Állampolgári részvétel helyi szinten Külföldi példák
Szöveggyűjtemény az előkészítő állampolgári tanács munkájához
Összeállította: Veress József
Budapest, 2021
Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 1 1.
2.
3.
Lengyelországi lépések az állampolgári részvétel elősegítésére ........................................ 2 1.1.
Összefoglaló az intézményesülést szolgáló lépésekről Gdanskban ........................... 2
1.2.
Az állampolgári gyűlések, mint a demokrácia állandó eleme – Gdansk ................... 2
1.3.
A helyi állampolgári gyűlés intézményesülési folyamata Gdanskban ....................... 3
Közösségi Tanácsok (Community Councils) - Nagy Britannia .......................................... 8 2.1.
Mi a közösségi tanács? ............................................................................................... 8
2.2.
Mi egy közösségi tanácsos munkája?......................................................................... 9
2.3.
Hogyan lehet részt venni? .......................................................................................... 9
2.4.
Milyen gyakran ülnek össze a közösségi tanácsok, és mi történik az üléseken? ....... 9
2.5.
Milyen szerepek vannak a közösségi tanácsban? ....................................................... 9
2.6.
Mi az „eljárási rend” a közösségi tanácsok számára? .............................................. 11
2.7.
Ki szavazhat egy közösségi tanácsban? ................................................................... 11
2.8.
Mikor határozatképesek az általános ülések?........................................................... 12
2.9.
Hogyan számítják ki a közösségi tanácsoknak nyújtott éves támogatást? ............... 12
2.10.
Mit tartalmaz a támogatás? ...................................................................................... 12
2.11.
A Közösségi Tanácsok létrehozásának rendszere - választások .............................. 12
Közösségi testületek (Community Boards) – New York .................................................. 14 3.1.
A polgármester ......................................................................................................... 14
3.2.
A Városi Tanács ....................................................................................................... 14
3.3.
A kerület elnöke ....................................................................................................... 14
3.4.
A közösségi testület összetétele és tagsága .............................................................. 15
3.5.
Felelősségek ............................................................................................................. 15
3.6.
Ülések ....................................................................................................................... 16
3.7.
Bizottságok ............................................................................................................... 16
3.8.
A kerületi testület vezetése ....................................................................................... 16
3.9.
A kerületi szolgáltatások kabinetje .......................................................................... 17
Bevezetés Ez a szöveggyűjtemény a budavári előkészítő állampolgári tanács tagjai számára készült munkaanyag. A szövegek összeállításának célja, hogy segítse a résztevők felkészülését a négy műhelymunkára, melynek eredményeként kialakítják az I. kerületi Önkormányzat mellett működő állampolgári tanács működésének kereteit. A példák ötletként szolgálhatnak a helyi megvalósítás kialakításához és igyekeztünk úgy összegyűjteni őket, hogy minél szélesebb területet öleljenek fel mind földrajzilag, mind pedig koncepcióját tekintve. A műhelymunkák során a résztvevőknek írásban adunk értelmezési szempontokat, illetve kérdéseket a szövegek feldolgozásához az egyes alkalmak előtt. A továbbiakban három ország, három különböző állampolgári tanács működését és elveit mutatjuk be röviden.
Az intézményesült helyi állampolgári részvétel három külföldi példája, amely bemutatásra kerül: •
Lengyelországban, az állampolgári gyűlés (citizen assembly) gdanski sikere nyomán (2016) felmerült egy folyamatosan működő testület (citizen senate) létrehozása (2018).
•
Nagy-Britanniában a helyi önkormányzatok lealacsonyabb szintjét az önkéntesekből álló, ún. közösségi tanácsok jelentik. Tevékenységük három területre összpontosul: a helyi közösség képviselete, a helyi igények kielégítésére szolgáló szolgáltatások nyújtásának, valamint az életminőség és a közösségi jólét javítását szolgáló intézkedések elősegítése.
•
New Yorkban az öt városrészben közösségi testületnek nevezett tanácsadó csoportok működnek, amelyek elsősorban a helyi szolgáltatások, a zónák kialakítása és a tervezés kérdéseivel foglalkoznak.
1
1. Lengyelországi lépések az állampolgári részvétel elősegítésére 1.1.
Összefoglaló az intézményesülést szolgáló lépésekről Gdanskban
Az elképzelések szerint a folyamatosan működő „citizen senate” összetétele a város demográfiai felépítését tükrözi: •
a részvételt véletlenszerű kiválasztás biztosítja,
•
szakértőket hívhat meg munkája támogatására.
Feladatai közé tartozhat: •
az évi 3-4 állampolgári gyűlés témájának meghatározása
•
az állampolgári gyűlések koordinátorainak alkalmazása,
•
a gyűlések szervezésének módosítására vonatkozó jelentős javaslatok jóváhagyása,
•
az ajánlások végrehajtásának nyomon követése.
A civil szenátusban: •
a tagok egy évig dolgoznak,
•
az új tagok a tevékenységüket segítő képzést kapnak,
•
a tagság harmadát négyhavonta választják újra, így a tapasztalt tagok részvétele biztosítja a munka folyamatosságát.
1.2.
Az állampolgári gyűlések, mint a demokrácia állandó eleme – Gdansk
https://citizensassemblies.org/wp-content/uploads/2018/10/Citizens-Assemblies_EN_web.pdf p. 83 Az állampolgári gyűlések (citizen assembly) ad hoc módon szervezhetők, ha fontos kérdést kell eldönteni vagy megvitatni, de a demokrácia állandó elemévé is válhatnak és akár a döntéshozatal módjává egy városban vagy egy országban. Városi szinten ilyen esetben évente legalább 3 vagy 4 állampolgári gyűlést szerveznek. Új testület hozható létre egész évre, amely dönt az állampolgári gyűlések témáiról – ez az állampolgári szenátus (citizen senate). Ez a koncepció került kialakításra Gdanskban, ahol az évente rendszeresen megrendezésre kerülő gyűlések és a szenátus felállítása mellett döntöttek. 2
Az egyszeri gyűlések tagjait, vagyis azokat a személyeket, akik már rendelkeznek tapasztalatokkal a demokrácia ezen formájával kapcsolatban, meg is hívhatják a szenátusba. Az állampolgári szenátus hasonló elvek szerint működhet, mint az állampolgári gyűlés - összetétele tükrözi a város demográfiai szerkezetét, a részvételt csak véletlenszerű kiválasztás biztosítja, és szakértőket is felkérhet, hogy támogassák munkájukat. Az állampolgári szenátus szerepe a következő lehet: •
a következő évi gyűlések témáinak kialakítása (stratégia alkotás),
•
a gyűlések koordinátorainak alkalmazásával kapcsolatos teendők,
•
a gyűlések szervezeti eljárásának módosítására vonatkozó jelentős javaslatok jóváhagyása,
•
az ajánlások végrehajtásának nyomon követése.1
Valaki 1 évre (vagy valamivel tovább) lehet a szenátus tagja, így annak összetétele néhány havonta változhat a tagok 1/3-nak újraválasztásával. Az új tagok megfelelő előzetes képzést kapnak, és a munka folyamatosságának biztosítása érdekében a tapasztalt tagok mindenkor többségben lesznek. Az állampolgári szenátus létrehozása olyan megoldás, amely segíti a állampolgári gyűlések beillesztését a demokratikus rendszerbe. Lehetőséget ad a társadalomnak arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon az állampolgári gyűlések szervezési módja és munkájának minősége felett és erősítse annak jelentőségét.
1.3.
A helyi állampolgári gyűlés intézményesülési folyamata Gdanskban
Állampolgári Gyűlések - Útmutató egy működő demokráciához - Gerwin Marcin (2018) (CITIZENS’ ASSEMBLIES Guide to democracy that works) https://citizensassemblies.org/wp-content/uploads/2018/10/Citizens-Assemblies_EN_web.pdf p. 9: „Ha jobban szemügyre vesszük, kiderül, hogy többek között a kortárs demokráciák működési módja sem kedvez a hosszabb távú megoldásokra irányuló gondolkodásának. A mai demokráciák alapja a választások, amelyek általában versenyt és a politikai csoportok
1
Az itt bemutatott javaslatokat az a modell inspirálta, amelyet egy nemzetközi szakértői csoport hozott létre a belgiumi Eupenben a német anyanyelvű közösség számára.
3
érdekeinek figyelembevételét vonják maguk után. És ez nem mindig jelenti az emberek és a természet iránti aggodalmat. A politikai rendszer kialakításának módja befolyásolja az azon belül működő emberek viselkedését. Ez a rendszer ösztönözheti az együttműködést vagy konfliktusokat generálhat. Kezdjük a szavazási módszerek megvizsgálásával - bár úgy tűnhet, hogy ez csekélység, de befolyásolhatja a parlament légkörét és a politikusok viselkedését. Máshogy viselkedhetnek, ha a döntéshozatalhoz elegendő az 50%-os egyszerű többség és egy szavazat (mint a lengyel szejm esetében), és másként, amikor a preferenciális szavazáson születnek döntések, amikor az emberek saját preferenciáik szerint jelzik a lehetőségeket és a törvény elfogadásához szükséges támogatási szint magasabb lenne, mint a jelenlegi egyszerű többség. A preferenciális szavazás úgy működik, hogy az általunk legjobbnak tartott opciót „1-gyel” jelöljük, a második legjobban tetsző opciót „2-vel”, majd „3-mal”, „4-gyel”, stb., ahelyett hogy csak egyetlen „x-et” tennénk. Apró változásnak tűnhet, ugyanakkor lehetővé teszi a szavazás pontosabb eredményének elérését, ráadásul elősegíti a konszenzus keresését. Arra ösztönöz, hogy a saját csoporton kívül keressünk támogatást a javaslathoz, mivel ezzel a szavazási módszerrel egyszerre több javaslatra is lehet szavazni. Igy a második vagy akár a harmadik preferencia megadása növeli a törvényjavaslat elfogadásának esélyét. Ezért érdemes szövetségeseket keresni, ami viszont befolyásolja az emberi kapcsolatokat. Míg a választások fontosak a parlamenti képviselők vagy a polgármesterek számára, az egyszerű emberek prioritásai általában eltérőek. A politikai megoldásokra vonatkozó javaslatok kapcsán anélkül, hogy elmerülnének a választási eredmények számítgatásával ők inkább azon tűnődnek, mi lenne számukra kedvező mind rövid, mind hosszú távon. Ők azt is figyelembe vehetik, hogy mi lesz jó gyermekeiknek vagy akár unokáiknak a közösség jövője szempontjából, amelyben élnek. Számukra döntő fontosságú, hogy a város vagy az ország jól működik-e, jók-e az emberek közötti kapcsolatok, az emberek képesek-e összefogni, tisztelettel bánnak-e egymással és segítenek-e egymásnak, a lakóhelyük lehetővé teszi-e számukra a természettel való kapcsolatot, és általában véve a jó életminőséget. Ők boldogok akarnak lenni. Ebből adódik egy kérdés - hogyan fog kinézni és hogyan fog működni egy demokratikus rendszer, amely képes ezt elérni? Hogyan fog működni egy demokrácia, amely lehetővé teszi a döntéshozatalt, figyelembe véve az emberek és a természet jólétét, figyelembe véve a hosszú távú hatásokat? A lakosok és a polgárok fokozott bevonására mindenképpen szükség van a döntéshozatalban. De hogyan lehet ezt megtenni a gyakorlatban? 4
Pár évbe telt, mire megértettem a polgári gyűlések értékét. Kezdetben a részvételi költségvetés előmozdításában vettem részt, amely keretében a város költségvetésének egy része kapcsán a lakosok maguk döntenek a kiadásokról (vagy hatással vannak az egészre). Sopot lett Lengyelország első városa, amelyben megvalósították. Nagyon fontos volt számomra, hogy minden érdekelt részt vehessen benne, valamint hogy valóban megvitassák a város fejlődését. A részvételi költségvetés alapvető elemének én a lakosok találkozóit láttam. Ezek célja az volt, hogy lehetőséget teremtsenek megfontolni a város fejlődésének lehetséges irányait, átgondolni a kiadási prioritásokat, és a legjobb projekteket csak ezek megvitatása után kiválasztani (ez egy egész más képlet, mint az, amit Lengyelországban általában használnak manapság). És itt megjelenik egy másik kérdés - kik vesznek részt ezeken a találkozókon? Milyen lesz egy ilyen csoport összetétele? Ez fontos, mivel a csoport összetétele befolyásolja a szavazás eredményét. Reprezentatívnak tekinthetjük-e ezt a csoportot, vagy inkább azok a személyek lesznek jelen, akiket már érdekel a téma, és van idejük részt venni az üléseken? Ezenkívül, nem zárható ki annak kockázata, hogy az emberek egy speciális csoportját csak azért „hívják meg” az ülésre, hogy befolyásolják a szavazás eredményét. Ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Végül arra a következtetésre kellett jutnom, hogy a nyílt ülések ötletének jelentős hibái vannak. Míg a kis közösségekben ez még működhet, a nagyvárosokban vagy az egész ország szintjén ez nem praktikus. Az is kiderült, hogy a lengyelországi népszavazásoknak, amelyeket városi és nemzeti szinten is megszervezhetnek, ugyancsak vannak gyenge pontjai. Annak ellenére, hogy mindenki részt vehet rajtuk, ami kétségtelenül előnyük, nem adnak elegendő lehetőséget a téma megismerésére – a közös tanulás lehetősége korlátozott. Még ha rendelkezésre is bocsátanak képzési anyagokat, a népszavazás esetén még mindig hiányzik az értelmes vita. A döntéshozatal minősége pedig tanulást és mérlegelést egyaránt igényel. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a legkedvezőbb megoldás egyszerűen az lenne, ha sorsolás útján választanánk egy reprezentatív csoportot, amelynek rögzített és világosan meghatározott összetétele lenne, és amelyre oktatási programokat lehet készíteni szakértők, nem kormányzati szervezetek és más előadók prezentációival. És ezek az alapelvei az állampolgári gyűléseknek és a deliberatív/tanácskozó demokráciának - egy olyan demokráciának, amelynek alapja egy adott kérdés különböző oldalról való megvizsgálása és megfontolása. Ezek felismerése ellenére el kellett telnie egy kis időnek, mielőtt meg lehetett szervezni az első városi szintű gyűlést, amely kötelező erejű eredményeket hozott. Az első állampolgári gyűlést
5
Gdańskban egy civil szervezet kezdeményezte, amelyben koordinátorként vettem részt. Az önkormányzati hivatal nem határozta el magát, hogy részt vesz. Mindazonáltal ez lehetőséget adott arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk a jövőre nézve. Ekkor készültek el az első számítógépes programok a véletlenszerű kiválasztás támogatására. A gdański polgári gyűlés folyamatának megtervezéséhez az ausztráliai új Demokrácia Alapítvány munkája jelentett közvetlen inspirációt. Az állampolgári gyűlések népszerűsitésére egy varsói workshopot is szerveztünk, amely keretében Lyn Carson, az új Demokrácia Alapítvány munkatársa Skype on beszélt az ő megközelítéséről és tapasztalatairól. Aztán jött egy árvíz Gdańskban. Az önkormányzati hivatal több mint tíz éve készült komoly esővel járó súlyos időjárási eseményekre. Azonban 2016-ban, amikor esni kezdett, Gdańsk egy részét ismét elöntötte a víz. Ezután olvastam egy önkormányzati tisztviselő kommentárját, amely szerint senki nem tervez ilyen nagy mennyiségű csapadékra, vagyis senki nem épít ilyen nagy visszatartó tavakat vagy viharlevezető rendszereket. "Hogyan lehetséges ez?" gondoltam. Senki nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az éghajlat változik, és hogy ennek egyik eredménye a szélsőségesebb csapadék lehet régiónkban? Elmélyedtem ebben a témában, és írtam róla egy cikket. A szöveg közzététele utáni Facebook vitából az a következtetés született, hogy ha Gdańsk valóban jól fel akar készülni a szélsőséges esőzésekre, akkor érdemes lenne bevonni a lakosokat, mivel ez lehetővé tenné, hogy a város többet tegyen, mint eddig. Ez arra ösztönzött, hogy e-mailt küldjek Gdańsk polgármesterének, és javaslatot tegyek egy találkozóra és egy állampolgári gyűlés megszervezésére ezekről a kérdésekről. Nem sokkal később válasz érkezett az önkormányzati hivataltól, és Łukasz Pancewicz várostervezővel együtt találkozóra mentünk Paweł Adamowicz gdański polgármesterhez. A polgármester a találkozó legelején egyetértett egy állampolgári gyűlés megszervezésével. Maradt azonban egy kulcskérdés - a közgyűlés eredményeinek kötelező érvényűnek kell lenniük, mert csak így lehet komolyan venni az egész folyamatot, és ez biztosítja az összes résztvevő bevonását, az állampolgári gyűlés résztvevőitől a szakértőkig és a városi hivatalnokokig. A polgármester talán két másodpercet töprengett, majd elfogadta azt az előfeltételt, hogy azok az eredmények kötelezőek lesznek rá, amelyeket az állampolgári gyűlés tagjainak legalább 80% támogat. Következésképpen a gdański állampolgári gyűlés nem pusztán nyilvános konzultáció lett, hanem a deliberatív/tanácskozó demokrácia érdemi megvalósulása. Így történt, hogy elkezdődött egy folyamat. Sor került az első gyűlésre Gdańskban, majd a másodikra, a harmadikra, majd ezektől a tapasztalatoktól inspirálva Lublin városa úgy döntött, hogy a levegő minőségének javítása érdekében állampolgári gyűlést szervez. 6
Minden állampolgári gyűlés lehetőséget kínál a módszertan tökéletesítésére, a mérlegeléstől és az integrálástól a véletlenszerű kiválasztás támogató szoftver fejlesztéséig. Annak ellenére, hogy minden szoftverfrissítés után úgy tűnt, hogy ez az utolsó változtatás, és hogy a következő fejlesztésre nem lesz szükség, újabb véletlenszerű kiválasztást végeztünk, és kiderült, hogy bizonyos dolgokat még lehetne jobban csinálni. Az állampolgári gyűlések szervezésének részletes folyamata még nagyon nyitott, és várható, hogy a jövőben néhány új megoldás fog megjelenni. Alapvető feltételei azonban kikristályosodtak - az állampolgári gyűlés lehetséges tagjainak csoportját véletlenszerűen kell kiválasztani, és azoknak demográfiai szempontból reprezentatívnak kell lenniük, független koordinátorok felelősek a szervezésért, ők javasolják a napirendet, minden perspektíva bemutatását lehetővé kell tenni, a tanácskozáshoz jó feltételeket kell biztositani, és a gyűlésre előterjesztett ajánlások befolyásolják a meghozandó döntéseket. Ezt a végső szempontot egy nap kodifikálni lehet, és ezzel a gyűlések eredményei a népszavazások eredményeivel azonos szinten kötelező érvényűek lesznek. Nagy előrelépés lesz ez a demokrácia javításában. Másrészről, maga a közgyűlés szervezése is örömöt okoz. Ez valóban a demokrácia ünneplése, alkalom egy adott téma feltárására, a lakókkal való találkozásra és a kreativitásra. A világ számos országából - Lengyelországból, Kanadából, Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Németországból, Ausztriából, Írországból vagy Belgiumból - származó tapasztalatok bizonyítják, hogy a demokráciának ez a formája a gyakorlatban is működik. Ezért remélem, hogy ez az útmutató hasznos lesz mind városi, mind országos a gyűlések szervezésében, és azok mindenkinek sok örömet fognak okozni, mivel alkalmat nyújtanak találkozni emberekkel és valamit jó tenni a helyi közösségeknek és a bolygónknak. Végül, de nem utolsósorban egy apró titok - hogyan lehet elérni az állampolgári gyűlés működjön? Ehhez a kiindulópontot az a belső meggyőződés jelenti, hogy az emberek eredendően jók, és képesek bölcs döntéseket hozni. Marcin Gerwin Sopot, 2018”
7
2. Közösségi Tanácsok (Community Councils) - Nagy Britannia https://www.communitycouncils.scot/what-is-a-community-council
2.1.
Mi a közösségi tanács?
A közösségi tanács (community council) egy önkéntes szervezet Skóciában, amelyet az Önkormányzat alapszabálya hoz létre, és amelyet a helyi lakosok működtetnek, hogy azok a terület érdekében járjanak el. A választott képviselet helyi szintjeként a közösségi tanácsok fontos szerepet játszanak a helyi demokráciában. Olyan önkéntes szervezetek, amelyek kifejezik a területükön élő helyi emberek véleményét és aggodalmait. Ezek sokféle kérdésre vonatkozhatnak az új épületektől és utaktól a helyi szolgáltatásokig és létesítményekig. Áthidalják a szakadékot a helyi hatóságok és a közösségek között, és segítenek abban, hogy az állami szervek tisztában legyenek az általuk képviselt közösségek véleményével és szükségleteivel. Amellett, hogy képviseli a közösség szükségleteit, törekvéseit és nézeteit az állami szervek előtt, a közösségi tanácsok gyakran elősegítik a közösségeik jólétét elősegítő tevékenységeket. Összehozzák a helyi embereket, hogy segítsenek ügyek, elképzelések megvalósításában, megvédjék és népszerűsítsék közösségük identitását. Tanácsokat adnak, petíciókat készítenek, lobbiznak, és a helyi közösségek nevében támogatnak számukra fontos dolgokat, ügyeket. Íme néhány példa munkájukra Skóciában: •
Különböző állampolgári csoportok - idősek, egyedülálló anyák, kisebbségi csoportok, fiatalok stb. - számára fontos fejlesztéseket segítő projektek megvalósítása
•
Közösségi hírlevelek kiadása
•
Helyi felmérések készítése
•
Kampányok szervezése helyi kérdések kapcsán
•
Közösségi események (például helyi gálák) szervezése
A közösségi tanácsok a helyi terület ügyeiben való részvétel legerősebb eszközei. Jó rálátást biztosít az önkormányzat működésére, és a helyi és országos történésekre. Skócia minden helyi hatósága arra ösztönzi a polgárokat, hogy legyenek tagjai a Közösségi Tanácsnak.
8
2.2.
Mi egy közösségi tanácsos munkája?
Közösségi tanácsosnak lenni azt jelenti, hogy közös felelősséget kell vállalnia a közösségi tanács sikeréért, akkor is, ha nem tisztégviselő. El kell köteleznie magát a közösségi tanács szerepe mellett, és tiszteletben kell tartania a tanács tevékenységét irányító normákat és értékeket. Minden tagnak rendszeresen részt kell vennie az üléseken, és hozzá kell járulnia a közösségi tanács munkáját érintő vitákhoz és döntésekhez. A közösségi tanácson keresztül tükröznie kell a közössége egészének nézeteit, bármilyen kérdésben, függetlenül személyes véleményétől. A 154 skót felvidéki közösségi tanács létszáma 7 és 13 tag között változik, a tagok számát maximális tagságát az általa kiszolgált népesség határozza meg.
2.3.
Hogyan lehet részt venni?
A legtöbb közösségi tanácsnak saját weboldala és közösségi oldala van. Az tanácsülések nyilvánosak, így akit érdekel, hogy közösségi tanácsos legyen, végig nézheti annak működését.
2.4.
Milyen gyakran ülnek össze a közösségi tanácsok, és mi történik az üléseken?
Minden közösségi tanácsnak évente legalább hat rendes ülést kell tartania. Az üléseket a feladatok ellátásához szükséges gyakorisággal, általában 4-6 hetente tartják. A napirendi pontok magukban foglalhatják a (fejlesztési) tervezési igények mérlegelését, az állami szervek visszajelzési a szolgáltatásnyújtási vagy változtatási igényekkel kapcsolatos javaslatokat, valamint a levelezés útján felvetett különböző a közösséget érintő kérdést is. A Highland Council (a Skót magasföld tanácsácsának) helyi megválasztott tagjai általában részt vesznek az üléseken. Ezek számára a Skóciai Rendőrség rendszeresen jelentéseket készít és mutat be, hasonlóan más helyi szolgáltatókhoz, mint például az NHS Highland (egészségügyi ellátó rendszer).
2.5.
Milyen szerepek vannak a közösségi tanácsban?
A közösségi tanács minden tagja egyformán felelős a közösségi tanács döntéseiért és intézkedéseiért, irányításáért és pénzügyeiért - biztosítva, hogy minden a közösségi tanácsok 9
létrehozására és működésére vonatkozó szabályok szerint történjen. A közösségi tanácsban különféle szerepeket kel betölteni, de minden tag felelős saját közösségének objektív és lelkiismeretes képviseletéért. Elnök - Az elnök nagy mértékben járulhat hozzá a közösségi tanács sikeréhez. Az ülések sikeres megvalósítása kulcsfontosságú, hogy a közösségi tanács döntéseket hozzon. Az elnök felelős a megbeszélések eredményes és időben történő lebonyolításáért, valamint a világos cselekvési pontok meghatározásáért. Kincstárnok - A pénztáros felelős a közösségi tanács pénzügyeinek kezeléséért. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a pénzügyek rendben legyenek, és a közösségi tanács ne adósodjon el. A Kincstárnoknak felügyelnie kell a közösségi tanács pénzügyének intézését és tranzakcióit, és ezekkel kapcsolatban döntéseket kell hoznia. Titkár - A titkár ülések szervezésével, napirendjének meghatározásával, a jegyzőkönyv és nyilvántartás vezetésével biztosítja a közösségi tanács zavartalan működését. A titkárok gondoskodnak a bizottsági tagok közötti hatékony kommunikációról is. Jegyzőkönyvi titkár: olyan feltételesen megbízott személy, aki a jegyzőkönyv készítésében segít, de szavazati jog nélkül. Tagok - Minden tag hozzájárul a közösségi tanács sikeréhez azáltal, hogy részt vesz a döntéshozatalban, és időnként többletmunkát vállal a közösségi tanácsért. A tagoknak 16 évesnél idősebbeknek kell lenniük. Kooptálható tagok - A fentiekhez hasonló szerepet játszó tagok, akiket az esetleges üresedések betöltésére jelöltek, nem pedig megválasztottak. Ex Officio tagok - a Highland Council megválasztott tagjai a közösségi tanács területére. Nem rendelkeznek szavazati joggal, de részt vehetnek a vitában, és feladatuk lehet a helyi hatósággal kapcsolatos kérdések megoldásának elősegítése. Társult tagok - a közösségi tanács többségi szavazatával nevezik ki, hogy különleges készségekkel vagy ismeretekkel rendelkező személyeket vonjanak be. A társult tagoknak nincs szavazati joga, és nem kell, hogy a Közösségi Tanács területén élő lakosok legyenek. Helyi önkéntes szervezetek képviselői és 16 év alatti személyek is lehetnek társult tagok.
10
Más szerepek - a közösségi tanácsok fontolóra vehetik, hogy szükség van-e egy speciális szerepkör létrehozására egy olyan területre vagy projektre reagálva, amely nagy figyelmet igényel. Például: A közösségi tanács létrehozhatja egy a bevonásért felelős tisztviselői posztot, ahol szükség van egy meghatározott, alul-reprezentált csoport elérésére (pl. fiatalok, etnikai kisebbségek vagy fogyatékkal élők). Példák más szerepekre, amelyek létrehozhatók a közösségi tanácsok munkájának támogatására: •
A nyilvánosságért felelős tisztviselő
•
Adománygyűjtési tisztviselő;
•
Vagyonkezelési tisztviselő;
•
Kommunikációs tisztviselő;
•
Eseményfelelős;
•
A fiatalok bevonásáért felelős tisztviselő.
Nem kell konkrét szerepet vállalnia ahhoz, hogy valaki részt vegyen a közösségi tanácsban. Minden tag fontos szerepet játszik azáltal, hogy kreatívan gondolkodik azon, mit tehetnek együtt a helyi polgárok életének javítása érdekében. Aki egy szerepet vállal, nem kell csak erre a kérdésre szorítkozzon – a fő, hogy támogassák egymást, és együtt dolgozzanak a közösség ügyei érdekében.
2.6.
Mi az „eljárási rend” a közösségi tanácsok számára?
Az alapítási rend részletezi a közösségi tanácsokra vonatkozó szabályokat és előírásokat. A dokumentum mindenre kiterjed a közösségi tanácsok céljától, a választásokon, a tagságon, az ülések lefolytatásának rendjéig és még sok más részletig.
2.7.
Ki szavazhat egy közösségi tanácsban?
A megválasztott és társult tagoknak van szavazati joga.
11
2.8.
Mikor határozatképesek az általános ülések?
A határozatképesség az előírt minimális számú jelenlévő és szavazásra jogosult tag, hogy a szavazás érvényes legyen. A közösségi tanácsok esetében 4 szavazó tag jelenléte biztosítja a határozatképességet.
2.9.
Hogyan számítják ki a közösségi tanácsoknak nyújtott éves támogatást?
A Felvidéki Tanács minden közösségi tanácsnak adminisztratív támogatást biztosít a működési költségek fedezésére. Az éves támogatást egy összegben fizetik ki, ami a segíti a vidéki és ritkán lakott térségek közösségeinek kiszolgálását.
2.10. Mit tartalmaz a támogatás? A támogatás elsősorban az adminisztratív költségek fedezésére szolgál. a közösségi tanácsok kisebb kiadásokat is fedezhetnek helyi jótékonysági és közösségi tevékenységekhez nyújtott adományokként.
2.11. A Közösségi Tanácsok létrehozásának rendszere - választások https://www.highland.gov.uk/info/799/elections_and_voting/643/community_council_electio ns A közösségi tanácsi választásokat négyévente tartják - legutóbb 2019 decemberében voltak, a következő fordulót 2023-ra tervezik. - és a Választási Iroda felelős a közösségi tanácsi választások lebonyolításáért. Időközi választásokat lehet tartani a közösségi tanácsok számára, ha a tagság az alább részletezett minimális tagság alá esik. A választásokon bárki részt vehet, akik jogosultak indulni (azaz legalább 16 évesnek kell lennie, és szerepelnie kell az adott terület választói névjegyzékében). A választási értesítéseket a jelölési határidő előtt közzéteszik a nyilvános helyeken és a helyi médiában. A választásokon vagy időközi választásokon kívül lehetőség nyílik arra is, hogy valaki a helyi közösségi tanács társult tagja legyen.
12
Ha kevesebb jelölt van, mint ahány mandátum, akkor nem tartanak választást. Ha a közösségi tanács tagsága a felére csökken, akkor a Közösségi Tanács addig nem működik, amíg nincs elegendő tagja. A 154 skót felvidéki közösségi tanácsok létszáma 7 és 13 tag között változik, azt az általa kiszolgált népesség határozza meg
13
3. Közösségi testületek (Community Boards) – New York https://www1.nyc.gov/site/cau/community-boards/about-commmunity-boards.page A közösségi táblák fontos szerepet játszanak minden New York-i lakos életminőségének javításában. A New York-i lakosok választják a polgármestert, a kerületi elnököket, a városi tanács tagjait, a közjogi képviselőt és a számvevőt. Ezek a tisztviselők együttesen felelősek a városvezetés felügyeletéért, közvetlenül vagy kinevezetteken keresztül. A Városi Alapokmány meghatározza minden tisztségviselő vagy szerv, beleértve a közösségi testületeket, jogköreit és a köztük lévő kapcsolatokat.
3.1.
A polgármester
A polgármester a város vezetője meghatározza a város előtt álló feladatokat és pénzügyi kereteket, valamint kinevezi az alpolgármestereket és a részpolitikákat végrehajtó ügynökségek vezetőit. Ami a közösségi testületeket illeti, a polgármester biztosítja, hogy a városi ügynökségek a helyi szolgáltatásokat és panaszokat érintő minden ügyben együttműködjenek a közösségi testületekkel, javaslatot tesz a közösségi testületek pénzügyi támogatásának mértékére, és szükség esetén általános segítséget nyújt.
3.2.
A Városi Tanács
A Városi Tanács NYC törvényhozó szerve. 51 választott tagja van, minden tanácsi körzetből egy. A jogszabályok elfogadása mellett a városi tanács jóváhagyja a város költségvetését, és felügyeleti jogkörrel rendelkezik a városi ügynökségek tevékenysége felett. A Tanács tagjai szorosan együttműködnek az általuk képviselt körzetek közösségi testületeivel, és tagjai a testületi kerületi szolgáltató kabineteknek.
3.3.
A kerület elnöke
A (város öt) kerületének elnöke kétéves időtartamra nevezi ki a közösségi testületek tagjait, felülvizsgálja és ajánlásokat tesz a földhasználatra vonatkozó szabályozás /ULURP (Uniform Land Use Review Procedure)/ és kérelmek kapcsán, tervezési és költségvetési irodákat tart
14
fenn, irányítja a közösségi testület tagjainak képzését, továbbá ő a kerületi testület és kerületi szolgáltatásokért felelős kabinet elnöke.
3.4.
A közösségi testület összetétele és tagsága
A közösségi testületek helyi képviseleti szervek. A városban 59 közösségi testület működik, és mindegyik legfeljebb 50 nem fizetett tagból áll, akiknek felét a kerületük városi tanácsának tagjai jelölik ki. A közösségi testületek tagjait a kerületi elnökök választják ki és nevezik ki minden közösség aktív, az ügyek iránt érdeklődő lakosai közül, akik a közösségben lakóhellyel, munkahellyel vagy más jelentős érdekkel rendelkeznek. Minden közösségi testületet egy körzetmenedzser vezet, aki irodát tart fent, alkalmazottakat vesz fel és elősegít a városi szolgáltatások kerületi ellátásának javítását. Míg a közösségi testületi iroda fő feladata a közösségi lakosok panaszainak fogadása, egyéb kötelezettségeik is vannak, például a tömbpartikra és az utcai vásárokra szóló engedélyek kiadása. Sok testület úgy dönt, hogy a sajátos közösségi igényeknek megfelelő kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, és speciális projekteket irányít, például bérlői egyesületek szervezését, helyi takarítási programok koordinálását és így tovább.
3.5.
Felelősségek
A közösségi testületeknek (továbbiakban KT) számos feladata van, többek között, de nem kizárólagosan: •
Területhasználati és övezeti kérdések kezelése. A KT-knek fontos tanácsadó szerepük van, és konzultálni kell velük a legtöbb önkormányzati létesítmény elhelyezéséről a közösségben. Az övezeti határok megváltoztatására vagy eltérítésére irányuló kérelmeket a közösségi testület elé kell terjeszteni felülvizsgálatra, és álláspontját figyelembe veszik a végső döntés során.
•
Saját környékük igényeinek felmérése. A KT-k felmérik közösségük tagjainak igényeit, és a város ügynökségeivel egyeztetnek, ajánlásokat tesznek a város költségvetési folyamatában.
15
•
Más közösségi gondok kezelése. Bármilyen probléma, amely a közösség egy részét vagy egészét érinti, a közlekedési problémától a romló lakásokig, a közösségi testületek figyelmébe tartozik.
Fontos megjegyezni, hogy bár a közösségi testületek a szomszédságok védelmezői, nem adhatnak utasítást a városi ügynökségeknek vagy tisztviselőknek valamilyen feladat elvégzésére. E korlátozás ellenére a KT-k általában sikeresen oldják meg az általuk felvállalt problémákat.
3.6.
Ülések
A közösségi testületi ülésen bárki részt vehet. Testületi üléseket havonta egyszer tartanak, és azok nyilvánosak. Ezeken a megbeszéléseken a tagok a közösséget érintő kérdésekkel foglalkoznak, és meghallgatják a résztvevők közléseit. A testületek rendszeresen tartanak továbbá nyilvános meghallgatásokat pl. a város költségvetéséről, a földhasználatról stb., hogy a közösség tagjainak lehetőséget legyen véleményük és aggályaik kifejtésére.
3.7.
Bizottságok
A bizottságok végzik a közösségi testületi üléseken felvetett kérdésekkel kapcsolatos legtöbb tervezést és munkát. Minden közösségi testület maga alakítja ki a kerület igényeinek legjobban megfelelőnek tartott bizottsági struktúrát és eljárásokat. A bizottságok lehetnek funkcionális bizottságok, amelyek meghatározott Charta területekkel foglalkoznak (pl. „Földhasználati felülvizsgálati” és „Költségvetési” bizottságok) vagy ügynökségi bizottságok, amelyek egy adott ügynökséghez kapcsolódnak (pl. rendőrségi és közegészségügyi bizottságok). A bizottságokba jelentkezhetnek, vagy azokban dolgozhatnak olyanok, akik nem tagjai a közösségi testületnek, ami további szakértelmet és munkaerőt biztosít.
3.8.
A kerületi testület vezetése
A kerületi testület vezetése a kerület elnökéből, a kerületet képviselő tanácstagokból és a község összes közösségi testületének elnökeiből áll (akik csak az ő közösségük körzetét közvetlenül érintő kérdésekben szavazhatnak). A kerületi testület hatásköre kiterjed a körzetre vonatkozó átfogó vagy különleges célú tervek kezdeményezésére és felülvizsgálatára, és felelős a városra 16
vonatkozó átfogó költségkimutatás és költségvetési prioritások elkészítéséért, valamint a közösségi testületek közötti viták közvetítéséért.
3.9.
A kerületi szolgáltatások kabinetje
A kerületi szolgáltatások kabinetje a kerület elnökéből és a kerület tisztviselőiből áll, akiket a minden szolgáltatást nyújtó városi hivatal vezetője nevez ki. A kerületi szolgáltatások kabinetje koordinálja a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatokat és ügynökségi programokat, áttekinti a több ügynökséget érintő ügyeket, amelyek akadályozzák a városi szolgáltatások nyújtását, és konzultál a lakókkal az igényeiket és prioritásaikat kielégítő programok megtervezéséről és fejlesztéséről.
17
