Page 5

2. Az óra menete TARTALOM

ÓRAI TEVÉKENYSÉGEK

1. Ismétlés: a kötésekről és a molekulákról, azok polaritásáról tanultak megbeszélése

Frontális munka kérdés-felelet formájában.

2. Hatnak erők a molekulák között? A másodrendű kötés fogalmának kialakítása

Jól ismert – molekulák alkotta – anyagok képeit nézegettük meg, kiemelve néhány tulajdonságukat. Saját készítésű flash animációt (slideshow-t) használtunk.

A képek diákra is felvihetők – úgy egyszerűbb elkészíteni.

3. Apoláris molekulák közötti kölcsönhatások. Diszperziós, indukált dipólus kölcsönhatás. Az apoláris molekulákat tartalmazó anyagok tulajdonságai

Flash animációval megnéztük, hogyan viselkednek az apoláris molekulák, ha közel kerülnek egymáshoz, mi történik az eltávolodásukkor. Képek, táblázatok alapján beszélgetéssel összegyűjtöttük a legfontosabb tulajdonságaikat, megfigyeltük az olvadáspont és a molekulatömeg kapcsolatát. Tanári kísérlet: a jód szublimációja.

Saját készítésű flash animációt használtunk, de képek, rajzok is megfelelnének a célnak.

4. Dipólus-molekulák közötti kölcsönhatások

Animációval megnéztük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a hidrogén-klorid molekulák.

Saját készítésű flash animációt használtunk, de képek, rajzok itt is megfelelnek.

5. A hidrogénkötés kialakulása

Átismételtük a vízmolekula szerkezetéről tanultakat – a rajzokon a gyerekek bejelölték a pólusokat. A hidrogénkötés kialakulását animáción néztük meg.

Az egyik animáció az interneten található – egy link mutat rá a táblaanyagban.

6. A jég szerkezete, a víz sűrűségváltozása

A jég szerkezetét a gyerekek modelleken rakták ki – csoportmunkában. Megnéztük a hópelyhek honlapját. Képek segítségével értelmeztük a jég sűrűségváltozását és annak következményeit.

A tananyagba egy VRLM jégmodellre mutató linket is tettem – otthoni tanuláshoz.

7. H-kötés a természetben

Képek felvillantásával a H-kötés természetben betöltött szerepét, jelentőségét néztük meg. (Papír, DNS, fehérjék.)

8. Feladat a hidrogénkötésre

A tanulóknak a rajzok közül ki kellett választani azokat, melyekben H-kötések kialakulhatnak, és be kellett rajzolniuk azok helyét.

9. A molekularács. A molekularácsos anyagok tulajdonságai

A jód kristályszerkezetének képeit, ill. a jég kristályrácsának modelljét használva értelmeztük a molekularács fogalmát. Feladat: A másodrendű kötések ismeretében a gyerekeknek ki kellett választani a molekularácsos anyagokra jellemző tulajdonságokat.

10. Gyakorlás

Anyagok csoportosítása a másodrendű kötések típusa szerint. Anyagok felismerése leírás alapján. Anyagok sorba rendezése az olvadáspontjuk szerint.

11. Összefoglalás

SDT animációt használtunk – ez táblázatos formában rendezi a másodrendű kötések legfontosabb jellemzőit.

3. Tananyagelemek 3.1. A tanórát az elsőrendű kötések alapos átismétlésével kezdtük, nagy hangsúlyt helyezve a kovalens kötés létrehozta molekulákra, azok polaritására. 3.2. Másodrendű kötéseknek a molekulák között ható erőket nevezzük. Ennek a fogalomnak a kialakításához rávezetésképpen különféle jól ismert anyag képét néztük meg. A kén apoláris és a cukor poláris molekuláiról megállapítottuk, hogy valamilyen erő összetartja őket, de

MEGJEGYZÉS

A gyerekek a diát nyomtatásban is megkapták, pármunkában dolgoztak.

A feladatokat a gyerekek papíron is megkapták. Csoport-, ill. pármunkában dolgoztak, a megoldásaikat a táblánál mutatták be.

ez az erő elég gyenge, mert mindegyik anyag könnyen megolvasztható. Képet néztünk meg ismert anyagokról, nem a megszokott formájukban: szilárd szén-dioxidról, cseppfolyós oxigénről, szilárd nitrogénről – ezzel megállapítottuk, hogy alacsony hőmérsékleten a kicsiny apoláris molekulákat is összetartja valamilyen erő. Definiáltuk a másodrendű kötéseket. A slideshow-szerű bemutató képeit az SDT-ről és különböző weboldalakról (főleg az about.com-ról) gyűjtöttem.

3

Táblatanító második szám  
Táblatanító második szám  

Táblanatító magazin, második szám

Advertisement