Issuu on Google+

Megjelenik a Gútáért Polgári Társulás támogatásával

2. évfolyam, 2. szám

Gútai nézőpont Halász Béla rovata

„Lehet valamit akargatni, akarni, és lehet AKARNI. Vannak holtpontok az életünkben, amikor padlóra kerülünk. Úgy érezzük, nem megy tovább. 'Túl nehéz. Nem bírom' – ezek a gondolatok kavarognak a fejünkben. Jó szó a 'holtpont', mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség. Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább, és megnyeri a csatát.” Ami a romakérdést illeti, városunkban az utóbbi években, mintha még az akargatás is csak nagyon gyengén volna jelen, bár mások szerint ez más problémákra is igaz. Úgy voltak vele az illetékesek, hogy amiről nem beszélünk, az nem is létezik, ezzel azonban csak a problémát tologattuk évek óta. Eljön azonban az idő, amikor már nem lehet tologatni. Ezt a múlt év nagyon jól mutatja. Sorozatos betörések, lopások, fenyegetések, kihágások történtek városunkban, aminek többsége, ha tetszik, ha nem, de a városunkban élő roma kisebbség egyes tagjaihoz köthetők. Ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ők követnek el bűncselekményeket, de sok embernél betelt a pohár, és félő, hogy majd csak akkor kezdünk el cselekedni, amikor valami tragédia történik, és visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el. A tisztánlátáshoz azonban szükséges az is, hogy ismerjük, miért ala-

Beszélni róla, majd tenni is a megoldásért kultak így dolgaink. Az utóbbi hetekben olyan információ látott napvilágot, hogy Érsekújvárból Komáromba költöztetnek problémás roma családokat. Bastrnák Tibor volt komáromi polgármester a Facebookon tiltakozott ez ellen, hozzászólásában leírva, idézem: „Úgy néz ki, hogy hiábavaló volt 5–6 éve rendet tennem az ilyen nem fizető családok között Komáromban, ha most újból ide telepítik őket! Mit szóltok mindehhez? Szerintem felháborító!” Szerintem is felháborító, viszont pont 5–6 éve ezek a romák a Komárom környéki településekre, köztük Gútára is költöztek. Ezek a falvak, és mi is, azóta szinte kilátástalan problémákkal nézünk szembe. Kérdésemre Bastrnák Tibor elmondta, hogy más falvak igen, de Gúta város vezetősége akkor nem tiltakozott. Va-

Többek között ezért is írtam anyanyelvemen levelet Dragúň komáromi járási rendőrparancsnoknak. A levél eljutott az illetékesekhez, és személyes megbeszélést folytattam a járási rendőrparancsnokkal és helyettesével, Justyák úrral a gútai roma helyzetről. Bár egy kicsit féltem attól, hogy milyen lesz a találkozó légköre, de kellemesen csalódtam, mert az egész találkozóról elmondható, hogy konstruktív és pozitív megbeszélés folyt. A rendőrparancsnok először is megköszönte a levelet, amit írtam neki, kollégái lefordították neki szlovákra. A levél tartalma pozitívan érintette, és megköszönte, hogy így álltam a dolgokhoz, és bár nem a Komáromi járásból származik, de nagyon szívén viseli a járás dolgait, különösen ezt a problémát. Én

zet javításáért, és biztosított arról, hogy az új kinevezett gútai rendőrparancsnoknak is a kérdés megoldása lesz az egyik legfontosabb feladata. Telefonszámot cseréltünk, és megegyeztünk, ha bármi van, hívjuk egymást. Én azt tudom mondani, hogy adjunk egy esélyt a rendőrparancsnok úrnak és nézzük meg, miként cselekszik majd. Hagyjuk, hogy a tettek beszéljenek. A labda a mi térfelünkön pattog, most már bízni kell abban, hogy a hatóságok megoldást találnak, hogy egy biztonságosabb városban élhessünk, és bízom benne, hogy városunk vezetősége is végre ráébred, nem jó irányt választottak a probléma megoldásához. Mindenképpen szükséges lenne a városi rendőrség állományának növelése, még szolgálati gépkocsi vásárlása, és a már

Net-felvétel

jon miért nem? Mi volt ennek az oka? Szerintem soha nem fog kiderülni. Évek óta azt halljuk illetékesek szájából, Gútán nincs romaprobléma, sikeres felzárkóztatási program zajlik, minden rendben. De ez nem így van emberek, ébresztő!!!

felvázoltam a helyzetet, próbáltam minden problematikus pontot felsorolni. Megegyeztünk abban, hogy megpróbálunk gyakrabban találkozni, az ajtaja bármikor nyitva áll majd, és nem csak előttem, hanem bárki előtt. Biztosított arról, hogy mindent megtesznek a hely-

évek óta elhanyagolt kamerarendszer kiépítése. Bízom benne, hogy történnek változások, mert ha minden így marad, kilátástalan helyzetbe kerülhetünk. Ez csak akkor sikerülhet, ha mindenki teszi a dolgát!


16

Csallóköz

Gútai lap

A tanárokat jutalmazzák Március elejéig várják a javaslatokat Gúta Város Önkormányzata mellett működő Kultúra és Kulturális Örökség Bizottsága 2014-ben ismételten beterjeszti jutalmazásra a város oktatási intézményeiben aktívan dolgozó pedadógusok közül az ÉV PEDAGÓGUSA

címre az arra legalkalmasabb személyt. Az Önök javaslatára beterjesztett személy, személyek közül a kultúra és kulturális örökség bizottsága és az iskolaügyi bizottság által meghatározott feltételek alapján fogják kiválasz-

tani azt az egy pedadagógust, aki az „Év Pedagógusa” címet nyeri el. A címet elnyert pedagógus emlékplakettban és pénzjutalomban részesül, amelyet ünnepség keretén belül vehet át. Ezért a szervezők kérik, hogy tegyék meg javaslatukat a pedagógusra a meghatározott feltéte-

lek alapján, nyomtatványt kitöltve, lezárt borítékban „PEDAGÓGUS NAP” felirattal ellátva jutassák el a hivatal címére, vagy adják le személyesen a hivatal információs pultjánál, legkésőbb 2014. március 3-ig. (–)


Gútai lap

2014. február 25. | 9. szám

17

Bemutatkozik a Taiyó karate-egyesület Az elmúlt év rekordokat hozott A gútai Taiyó karate egyesület 1996-ban alakult a szabadidőközpont mellett, mint szakkör. Az akkori edző, a naszvadi származású Kollár Ondrej egészen 2002-ig vezette a klubot. Miután munkaügyi elfoglaltsága miatt lemondott, a klub vezetésével az akkori legmagasabb övfokozattal rendelkező tanítványát, Kiss Tibort bízta meg, aki a mai napig is az egyesület vezető edzője. A klub évről évre jobbnál jobb helyezéseket ért el,

először csak leginkább regionális szinten, majd országos szintre fejlődött, ezt követően nemsokára nemzetközileg is elismert lett. Egymás után jöttek az eredmények országos bajnokságokról és a nemzetközi versenyekről is. Csak pár nevet említenék, akik országos bajnokok voltak és az országos válogatott kerettagjai is: Szabó Tünde, Szabó Imre, Balázs Zoltán, Kürti András, Nagy Richárd, később Bagita Roland, Tóth Norbert és mások. Regionális szinten a mai napig is a TOP 3. a versenyben lévő 16–20 klub között.

Ahogy az eredmények, úgy az edzők minősége és minősítése is nőtt. Napjainkban a klub vezetőedzőjének övfokozata 4. dan, Balázs Zoltán edző övfokozata pedig 2. dan, amit mindketten 2011-ben szereztek meg. Az egyesület az edzéseket 1996-ban a gútai Komenský alapiskola tornatermében kezdte, majd 2004-ben a Corvin Mátyás Alapiskola tornatermében folytatta 2008-ig, ekkor sikerült berendezniük egy saját Taiyó dojo-t, ami kimondottan a karateedzésekre van felsze-

relve. A Taiyó dojo a gútai futballstadion melletti épületben (volt Gábris) van berendezve, a 21. század elvárásai és a nyugati minőségnek megfelelően. Az igazi nagy sikerek akkor kezdtek jönni, miután a szakosztály átköltözött a saját edzőtermébe. A regionális elitből az egyesület kinőtte magát az országos elitbe, ahol a TOP 10-ben van, már több mint 5 éve a 130 országos klub között. Versenyzőink: Bagita Roland, Balázs Zoltán, Bogár Ján, Bogárová Dominika, Jóba Attila bekerültek az országos válogatott keretébe, így kijutottak különböző világ-

versenyekre és vb-re, illetve Eb-re is. Az egyesület nagy sikerei évről évre vitathatatlanok: országos bajnoki címek, nemzetközi sikerek, de mindezek felett áll 2 Európa-bajnoki cím 2013ból, amelyre Érsekújvárban, az ESHRA szervezésében került sor. Európa-bajnok lett Kiss Tibor vezetőedző KATA formagyakorlatban és Bagita Dániel KUMITE küzdelemben. Az egyesület nagy hangsúlyt fektet az ifjúság nevelésére és a karate tradicionális értékeinek oktatására, szellemi és testi hasznosítására. A Shito – ryu karate iskolához tartozik a csapat, mely a tradicionális Mabuni karatevonal alá tartozik. Tanítómesterük az érsekújvári Baďura Péter sensei 7. dan. Az

egyesület a szlovákiai karateszövetség, a regionális karateszövetség és az országos Shito – ryu karateszövetség tagja. Fontos még megemlíteni, hogy a taiyó karateegyesület fennállása óta nem egy fekete öves karatemestert nevelt ki. Kiss Tibor 4. dan, Balázs Zoltán, 2. dan, Bagita Roland, 2. dan Nagy Richárd, 1. dan, Szabó Tünde, 1. dan, Szabó Imre, 1. dan, Molnár Marcel, 1. dan, Kiss Artúr 1. dan. Balázs Zoltán aktívan tevékenykedik egyesületünkben, Bagita Roland pedig edzői tevékenységét a másik gútai karate-egyesületben a Corvin HE-ben folytatja sikeresen, s amióta ott tevékenykedik, az eredmények is elkezdtek szaporodni és a minőség is javult.

Régi igaz mondás, hogy a karaténak az embereket nem szét, hanem össze kell hoznia. 2013 értékelése sok szempontból mérföldkő volt számunkra. 209, vagyis rekordmennyiségű érmet szereztek versenyzőink! Két Európa-bajnokot avattunk, 5 országos bajnoki címmel gyarapodott klubunk éremgyűjteménye. Bogár Dominika 2-szeres országos bajnok lett, Nagy Viktor, Jóba Attila és Balázs Zoltán is országos bajnokok lettek. 2013ban egyszerre 4 versenyzőnk szerepelt az országos válogatottban. Hatalmas és egyben áldott sikernek tekintjük szponzoraink megszerzését. Két nagy céggel sikerült leszerződnünk, mégpedig a Wellnesshotel Pat-tal és a Rieker Slovakia cipőgyárral. A pati Wellnesshotel a versenyzőink nélkülözhetetlen regenerációját biztosítja díjmentesen és a Rieker Slovakia cég pedig jelentős pénzösszeggel támogatja tevékenységünket. Egyesületünknek napjainkban 50 tagja van, amiből 25 versenyző. Minden év szeptemberében tagfelvételt hirdetünk újoncoknak és az edzéseik a Taiyó dojoban történnek hétfőn, szerdán és pénteken 16.00 órától 19.30-ig. Klubunk 1996-tól 2013 december végéig pontosan 1557 érmet szerzett. Kiss Tibor


18

Gútai lap

Csallóköz

Gúta a 18. század első felében Egy város történetének darabjai A török háborúk lezárulása után a 17. század végén szélnek eresztik a magyar végvári katonaságot, azonban hamarosan, a Rákóczi szabadságharc kitörése után, ismét harcok színterévé válik a vidék. Érsekújvár a kurucok egyik erőssége volt a háború során, Komárom vára és a gútai sáncok labanc kézen voltak. Bottyán János kuruc generális seregei 1708-ban megostromolják a gútai várat és elfoglalják, majd lerombolják a földvár töltéseit. Ekkor játszott utoljára katonai szerepet a gútai Békavár. Ebben a háborús időszakban is a katonaság eltartása rótt hatalmas terheket a lakosságra. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc lezárulása után, a korábbi évszázadokhoz viszonyítva, megváltozott településhálózatot, részben megváltozott birtokviszonyokat és megritkult népességet találunk vidékünkön. Korábbi népes települések pusztává válása elsősorban a Komárom és Érsekújvár közötti sávot, a Vág-Duna mindkét partját érintette. Itt Anyalát, Bálványszakállast, Szovátot (Szőlőst), Keszegfalvát és Kavát lehet kiemelni, Naszvad lakossága szintén nagyon megfogyatkozott. A csallóközi részen is eltűnt néhány falu a háború és dúlások következtében és más községek határába olvadt, pl. Kistany és Pusztaócsa Nemesócsa határába. Az esztergomi érsekség a török kivonulása után is megtartotta, illetve visszakapta birtokait, így Gútának is egészen a jobbágyfelszabadításig a földesura volt. A népesség számáról, gazdálkodásáról a török kivonulása után először az 1715-ben készült, majd 1720-ban megismételt országos összeírás ad némi támpontot. Az összeírás az adókivetést szolgálta, célja elsősorban számba venni az adófizetőket, akiket név szerint lejegyeztek, valamint felmérni a kezükön lévő föld mennyiségét. A nemesek, papok, a legmódosabb rétegek kimaradtak az összeírásból. A népesség számának hozzávetőleges megállapításához is nagyon óvatosan kell kezelni az összeírás adatait. Ennél az összeírásnál is figyelembe kell venni, hogy a jobbágyságnak érdeke volt, hogy az állam részére minél kevesebb adót fizessen, ezért eltitkolja a valóságos jövedelmeket. Gútán 1715-ben 78, 1720-ban 71 adófizető háztartást találtak. Né-

hány környékbeli településen betelepítés folytán emelkedett meg a jobbágyok és zsellérek száma a két összeírás között. Az új telepesek elsősorban az északi vidékekről érkeztek, így a második összeírásban a korábbi kizárólag magyar nevek mellett már szlávosan hangzó nevek is megjelentek. A két század eleji összeírás után, a 18. század első felében, Naszvadra is érkeztek szlovák telepesek. 1828-ban itt a családfők harmadrésze viselt szláv hangzású nevet. A letelepedett szlovákok azonban gyorsan elmagyarosodtak, az 1773. évi helységnévtár, minden környékbeli községet magyar nyelvűnek tüntet föl. A magyar lakosság Gútán folytonosnak tekinthető, átélte a török háborús időszakokat, ha elhagyta rövidebb-hosszabb időre lakóhelyét nagyrészt visszatért. A magyar falvak lakossága között bizonyos hullámzás volt a háborús időkben, amelyről írásos források és a családnevek tanúskodnak. A megmaradt magyar lakosság mellé telepedtek, kisebbnagyobb számban az új, jobbára szláv telepesek. Az évszázadokon át fennmaradt sok helynév is a magyar lakosság folytonosságáról tanúskodik. Gútán az összeírásokban szereplő családnevek is bizonyos folytonosságról tanúskodnak. Ha megvizsgáljuk a korábbi három ismert 16–17. századi gútai összeírást; mikor név szerint följegyezték az itt lakó adófizetőket; a bennük található családnevekről elmondható, hogy egy jelentős része a mai napig megtalálható Gútán, bár ebben az időben a vezetéknevek még nem voltak teljesen rögzülve és kötelezőek, mint a következő századokban. A foglalkozásra, származásra és testi adottságra utaló, széles körben elterjedt nevek, mint a Bíró, Horváth, Kiss, Molnár, Nagy, Németh, Szabó, Tóth mellett felbukkannak olyan családnevek is, melyek jellegzetesen gútainak tekinthetőek a mai napig. Ilyenek az Anda, Bagita, Csente, Domján, Fitos, Fördős, Gőgh, Kondé, Rigó, Simeg (Simigh). A harmadik csoportba olyan nevek sorolhatók, amelyek a későbbi évszázadokban nem fordulnak elő Gútán. Ilyenek az Ág, Bolis, Bula, Cseke, Csík, Gonda, Henes, Keresztes, Kövér, Parak, Peredi, Suráni stb. Gútán az 1715-ös összeírásban először jelennek meg nagyobb számban idegen településről való

származásra utaló családnevek: Csábi, Kocsi, Libárdi, Néveri. Az 1715–20. évi összeírás kiterjedt a jobbágyok által használt föld menynyiségére, össze kellett írni a föld minőségét, számba vették a földek terméshozamát is. A feljegyzések szerint a földet két nyomásban művelték, a szántóföldekről, ha nem volt árvizes esztendő, jó termést várhattak falvaink lakói. Az árvízveszély azonban minden községnél problémát jelentett. Több falu esetében megemlítették a rétek jó termését, az elégséges legelőket. Gúta esetében feljegyezték, hogy halászatból élnek. A malmokból 1720-ban Gútán 33 forint jövedelem származott. Gútán 1715-ben nagy tűzvész pusztított, amelyben leégett a temploma is, amely még a Vág-Duna bal partján a nagygutai részen volt található és odavesztek a korábbi egyházi anyakönyvek. Ettől az időtől azonban már folyamatosan fennmaradtak az anyakönyvek és 1724-re elkészült az új temploma is, már a csallóközi részen. A korábbi templom romjait elbontották és ekkortól a település teljesen áttelepült a jobb partra, a Csallóközbe. 1725 augusztusában Esterházy Imre került az érseki székbe, ebből az alkalomból készült az 1725. november 21-én kelt, a kamara által készített több mint 1200 oldalas latin nyelvű összeírás a javak átadása alkalmából. Az érsekség birtokait 10 uradalomra osztották, és összesen 108 helység tartozott hozzá. Gúta uradalmi központ volt, összesen 8 helységgel, többek között Bálványszakállas puszta is a része volt. Nagyon részletesen, név szerint összeírták a jobbágy, a házas és a házatlan zsellér családfőket, valamint ezek fiúgyermekeinek számát. Gútán 155 jobbágyot és 97 házas zsellért találtak a kamara emberei. Gútán a korábbi összeírásokhoz viszonyítva ismét új családnevek jelennek meg, ezek azonban mind magyar hangzásúak. Némelyik a származásra, falura utal és ma is gyakori név Gútán, mint a Bucsai, Madari, és a Letkesi. Ez utóbbiból torzult a ma is elterjedt Leczkési családnév. Ekkor tűnnek fel összeírásban először olyan ma is gyakori családnevek, mint az Angyal, Balogh, Fekete, Forró, Kele, Kovács, Ollé, Tánczos, Telekes, Varga stb. A kamarai összeírás, az egy évtizeddel korábbi országossal szemben, gyors népességnövekedést mutat.

Gúta lakossága, családonként hat fővel számolva, ekkorra bizonyára már meghaladta az 1500-at. A gazdasági téren is jelentős a fellendülés, úgy tűnik a Rákóczi szabadságharc utáni másfél évtized alatt kiheverték a háborús károkat a környékbeli falvak. Az országos összeírásból idézett sommás megállapítás, hogy több falu halászatból él, megkérdőjelezhető látva az 1725-ös összeírásban a művelt terület nagyságát és a jelentős állatállományt. A halászat, mint fő megélhetés a szegényebb, föld nélküli zsellér rétegekre lehetett jellemző. Náluk is csak részben, hiszen bizonyára ők adták a telkesjobbágyok földjein, gazdaságában tevékenykedő cselédséget. Az összeírásban a kézműveseket is föltüntették. Gútán 4 takácsot, 3 csizmadiát, 2 vargát, 2 szabót és egy mészárost írtak össze. A halászat azonban továbbra is jelentős volt, ezt bizonyítja, hogy a kamarai összeírás is említi a Gúta város által épített rekeszt és a vizahalászatot. Az évszázadokon át űzött ártéri halászat folyamatosságával kell számolni, sőt a halászat kiterjesztésére is sor került. Erre utal, Esterházy Imre érsek 1733-ban kelt levele, amelyben leírja: hogy Gúta mezőváros lakói a várostól délre, Bálványszakállas mellett, a Duna (VágDuna) partján fekvő Csörgő pusztán „a Csergő hajlásának nevezett kanyarulatot… holt vízzé az az tóvá” változtatják „egy csatornyának (melyen a Duna természetes medréből elvezettetnék s azután hol a föld fekvése megengedi ugyan abba visszaszakadjon) saját munkájok, fáradságuk s költségekkel való kiépítését magukra vették vala s annak idönkénti föntartására a mondott állapotban magokat készeknek nyilatkoztatták volna, sőt a munkába már bele is fogtak volna és a mi tiszteinket annak folytatásáról mindenképen biztosították…”. Az érsek megerősíti az uradalmi tisztje által a várossal megkötött egyezséget, miszerint az újonnan létrehozott halastavon meginduló halászatából keletkező jövedelmet egyharmad részben a halászok, egyharmad részben az érsek, és a maradék egyharmad részt pedig „fáradság és költségek tekintetéből” a város lakosai kapják. Csörgő puszta ezzel a kanyarátvágással azonban két részre szakadt, a kanyarulat által kerített terület a Vág-Duna új medrének bal partjára esett, mely területet ezután a gútaiak


Gútai lap

2014. február 25. | 9. szám

19

Kovács János Gúta határáról 1735 körül készült térképének részlete, rajta a csörgői Vág-Duna kanyarátvágással

Túlsó Csörgőnek nevezték. Később ezt a martosi és naszvadi határok között fekvő részt az utóbbi község kataszteréhez csatolták. Az új érsek Esterházy Imre gondot fordított arra, hogy a birtokait gazdaságosan kihasználja. Ehhez az első lépés, hogy felmérette, és az elsők között Magyarországon, fel is térképeztette azokat. A munkához 1730-tól a kor egyik legjobb térképészét Kovács Jánost, vagy ahogyan több latin nyelvű térképén magát nevezi, Johannes Fabriciust, alkalmazta. Kovács több nagyszerű, sok részlettel, helynévvel ellátott térképet készített a gútai uradalomról is. Sőt elkészítette magyar nyelven úttörő munkáját az érseki birtokok leírásáról, a korabeli leíró statisztika módszerével. Kovács maga is végigjárta és értő szemmel mérte fel az egyes falvak, puszták jellegzetességeit, gazdasági állapotát. Magát a várost így írja le „Gutta ezen Mező-Város Nemes Komárom Vármegyében a Vág-vize torkának erányában a Duna mellett fekszik… Határja való hogy elég nagy; de mivel sokszor vagy Vág-vize által megtolódik a Duna, vagy penig Duna ál-

tal meg-tartóztatik a Vág-vize, ezen okbul minden felül az Árvizek miatt kárt szenved: Azért kinszerittetik Bálvány-Szakállosi Pusztán lévő Szántó földekre szorulnyi;… Ezen Helségnek lakosi a kik vagyonosabbak marhákkal való kereskedéssel, a kik penig alább-valók halászattal szokták életeket foltattnyi. Mivel a Vizek áradási által az egész Mező-Városban lévő utzák alkalmatlanok, innend Dél felül egy valamennyire magasabb Sik-mezőn az helségen kivül egy szép és nagy Templom épittetett föl, mellnek kerületi küfallal vagyon szépen föl-vive mind a négy Szeglete penig tornyotskákkal bástya módon vagyon meg erősítve.” Csörgő pusztáról azt írja, hogy a gútaiak „Dombossabb heleit vetni szokták”, majd ő is megemlékezik a Duna csörgői kanyarátvágásáról. Leírása szerint a korábbi kanyarulatban a két mederszakasz között a legkisebb távolság 300 öl volt, „azon keskeny szorosság által ásottatott, és a Viznek uj utat mutatott, mell-is már azon nagy kerületit abba hagya, és Esztendőnként a Méltóságos Uraságnak szép hót-Dunát avagy-is halasTót, készitt.”

Bálványszakállasról megjegyzi, „határja nagyobb részint lapos, azonn Homok-Dombot ki-vévén, mellen Guttaiak szántonyi szoktak; Réttye untig elegendő,… A halászottya peniglen mind a Dudvágban, mind penig a Medenczei nevü Tóban, mellyekben szebbnél szebb Tsukák és Hartsák, mind penig a Vág-Dunában Viza-Tanyával együtt, találtottnak.” Megemlékezik az itteni „Puszta-Templom”-ról és a közelében magányosan álló ven-

dégfogadóról. Érzékletes leírásából is kitűnik, amely tényt más levéltári források is alátámasztanak, hogy a 18. század elején a környező pusztákat, Csörgőt, Anyalát, Bálványszakállast, és Ó Gútát is a gútaiak bérelték az érsekségtől. A dombosabb, árvízmentes szintjeit szántóföldnek használták, a puszták többi része legelő és rét volt. Ekkor még nem jönnek létre az érsekségi majorságok. Angyal Béla


20

Paraszt és Úr Méhes Csaba rovata

A cikksorozatom eddigi részeiben bemutattam a falusi életmód múltját, áttekintettük a falusi emberek életének történelmét hazánkban. Azt szokták mondani, a múltból élni nem lehet. Ezzel a kijelentéssel, csak részben tudok egyetérteni. Sajnos a gazdasági helyzet az országban anynyira ellehetetlenítette az emberek életét, hogy sokan már a nincstelenség határán kénytelenek tengődni. Eljött az ideje, hogy a múltból származó tudásra építkezve, létrehozzunk egy olyan életvitelt magunknak, ahol kevésbé kell tartanunk a fizetésképtelenség veszélyétől. Ez az ÖNELLÁTÁS! Az önellátó, önfenntartó életmód és gazdálkodás egyrészt önmagunk ellátását és életünk fenntartását jelenti természetes úton, és egyben azt is, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva még az energia szolgáltatóknak sem.

Csallóköz

Gútai lap

Az önellátás területei Miért kell az önellátás? Azért, hogy szabadok lehessünk, ne kelljen az életünket a legnagyobb kiadásokhoz igazítani. Ha megszabadulunk a jelentősebb rezsitől, akkor nem kényszerülünk rá a magas bevételre, nyugodtabb életet élhetünk, lazább munkát is választhatunk. A háztartás anyagi igénye jelentősen csökken, ezért apad a függőségünk a főnököktől, a politikától, a gazdasági helyzettől. Mellékhatásként pedig egészségesebbek lehetünk lelkileg és testileg is. Az önműködő önellátás nem azt jelenti, hogy minden teljesen automatizált. Azt viszont igen, hogy úgy valósulhatnak meg a fenti célok, hogy nem válnak robottá a mindennapok. Ha az élelmiszer önellátást is szívesen választjuk, akkor megismerhetjük az ásás, kapálás, permetezés nélküli kertészkedést és a téli friss zöldségtermesztés önműködő lehetőségét. A cél az, hogy kényelmesen éljünk, anyagi biztonságban és egészségesen. Ez jó hatással van a lelkünkre és a gondolkodásmódunkra, ami aztán kihat a környezetünkre is. A nyugdíjas években az alacsony rezsire és az egészségünkre fokozottan szükség lesz, akkor, amikor az öregség a kiszolgáltatottsággal párosítva mindennapos keserűséget okozhatna. Az önellátás, vagyis egy bizonyos mértékű anyagi függetlenség, a rendszeres elfog-

laltság ebben is segít. Az öngondoskodásnak ez a formája az alacsony nyugdíj mellett így akár nem is nyomasztó. Sőt! Nagy az ellentét, a betegségben, kiszolgáltatottságban töltött évek és az egészséges, szellemileg is aktív, nyugodt életmód között. Mélyedjünk tehát el e téma rejtelmeiben és vizsgáljuk meg, mely területeken is lehetünk önellátók. Ebben a cikkben bemutatom az egyes területeket és kitérek az egyes lehetőségekre. Részletesebben majd a későbbiekben foglalkozunk az egyes módszerekkel. Legfontosabb területek: Lakhatás, Energia, Vízellátás, Élelmiszer, Egészség. LAKHATÁS Az építési anyagok, a technológia és a sok szállítás drága és környezetromboló. Szinte egy életen át tartó teher a lakhatás kialakítása. Pedig válogathatunk a természetes megoldások közt is, amely lényegesen olcsóbb, egyszerűbb, alacsony a fenntartási költség, és a komfortérzetünk sem sérül. Az önellátónak tervezett és épített házakat is több csoportba sorolhatjuk. Passzív ház, aktív ház, autonóm ház. Passzív ház: Nem kell fűtés, nem kell klíma, mégis jó idő van. Nagyjából azt jelenti, hogy nem kell költeni energiaszámlára. Vagy csak minimálisan. Nem kell költeni a ké-

mény megépítésére és a fűtési eszközökre és meg lehet spórolni a klíma megépítésének a költségét is. Ezek jelentős tételek, és azért nincsen ezekre szükség, mert a lakóteret olyan hatásos szigetelőréteg veszi körül, hogy azon keresztül csak minimális meleg tud átjutni. A többrétegű nyílászárók is nagyon jól szigetelnek, a zárásuk pedig annyira hatékony, hogy a lakásban akár vákuumot is lehetne teremteni. Vagyis nem fúj be a levegő a réseken. A lakás a kiváló hőszigetelés miatt bemelegszik már az elektromos készülékek hulladékhőjétől, a konyhai melegtől, a napsütéstől, de még a lakók által leadott meleg is hasznos. Mint ahogy az istállókban is meleg van, ha vannak lakói. Aktív ház: Ez még a passzív házaknál is jobb. Mindennel rendelkezik, mint amivel a passzív ház, de több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Itt azonban jelentős műszaki eszközöket kell kiépíteni, amelyek a nap vagy a szél energiáját hasznosítják, elektromos árammá alakítják, majd a hálózatba táplálják. Ezt az áramszolgáltatónak műszakilag támogatnia kell, köteles átvenni és kifizetni. Az aktív ház megépítése egyértelműen többletköltséget igényel. Ez egy befektetés, amely passzív jövedelmet termel. A passzív jövedelemnek kiemelt szerepe van az anyagi függetlenség elérésében. Autonóm ház: Olyan aktív ház, amely még önellátó is. Nem függ egy külső ellátótól. Megtermeli az áramot, saját ivóvíz, öntözővíz ellátása van, kezeli a szennyvizet, nem kell benne fűteni és természetesen meleg vizet is termel. Mindezt úgy, hogy a felhasznált építőanyagai, ahol csak lehet természetesek, így később lebomlanak, vagy újrahasznosíthatóak. A fenti besorolást a lehetőségek és igények szerint többféle technológiával el lehet érni. Az egyes építési módok nem jobbak a másiknál. Azt kell keresni, amelyik a legjobban simul az elképzelésekhez és a helyileg megvalósítható feltételekhez. Mindegyiknek van olyan előnye és hátránya, amelyben egyedi. Nem jobb az egyik a másiknál, csak nekünk a legközelebbi. Szükség van erre a megközelítésre, kár lenne beleerőltetni magunkat és a családunkat egy előre eldöntött megoldásba. Házépítési lehetőségek, amiket érdemes elemezni: földház, domb-


ház, szalmabála ház, szalmaház, vályogház, szupervályogház, könynyűszerkezetes ház, készház, rönkház. ENERGIA A drágán, környezetrombolóan felépített lakóházaink energiafalók is. Az évtizedek alatt rengeteg pénzt fizetünk ki feleslegesen energiára. Pedig olcsóbb olyan házat építeni, vagy átalakítani, amelynél nem kell félni a számláktól. Sőt, ellenkezőleg. Passzív jövedelemhez lehet jutni, energiatermeléssel. Szerepcsere, az eddigi szolgáltató fizet, a hálózatba visszatöltött áramért. VÍZ Családi házban lakva a vízkérdés tipikusan az a terület, amit egyszer kell jól kialakítani és nincs vele többé gond, s teszi a dolgát. Az ivóvíz, a háztartási víz, az esővíz és a szennyvíz kezelésének egymásra épülő rendszere, mindenképpen egy megtérülő befektetés, emellett pedig hatékonyan tudja támogatni az élelmiszer-termelésünket. ÉLELMISZER Az élelmiszeripar végterméke ipari termék. Amiben még van egy kis élet, azt pedig sokszor a konyhatechnika öli meg. Nagyon kevés mikroanyagot, vitamint és enzimet kap a szervezetünk. Kalóriából viszont túl sokat. Ez a minőségi éhezés. Eltávolodtunk a természetes ételektől. Ha nem akarsz lemondani a legjobb ételeidről, akkor is maradnak lehe-

21

Gútai lap

2014. február 25. | 9. szám

tőségek, amivel kis ráfordítással is érezhető eredményt lehet elérni. Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar, két nagyon erős függőséget kialakító terület. A saját termelésű egészséges élelmiszerekkel mindkét függőség a töredékére esik. Nem a hagyományos mezőgazdaságra alapozott élelmiszer-termelésre kell gondolni. Ötletes és látványos bio megoldásokat alkalmazva, kevesebb munkával is meg lehet termelni az élelmiszert. Még a tömbházakban élők számára is vannak lehetőségek. EGÉSZSÉG Ha semmid sincs, de egészséges vagy, akkor van jövőd. Ha beteg vagy, akkor hiába van meg minden egyebed. A betegség és a gyógy-

szerfüggőség kiszolgáltatottsághoz vezet. Betegek akkor leszünk, ha nem kapjuk meg a szükséges tápanyagokat vagy ha olyat kap a szervezet, ami árt neki. Hiány és méreg, két ok a betegségre. Az élelmiszeripartól mindkettőt megkapjuk. Ez már bőséges ok a megbetegedéshez, de ehhez jönnek még a környezeti ártalmak, földből, vízből, levegőből. Ezt az otthonunkban még fokozzuk is, meglepő, milyen sok mérget használunk a lakásban. És még nincsen vége, hisz a gyógyulás reményében szintetikus vegyszereket eszünk. Meg is van a következménye. Mára a negyedik halálok: a gyógyszerek mellékhatásai. Mitől lennénk így egészségesek? Az egészség felé visz a jó közérzet, a belső egyensúly is. Minél gazdagabb a lélek, annál kevés-

bé van szüksége a külső gazdagságra. Tompa szellemmel nehéz megérteni az élet szép dolgait. A sivatag élővilágát is lehet csodálni, de azért a trópusi őserdő mégiscsak más. A test, a lélek és a szellem egymást éltetik, ha nincsenek harmóniában egymással, akkor ez előbb utóbb esetleg betegségben mutatkozik meg. Szerencsére mindhárom fejleszthető. Ha az egyik fejlődik, magával húzza a másik kettőt is. HÁZTARTÁSI VEGYSZEREK A háztartásban rengeteg féle vegyszert használunk. Tényleg szükség van erre? A sok reklám megtette a hatását. Vegyszerek vannak a fürdőben, WC-ben, konyhában, garázsban, tükör körül. Még fehérebb, még puhább, még illatosabb! És még mérgezőbb! Mérgekre adunk ki pénzt, aztán meg arra, hogy a szervezetünkben és a környezetben okozott kár hatásait vegyi módszerekkel hozzuk helyre. Az önellátás igénye magában hordozza a gondolkodás önállóságát. Szellemi és lelki alultápláltságban, értéktelen dolgok bűvkörében nehezen képzelhető el az elszakadás a civilizációs életmódtól. Bár törekszünk automatizmusokra, fotelból azért nem megy az önellátás. Szükség van egy egészséges karakteres jellemre, kellenek okok, célok, amik világossá teszik, miért is jó ezt az utat választani. Mindemellett folyamatosan fejlődni kell és ehhez szeretnék cikksorozatommal segítséget nyújtani az olvasóknak!


22

Csallóköz

Gútai lap

Vontszemű Norbert

A látszat néha csal Reggel fél nyolc lehetett. Ő ott ült az ágy szélén egy fehér pólóban és egy fekete bokszerban. A szobában körülnézve vörös színeket látott, ruhákat és földön heverő könyveket. Verekedés, vagy vad szex?! Ez a két gondolat járta most át az elméjének még a tegnapi éjszaka óta picit félhomályos folyosóját. Ez az út, számára ismerősnek tűnt, hisz

elkezdte bejárni a szobát. Hiá ba az ismerős érzés, hogy járt már itt, nem tudta volna megmondani, hol is van pontosan. Öööö, egy hörgés! Rémület, majd félelem, egy reszkető, szaggatott lépés hátra, majd egy erőteljes PAFF! Megbotlott egy könyvben, és földre zuhant. A könyv, éppen előtte hevert borítóval felfelé. Ismerős volt számára a rajta lévő cím:

eredetét. Nem is kellett sokat keresgélni. Az ágy túloldalán a földön hevert valaki. Óvatosan, araszolva odakúszott, hogy meglesse, ki lehet az. Ő volt! Táncolt, beszélgetett, bárpultot kisajátított. Ez volt a jellemző rá előző éjjel. Egyik kör a másik után, felet féllel, így lett egy egész, egy egész armada részeg ember. Nem tudta megállni, hogy ne hó-

mét. Kis erőfeszítések árán újra az az üres kielégültség. Az ismerős fekete lyuk beköszöntött mint régi barát. Sötét veremben látszik meg a kis fény. Fellengző gondolat és céltalan.Vér. Vérborította sötét haj. Halkul a hang. Haldoklik az a mozdulatlan test. Mi történhetett? Gondolkozz, emlékezz! Parancsolgatott koponyája merevlemezének. Meglepő, de ez-

Részeg mindkettő. Így léptek be a bejárati ajtón, majd egyből az ágyat vették célpontul. Akkor még, a mozdulatlan test mit sem sejtett arról, hogy az utolsó kéjelgés kellős közepében van. Mikor már az alkohol bűztől áradó testek a csúcsot megközelítő határokat lépték volna át, egy néma sikoly! Csak ennyi tört ki a torokból a sok vér mellett. Egy szike precíz használata és egy kielégületlen vágy beteljesülése. Ez koronázta meg az éjszakát. Már felöltözött. Szebb volt mint valaha. Úgy tűnik, a

Net-felvétel

már többször átélte ezt az állapotot. Sajnos, a fiatalság bolondság, avagy bohémság filozófiát követte. Nem is volt ezzel mindeddig gond. Bár még most is homály fedte a problémát. Megpróbált hát visszaemlékezni, hogy mi is történt pár órával korábban. Az éjszaka nagy részét egy szórakozóhelyen töltötte, ahol hangulata a társaság és a zene hatására tökéletes harmóniába öltözött. Teste minden rezdülésével a magabiztosságot árasztotta. Szavai éhező fülekre találtak, szemei csábítottak, erőteljes megjelenése pedig lehengerlővé tette. Ő volt az éj sztárja!Felállt most az ágyból, és

Las Vegas, az „álmok” elszállnak. A zuhanás miatt el is felejtette, hogy miért ijedt meg.Körtét ivott, ebben szinte biztos volt. Érezte még az utóízt a szájában, ami miatt fanyalgás ült ki az arcára. Remek! Szólalt meg. Hű társként az ízhez megjelent egy hasogató fájdalom a fejében. Hogy orvosolja, hüvelyk- és mutató ujjaival erőteljesen elkezdte masszírozni a halántékát. Még mindig a földön üldögélt, amikor hirtelen ismét halk hörgésre figyelt fel. Már meglepődve tapasztalta, hogy nem érzett félelmet. Lehet a fejfájás okozta fájdalom elnyomta, eltompította azt. Kutatni kezdte a hang

dítson. Sunyi kis mosolyát még most is olyan hatásosan alkalmazta, hogy szavak nélkül is elért bármit. De a vad ellenállt! Fordult a kocka? Vadászból préda? Nem, nem. Ilyen meg sem fordult a fejében. Végül sikerrel járt is-

után hangos kacarászásba kezdett. Majd lassan, simogatni kezdte jobb kezével az egyre elfehéredő test bal combját, míg bal kezével a saját combja közét érintette vad vággyal. Beteges, de így szeretem – suttogta.

gyilkolás szépít. Egy utolsó pillantás a tükörbe. Majd mintha mi sem történt volna, kilibbent az utcára, a következő áldozatra vadászva a barna szépség, ez a fékezhetetlen angyali tulajdonságokkal megáldott lány.

Felhívás! Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket, észrevételeiket, hozzászólásaikat, témajavaslataikat, a Gútáért Polgári Társulás címére: gpt@gpt.sk Mivel következő számunk a húsvét előtti időszakban jelenik meg, várjuk a húsvéttal kapcsolatos élményeiket is, hátha ezzel ünnepiesebbé, tisztábbá, tudjuk tenni Krisztus feltámadásának ünnepét.

E-mail: gpt@gpt.sk, www.facebook.com/GutaiLap. Szerkesztők: Halász Béla, Méhes Csaba, Vadkerti Neszméri Csilla. Megjelenik hathetente.

Net-felvétel


Gútai Lap 5.szám