ZSIdó TEMETŐ örökség
03
A Kozma utcai izraelita temető az egyik legkésőbb épült, ugyanakkor az egyik legnagyobb magyarországi zsidó temetkezési hely.
A bejáratnál rögtön a szertartási épület, az ohel áll. A temető szombaton és más zsidó ünnepekkor nem látogatható.
A zsidó temető nevének jelentései: az élet háza, a sírok háza, az örökkévalóság háza.
A zsidó közösségek lehetőleg magas helyen vagy dombon nyitottak temetőt, s nemigen vágták benne a füvet, nem irtották a fákat, hagyták, hogy a növények benőjék a sírokat. A temető hagyományosan messze volt a várostól.
A temetési szertartást “az ítélet elfogadásának” szokták nevezni.
Az imák és a halotti búcsúztatók (heszpéd) rendszerint igen rövidek, bár amikor sok szónok van, a beszédek együtt sokáig eltarthatnak.
A zsidóknak csak földbe szabad temetkezni, A hamvasztás tilos. „Bizony, por vagy, és vissza fogsz térni a porba!”.
A régiek pusztán vászonba göngyölték a meztelen holttestet. Sok közösségben koporsó nélkül temetkeztek. Volt, ahol a koporsó alsó deszkáját kivették a sírból, hogy a tetem közvetlenül érintkezzen a földdel. Olykor lyukakat is fúrtak a koporsódeszkákba.
A bebalzsamozást a hagyomány tiltja. A halotthoz hozzátartozik a vére is, amit vele együtt kell eltemetni.
A hagyomány szerint tilos nyitott koporsóban közszemlére tenni a halottat, Bár a nyugati kultúrák többségében ez a megbecsülés jele, a zsidók nem tekintik annak.
A zsidó temetőkben tilos felirat nélküli sírkövet állítani, mivel az bálványnak minősülne. A zsidó temetőkben a sírkövekre hagyományosan jelképeket faragtatnak.
Minden jelképnek más-más jelentése van, utalhat a halott státuszára, foglalkozására, életmódjára vagy erényeire.
A Kozma utcai temetőben helyet kapott egy Hajós Alfréd által tervezett holokauszt emlékmű is, ahol az áldozatok nevei olvashatóak.
A több ezer névvel ellátott emlékmű hatásosan érzékelteti a hozzátartozók mérhetetlen veszteségeit.
kép és szöveg: magyar táncművészeti főiskola nádasi ferenc gimnáziumának diákjai
2015