Issuu on Google+

Az interaktív tábla a gyakorlatban

A másodrendű kötések feldolgozása aktívtábla segítségével › 2

Problémamegoldó gondolkodás és az interaktív tábla › 8 A rovarok A témakör feldolgozása aktívtábla segítségével › 10 1 A projektor kiválasztásának szempontjai ›16


2


Kedves Olvasó!

A pedagógus akkor sikeres, ha a tanítványa az. Az IKT-eszközök és e-tananyagok lehetővé teszik, hogy az ismeretek közvetítése, a készségfejlesztés olyan módon – akár egyénre szabottan – folyjék, amely növelheti tanítványaink sikerességét, függetlenül szociokulturális hátterüktől vagy egyéni képességeiktől. A pedagógus munkája mindenképpen átértékelődik. Az eddigi – valljuk be – sokszor rutinból tartott, a verbális ismeretközlésre szorítkozó órán végzett munkát a fontossági sorban felváltja a tervezés, mint első számú és leglényegesebb mozzanat. Bár az óravázlat a mai oktatásban nem kötelezően előírt dokumentum, ajánlott újra elővenni ezt a szokást, és az óra mozzanatait írásban rögzíteni. Valószínűleg mindenki eljut addig a megállapításig, hogy ez a terv – bár hasonló a hagyományos óravázlathoz – mégis inkább egy forgatókönyv, amely hasznos számunkra az óra előkészítése során, de feltételezve a kollégák közötti kooperációt, mások számára is adott a lehetőség a későbbiek során az általunk létrehozott anyagok eredményes felhasználására.

Tehát jó tervezést mindenkinek! Hogy hogyan? Lehet például így: Első lépés: Mit akarok elérni? Határozzuk meg, milyen készségeket, kompetenciákat kívánunk kialakítani, fejleszteni. Ebben az értelemben az ismeret csak eszköz a cél eléréséhez. A jó tantervre épített átgondolt, tudatosan a gyermekcsoportra szabott tanmenet ebben a lépésben kiváló segítség. Második lépés: Hogyan akarom elérni? Itt kell átgondolnunk a módszereket, a tanulásszervezési eljárásokat, és itt, ebben a szakaszban kell eldöntenünk, hogy hol van a helye az e-tananyagelemeknek. Harmadik lépés: Mivel akarom elérni? (Látvány, e-tananyag-tervezés) Építhetjük a teljes órát a táblahasználatra, de ez nem kötelező, sőt nem is mindig célszerű. Lehet a teljes óra kerete egy prezentáció, amely nemcsak vázlatszerűen tartalmazza az óra fő mozzanatait, hanem a szükséges ismeretek is megjelennek, kiegészítve a szövegen túl más médiaelemekkel, de tervezhetjük az órát összességében hagyományos módon, és csak az adott szakasz, elem esetén használjuk az IKT-eszközöket. Azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy a hatékonyság egyik záloga, ha sikerül az információval minél több érzékszervre hatni, a figyelmet pedig a dinamikusan változó tartalmakkal hosszabb ideig képesek vagyunk fenntartani. Az ezekhez szükséges eszközökkel pedig rendelkezünk. Akkor miért ne? Amikor legalább ezeket eldöntöttük, kezdődhet az anyaggyűjtés, a barkácsolás, kunyerálás stb. Ha saját interaktív tananyag mellett döntünk, mindenképpen ajánlott egységenként rövid forgatókönyvet készíteni. Ez főleg akkor szükséges, ha mi csak megtervezzük, de nem magunk állítjuk elő a tananyagot. Hogy „miből mennyi”, azt mindnyájunknak a célhoz, a tanulók egyéni sajátosságaihoz, a saját kompetenciánkhoz viszonyítva kell eldöntenünk, de azt a nagy igazságot mindig szem előtt tartva, hogy néha a kevesebb – több. Hogy mennyire lesz eredményes az óra, az jórészt a tervezés, illetve a tananyag-előkészítés fázisában fog eldőlni. Mivel az eszközök kiemelten biztosíthatják a tanuló aktív ismeretszerzését, az eddigi rutinjainkat el kell felejtenünk. Más, új szempontok alapján újra kell értékelnünk saját ismereteinket is. Ha jól terveztem és készítettem elő, az órán jórészt „csak” koordinálnom, visszacsatolnom kell. Ebben a szerepváltásban a pedagógusok egy része egyfajta presztízsvesztést lát, ezért utasítja el az IKT-eszközt, és ragaszkodik a hagyományos, főleg verbalitásra épülő frontális munkához. Kétségtelen az is, hogy főleg kezdetben az előkészítés komoly – a hagyományos, rutinszerű tervezést többszörösen meghaladó – idő- és energiaráfordítást igényel. Ami még nehezebb, magunknak is változnunk kell. Olyan pedagóguskompetenciákra van szükség ezentúl a folyamatban, amelyekkel eddig nem vagy nem kellő mértékben rendelkeztünk. Az élethosszig tartó tanulást már nem elég hirdetni, gyakorolni is szükséges. Nagy György sorozatszerkesztő

1


Egy tanórám aktívtáblával

A másodrendű kötések feldolgozása

aktívtábla segítségével Zajáczné Kovács Margit |

A bemutatott tananyag az Ember a természetben műveltségi területen belül a kémia tantárgy részét képezi. 9. osztályban, az anyagszerkezet témakörön belül, az elsőrendű kötések után kerül sorra.

Ezen az órán a gyerekek megismerkednek a molekulák között ható, másodrendűnek nevezett kötésekkel és azok szerkezetformáló, tulajdonságmeghatározó szerepével. Ennek a témának szerteágazó tantárgyi kapcsolatai is vannak. A másodrendű kötések meghatározzák a molekuláris anyagok halmazállapotát, uralkodóak a folyadék halmazállapotban (ezekkel a fizika tantárgy is foglalkozik). A víz a hidrogénkötések nek köszönheti egyedülálló tulajdonságát, miszerint fagyás közben megnövekszik a térfogata. Ennek messzemenő következményei vannak mindennapjainkban is – e jelenségnek köszönhetjük az élet fennmaradását a befagyó vizeink ben, a tenger áramlatok kialakulását, de fontos szerepe van a földfelszínt formáló erőkben is (földrajzórákon kerül elő). A másodrendű kötések (főleg a hidrogénkötés) nagyon fontosak a biológiai fontosságú vegyületek (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak stb.) szerkezetének kialakításában is. Az aktívtáblán módomban áll ezt a sokszínűséget képekkel, animációkkal bemutatni. Ehhez kiváló fotókat találtam az SDT-n és az about.com-on az elemek galériájában, de használtam a Google-t is. Flash animációk segítségével a kötések kialakulásának folyamatát is meg tudom mutatni, ez sokat segít az ok-okozati

viszonyok feltárásában, a jelenségek megértésében. Szaktárgyaimhoz talán az animációk és szimulációk nyújtják a legnagyobb számítógépes segítséget. Vizuálisan is segítik a tanulókat a jelenségek elképzelésében, a gyorsan lezajló folyamatok megfigyelésében, a szemmel nem látható részletek kinagyításában, pl. az atomi, molekuláris szinten zajló folyamatok elképzelésében, a szerkezetek megértésében. Ez közelebb tudja hozni a tanulókhoz a nehéznek tűnő, elvont tananyagot is. A középiskolai kémia az anyagszerkezetre épít. Az ehhez szükséges animációkat magam is el tudom készíteni – de ha alkalmasat találok az interneten, belinkelem. Ebben az anyagrészben a hidrogénkötés kialakulásáról néztünk meg az internetről egy animációt. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az új anyag tanulásának folyamatában, de utána mindenképpen oldjunk meg feladatokat. Ha lehet, a gyerekek dolgozzanak a táblánál. Kevéske aktívtáblás gyakorlatomban azt tapasztaltam, hogy a középiskolások többsége eleinte idegenkedett a táblai szerepléstől, de idővel hozzászoktak. Az év vége felé már kiselőadásaikat is a táblánál tartották. A feladatok elkészítéséhez felhasználtam a Lesson Activity Toolkit eszközeit is. Gyorsan, könnyen lehet vele látványos feladatokat összerakni. A gyakorlatokat a gyerekeknek nyomtatásban is érdemes kiadni. A gyerekek rendszerint párban vagy kisebb csoportokban szeretnek dolgozni – a legügyesebbek a táblán mutatják be a megoldásukat. 1. Az óra Tantárgy: Kémia – szakközépiskola 9. osztály Témakör: A kémiai kötések Téma: A másodrendű kötések Óra típusa: Újismeret-feldolgozó óra Tanulók: A zalaegerszegi Csány László Szakközépiskola 9. évfolyamos tanulói Megelőző ismeretek: Elsőrendű kötések, molekulák térszerkezete, polaritása.

2

A tanóra célja: A molekulák között kialakuló kapcsolatok értelmezése, a másodrendű kötések szerepének felismerése a molekularácsos anyagok viselkedésében, szerkezet és tulajdonság kapcsolatának megfigyelése.


2. Az óra menete TARTALOM

ÓRAI TEVÉKENYSÉGEK

1. Ismétlés: a kötésekről és a molekulákról, azok polaritásáról tanultak megbeszélése

Frontális munka kérdés-felelet formájában.

2. Hatnak erők a molekulák között? A másodrendű kötés fogalmának kialakítása

Jól ismert – molekulák alkotta – anyagok képeit nézegettük meg, kiemelve néhány tulajdonságukat. Saját készítésű flash animációt (slideshow-t) használtunk.

A képek diákra is felvihetők – úgy egyszerűbb elkészíteni.

3. Apoláris molekulák közötti kölcsönhatások. Diszperziós, indukált dipólus kölcsönhatás. Az apoláris molekulákat tartalmazó anyagok tulajdonságai

Flash animációval megnéztük, hogyan viselkednek az apoláris molekulák, ha közel kerülnek egymáshoz, mi történik az eltávolodásukkor. Képek, táblázatok alapján beszélgetéssel összegyűjtöttük a legfontosabb tulajdonságaikat, megfigyeltük az olvadáspont és a molekulatömeg kapcsolatát. Tanári kísérlet: a jód szublimációja.

Saját készítésű flash animációt használtunk, de képek, rajzok is megfelelnének a célnak.

4. Dipólus-molekulák közötti kölcsönhatások

Animációval megnéztük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a hidrogén-klorid molekulák.

Saját készítésű flash animációt használtunk, de képek, rajzok itt is megfelelnek.

5. A hidrogénkötés kialakulása

Átismételtük a vízmolekula szerkezetéről tanultakat – a rajzokon a gyerekek bejelölték a pólusokat. A hidrogénkötés kialakulását animáción néztük meg.

Az egyik animáció az interneten található – egy link mutat rá a táblaanyagban.

6. A jég szerkezete, a víz sűrűségváltozása

A jég szerkezetét a gyerekek modelleken rakták ki – csoportmunkában. Megnéztük a hópelyhek honlapját. Képek segítségével értelmeztük a jég sűrűségváltozását és annak következményeit.

A tananyagba egy VRLM jégmodellre mutató linket is tettem – otthoni tanuláshoz.

7. H-kötés a természetben

Képek felvillantásával a H-kötés természetben betöltött szerepét, jelentőségét néztük meg. (Papír, DNS, fehérjék.)

8. Feladat a hidrogénkötésre

A tanulóknak a rajzok közül ki kellett választani azokat, melyekben H-kötések kialakulhatnak, és be kellett rajzolniuk azok helyét.

9. A molekularács. A molekularácsos anyagok tulajdonságai

A jód kristályszerkezetének képeit, ill. a jég kristályrácsának modelljét használva értelmeztük a molekularács fogalmát. Feladat: A másodrendű kötések ismeretében a gyerekeknek ki kellett választani a molekularácsos anyagokra jellemző tulajdonságokat.

10. Gyakorlás

Anyagok csoportosítása a másodrendű kötések típusa szerint. Anyagok felismerése leírás alapján. Anyagok sorba rendezése az olvadáspontjuk szerint.

11. Összefoglalás

SDT animációt használtunk – ez táblázatos formában rendezi a másodrendű kötések legfontosabb jellemzőit.

3. Tananyagelemek 3.1. A tanórát az elsőrendű kötések alapos átismétlésével kezdtük, nagy hangsúlyt helyezve a kovalens kötés létrehozta molekulákra, azok polaritására. 3.2. Másodrendű kötéseknek a molekulák között ható erőket nevezzük. Ennek a fogalomnak a kialakításához rávezetésképpen különféle jól ismert anyag képét néztük meg. A kén apoláris és a cukor poláris molekuláiról megállapítottuk, hogy valamilyen erő összetartja őket, de

MEGJEGYZÉS

A gyerekek a diát nyomtatásban is megkapták, pármunkában dolgoztak.

A feladatokat a gyerekek papíron is megkapták. Csoport-, ill. pármunkában dolgoztak, a megoldásaikat a táblánál mutatták be.

ez az erő elég gyenge, mert mindegyik anyag könnyen megolvasztható. Képet néztünk meg ismert anyagokról, nem a megszokott formájukban: szilárd szén-dioxidról, cseppfolyós oxigénről, szilárd nitrogénről – ezzel megállapítottuk, hogy alacsony hőmérsékleten a kicsiny apoláris molekulákat is összetartja valamilyen erő. Definiáltuk a másodrendű kötéseket. A slideshow-szerű bemutató képeit az SDT-ről és különböző weboldalakról (főleg az about.com-ról) gyűjtöttem.

3


Néhány jelenet a flash bemutatóból:

3.3. Miután megállapítottuk, hogy az apoláris molekulák között is működnek erők, egy egyszerű animáció segítségével megvizsgáltuk, mi lehet az apoláris molekulák vonzásának oka, hogyan szűnik meg ez a kölcsönhatás, ha a molekulák eltávolodnak egymástól. Megismerkedtünk a diszperziós és az indukált dipólus fogalmakkal. Amikor kérdéseket teszek fel a diákon látható képekről, a magyará zatot letakarom. Ha megbeszéltük a diákokkal a feladatot – a takarást eltávolítom. Az elemeket érdemes rögzíteni, hogy munka közben ne csússzanak el. Az apoláris molekulák alkotta anyagok tulajdonságait, a molekulatömeg és az olvadáspont kapcsolatát egy táblázat segítségével vitattuk meg. 3.4. A dipólus-molekulák kölcsönhatását a hidrogén-klorid példáján vizsgáltuk. Saját készítésű animációt használtunk. Az animáció bemutatja két dipólus-molekula ellentétes pólusaival történő összekapcsolódását és a molekulák rendeződését. 3.5. A víz szerkezetéről tanultak átismétlése után megismerkedtünk a benne kialakuló hidrogénkötéssel és annak következményeivel. Itt az SDT képek és a saját animáció mellett internetes hivatkozásokat is használtunk. A hidrogénkötés kialakulását bemutató animációt egy amerikai gyűjteményből választottam ki: www.northland.cc.mn.us/biology/Biology1111/animations/ hydrogenbonds.html

A jég modelljét a tanórán a gyerekek csoportokat alkotva összerakták. Hogy otthon is megnézhessék, elhelyeztem az anyagban egy linket a jég3D-s modelljére: www.nyu.edu/pages/mathmol/library/water/ice.wrl 3.6. A jég szerkezetének vizsgálata után megismerkedtünk annak következményeivel: a hópelyheknek is van weboldala, innen megnéztük, hogy milyen szép és változatos kristályformák alakulhatnak ki a tetraéderes elrendeződés következtében: www.its.caltech.edu/~atomic/snowcrystals/ A gyerekek már általános iskolában hallottak a víz egyedi sűrűségváltozásáról. Ezt most egy rajz és egy kép segítségével elevenítettük fel – és a hidrogénkötések irányítottságával meg is tudtuk magyarázni a jelenséget. A táblaanyagba illesztett képek az SDT-ről származnak.

4


3.7. Képek felvillantásával a H-kötés természetben betöltött szerepét, jelentőségét néztük meg (papír, DNS, fehérjék, savak stb.).

Bemutatkozik a szerző: Zajáczné Kovács Margit Zalaegerszegen élek, a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában dolgozom. Kémia–fizika szakos középiskolai tanári diplomámat a József Attila Tudományegyetemen szereztem 1981-ben. Oktatásinformatikusi képzésre a saját iskolámban jártam, Devecz Ferenc és Nagy Zoltán kollégáimtól sajátíthattam így el a számítógép és internet magasabb szintű használatát, tőlük tanultam meg a multimédia alapjait is. Bár előtte is használtam óráimon számítógépet – főleg fizikai mérésekhez – , azóta rendszeresen felhasználom a számítógép nyújtotta lehetőségeket. A digitális tananyagkészítést „mélyvízben” kezdtem: néhány kollégámmal jelentkeztünk és felvételt nyertünk a Celebrate munkacsoportba. Még az Unióba lépésünk előtti években tizenegy uniós ország tanáraival készítettünk elektronikus anyagokat, és óráinkon ki is próbáltuk azokat. A géptermekben tartott szaktárgyi órák nekünk és a gyerekek nek is újak, izgalmasak voltak. Eben az időszakban tanultam meg a Flash program használatát is – ami úgy tűnik, nagyon népszerű és alapvető szoftver lett a digitális tananyagfejlesztésben. A Celebrate folytatásaként a múlt évben a Calibrate programban külföldi tananyagokat próbáltunk ki, nagyrészt a volt szocialista országok tanáraival. Közvetetten ugyan, de egy picinykét dolgoztam az SDT-re is. Az IKT kompetenciafejlesztés keretében az Eduweb Multimédia RT megbízásából az IKT B projektben készítettem IKT kompetenciafejlesztéshez tevékenységterveket és dolgoz tam ki tanmenetet, tantervet kémia tantárgyhoz (középiskolait). Szívesen indulok hazai és nemzetközi pályázatokon. Két munkám (A tükrök, ill. A kémiai kötések) az európai digitális tananyagversenyen – az eLearning Awardson – felkerült a Top 100-as listára.

Iskolánk a számítástechnika oktatásában kezdetektől kiveszi részét. A 60-as évek közepétől működik nálunk számítástechnikai, prog ra mozói, ill. napjainkban informatikai ágazat. Digitális és multimédiás eszközökkel így mindig is jól felszereltnek mondhattuk magunkat. Az első aktívtáblákat egy éve kaptuk – bemutatás után azonnal ki is próbáltam, és ha van rá lehetőségem, használom, sőt kollégáimat is okítgattam a tábla használatára. Jelenleg öt aktívtáblánk van – reményeink szerint szeptembertől tíz körülire emelkedik a számuk. Az aktívtáblát egy nagyon praktikus eszköznek tartom, magába integrálja mindazokat a lehetőségeket, amelyeket korábbi oktatástechnikai eszközeink együtt kínáltak. Bár sok, korábban projektorral vagy tanulói gépeken – gépteremben – használt elektronikus tananyag alkalmazható a táblán is, az igazi lehetőséget abban látom, hogy a teljes óra vezetését is meg lehet oldani vele – többnyire egész órás táblaanyagokat készítek. A tananyag összeállításához általában a tábla saját szerkesztőszoftverét használom. SMART tábláink vannak, így Notebook szoftverrel szerkesz tem a táblaanyagaimat – ennek a szoftvernek folyamatosan bővülő képtára is van, ami kiegészíthető egy feladatszerkesztővel is (Lesson Activity Toolkit). A szoftvert használhatják a diákok is – a gyerekeknek nem okozott gondot otthoni gépükre is feltelepíteni. Az órai anyagaimat az iskolai hálózaton és az interneten is elérhetővé szoktam tenni, így a gyerekek otthon is tanulhatnak ezekből. (Szerencsére minden tanulónknak van számítógépe, és kb. a tanulók 2/3-a rendelkezik otthoni interneteléréssel.)

5


3.8. A kötés kialakulását egy rajzos feladat segítségével gyakoroltuk. A gyerekeknek hidrogént tartalmazó vegyületek közül ki kellett választani azokat, melyekben kialakulhat hidrogénkötés, és be kellett rajzolniuk a kötések helyét.

3.10. A gyakorlófeladatokat is a Lesson Activity Toolkit használatával oldottam meg. Elsőként egy csoportosítást végez tünk. Az anyagokat aszerint kellett a gyerekeknek csoportosítaniuk, hogy melyik másodrendű kötés a legerősebb bennük. Ennek az elemnek a szerkesztése nagyon egyszerű, mindössze a csoportokat kell megadni, majd az anyagok nevének beírása után kiválasztani, hogy melyik csoportba kerüljenek. Ezek a flash-elemek a kiértékelést is elvégzik.

A rajzokhoz a Notebook szoftver képtárát használtam. Ez tartalmaz kész molekulaképleteket, amelyeket csak ki kell húzni a diára, de mi magunk is rakhatunk össze molekulákat az atomokból. Ilyenkor ajánlatos a rajzunkat csoportba foglalni, nehogy munka közben szétessenek a képletek. A kész alakzatokat érdemes rögzíteni is. Ez általában igaz azokra az oldalakra, amelyeken dolgozunk vagy dolgoztatunk. 3.9. A másodrendű kötések kristályrácsba rendezik a molekulákat. A molekularács szerkezetével a jód kristályrácsának képeit, illetve a jég kristályrácsának modelljét használva ismerkedtünk meg. A molekularácsra jellemző tulajdonságokat egy feladatban kellett kiválogatniuk a tanulóknak. A feladatot a Lesson Activity Toolkit eszközeivel készítettem el. A molekularácsos anyagok tulajdonságait felírtam a diára, majd letakartam őket ugyanolyan feliratot tartalmazó lufikkal, közéjük olyanokat is elhelyeztem, melyek felirata nem a molekularácsokra jellemző tulajdonság volt – ezek alá nem került szöveg. A lufikat kattintással ki lehet pukkasz tani. Ezután a jó tulajdonságok alatt ott lesznek a feliratok a táblán, a rosszak mögött nincs felirat. A feladat megoldása után a táblán csak a molekularácsos anyagok tulajdonságai láthatók.

6

A második feladatban anyagneveket és tulajdonságokat kellett párosítani. Ennek megszerkesztése is egyszerű, mindössze meg kell adni a helyén maradó leírást és a mellé mozgatható rövid szöveget.


A harmadik feladatban anyagokat kell az olvadáspontjuk alapján sorba rendezni. Ezt szintén a galériát használva oldottam meg. Ennél az elemnél egyszerűen csak a helyes sorrendben kell beírni az adatokat. A program összekeverve jeleníti meg őket. Ezek a flash feladatszerkesztők nagyon egyszerűek, látványosak, de sajnos van egy komoly hibájuk: nem tűrik a magyar ékezetes betűk közül az ű és ő betűket. Régóta várjuk, hogy ezt a hibát is kijavítsák. 3.11. Az óra végi összefoglalást egy SDT animáció segítségével oldottam meg. A gyerekek egyéni munkában kitöltötték a táblázatot, majd az animációt használva közösen megbeszéltük a megoldást. A táblaanyagban szereplő feladatokat a gyerekek nyomtatásban is megkapták.

Linkajánló

A tananyagba illesztett képek forrásai: SDT • about.com • bróm: RTC, wikipedia.org • klór: Ben Mills • nitrogén: chemdude1, YouTube.com • neon: pslawinski, wikipedia.org • oxigén: Warwick Hillier, Australia National University, Canberra • kén: U.S. Geological Survey, Johannes Hemmerlein • jeges faág: Meg Donahue, morguefile.com • cukor: Lauri Andler, wikipedia.com • kén sulfur: Smithsonian Institution • jódstruktúrák: web1.caryacademy.org • jód képe: www.alibaba.com • merített papír: www.mimicsoda.hu • papírgyártás folyamata: www.oup.co.uk

Igaz, hogy nyelvi problémák miatt nem minden esetben vagy nem minden műveltségterület esetén használhatjuk ezeket az anyagokat, de ötletadónak nagyon jók lehetnek, főleg ha van bennünk szándék saját tananyagelemek – tananyagok – létrehozására. Böngésszenek hát bátran, veszíteni biztosan nem fognak vele!

teachers.teach-nology.com

Az első ajánlatom egy gyűjtőportál, amelyen több száz, kimondottan pedagógusoknak ajánlott oldal linkje található. Az oldalakon a letölthető, kinyomtatható anyagokon kívül szabadon letölthető és használható szoftverek tömege található.

www.primaryresources.co.uk Az oldalon gyakorló pedagógusok aktívtáblás anyagai találhatók ppt, swf, doc, pdf, illetve aktívtáblás flipchart formátumokban. Természetesen mindegyik szabadon letölthető.

www.iknowthat.com Egy igazán minőségi interaktív feladatokat tartalmazó oldal. Sajnos, csak online használható, letölteni még regisztráció után sem lehet. Ötletet mindenképpen ad, no meg egy kicsit irigykedhetünk is, ami nem baj. Hátha ez is arra sarkall bennünket, hogy hasonlót csináljunk.

school.discoveryeducation.com A Discovery oktatási oldala. Feladatlapokat, tananyagötleteket, ingyenesen letölthető tananyagelemeket találhatunk itt.

www.bbc.co.uk/schools/ A BBC oktatási oldala feladatlapokkal, óravázlatokkal, forrásokkal, animációkkal és szimulációkkal.

7


Egy tanórám aktívtáblával

Problémamegoldó gondolkodás és az interaktív tábla Bedő Andrea |

A problémamegoldó gondolkodás nemcsak a tanórákon, a mindennapok során is igen fontos. Bár gyakori az olyan feladat, amelyet már ismert módon, analógiákkal megoldhatunk; sokkal gyakoribb az olyan probléma, amit nekünk kell megoldanunk, és senki nem fogja helyettünk kitalálni, hogy mi a megoldás, illetve hogyan juthatunk el a megoldásig. Az is gyakran előfordul, hogy magát a problémát is saját magunknak kell felismernünk, beazonosítanunk. Él az a téves képzet, hogy a problémák megoldására a diákok tehetségüktől függően vagy rájönnek maguktól a meg tanult feladatsémák alkalmazásával, vagy nem. Ez azonban nem így van, a problémamegoldó gondolkodás tanulható. A problémamegoldásnak (angolul problem solving) komoly kutatási háttere van. A tudósok, kutatók számos olyan következtetésekre jutottak, amelyeket siker rel lehet alkalmazni a pedagógiai gyakorlatban. Felesleges hosszas elméleti fejtegetésbe kezdenünk arról, hogy interaktív táblák segítségével hogyan oktatható a problémamegoldó gondolkodás, de a mindennap a diákok előtt álló pedagógusok nem ezt várják. Ők kézzel fogható segítséget várnak, amit utána csak alkalmazniuk kell a tanórán. Erre azért is nagy szükség van, mert az egyes osztályok akár egy iskolán belül is különböző mértékben, léptékben találkoznak a problémamegoldó gondolkodással, míg jó lenne, ha ez a témakör szisztematikusan, rendszeresen és minden szinten a helyi tantervbe beépülne, és nemcsak dokumentáltan, hanem valóságos elemként. Jó megoldás lehet erre a Műszaki Kiadó által megjelentetett, s azóta Berlinben már díjat is nyert „A problémamegoldás tanulható” című, hat részből álló CD-sorozat. Az elsősorban matematikai kompetenciákra építkező CD-ROM sorozatban megvalósul a tantárgyköziség, hiszen

8

a problémaszituációk kontextusai nem csak matematikaiak, hanem olyan helyzetek, melyek a mindennapokban bármelyik diákkal előfordulhatnak. Minden CD-ROM kilenc feladatot tartalmaz, tehát ötvennégy problémamegoldó gondolkodást segítő feladatunk van. Minden feladathoz tartozik kinyomtatható tartalomismertető, illetve óravázlat, így is segítve a pedagógus felkészülését az órára. Az első CD-ROM-on a kilenc téma: testnevelésóra, a buli, sportnap, társasjáték, vásárlás, teke, házi kedvencek, játéknap, születésnapok. A feladat kiválasztásánál segít minket, hogy milyen képességszint szerint szeretnénk közelíteni illetve, hogy milyen módon célszerű a feladatot megoldani. Megoldási módok lehetnek például: szituáció eljátszása, szabályszerűség keresése, egyszerűbb esettel való próbálkozás, kép, diagram rajzolása, lista vagy táblázat készítése, kísérletezés és tökéletesítés.

Döntéseink, választásaink után megkapjuk a szűkített listát, amely alapján tudunk konkrét feladatot választani. Minden feladatnál megjeleníthető a problémamegoldás öt lépése, illetve a lehetséges stratégiák. Ezek a közös és viszonylag állandó, vizuálisan is szemléletessé tett elemek segítik az ismétlést, a bevésődést, hiszen a problémamegoldás az életünk szerves részét képezi, a helyes stratégiák ismeretével, illetve a „lépcsőfokok” megismerésével könnyebbé válik a valós probléma megoldása.


Az interaktív tábla hasznos eszköze lehet e CD-ROM sorozat használatára. Projektorral, tábla nélkül is használható, de az előnye mindenképpen interaktív táblánál mutatkozik meg, hiszen arra is fejlesztődött. Az, hogy a diák a tábla előtt tevékenykedik, s nem egy számítógép monitora mögé bújva irányítja a programot, teljesen más élmény. A diákok úgy tanulnak meg kiállni és szerepelni, hogy közben a problémával vannak elfoglalva, szinte észrevétlenül. Mindemellett a megoldási módoknak (szituáció eljátszása, szabályszerűség keresése, egyszerűbb esettel való próbálkozás, kép, diagram rajzolása, lista vagy táblázat készítése, kísérletezés és tökéletesítés stb.) a kipróbálása, sok esetben a társak

segítségével a felfedezve tanulásnak azt az örömét adják meg, amit egy projektoros vetítéssel nem lehet elérni. Természetesen nem állítjuk, hogy ez a CD-ROM sorozat az egyedüli üdvözítő megoldás, hiszen számos szituáció létrehozható az interaktív tábla segítségével, sőt, akár a diákokkal is készíthetünk ilyen feladatokat. Azonban ez a tartalmilag jól felépített, széles spektrumot átölelő feladatsorozat mindenképpen hasznos kiegészítője lehet annak, hogy a diákok megtanulják problémamegoldásra használni a gondolkodásukat. Ma, az élethosszig tartó tanulás és a problémamegoldó gondolkodás szinte alapfeltétele annak, hogy az életben sikeresek legyenek. Kedves kollégák, eddig is megoldattunk diákjainkkal ilyen jellegű feladatokat, csak kevésbé hatékonyan. Azonban, ha e feladatok segítségével elsajátítja a diák, hogy „magamtól is rá tudok jönni”, a „társaim segítenek, ha elakadok”, „vannak jól ismert stratégiák, melyeket tudok használni”, akkor a sorozatos visszacsatolások segítségével megérti, hogy a hétköznapi problémák megoldásakor is fontos a kapcsolatteremtés a különálló tapasztalatok között. Más gondolkodásmódokat meg kell ismerni, megérteni, és kritikai, ugyanakkor kreatív gondolkodással megoldani azokat. Ez pedig a munkáltatók, cégek szempontjából nagyon fontos, hiszen olyan munkaerőre van szükségük, akiktől teljesítményt várnak, hatékonyságot, önállóságot, problémamegoldást. Bizonyíték erre bármelyik álláshirdetés „elvárások” része.

A P R O B L É M A M E G O L D Á S TA N U L H AT Ó ! MK–6181-1

MK–6182-8

MK–6183-5

mék íj a z o t t t e r d ia d e M u Ed C o m e n iu s

t e r a k t ív 6 r é s z e s in

MK–6184-2

MK–6185-9

C D - s o ro z a

t

MK–6186-6

AKCIÓ A sorozat egyes részeinek ára 29 900 Ft

AKCIÓ! A TELJES SOROZAT MEGVÁSÁRL ÁSA ESETÉN 50% KEDVEZMÉNY T ADUNK! Az akció 2008. december 31-ig tart.

Megrendelését küldje a vevoszolg@muszakikiado.hu címre! • www.muszakikiado.hu

9


Egy tanórám aktívtáblával

A rovarok A témakör feldolgozása Béni Gabriella |

aktívtábla segítségével

Iskolánkban a kerettanterv bevezetése, 2003 óta – részben „óramegtakarítási” célból, részben a tantárgyi integráció lehetőségeit kihasználva – az alsó tagozaton a technika tantárgy tananyagát beolvasztot tuk a rajz, illetve a környezetismeret tananyagába, így több idő jut a kísérletezésre, a modellezésre, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, megvalósítására. Mivel a tananyagtól függően a tanító a tanórákat szabadon átcsoportosíthatja, ajánlatos, hogy a környezetismeret-órát egy rajz- vagy technikaóra kövesse. Az Élő természet témakör az Ember a természetben műveltségterület része, amely az alsó tagozat minden évfolyamán megjelenik, ezen belül a rovarokkal bővebben a 3. osztályos tananyag foglalkozik. A kisgyermekkor kedvelt témái az állatok, amelyek kedves, vagy éppen ártó szereplői a meséknek, verseknek. A gyermekTantárgy: környezetismeret – technika (2x45 perc) általános iskola 3. osztály Témakör: Az élő természet Téma: A rovarok Óratípus: Új ismeretet feldolgozó óra

10

ben ösztönös kíváncsiság él irántuk, természetes érdeklődéssel fordulnak feléjük. Rengeteg előzetes tapasztalatuk, ismeretük van a rovarok életéről, számos ismeretterjesztő film, könyv jelenik meg éppen érdeklődésüket, nyitottságukat kihasználva. Tanulmányi sétákon, kirándulások alkalmával, a lakásban vagy az iskolában gyakran találkozunk különféle rovarokkal. Az órán a fogalmak helyes kialakításához ezekre az ismeretekre, tapasztalatokra lehet és kell építeni. Az óra folyamán – melyet már megelőzött egy tanulmányi séta – az interaktív tábla segítségével olyan megfigyeléseket végezhetünk, amelyet természetben a hétköznapi ember nem láthat. Mivel az itt előforduló rovarokat mindenki „személyesen” is ismeri, lehetőség van a mélyebb, megismerésre, a fogalmak könnyebb elsajátíttatására. A vizsgálódás, megfigyelés, csoportosítás, összehasonlítás segítségével sor kerül az ok–okozati összefüggések feltárására is (életmód – testfelépítés). Kiemelt fejlesztési feladat: 1. Környezeti nevelés – környezettudatosság A tudatos megfigyelés tapasztalataival csodálkozzanak rá a természetre. A természet védelmének igénye Az ember és a természet viszonya A természethez való kötődés

Felhasznált irodalom, forrás: Rick Imes: Rovarok. A rovartan gyakorlati útmutatója. Új Exlibris Kiadó. Pákozdi E.–Kivovicsné Horváth Á.–Riznicsenkó F.: Természetismeret 3. osztályosok nak. Műszaki Kiadó, 2000 Brehm Alfréd: Az állatok világa. Budapest, Légrády Nyomda és Könyvkiadó R.T. és Genius Könyvkiadó R.T. Kiadása

2. Hatékony önálló tanulás Motiváció Az előzetes tudás, tapasztalatok mozgósítása Informatikai eszközök használata

Képek: www.dorlingkindersley-uk.co.uk/static/cs/uk/11/clipart/ home.html www5.pbrc.hawaii.edu/microangela/index.html Az eredeti elektronmikroszkópos fotókat Tina Carvalho a Hawai Biológiai Kutatóintézet munkatársa bocsátotta rendelkezésemre. www.infovisual.info/cgi-bin/search/alpha.pl?q=I www.myrmecos.net/use.html www.infovisual.info www.erdelyinimrod.ro/old/nim/03-6/c6.htm

Az óra végére várható ismeretek, fogalmak: A rovarok testének fő részei: fej – tor – potroh, összetett szem, csáp, szájszervek, 3 pár ízelt láb A megfigyelések, vizsgálódások alapján a rovarok jellemzése

Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kooperativitás Szociális kompetencia

Módszerek: tapasztalatok, előzetes ismeretek felidézése, megbeszélés, feladatmegoldás egyénileg és csoportban, tanári magyarázat, frontális munka Eszközök: Smart interaktív tábla, feladatlapok Szemléltetés: Smart Notebook 9.7 vagy 10. szoftver, MS PowerPoint vetítés, képek


Az interneten számtalan kép- és filmanyag található a rovarokról. Az anyag feldolgozása során a bőség zavarában szenvedtem, nehéz volt kiválasztani a bemutatásra szántakat. Az SOS jelzés a tanítói utasításokat tartalmazza, illetve felhívja a figyelmet a nem látható, de az óra menetében fontos lépésekre. A diákon való „közlekedést” a nyilak jelzik, illetve a bekeretezett szövegmezők hivatkozásai. A feladatok megoldása mindig csoportosan történik, alkalmat adva a tanácskozásra, vitára, közös gondolkodásra. A képek nagyméretűek, kinagyíthatók. 1. Motiváció A kerettörténet egyszerűségével igazodik a korosztály életkori sajátosságaihoz, és lehetőséget ad a környezetvédelmi ismeretek fejlesztésére, illetve a tantárgyi integrációra is. A színes figurák felidézik az előzetes ismereteket, „szóra bírják” a gyerekeket. A csoportosítás során a fogalmak még nem tisztázottak, ezek kialakítása az óra további részének feladata.

bemutatók érdekessé, izgalmassá varázsolják az elsajátítás folyamatát. A mozgásszervek megismerése egyszerűbb, a szájszerveké bonyolultabb, de ez utóbbi is alkalmat ad a már meglévő ismeretek előcsalogatására, illetve az ok-okozati összefüggések feltárására. A bogár–rovar problémáját szemléletesen lehet bemutatni, megértetni. Az ízelt láb és a hártyás szárny fogalmának mélyítését szolgálják a játékos csoportosítások. Bár nem tananyag, de érdekes a lepke szárnyának bemutatása, illetve a méh pollengyűjtését bemutató film. A felnőttek is rácsodálkoznak! Az összetett szem és a csáp működése bonyolult, a felsőbb évfolyamok tananyaga, ezért a bemutatásánál az egyszerűségre törekedtem.

2. Új ismeret

A szájszervekre bővebben ki lehet térni. Erről több ismeretük van (légy, szúnyog). Érdekesség a lepke pödörnyelve, amelyet kinagyítva is megnézhetnek. Itt felvetődik a kérdés: miért van a lepkének hosszú nyelve, a méhnek viszont nincs, holott mindkettő nektárt gyűjt?

Az egésztől haladva a részek felé először a fő testtájakat mutatjuk be a fogalmak megnevezésével. A rövid film-

Az óra folyamán nagyon kell ügyelnünk a tématartásra, a tárgyunk sokszínűsége miatt!

11


TARTALOM Gondolatmenet, részfeladat

Fogalmak

I. Motiváció 1. Szövegalkotás képről 2. Csoportosítás megadott szempontok alapján Mi kerül a rovargyűjtő hálóba?

A természet védelme

3. Ellenőrzés

Vita alakulhat: rovar-e a pók? Óra végén kiderül!

A mai órán megtanuljuk, miről ismerhetők fel a rovarok. II. Új ismeret 1. Folytatódik a történet. Peti és Panni az összegyűjtött rovarokat vizsgálják. Ti is biztos találkoztatok már velük. Hol? Nevezzétek meg! Figyeljétek meg őket, jegyezzetek le jellemző tulajdonságokat!

2. A testrészek megfigyelése A film megtekintése

A rovar teste 3 fő részből áll: fej – tor – potroh

3. A mozgásszervek megfigyelése Hogyan mozognak a rovarok? Tud-e mindegyik repülni? Melyik testrészen helyezkedik el?

Hártyás szárny 3 pár ízelt láb

4. A rovar szárnyának megfigyelése Melyik rovarnak milyen szárnya van? Keresd a szárnyát!

Hártyás szárny

5. Ellenőrzés A pillangó szárnya (Érdekes!)

Szómagyarázat: zsindely

6. Problémafelvetés Hol van a katicabogár hártyás szárnya?

Fedőszárny Bogár Kitin

Rovar-e a bogár? Szólásmagyarázat 7. A rovar lábának megfigyelése Testfelépítés és az életmód megfigyelése Keresd a lábát! A méh gyűjtőlába

3 pár ízelt láb

8. Az érzékszervek megfigyelése Az életmód és az érzékszervek kapcsolata

Összetett szem Szájszervek Csáp

A pillangó pödörnyelve Hasznos, káros rovar III. Ellenőrzés – Tudáspróba Felismered-e a rovarokat? Nevezd meg az ábrán lévő rovar testrészeit! A megoldás ellenőrzése IV. Játék Kirakós V. Rovarálarc készítése Konstruálás, tervezés A tanultak gyakorlati alkalmazása Rovar-e a bogár? Szólásmagyarázat 1. A rovar lábának megfigyelése Testfelépítés és az életmód megfigyelése Keresd a lábát! A méh gyűjtőlába

3 pár ízelt láb

2. Az érzékszervek megfigyelése Az életmód és az érzékszervek kapcsolata

Összetett szem Szájszervek Csáp

A pillangó pödörnyelve Hasznos, káros rovar VI. Ellenőrzés – Tudáspróba Felismered-e a rovarokat? Nevezd meg az ábrán lévő rovar testrészeit! A megoldás ellenőrzése VII. Játék Kirakós

12

VIII. Rovarálarc készítése Konstruálás, tervezés A tanultak gyakorlati alkalmazása


ÓRAI TEVÉKENYSÉG

MEGJEGYZÉS

Eszközök

Módszerek, tevékenységek

Kompetenciák, integráció

Interaktív tábla PowerPoint vetítés 1. dia

Beszélgetés a képről Téma, szereplők, helyszín Frontális munka

Integráció: irodalom – szóbeli szövegalkotás Előzetes ismeretek, tapasztalatok felelevenítése

Feladatlap 1. Rovar – nem rovar

Csoportban

Komp.: rendszerezés, környezettudatosság

Interaktív tábla PowerPoint vetítés 2. dia

Frontális munka

Komp.: kommunikációs Mindegyik csoport kapjon lehetőséget a táblánál

Beszélgetés Csoportmunka

Megfigyelési szempont: Testrészek Mozgásszervek Érzékszervek

Interaktív tábla 2–3. dia Interaktív tábla 4. dia A képeket egyenként kinagyítva segíthetjük a megfigyelést.

Előzetes ismeretek (tanulmányi séta, saját élmények) Fontos! A rovarok a tápláléklánc fontos elemei! Védett rovarok! Tábla 5. dia A szóképeket a testrészekhez kell húzni Film a mellékletben

Magyarázat

A film a szöcskét mutatja be, amint a hasát tisztogatja. Jól látni a testrészeket és a mozgását.

Tábla 6. dia

Magyarázat

Nyitottság és kíváncsiság, érdeklődés

Tábla 9. dia

Csoportmunka

Megfigyelés Komp.: kommunikációs rendszerezés

Tábla 9. dia Tábla 10. dia

Táblánál felváltva húzzák a képet a megfelelő helyre, a csoport ellenőrzi a megoldását

Tábla 7. dia

Frontális munka Magyarázat

Problémamegoldás Logikus gondolkodás Előzetes ismeretek, tapasztalatok

Tábla 8. dia

Frontális munka

Összefüggések felismerése Táblánál a megfelelő helyre húzzák a képeket

Beszélgetés, bemutatás

A bogaraknak rágó szájszervük van! Összefüggések felismerése Előzetes ismeretek

Film a mellékletben Tábla 12–13–14. dia Tábla 15. dia

Védett rovarok!

Feladatlap Tábla 16. dia

Csoport

Komp.: Együttműködés, alkalmazás

Tábla 17. dia

Csoport

A csoport 1-1 tagja felváltva kirakja, a többiek súghatnak. A testrészeket meg is kell nevezni.

Papír, ragasztó, zsírkréta

Csoport

KoKomp.: együttműködés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, ötletgazdagság

Tábla 8. dia

Frontális munka

Összefüggések felismerése Táblánál a megfelelő helyre húzzák a képeket

Beszélgetés, bemutatás

A bogaraknak rágó szájszervük van! Összefüggések felismerése Előzetes ismeretek

Film a mellékletben Tábla 12–13–14. dia Tábla 15. dia

Védett rovarok! Feladatlap Tábla 16. dia

Csoport

Komp.: Együttműködés, alkalmazás

Tábla 17. dia

Csoport

A csoport 1-1 tagja felváltva kirakja, a többiek súghatnak. A testrészeket meg is kell nevezni.

Papír, ragasztó, zsírkréta

Csoport

KoKomp.: együttműködés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, ötletgazdagság

13


3. Ellenőrzés

4. Rovarálarc készítése

Az ellenőrzés feladatlapon, csoportosan vagy egyénileg történik, majd következik a játék, amelyet időre is lehet mérni, melyik csoport rakja ki rövidebb idő alatt.

A következő órán kerül sor a rovarálarcok elkészítésére, amely csoportban történik, de egyéni megoldások is lehetnek. A csoportok a munkát felosztják egymás között (nyírás, színezés, ragasztás). A feladat egy lepke- és egy tücsökálarc elkészítése. Jól mutat a faliújságon! A sémákat itt találtam: www.pbs.org/wnet/nature/alienempire/multimedia/ maskindex.html

Bemutatkozik a szerző: Béni Gabriella

14

Szeptemberben a 37. tanévemet kezdem mint tanító. A budapesti Homoktövis Általános Iskolában 1989 óta dolgozom, ekkor és itt ismerkedtem meg a számítógéppel, „kapcsolatunk” azóta is elválaszthatatlan. 2000-ben szereztem oktatástechnikusi végzettséget. Kezdetben a PowerPoint segítségével készítettem tananyagokat, melyeket legtöbbször nem is volt lehetőségem használni. Erre csak az első projektor vásárlásakor került sor. A hatás lenyűgöző volt! Mindenki figyelt. Tátott szájjal. Ami nem csoda, hiszen manapság semmit nem kell elképzelni. Színesek a tankönyvek, „hangosak” a mesekönyvek, soha nem látott méretben érik vizuális élmények a gyerekeket, a képzelet, a fantázia izgalma háttérbe szorult. Hogy ez jó vagy sem, arról sokan és sokat vitatkoznak, de a vita végét nincs időm kivárni. Mert

nekem tanítani kell! Úgy, hogy élvezzék, szeressék! Az interaktív tábla számomra varázseszköz, amellyel színessé varázsolom a zöld táblát, és becsalom a világot a tanterembe. Segítségével mindent megmutathatok. A múltat, a jelent és a jövőt, a pitvart, a dézsát, a csillagokat. Természetesen nem hiszek a mindenhatóságában, hiszen a tananyag megértetése, az elsajátítás logikájának felépítése továbbra is a tanító dolga, de hiszek abban, hogy a hagyományos tanítási módszerekkel okosan ötvözve hatékonyabbá, színesebbé, élvezhetőbbé tehetem a tanítást. Az interaktív tábla nagy lehetőség – kár lenne kihagyni!


A

A MŰ Ú

JD

Ó AD

K SZA I KI

O N SÁG

A Kis kezek, nagy számok interaktív CD-ROM kedves, játékos segítséget nyújt a matematikai kompetencián belül a számlálási, számolási készségkomponens fejlesztéséhez. Óvodapedagógusok, tanítók, fejlesztőpedagógusok eredményesen használhatják az elemi számolási készség, úgymint

M K– 6 2 2 1

• számlálás, • manipulatív számolás, • számképfelismerés, • számolvasás fejlesztésére; • a szám- és műveletfogalom kialakítására; • az összeadás és kivonás közti kapcsolat megmutatására.

www.muszakikiado.hu

-4

15


Milyen táblát válasszunk?

16

A projektor kiválasztásának szempontjai Fekete Ferenc |

Mivel jelenleg az oktatásban alkalmazott interaktív rendszerek egyik fontos eleme a projektor, a következőkben ennek kiválasztásához adunk segít séget. Nézzük hát a legfontosabb szempontokat!

1. Az LCD és a DLP technológiák küzdelme az iskolák esetében egyértelműen eldőlni látszik: mivel a perezentációk során a helyes színvisszaadás sokkal fontosabb a magas kontrasztaránynál, ezért mindenképp az LCD-vetítők beszerzését javasoljuk. Igaz ugyan, hogy ezek a projektorok kisebb kontrasztaránnyal rendelkeznek, de az előadások anyaga alapvetően a színek közötti különbségekre épül. Mindezek mellett a készülék ajánlott kontrasztaránya min. 300:1 arányú legyen, hogy a kép világos és sötét részei jól elkülönüljenek egymástól! 2. Vizsgáljuk meg a tanterem fényviszonyait! Az erős, zavaró és beszűrődő szórt fények a kontraszt tartomány alsó részének érvényesülését teszik lehetetlenné. Ha sok a szórt fény, a táblára vetített kép leg sötétebb részletét nem lehet még sötétebbé tenni, csupán a csúcsfényeket tudjuk megnövelni a nagyobb kontrasztarány kedvéért. Ennek azonban ára van: a fényerő növelése hatványozot tan többe kerül, mint ha egyszerű eszközökkel megoldjuk a tanterem részleges el sötétítését. Ennek függvényében a vetítő javasolt fényteljesítménye 1500–2200 ANSI lumen között mozog. Ha jó az elsötétítés, akkor a vetítő eco üzemmódban (takarék) is dolgozhat, ami megsokszorozza az izzó várható élettartamát. Egy mai vetítő izzója általában 1500–2000 óra üzemelésre képes. Nem mindegy, hány üzemóra után kell a projektor árának kb. egyharmadát pótizzó beszerzésére fordítani. Ma már vannak olyan vetítők a forgalomban, amelyek akár három éves (vagy 3000 órás) izzógaranciával szerezhetők be. 3. A régebbi gyártású vetítők izzói igénylik a kikapcsolást követő pár perces hűtést, enélkül a fényerő jelentősen csökken, vagy kiég az izzó. Az állványról való vetítés esetén – bár elsősorban a fix mennyezeti beépítést javasoljuk a kitakarás csökkentése és az újrakalibrálás elkerülése érdekében – a korábbi típusok nál számolnunk kell egy veszélyforrással. Ha a gyerekek óra alatt feldöntik az állványt vagy kirúgják a falból a tápellátást biztosító hálózati vezetéket, tönkretehetik az izzót. (A korszerűbb projektorok esetében a vetítőt kikapcsolva azonnal ki is húzhatjuk a hálózati kábel csatlakozóját.) 4. A készülék felbontása. Ugyan 800 x 600-as felbontású (SVGA) projek tor ral is működtethetők az interaktív táblák, mégis azt javasoljuk, legyen a vetítő felbontása 1024 x 768 képpont (XGA – nem tömörítéssel, hanem ennyi legyen a projektor eredeti felbontása). A tananyagként hozzáférhető képek általában feltételezik ezt a felbontást, és infor matika oktatása, szövegek, részletgazdag táblázatok meg jelenítése esetén szükségünk is lesz erre a teljesítményre. A táblák felbontása messze túlmutat ezen a korláton. 5. A kép beállítása. Amennyire lehet, a vetítőt állítsuk a tábla felületével szembe! A függőleges képszélek zavaró eltávolodását csak az igen költséges lencseeltolással (kevés vetítő tudja) vagy a „trapézkorrekcióval” tudjuk kiküszöbölni.

Az LCD vetítéstechnika elve Az A izzó fényét a B lencserendszer gyűjti össze és fókuszálja az első (C-jelű) tükörre, amely csak a piros sugarakat engedi át magán, a kéket és a zöldet 45 fokkal eltéríti. A D tükör ugyanezt teszi: csak a kék fényt téríti el, de a zöldet átengedi, amelyek az E és G tükrök révén jutnak el a g jelű LCD-szűrőre. A piros sugarak útja ugyanígy követhető: a C tükröt elhagyva és az F tükröt követően az r jelű LCD-elemhez érkezik a fény. Az ábrából jól kivehető, hogy mindhárom fénysugár átmegy egy-egy LCD-szűrőn, amely a vetítő felbontásának megfelelő számú képponttal rendelkezik, és a pixel gerjesztésének függv��nyében enged át magán több-kevesebb fényt. A három fényág (r, g, b) mindegyike a H gyűjtő prizmába kerül, amely összegzi a beérkező vizuális információt, és végül az O optika gondoskodik a kép élesre állításáról, megfelelő minőségű egyenletességéről, fókuszáltságáról. A rendszer jellegéből következik, hogy az egész LCD-blokk egyetlen, bonthatatlan és javíthatatlan egységet képez, amelynek nem túl magas a kontrasztaránya, de kitűnő a színhelyessége – márpedig a prezentációk során erre van szükség.


A trapézkorrekció pedig torzítja a képet, és a tőlünk távolabb eső vízszintes képfelület felbontását csökkenti le jelentősen (ha pl. túl alacsony állványról vetítünk, a kép alsó szélén a vízszintes felbontás ugyan 1024 képpont, de a távolabb eső felső részen akár 800 képpontra is korlátozódhat). Sok projektor képes az automata trapézkorrekcióra, amelyet szükség esetén kézi beállítással finomíthatunk. 6. Hangok és zajok. A készülék lehetőleg halkan dolgozzon, hogy ne zavarja az órát. Ha a vetítő belső hangszórót is tartalmaz, érdemes rákötni a számítógép audiokimenetét. Egy átlagos osztály terem hangosítása gond nélkül megoldható egy 5-7 wattos belső hangszóró alkalmazásával. 7. Az objektív. Legyen képes minimális zoom funkció ellátására, ez a telepítést könnyíti meg jelentősen (min. 1,2-szeres zoom javasolt). Különösen állványról vetítés esetén válik létfontosságúvá, de a mennyezeti konzol felerősítését is megkönnyítjük vele. A fókusz kézi állítása elegendő szokott lenni az osztály termi alkalmazások hoz, a motoros fókusz/zoom még viszonylag drága opció. 8. Nézzük meg a használható bemenetek számát! Legyen a vetítőnek legalább két bemenete, hogy szükség esetén több jelforrást (DVD-lejátszót, VHS-magnót, és számítógépet) is rá lehessen kötni, és előadás közben egyszerű bemenetváltással érhessük el a szükséges műsor forrást. Ha informatika oktatására is használjuk a projektort, legyen rajta olyan kimenet, ami e bemenet jelét adja ki további felhasználás céljára (pl. monitorra vagy hálózatba köthetjük). 9. A készülék fizikai jellemzői – feltételezve a fix beépítést – nem igazán lényegesek, de a vetítők tömege lehetőleg ne haladja meg a 3,5 kg-ot. Ugyanakkor a túl könnyű projektort akár a hozzá csatlakoztatott kábelek által keltett húzóerő is képes elmozdítani a helyéről, ezért javasoljuk a 2,5–3 kg-os készülékek beszerzését. 10. Beszéljünk most a készülék biztonságáról! A fix telepítés esetén (mennyezeti konzol) a vetítő kevésbé sérülékeny, ezt az izzó hosszabb élet tartamával hálálja meg. Ilyenkor lehetőség nyílik a lopásgátlás passzív meg valósítására, a vetítő – erre a célra létrehozott – nyílásán sodronyt vagy láncot átfűzve. Néhány helyen a mennyezetre rögzített projektort külön, zárható ketrecben működtetik, de ezek a módszerek költségesek, és nem igazán eredményesek. 11. Az intelligens védelem egy összetett fogalom, amely több részből áll: • Ha a projektoron nincsenek gombok, akkor a gyerekek nem piszkálhatják az előlapi kezelőszerveket, és ezek hiányában távvezérlő nélkül még az ellopott vetítőt sem lehet bekapcsolni, elég elzárni csak a távvezérlőt. • A másik hathatós védelmi fokozatot a jelszavas bekapcsolás képviseli. A készülék bekapcsolásakor egy olyan üzenet jelenik meg a képen, ami az iskola által szerkeszthető, és figyelmezteti a nézőket arra, hogy ez a készülék honnan származik. A távirányító hiányában és a jelszó ismerete nélkül az eszközt nem lehet vetítésre használni. 12. A hagyományos projektorokat rögzítésüktől függetlenül 2–3 m távol ságra kell elhelyeznünk a táblától, hogy a vetített kép a tábla teljes aktív felületét lefedje. E miatt elkerülhetetlen használat közben a táblafelület bizonyos mértékű kitakarása, de az is, hogy óhatatlanul is belenézzünk a fénykévébe, ami egészség védelmi okok miatt kerülendő. Mindkét problémán segít a szuperközeli projektorok meg jelenése. Ezeket az eszközöket a mennyezetre a táblától kb. 40 cm távolságban kell rögzíteni. Különleges optikájuk segítségével a kitakarás minimálisra csökkenthető, a fénykévébe pedig gyakorlatilag lehetetlen belenézni. Mindezek miatt ajánlott ezeknek a projektoroknak a használata, még akkor is, ha jelenleg áruk 40–60%-al magasabb, mint a hagyományos gyártmányoké.

Ha jó az elsötétítés, akkor a vetítő eco üzemmódban (takarék) is dolgozhat teljes felbontás: 1024 képpont korrigált felbontás: 824 képpont

teljes felbontás: 1024 képpont

A digitális trapézkorrekció jellegzetességei Ha a vetítő nem helyezhető el pontosan a képfelülettel szemben, akkor gyakran előfordul, hogy a tőlünk távolabb eső képszélek felé haladva a kép egyre szélesebb lesz, trapéz alakot vesz fel a szabályos négyszög helyett. Ennek kiküszöbölésére született egy elég költséges és műszakilag korrekt megoldás (lencseeltolás), de kedvezőbb ára miatt mégis a digitális trapézkorrekció terjedt el. A képen a felfelé szélesedő trapézformát a fehér és sárga mezők együttese teszi ki. A kép alsó szélén a vízszintes felbontás az eredeti (XGA-projektornál 1024 képpont), de a felső részen a digitális trapézkorrekció eredményeképpen az 1024 képpont a szükséges táblafelületen túl teljes szélességet (a két sárga mezővel kiegészített felület) bevetíti. A projektorok ezt úgy korrigálják, hogy a kép felső széle felé haladva egyre csökkentik a működő és fényt áteresztő pixelek számát, tehát a felső rész felbontása messze alatta marad a gépkönyvekben beígért 1024-pixeles felbontásnak. Mivel a teljes kép vetítése végett itt – a példánkon 824 képpontba – össze kell zsúfol ni a képinformációt, a képnek a felső széle ettől homályos, kevésbé élvezhető lesz (mint tudjuk, minden tömörítés információvesztéssel jár). Az ideális megoldás tehát az lenne, ha a projektort a képmagasság alsó széle környékén tudnánk telepíteni, a tábla tengelyvonalában. Mivel ez az elhelyezés sebezhetővé teszi a vetítőt, javasoljuk a projektor mennyezeti konzolon való rögzítését: így nincs útban a vetítőállvány, és az előadókat is kevésbé zavarja a vetített kép fénycsóvája.

17


Súgó helyett: beállítási tippek, ötletek

Fogd és vidd, táblaszoftverrel Nagy György |

A csoportosítást, rendezést kívánó feladatok elkészítésének egyik lehetősége a „drag n’ drop”, magyarul: „fogd és vidd”. Ekkor a színtéren a szabadon mozgatható elemek tetszőleges helyre mozgathatók, és elengedésük után az új helyükön maradnak. Igazán látványos és valóban interaktív feladatok készíthetők ily módon flash technológiával, de ebben az esetben viszonylag drága alkalmazásra és komolyabb informatikai ismeretekre is szükség van, amelyekkel a leg több táblahasználó pedagógus nem rendelkezik. Nem kell mégsem lemondanunk a lehetőségről, mert a táblaszoftverek szinte mindegyike támogatja valamilyen módon a feladat elkészítését.

Akik használtak már Power Pointot, azok számára a táblák előadás-szerkesztő szoftverében sem okoz nehézséget a munka, de azok számára sem jelent komoly problémát a szoftver használata, akik nem rendelkeznek gyakor lattal ezen a területen. Mivel írásunk a teljesen kezdőknek is szól, kezdjük az alapoknál! 1. Alapfogalmak a) Flipchart: a táblaszoftverek alapdokumentuma. Oldalakból (diákból) épül fel. b) Oldal vagy dia: a vetítés során egyszerre megjelenő munkafelület. A tananyagszerkesztésnél a szerkesztő ablakban megjelenő színtér.

d) Rétegek: A szoftverek az objektumokat a színtérre húzásuk sorrendjében külön rétegen helyezik el, ezért a bevitel sorrendje takarási sorrendet is jelent. A legkorábban bevitt objektum lesz legalul, a legkésőbbi pedig legfelül. e) Objektumtulajdonságok: Minden egyes objektum legfontosabb tulajdonsága viszonylag szabadon állítható a kijelölés után. (Teljesség nélkül: méret, szín, takarási sorrend, mozgathatóság stb.) Mindezek ismeretében a feladat már könnyen elkészíthető, azonban a gyakorlati megvalósítást érdemes a tervezéssel kezdeni. Erre a színtér berendezésének sorrendje miatt van szükség. Később az elemek takarási sorrendjének beállítása több időt vesz igénybe, mint ha a sorrendet előre meghatározzuk. A fogd és vidd feladat megoldásához az objektumok rögzítés tulajdonságát használjuk fel. Általában két lehetőség közül választhatunk: • A helyzet rögzítése. Ekkor az objektum az álatunk beállított helyen fixen marad, nem mozdítható. (A csoportok helye és megnevezése.) • Mozgatható. Ekkor az objektum az egér/toll/az ujjunk segít ségével a lap területén belül szabadon elmozdítható. (A csopor tok elemei.) 2. A szerkesztés lépései: a) Készítsük el a csoportok helyét, majd ezen objektumokat rögzítsük a színtéren!

c) Objektum: azok az elemek, amelyeket a színtéren elhelyezünk. Ezek választéka a karaktertől a többmondatos szövegig, a rajztól, a fotón keresztül a mozgóképig, hangig terjedhet. Az objektumok legtöbbjét létrehozhatjuk a színtéren a szoftver eszközeivel, vagy importálhatjuk más alkalmazásokból, gyűjteményekből.

b) Vigyük a színtérre a csoportosítani kívánt elemeket, vagy szerkesszük meg azokat! Miután elkészültünk, állítsuk egyenként a tulajdonságaikat mozgathatóra!

18


A feladat kész. Igaz, hogy az így létrehozott feladat nagyon sok lehetőséget nélkülöz a flash-hez képest, de működik. Ha az interaktivitás nélkülözhetetlen elemének tekintjük a visszajelzést – márpedig az –, akkor itt nekünk kell a szoftver hiányosságait pótolni, vagyis a tanár/diák az, akinek ellenőriznie kell a megoldás helyességét. A táblaszoftverek újabb verziói már olyan lehetőségeket is kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzés és visszajelzés beépítését. Hogy ezeket hogyan lehet látványosan, hatásosan és hatékonyan kihasználni, azt kinek-kinek a fantáziájára, kreativitására bízom. Sok sikert!

Vásároljon interaktív tananyagot akár féláron!

MK–6182-8

MK–6181-1

MK–6131-6

MK–6183-5

MK–6132-3

MK–6184-2

MK–6185-9

MK–6133-0

MK–6186-6

MK–6179-8

Vá l o g a s s o n s z a b a d o n f e n t i t a n a n ya g a i n k b ó l !

Kettőt fizet, hármat kap: 29 900 helyett 19 900 Ft-ért darabját! Hármat fizet, hatot kap: 29 900 helyett 14 900 Ft-ért darabját! Most akár több CD árát is megtakaríthatja! A kedvezmény 2008. december 31-ig tart.

www.muszakikiado.hu Megrendelését küldje e-mailben a vevoszolg@muszakikiado.hu címre!

19


• Szeretné tanóráit érdekesebbé, hatékonyabbá tenni? • Szeretne jártasságot szerezni az interaktív tábla használatában? • Információra van szüksége az egyes táblatípusokról, szoftverekről? • Már használja a táblát és saját tananyagegységek létrehozásához módszertani ötletekre, tippekre, fortélyokra kíváncsi?

S E G Í T Ü N K ! J E L E N T K E Z Z E N TA N F O LYA M A I N K R A ! A Műszaki Kiadó akkreditált, 30 órás módszertani interaktív képzései Matematikai tartalmak hatékony felhasználása interaktív táblán, illetve szavazóegységek használatával a kompetencia alapú oktatás segítésére Humán tantárgyi tartalmak hatékony felhasználása interaktív táblán kompetenciaalapú oktatás segítésére, szavazóegységek használatával

I N T E R A K T Í V TÁ B L A • INTERAKTÍV MÓDSZEREK A PEDAGÓGUSOK ÉS A TANULÓK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉBEN • A Műszaki Kiadó szervezésében az Informatika –Számítástechnika Tanárok Egyesületének akkreditált 30 órás tanfolyama [ Bővebb információkat az ISZE honlapján találhat: www.isze.hu ] i n f o r m á c i ó , j e l e n t k e z é s : m u l l e r. a n n a @ m u s z a k i k i a d o . h u • w w w. m u s z a k i k i a d o . h u

e-tanarikar.hu

A weboldal célja, hogy egy interaktív, az újításokra nyitott tanári közösséget hívjon életre: a regisztráltak elhelyezhetik saját anyagaikat, amelyeket megoszthatnak pedagógustársaikkal, kapcsolatokat építhetnek, újíthatnak fel, a fórumban lehetőségük nyílik szabad eszmecserére. Az oldal felhasználói elsőként értesülhetnek az e-tábla programhoz kapcsolódó újdonságok ról, programok ról. A legaktívabb tagok különböző meg lepeté sekre, kedvez mé nyekre számíthatnak.

e-tanarikar.hu

e-tanarikar.hu

e-tanarikar.hu

Táblatanító Sorozatszerkesztő: Nagy György

Műszaki Kiadó

ISSN 1789-8897 ISBN 978-963-16-4344-2 Azonosító szám: MK–4344-2 Műszaki Könyvkiadó Kft. 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. telefon: [+36 1] 437-2405 fax: [+36 1] 437-2404 www.muszakikiado.hu vevoszolg@muszakikiado.hu

20

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., 2008 Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Teravágimov Péter Szerkesztette: Szilágyi Edit Műszaki szerkesztő: Raja Gabriella Kiadványterv, tördelés: H-moll Grafika Nyomta és kötötte: Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató


21



Táblatanító második szám