevőpiacai ugyan felbecsülhetetlen üzleti lehetőséget jelentenek az európai cégek számára, másrészt veszélyeket is tartogatnak a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokból fakadóan. Csiszár Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a protekcionizmus visszagyűrűződése a gazdaságpolitikába hosszútávon jelentős veszélyeket hordoz magában a globális gazdaságra nézve, még akkor is, ha rövid távon az egyes országok előnyt kovácsolhatnak belőle.

10


FÓKUSZBAN AZ UNIÓ

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára röviden ismertette, hogy az MKIK milyen eszközökkel támogatja a magyar vállalkozások külpiacra lépését megemlítve a bilaterális tagozatokat (orosz, kínai, török, kazah, arab stb.) és a nemrég induló Magyar Kereskedőházat. Ez utóbbinak alapvető küldetése, hogy a területi kamarákon keresztül feltárja a magyar kis- és középvállalkozások termékalapját, és összepárosítsa azt egy külpiaci kereslettel. Csiszár Pál végezetül egy találó viccel válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen termékekben, szolgáltatásokban lát exportlehetőséget az uniós vállalkozók számára: Egy, a 30-as évek gazdasági válságát átvészelő magyar cipész elküldte két munkatársát, Kovács urat és Kiss urat Afrikába, hogy felmérje az afrikai piacban rejlő lehetőségeket. A két „felderítő” munkatárs egyike sem tudta, hogy a másik is ott van ugyanazzal a céllal. Két hét elteltével Kovács úr hívja a főnököt, és lelkesen, a kiaknázatlan piaci lehetőségeknek örvendve újságolja: Uram, itt senki nem visel cipőt! Két nap elteltével Kiss úr is hívja a főnököt, és lelombozott hangon konstatálja: Uram, itt senki nem visel cipőt! A Brüsszeli Magyar Gazdasági Klubot a brüsszeli magyar nagykövet, dr. Kovács Tamás Iván zárta. Az előadók részletes hozzászólásai az MTI sajtóközleményében olvashatóak: http://magyarorszagon.hu/hirek/2014-06/belfold/a-keleti-nyitasrol-vitaztak-magyar-szakemberekbrsszelben-2/

11


MKIK EU Hírlevél 2014/10. szám