Kisalföldi Gazdaság tavaszi szám by Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

EXKLUZÍV MAGAZIN 2020. ÁPRILIS

VÍRUS-GAZDASÁG A civilizáció átmenetileg felfüggesztette működését és világhódító hadjáratát. Amikor a Kisalföldi Gazdaság új száma az olvasók kezébe kerül – kis túlzással –, a világ minden részén egészségügyi vészhelyzet van érvényben. Kétfrontos küzdelmet folytatnak a fejlett és fejlődő országok egyaránt: küzdenek az emberek egészségének megőrzéséért, és küzdenek a gazdaságot ért sokkhatás enyhítéséért. Hirtelen, váratlanul tele lett a világ kórokozóval és kérdőjelekkel. Honnan jött? Meddig tart? Hogyan lehet legyőzni? Miért történt mindez? Utóbbira a válasz egy Facebook-bölcsesség szerint: „Most még nem pusztít el bennünket a Föld, de haza küldött, hogy gondolkodjunk.” Atyai pofont kaptunk a természettől, kemény, de nem végzetes figyelmeztetést: az ember nem mindenható. A természet demonstrálja erejét, mely képes felülemelkedni anyagi és szellemi erőforrásainkon – legalábbis átmenetileg biztosan. Többen azt mondják: a Föld vírusa az ember. Elszaporodik, pusztít, kitartó szívóssággal rombolja le a természet ősi immunrendszerét, halálos betegséget szabadít a bolygóra. Én ezzel nem értek egyet. Való igaz, sokszor rombol – de az ember jó dolgokat is tesz! Ha nem is mindig vesszük figyelembe a természet szavát, de halljuk, meghalljuk! Ha körbenézünk, láthatjuk, hogy bizony egyre többen és egyre többet tesznek környezetükért, tudatosabban élnek, és a munkában, a mindennapokban is odafigyelnek a környezetükre! Ha tovább szeretnénk erősíteni a pozitív hozzáállást, az otthon töltött gondolkodási idő lejárta után döntenünk kell. Ha minden marad a régiben, akkor egyre nagyobb sebességgel száguldunk egy kietlen jövő felé vagy kompromis�szumot kötünk. Kompromisszumot kötünk a folyamatos gazdasági növekedés és az ökoszisztéma egyensúlyának megőrzése, a technológia fejlődése és a természeti környezet megóvása, a folyton növekvő energiaéhség kielégítése és a bolygó rendelkezésre álló erőforrásainak felélése között.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

IMPRESSZUM:

KISALFÖLDI GAZDASÁG MAGAZIN PÉLDÁNYSZÁM: 2000 KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/a. FELELŐS KIADÓ: Pintér-Péntek Imre

Azok a cégek, vállalkozók, magánszemélyek, akikről a Kisalföldi Gazdaság legújabb számának cikkei szólnak, már megkezdték a kompromisszumok keresését, sőt, már komolyan tovább is léptek. Azért dolgoznak, fejlesztenek, keresnek új megoldásokat, hogy a civilizált világ úgy őrizhesse meg a maga által fontosnak tartott értékeit – jólét, kényelem, gazdagodás, szociális biztonság –, hogy eközben nem rombolja tovább azt a környezetet, amely alapvető létfeltételeit biztosítja. Nem vállalok túl nagy kockázatot, ha azt írom, különösen napjaink krízishelyzetében: ezeknek a cégeknek, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek, az általuk kidolgozott megoldásoknak, technológiáknak egyre nagyobb jelentőségük lesz a jövőben, egyre jobban oda kell figyelni rájuk.

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fábián György, Ozsvárt Tamás SZEDÉSZET ÉS NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Bognár Anna LAPMENEDZSER: Soós Veronika +36 30 226 8138

A kiadó a hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállal!

OLVASÓSZERKESZTŐ: Miletics-Vargán Rita HIRDETÉSSZERVEZÉS: Takács Adél +36 30 600 9530 kommunikacio@gymskik.hu NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

Interjú dr. Dézsi Csaba András polgármesterrel

ÚJ IRÁNYT ADHATUNK GYŐR FEJLŐDÉSÉNEK

Dr. Dézsi Csaba András

– Elmondhatjuk, hogy az ön személyében a győriek a klímavédelem iránt elkötelezett polgármestert választottak? – A környezetvédelmet nevezhetjük klímavédelemnek is, de ezt a terminológiát kicsit lejáratta a politika, ezért nem szívesen használom. Én magam gyermekkorom óta környezettudatosan élek, és a hivatásom is a természet egyik legfontosabb részének, az embernek a gyógyításához kötődik: az embert gyógyítom, mely a környezet része. Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan környezetet teremtsünk és tartsunk fenn, amely hosszú távon biztosítja az egészséges élet feltételeit. A kérdést tehát szakmai és emberi oldalról közelítem meg, és nagy jelentőséget tulajdonítok ebben a vonatkozásban is a személyes példamutatásnak. Mindenkinek van dolga a maga szintjén ebben az ügyben, mindenki tehet érte valamit akár a privát életében, akár egy város vezetőjeként. – Önnek, mint városvezetőnek, egyik első intézkedése volt a környezetvédelmi bizottság létrehozása. Milyen feladatokat határoztak meg a testület számára?

– Valóban az első intézkedések egyike volt a bizottság megalakítása, de hozzá kell tennem, hogy már alpolgármesterségem idején, 1998 és 2002 között is hozzám tartozott ez a terület, és több úttörő intézkedés indult el kezdeményezésemre azokban az években. Például a szelektív hulladékgyűjtésre akkor tértünk át Győrben. Azóta ugyan eltelt majd’ két évtized és a bevezetett rendszer számos eleme korszerűsítésre szorul, ennek a gondolkodásnak és cselekvésnek a kezdetei ide vezethetőek vissza. Sajnos, az utóbbi években a városvezetésben a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, ez a terület nem jelent meg az önkormányzati struktúrában. Az általam vezetett közgyűlés rögtön már az első napon két fontos és konkrét intézkedést is hozott. Az egyik a marcalvárosi kiserdő, a másik a Püspökerdő védelmének biztosítása. Még az időközi választás előtt, képviselőként terjesztettem be a javaslatot, hogy minden Győrben született gyermek után ültessünk fát, így jelképesen és szó szerint is a városhoz kötődnek majd gyökereik. A rendelet jelenleg kidolgozás alatt áll.

Az új polgármester, dr. Dézsi Csaba András hivatalba lépésével új fejezetet nyitott a győri önkormányzat környezetpolitikájában. Már a választási kampányban megfogalmazódtak az ezzel kapcsolatos ígéretek, az eskü tételt követően pedig szinte azonnal megalakult a környezetvédelmi bizottság, s ezzel intézményes képviseletet kapott a „zöld” város gondolata. Dr. Dézsi Csaba András azt tartja legfontosabbnak, hogy a jövőben a város minden döntésében legyen meghatározó szempont az itt élő emberek és az őket körülvevő természeti vagy épített környezet harmóniája. A polgármester szerint csak azok tartják őt nehéz természetűnek, akik egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helyezik. Akik Győr építéséhez kérik a támogatását, azok könnyen kezelhető emberrel fognak találkozni. Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

– Az azonnali intézkedések mellett stratégiai döntésekben is megjelenik a bizottság véleménye? – Természetesen. Az az elvárásom és egyben célkitűzésem, hogy minden, a várost, az itt élőket érintő döntésben megjelenjenek a környezetvédelmi szempontok. Tehát nemcsak a zöld területek, a városüzemeltetés szintjén, de akkor is, amikor az épített környezetről, az intézmények fenntartásáról, a közlekedés megszervezéséről, vagy bármi egyébről beszélünk. Azt kell mondanom, az elmúlt időszakban különösen az építőipari beruházásokat illetően néhol elmebeteg megoldások születtek. Az erős építőipari lobbi olyan városrészeket alakított ki, ahol nincs járda és kerékpárút – ez felháborító és megengedhetetlen. Kialakul egy élhetetlen, a józan ésszel szembe menő módon létrehozott környezet, aztán oldja meg az ebből adódó problémákat az önkormányzat… Ennek véget vethetünk, ha kialakítjuk a város építészeti vízióját és minden területen az élhető környezet megteremtésére törekszünk. De visszatérve a bizottságra. A tagokat úgy válogattuk össze, hogy minden politikai oldal és a civil szféra is képviseltesse magát benne. Nem szeretném, ha a politikai szempontok behatárolnák a környezetvédelmi bizottság tevékenységét, befolyásolnák döntéseit. Ezért is választottunk a testületbe

a hétköznapi életben már aktívan tevékenykedő, környezetvédelemmel foglalkozó civileket, akik eddig is kritikusan figyelték az önkormányzat ilyen jellegű tevékenységét. Abban bízom, hogy ezt a kritikus szemléletet továbbra is megőr-

A modern várossá válásnak nem csak előnyei, veszélyei is vannak. Fontos, hogy megőrizzük Győr élhető jellegét.

zik, ami hasznos lehet számunkra. Lesznek persze speciális témák, ügyek is, melyek a bizottság elé kerülnek, ezek feldolgozására szeretnénk minél több tapasztalt külső szakértő tudását igénybe venni. Nem kis feladat áll előttünk. Győr ipari városból ipari és egyetemi várossá vált, megerősödött kulturális, intellektuális oldala. A modern várossá válásnak azonban nem csak előnyei, veszélyei is vannak. Ezért gondolom rendkívül fontosnak, hogy megőrizzük Győr élhető jellegét. Ebben a munkában egyébként nagyon számítok a Széchenyi István Egyetemre, mint a város egyik tudásközpontjára.

– Az ön által képviselt új szemléletnek a következetes érvényesítése sértheti bizonyos körök érdekeit. Számít ellenállásra? – Látom, tapasztalom, hogy vannak olyan csoportok, akik a saját érdekeiket helyezik a közösség érdekei elé. Ezeknek a lobbicsoportoknak ellent kell tudni állni. Amikor ez történik, akkor megkapom a jelzőt, hogy „nehéz ember” vagyok. Pedig csak arról van szó, hogy a szűk körű érdekek nem befolyásolnak. Nekem egy dolog számít: Győr élhető és sikeres város legyen, a győriek egészségesen és jól éljenek. Ebben a törekvésben bárkit partnerként fogadok, mindenki hozzá tehet Győr épüléséhez. Aki velem együtt ezt akarja, egy könnyen kezelhető emberrel fog találkozni. –Úgy tűnik, az ön kezdeményezései, tervei időnként kormányzati szinten is visszaköszönnek. Gondolok itt a megszületett gyermekek utáni faültetés programjára, vagy a szilveszteri petárdázás szabályainak szigorítására. Ezekre Orbán Viktor miniszterelnök is tett javaslatot és az ön polgármesteri programjában is szerepeltek. Ki „lopja” kinek az ötleteit? Egyszerűen arról van szó, hogy a miniszterelnök úrral nagyon hasonlóan gondolkodunk, ami abból adódik, hogy nagyon hasonlóan szocializálódtunk. Olyan ügyeket képviselünk, amelyek előreviszik a ránk bízott emberek, közösségek ügyeit. A felmerülő kérdésekre hasonló válaszokat fogalmazunk meg, ebből adódhatnak az említett átfedések.

mint egy lehetőséget. A munka elkezdődött, az a célom, hogy bizonyítsam: jó polgármestere tudok lenni ennek a városnak. Úgy gondolom, a közösség számára is jó lehetőség a váltás, a megújulás, mert felrázza a város lakóit a megszokásból. Fejlődő infrastruktúrát vehettem át, egy lábon álló, erős ipari háttérrel. Ezen érdemes lenne változtatni, amire egyébként a város történelmi hagyományai is mutatnak. Bár a múltban is volt egy maghatározó vállalat, a Rába a város életében, ám emellett több, más iparágakhoz – feldolgozóipar, élelmiszeripar, textilipa, stb. – kapcsolódó, prosperáló vállalat is adott munkát a számos itt élő embernek. Ilyen például a ma is sikeres Graboplast is – még több ilyen sikeres gyár kellene Győrbe. Ehhez meg kell erősítenünk a helyi gazdaság innovációs képességét, amiben az egyetem is nagyon sokat tud segíteni. Ez az erős gazdaság tehát az alap, amely lehetőséget teremt a további fejlődésre. Megvan a megfelelő humán erőforrás is, és ha a szellemi háttér lelkesedését sikerül felkelteni, közösen kitalálhatjuk, milyen irányokban lépjünk tovább. Kellemes meglepetés azt tapasztalnom, hogy ebben partnerek a győri emberek, a többség fogékony az újra. Hiszek a közvetlen kommunikációban, ennek jegyében hirdettem meg a nyitott városvezetés koncepcióját, fontosnak tartom, hogy mindenki elmondhassa véleményét. Ezek meghallgatásával, megfontolásával gyors és határozott, ugyanakkor szakmailag megalapozott döntéseket tudunk hozni, amelyek az egész közösség érdekeit, Győr további dinamikus fejlődését szolgálják.

– Mióta átvette hivatalát, érték meglepetések? – A meglepetés akkor ért, amikor felkértek, hogy induljak a választáson… Első pillanattól fogva úgy fogom fel a polgármesterséget,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor

Beszélgetés Török József Bálinttal, a bringapálya-építő ügyvezetővel

KÉT KERÉKEN A HULLÁMOK HÁTÁN Török József Bálint

Bár az avatóbuli még hátravan, október óta lehet bringázni Magyarország első aszfaltburkolatú pump-track pályáján Győrújbaráton. Két évig tartott a tervezés és két hétig az építés. A becsült költség mindössze tizedéből hozta ki lelkes önkéntesek és szakemberek csapata, élükön Török József Bálinttal, a Török Gépipari Kft. ügyvezetőjével, aki nem hisz a lehetetlenben. Egy szép példa arra, hogyan tehet tanúságot egy fiatal menedzser a felnövekvő generáció egészsége és a környezet védelme melletti elkötelezettségéről, és veti latba ehhez minden tudását, érdeklődését, kapcsolati tőkéjét.

A HOLTPONTON SZÜLETIK A LENDÜLET - Bevallom, utána kellett olvasnom. Még sosem hallottam a pump-track pályáról. - Jobbára bringás körökben ismert, nincs is sok belőle. A pump-track más néven pumpa- vagy hullámpálya egy különleges kerékpárpálya, amelyen pedálozás nélkül lehet körbemenni. A hintázáshoz hasonlóan a lendületet a holtponton való átgurulás után a súlypont áthelyezése adja. A lendület egy kis gyakorlással kitart a kezdőpontig, sőt, látványos trükkökre is tartalékolható. Egyszerre izgalmas játszótér és technikás edzőterep, amit görkorcsolyával, rollerrel és gördeszkával is érdemes próbára tenni. - Hogy jut eszébe egy cégvezetőnek, hogy bringapályát építsen? Kezdetnek gondolom, kellett egy adag szerelem a kerékpározással. - Gyerekkoromban, mint a legtöbb korombeli srácnak, volt egy Csepel BMX-em. Aztán kinőttem és félre is tettem. Teniszeztem, dzsúdóztam, karatéztam, amit nemrég újra kezdtem, de biciklire csak tizenkét éve ültem megint. Egy bakonyi túra győzött meg arról, hogy a mountain bike kerékpár és én jól kijövünk egymással. Csatlakoztam Mészáros Ákos csapatához, a győri Tatanka Racing Teamhez és elkezdtem montis maratonversenyekre járni. Közösen edzünk, túrázunk, készülünk a hazai és a külföldi megmérettetésekre. Az egyesület elnökhelyetteseként feltűnt, hogy évről évre kevesebben és idősebben állunk a rajtvonalnál. Ez elgondolkodtatott.

Nem értettem, miért nem tekernek a fiatalok. Aztán megszületett a fiam, Benedek, így még többet foglalkoztatott a kérdés. Benivel sokat jártunk biciklizni, persze csak a kertek alatt, mert forgalomba nem mehettünk és nem volt kerékpárút. Nagyjából ekkor fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy kellene csinálni egy olyan bringaparkot, ahol akár két-három évesen meg lehet tanítani a srácokat biztonságos körülmények között bringázni. - A gondolat annyira komoly volt, hogy egy húszoldalas tanulmány is született. - Kíváncsi voltam, milyen bringaparkok vannak nálunk, és milyen infrastruktúrával rendelkeznek. Megdöbbentem, amikor mindössze négy említésre érdemeset találtam, azok közül is némelyik csak papíron létezett. A pump-track pálya akkor került képbe, amikor annak jártam utána, hogy a bringasportban erős országokban milyen módszerrel oktatják a gyerekeket. Ausztriában egyre több aszfaltos hullámpálya épül, aminek a főbb előnyei a néhány magyar murvás pályához képest, hogy nem erodálódik, rossz idő esetén is jobban használható, gyorsabban szárad, érezhetőbben tapad a kanyarban. Itt kezdett érdekelni a dolog.

NINCS LEHETETLEN - Minta, módszer, anyag, hely, forrás és szakember nélkül. Ez ám a kihívás!

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

- Szeretek a nulláról indulni. Valamit kitalálni és megvalósítani. Ma már nem is értem, miért nem csinált még ilyet senki. Összegszerűen nem irdatlan nagy költség. Persze kezdetben nem így láttam. Amikor utánajártam, kiderült, hogy Ausztriában egy negyvenszer huszonöt méteres vagyis ezer négyzetméter pumpapálya felépítése forintra átszámolva hatvanmillióba kerül. - Mi olyan drága a pályaépítésen? - A formát murvából vagy zúzott kőből készítik, csak ez több száz tonnányi anyagot igényel. Aztán az egésznek a lelke a burkolás, az íveket, a döntött kanyarokat helyenként teljes negyedkörívben le kell aszfaltozni, Végül, bízva abban, hogy itthon bátor vállalkozókkal és magyar óradíjakkal ki lehet ezt hozni olcsóbban, elkezdtem helyet keresni. - Gondolom, nem volt kérdés, hogy Győrújbaráton. - Édesapánk 1978-ban kisiparosként rakta le a cég alapjait, ami a kezdetektől tősgyökeres győrújbaráti vállalkozás maradt. Itt él a családom, fel sem vetődött más helyszín. 2018 őszén bekopogtam Szalóki Géza akkori polgármesterhez, aki mint kiderült, Rácz Györggyel, a helyi általános iskola igazgatójával évek óta fontolgatta, hogy jó lenne a településen egy kerékpárospálya. Persze ők nem pont pumptrackre gondoltak,

JÓTANÁCSOK A BRINGAPÁLYA KIPRÓBÁLÁSÁHOZ Török József Bálint azt mondja: „Aki kipróbálja a pump-track pályát és azon kapja magát, hogy hétről hétre kijár és egyre több időt tölt a hullámok hátán, elgondolkodhat egy kompatibilis bringa beszerzésén: BMX, dirt, vagy mountain bike. A kerékpározás a költségesebb sportok közé tartozik, nekem is van több különböző biciklim, attól függően, hova szeretnék menni. Országútra, versenyre, vagy lecsapatni a hegyről.”

de tetszett nekik az ötlet. Én először a gyermektábor környékét néztem ki, aztán együtt rátaláltunk az ideális helyszínre, a Csordahajtó úti egykori homokbánya területére. Tartottam egy prezentációt a következő önkormányzati testületi ülésen, ahol örömmel fogadták a terveket. Ezzel kezdetét vette a sportegyesület és az önkormányzat közös projektje, a Tatanka BringaPark Győrújbarát pump-track pályájának kivitelezése. A testület megszavazott ötszázezer forintot a tervezésre és négymillió forintot a kivitelezésre. Már csak azt kellett kitalálni, hogy hozzuk ki belőle a pályát, ami az általunk ismert osztrák költségvetés alig tizede volt...

SZAKEMBEREK A TEREPEN - Egyáltalán hogyan sikerült tervezőt találni? - Volt egy hasonló munkája, így bukkantam rá Mátyási Zoltánra a Sy-Metric Kft.-nél, aki nem egy, hanem két 3D-s látványtervet is készített. Időközben ugyanis módosult a helyszín, az út másik oldalára került, valamivel kisebb

területre, eltérő adottságokkal. Negyven méteren belül három méter szintkülönbséget is le kellett dolgozni. Zoltán eljött Pestről és drónnal felvette a terepet, hogy pontos képet kapjunk. Augusztus utolsó hétvégéjén aztán kivonultunk a Tatanka leglelkesebb tagjaival a területre és hozzáláttunk az előkészítésnek. Nekiestünk irtani a bozótot. Minden jól alakult, aztán megtorpant a munka, mert a tenderen nyertes kivitelező az utolsó pillanatban visszalépett. Közben vészesen fogyott az idő, már csak egy hónapunk volt a befejezésre, amikor a második körben befutott a Makadám Kft. Újra csak velük dolgoznék, bár kezdetben akadt némi bizonytalanság. Sosem felejtem el, a megbeszélt őszi reggelen Komódi Attila művezető ott állt a terepen és a tervekkel a kezében baljósan csóválta a fejét. Az aszfaltozás adta fel a leckét. Magam sem tudom hogyan, de sikerült meggyőzni arról, hogy segítünk és hogy nem is olyan magasak azok a kanyarok... - Végül miben tért el az építés a külföldi gyakorlathoz képest?

- Odaát egy teljes negyedkört építenek fel földből, murvából vagy bazaltból, és aszfaltvastagságot nem spórolva, tolják-húzzák fel kézzel a lapvibrátorokat az íveken. Mi a kanyarokat főleg földből alakítottuk ki, arra került egy tizenöt-húsz centiméter zúzott murva, ami azért kellett, hogy elvezesse a nedvességet és megóvja az aszfaltot a töredezéstől. Sík placcon kezdhettük el az építést – hála egy másik támogató cégnek, amely munkagépet küldött, és elegyengette a talajt. Napokig lapátoltuk, tapicskoltuk a földet, a murvát. Az egyik leglelkesebb önkéntes Éles Gergely bringás barátom volt, a másik pedig Vincze Gergely BMX-edző, aki félszáz gyerekkel foglalkozik Gencsapátin, mi több, a pályájukat is maga építette. Vele a szerencsés véletlen hozott össze. Egy itteni ismerőse, a Pa-Ro kerékpárbolt tulajdonosa, Nagy Róbert látta, min dolgozunk és amikor szót váltottunk, megemlítette, hogy ha valaki, Gergely biztosan tud pár jótanáccsal szolgálni. Megejtett egy telefont és el is ment érte Gencsapátiba. Délután már hármasban folytattuk a munkát. Itt-ott módosítottunk, átterveztük az

íveket, több dombot építettünk, miközben le is kellett persze próbálni, mert akár egy öt centiméteres eltérés is megakaszthatja a folyamatos mozgást. Segítségünk volt bőven, összefogtak a kerékpárosok. Egy hét alatt elkészült a pálya alapja, amit lelkesen teszteltek tanítás után a környékbeli gyerekek is.

VALAMI ELKEZDŐDÖTT

- Minden a tervek szerint sikerült? - Benne maradt nyolcvan centiméter szintkülönbség, de minden rosszban van valami jó: a srácok így erősödni fognak, mert amíg nincs meg a technika és nem tudják végigpumpálni a pályát, az utolsó negyedben tekerniük kell.

számba megy, hogy egy ilyen elkészülhetett. Egy osztrák terep azért persze ennél komolyabb, nagyobb területen fekszik, szélesebb kanyarokkal. Egyelőre nálunk nincs vízvételi lehetőség, se szennyvízcsatorna, de az út túloldalán néhány éven belül felépül Győrújbarát közösségi tere, úgyhogy egy nap minden adott lesz.

- Az ünnepélyes avatóbuli még hátravan, de ez nem zavarja a bringásokat.

- Milyen kerékpárral érdemes kipróbálni?

- Már az első héten, október elején ötven-hatvan gyerek volt kinn a pályán. Szombatonként elérte a riderek száma a százat. Össze is néztünk, mi lesz, ha híre is megy. Hamarosan építhetjük a következőt...

- Bármilyennel. A BMX és a dirt kerékpárnak fekszik a legjobban a pálya a hullámok hosszúsága miatt, de országútisok is mentek már végig rajta. Az volt a célunk, hogy bárki használhassa, ezért nincs bezárva és nem is lesz. Akinek bringázni támad kedve, csak leparkol. Be kell ütni a Google-ba, hogy Győrújbarát, Csordahajtó út, és onnan már nem lehet eltéveszteni.

- Mekkora lett a pálya? - Száz méter hosszú a nyomvonal, az egész terület pedig ezer négyzetméter. Közben be kellett szereznünk még háromszáz köbméter földet – ehhez is támogatókra találtunk. - Már csak aszfaltozni kellett. - Két nap alatt sikerült, bravúros végeredménnyel. Ahol kellett, mi is toltuk, húztuk a lapvibrátort. Az utolsó szakasz lett a legprofibb, addigra mindenki belejött. A cégünk támogatásként elkészítette az úttól elválasztó biztonsági kerítést, és szintén felajánlásból füvesítettünk.

- Jön a tavasz, most fogják felfedezni igazán. - Egymásnak adják az infót a bringások, találkoztam már veszprémiekkel, székesfehérváriakkal és fővárosiakkal is. Az egyik pesti fórumon elismeréssel nyilatkoztak a pályáról. Hiába, ott is csoda

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

- Önnek hogy megy? - Nekem még gyakorolnom kell. Várom a tavaszt. Azok a srácok, akik nap mint nap

VÉDŐFELSZERELÉS KÖTELEZŐ Készüljünk a szokásos óvintézkedésekre, a pályán kötelező a bukósisak. Emellett érdemes kesztyűt húzni, aki pedig trükközni is akar, nem árt, ha beszerez térdés könyökprotektort. Létezik váll- és gerincvédő, a krosszmotoros sisak pedig az egész fejet védi. A legprofibbak persze csak egy bukóban mennek a pályára...

kimennek, már nagyon ügyesek. Az általános iskolások szeretik a legjobban, szuper kis csapat az övék. Jó látni, hogy nemcsak sportolnak, hanem beszélgetnek és segítenek is egymásnak. Benivel gyakran kijárunk, a karateórák mellett ezzel már heti négy alkalommal tudunk együtt sportolni. - Sikerült elindítani valamit? - Egészen biztosan. A tervező nem sokkal utánunk kapott egy felkérést Kecskeméten. Pár héttel a miénk után készült el, ugyanúgy aszfaltburkolattal. Úgy tudom, Vámosszabadi is tervez egy pályát, nekik is a győrújbaráti hozta meg a kedvet és adott bátorságot. Már megkeresték az egyesületet, segítettünk a helyszín kiválasztásában.

KOMFORTZÓNÁN INNEN ÉS TÚL - Hogyan tovább Győrújbaráton? - A java most jön. A tereprendezés, az oldalak feltöltése, a parkosítás. Emellett persze tovább álmodunk, további pályaépítési terveket dédelgetünk. A Tatanka Racing Team S. E. és Győrújbarát önkormányzatának közös projektjében szerepel egy dirt- és egy triálpálya, valamint egy Mountain bike edzőkör is. Szeretnénk, ha mindenki látná és megtalálná a parkban a lehetőséget. Elsősorban a gyerekek, akiknek a bringázás az ügyességi, mozgáskoordinációs és egyensúlyi készségeit is fejleszti. Jöhetnek a futóbicajos bölcsődések, a vagány, kihívásra vágyó kamaszok, a kiránduló

családok, a baráti társaságok, a természetjárók. Akár egy környezetvédelemnek szentelt kihelyezett tanórát is össze lehet kötni egy jóízű bringázással. Végtelen lehetőséget látok az oktatásban, ahogy a turisztikában is. A másik nagy álmom egy régiót átfogó bringás úthálózat. Döngölt, murvás út végig a Sokorón, hogy a Bakonyon keresztül le lehessen tekerni a Balatonig. A pályákon edzhetne az utánpótlás is. Már toborozzuk a BMX-csapatot, eddig tizenöten jelentkeztek. Bízunk benne, hogy újra sikerül életet lehelni a hazai kerékpársportba, és sok tehetség fog kikerülni a srácaink közül is. De lehet a pálya ügyességi és kerékpárosversenyek bázisa is. A lényeg, hogy a természetben a mozgásra ösztönözzünk, és népszerűsítsük nemcsak a sportot, hanem magát a kerékpáros-közlekedést is.

- Ez egy szép történet arról, hogy született a lehetetlennek tűnő ötletből egy fantasztikus lehetőség. - Létrehoztuk az ország első aszfaltos pump-track pályáját a nyugati ár töredékéért. Kellett hozzá egy ügyes tervező, egy komfortzónából kilépni hajlandó kivitelező, egy partner önkormányzat, és néhány lelkes szervező, akik hajlandóak időt és energiát rászánni a mozgósításra, hogy aztán fiatalok és idősek százai tudják kedvenc időtöltésüket, a bringázást nyugati színvonalon művelni. Akik nélkül pedig mindez aligha vált volna valóra, az önzetlen helyi vállalkozások és magánszemélyek. Olyan emberektől is kaptunk anyagi hozzájárulást, akik nem ismertek bennünket, egyszerűen csak arra jártak és látták, hogy milyen boldogok a gyerekek. - Lát további közösségi erőt a folytatáshoz? - Rengeteg cég dolgozik, vállalkozó él Győrújbaráton. Szeretnénk megkeresni őket. Aki szülőként látja, hogy a gyermeke milyen szívesen kijár a pályára és jól érzi magát, szintén potenciális támogató. De említhetném a közösségi médiát vagy az adó egy százalékot is forrásként. Nyitottak vagyunk és szívesen fogadunk minden segítséget. Legutóbb például egy cég keresett meg bennünket, hogy felajánlja, kiépíti a pálya világítását. Akihez csak fordultam Győrújbaráton az elmúlt hónapokban, mindenütt tárt karokkal fogadtak. Néha elég volt csak kiírni az egyesület Facebook-oldalára, hogy épp mire van szükség és már csörgött is a telefon. Az egyik kanyarban az oldalfal alacsonyabbra sikerült, össze kellett raknunk egy palánkot. Százezer forint értékű faanyagot ajánlott fel hozzá egy helyi cég, egy asztalosüzem ellenszolgáltatás nélkül legyalulta, és egy újabb helyről érkezett festék a kezeléséhez. Kaptunk raklapokat, amiből tavasszal bútorok készülnek. Volt, aki csavarbehajtót, fűrészt adott, más egyszerűen beült a bobcatjébe és órákon át segített egyengetni a talajt. Úgy számolom, bő egymillió forinttal egészítette ki a költségvetést a felajánlott támogatás és munka. Az egyesületünk honlapján minden olyan szponzorunk szerepel, aki részt vett vagy hozzájárult a bringapálya és a

wallride létrehozásában, amit ezúton is köszönünk. - Mindenki ismeri a környéken a Török családot, és megbíznak önben. - Igaz, de a támogatás valahol mégiscsak két irányban működik. Mi is igyekeztünk segíteni a helyi közösséget és a jó ügyeket. Csak egy példa a sok közül a Csobolyó Néptáncegyüttes, amely a kezdetektől számíthatott ránk. De volt a stabil céges háttér mellett még egy nagy segítségem. A párom, Mónika, akivel sokat ötletelünk, hogy mit hogyan valósítsunk meg. - Ezt a bámulatos összefogást nyilván koordinálni is kellett. Honnan van manapság ideje erre egy ügyvezetőnek, aki mellesleg a megyei kereskedelmi és iparkamara etikai bizottságának elnöke, és akit tavaly a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az Év Vállalkozója díjjal ismert el? - A tereprendezés hetei alatt reggel hétkor kezdtem bent az irodában. Megbeszéltem a vezetőkkel a napi teendőket, aztán mentem az építkezésre. Amikor a szakik ebédszünetet tartottak, én is visszajöttem, hogy ellássam a teendőimet. Úgy gondolom, ha a cégstruktúra nélkülözhetővé teszi a felsővezetőt, értem ezalatt, hogy nem feltétlenül köti le napi nyolc-tíz óráját a vállalat irányítása, jó, ha van egy támogatandó célja, elképzelése a civil életben. Legyen az tudásátadás vagy bármi más. - Ebben jó példával jár elöl az édesapja is. - A cég irányításában 2014 óta nem tölt aktívan időt, annál tevékenyebb viszont a civil életben. A Baráti Hagyományőrző Egyesület vezetője, emellett gondozza és fáradhatatlanul gyarapítja a cégünk múzeumában megtekinthető gazdag, tematikus ipartörténeti eszközgyűjteményt, aminek minden darabját maga szerezte be.

a működtetést már annyira nem élvezem. Azt inkább ráhagyom a kollégákra, abban nem is vagyok jó. Addig szeretek dolgozni egy ötleten, amíg kitalálom, hogy lehet megvalósítani. Aztán valami újba fogok. Ez motivál és így meg sem unom, amit csinálok. - Ha jól értem, akadt már rá példa. - 2013-ig cégünk az eredeti profilnak megfelelően jellemzően alkatrészgyártással és fémmegmunkálással foglalkozott. Aztán elkezdtünk gondolkodni azon, merre léphetnénk tovább. Ekkor már rám hárult a vezetés, ezért érzem inkább magaménak, hogy kifejlesztettük a felületkezelést. A szaknyelven eloxálásnak nevezett eljárás során alumíniumfelületeket vonunk be kemény, kopásnak és korróziónak egyaránt ellenálló színtartó réteggel, méghozzá konzisztens minőségben. Pár évvel korábban került csak a képbe – egy osztrák ügyfelünk részéről igényként jelentkezett –, jóformán ismeretlenül vágtunk bele, mindenféle tapasztalat nélkül. Két évig tartott a fejlesztés, és 2015 márciusában beindult az új üzletág, amelyben a teljes munkafolyamat automatizált. Szigorú környezetvédelmi szabályozásnak kellett megfelelni a vegyi folyamatok miatt. Megszereztük a szükséges vízjogi létesítési és levegőtisztaság-védelmi engedélyeket és készítettünk egy környezetirányítási auditot. Ma már számos nemzetközi piaci lehetőségünk van nemcsak a gépipar, de a különösen nagy kihívásokat támasztó alumínium felületkezelési szolgáltatások terén is, mivel az általunk előállított minőség a jelenleg ismert legmagasabbak egyike. - Vagyis jöhet a további ötletelés?

- A beszélgetésünk elején azt mondta, szeret a nulláról indulni. Valamit kitalálni és megvalósítani. Ez a fajta innovatív gondolkodás a sikeres cég titka.

- Jó lenne kicsit eltérni a bérmunkavonaltól, esetleg bővíteni a szolgáltatások körét. Jó kiindulási alap lehet, hogy a következő éveket a két üzletág, a forgácsolás és a felületkezelés közeledése, együttműködése fogja meghatározni. Az foglalkoztat, hogy gyárthatnánk olyan piacképes terméket, amit a saját üzemünkben eloxálunk és mi is értékesítünk. Ki tudja: lehet, hogy épp a bringázással lesz kapcsolatos…

- Valóban, bár be kell vallanom, én inkább örök újító vagyok, aminek hátránya, hogy

Szerző: KG Fotó: Pomaranszky Luca fotói

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

ÉDESAPJUK NYOMDOK Az Alcufer Kft. 1990. március 30-án alakult meg. A társaság irányítását a cégalapító-tulajdonos Horváth Ferenc 1990-től 2005-ig végezte. Vezetése alatt a kisvállalkozás a magyar hulladékipar egyik legjelentősebb vállalkozásává vált. Az Alcufer-csoport hulladékbegyűjtéssel és -hasznosítással foglalkozó vállalatai – Alcufer Kft., MÉH Zrt., E-Elektra Zrt., Elektronikai Hulladékhasznosító Kft. – éves szinten 800 ezer tonnát meghaladó hulladék újrahasznosításáról gondoskodnak és több mint 750 dolgozónak biztosítanak folyamatos munkát. Az alapítótulajdonos elhunytát követően a vállalat irányítását két fia, Horváth Ferenc és Horváth Ernő vette át, akik korábban helyettes vezetőként dolgoztak a cégnél. A két cégvezető ritkán mutatkozik újságok oldalain.

KAIN A ZÖLDJÖVŐ FELÉ A KG kedvéért kivételt tettek. Mindaz, amit a munkáról, a hagyományokról és a közösségi felelősségvállalásról gondolnak, a képen látható. Mögöttük a falon, előttük az asztalon példaképük, édesapjuk képe. Környezetvédelmi díjak, oklevelek sokasága, újrahasznosító üzem makettje, a labdarúgókupák, érmek, emléktárgyak a jótékony támogatásokért mind-mind azt jelzik, a cég és vezetői elkötelezettek abban, hogy ne csak sikeres vállalkozást építsenek, de fenntartható, élhető közösségi zöldjövőt is. Ezt példázza a Győr, Gyirmót városrészében létesített Aranyhal Szabadidő Park és Sportcentrum is. A következő oldalakon olvasható interjúban ez a környezettudatos szemlélet figyelhető meg azokban a gondolatokban, amelyeket az Alcufer szakmai és környezetvédelmi igazgatója fogalmaz meg.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

HULLADÉKBÓL ÉPÜLŐ VILÁG „A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladékfeldolgozók a jövőt.” Az Alcufer neve és tevékenysége kikerülhetetlen, amikor a zöldjövőről beszélgetünk Magyarországon. A győri székhelyű cég 2004 óta ott van a legnagyobb árbevételt és adóteljesítményt felmutató 500 magyarországi vállalkozás között. Hulladékkereskedelemmel, -feldolgozással, -hasznosítással, veszélyeshulladék-kezeléssel és -szállítással foglalkoznak. Közel 40 városban vásárolják fel az évi több, mint 600 ezer tonna újrahasznosítható hulladékot, amelyből energia, vagy éppen újabb eszközök, berendezések, gépek születnek. A cégről, a cég tevékenységéről Csiszár Tamás környezetvédelmi és szakmai igazgatóval beszélgettünk.

AUTÓRONCSOK A KÖZTERÜLETEKEN, KI OLDJA MEG A PROBLÉMÁT?

Csiszár Tamás A környezetvédelmi és szakmai igazgató felelős az Alcufer Kft.-nél a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséért, a környezetbarát és biztonságos működéséért.

– Az Alcufer 30 éves cég, ebből ön 22 évet jól ismer, hiszen azóta ott dolgozik. Már az indulásnál kiemelten fontos volt a környezettudatosság, vagy akkoriban még ez nem volt a cégfilozófia szerves része? – Az alapítás idején a jogszabályok a veszélyes hulladékok kezelését, szállítását kötötték külön környezetvédelmi engedélyhez. Ám ahogyan haladt előre az idő, gyorsan bekerültek a szabályozási rendbe a nem veszélyes hulladékra, a települési hulladékra és a környezetre fokozottan veszélyes egyes hulladékáramokra (pl. hulladék olajok, elem, akkumulátorhulladék, kiselejtezett járművek, elektromos és elektronikai hulladékok stb.) vonatkozó külön-külön rendeletek. Nyilvánvaló, hogy a levegőbe, vízbe, talajba, felszíni vagy felszín alatti közegbe történő kibocsátások, valamint hulladékkibocsátás együttes csökkentése jelenti a környezetvédelmet. A cégfilozófia, „Az Alcufer, mint felelős hulladékgazda” már akkor is fontos volt, amikor a céghez kerültem. – Azért önök a roncsautó-újrahasznosítással megelőzték a jogszabályokat. – Győr MJV Önkormányzata 2003-ban keresett meg bennünket a közterületeken

hagyott roncsautók ügyével. Először elszállítottuk, őriztük, tároltuk őket. Amikor aztán úgy tűnt, ha valaki nem kezd velük valamit, akkor a város nyakán maradnak, megkezdődött az előírásoknak megfelelő feldolgozás. A 2003–2019 közötti időszakban több, mint 300 db győri közterületen hagyott jármű került elszállításra, aminek töredékét váltották ki tulajdonosok. 2005-től kezdődően az éves roncsautó-feldolgozás minden évben ezres nagyságrendű darabszámban és tonnában mérve is. Autóbontó és egyfajta roncsautó-újrahasznosítás már az Alcufer előtti időnkben is létezett. Az Alcufer az elsők között volt, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelő bontó-hulladékkezelő telephelyet létesített és regisztrált a közlekedési és regisztrált hatóságnál. – Az autók után aztán jött az elektronikai hulladék. – A közszolgáltatás keretében a lakosság a hulladékgyűjtő udvarokon konténerbe helyezheti a rossz számítógépet, telefont, hűtőgépet. Ám ennek meg kellett szervezni a további kezelését. Itt is mi léptünk színre. Az összes Győr környéki hulladékgyűjtő udvarból az Alcuferhez kerül az elektronikai hulladék, ezt előzetes válogatással különböző kategóriákra szétválogatjuk és továbbszállítjuk a megfelelő kezelőtelepre. A későbbi feldolgozás, hasznosítható összetevők kinyerése a fehérvárcsurgói shredderüzemünkben,

valamint az Alcufer-csoporthoz tartozó E-Elektra Zrt.-nél és Elektronikai Hulladékhaszniosító Kft.-nél történik – És a végén a hulladék eltűnik az Alcufernél? – Soha nem mi vagyunk a végállomás. Cégünk válogatást, előkezelést végez a fémtartalmú hulladékokon, illetve mindenféle újrahasznosítható hulladékon is. Tehát báláz, tömörít, darabol, bont, ollóz, darál. A fémek kohókba, öntödékbe kerülnek. A roncsautók feldolgozásánál a szárazra fektető berendezésekből lefejtett olaj a MOL-on keresztül újrafinomításra kerül. A fagyálló és a fékfolyadék sem tűnik el, hanem veszélyes hulladékként égetőbe szállítjuk termikus ártalmatlanításra. – Mi a környezetvédelmi igazgatónak a helye és a szerepe az Alcufer rendszerében? – Először is a jogszabályi megfelelőséget kell biztosítani, hiszen a hulladékgazdálkodási telephelyek elindításához, működéséhez számos engedély szükséges. A létesítést megelőzően le kell folytatni az előzetes környezeti vizsgálatot, majd amikor a telephely felépült, akkor jön sorban a telep, a hulladékgazdálkodási, vízjogi, üzletműködési, fémkereskedelmi engedély megszerzése. Működő telephelynél az engedélyekben foglalt előírások betartása mellett a hulladékgazdálkodást érintő feladatokkal kell foglalkozni, úgymint a veszélyes és nem hasznosítható hulladékok elszállítása megfelelő kezelőhöz, szemléken való részvétel, bevallások készítése, mert az egyébként mindig szem előtt tartott környezetvédelem még jobban az előtérbe került.

– Fémhulladék-gyűjtőként kezdte az Alcufer. A fémhulladékkal nem volt gond, mert bejött, megvolt a helye, pénzért vette az ember, pénzért értékesítette, de van olyan hulladék, aminek a kezelése nem ilyen egyszerű, mert pénzt kell fizetni az elhelyezéséért. – A munkánkban itt jöttek az érdekesebb dolgok. Például, amikor bejelentkeznek azbeszttartalmú palával a környezettudatos lakosok. Lebontanák az épületet és úgy találják, hogy azbeszttartalmú hullámpala van rajta, hol helyezhetik el? A lejárt szavatosságú gyógyszert, vegyszert hol adhatják le? Az Alcufer nem végártalmatlanító, de ezeknek a veszélyes hulladékoknak a kezelését is meg kellett oldanunk kezelőpartnerek bevonásával. – Ebben gondolom, komoly szerepe van a környezetvédelmi igazgatónak. – A kereskedelmi igazgató és a termékmenedzserek foglalkoznak a hasznosítható hulladékokkal, melyekre kereslet van, el lehet adni őket és pénzt hoznak. A környezetvédelmi igazgató költi a pénzt, tartja a kapcsolatot azokkal a partnerekkel, akik

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

„A MÚZEUMOK A MÚLTAT ŐRZIK MEG, A HULLADÉKFELDOLGOZÓK A JÖVŐT.” Ez a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének mottója, T. Ansons-t idézve. A hulladékok feldolgozásával, másodnyersanyagként termelésbe történő visszaforgatásával a hulladékgazdálkodók a jövőt szolgálják, csökkentik a természetes környezetből kinyert elsődleges alapanyagok felhasználását, ezzel megelőzve, hogy hulladékhegyeket hagyjunk magunk után.

pénzért kezelik a nem hasznosítható, illetve a veszélyes hulladékot, mint a lerakók, hulladékégetők, egyéb speciális hulladékkezelők.

MILYEN A KAPCSOLAT A MAGYARORSZÁGI AUTÓGYÁRTÓKKAL? – Az Alcufer mind a négy magyarországi autógyárral szerződéses kapcsolatban áll. Így az Audi Hungaria Zrt., a Magyar Suzuki Zrt, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és az Opel Szentgotthárd Kft. hulladékgazdálkodásában is részt veszünk. Partnereink igényeinek megfelelően a hasznosítható hulladékok (fém, papír, műanyag, fa) átvételét, konténerbiztosítással egybekötött elszállítását végezzük. A komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatás kiterjed az üzemen belüli hulladékgyűjtésre és -kezelésre is. – Debrecent is lassan megnézhetik maguknak a térképen. Jön a BMW. – Már megnéztük. Amikor bejelentik, hogy egy nagyobb beruházás létesül, akkor menni kell, körül kell nézni, mert aki nincs ott az elején, az lemarad, kimarad. Nagyon oda kell figyelni, hogy mikor, hol, mi létesül.

HULLADÉKKEZELÉS EGYETEMI SZINTEN – Úgy tudom, nem csupán megélik a jelent, de kutatják is a hulladékgazdálkodás jövőjét, együttműködnek egyetemekkel. – Haszongépjárművek előkezelésére, szétszerelésére, bontására, újrahasznosítására vonatkozó kutatás-fejlesztési programban közös konzorciumban dolgozunk a kecskeméti Neumann János Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A kutatás célja a hulladékká váló haszongépjárművek (a busz, teherautó,

egyéb nagyméretű szállítóeszközök) hatékonyabb feldolgozása, illetve energetikailag történő újrahasznosítása. – Legyünk egy kicsit lokálpatrióták, mi a helyzet a győri egyetemmel? – Együttműködés keretében folyamatosan fogadunk hallgatókat nyári gyakorlatra, illetve szakdolgozat-készítésre. Jelenlegi dolgozóink között többen is vannak a Széchenyi István Egyetem hallgatói közül, köztük olyanok is, akik diplomadolgozatukat is az Alcufer Kft.-nél készítették. A partnereinkhez kihelyezett minősített veszélyesáru-konténereket olyan gyártótól szerezzük be, aki a minősítést a Széchenyi István Egyetem Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumával végeztette. Terveink között szerepel a győri egyetemmel való kapcsolat bővítése a hulladékgazdálkodás területén is.

ZÖLD GONDOLKODÁS – Napjainkban nem lehet úgy elolvasni újságot, hírportált, hogy ne jelenne meg egy cikk arról, hogy ha nem kezdünk el még zöldebben dolgozni, még zöldebben gondolkodni, még zöldebben hulladékot gyűjteni, feldolgozni, akkor nagy bajba kerülünk. – A Föld népessége közelíti a 8 milliárdot. Minél több a lakos, annál több hulladék keletkezik. Az óceánokban úsznak a PET-palack-szigetek, az utak mentén, erdőszélen elhagyott hulladékok. Szükség van összefogásra, cselekedetekre. A szemléletformálás mellett több olyan önkéntes lakossági akció szükséges, mint a 2019-ben 8. alkalommal megrendezett „Te szedd” az elhagyott hulladék összegyűjtésére, vagy a 7. „Tiszai PET Kupa” a Tisza folyó és árterének hulladékoktól történő megtisztítására. – Az Alcuferen belül a környezetvédelem hogyan jelenik meg?

– Úgy, hogy a hulladékkezelési hierarchiát érvényesítjük. A hulladékkeletkezést megelőzni nem tudjuk, de törekszünk a lehető legnagyobb mértékű hasznosításra. Elsődleges az anyagában történő hasznosítás, ha ez nem lehetséges, jöhet az energetikai hasznosítás és csak a legvégén a lerakás. A környezetvédelmi fejlesztéseink mindig az úgynevezett problémás, többféle anyagból álló, közvetlenül nem hasznosítható hulladékok feldolgozását szolgálják, mint amilyen a roncsautó és az elektromos berendezések hulladéka is. Olyan technológiát, feldolgozó gépet vásárolunk, amely elősegíti ezeknek a hulladékoknak a hasznosítását. 2008 októberében 2,5 Mrd Ft-os beruházással valósítottuk meg Fehérvárcsurgón a shredderüzemet, mely évente 100 000 tonna kiselejtezett roncsautó, háztartási gép feldolgozására, a bennük lévő hasznosítható fém kinyerésére képes. 2012 novemberében ugyanezen a telephelyen szeparációs üzemet avattunk a kevert anyagáramok fémtartalmának kinyerése céljából. 2019-ben Szolnokon buszok és más nagyméretű járművek környezetbarát feldolgozására alkalmas haszongépjármű-bontó kezdte meg működését. Legújabb fejlesztésünket 10 hektáros győri telephelyünkön tervezzük megvalósítani, ahol a már meglévő technológiák (hidraulikus daraboló olló, brikettáló, bálázó, kábelfeldolgozó) kiegészülnek egy nagy teljesítményű automata válogatórendszerrel, amely fémkeverékek és ötvözetek anyagfajtákra történő szelektálását biztosítja mágneses leválasztó, röntgen- és lézertechnológia alkalmazásával. – Hulladékból is épülhet az új világ? – Igen, mert fenntarthatósági szempontból előnyös. További előny, ha gazdaságilag is megéri. – Megvan az a szemlélet, aki akkor is hajlandó zölden gondolkodni, amikor ő maga nem lát ebből hasznot, de azt mondja, hogy „a Föld nem a mienk, csak unokáinktól kaptuk kölcsön”. – Ez az egyik nagy hulladékos szlogen. Rá kell ébrednünk arra, hogy a jövő generációira gondolva, méltóképpen adjuk át utódainknak az elődeinktől örökölt természetes és mesterséges környezetünket. Tegyünk meg mindent a saját és utódaink jövőjéért. Szerző: KG Fotó: O. Jakócs Péter

ALTEO NYRT.:

A MEGÚJULÓ ENERGIÁK FELHASZNÁLÁSA NEM RONTHATJA A VERSENYKÉPESSÉGET

ifj. Chikán Attila

Az elmúlt 10–15 évben Magyarországon is megjelent az igény a vállalatok részéről a fenntartható energiaellátás alkalmazására, olyan módon, hogy az alternatív források bevonása ne rontsa a cégek versenyképességét. Ezzel párhuzamosan megtörtént az energiaellátás demokratizálódása is, vagyis a gazdasági szereplők már saját, egyedi rendszerekkel biztosíthatják energiaellátásukat. Alapvetően ez a két tényező generálta az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. létrejöttét – mondta el a társaság vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila. A 2008-ban alapított vállalat mára a hazai piac egyik meghatározó szereplőjévé vált. A mintegy 250 munkatársat foglalkoztató, tavaly több mint 25 és fél milliárd forintos éves forgalmat produkáló komplex energetikai szolgáltató üzleti aktivitása kiterjed a megújuló erőforrásokon is alapuló energiatermelésre, az energiakereskedelemre, valamint az ipari energiagazdálkodási szolgáltatások területére. Erőműivel és szolgáltatásaival a cég az ország számos pontján, többek között Győrben és Sopronban is jelen van. Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. energiatermeléssel, energiakereskedelemmel és a kiserőművek szabályozóközpontokba szervezésével is foglalkozik – kezdte a cég rövid bemutatását ifj. Chikán Attila vezérigazgató –, emellett széles szolgáltatási palettával rendelkezünk, amely lehetőséget ad partnereink komplex, egyedi igényeikre szabott energiastratégiájának kidolgozására és alkalmazására. Hosszú távú együttműködést alakítottunk ki egyebek mellett a MOL-lal, a BorsodChemmel, a Heinekennel, de partnerei vagyunk a győri Audi Hungariának is: tartalék hőellátás-biztosítási szolgáltatást nyújtunk a legnagyobb autóipari vállalatnak.

Az egykori ÉDÁSZ-telephely területén lévő erőművet alakítottuk át Győrben, az így létrejött létesítmény elsősorban szabályozóközponti és hőtermelési szolgáltatást végez. A létesítmény a hőtermeléssel párhuzamosan, a kapcsolt technológia alkalmazásával, villamos energiát is termel. Úgy tűnik, a Földnek a megújuló energiák felhasználására lenne szüksége. De milyen igényeket fogalmaznak meg a piaci szereplők és milyen válaszokat tud adni egy felelős energiaszolgáltató? – kérdeztük az ALTEO vezérigazgatóját. A felelősen gondolkodó társadalmakban és a felelős vállalatok körében is megjelent az igény az alternatív, megújuló energiák felhasználására, ám ez a váltás nem történhet ésszerűtlenül. A klímavédelem nemes cél, de megvalósítása nem róhat a piac szereplőire irreálisan nagy terheket, nem ronthatja a cégek versenyképességét. A másik fontos kritérium, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása nem veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. Sem az ipari, sem a privát fogyasztókat nem tehetjük ki azoknak az ingadozásoknak,

Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. 2019-ben 25,573 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el, 37 százalékkal többet, mint az előző évben. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült, nem auditált eredménykimutatás szerint a konszolidált EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 110 százalékkal 3,78 milliárd forintra nőtt. Ez elsősorban az energiatermelési (piaci) és a kiskereskedelmi szegmensek dinamikus növekedésének, valamint az ALTEO tulajdonába került, Bőny térségben található 25 megawattos szélerőműpark belépésének köszönhető. A társaságcsoport működési eredménye 59 százalékkal nőtt az előző évihez képest, 1,653 milliárd forintra. Az ALTEO 2019 március végén sikeres, zártkörű tőkeemelést hajtott végre 2 milliárd forint értékben, valamint a növekedési célokkal összhangban júniusban további 1,7 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki részben a lejáró kötvények refinanszírozása céljából. Végül októberben egy 8,8 milliárd forintos kötvénykibocsátásra is sor került, amellyel a társaság jelentősen növelni tudta adósságállományának lejárati idejét, alkalmazkodva az energiaszektorban jellemző megtérülési időtávhoz.

amelyek a természeti erőket jellemzik. Az utóbbi években tapasztalt technológiai fejlődésnek köszönhetően már adott a lehetőség, hogy a szabályozói központok segítségével, a hagyományos és a megújuló energiaforrások kombinálásával a gazdaságossági és a környezetvédelmi szempontoknak egyaránt megfelelő energiaellátást biztosítsunk az ipari szereplőknek. Ezek szerint a különböző energiaforrások kombinációjában látja a megoldást? Meggyőződésem, hogy ma Magyarországon az ipari felhasználók nagy részének földgázból és megújuló energiaforrásokból álló energiaportfólióra van szüksége ahhoz, hogy a gazdaságosság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság követelményei is érvényesülhessenek. A földgázzal megtermelt energia nagy előnye, hogy rugalmasan használható, a csúcsigényekhez és az alacsonyabb ellátási szintet igénylő periódusokhoz is képes igazodni. Ez egyelőre nem mondható el az önmagukban álló alternatív forrásokról.

Elkészült az országos klímavédelmi program is. Kikérték a programalkotók az önök és az önökhöz hasonló szolgáltatók szakmai véleményét? Ebben a kérdésben volt alkalmuk kifejteni a véleményüket a szakmai szervezeteknek, megtörténtek a szükséges egyeztetések. Én magam dicséretesnek tartom, hogy kormányzati eszközökkel is igyekeznek ösztönözni a megújuló energiafelhasználás elterjedését. Ugyanakkor a most napvilágot látott elképzelések szerint az elfogadott stratégia szinte kizárólag a napenergia hasznosítására, a naperőművek telepítésére koncentrál a villamos energia terén. Több szakemberrel együtt azt gondolom, érdemes lenne a technológiai diverzifikációt erősíteni, kihasználni a más megújuló forrásokban lévő potenciált. És persze, hangsúlyoznám, az alternatív energiák hatékony alkalmazásának továbbra is feltétele lesz a szabályozóképesség fenntartása. De a stratégia jó kiindulási pont, ezen az úton érdemes elindulni. Hogyan illeszkedik a stratégiába az atomenergia felhasználása? Az atomenergia, bár felhasználása klímavédő módszer, nem minősül megújuló energiaforrásnak. Ha most bezárnák az atomerőműveket, elszabadulna a szén-dioxid-pokol. Az egyik legfontosabb klímavédelmi cél a CO2-kibocsátás nullára csökkentése, ehhez képest pedig másodlagos kérdés, hogy működnek-e atomerőművek. Kimondhatjuk, a világgazdaság energiaszükségletét tisztán megújuló forrásokból ma nem lehet kielégíteni. Ugyanakkor a technológia rohamos fejlődése hozhat ebben változást, 20–30 év múlva akár reális lehetőség is lehet a csak megújuló energiára épülő ellátás. Önök is látnak a naperőművek elterjedésében üzleti lehetőséget? Az ALTEO jelenleg is használ megújuló forrásokat – a megújuló energiát hasznosító portfóliónk kapacitása már eléri az 55 megawattot –, a földgáz mellett a nap, a szél és a víz erejével is termelünk energiát, emellett depóniagázt is hasznosítunk. Felkészültünk a naperőművek építésében rejlő lehetőségek kihasználására is, illetve már van is benne gyakorlatunk, így amennyiben az ilyen jellegű beruházások a továbbiakban is megfelelő megtérülést ígérnek, biztosan építünk majd még ilyen létesítményeket saját magunk vagy partnereink részére. Milyen egyéb fejlesztési terveik vannak a jövőt illetően? Társaságunk egyik fontos jellemzője, hogy beruházásait nemcsak a megrendelők pénzéből, hanem igény szerint saját források hozzáadásából is finanszírozza, vagyis közös a kockázatvállalás és folyamatos az aktív tőkebefektetés. Erőműveket működtetünk és az energiafelhasználáshoz kapcsolódó vállalati szolgáltatásokat nyújtunk. Ahogyan már korábban említettem, a technológiai fejlődés lehetővé tette a közép- és nagyvállalatok számára, hogy saját energiastratégiát alakítsanak ki, ebben a szegmensben további jelentős növekedési potenciált látunk. Célunk, hogy minden évben legalább egy új nagyvállalati partnernek nyújthassunk szolgáltatásokat. Növekedést tervezünk a vállalat méretében, a piaci részesedésben és jövedelmezőségben egyaránt.

Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. tiszaújvárosi (fent), illetve győri (lent) erőműve

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Szerző: Ozsvárt Tamás

Védjük a környezetet, kerüljünk harmóniába önmagunkkal

CÉLTUDATOS VENDÉGEK A SZÉPSÉGIPARBAN

London Salon International. A világ fodrászainak egyik legfontosabb találkozója, ahol Gyergyovits Zsolt állandó résztvevő

Gyergyovits Zsolt mesterfodrász a külső, belső megújulásért

Gyergyovits Zsolt 23 éve hódol szenvedélyének, a fodrászatnak. A szakember iskoláját és gyakorlati éveit is a megyében, illetve a fővárosban töltötte. Több külföldi tanulmányúton vett részt, Bologna és Párizs után, Londonba évről évre vis�szatér. „A szépségipar folyamatosan változik, ha szeretnénk követni az aktuális trendeket, nem ülhetünk a babérjainkon. Mi is érzékeljük, vendégeink egyre céltudatosabbak, tudják mit akarnak, az igényeiket próbáljuk a legmagasabb színvonalon kiszolgálni” – kezdi a mesterfodrász. Folyamatosan képzi magát, szakmai fórumokon, szemináriumokon vesz részt, rendszeresen Londonba utazik, hogy ott ismerkedjék a nemzetközi trendekkel, köztük a Vidal Sassoon iskola módszereivel. Az inspiráció mellett azt vizsgálja, a világ stílusirányzatai miképp ültethetőek át a hazai gyakorlatba: innováció, tudásátadás, környezettudatosság, ezek mentén építette fel karrierjét és vállalkozását. Szülővárosában, Mosonmagyaróváron 1998-ban nyitotta meg első hajszalonját. Többszöri költözés, majd átépítés után most már egy nyolcvan négyzetméteres üzletben várja vendégeit. Azzal a küldetéstudattal működteti vállalkozását, illetve az azóta megalapított akadémiáját, hogy az itthon és külföldön megszerzett tudását helyben kamatoztassa, a jelentkezőknek folyamatosan tart szakmai képzéseket, fodrászoknak bemutatókat, illetve továbbképzéseket. A feng shui elvek alapján berendezett szalon maga a nyugalom szigete, a harmóniát tükrözi. Belépve úgy érezzük, a legjobb helyen tölthetjük megérdemelt énidőnket, helyükre kerülnek a hétköznapi élet gondjai. Zsolt és csapata jó érzékkel talált rá a klasszikus zene legnagyobb mesterműveire, Mozart, Bach vagy épp Vivaldi halhatatlan muzsikájára alkotni – nos, ez egy zeneterápiával is felér! “Igyekszem összhangot kialakítani a vendégeimmel, ha külsőnkben

A mosonmagyaróvári születésű Gyergyovits Zsolt mesterfodrász, a Gyergyovits Hajszalon alapítója és vezetője 1996-ban végzett a győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskolában. Gyakorlati idejét szülővárosában, illetve Budapesten töltötte, majd mestervizsgát a kisalföldi megyeszékhelyen tett. Sikeres pályáját a Schwarzkopf cég oktatócsapat szárnyai alatt kezdte meg. Sokat köszönhet mestereinek, Szivropolusz Tibor és Oravecz Mihály akkori vezető fodrászoknak. A profi szalonmunkák mellett az oktatást és a színpadi show megjelenéseket is elsajátíthatta a hazai mesterektől. A külföldi tanulmányutak meghatározzák szakmai fejlődését, ott ismerkedik a hajvágó-akadémiák legújabb módszereivel. A környezettudatos gondolkodást az egyénen keresztül közelíti meg, vallja, ha külsőnkben megújulunk, belsőnkben, közérzetünkben is harmonikusak leszünk. megújulunk, t u l a j d o n ké p p e n újjászületünk, ezáltal belső békénk is helyreáll. Arra törekszünk, hogy a vendég a legmesszebbmenőkig elégedett legyen szolgáltatásainkkal, mert akkor magabiztos lesz, és az ehhez párosuló határozott fellépés egyenes út a biztos sikerhez” – vallja Gyergyovits Zsolt. A környezetvédelem fontosságát az egyénre gyakorolt hatásban látja, így elsősorban ezen keresztül közelíti meg századunk legnagyobb kihívását. “Ha harmóniában élünk önmagunkkal, az kihat a környezetünkre is. Szolgáltatásaink része a reiki, a kézrátételes regenerálás, amely a testet, lelket, szellemet egyaránt erősíti. Mindennapjaink során rengeteg külső, káros sugárzás, elektroszmog ér bennünket, e jótékony módszer segítségével vendégünk energiatestét, leginkább a fején keresztül, reiki energiával megtisztítjuk, ami elvezeti a tisztább gondolkodáshoz, ezáltal stresszmentessé, nyugodtabbá válik. A módszernek emellett fájdalomcsillapító hatása is van.” A szalon fodrászati termékei a lehetőségekhez mérten ammónia- és parabénmentesek, biokozmetikumokat használnak festéskor és színezéskor is. „Ezekkel nem roncsoljuk, hanem építjük a hajat, mely élettel, fénnyel telik meg. Az mindenki számára egyértelmű, ahogy bőrünk, úgy hajszálaink is felvevő felületet képeznek, ezen termékekkel elkerüljük, hogy még több méreganyag szívódjon fel a testben.” A környezetvédelemért a nagy kiszerelésű hajápolók használatával tesznek, melyek nemcsak magasabb minőséget képviselnek, de hatékonyabbak is, kevesebb fogy belőlük, így csökken a műanyag-felhasználás is. Egy szépségszalonban érthető módon rengeteg vizet használnak. Az üzlet csapjaiba szerelt szűrőkkel a vízfelhasználást is szabályozzák.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

„Törölközőink, beterítő kendőink olyan anyagokból készülnek, melyeket könnyen lehet fertőtleníteni, ez fő szempont a fodrászatban, nem beszélve arról, hogy ezen textíliák sokkal kellemesebb érzetet keltenek a bőrön, mint a műanyagból készült termékek.” Gyergyovits Zsolt a szépítés, szalonvezetés, az oktatás mellett több mint húsz éve tanfolyamokon, előadásokon és szakmai bemutatókon, illetve hazai és nemzetközi színpadi produkciókban, valamint hajshow-kban vesz részt. Dolgozott a Stella sztárcsapat tagjaként, képviselte a Moser céget egy hároméves projektben, illetve magyarként a Brelil fodrászkelléket gyártó vállalatot egy 2010-es horvátországi világtalálkozón. Állandó résztvevője volt a fővárosi Haj és Stílus Konty Show-nak, szintén Budapesten a Beauty kiállításon mutatta be A hajforma felszabadító ereje című önálló, kétnapos programját. Részt vett a Tökéletesen hajvágás világnapja alkalmából megrendezett fodrász-flashmobokon is. A győri Szakmák harmóniája című verseny zsűrijébe 2011-ben kapott meghívást. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara innováció és oktatás témában kiírt pályázatával elhozhatta a 3. helyezettnek járó Ikarosz díjat. A megyei kamarai rendezvényen, a Nők a gazdaságban ma és itt című programon üzleti stílus tanácsadásaival segítette a hölgyeket. A Gyergyovits Hajszalon 2017-ben elnyerte a megyei kamara által ajánlott vállalkozás címet. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor

Hisznek a színvonalban, a rugalmasságban, a minőségi szolgáltatásokban

FULLENERGY TÖLTŐÁLLOM A színvonalban és a rugalmasságban hisznek a Full-Sopron Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezetői, akiket a cégalapító halála kényszerített bele a generációváltásba. Nem vesztettek ügyfelet, sőt, a folyamatosság megtartása mellett frissülni is képes volt a vállalkozás.

Csapó Péter

Az üzemanyag-kereskedelemre 1997-ben alakult Full-Sopron Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a soproni Somfalvi úti telephelyen kezdte meg működését, majd Kapuváron, az Ipartelepi úton is nyitott egy töltőállomást. Ma már a soproni, Bánfalvi úti objektummal kiegészülve sokkal többet nyújtanak, mint az egyszerű benzinkutak. Csapó Péter ügyvezetővel a fejlődés mérföldköveit elevenítettük fel. – Lépésről lépésre fejlődött a cég, ma már valóban többfajta szolgáltatást nyújtunk, de az elsődleges most is az üzemanyag-kereskedelem. A benzinkutak általános forgalma mellett szerződéses partnereinknek, elsősorban a fuvarozóknak és a mezőgazdaságban érdekelt ügyfeleinknek saját járműveinkkel házhoz is visszük az üzemanyagot. Saját hálózatot építettünk ki. A hangsúlyt pedig mindvégig a színvonalra és a rugalmasságra helyeztük. A magas minőségű üzemanyagot kizárólag Ausztriából, a schwechati finomítóból vásároljuk. Ezen a piacon nagy a konkurencia, de a gyorsaságunk és a vevői igényekhez való alkalmazkodásunk nagy előny a multikkal szemben. Mi a kisebb mennyiségben rendelő ügyfelet ugyanúgy kiszolgáljuk, mint aki nagy tételben vásárol. Ráadásul nagyon gyorsan, rugalmasan – foglalja össze a lényeget Csapó Péter. A cégalapító Bognár Csaba a kezdetektől a színvonalra épített, s mindig többen gondolkodott, mint egyszerű benzinkút. A Bánfalvi úti töltőállomás megnyitásakor már mindenki számára jól látszott az irány. Az igényesen kialakított telephely olyan egyedülálló pluszokat adott, mint például a vármegye épületeit bemutató makettpark. A nyolcszáz négyzetméter alapterületű park több mint harminc történelmi épületet mutat be. Gazdagította a várost, igazi turistalátványosságot teremtett. Bognár Csaba tele volt tervekkel, ám a váratlan betegség 2018-ban közbeszólt. Halála után gyermekei, Csaba és Annamária örökölték a negyvennyolc alkalmazottnak is megélhetést biztosító vállalkozást. – A generációváltást az alapító elvesztése kényszerítette ki. Bár az örökösök ismerték a céget, más irányú elkötelezettségeik is voltak, ezért úgy döntöttek, hármas ügyvezetői formában

MÁSOK: TELE ENERGIÁVAL működtetik tovább a vállalkozást. Én korábban egy veszkényi fémipari üzemet vezettem, a tapasztalataim és a régi barátságunk okán kaptam a felkérést és a bizalmat. Ifj. Bognár Csaba mellett 2019-től jómagam is ügyvezető lettem a vállalkozásban, ugyanúgy, mint Vasi Csaba, aki már előzőleg is a cég egyik ügyvezetője volt. Ma már elmondhatjuk, hogy a cég nem sínylette meg a változásokat, a személyzet is profin végezte a dolgát az átállás időszakában, az új tulajdonosok pedig továbbviszik azt a szemléletet, amit örököltek – mondja Csapó Péter. Az eredményeket látva az is nyilvánvaló, a Full-Sopron kft. új vezetése a folyamatosság megtartása mellett frissülést is hozott a cég működésébe. 2019 a fejlesztések éve volt náluk; látványos felújítások történtek a telephelyeken, fejlesztették az informatikai rendszerüket és újabb szolgáltatásokkal egészült ki a vállalkozás. – Most már ki lehet mondani: a generációváltás zökkenőmentes volt, sikeres évet zártunk – összegez Csapó Péter, aki vezetőtársaival együtt ezek után a jövőre koncentrál. – Az üzemanyagpiacon folyamatos a változás. A 95-ös benzin E5-ösről E10-esre váltását például hatalmas kampány előzte meg, minden járműtulajdonos erről beszélt és sokan féltették is korosabb autóikat a magasabb arányú bioetanolt tartalmazó üzemanyagtól. Mi erre úgy reagáltunk, hogy bevezettük a 98-as Super+ üzemanyagot állomásainkon, ami továbbra is öt százalékban tartalmaz bioetanolt. Felkészült munkatársaink mindenhol tájékoztatják ügyfeleinket a változásokról és a lehetőségekről is, így a vevő választhat, a döntés az övé. A jövő másik nagy feladatát

az adja majd, hogy folyamatosan nő az elektromos autók aránya – bár régiónkban közel sem annyira, hogy emiatt nagyobb átalakításon kellene törni a fejünket –, a trend elindult, s ki tudja, hova vezet. Megjegyzem, szállítópartnereink, a mezőgazdaságból élők, a fuvarosok még jó ideig üzemanyagot fognak vásárolni, mi azért készülünk a jövőre. A várható változások egyelőre a szemléletünket változtatták meg annyiban, hogy továbbra sem elégszünk meg az egyszerű benzinkút nyújtotta tartalommal. A Fullenergy inkább töltőállomás, egyre szélesebb körű szolgáltatáscsomaggal. Olyan állomásokat alakítottunk ki, ahol a tankolás mellett megpihenni, bevásárolni is lehet. Büfé és shop, valamint autómosó mindegyik telephelyünkön működik. A Sopronban népszerű Esszencia kávéházat bérlő működteti, mellette mini golfpálya és kozmetikai szalon is marasztalja az utazókat. Itt már az elektromos töltőállomás is kiépült. Kapuváron kamionmosó és egy éjjel-nappal nyitva tartó, alapvető élelmiszereket árusító kisbolt is üzemel. A mai rohanó világban úgy gondoljuk, azzal szolgáljuk a legjobban ügyfeleinket, ha egy helyen többféle szolgáltatást is elérhetnek. Amiből pedig nem engedünk, az a minőség és a rugalmasság. Mi hiszünk a vonzó, a hétköznapi életet megkönnyítő szolgáltatásokban, a jó kommunikációban, a segítőkész kiszolgálásban, a minél szélesebb alapokon álló portfólióban. Mi tele vagyunk energiával! – zárta Csapó Péter, a Full-Sopron Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Szerző: Nagy Márta

JÁRJÁL KISEBB „ÖKOLÁBON”, SPÓROLHATSZ VELE! Az erősödő klímapolitikai nyomás, illetve a környezetért tett felelősségvállalás miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a vállalatok részéről az ökológiai lábnyomuk csökkentésére. De vajon tudjuk-e pontosan, hogy ez a népszerű kifejezés milyen mutatót takar? Dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem docense segít eligazodni, ráadásul cikkünkből az is kiderül, ingyenes lehetőséggel élhetnek az optimalizálásra kész vállalkozók.

Az ökológiai lábnyom elemzés egy olyan számítási eszköz, amely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség, vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve (Wackernagel-Rees, 2001). Alapkoncepciója szerint összeveti a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat (biológiai kapacitást) a fogyasztás földterületben kifejezett nagyságával.

„Ez egy gazdasági mutató: amit pénzben ki lehet fejezni, azt ökológiai lábnyomban is. Ahogy azt mondom, hogy valaminek van ára, úgy azt is meg tudom mondani, hogy mekkora földterületen állítják elő. És ahogy a különböző pénznemeknek létezik árfolyama, a földek tekintetében is alkalmazunk átváltásokat, hiszen nem mindegy, hogy egy magyarországi szántóterületről beszélünk, vagy egy szaharai sivatagos részről, esetleg erdőről vagy legelőről van szó” – magyarázza dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszékének vezetője, és rögtön egy tévhitet is megcáfol. Sokan azt gondolják ugyanis, hogy

a számításnak van természettudományos alapja, azonban az csak minimális. Az ökológiai lábnyom számítás egyetlen célja, hogy tudjuk, hol a növekedés felső határa. „A mérőszámmal össze tudom hasonlítani, hogy egy vállalatnak mekkora a rendelkezésre álló területe és mennyi az, amit elhasznál belőle. Ez egy izgalmas lehetőség, amivel meghatározhatjuk, hogy érdemes-e fizikai értelemben növekednie” – fejtegeti tovább a fogalom jelentőségét. Az ökolábnyomot elsősorban az energiafelhasználás, a közlekedés, a felhasznált anyagok egy része és a dolgozói fogyasztás alapján számolják. Ezen belül is kiemelkedő az energiafogyasztás, valamint a közlekedés és a szállítás. Gyakorlatilag bárminek ki lehet számolni az ökológiai lábnyomát, de szakmai alapja

csak abban az esetben felmutatható, ha valamilyen elkülönült egységben gondolkodunk. Például érdemes kontinensnyi országok ökológiai lábnyomát kiszámolni, egy város ökológiai lábnyoma viszont nehezen értelmezhető, mert egy település nem önfenntartó. Ez esetben a térséggel együtt hatékonyabb a számítás. Győrre és vonzáskörzetére forrás híján egyelőre nem készült ilyen jellegű kalkuláció. Ha pedig a vállalkozásokat nézzük: nagyon kicsiben értelmezhetetlen, tehát a mikrovállalkozások esetében nem ez a megfelelő mutató a fogyasztás mérséklésére. A kis- és közepes vállalkozásoknál viszont már jelentkezik gyakorlati haszna, ha elvégzik az erre vonatkozó számításokat, majd meg is keresik a javítási lehetőségeket. Dr. Szigeti Cecília tapasztalatai szerint a legjobb optimalizálási mód az energiafelhasználás terén jelentkezhet, illetve a szállítási utak racionalizálásával. Gyakran egészen egyszerű megoldásokra kell gondolni, már az szebb számot eredményezhet például, ha a munkatársak telekocsival járnak dolgozni. A különböző iparágakban tevékenykedő cégeket viszont nem érdemes összehasonlítani.

árut mozgató szállítmányozási cégnek biztosan jelentős marad hasonló feltételekkel is az ökológiai lábnyoma. Minden vállalat megtalálhatja azonban a maga javítási lehetőségeit, ám egészen extrém optimalizálásokra is láthatunk példát, ha a kérdést nem összetetten vizsgáljuk. Az egyetemi docens találkozott már olyan vállalatvezetővel is, aki olyan alacsonyra vette le az irodai fűtést, hogy dideregtek a dolgozók. Ahogy valószínűleg az sem a legjobb megoldás, ha nagyon minimális területre zsúfolják össze a munkatársa-

„Egy olyan könyvelőirodában, ahol energiatakarékos laptopokkal, egy jól szigetelt irodaházban LED-es világítással dolgoznak, minimális az ökológiai lábnyom. Ha a munkatársak saját konyhában melegítik az otthonról hozott ételt, biztosítanak számukra kerékpártárolót, és ösztönzik őket, hogy részt vegyenek egy szemétszedős kampányban, még kisebb lesz a lábnyom” – hoz példát az ökolábnyom szempontjából optimális lehetőségre. Ezzel szemben egy nagy távokon

kat, csak hogy egy épületet kivonhassanak a forgalomból. Jó alkalmazkodás lehet viszont, ha egy irodaházban mobil munkahelyeket alakítanak ki, s ha a kollégák csak egy része dolgozik bent, elegendő egy emeleten világítani, fűteni. Az ökológiai túllövés napja környékén – amely tavaly július 29-én következett be, amikor is globálisan hét hónap alatt elfogyasztottuk az egyéves szükségleteinket biztosító, rendelkezésünkre álló természeti erőforráskészleteket – számos

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

további téves megközelítés jelenik meg a médiában az ökológiai lábnyommal kapcsolatban. Ilyen például a vízfogyasztás, illetve a szelektív hulladékgyűjtés kérdése – egyik sem szerepel ebben a koncepcióban. A fenntarthatóság egyik központi témakörével viszonylag kevesen foglalkoznak Magyarországon. A közel tucatnyi szakember egyike dr. Szigeti Cecília, aki 2007 óta dolgozik a mutatóval. A hazai kutatók együttműködéséből azóta számos előrelépés született, ilyen a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető kalkulátor is, amely a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen dr. Radácsi László vezetésével indult kutatás keretében jött létre, megvalósítója pedig a Széchenyi István Egyetem doktorandusza, Szennay Áron, aki dr. Szigeti Cecília segítségével írja a disszertációját. A mindenki számára regisztrációval elérhető ökolábnyom-kalkulátor egyelőre nem piaci termék. Nagyjából fél óra alatt kitölthető, és igény esetén a szakemberek az eredmény elemzését is elvégzik, szintén ingyenesen. A nonprofit termékkel teljes egészében nem mérhető fel egy vállalat ökológiai lábnyoma, mert az anyagfelhasználást nem veszi figyelembe a rendszer, ám a kezdeti lépések ennek segítségével is megtehetők a fenntarthatóbb fejlődés felé. Végül dr. Szigeti Cecília azt is elmondja, egyre több az innovatív, rugalmas vállalat, annál is inkább, mert általában az ökolábnyom csökkentése megtakarításokkal jár. Sokan gondolkodnak a zöld iroda megvalósításokban, és ahogy láttuk, ehhez egészen kis lépések is hozzájárulhatnak. Szerző: Zoljánszky Alexandra

Mindennapjaink harca egy élhetőbb jelenért és jövőért

TUDATOSAN, BOLDOGAN, MŰANYAGMENTESEN Mint sok minden mást, a környezetvédelem melletti elkötelezettségünket is otthonról hozzuk, kicsi korunkban megtanuljuk, hogy ne szemeteljünk, óvjuk, védjük bolygónkat. Ezt a tudást hozta magával Venczel-Kovács Zoltán is, a Győri Nemzeti Színház közkedvelt művésze. „Engem is így neveltek, ezt a példát adom át 5 éves Zalán fiamnak.” A színész-énekes már idejét sem tudja, olyan régóta gyűjti és válogatja szét a háztartási hulladékot. Jó úton halad, a Greenpeace 2018-as kampánya óta tudatosan mond nemet az egyszer használatos műanyagokra.

Venczel-Kovács Zoltán küldetésének tartja a környezetvédelmet

Szerda reggel 8 óra. Miután mindketten szigorú rendszerben éljük mindennapjainkat, Zolival nem igen találtunk más szabad időpontot. Szülői kötelességünknek eleget téve, gyermekeink addigra már óvodában, iskolában okosodnak, így félúton, Nádorváros egyik legforgalmasabb cukrászdájába beszéljük meg a napindító találkozót. A népszerű hely épp akkor nyit ki, a hűtőpultok már telve finomságokkal, a kis hölgy sorra főzi a teákat, készíti az életmentő kávékat. Mi is rendelünk belőle egy-egy csészével. Zoli éberségén a reggeli időpont sem fog ki, rutinos, kérésének megfelelően érkezik is egy pohárral, míg én balga „csak” vizet kértem, meg is kapom egyszer használatos műanyag palackban. Jó kezdés. Beszélgetőpartnerem régóta gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot. Ez soha nem esett nehezére, hiszen Győr azon városok egyike, mely sokat tett és tesz a környezetvédelemért, minden adott ahhoz, hogy ezzel az ingyenes lehetőséggel éljen is a honpolgár. A városrészekben kellő számú sziget áll rendelkezésre, hogy az ott élők különválogatva, a megfelelő tárolókba helyezzék el a hulladékot, bár ezt sokaknak még mindig nem sikerül maradéktalanul teljesíteniük. „A XXI. század vívmányainak köszönhetően ma már nagyon kevés papírt használunk, észszerűen nyomtatunk, minden adat, információ, dokumentum visszakereshető az okostelefonunkban. Ugyanakkor látva a hetente felhalmozódó mennyiséget, egyértelművé vált, hogy rengeteg egyszer használatos műanyagot használunk.” Zoli életében a fordulópontot a Greenpeace 2018-as nagy sikerű akciója hozta. A legnagyobb közösségi oldal dobta fel a környezetvédelmi szervezet „műanyagmentes július” elnevezésű kampányát, hogy egy hónapon keresztül ne használjunk egyszer használatos műanyagot. Az akcióról akkor hallott először, ismerkedett a témával, rájött, hogy ez neki való, olyan igazán zolis feladat. A Greenpeace egyből reagált is erre, felvette vele a kapcsolatot, jótanácsokkal látta el, segítette abban, hogy minél sikeresebben tudja teljesíteni a kihívást. „A kampány a lehető legjobbkor jött, meggyőződésem volt, hogy ezt meg tudom csinálni. Júliusban csak kétszer vettem egyszer használatos műanyagot, „büntetésből” mindannyiszor 1000

forintot utaltam át a szervezetnek.” Azon a nyáron Zoli már ennek tükrében hirdette meg a Tartalmas tábort. Nagy öröm volt számára, hogy ebben a szülők és a gyermekek is együttműködőek voltak, így a művésztáborban már 2018-ban nem használtak műanyag poharakat, evőeszközöket és szívószálakat sem. Sokszor mi, felnőttek is tanulhatunk gyermekeinktől. Gondoljunk csak bele, alapvető már egészen kicsi koruk óta, hogy mindig legyen innivaló a táskájukban. Ivópohár vagy kulacs nélkül nincs játszótér, bölcsőde vagy óvoda, de az iskolában is követelmény, hogy a tanulónál legyen mindig víz a palackban, amit aztán utána tud tölteni. Győrött mindenhol kitűnő minőségű az ivóvíz, így e tekintetben nincs nehéz dolgunk. „2018 júliusa óta nem vet-

Ezt helyettesíti a könnyen és aránylag olcsón beszerezhető kis zsák, amibe zöldséget, gyümölcsöt pakolhatunk. De megvenni sem kell, ha van otthon elnyúlt póló, lyukas nadrág vagy rossz függöny. Ezekből gyorsan és egyszerűen varrhatunk kis zsákokat, ezekbe rakja ő is a zöldséget és a gyümölcsöt, autójában mindig van vászontáska, vagy többször használható, strapabíró szatyor. Zoli tavaly is csatlakozott a Greenpeace nyári kampányához, mostanra nemcsak a PET-palackoktól szabadult meg, hanem tudatosan próbálja kerülni a műanyag csomagolású élelmiszereket, ami valljuk meg, nem is olyan egyszerű feladat. „Át kell programozni az agyat, a tudatosság ugyanis állandó készenlétet igényel” – mondja. Ugyanakkor jó hír, hogy ugyanaz

Át kell programozni az agyat, a tudatosság ” ugyanis állandó készenlétet igényel.” tem PET-palackos ásványvizet és üdítőt. Bárhova megyek, nálam van a kulacsom, a példa ragadós, színész kollégáim közül többen tesznek már így.” Tágabb környezetünkben is tapasztalható már a változás. Venczel-Kovács Zoltán megemlíti a város egyik legsikeresebb rendezvényét, a Győrkőcfesztivált, ahol soha sem ütközött ellenállásba, amikor a nyári nagy melegben magának, vagy épp Zalán fiának kért a helyszínen friss vizet a kulacsba. Arról nem is beszélve, hogy ma már egy étteremtulajdonos nem mondhatja azt, hogy nem szolgál fel csapvizet! Viszont az előtt értetlenül áll, miért éreznek olthatatlan vágyat a vendéglősök, hogy a szörpökbe mindig kerüljön az egyszer használatos szívószálakból. Nem sokáig, ezek használatát ugyanis az unió 2021-től betiltotta. Évente csak a hazai vendéglátóhelyeken annyi szívószálat használunk el, amen�nyivel két és félszer körbe lehetne érni a Földet. Ezt ma már az 5 éves Zalán is tudja, így enélkül is boldogan issza kulacsából a málnaszörpöt. „A környezettudatos vásárlást kezdjük kis lépésekkel” – javasolja Venczel-Kovács Zoltán. Ilyen első lépés a vékony, egyszer használatos műanyag zacskók elhagyása.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

a termék elérhető üveg- vagy fémtárolóban is, melynek újrahasznosítása lényegesen egyszerűbb. Nem beszélve arról, hogy Győrött már működik csomagolásmentes bolt is a belvárosban, a győri vásárcsarnokban pedig az őstermelők, sőt egyre több vállalkozó is keresi a környezettudatos megoldásokat. Venczel-Kovács Zoltán, a Győri Nemzeti Színház színésze arra törekszik, hogy az élet szinte minden területéről száműzze az egyszer használatos műanyagokat. Szívesen osztja meg másokkal tapasztalatait, sokat konzultál e témában Markó-Valentyik Annával, a Vaskakas Bábszínház művészével, a Zölden Győrben mozgalom vezetőjével, az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának civil tagjával. „A változás a mi kezünkben van, együtt hatalmas dolgokra vagyunk képesek! Én léptem, mert nem akarom tönkretenni a saját fiam jövőjét, szeretném, ha minél többen gondolkodnának és cselekednének hasonlóképpen!” – buzdít végül a környezettudatos művész. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor

Minden vásárlásunkkal működtetjük a rendszert

Markó-Valentyik Anna bábszínész a Renaichance újrahasznosított anyagból készült ruhájában

CSOMAGOLÁSMENTES JÖVŐT ÁLMODIK A BÁBSZÍNÉSZ Egyre többen tudunk róla, hogy Zölden Győrben címmel blogol és vlogol a Vaskakas Bábszínház Junior Prima díjas művésze, Markó-Valentyik Anna. És nem csak prédikál a zero waste témakörben, olyannyira nem, hogy háromhavonta sem telik meg teljesen a kommunális szemetese otthon. Egyre hangosabb és hasznosabb szavára felfigyeltek a helyi döntéshozók is, január végén ugyanis a győri közgyűlés beválasztotta az újonnan alakult környezetvédelmi bizottságába. Győrt országszerte a fejlődés vidéki éllovasaként emlegetik, ám úgy tűnik, a zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód tekintetében kicsit elaludt a város. Akadtak civil kezdeményezések, de ezek nem voltak elég erősek ahhoz, hogy széles körhöz jussanak el, esetleg összekapcsolódva

igazán erősek lehessenek. Ebbe az állóvízbe dobott követ Markó-Valentyik Anna, aki csaknem öt éve él a kisalföldi megyeszékhelyen. Útmutatót keresett, miként változtathatna fenntarthatatlan életmódján, de hiába kutatott, nem tudta, hol vehetne például mosószódát műanyag csomagolás

nélkül, vagy helyben kivel beszélgethetne receptekről, amivel kiiktathatná otthonából a hulladékot, elsősorban a műanyagot. Rengeteget olvasott a témában, 2018 nyarán pedig létrehozta a Zölden Győrben blogot, ahol azokat a praktikákat osztja meg, amiket már kipróbált. Azóta pedig már

Győrnek is lett csomagolásmentes boltja, így még könnyebb a helyzete annak, aki fenntartható lépésekkel követné Annát. A bábszínész fokozatosan tért át a zöld életmódra. 2018 márciusában kapta meg férjétől az üvegkulacsát, azóta nem vásárolt PET-palackot. A szénsavas vizet szódakészítő géppel gyártja otthon, s ha nagyon megkívánja az üdítőt, üveges vagy fémdobozos változatot vásárol. A zöldséget, gyümölcsöt és pékárut textilzsákba kéri, a vajat, sajtot, tejfölt helyi termelőktől dobozba, ahogy az aszalványokat és magvakat is. Tejet kezdetben automatából, újabban friss növényi tejet a már említett boltból veszi üvegben, és vannak termékek, mint például mustár, majonéz, ketchup, amiből az üveges kiszerelést választja. Nyers húst helyi állattartóktól vásárol, de már sokkal kevesebbet, mert fél éve drasztikusan csökkentették az állati eredetű ételek fogyasztását. A fogkeféje bambuszból készül, rá szódabikarbónás házi fogkrémet használ, a tusfürdőt és a sampont szappanra cserélte, és ügyel rá, hogy pálmaolaj- és műanyagmentes terméket vásároljon. A zsebkendője textilből készült, s mivel a természetbarát mosódiónak túl nagy az ökológiai lábnyoma, vadgesztenyével és borostyánlevéllel mos, majd ecettel és illóolajokkal öblít. Hogy csak néhány példát említsünk. „A szelektív hulladékgyűjtés fontos, de már csak a nulladik lépés, aminek alapvetőnek kellene lennie. Arra törekszem, hogy csomagolásmentesen vásároljak, ehhez pedig a férjem is csatlakozott anélkül, hogy piszkáltam volna. Elértük, hogy míg régen nagyjából egy hét után üríteni kellett a 110 literes kukánkat, addig manapság három hónap alatt sem telik meg teljesen” – számol be a fontos eredményről Anna, ami jól jelzi, egyéni szinten is sokat tehetünk Földünkért. Azt mondja, az észszerűség határain belül, apró lépésekkel érdemes változtatni a hosszú távú siker érdekében. Nem kell a ló túloldalára átküzdeni magunkat, nem az a feladat, hogy remeteként éljünk. A mértékletesség és tudatosság a cél. „Nézzünk végig az utakon, majdnem minden autóban egy ember ül. A repülővel való tömegközlekedés hetven éve létezik. Ezek állandóságáról nem tudunk lemondani? Néhány évtized, és a kényelem megbosszulja magát. Túl sok hitelt vettünk fel az ötleteinkért.” Szerinte a környezetvédelem becsapós kifejezés, mert rögtön a növényekre,

erdőkre, állatokra gondolunk, holott mi, emberek a körforgásnak ugyanúgy részei vagyunk. Szívesen gondolunk arra, hogy mi a piramis csúcsáról nézelődünk, holott ugyanazon a vonalon állunk, és ha így élünk tovább, nem lesz olyan minőségű levegőnk, vizünk és talajunk, hogy létezni tudjunk. „Visszacsinálni nem, de javítani még lehet a helyzeten. De nincs gondolkodási időnk. Amikor arról beszélgetünk, és veszekszünk, hogy a jobb- vagy a baloldal mit gondol a klímaváltozásról, a saját időnket raboljuk. És a gyerekeinkét. A legnagyobb butaság, hogy még egy politikai plusz csavarral is meg kell küzdeni. Ha mindannyian csak egy kicsit visszaveszünk, már rengeteget teszünk. Igaz ez a civil emberekre, a vállalatokra, államokra. Hiszen közösen vagyunk itt” – mutat rá a tényre, miszerint senki nem gondolhatja, hogy nem működteti a rendszert. Minden egyes vásárlásunkkal, legyen az egy vaj, egy fast fashion ruhadarab, a fogyasztói társadalom túlzásainak biztosítunk zöld lámpát. Vállalatok esetében is kezdődhet kis lépésekkel a változás. Ilyen lehet többek között a papírmennyiség visszafogása, de ha már muszáj nyomtatni, használhatnak újra papírt. Léteznek környezetbarát nyomtatópatronok is, illetve olyan nyomdatechnikák, amelyek növényi festékkel dolgoznak. A növények pedig nemcsak dekoratívak, hanem az egészségünkre is jótékony hatással vannak, így fontos lenne zöld homlokzatok, vagy zöld falak kialakítása a vállalatoknál. Egyszerű és fontos lépés lenne, hogy öko tisztítószerek kerüljenek a takarítónők keze alá. Sokszor szabályozott, hogy mivel takaríthatnak, mégis vannak kiskapuk. Fontos lenne az intézményi szelektív hulladékgyűjtés is. A január végi győri polgármester-választást követő első közgyűlésen dr. Dézsi Csaba András bejelentette, hogy létrehozza a városháza környezetvédelmi bizottságát. Az új polgármester külsős

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

tagnak delegálta Markó-Valentyik Annát is, aki elfogadta a felkérést. Számos ötlete van, leginkább lakossági szemléletformálással kapcsolatban, például a város zöldítésére vonatkozóan. „Ez nem feltétlenül csak az önkormányzatok feladata, hiszek abban, hogy az egyén is nagyon sokat tud tenni. Rengeteg balkon, erkély, tető, előkert van, amelyek felvirágoztatása a lakossággal együtt működhetne. Sokan keresnek meg, tudok-e

A textilzsákok használata a felelős döntés

Győrben közösségi komposztálóról, vagy ismerek-e olyat, aki kávézaccot venne át, ezekben a kérdésekben is volna fejlődési lehetőség. Kialakíthatnánk közösségi, terápiás kerteket is, amelyekben hasznosulhatnának olyan alapanyagok, amiket egyébként szemétbe dobnánk. Többtonnányi szemetet halmozunk fel ugyanis komposztálható hulladékokból” – sorolja az ötleteket a bábművész, aki tavaly egy hónap alatt 110 ezer forintot gyűjtött össze magánszemélyektől, családoktól, név nélküli adományozóktól, így elültethetett öt fát egy játszótér mellett, hogy Győr egyre zöldebb lehessen. Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: O. Jakócs Péter

LEGYEN MÉG ZÖL Az iparkamarát Győrben sokan az „aluljáró melletti zöld épületként” ismerik. A kamarai logó is zöld, az épületen belül is meghatározó a zöld szín, így nyugodtan mondhatjuk: a kamara kívül-belül zöld. De vajon mi a helyzet az energetikával és a fenntarthatósággal? Mennyire törekszünk arra, hogy a mindennapi munka során is zöldek legyünk?

Az épület energetikája esetenként sárgába fordul: különösen a hideg, sötét téli vagy a forró nyári napokon ugrik meg az áramfogyasztás. Problémát orvosolni, megoldást keresni viszont csak akkor lehet, amikor már pontosan ismerjük a helyzetet és annak hátterét. Az okok és a megoldások feltárására tavaly év végén „zöld munkacsoport” alakult a kamarában, a kamarai munkatársak kezdeményezésére.

MIT TEHET EGY KAMARAI „ZÖLD MUNKACSOPORT”? Ahányan vagyunk, annyiféle szempont, ötlet, javaslat, kérdés, vélemény és meglátás születik. A munkacsoportban aktívan együttműködik minden generáció, nő és férfi kolléga, olyanok, akik nagyon környezettudatosan élnek és olyanok is, akik még kevésbé. Kérdeznek és beszélgetnek, javaslatokat fogalmaznak meg, akciótervet készítenek, motiválják egymást.

HOGYAN?

Elsősorban a szelektív hulladékgyűjtéssel. Ami Nyugat-Európában, például Ausztriában már a mindennapi élet megszokott része, az Magyarországon még nem terjedt el igazán nagymértékben. Az első lépcsőfok a műanyag és a papírhulladék szétválogatása lehet, mind az irodákban, mind a közösségi terekben. Témafelelős: Horváthné Vass Klaudia ügyfélszolgálati munkatárs

HOGYAN?

Csak azt nyomtassuk ki, amit tényleg muszáj! Energiahatékony központi nyomtatók beszerzésével a patron- és az energiafogyasztás is csökkenthető. A személyhez köthető kódolt nyomtatás pedig lehetőséget biztosít arra, hogy minden hónap végén megnézzük és átgondoljuk a nyomtatott lapok számát. Nem csak saját magunkat, másokat is igyekezzünk a takarékos nyomtatásra figyelmeztetni! Az e-mailek végén egy rövid, figyelmeztető felhívás elhelyezése nem kerül pénzbe, mégis felhívja az olvasó figyelmét: fontolja meg, biztosan ki kell-e nyomtatni a levelet. Témafelelős: Zsubrits Zsolt szakképzési tanácsadó

Újratölthető elemekkel és újrahasznosítható irodaszerekkel, környezetbarát eszközökkel költséget is megtakaríthatunk a fenntarthatósági szempontok mellett. A felhasznált alapanyagok, eszközök beszerzésénél elsőbbséget élveznek a helyi beszállítók, hiszen a szállítás ökológiai lábnyoma csak rontana az eredményeken. Témafelelős: Terplán Emese titkárságvezető

LDEBB A KAMARA! JELSZÓ: TUDATOSSÁG! Ezekkel a tervekkel akkor érünk el igazán eredményt, ha minél többen figyelembe veszik és megfogadják az ajánlásokat. Tréningeket, workshopokat is tervezünk „zöld iroda” témakörben. Témafelelősök: Terplán Emese titkárságvezető és Tompa Krisztián innovációs vezető

PÉNZT, PARIPÁT? Az energiaárak miatt a felhasznált energia mennyisége általában jelentős költségtényező, ami műszaki fejlesztéssel, de akár fokozott odafigyeléssel is csökkenthető. Célunk, hogy olyan konkrét megoldási javaslatokat tegyünk az egyes „zöld témakörökhöz” kapcsolódóan, ami nem feltétlenül jár többletköltséggel! Vagy ha kezdetben többletköltséggel is jár, hosszú távon energiát és így pénzt takarítsunk meg a székházban.

A mindennapi munkában egyre több környezettudatos megoldással találkozhatnak a kamarába látogató vállalkozók, vendégek. Az eredményekre pedig reményeink szerint együtt leszünk büszkék.

HOGYAN?

Az energiatakarékos izzók, főleg, ha megújuló forrásból, például napelemekből kapják az energiát, különösen hasznosak. Ehhez elengedhetetlen a komoly tervezés és számolás, valamint a szakértők bevonása. Témafelelős: Horváthné Vass Klaudia ügyfélszolgálati munkatárs

HOGYAN?

Felejtsük el az eldobható PET-palackokat! Igen, de mi legyen helyette? Újratölthető üvegek, kancsók, kulacsok mellett tettük le a voksunkat. Számos megoldás létezik, a ballonos víztől kezdve az üveges vízig, vagy éppen a tisztított csapvízig. Széles a paletta, a kamarai munkatársak már kamarai logós kulacsokat használhatnak a mindennapokban.

A használt mobiltelefonok, elemek, neoncsövek összegyűjtésére már léteznek megoldások, amiket érdemes átvenni a kamarában is. Témafelelős: Friesz Éva szakképzési tanácsadó

Témafelelős: Tompa Krisztián innovációs vezető Szerző: kamara

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

KÖLCSÖNBE KAPOTT VILÁG Szeretjük a szellemes, okos mondásokat, de nem nagyon vesszük őket komolyan. „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – szól a mondás, mely a híres környezetvédelmi aktivista, David Browertől származik. Azon túl, hogy szellemes és érdekes, ha komolyan vesszük, bizony rengeteg tennivalónk származik belőle. A kölcsönkapott tárgyat ugyanis illik ugyanolyan állapotban visszaadni, mint amilyenben kaptuk.

Ha eddig csak elvarázsolt lelkületű zöld aktivisták ártatlan hobbijának gondoltuk is a környezetvédelmet, 2020-ban az eltűnő évszakok, olvadó gleccserek, Island nagyságú műanyagpalack-szigetek, a hiányzó téli hóesés, negyvenfokos nyári kánikula idején rá kell döbbennünk, hogy a környezet védelme, az ember védelme! Túl sokat fogyasztunk anyagból, energiából, egyre növekszik ergonómiai lábnyomunk. Életmódunk, döntéseink befolyásolják, mennyit élünk föl a Föld javaiból. Mindennapi életvitelünk – étrendünk, víz- és energiafogyasztásunk, lakhelyünk, munkahelyünk, közlekedésünk, nyaralásunk, a kényelmünket szolgáló gépek, ruhák, használati tárgyak és mindennek hulladéka – nyomot hagy a Földön.

BIZONY, NAGY LÁBON ÉLÜNK! Ha valaki pazarló életmódot folytat, azt mondjuk rá, hogy nagy lábon él. Igaz ez nemcsak egyes emberekre, de akár országszinten is, ha kiszámítjuk, mekkora lábon élünk, s ezzel közelebb jutunk a probléma megismeréséhez. Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Mi is ide tartozunk! Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai már június 14-én kimerültek volna 2019-ben. Habár az emberek értik, hogy milyen

következményei lehetnek a klímaváltozásnak, a megoldást olyan nehéznek találják, hogy inkább próbálnak nem venni tudomást róla. Ez a „nagy egészért tenni nem akaró” pszichológiai attitűd nyilvánvaló terméke annak a fogyasztói kultúrának, amelyre a természettől és a másoktól való elszigetelődés a jellemző.

vagyunk. Ha eddig ismertük magunkat a különböző szempontok szerint (férfi-nő, magas-alacsony, kövér-sovány, hűséges-hitszegő, vagy éppen optimista-pesszimista), itt az ideje, hogy megismerjük magunkat, mint ökológiai egyént. Hogy mit jelent ez? Az ökológiai én lényege abban rejlik, hogy meg-

Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. A számok nem hazudnak. A természettudományos kutatások pedig egyre ijesztőbb értékeket produkálnak arról, hogy mennyi az annyi a környezetszennyezést illetően. Elolvassuk a cikkeket, nagyot sóhajtunk és ugyanúgy nem történik semmi. Legfeljebb a stressz-szintünk nő, de többnyire még az sem. Nemcsak elképzelni nem tudunk ekkora léptékű gondokat, hanem a félelemkeltő, fenyegető információk egyenesen aktiválják énvédő funkcióinkat. Ez a folyamat vagy egyértelműen ellenállást, vagy a tehetetlenség érzését eredményezi, de szinte sosem vált ki motivációt vagy tenni akarást.

INDULJUNK KI MAGUNKBÓL! Mi valamennyien, akik a társadalmat vagy annak egy részét alkotjuk, egyének

találjuk a kapcsolatot más emberekkel, élőlényekkel, a minket körülvevő környezettel és ezek tükrében értelmezzük önmagunkat. A városiasodás és a mindent felülmúló individualizmus ezt nagyban gátolja. Az ökopszichológia szerint, ha sikerül kapcsolatba kerülnünk ezzel az énrésszel, ez megnyilvánul az információszerzésben, az érzelmi viszonyulásunkban és a hajtóerőben is, ami cselekvésre sarkall minket. Ilyenkor a fenntarthatósági törekvések belső késztetések hatására történnek, és nem érezzük megterhelőnek vagy önfeláldozásnak. Sok további előnnyel is jár, ha közel kerülünk a természethez, és ezt már Rousseau is tudta, amikor megfogalmazta: Vissza a természethez! Ha még lesz természet – tesszük hozzá. És ez rajtunk múlik!

ÉS A VÁLLALATOK? A Miskolci Egyetem kutatása szerint a Magyarországon tevékenykedő vállalatok leginkább a gyártás területén érvényesítik a környezetbarát szemléletet. A gyártás

során a cégek a közepesnél jóval nagyobb mértékben veszik figyelembe a környezeti változókat. A környezetbarát szemlélet beépülése a vállalati arculat kialakításába és a stratégiai tervezésbe, szintén igen pozitívnak nevezhető. A magyarországi cégek tudatában vannak annak,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

hogy hosszú távon csakis a fogyasztók felé kommunikált „tiszta vállalat” kép biztosíthatja számukra a piaci sikert. A kutatás szerint a nagyobb, régi és külföldi kapcsolatokkal rendelkező cégek esetében erőteljesebb a környezetbarát működés, és sajnos a kis- és mikrovállalatoknak jelentős a lemaradásuk a környezettudatos gyártásban is. Ez annál is sajnálatosabb, mert tudjuk, hogy a versenyképességet növelő többi szegmensben, így az innovációban, munkahatékonyságban, piaci ismeretekben szintén lemaradnak a kkv-k. Pedig több kutatás is bizonyítja az összefüggést a környezettudatos működés és a piaci sikerek között. Van tehát teendőnk itt is, és kamaránk legtöbb programja segít az első, majd a többi lépés megtételében.

Szerző: Dusza András

Egyszerre védi és szennyezi a bolygót

KÉTARCÚ CSOMAGOLÁS Szinte bele sem gondolunk, egy nap alatt hányszor találkozunk csomagolással. És abba sem, hogy a legtöbb csomagolás sokkal komplexebb, mint ahogy az elsőre tűnik. A csomagolások szövevényes világáról és az azok által keletkező környezeti terhelésről Pánczél Zoltánnal, a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium minőségirányítási vezetőjével és Radek Józseffel, a Palatia Nyomda és Kiadó Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Találkozónk helyszíne az említett laboratórium, amely a győri Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékén működik, s Magyarországon egyedülálló.

Radek József

A laboratórium története több mint 40 évvel ezelőtt kezdődött. Mesélne arról az időszakról? Pánczél Zoltán: A ’70-es években rengeteg közlekedési baleset és szállítási árukár volt, innen érkezett az elsődleges igény a vizsgálólaboratóriumra. A másik szempont pedig az volt, hogy sok olyan áru létezik, amelyek veszélyeztetik a közlekedés menetét. Az ENSZ – ezekből kiindulva – készített különböző veszélyesáru-szállítási szabályzatokat. Kilenc osztályba sorolták ezeket az árukat, az elsőbe tartoznak például

a robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak. Szigorúan szabályozzák ezeknek a szállítását és minden országnak megvan a hatósága, aki ellenőrzi ezt. A legveszélyesebbek útvonal-megjelölésre is kötelezettek. Az ilyen áruk primer védelmét a csomagolás látja el. Magyarországon ez az a laboratórium, amely jóvá van hagyva ezeknek a csomagolásoknak a vizsgálatára. Műanyag kannától az acélhordóig, sok mindent bevizsgálunk. Amelyik csomagolás átmegy a szükséges eljárásokon, az hivatalos hatósági engedélyt kap, melyet jelenleg a katasztrófavédelem ad ki.

Hogyan érkeznek a laborba ezek a csomagolások? Mi a módja ennek? Pánczél Zoltán: Hozzánk többnyire készen érkeznek a csomagolásanyag- és/vagy csomagoláseszköz-gyártó cégektől. Ők megmondják, hogy mibe fogják csomagolni az árut és az milyen lesz küldeményként, hova utazik el A-ból B-be, majd mi, vagyis a gépeink kiteszik olyan hatásoknak, amelyek a szállítási folyamat során felléphetnek. Például egy hűvös raktárból átteszem egy melegebb helyre, majd bekerül egy konténerbe, amibe egy targonca emeli be, miután végigbukdácsol a gyárudvaron.

Radek József: Első körben a hulladékot szelektíven gyűjtjük. A festékes, olajos rongyokat elszállítjuk egy mosodába és kimossák, nem pedig eldobhatót használunk. A papírhulladékra külön van egy vállalkozó, aki odahozza a konténert, van egy hatalmas prés, majd amikor megtelik, hozzák a következőt. Az úgynevezett hívófolyadékot pedig kannákban gyűjtjük össze, majd elviszik ártalmatlanítani. Ugyanez igaz a veszélyes hulladékra. Cégünk életében központi szerepet kap a környezettudatosság. Növényi olajbázisú festéket használunk és minimálisra szorítjuk az alkoholtartalmú vegyszerek használatát.

Tehát, a teljes folyamatot képesek szimulálni és az alapján kalkulálni, hogy melyik csomagolás tulajdonképpen mit bír ki, bír el. Korábban olvastam, hogy néhány évvel ezelőtt történt egy beruházás a Palatiánál és a csomagolás is fontos üzletága lett a cégnek. Mit tudhatunk meg erről az újításról? Radek József: Valóban úgy döntöttünk pár évvel ezelőtt, hogy egy új üzletágat indítunk a csomagolás területén. Ennek több oka is volt. Látjuk egyrészt, hogy milyen szegmensek vannak vis�szaesőben a printen belül, ami lényegében világtendencia. A csomagolás viszont felfelé ívelő egyenest húz és úgy döntöttünk, hogy ezzel párhuzamosan mi is szeretnénk egy kis szeletet kihasítani a piacból. A beruházás közel 300 millió forint volt, amelyből stanc-, csomagoló-, kötő- és dobozragasztó gépet vásároltunk. Jelenleg a kisebb dobozokat céloztuk meg, de a csomagolások nagy része óriási tud lenni, ha terítékben nézzük, így lehet, hogy szükség lesz még beruházásokra. Amíg egy gyógyszeres- vagy kozmetikai doboz viszonylag kicsi teríték, addig egy nagyobb doboz akár több négyzetméteres is lehet. A csomagolás területén szeretnénk jelentős eredményeket elérni, új kollégákat is vettünk fel erre az üzletágra. Jelenleg mi jellemző a megújuló csomagolóanyagokra? Radek József:Szerintem az alaphelyzet az, hogy amikor megújuló csomagolóanyagot használunk, az többe is kerül. Az újrahasznosított papír előállítása költségesebb, mint a tisztán cellulózból készült fehér papíré. Az újrahasznosított papírpépet a gyártás során klór-dioxid hozzáadásával (az ECF-technológia) fehérítik. Elindult az újrahasznosított papír és csomagolóanyagok felé a világ, de ez most gazdasági kérdés, úgy gondolom. A nyomdában hogyan tudnak figyelni a környezet óvására?

Pánczél Zoltán

És általánosságban a csomagolóanyagokat hogyan tudjuk szelektíven gyűjteni? Hol a csavar a történetben? Pánczél Zoltán: Az a helyzet, hogy a csomagolások jó része szennyeződik menet közben, és nem lehet teljesen alkotóelemeire szétválogatni a csomagolóanyagokat: ami az emberi szemnek csak egy darab fólia, az rengetegféle alkotóelemből áll össze. Egy egészen vékony fóliát nem lehet komponenseire szétszedni. Radek József: Ahogy mi otthon például szelektíven gyűjtjük a szemetet, az ipari méretben nem mindig járható. Például azt a csomagolást, amiben a felvágottat vesszük a hentesnél, ketté lehet húzni papír- és műanyag részekre egy mozdulattal. A csomagolóanyagot többféleképpen lehet felületkezelni (fólia, lakkbevonat stb.), de ezt ipari méretekben nagyon költséges válogatni, ártalmatlanítani. A kevésbé fehérített papírpépből készülnek például a tojástartók.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Ha környezetvédelemről beszélünk, mindig érdemes a különböző szintek felelősségéről is szólni: mit tehet az egyén, a társadalom, az állam? Hol van a mérleg, honnan tudjuk, melyik nyom többet a latba?

Pánczél Zoltán: Lehet trükközni ezzel, okosabbak viszont nem leszünk tőle. Radek József: Én sem hiszek benne, hogy őszinte legyek. Hasonlót próbálnak a dohányzókkal, elképesztő képeket raknak a cigarettásdobozokra, de aki dohányzik, azt nem zavarja. Valójában a megszokás és a gyakorlat számít, tehát már gyermekkorban úgy kell nevelni a gyerekeket, hogy a szemléletük alakuljon ki a környezetvédelemmel kapcsolatban. Mit gondolnak az újratölthető termékekről? Talán már itthon is készítettek erre petíciót, de külföldön már úgy tudom, működik, hogy a drogériákban újratölthetjük a flakonokat ott helyben, például mosószerrel, tusfürdővel. Nagyobb tartályban, kiszerelésben gondolkodni – talán ez is egy járható út. Pánczél Zoltán: Ez higiénia kérdése is, az élelmiszerüzletekben nehéz lenne ezt megvalósítani. Radek József: Azért van próbálkozás nagy tételben vagy ömlesztett árut vásárolni. Egy időben igen nagy divat volt a tejautomata. Aztán arra jöttek rá, hogy annak a tisztántartása nem egyszerű, és ha nem fogy el, akkor le kell önteni, majd át kell mosni, és azt a tejet már valószínűleg ki is kell dobni. A tejtermelők pedig azt tapasztalták, hogy a forintárfolyam és az idény jellegéből fakadóan sokszor külföldön jobban el tudták adni a terméküket és nem éri meg feltölteni ezeket az automatákat.

A Palatia munkatársai a legkorszerűbb csomagolási megoldások alkalmazására is felkészültek

Pánczél Zoltán: Mérleget már többen is próbáltak csinálni, csak annyira komplikált, annyira összetett a rendszer, hogy ez igen nehéz vállalkozás. Például, ha a sörösüvegeket nézem: érdemes-e őket visszaváltani, majd elvinni, kimosogatni? Ott is viszem magammal a címkét, a címkeragasztót, a tintát, nyomatot, amit rátettek. Koszos víz keletkezik a kimosáskor. Szállíttassam ide-oda vagy csináltassak inkább egyutas palackokat? Nagyon hosszú számítások után arra jön rá az ember, hogy nincs válasz, nem tudjuk, egyelőre melyik terheli kevésbé a környezetet. Egyáltalán hajlandóak-e visszavinni az emberek? Ez az ország karakterétől is függ. Sok környezetvédelmi kampány inkább azt célozza meg, hogy alapvetően a fogyasztás mértéke legyen kevesebb. Nemrég jött szembe velem az interneten, hogy valahol külföldön azzal próbálkoznak, hogy a műanyag-csomagolású termékekre tesznek egy matricát a műanyag „lejárati idejét” megjelölve, tehát, hogy mikor fog lebomlani. Most körülbelül a 2500-as évek szerepelnek ezeken a matricákon, egyfajta sokkoló, elrettentő példaként.

Pánczél Zoltán: És a csomagolás több szempontból is praktikum kérdése: nemcsak az áru védelmét jelenti, hanem befolyásolja a lejárati időt, sőt a vonalkódot is arról olvassák le a bevásárlóközpontokban. Radek József: De az mindig igaz, hogy ha nagytételben árulunk vagy veszünk valamit, az olcsóbb. Például, ha 1000 darab névjegykártyát rendel valaki, olcsóbban kapja, mintha 200 darabot kérne. Nyilván ez az egyszeri költségek miatt van így a nyomdaiparban, de azt gondolom, ez mindenhol igaz. Nekünk taktikánk, hogy erre felhívjuk a vevőink figyelmét. Ha például 100 darabra kérnek árajánlatot, kalkulálunk egyet 400-ra, 500-ra, akár 1000-re is, hiszen meghökkentő a különbség. És akkor ő dönti el, hogy szüksége van-e rá, tudja-e valahol tárolni a később még jól jövő példányokat, például prospektusokat. Utángyártást kérni talán sokkal környezetszennyezőbb a megrendelő részéről, mint tárolni a pluszpéldányokat. Radek József: Ez így van. Pánczél Zoltán:Csak ilyenkor jönnek a logisztikusok a „Just In Time” leltárstratégiával, ami lényegében a naprakészséget jelenti. Nem tárolni semmit, de azonnal beszerezni, ami hiányzik.

A nyomtatás mennyiben befolyásolhatja a papírcsomagolások funkcióját? Változik az anyag, ha rányomtatunk, például teherbírásban?

Radek József: Azt gondolom, hogy a hulladék ma már körforgásban van. A nálunk keletkezett fóliát például összegyűjtjük, majd ledarálják, és ebből csinálnak újra ugyanolyan fóliát.

Pánczél Zoltán:A hullámpapír esetében ez gyakran előfordul. A másik, ami csomagolás szempontból vezethet problémákhoz, az a rétegragasztás, mert ott vízbázisú ragasztót használnak, így könnyen oldódik.

Pánczél Zoltán: A fogyasztó megtévesztésére sajnos közkedvelt módszer nagyobb csomagolásban adni a terméket, mint amire szükség volna. Így vagyunk megetetve azzal, hogy a pénzünkért egy szép nagy dolgot kapunk.

Mi volt az a legmeghökkentőbb termék, aminek a csomagolásával foglalkozniuk kellett?

Radek József: Van egy új típusú címke, ami most nagy trend lett. Rajta van az üvegen, le lehet róla fejteni és alatta van még egy címke, amin megtaláljuk a használati utasítást. Ennek az a funkciója, hogy nem kell beletenni a dobozba, de itt inkább az élőmunka van kiváltva. Ettől nem lesz kevesebb a csomagolás, de kivált egy jelentős munkafolyamatot.

Radek József: Nálunk nem is olyan régen volt, hogy exportra kannabiszesszenciának kellett csomagolást gyártani. Egypontos ragasztással készült hozzá doboz, a tartalommal nem találkoztunk.

Beszéltünk eddig papírról, üvegről, műanyagról. Végül beszéljünk kicsit a fémekről is! Mi a különbség a szállításukat tekintve?

VIZSGÁLATI TERÜLETEK, ÉS AKIK EZT MEGVALÓSÍTJÁK A Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumban a következő területekkel foglalkoznak: veszélyes áruk csomagolásának típusvizsgálatai, szállítási csomagolások (egységrakomány) vizsgálata, csomagolóanyagok és -eszközök minőség-ellenőrző vizsgálatai, autóipari vizsgálatok. A laboratórium munkatársai pedig: dr. Böröcz Péter laboratóriumvezető, Pánczél Zoltán minőségirányítási vezető, Pánczél Csaba, Csavajda Péter, Molnár Bence és Molnár Bálint laboratóriumi mérnökök, Vöröskői Kata laboratóriumi asszisztens, valamint Németh Zsófia és Szabó Roxána gyakornokok. A laboratóriumról a www.packlabhu.com oldalon még többet olvashatnak!

Pánczél Zoltán: A fémcsomagolásokra is kell vigyázni, de üdítők esetében például a szén-dioxid nyomja a flakon falát, úgyhogy nem lapul össze. A fémről azt mondják, hogy jól feldolgozható. Ám ha kinyitjuk, látjuk, hogy belül van egy lakkbevonat, ami már nem fém, és ha ezt beteszik az olvasztóba, akkor műanyag is távozik. Miért van benne ez a réteg? Pánczél Zoltán: Azért, hogy ne támadja meg a benne lévő anyag a fémfelületet. A chipses zacskó is azért csillog-villog, mert a műanyag fólia alumíniumgőzzel van bevonva, hogy ne szellőzzön. A sima fólia átengedi a vízgőzt, így nem lenne olyan a chips, mint ahogy azt ismerjük. Hogyan tudnánk szétválasztani ezt a filmszerű alumíniumréteget a műanyag fóliától? Tehát, egy termék sem „fekete-fehér”.

Pánczél Zoltán:Nálunk annyiféle előfordult már, hogy itt inkább azt emelném ki, hogy milyen sokrétű ez az egész. Kérdés, hogy milyen a termék, milyen mennyiségben akarom becsomagolni és kinek akarom eladni? Nincsenek rutinvizsgálatok, mindig egyedileg kell tesztelni. Sokszor fogadást is kötünk magunk között, hogy vajon az adott vizsgálatot hogyan bírja a csomagolás? Nagyon változatos, ezért is szeretjük ezt a szakmát. Radek József: Nemrég New Yorkban jártunk a családommal, ott minden második autó taxi és minden harmadik jármű valamelyik csomagküldő szolgálaté. Elképesztő mennyiségű terméket rendelnek és szállítanak ki Amerikában. Ha pedig bemész az élelmiszerboltba, az egy darab alma is be van csomagolva. Erről nemrég láttam egy meghökkentő, nevetséges, de mélységében szomorú képet. Egy narancs vagy mandarin megpucolva, lefóliázva állt egy bolt polcán, a fotón pedig olyasmi szöveg szerepelt „a gyümölcs nevében”, hogy bárcsak lenne egy évezredek alatt kifejlesztett héja, ami ezt a célt szolgálja.

Pánczél Zoltán: Ezért csodálkozom mindig azokon a környezetvédelmi aktivistákon, akik ebbe nem gondolnak bele azelőtt, hogy meg szeretnék váltani a világot. Bár a szemléletformáláshoz fontos, hogy legyenek olyan emberek, akik hangot adnak egy-egy témának, természetesen lényeges, hogy ők is utánanézzenek a részleteknek, de aki mindent mélyrehatóan tud ezekről az anyagokról, azok fizikai-kémiai jellemzőiről, annak általában nincs ideje úgy, olyan gyakorisággal felszólalni, mint ahogy egy aktivista teszi. Pánczél Zoltán:Elvileg az ember azt mondaná, hogy a vegyipar ne állítson elő olyan anyagot, terméket, aminek egyúttal a lebontását nem tudják megválaszolni. Talajcserével nem oldódnak meg a problémák, hiszen akkor csak elviszem egyik helyről a másikba, ahol talán kevésbé járnak az emberek. Ezzel meg van oldva? Nincsen.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Szerző: Ihász Nóra Fotó: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor

Szeretnénk, ha a városi emberek is megtapasztalnák a kertészkedés élményét otthon és a munkahelyeken

KI MINT VET, ÚGY ARAT – A BALKONON IS

Sury Dalma

STARTUP 40

– Hogyan született meg a Balkon ötlete? Az egész úgy indult, hogy a párom és én szerettünk volna egy saját vállalkozást. Ő asztalos végzettségű, több mint húsz éve a szakmában van. Azon gondolkodtunk, hogy nem szerettünk volna egy sima bútorgyártó vállalkozást, hiszen abból nagyon sok van, és nem tudunk velük versenyezni, hiszen nagyon nagy tőkeigénye van ezeknek a vállalkozásoknak. Óriási gépparkot, műhelyt kell fenntartani, ha nem specializálódik egy termékcsoportra. Ekkor

„Ládaszám” termeszthetünk saját zöldséget-gyümölcsöt balkonunkon, három fiatal startuppernek köszönhetően. A mosonmagyaróvári Sury Dalma – a Balkon egyik alapítója – árul most el kulisszatitkokat vállalkozásuk történetéből. Nem csak a termék környezetbarát: mi magunk is óvjuk bolygónkat, ha saját magunk által termesztett növényeket fogyasztunk a bolti helyett.

gondoltunk arra, hogy legyen mindössze egy egyedi termékünk. De mi legyen az az egy, ami még nincs a piacon? Mi is balkonos lakásban élünk és soha nem találtunk olyan bútort, ami hosszanti elrendezésben jól passzol. Mindenhol a két szék és egy asztal szettet lehetett látni. Kitaláltuk, hogy csináljunk balkonbútorokat, amelyek kifejezetten ilyen helyekre valók.

lecserélnék egy ilyen új kollekció miatt. Viszont minden egyes alkalommal kiderült, hogy zöldséget, gyümölcsöt szeretnének termeszteni a balkonjukon, csak nincs olyan kollekció, ami fából van és bármilyen helyre illik, hiszen a balkonok sem ugyanakkorák. Ez az irány végül mindhármunknak megtetszett és elkezdtünk ezen dolgozni.

– Végül mégsem ezt az utat követték. Mi történt a bútor és a ládarendszer közötti időszakban? A bútorötlettel eljöttünk az első győri ideathonra, amit legnagyobb meglepetésünkre meg is nyertünk. Akkor már hárman voltunk a csapatban, ugyanis tudtuk, hogy ennek a kollekciónak a megtervezéséhez nincs elég szakértelmünk, ezért elkezdtünk keresni egy formatervezőt. Nagyon sok egyetemet és ismerőst megkerestünk, hogy nem ismernek-e valakit, majd sok ajánlás után megtaláltuk Kele Sárit. Ő egy nagyon elismert bútortervező itt, Magyarországon és nemzetközileg is. Jelenleg Spanyolországban él, de abszolút jól működik a kommunikáció, szerencsére szinte mindent le tudunk egyeztetni

– Tehát, felmerült egy szinte teljesen más ötlet. Mi volt a következő lépés? Mivel nem vagyunk kertészek és nem ismerjük behatóan a növényeket, ismét szükségünk volt egy újabb csapattagra. Ekkor ismertük meg Dóra Melinda Tündét, aki tanácsadóként vett részt a kollekció megtervezésében, de ő saját vállalkozása mellett nem tud annyi időt ebbe belefektetni, így most keresünk egy olyan csapattagot, aki intenzívebben tud velünk dolgozni. Hárman már két és fél éve dolgozunk együtt és el is készült az első kollekciónk, amit a mosonmagyaróvári FUTURA Interaktív Természettudományos Élményközpontban helyeztünk el. Jelenleg beltéren teszteljük, a nagyközönségnek pedig áprilisban mutatjuk be, hiszen

Szeretnénk egy jótékonysági vonalat is képviselni. Ennek a részletei még kidolgozás alatt vannak, de úgy képzeljük el, hogy az eladott prémium termékek egy bizonyos összegét arra fogjuk fordítani, hogy ládákat adományozhassunk olyan szociális és oktatási intézményeknek, amelyek alapvetően nem tudnának beruházni a termékünkre. online. A versenyen elért eredménytől aztán óriási lendületet kaptunk. Már az első bútorkollekciónkban is szerepeltek növénytartó elemek és függőleges kert, Sári sokat kutatott növénytermesztés témában. Mivel elsősorban Ausztriában szerettünk volna értékesíteni, kimentünk piacot kutatni balkontulajdonosokhoz. Ott viszont az merült fel, hogy a legtöbben már vásároltak bútorokat a balkonjukra, nem is kevés pénzért, és nem biztos, hogy

részt veszünk az idei CONSTRUMA-n Budapesten, ahol az építőipari és a lakberendezési szakma szereplői mutatkoznak be. – Milyen érzés volt végigkövetni azt az átalakulást, hogy végül egy másik termékre esett a választás? Abszolút voltak mélypontok és még most is sok kihívással szembesülünk. Abban viszont nem volt kétség, hogy

e mellett a termék mellett döntsünk. Egyre inkább láttuk azt a trendet itthon és külföldön is, hogy sokan szeretnének vegyszermentes gyümölcsöt, zöldséget

– Milyen növényeket ültethetünk a kinti ládákba? Körülbelül 30 növénnyel dolgozunk kültéren. Tavaly nyáron teszteltük a mi balko-

Jelenleg három oszlopos tagja van a startupnak: Kele Sára, Sury Dalma és Bolla Sándor.

termeszteni és nemcsak, mert egészségesebb, hanem, mert a kertészkedés egyben kikapcsolódás is, amire sokan igényt tartanak ebben a rohanó világban. Az a jó, hogy mindhárman nagyon szeretnénk jól csinálni ezt a vállalkozást, tulajdonképpen a szívügyünk, és ha valamelyikünk esetleg mélyponton van, a másik kettő segít kihúzni belőle. – Hogyan képzeljem el ezeket a ládákat? A ládarendszer jelenleg nyolc, különböző méretű darabból áll, mindegyik más növényekhez való. Ebből a nyolcból kettő darab tálca, amelyek mikrozöldek termesztéséhez valók, ez most nagy trend. Ezt a nyolc darabot lehet minden irányban bővíteni. Jelenleg kétféle fával dolgozunk: az egyik egy prémium verzió, ami kiváló minőségű tölgyfából készül, a másik pedig az elérhetőbb akácból. Új fejlesztésünk egy szövetes verzió, amit lapraszerelten, otthon összeszerelhető változatban tudunk gyártani. Beltéri fejlesztéseink pedig jelenleg is zajlanak, növénytermesztő lámparendszerrel látjuk el a termékeket, hogy az oktatás és a munka világába is elhozhassuk a kertészkedés élményét.

nunkon az első prototípusokat. Paradicsom, paprika, salátafélék, cukkini, folyton termő eper, bogyós gyümölcsök, fűszernövények és még rengeteg finomság.

Abszolút. Van egy olyan vonalunk, amiben edukálni szeretnénk, ugyanis magunkról is tudjuk, hogy elsőre nem igazán volt fogalmunk arról, hogy hogyan működik ez az egész növénytermesztés. Az információk összegyűjtése pedig nagyon nehéz, mert az interneten nagyon sok téves dolog kering, illetve eltérő vélemények jelennek meg, hiszen a kertészkedésben mindenkinek más válik be, mindent ki kell tapasztalni. Ezért találtuk ki azt, hogy infografikákat fogunk készíteni, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy hogyan tervezze meg valaki a saját kertjét a balkonon. Ültetési útmutatók is lesznek, bemutatjuk például a különböző földkeverékeket, és hogy házilag hogyan kell megvizsgálni a talaj pH-értékét vagy hogyan keverhetünk házi alapanyagokból tápoldatot. Nem egy nehezen olvasható szakkönyvet szeretnénk átadni, hanem tömör, átlátható tudnivalókat, rajzos formában. Emellé lesz egy növénykalauzunk, amiben a választható növények főbb paramétereit írjuk le. Amikor pedig a beltéri rendszerünk is készen lesz, ahhoz egy bérlési lehetőséget nyújtó szolgáltatást és online mentoringot szeretnénk nyújtani intézmények és vállalkozások részére.

– Az otthoni kertészkedés már eleve piros pont, ha környezetvédelmi szempontokat nézünk, de maga a termék miben „zöld”? Elsősorban, hogy tömör tölgyfával és akáccal dolgozunk. A fa, amennyiben legális kitermelésből származik, megújuló nyersanyag, tehát ökológiai szempontból jobb választás, mint a fémek vagy a műanyagok vásárlása. Emellett a vállalkozásunk működtetésében is a fenntarthatóságra törekszünk, nem használunk papíralapú szóróanyagokat, prémium termékeink szállításakor nincs szükség csomagolásra, edukációs anyagainkban a bio növénytermesztéssel ismertetjük meg vásárlóinkat. És igyekszünk személyenként is figyelni a környezettudatosságra, én például autó helyett vonattal járok Mosonmagyaróvárról a kamarai közösségi irodába.

– Hogyan kapcsolódik össze a Balkon és az iparkamara? Különböző kamarai rendezvényekre már korábban is jártam, de szorosabb kapcsolat az ideathon óta alakult ki. Nagyon fontos mérföldkő, hogy a tavaly novemberben indult Start it @K&H inkubátorprogramba – 7 másik startuppal együtt – bekerültünk, és a kamara harmadik emeletén kialakított irodában fejleszthetjük tovább vállalkozásunkat. Nekem abszolút szükségem volt erre a légkörre, hogy kicsit felpörögjek, és hogy tudjak másoktól kérdezni. Eddig otthonról dolgoztam és sokszor előfordult, hogy fél órát ültem egy olyan problémán, amit lehet, hogy ha most megkérdezem egy mellettem ülőtől, néhány perc alatt megoldódik. Péntekenként vannak közös megbeszéléseink, ami ad egy nagyon jó rendszerességet. Meg kell mondani, hogy mit értünk el a héten és mi a következő heti cél. Így meg tudunk birkózni a problémákkal, nem pedig magunk előtt tologatjuk.

– Kezdő kertészeknek is nyugodt szívvel ajánlja a terméket?

Szerző: Ihász Nóra Fotó: Marcali Gábor

TÖLTŐDJ FEL VELÜNK! "

a Biztosíték ..."

CHARGE UP...WITH US

Elektromos

KERÉKPÁRTÖLTŐ Elektromos

ROLLERTÖLTŐ

deltapluskft.hu Székhely: H-1053 Budapest, Magyar u. 36. Fióktelephely: H-9026 Győr, Rozmaring utca 21. Elérhetőség: info@deltapluskft.hu; 06/70 624-5386

Elektromos

AUTÓTÖLTŐ

Magyarországon egyedülálló geotermikus rendszer működik Győrben

FELTALÁLTÁK A MELEG VIZET Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom. Hazánkban az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, így kisebb mélységben is magasabb hőmérsékletek érhetők el. Jelentős előrelépésnek számít, hogy a fosszilisenergia-függőség alternatív, köztük a geotermikus hőn alapuló energiaforrással csökkenthető, illetve némely esetben kiváltható. A PannErgy Csoport környezetkímélő beruházásaival a geotermikus hőt állítja a lakossági és ipari felhasználók szolgálatába, ezzel jelentősen csökkentve az energetikai jellegű kiadásokat. A társaság Győr-Moson-Sopron megye legjelentősebb nemcsak geotermikus, hanem talán önmagában véve is legfontosabb energetikai beruházását valósította meg 2015-ben Győrben, amely révén a fosszilis energiahordozók jelentős mennyiségű károsanyagkibocsátását váltották ki. 44

A három termelő és két visszasajtoló kútból, a bőnyi hőközpontból, és mintegy 17 km hosszú geotermikus hőszállító rendszerből álló, 10 milliárd forintot meghaladó összköltségű beruházás európai uniós vissza nem térítendő támogatás segítsége mellett saját forrásból és az Eximbank által nyújtott finanszírozási hitelkeret bevonásával valósult meg – mondta el a projektről Bokorovics Balázs, az igazgatótanács elnöke. A fejlesztés jelentőségét imponáló adatokkal is alátámasztotta az elnök: a győri rendszer amennyiben teljes kapacitásával üzemel, éves szinten hozzávetőleg akár 67 000 tonnával csökkentheti a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok – elsősorban a szén-dioxid és a nitrogén-oxidok – mennyiségét, továbbá a geotermikus energia csökkenti a földgáz-felhasználást – évente maximális kapacitás mellett legalább 35 millió köbméterrel –, ezzel is hozzájárulva a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célok eléréséhez.

MILYEN RÉSZEKBŐL ÁLL ÉS KIKET SZOLGÁL KI A GYŐRI GEOTERMIKUS RENDSZER?

A győri geotermikus hőenergia-hasznosító rendszer földrajzilag is jól elkülönülő részegységekből épül fel. Részét képezik a három bőnyi termelőkút, a kutak és a bőnyi hőközpont közötti termelővezetékek, maga a hőközpont, a visszasajtoló vezetékrendszer, a két péri visszasajtoló kút, valamint a Győr-Szol Zrt. Rozgonyi úti távhőszolgáltató központjához és az Audi Hungaria Zrt. hőközpontjáig vezető, úgynevezett szekunder vezetékhálózat – foglalta össze a legfontosabb elemeket Bokorovics Balázs. – A győri geotermikus rendszert 2015 novemberében adtuk át. Győrben a PannErgy Csoportnak a GyőrSzol Zrt. távhőszolgáltatóval kötött hosszú távú hőszállítási szerződése révén a győri távhőszolgáltatásban közel 24 ezer lakás és több mint ezer egyéb díjfizető hőigényének 40 százalékát fedezi a geotermikus energia, továbbá az Audi Hungaria Zrt. győri gyárkomplexumának fűtési energiája legalább 80 százalékát elégíti ki a bőnyi hőközpont által átadott energia. A 2015-ben megvalósított beruházás az elmúlt időszakban tovább bővült, 2018ban a harmadik termelőkút is megkezdte működését. A PannErgy Csoport a Magyar Állammal 2017-ben megkötött koncessziós szerződése által geotermikus energiára

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

vonatkozóan kutatási jogot szerzett Győr terület vonatkozásában. A koncessziós beruházás keretében sikeresen lemélyítésre került a másik kettő termelőkúthoz képest mintegy 50 százalékkal nagyobb átmérőjű BON-PE-03 jelű kút 2018-ban. Ezzel kialakult a Magyarországon páratlan három-termelőkutas geotermikus rendszer Győrött.

KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MILYEN ELŐNYEI VANNAK A GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK? A geotermikus energia egyik előnye, hogy az üvegházhatású gázokon – elsősorban CO2 – kívül egyéb jelentős környezeti és egészségügyi hatásokkal rendelkező (karcinogén, mutagén stb.) vegyületeket sem bocsát a környezetbe. Tekintettel arra, hogy egyes hagyományos fűtőanyagok az igen veszélyes benzo(a)pirénnel, és egyéb PAH-vegyületekkel jelentősen terhelik a légkört, addig a geotermikus energiahordozó nem tartalmaz ilyen jellegű káros anyagokat. A nagyobb expozíciónak kitett városokban a geotermikus energia hasznosítás hozzájárulhat a karcinogén

vegyületek kibocsátásának mérsékléséhez, a súlyos és életveszélyes megbetegedések csökkenéséhez.

A TECHNOLÓGIA TEKINTETÉBEN MILYEN AGGÁLYOKAT VET FEL A TERMÁLVÍZ HASZNÁLATA? A mélységi termálvizek ásványianyag-tartalma és hőmérséklete általában relatív magas, így a felszíni befogadókba történő elvezetésük mindenképpen terhelné a környezetet. Például, a visszasajtolás helyett egy folyóba vagy tóba visszajuttatott termálvíz felboríthatja a víz élővilágát, növény- és halpusztulást okozva. Fontos,

A rendelkezésre álló szabad hőkapacitások hasznosítása tovább csökkenti a környezeti hőmérsékleti változásokkal szembeni érzékenységet.

ennek energiája gyakorlatilag kimeríthetetlen, ezért a geotermikus energiára megújuló energiaforrásként tekinthetünk, melynek mennyisége nem függ az időjárástól. Összefoglalva, mind a felszíni vizek védelme, mind a geotermikus rendszer

A Pannergy bőnyi geotermikus kútjai megújuló energiát biztosítanak a felhasználóknak

hogy a geotermikus folyadék az eredeti környezetébe kerüljön visszasajtolásra, minden esetben abba a rétegbe, ahonnan megtörtént a kitermelése. Visszasajtolást alkalmazva a hő elvételén kívül más változás nem történik a felszín alatti vizek rendszerében, vagyis minimalizálhatók a környezeti hatások. A visszasajtolás által a nyomásviszonyok sem változnak meg a vízadó rétegben, így elkerülhető, hogy a kitermeléshez egyre több energiát kelljen felhasználni. A hő forrása a közeli magma,

hosszú távú fenntarthatósága érdekében fontosnak tartjuk, hogy az összes kitermelt geotermikus folyadék ténylegesen visszasajtolásra kerüljön.

MILYEN TOVÁBBI TERVEI VANNAK A PANNERGY CSOPORTNAK? A PannErgy célja a jelenlegi kihasználtság feletti jelentős szabad hőkapacitásainak

hasznosítása, amelyek hatása tovább csökkenti a környezeti hőmérsékleti változásokkal szembeni érzékenységet. A szabad hőkapacitások kihasználásának három főbb lehetséges területét azonosítottuk. Az egyik a meglévő ügyfelekkel energiahatékonysági és optimalizációs projektek elvégzése; a másik terület a hidegenergia-projektek az úgynevezett „nyári” hő hasznosítására; a harmadik pedig az új ügyfelek távhőrendszeren keresztüli, a geotermikus rendszerekhez közvetett vagy közvetlen csatlakoztatása. A PannErgy Csoport többéves tapasztalata és kompetenciái az energetikailag hasznosítható geotermikus erőforrások felkutatása, geotermikus kutak fúrása és a geotermikus energia hasznosítása területén szinte egyedülállóan alkalmassá teszik arra, hogy a Kárpát-medencében további hőhasznosítási beruházásokat sikerrel valósítson meg lakossági és vállalati felhasználási céllal egyaránt. A PannErgy Csoport komplex energetikai és vezérléstechnikai rendszereket is kidolgozott, amelyeknek nemzetközi hasznosítására is lehetőség van. A PannErgy K+F fejlesztései egyfajta alkalmazást jelentenek bármely európai és Európán kívüli geotermikus energia alapú távhőszolgáltatás kialakításában és fejlesztésében, valamint a hagyományos energiahordozó felhasználásán alapuló, korszerűtlen távhőszolgáltatás, és a nem megfelelő hatékonysággal működtetett geotermikus hőenergia hasznosító rendszerek optimalizálásához egyaránt. Érdemes megemlíteni a PannErgy Csoport fejlesztései közül azokat a technológiákat is, amelyekkel emelkedhet a geotermikus kutak élettartama, ezáltal a geotermikus rendszerek fenntarthatósága jelentősen javulhat. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: O. Jakócs Péter

Mediterrán szemlélet:

A KÖRNYEZETVÉDELEM RECEPTJE

Csörgits Krisztián

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Az olasz konyha igazi szerelmesei tudják: pizzán, tésztán és fagylalton kívül még megannyi finom ízt és különleges karakterisztikát jelent a mediterrán gasztronómia. Többek között, ami a zöldipar és a gazdaság szempontjából is elsődleges: fontos a helyi alapanyagok használata és a mennyiség-minőség harmóniája – a termelők figyelnek a túltermelés megelőzésére, és hogy összhangban legyenek környezetükkel.

2019 októberében izgalmas szakmai útra indult egy vendéglátós – iskolai és üzleti – szakoktatókból álló csapat. A tanulmányút a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, egy Erasmus+ mobilitási program keretében valósult meg. Az észak-olaszországi Gradóban eltöltött egy hét felejthetetlen szakmai tapasztalatokkal és annak a lehetőségével gazdagította a résztvevőket, hogy megbeszélhették azokat a kihívásokat, amelyek a pincér-, szakács-, cukrásztanulók oktatásával kapcsolatban merülnek fel. Egymástól tanulhattak az iskolai és a vendéglátóhelyen diákokat tanító szakoktatók, miközben helyiektől sajátíthatták el a mediterrán konyha fortélyait. „Az olasz konyha egyik legfontosabb jellemzője, hogy friss alapanyagokkal, rengeteg gyümölccsel és zöldséggel dolgoznak. Emellett olívaolajat, tenger gyümölcseit, sonkaspecialitásokat és sajtokat is nagy mennyiségben használnak. Itthon legfőképp a mozzarellát ismerjük, de tudnunk kell, hogy több ezer féle olasz sajt létezik” – mondta Csörgits Krisztián, a Győri Szakképzési Centrum szakmai főigazgató-helyettese, aki szintén részt vett a tanulmányúton. „Meglátogattunk egy tejfeldolgozással foglalkozó, kis családi üzemet. Saját földterülettel és tehenészettel rendelkeznek, hagyományos módszerekkel

és hagyományos receptek alapján, ám modern, automatizált berendezéssel dolgozzák fel a friss tejet. Nagyon érdekes, hogy azt mondták, ha valamiből elfogy, akkor az nincs. Tehát nincs túlfogyasztás, tömegtermelés. Van olyan termékük, amiből napi szinten készítenek és van, amiből heti szinten, de mindig csak annyit, amennyi el is fog fogyni. Nem raktárra termelnek, majd gyorsan leakciózzák az árukat, hanem sikerült beállítaniuk azt a mennyiséget, amit éppen feldolgoznak és piacra dobnak. Nincs kidobott étel, sem felesleges raktározási költség” – fejtette ki Csörgits Krisztián, majd hozzátette: bárhol jártak, mindenhol a természetközeliséget hangsúlyozták. Egy borászatban például arról meséltek a résztvevőknek, hogy visszahoztak egy olyan szőlőfajtát, ami már a kihalás szélén állt. Abból kezdtek bort termelni, s ezzel kicsit a múltat is megismerik. Náluk is érvényesül a hagyományos értékek és a modern felszerelés kombinációja. „Más termelők is arról számoltak be, hogy a helyi alapanyagokra helyezik a hangsúlyt. Közel érzik magukat a természethez, ott élnek és dolgoznak, és nem utolsó szempont, hogy jó minőségű termékeket állítanak elő. Élmény volt ezt megtapasztalni.” A szakmai út azonban nemcsak az olasz konyha rejtelmeibe kalauzolta el a csoportot, hanem segített abban is, hogy személyes kapcsolat alakuljon ki az iskolákban és a vállalkozásoknál dolgozó szakoktatók között. „Sok esetben nem volt még

személyes kapcsolat, így viszont sokkal közelebb kerültek egymáshoz, már tudják egymást keresni, egymástól tanácsot kérni-kapni. Sok olyan beszélgetés volt, ami a szakképzés jelenéről, jövőjéről szólt és úgy láttuk, látjuk, hogy a duális képzés jó irány. A vendéglátásban nagyon sok minden van, amit külső, gyakorlati helyen tudnak megtanulni a diákok, de természetesen az iskolai tanműhelynek is megvan a szerepe” – részletezte a szakmai főigazgató-helyettes. „Egy vendéglátóüzletben azt várják el a tanulótól, hogy szinte az első pillanattól kezdve tudjon minden fontosabb feladatot, de nem szabad elfelejteni, hogy ő adott esetben 15–16 éves és a kezdetekben biztos, hogy komolyabb figyelem kell, hogy ráirányuljon és fontos, hogy segítsenek neki abban, hogyan tudjon tovább fejlődni. Meg kell szerettetni vele a szakmát, nem pedig elvenni a kedvét tőle. Szeptembertől az új szakképzési törvény szerint indulnak a képzéseink, nagyobb hangsúlyt fog kapni az alkalmazott, gyakorlati tudás. Azon dolgozunk, hogy olyan kollégák tanítsák a tanulókat, akik magasan elismert szakemberek. A Centrum és az iskolák munkatársai is arra törekednek, hogy minél több szakmai versenyre, megmérettetésre eljuttassák diákjaikat. Fontos, hogy kipróbálják magukat és olyan új ismeretekkel térjenek haza, amiket a későbbiekben tudnak alkalmazni” – tette hozzá. Visszakanyarodva az olasz útra, a helyben termesztett alapanyagok kapcsán arra

A tanulmányúton részt vevő csapat tagjai a pincér-, szakács-, cukrásztanulók oktatásával kapcsolatban szerezhettek új ismereteket

Az olasz konyha egyik legfontosabb jellemzője, hogy a szakácsok, cukrászok friss alapanyagokkal dolgoznak

voltam kíváncsi: vajon Győr-Moson-Sopron megyében mennyire jellemző, hogy az éttermek ilyen termékekkel dolgoznak, megvan-e a szemlélet és sikerül-e beszerezni ezeket az árukat? „A környező vendéglátósok, akik arra adták a fejüket, hogy hazai specialitásokat mutassanak be, abszolút ebben gondolkodnak, de azért vannak problémák, amikkel szembesülhetnek, például a minőség azonossága. Egy termék most, a jövő héten és egy év múlva is ugyanolyan jó minőségű kell, hogy legyen. A másik a mennyiség: amit hirtelen felkap a köztudat, az nem biztos, hogy olyan nagy mennyiségben rendelkezésre áll. A beszerzési ár sem utolsó szempont: a vendéglátós hajlandó és képes-e megfizetni,

illetve a vendégei meg tudják-e fizetni? A legjellemzőbb most még az, hogy viszonylag olcsón szeretnének jó minőséget kapni és sokan ezt próbálják kiszolgálni” – mondta Csörgits Krisztián. Végül arról esett szó, vajon egy étteremtulajdonos mit tehet, hogy környezettudatosan működtesse vállalkozását? A Centrum főigazgató-helyettese szerint, aki most akar ezzel foglalkozni, először mindenképp számolnia kell. Úgy látja, Magyarországon mindent meghatároznak a költségek és a számolás után lehet azon gondolkodni, hogy melyek azok a területek, ahol környezettudatosak tudnak lenni. „Gondolok itt például a felhasznált csomagolóanyagokra. Egy időben divat volt, hogy mindent műanyag

tálban adtak és az elviteles ételt több réteg nejlonba csomagolták. Ez azért már átalakulóban van. Emellett, apró lépésekkel is el lehet kezdeni, például szelektíven gyűjteni a hulladékot. Az üzlettulajdonos döntésének kell lennie, hogy az adott pillanatban mennyit tud bevállalni és megvalósítani.” Szerző: Ihász Nóra Fotó: Marcali Gábor

A cikk a „Vendéglátós szakoktatók továbbképzése a duális képzés színvonalának javítása érdekében” című, 2019-1-HU01-KA102-060141 számú projekt első turnusával kapcsolatban íródott.

ENGIE Magyarország – lehetőség és megoldás akár önerő nélkül

EGY KÉZBEN A TELJES ENERGETIKAI ÉRTÉKLÁNC

Dr. Czipf Csongor

Az ENGIE Magyarország Kft.-t hazánk egyik vezető energetikai szolgáltatójaként jegyzi a szakma. A cég a 21 éve alapított műszaki alapú energetikai szolgáltatásokat nyújtó Cothec Kft. és a 31 éve létrejött épületgépészeti kivitelező és üzemeltető Cofely Kft. házasságával született, és tagja a világ 70 országában 153 ezer embert foglalkoztató ENGIE-konszernnek. A globális energiaátalakulás úttörő vállalatához tartozni óriási lehetőséget jelent, egyszersmind elköteleződést a nemzetközi szinten megfogalmazott felelősségvállalás mellett. Dr. Czipf Csongor PhD, a mintegy százfős ENGIE Magyarország Kft. győri ügyvezetője legfőbb küldetésének a teljes költségalapú gondolkodás népszerűsítését tartja.

- Tekintsük beruházásnak, ha valami elromlik és ki kell cserélni. Fontos elkerülni, hogy egy olcsóbb megoldás hosszú távon sokkal többe kerüljön. Az sem utolsó szempont, ha nem igényel önerőt. - Mint egy megtérülő befektetés, csak nem kell hozzá pénz? - Pontosan ezt kínáljuk. Szem előtt tartva, hogy a fenntartható energiaátalakulás felé a hatékonyság növelése mellett a megújuló források jelentik a legfontosabb lépést. Az ENGIE-konszern azzal a szándékkal, hogy zéró szén-dioxid-kibocsátásával vezető pozíciót tölthessen be a világban, három éve számos fos�szilis erőművét eladta, és ma már profitjának harmadát a nap, a szél, a föld és a víz segítségével termelt energia adja. - Hol tart ebben a hazai leányvállalat? - Az ENGIE Magyarországon az energia- és távhőszolgáltatás, illetve a kapcsolt villamosenergia-termelés területén van jelen. Jelenleg munkáink tíz-tizenöt százaléka támaszkodik megújuló energiaforrásokra, az arány folyamatosan nő. - Egy kézben a teljes energetikai értéklánc. Ez pontosan mit jelent? - Elsősorban kockázatmentes lehetőséget. Az ingyenes felméréstől a tervezésen, kivitelezésen, karbantartáson át az üzemeltetésig, akár energiaszolgáltatással. Előfinanszírozzuk a teljes beruházást, amelyet a későbbi megtakarítás fedez, ezért a rugalmas, minőségi munkában, a hosszú távra szóló, biztonságos szolgáltatásban, a garantált hatékonyságban vagyunk érdekeltek. Nincs olyan energetikai probléma, amelyre ne tudnánk megoldást kínálni. Ez lehet fűtési, hűtési, világítási, gőz- vagy sűrítettlevegő-ellátást, hővisszanyerést biztosító energetikai berendezés, ami meghibásodott, elavult és rekonstrukcióra vár, vagy teljesen új épületgépészeti projekt. A hazai tapasztalatok és a nemzetközi háttértámogatás révén olyan stratégiai kihívásokra is életciklusra szóló válaszokat tudunk adni, mint a hőszivattyúk, a napelemek, a biomassza, a geotermia, a hulladék hő, a biogáz, a faapríték hasznosítása, vagy testvérvállalatunk, a Fabricom révén akár elektromos töltőállomások telepítése. Szerencsére egyre gyakoribb, hogy amint egy vállalat felismeri, hogy például napelemmel ki tudja váltani a villamos fogyasztásának húsz-harminc százalékát zöldenergiával úgy, hogy ez nem drágább a jelenlegi költségeinél, nem tétlenkedik, hanem belevág. Ha az mondjuk egy kombinált napkollektor, ami az áramtermelés mellett a melegvíz-ellátást is biztosítja, nagyobb a hatásfok, többszörös a megtérülés. Sok esetben önmagában a szakszerű üzemeltetés is hozhat öt-tíz-tizenöt százalékos megtakarítást beruházás nélkül. Ebben is tudunk segíteni. - A háztartásoktól kezdve az ipari cégekig, mindenki használ energiát. Kinek szólnak a megoldások?

- Mindenkinek. Partnereink közé tartozik mintegy száz önkormányzat, nyolcezer otthon és hat város – Sátoraljaújhely, Sárbogárd, Nagyatád és Kőszeg –, ahol a távhőt szolgáltatjuk, illetve Pétfürdő és Siófok, ahol távhőt termelünk. Ezek összességében az eltelt évek alatt mintegy negyedével kevesebb gázt használtak fel a fűtéshez, melegvíz-előállításhoz, vagyis jóval kevesebb szén-dioxiddal terhelték a környezetet, mint a korábbi energetikai rendszereik. Rekonstruáltuk és ötéves projektben működtettük a győri kórház hőközpontját. A Széchenyi-egyetem szintén a cégünket bízta meg az épületgépészeti karbantartással. Dolgoztunk Koroncó polgármesteri hivatalának fűtésrekonstrukcióján,

A fenntartható energiaátalakulás felé a hatékonyság növelése mellett a megújuló források jelentik a legfontosabb lépést.

Sopronban pedig tizenegy önkormányzati intézmény energiahatékonyságán javítottunk. Legutóbb a Dana új csarnokának épületgépészeti rendszerét építettük ki. De említhetném a Spart, szerte az országban kilencvenegy üzletet üzemeltetünk. Szakembereink munkája a Keleti pályaudvar és az Opel szentgotthárdi gyára, ahol húszszázalékos energia-megtakarítást értünk el energetikai beruházásaink révén. - Az energetikai szemléletváltás létkérdés. Ha kipipálhatjuk a finanszírozást, milyen egyéb ösztönzők játszhatnak még szerepet a gyorsabb elterjedésben? - Úgy látom, egyre mélyebb és erőteljesebb az igény a változtatásra. Ami támogathatja a folyamatot, egyrészt olyan, az új klímastratégiával összefüggő szabályozások, amelyek évről évre több megtakarításra késztetik a vállalatvezetőket. Az egyedi mérések, a technológiák, az adatok monitorozása újabb ösztönző, hogy a cégek időben beavatkozzanak és javítással, modernizálással előzzék meg az energiafelhasználás dinamikus emelkedését. Emellett úgy tapasztalom, érezhető egyfajta gazdasági lassulás, ami mind több ágazatot érint. A verseny előbb-utóbb mindenkit rákényszerít arra, hogy takarékoskodjon, aminek legkézenfekvőbb módja úgy a termelőknél, mint a szolgáltatóknál a felhasznált energiamennyiség csökkentése. Hiszem, hogy eljön az az idő, amikor a fogyasztók is meg fogják nézni, hogy egy-egy terméket hogyan állítottak elő, mennyire terhelték a gyártás során a környezetet.

Az irodaépületek és a lakóingatlanok építtetői és használói is egyre nagyobb arányban részesítik előnyben a megújuló energiaforrásokat

- Minél előbb megtörténik az első lépés, annál közelebb kerülünk a klímahelyzet javulásához. - Az ENGIE Magyarország ehhez nyert időt azzal, hogy nem kell megvárnunk, amíg valaki kitalálja és kipróbálja, hogy egy adott helyzetben melyek a legmegfelelőbb környezetkímélő, költséghatékony megoldások. Hetven ország tapasztalatai, módszerei állnak rendelkezésünkre, csak adoptálnunk kell. Szakembereket hívhatunk, de akár meg is tudjuk mutatni leendő partnerünknek, hogy működik a projekt külföldön a gyakorlatban. Határtalan lehetőségek előtt állunk, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az ENGIE otthonosan mozog a folyók vízének erejéből táplálkozó távhűtési megoldásokban, vagy akár a hidrogén segítségével történő energiatárolásban. Már most élen járunk olyan technológiákban, mint például a levegőbe kiáramló füstgáz szén-dioxid-tartalmának kinyerése. Reményeink szerint pedig a győri ipari parkban lesz módunk olyan komplex rendszer elindítására, mint a sárvári fürdő és hotel esetében, ahol komplex energia-ellátást, hő-, villany- és hűtési szolgáltatást biztosítunk. Vállalatunk auditorként is a cégek rendelkezésére áll, segítünk áttekinteni a fogyasztási gyakorlatot, feltárjuk a gyenge, kevésbé hatékony pontokat és optimalizált megoldásokat javaslunk, amelyeket meg is valósítunk. Szerző: KG Fotó: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor Közismert vállalatok tartoznak az ENGIE Magyarország Kft. partnerei közé

TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOK A MODERN VÁROSOK PROBLÉMÁIRA Az éghajlatváltozás és a városok nagymértékű urbanizációja miatt egyre nagyobb figyelem irányul a természet lehetséges szerepére a növekvő környezeti nyomásokhoz való alkalmazkodásban, illetve a gazdasági és társadalmi problémák megoldásában. Az Európai Unió polgárainak több mint 70%-a városi területeken él, így egyre sürgetőbbé válik, hogy a városi környezet problémáira helyi szinten alkalmazható megoldásokat találjunk. NATURVATION-PROJEKT

Noha a természetalapú megoldások előnyeit egyre szélesebb körben felismerik, a megvalósításuk továbbra is szétaprózódott és az irányításukra, innovációs potenciáljukra és a számszerűsíthető hatásaikra vonatkozó tudásbázis nem elégséges a szélesebb körben való elterjedésükhöz. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a természetalapú megoldásokban rejlő lehetőségeket és megvizsgáljuk, hogyan lehet elősegíteni az innovációt ezen a területen, 2017-ben indult a NATURVATION (NATure-based Urban Innovation) kutatási projekt, amelynek magyarországi

partnerei a Közép-Európai Egyetem és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Győrben működő osztálya. A 4 éves projektben, amelyet az Európai Bizottság Horizont 2020 kutatási programja támogat, 14 európai intézmény vesz részt. A kutatási feladatok mellett, a közösségekkel és a városi partnerekkel való együttműködés révén a NATURVATION arra törekszik, hogy hozzájáruljon a természetalapú megoldások potenciáljának kiaknázásához és ezzel a városi fenntarthatósághoz.

TERMÉSZET A VÁROSOKBAN Mit is értünk az alatt, hogy természetalapú megoldások? „Ez egyfajta gyűjtőfogalom, ami sok koncepciót fog össze, mint például az ökoszisztéma szolgáltatások és a zöldinfrastruktúra, valamint egyre gyakrabban emlegetik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és városi rezilienciával kapcsolatban is. Alapvetően, amikor természetalapú megoldásokról (angolul Nature Based Solutions) beszélünk, akkor leghamarabb parkok, zöldfelületek, városi fák jutnak az eszünkbe, amik mindmind részei ennek a történetnek. A terminológia új keletű, de az ötlet maga nem, hiszen a természetet évezredek óta tudatosan használjuk arra, hogy szolgáltatásokkal, immateriális javakkal lássák el a városainkat, Szemiramisz függőkertjétől kezdve napjainkig. Ezek a megoldások tehát a természet által inspirált, természetes folyamatok által üzemeltetett rendszerek, amik költséghatékony megoldást nyújtanak városi kihívásokra és különböző pozitív környezeti, társadalmi, gazdasági hatásokkal kecsegtetnek. És rengeteg fajta hasznot hoznak” – nyilatkozta Katona Attila, a Közép-Európai Egyetem doktorandusza a Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően nevű oldal szerzőjének, dr. Lehoczky Annamáriának egy korábbi interjúban.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

A VÁROSI TERMÉSZETI MEGOLDÁSOK ATLASZA A NATURVATION-projekt részeként 2018-ban készült el egy 1000 természeti megoldást bemutató Városi Természeti Megoldások Atlasz (Urban Nature Atlas). Az Atlaszt 100 európai város természeti megoldásainak szisztematikus felmérése eredményeként készítették, és alapul szolgált az európai városok természeti megoldásaihoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági és innovációs minták elemzéséhez. A kiválasztott városok között Győr is szerepelt, mint a projekt regionális-innovációs partnervárosa.

VÁROSI TERMÉSZETI MEGOLDÁSOK NAVIGÁTORA A természetalapú megoldások hatáselemzésének biztosítása érdekében a NATURVATION-projekt 2020-ban bevezeti a Városi Természeti Navigátort is. A Navigátor egy olyan értékelési eszköz, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a döntéshozók számára, hogy felmérjék a természetalapú megoldások hozzájárulását a városok különböző fenntarthatósági céljainak elérésében.

A VÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSÉBEN Míg a szakpolitikai intézkedések nagy szerepet játszanak a természetalapú megoldások bevezetésében, a pénzügyi erőforrások biztosítása és az üzleti modellek létrehozása szintén rendkívül fontosak. Az Atlaszban sok olyan példát gyűjtöttek össze a projekt kutatói, amelyeket magánvállalkozások hoztak létre es üzemeltetnek sikeresen. A NATURVATION-projekt kutatási eredményei rámutattak arra is, hogy a különböző természetalapú megoldásokra más-más üzleti és finanszírozási modelleket kell kialakítani.

TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOK GYŐRBEN A NATURVATION-projekt keretében Győrben közel 30 természetalapú megoldást tártak fel a helyi partnerség szereplői. A csoport az alapján értékelte, kategorizálta az egyes NBS-eket, hogy az mivel járul hozzá a város környezetbarát, egészséges, vagy éppen zöld fejlődéséhez.

A feltárt megoldások között vannak kialakult helyi adottságok, megvalósult projektek és tervezett fejlesztések is. Végül a csoport 11 természetalapú megoldást választott ki, amelyek egységes rendszerben bekerültek a projekt keretében létrehozott Városi Természeti Megoldások Atlaszba.

Az Atlaszban szereplő győri természetalapú megoldások: • Püspökerdő • Bercsényi liget és környéke • Mosoni-Duna Komplex Projekt, lakótelepi fák és kertek • Lakótelepi házak előkertjei • Nagy-Pándzsa Projekt (Kismegyer, Marcalváros) • Lakótelepi tavak rehabilitációja és új pihenőövezetek létrehozása • Győri zöld tetők, Kuopio park • Barátság park megújítása, sport- és rekreációs fejlesztései • Győr-Szabadhegy vízelvezetése, Traktoros utca • Iskolakert a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának épületében • Az Audi Hungaria Zrt. méhészete

AUDI-MÉHÉSZET

NATURVATION HELYI PARTNERSÉG

A felsorolt NBS-ek közül a vállalati szférát tekintve kiemelkedő az Audi Hungaria Zrt. méhészete. A vállalat azért indította el a méhészeti programot, hogy felhívja dolgozóinak figyelmét a világ biodiverzitását érintő kihívásokra, ebben a méhek világméretű csökkenésére és az abból származó veszélyekre. Az ipari területen 2015-ben 6 méhcsalád telepítésével elindított projekt számos innovatív elemet is tartalmaz. Ilyenek a Soproni Egyetemmel együttműködésben megvalósuló, méhekre alapozott bioindikációs kutatás, a győri Audi-iskolával kialakított oktatási együttműködés a környezeti nevelés területén, valamint a szemléletformálás, a munkavállalók biológiai sokféleség megőrzése iránti érzékenyítése az évente kötelező környezetvédelmi oktatások során.

Az egyes helyi partnerek a Városi Regionális Innovációs Partnerségen keresztül kapcsolódnak be a NATURVATION-projektbe. A győri helyi partnerség a KRTK győri Nyugat-dunántúli Tudományos Osztályának koordinálásával működik. Évente négyszer találkoznak, melyek keretében a partnerek megismerik a projekt eredményeit, ugyanakkor a közös munka során hozzá is járulnak ahhoz (pl. Városi Természeti Megoldások Atlasz), valamint kifejezetten a Győrben felszínre kerülő természetalapú megoldásokat igénylő témákat vitatnak meg. Ilyen a város készülő Szerkezeti Terve, amely többek között meghatározza az épített környezet, azok típusainak és a zöldterületek arányait a város területén. A helyi partnerség eddig a város egyes közszervezeteit (Polgármesteri Hivatal munkatársai, Pannon-Víz, ÉDU-VIZIG), a Széchenyi István Egyetem több tanszékét (közlekedés, közlekedésépítési és vízmérnöki tanszék, környezetmérnök, szociális tanulmányok és szociológia, természettudományi tantárgy-pedagógia, nemzetközi és elméleti gazdaságtan tanszék), nagyvállalatokat (Audi Hungaria, Rába), valamint helyi civil szervezeteket (Reflex, Keret) vonta be a közös munkába. A záróév főbb helyi témái: - a vállalkozások zöldterület-gazdálkodása, - a városi hőszigetek és azok lehetséges kezelése, valamint - a városi e-fakataszter készítése lesznek.

A NATURVATION-projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs program támogatásával valósul meg. Támogatási szerződés száma: 730243 This project has been funded by the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement No. 730243 Az írásban közreműködtek: Almássy Dóra és Katona Attila (Közép-Európai Egyetem), Jóna László és Lados Mihály (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Kontakt: ladosm@rkk.hu Fotó: Marcali Gábor

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

A Varga & Társa Építési és Vállalkozási Kft. 1993-ban alakult betéti társaságként, majd 2000-től kft. formában, családi vállalkozásként működik. Az elmúlt évtizedek alatt a cég a saját projektjei, beruházásai kapcsán szerezte meg azt a rangot, melyre méltán lehetnek büszkék. A családi házból indult négyfős társaság ma már számos alvállalkozót foglalkoztató, belvárosi irodával és önálló telephellyel rendelkező vállalattá fejlődött. Beruházásaikkal a fenntartható építőipar célkitűzéseit szolgálják.

Fókuszban Varga Szabolcs, a Varga & Társa Építési és Vállalkozási Kft. ügyvezetője

Fenntartható fejlődés az építőiparban – zöldépítés

INTELLIGENS MEGOLDÁSOK, BÖLCS DÖNTÉSEK „Miért éppen Révfalu?” – teszem fel a kérdést a Dózsa György rakparti Varga-házban az ügyvezetőnek, Varga Szabolcsnak. „Örök szerelem marad Révfalu, innen indult cégünk is. Itt, a Körtöltés utcában épült fel első társasházunk 1993-ban, ami most épp egy energetikai korszerűsítés előtt áll, a mai napig büszkén vállaljuk ezt a projektünket. Bár Szabadhegyen nőttem fel, beruházásainknak köszönhetően hamar beleszerettem ebbe a városrészbe, itt építettük fel azt a házat is, ahol működik a Varga & Társa Építési és Vállalkozási Kft. irodája, magam is ebben lakom.” Az érzelmi kötődésen túl, az adott politikai és gazdasági időszak, a rendszerváltozás hozta magával azt az aranykorszakot, ami nagyban kedvezett az építőiparnak. A családi vállalkozást elindító édesapa, Varga Béla pályáját a Győr Megyei Állami Épitőipari Vállalatnál (GYÁÉV) kezdte, építésvezetőként rengeteg nívós beruházást vezetett. Saját cégének alapításakor jó érzékkel hamar felismerte a megváltozott piaci igényeket, így Révfalu után a Belváros, Nádorváros frekventált területein kezdtek társasházak építésébe. A rendszerváltozás után megalakult cég felállása a mai napig ugyanaz, Varga Béla 80 százalékos, míg fia, Szabolcs 20 százalékos tulajdonosként vesz részt a sikeres cég irányításában. Az édesapa felügyeli a munkafolyamatokat, míg az ügyvezetőre a telekvásárlás, a felépített épületek, lakások értékesítése vár. A Varga & Társa Építési és Vállalkozási Kft. a magas minőséget, a legszigorúbb szakmai előírások teljes körű betartását és a korszerű technikai ismeretek alkalmazását tűzte ki célul. “A nevünkhöz fűződő négy-harminchárom lakásos, a

város frekventált területein épült társasházak kivitelezésénél kizárólag minőségi alapanyagokat használunk, a szigetelőanyagoktól a burkolatokig. Közel ötven „gyermekem” van, és büszkén megyek el mindegyik előtt” – meséli büszkén a Győrött végzett szakember. A céget a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara többször díjazta, ügyvezetőjét, Varga Szabolcsot 2017-ben Az év vállalkozójának választották, és átvehette a Prima díjat. Az emlegetett építőipari aranykorszakot a 2008-as gazdasági válság jelentősen átírta. Mintegy négy évbe telt, míg újraindulhatott a felívelés, majd a törvényi változásoknak, a lecsökkentett 5 százalékos áfának, a kormány családpolitikájának és az ezzel kapcsolatos intézkedéseinek köszönhetően újból talpra állt a hazai építőipar, sőt az ágazatot a mennyekig repítette, beleértve az új építésű lakóházak négyzetméterárait is. A 2020-as évkezdés hozta magával az újbóli megtorpanást, ez évtől egy újabb kihívással kell szembenézniük az ágazatban dolgozóknak, ugyanis megszűnt az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfakulcs, és újra a 27 százalékos sávba esnek az új építésű ingatlanok, ami rengeteg kérdést vet fel. A cég ügyvezetője, Varga Szabolcs, mint a megyei kamara általános alelnöke több szakmai konferenciát szervezett már az áfa emelkedésének kérdésében, illetve foglalkozott a klímaválságot kezelő, 2021es energiahatékonysági előírásokkal. Ismert tény, hogy az építőiparra hatalmas

felelősség hárul a fenntarthatóság terén, amelynek két oka van, egyrészt jelenleg ez a legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező iparágak egyike, másrészt az építőipari vállalatok felelőssége nem ér véget az építkezés befejeztével, hiszen a világ szén-dioxid-kibocsátásának közel 40 százalékáért a már meglévő épületek a felelősek. „Ez az arány akkor csökkenthető, ha az épületek fejlesztése, tervezése és használata összefonódik, hiszen mi a

A zöldépítés lényege, hogy bánjunk “ okosan a felhasznált nyersanyagokkal, majd a kész épületet tudatosan, okosan üzemeltessük!”

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

fenntartható fejlődésre odafigyelünk, de ne felejtsük el, a vásárló lesz a felelős a mindenkori energiafelhasználásért, lakásuk üzemeltetési költségeiért” – világít rá a létfontosságú kérdésre Varga Szabolcs. „Az úgynevezett zöldépítés lényege, hogy bánjunk okosan a felhasznált nyersanyagokkal, majd a kész épületet tudatosan, okosan üzemeltessük!” Évről évre szigorodnak a szabályozások az építőanyagokra és az épületekre vonatkozóan nemzetközileg és hazánkban is. Minden egyes jogszabály-változtatás alkalmával hatékonyabb szigetelést követelnek meg az új építkezéseknél. A külső határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási érték követelményeket legutóbb két évvel ezelőtt szigorította a rendelet, ami 2020-tól sem változott. Jövőre ugyanakkor az új társasházaknak közel

A társasházak kivitelezésénél kizárólag minőségi alapanyagokat használnak, a szigetelőanyagoktól a burkolatokig

nulla energiaigényűnek kell lenniük, a nagy vastagságú hőszigeteléseken túl fatüzelésű kazánnal, napkollektorokkal vagy más megújuló energiát hasznosító rendszerrel kell rendelkezniük. „A közel nulla energiaigény minimum 25 százalékos megújuló részarányt jelent. Ha valaki hőszivattyús fűtést épít ki, bőven túlteljesíti a követelményeket. Napelem használatával minden esetben teljesíthető ez az előírás, de ennek teljesítménye a fűtési és hideg-meleg víz tároló (HMV) rendszer függvényében változik” – hívja fel a figyelmet a szakember. A Varga-házak a kezdetek óta az úgynevezett „hagyományos” technológiával épülnek, mindig a legmagasabb minőségű téglából, nyílászárókkal és hőszigetelt ablakokkal. Szintén az energiahatékonyság jegyében a lépcsőházakban LED-es izzók égnek, az épületeikbe alacsony energiafelhasználású liftet szerelnek be.

gyakorlata ma már a múlté, ideje lenne leszámolni az ezzel kapcsolatos rossz beidegződésekkel” – hívja fel a figyelmet Varga Szabolcs. A távhőrendszer előnye, hogy környezetbarát, kiváltja az elavult fűtési technológiákat, alacsony marad a károsanyag-kibocsátása, ezáltal tisztább lesz a levegő, elkerülhetővé válik a szmog kialakulása. A körforgásos gazdaság rámutat, hogy erőforrásainkat gyorsabb ütemben éljük fel, mint ahogy azok újratermelődnek, ezért van még inkább szükség az intelligens megoldásokra, bölcs döntésekre. “Több olyan megoldás létezik a geotermikus fűtéstől kezdve a napelemen át a napkollektorok használatáig, melyek alkalmazásával csökkenthető saját ökológiai lábnyomunk. A házközpontosított rendszerek azonban a lakók részéről közös karbantartást, közösségi gondolkodást igényelnek, és ebben szemléletváltásra

A benapozottság terén bár kötött pályán mozognak, hiszen legtöbb épületük északdéli tájolású, a közeljövőben napelemmel segítenek rá az épülő ház közösségi áramtermelésébe. Mindemellett számolnak a legolcsóbban helyben előállított hőenergiával is, több új városi középületüket kötötték rá a győri távhőre. „A panellakások korszerűtlen és pazarló fűtési

van szükség. Ez akár egy öt-tíz éves folyamat is lehet, amely hosszú távú kommunikációs stratégiát igényel, ennek tükrében tervezhető csak a közös jövő” – összegzi gondolatát Varga Szabolcs, a Varga & Társa Építési és Vállalkozási Kft. ügyvezetője. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN IS KIEMELKEDNEK A VÉDJEGYES VÁLLALKOZÁSOK Tizennégy védjegytulajdonos osztja meg velünk, mit is tesznek annak érdekében, hogy óvják környezetünket, csökkentsék a környezeti terhelést, illetve ökológiai lábnyomukat. Lépjünk mi is az ő lábnyomukba, vigyázzunk környezetünkre, mind üzleti, mind magánéletünkben! Az 5 éves jubileumát ünneplő „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” védjegyprogram idén is pályázatot hirdet új és megújító védjegyeseknek egyaránt. Figyelje ön is a kamarai felületeket, hogy időben hírt kapjon az egyre csak népszerűbb felhívásról!

Bodnár Stúdió Kft. Folyamatosan újítjuk gépparkunkat és beszerzéseinknél fontosnak tartjuk azokat a gyártókat választani, akik a legjobb minőség mellett környezettudatos technológiát biztosítanak számunkra. Minden kopó alkatrészt, festéktonert visszavesznek újrahasznosítás céljából, így nemcsak a minőséget növeljük, hanem környezetünket is óvjuk. Idén márciustól környezetkímélő plug-in hibrid autót üzemelünk a kisebb környezeti terhelés érdekében.

Duna Information Service 2004 Bt. A DunaIS arra törekszik, hogy hosszú távon, 10 éves időtartamban gondolkodva azokat a beruházásokat javasolja elvégezni partnereinek, amelyek a vállalkozás számára környezetvédelmi szempontból is megtérülnek. A nagyvállalati igényeket hozzáigazítjuk a kkv-k igényeihez. Modern menedzsmentlehetőségeket kínálunk kihasználásra, ezzel gyorsabb problémamegoldást tudunk ajánlani kiszállás nélkül. Papírtakarékosságra ösztönözzük partnereinket a kétoldalas nyomtatással, hosszú távú nyomtatási megoldásokkal.

Ferenczi Fémipari Kft. A Ferenczi Fémipari Kft.nél különösen fontosnak tartjuk a környezetterhelés csökkentését, a hulladék-újrahasznosítás alapjának, a szelektív gyűjtésnek a támogatását. Ennek tudatában fejlesztettük ki szelektív hulladékgyűjtő termékcsaládunkat is, melyek például üzemi vagy iskolai környezetben is lehetővé teszik, támogatják a tudatos hulladékkezelést. Az újrahasznosításon túl kiemelten fontosnak tartjuk a szemléletformálást, ezért akár a munkahelyi, üzemi környezetben – a szabályozásokon és a vezetői példamutatáson túl – fontos, hogy esztétikus, praktikus gyűjtőhelyek, hulladéktárolók „csábítsák” az érintetteket. Szelektív hulladékgyűjtőinkkel ezt céloztuk meg és örömünkre szolgál, hogy például több autóipari cég is a termékeink segítségével csökkenti a hulladékkezeléshez köthető ökológiai lábnyomát.

Amit magunkénak érzünk: KÖRNYEZETTUDATOSSÁG= IT BEFEKTETÉSVÉDELEM= HATÉKONY IT!

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Monstrator Consulting Kft. Folyamatosan dolgozunk nemcsak a Monstrator Consulting Kft., hanem a privát életbeli ökológiai lábnyomunk csökkentésén. Igyekszünk a minél nagyobb mértékű online kommunikációra, emellett fokozottan figyelünk az általunk használt gépek, berendezések energiaigényére. A szelektív hulladékgyűjtés évek óta az életünk része. Több szervezettel kapcsolatban vagyunk, akik számára támogatásként tovább adjuk a még használható papírt, ruhaneműt, bútorokat és használati tárgyakat.

M-Uno 2000 Kft. Társaságunk a szelektív hulladékgyűjtéssel segíti a környezetvédelmet. Van olyan tevékenységünk, melynek kapcsán keletkezik a környezetre ártalmas hulladék. Ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően kezeljük, tároljuk, szállíttatjuk el. Üzleteink környezetében igyekszünk a minél nagyobb terület parkosítására, virágtartókba ültetett növényekkel kiegészítve. Törekszünk arra, hogy elektronikus számlákat fogadjunk be. Üzleteink energiatakarékos világítótestekkel vannak ellátva. Megújuló energiaforrásként folyamatban van napkollektorok kiépítése telephelyeinken.

PC Center Hungary Kft. Nálunk a környezetvédelem, hasonlóan, mint magánszemélyként is, a kényelemről és a pazarlásról való lemondással kapcsolatos. Gépkocsit csak nagyon indokolt esetben használok, kerékpárral járok ügyeket intézni és az ügyfelekhez is. Az irodában a természetes fényt részesítem előnyben, ha világítást használunk, akkor csak LED-es világítással. Ha már nem használunk egy elektromos eszközt (például számítógépet), akkor áramtalanítjuk a villamos elosztóját. A keletkező hulladékot szelektíven gyűjtjük, és ez alapján kerül a szeméttárolókba.

Profit-Praxis Kft. Cégünk jelenleg tér át a papír alapú könyvelésről a digitálisra, most szerezzük be az ehhez szükséges programot. A készítők körülbelül 10%-os papírfelhasználást ígérnek a jelenlegihez képest. Ezzel párhuzamosan a nyomtatóhasználat is csökken – a festékanyag, mint kellékanyag is jelentős mértékben csökkenő mennyiséget mutat majd.

Rábakész Kft. 2019 novembere óta folyamatosan igyekszünk kiszorítani a műanyag eszközöket, ezeket lebomló vagy újra felhasznált ökoanyagokból készült szalvétákkal, tányérokkal, poharakkal, evőeszközökkel helyettesítjük. A nyersanyagrendeléskor törekszünk a lokalitásra, közeli, helyi partnerektől rendeljük a nyersanyagokat, ezzel is mérsékelve a közlekedés melléktermékéből fakadó környezetszennyezést, valamint gyakran használunk idényjellegű zöldségeket és gyümölcsöket, preferáljuk az évszakokhoz igazodó alapanyagokat az ételeink készítése során.

Schieber-Aivil Kft. Mélyépítési kereskedelmi tevékenységünkből adódóan környezetszennyezés telephelyünkön nem történik. Az ott keletkező egyéb hulladékokat szelektíven gyűjtjük és a szelektív gyűjtőhelyekre szállítjuk. Azzal viszont évek óta problémánk van, hogy a telephelyünk környezetvédelmére, tizenkét éve telepített tujasort az egyik vállalkozó társunk el akarja távolíttatni közlekedéstechnikai okból, útszűkületre hivatkozva, mely nem áll fenn.

Fűzfa és Társa Kft. Újrahasznosított papírt használunk és szelektíven gyűjtjük a hulladékot, bár ennek elszállítása, leadása nehézkes. A jövőre nézve, napelem pályázatban is gondolkodunk, de az ezzel járó költségeket is meg kell vizsgálnunk.

Hatos és Társa Nyelviskola Kft. A tantermekben szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Továbbá, fontos számunkra, hogy ügyfélszolgálatunk a győri Jedlik-iskolában van, ahol napelemet használnak.

Simon Munkabiztonság Kft. Cégünk többek között környezetvédelmi szaktanácsadással foglalkozik. Küldetésünk, hogy a cégek tevékenységüknek megfelelően a szükséges környezetvédelmi kötelezettségeknek eleget tegyenek, és tudatosan, a környezet védelmét előtérbe helyezve tudjanak eredményesen működni. Munkánk szerves részét képezi a különféle dokumentumok elkészítése. A nyomtatás során odafigyelünk a kétoldalas nyomtatásra, melyet lézernyomtatóval végzünk. Próbálunk a lehető legkevesebbet és csak a legszükségesebbeket nyomtatni, amit lehet, azt online felületeken küldeni. A tevékenységünkből keletkező hulladékokat szelektíven gyűjtjük és elszállíttatjuk olyan céggel, aki újrahasznosítja a hulladékokat. Az irodai munkához elengedhetetlen a megfelelő megvilágítás. Ehhez mi az energiatakarékos, LED-es izzókat választottuk. Épületünk villamos hálózata napelemes rendszerről működik. Valljuk, hogy a környezetet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Sza-Bi Qualit Kft. Elkötelezettek vagyunk a környezettudatos vállalati működésben, a környezetvédelemben. Építőipari tevékenységünk sajátosságai kapcsán napi és kiemelt felelősségtudat, feladat számunkra tenni a környezetvédelem, az újrahasznosítás területén. Az természetes, hogy az irodai hulladékot szelektíven gyűjtjük. Az irodai adminisztratív folyamatainkat folyamatosan digitalizáljuk, így minimalizáljuk az irodai papír felhasználását. Az ipari hulladékgazdálkodásunk során figyelmet fordítunk az újrahasznosításra: a nagy mennyiségben keletkező betonhulladékot az építési helyszínen dolgozzuk fel (ledaráljuk), és a helyszínen már újrahasznosítjuk. Az építkezés során keletkező polisztirolhulladékot gyűjtjük, feldolgozóüzemben daráltatjuk le, majd felhasználjuk a kivitelezési technológiában.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Vivaker Bt. Már a cég alapításakor (1997) szempont volt számunkra, hogy környezetbarát termékeket forgalmazzunk, melyek használatával a partnereink is környezettudatos cégekké válnak. Termékeink között megtalálhatóak környezetbarát, professzionális tisztítószerek, melyeknek előnye, hogy szuperkoncentrátumok, minimális adagolás szükséges belőlük, kis helyen elférnek (tárolás-szállítás), csomagolásuk szintén környezetbarát. Mosdóhigiéniai adagolóink olyan kialakításúak, melyek a pazarlást szüntetik meg, a papír töltőanyagok FSC-jelzéssel ellátottak, illetve újrahasznosítottak. Telephelyünkön az épület szigetelt, mel�lyel az energiafelhasználásunkat tudjuk csökkenteni, LED-es izzókat alkalmazunk a világításhoz, a műszaki berendezések vásárlásánál is figyelembe vesszük az energiahatékonyságot. Idei terveink között szerepel egy napelemes rendszer beüzemelése, mellyel az épületünk világítását, fűtését és melegvíz-ellátását kívánjuk megvalósítani. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, digitalizációt alkalmazunk belső folyamatainkhoz (kevesebb nyomtatás), optimálisan szervezzük a fuvarokat és gépjárműveink vásárlásánál szempont, hogy kevesebb károsanyag-kibocsátásúak legyenek.

VOLARE NECESSE EST… (Repülni szükséges…)

LÉGIIPAR GYŐRBEN!

Varga István

Minden kornak megvolt az a világméretű rendszere, ami az emberiséget összehozta, előrevitte. A kezdetekben talán a cserekereskedelem volt ez, majd a hajózás globálissá fejlődésével folytatódott… Aztán jött a gőzgép- és a vasútépítési láz, ami aztán elvezetett a mai kor világméretű közlekedési hálózataihoz. Mégis, talán a repülés, a légi közlekedés az első olyan rendszer, ami az egész emberiség számára hozzáférhető, minden nemzet által elfogadott, közösen kialakított szabályozása, eszközszabványa van (ICAO) és szinte valamennyi ország ugyanazokat a gyártmányokat használja (AIRBUS, BOEING). Sőt, az egész bolygót lefedő, egységes navigációs és kommunikációs rendszert használ, amiben „barát és ellenség” egyaránt részt vesz. Mindebből valamiért Győr egy kicsit kimaradt. A nemrég még az egész országra is igaz állítás ma már csak régiónkra érvényes, ugyanis a kormány mintha kiemelten kezdené kezelni a repülőgépgyártást. A hivatalos deklarációkon túl ugyanis, sorra-másra indulnak olyan légiipari – értsd: légi közlekedési és légijármű-ipari – beruházások, melyek gyökeres változást jeleznek. Kisrepülőgépgyár Pécsett, helikopteralkatrész-gyár Gyulán, AIRBUS törzskeret gyár Egerben. Debrecenben pedig, ahol újabb felszállópályát építenek a meglévő mellé – ami másfélszer olyan hosszú és széles, mint Péren –, már a milliót közelíti az éves légiutas-forgalom és egy kereskedelmi-pilóta képző központot

is létrehoztak. Jelen van továbbá a GE hajtóműgyárával Közép-Magyarországon és AIRBUS enteriőrpanelek is készülnek már évek óta Nyírbátorban. De mi a helyzet Győrben és a megyében? Erről kérdezzük Varga István adószakértőt, gazdasági szakmérnököt, aki nem mellesleg magánpilóta-jogosítással is rendelkezik. Tettük ezt többek között azért, mert a kamara elnöksége létrehozott egy bizottságot, ami a régió gazdaságának a légiipar felé történő nyitását hivatott támogatni. A bizottság létrehozására Varga István tett javaslatot, melyhez a bátorságot – mint repülőgép-üzemeltető és ily módon a légiipar egyik mikro-

hogy ott, ahol képes volt az ipar már nyolcvan évvel ezelőtt a világ akkor legkorszerűbb repülőgépét, a Messerschmitt ME-109-et gyártani, miért nem vetődött föl eddig ez a kérdés”. Miért kellene erőltetni egy teljesen új iparágat, ha már van egy jól működő? – tettem fel a kérdést, ami sokakban megfogalmazódik, amikor a győri légiipar van terítéken. „Például, mert sokkalta jövedelmezőbb. Aztán itt van a több lábon állás problémaköre. Másrészt sokkal inkább érzem a kis szériás, de magasan kvalifikált szaktudást igénylő kapacitások kialakítását a magyar kkv-k útjának, mint az olyan tömegtermelésbe

A kamara létrehozott egy bizottságot, ami a légiipar felé történő nyitást hivatott támogatni. vállalkozásának vezetője – többek között a nemzetközi légiipari vásárokon szerzett tapasztalatai adták. „Ez egy speciális helyzet, különös tekintettel a tényre, hogy ma már az autóipar egyik nemzetközi fellegvárának számít városunk” – kezdi Varga István. Majd hozzátette: „egyfelől nagyszerű eredményünk, hogy a RÁBA-MAN-tól idáig jutottunk, másfelől nem teljesen érthető,

való bedolgozást, amit rövidesen teljesen átvesznek a robotok. Hadd emlékeztessek továbbá arra a történelmi tényre, hogy Győr a textilipar fellegvára is volt”. Ami önt illeti, hogyan tovább a könyvelés területén? – kérdeztem Varga Istvántól. „A könyvelőirodát Tamás fiam folytatja, én pedig maradok az adó- és gazdasági tanácsadásnál. Ilyen minőségemben

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

kidolgoztam a repülőgép-használati jog rendszerét, ami a kisgépek eladását – és ebből eredően talán itteni összeszerelését – jelentősen fellendíthetné. A lényeg azonban nem ez, hanem a kkv-szektor számára egy teljesen új piaci szegmens megnyitása, elérhetővé tétele, ami viszont a kkv-k működésének az innovációját segítené nagymértékben.” Kimondható tehát, hogy a légiipar maga az innováció a kkv-k számára? – merült fel bennem rögtön a kérdés. „Én a kkv-k működéséről beszélek. A technológiák innovációja ugyanis megvásárolható, a működésé már kevésbé. Az a termelési kultúra és minőségbiztosítás pedig, ami a légiipar velejárója, egy paradigmaváltást igényel a kkv-k menedzsmentjeitől. És – ismét egy történelmi hasonlattal élve – ami annak idején pl. a folyamszabályozás, a vasútépítés volt, vagy ami a jelenben éppen az autógyártás a gazdaság résztvevői számára, az lehetne a légiipar a jövőben” – zárja gondolatát Varga István. És itt valóban nemcsak a repülésre kell gondolnunk, hanem a légiipar és a kkv-szektorban zajló innovációs folyamatok szinergiájára. A téma ilyen előadásban pedig valóban magával ragadhatja azokat a vállalkozókat, akik – megértve az „idők szavát” – az új kihívásokban meglátják a lehetőséget is a fejlődésre. Szerző: Ihász Nóra Fotó: O. Jakócs Péter

Prof. dr. Baranyi Péter

Győrből indult a MaxWhere világhódító karrierje

VIRTUÁLIS TEREK SEGÍTIK A MUNKÁT, AZ OKTATÁST 64

Nehéz szavakkal elmondani, mit takar a MaxWhere tér alapú operációs rendszer, hiszen a forradalmian új és összetett online prezentációs eszköz tipikusan az a műfaj, amit látni kell. Egy biztos: alapjaiban változtathatja meg az oktatás és az online megjelenés világát.

Magyar tudósok és fejlesztők többéves munkájának eredménye a MaxWhere, amely számos nemzetközi elismerést, többek között a sanghaji világkiállítás első díját is besöpörte. Nem túlzás azt mondani, hogy a virtuális valóságot és a 3D-s tereket az oktatás, az ipar és a kereskedelem szolgálatába állító technológia forradalmasíthatja az informatika világát – méghozzá nem is olyan sokára... A MaxWhere lényege, hogy háromdimenziós terekbe helyezi mindazt, amit eddig a számítógép és az internet két dimenzióban nyújtani tudott: látványos, részletgazdag virtuális terekben jeleníti

meg az információkat, teszi lehetővé a munkát vagy könnyebben befogadhatóvá az oktatást.

GYORSABB, EGYSZERŰBB, HATÉKONYABB OKTATÁS Prof. dr. Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem műszaki tudományi doktori iskolájának vezetője szerint a 3D-s terekben történő mozgás eddig szinte csak a játékok terén jelent meg, a Széchenyi-egyetem kutatásai azonban tudományosan is igazolták, hogy az agy természetes működése lassan kiköveteli azt az óriási ugrást, amely az új technológia révén hamarosan bekövetkezik. A VR alapú operációs rendszer fejlesztéséhez 2017-ben csatlakozott a győri Széchenyi István Egyetem, amelynek szakemberei nemcsak számos, az oktatásban is kiválóan használható 3D-s teret – oktatói teret, virtuális laboratóriumokat – alkottak hozzá, hanem a mindennapi képzésben is napi szinten használják. A 3D-learninggel már több hallgatói csoport tanul, több száz tananyag elérhető benne, hatékonyabb a csoportmunka, és gyorsabban átadható, valamint könnyebben befogadható a tananyag. A műszaki képzésben egyedülálló módon a virtuális terekben a legdrágább, legnehezebben hozzáférhető berendezések is leképezhetők a legapróbb részletességgel. A hallgatók így laboratóriumi berendezéseken „dolgozhatnak”, gépeket programozhatnak, és az eredményt működés közben is tesztelhetik. Az oktatáson kívül a tér alapú operációs rendszer forradalmasíthatja a munkavégzést, a kollaborációt, a projektmunkát is, megkönnyítve és egyszerűsítve a vállalatok belső folyamatait. – Valljuk be, ma a digitális életünk nagy része keresgéléssel telik. A MaxWhere életszerűen modellezi a valós munkát, nem a böngészésre, keresgélésre megy el az energiánk, sokkal hatékonyabbak lehetünk. A projektek pillanatok alatt áttekinthetők, a kommunikáció és az együttműködés hatékonyabbá válik. Van olyan nagy gyártó cég, amely a menedzsment munkájában alkalmazza a virtuális tereket, s már a legelején 20%-os hatékonyságnövekedést mértek, nem sokkal később pedig ez 30–40%-ra nőtt – mondja dr. Baranyi Péter.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

TUDOMÁNYOS MÉRÉSEK IGAZOLJÁK A MaxWhere hatékonyságát tudományos mérések bizonyítják; nemcsak a győri egyetemen végeznek rendszeresen méréseket a program különböző aspektusairól, de számos nemzetközi, független mérés eredményei is az új találmányt igazolják. – A 3D-s terek az agyunknak más, nagyobb területeit aktivizálják, mint egy egyszerű kép, dokumentum, vagy weboldal látványa. Ilyenkor ugyanis bekapcsol az agyunk parietális lebenye is, amely a térbeli tudatosságért felel, és jóval nagyobb memóriával rendelkezik. Ez többek között azt jelenti, hogy a segítségével könnyebben látjuk át a lényeget: egy 400 fős hivatalos mérés bebizonyította, hogy az emberek 50%-kal gyorsabban látják át az információkat a MaxWhere virtuális tereiben. Sőt, 50%-kal jobban is emlékeznek a látottakra! Mindeközben a tudományos mérések szerint relaxáltabbak vagyunk, ha a hagyományos böngészés helyett virtuális térben mozgunk, a szemünk 30%-kal kevesebbet fókuszál, az agyunkat pedig sokkal kevésbé terhelik le az információk. Ezek után nem nehéz elképzelni, mit jelenthet a MaxWhere alkalmazása az oktatás, a képzés területén! – mondja a professzor.

MINDEN A SZEMÜNK ELŐTT Sőt, a professzor rögtön példát is hoz az élményszerű, informatív virtuális terekre. – A MaxWhere a böngészést élmén�nyé alakítja, ide-oda kattintgatás helyett egyszerűen belépünk egy virtuális térbe, ahol „körbenézve” – akárcsak a valóságban – a szemünk elé tárul minden, ami érdekelhet minket. Hogy stílszerűen egy egyetemi példánál maradjunk, a hongkongi egyetem a MaxWhere-t használja a bemutatkozáshoz. A lenyűgöző virtuális térbe belépve rögtön látjuk nemcsak az intézményről szóló információkat, hanem többek között az egyetem social media-felületeit is. Így pillanatok alatt, hosszas keresgélés nélkül elérhető minden. Ha belegondolunk, hogy a Széchenyi-egyetemnek 70 aloldala van, látjuk, mennyire fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban hozzájuthassunk a szükséges információkhoz.

bárhonnan láthatják, körbejárhatják, megvizsgálhatják a virtuális térben, méghozzá valós időben, működés közben! Olyan, mintha az adott gépet rengeteg apró kamerával szerelték volna fel. A háromdimenziós képhez emellett azonnal h o z z á re n d e l h e t ő k a szükséges adatok, így minden információ rendelkezésére áll a szakembereknek – men�nyivel könnyebbé válik így a hibaelhárítás! – világít rá a MaxWhere-ben rejlő végtelen lehetőségekre dr. Baranyi Péter.

KOMPLEX, DE NEM BONYOLULT

ÁTTÖRÉS AZ IPARBAN Ahogy az oktatásban, úgy az iparban és az üzleti életben is hatalmas lehetőséget rejt az új, 3D-s operációs rendszer. A cégeknek hatalmas lehetőséget jelent, hogy egy saját „webtérben” jelenhetnek meg. A MaxWhere számukra gyakorlatilag egy 3D-s böngészőként működik, ahol hagyományos böngészőablakok helyett virtuális terek vannak, azokon belül jeleníthetők meg az információk, a szövegektől a videós tartalmakig vagy háromdimenziós objektumokig. Virtuális show-roomok, bemutatótermek hozhatók létre a segítségével, ahol 3D-ben megtekinthetők egy-egy vállalat termékei, legyen szó gépekről, járművekről, vagy éppen dizájntermékekről. Mivel a webtérben létrehozott objektumok összeköthetők a való világban telepített vezérléssel, azok valós időben mozgathatók, programozhatók. Így a világ minden táján ugyanazt látják a felhasználók, ami felbecsülhetetlen segítséget jelenthet például a termékfejlesztésben vagy a távkarbantartásban. – Képzeljük csak el, hogy egy bonyolult berendezés vagy gépsor meghibásodik, és annak 3D-s modelljét a szakemberek

Annak ellenére, hogy milyen sokrétű lehetőségeket rejt, a MaxWhere rendszere egyáltalán nem bonyolult. Sőt, egyszerűbb kezelni, mint egy hagyományos honlapot karbantartani, vagy feltölteni rá egy PDF-dokumentumot. Az előre megtervezett virtuális térbe néhány kattintással be lehet tallózni a szükséges képeket, szövegeket, dokumentumokat, videókat, azaz teljesen felhasználóbarát a program. Attól függően, hogy mire van szükség, a legegyszerűbb felhasználástól lehet haladni az egyre komplexebb megoldásokig, az egyszerű céges bemutatkozó terektől a távvezérelhető, 3D-s objektumokat tartalmazó terekig. Nagy előnye, hogy a már meglévő tartalmak – egy weboldal anyagai, képek, videók – teljes egészében integrálhatók a programba, azaz nem kell új tartalmakat gyártani a virtuális térben történő megjelenítéshez. Mindezt – egy alap virtuális bemutatóteret véve alapul – nem is feltétlenül drágábban, mint egy minőségi honlap elkészítése. Természetesen a komplex, bonyolult, 3D-s objektumokat tartalmazó rendszer kialakítása ennek a többszöröse. Sőt, megfelelő 3D-programozói, grafikai tudással bárki fejleszthet a programhoz saját virtuális tereket.

Ballagási kiállítás és a MaxWhere A Széchenyi István Egyetem és a kamara szoros együttműködésének és jó partnerkapcsolatának köszönhetően a ballagási kiállításon is „megjelent” a virtuális tér. A részt vevő diákok ezen a különleges módon is végignézhették a kiállító cégek kínálatát, üzleteit, egyedivé téve ezzel a kiállítás élményét. FELVÁLTHATJA A WINDOWS-T Baranyi Péter szerint a technológia robbanásszerűen fog fejlődni és terjedni, s idővel kiszoríthatja a hagyományos weboldalakat. Azok a felhasználói pedig, akik az elsők között, időben lépnek, komoly versenyelőnyhöz juthatnak, legyen szó a MaxWhere ipari vagy oktatási célú felhasználásáról. – Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy a DOS volt az 1D, a Windows a 2D, és most jön a 3D-s operációs rendszer, amely az egyik legnagyobb lépés lesz az informatikában. 2025-re a Windows-t felválthatják a 3D-s operációs rendszerek. A virtuális terek alkalmazásának csak a fantázia szab határt, az iparon és az oktatáson kívül alkalmas nemzetbiztonsági felhasználásra, de több múzeum is „lecsapott rá”, hogy 3D-s térben, realisztikus virtuális környezetben mutasson be festményeket – vetíti elő a jövőt a szakember. Szerző: Pomaranski Luca Fotó: Pomaranski Luca

Nem csak az a kérdés, Magyarország mediterrán ország lesz-e?

AGROHADSEREG, SZÉLMALOMHARC, SZUPER KUKORICABOGARAK Az abiotikus stressz különböző fajtáinak, mint például az átlaghőmérséklet emelkedése vagy a csapadékhiány, egyre jellemzőbbé válásával a növénytermesztés helyzete sokkal nehezebb, mint korábban – többek között erről beszélgetünk dr. Petróczki Ferenccel, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növénytudományi Tanszékének docensével, aki a klímaváltozás kapcsán óvatosan fogalmaz, de azt egyértelműen felvázolja: mielőbbi megoldásokat kell találni a változásból eredő problémákra.

Dr. Petróczki Ferenc

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

OTT VAGYUNK MÁR? Tudjuk és érezzük, hogy növekszik Földünk átlaghőmérséklete. De hogy a globális felmelegedés egyben klímaváltozást is jelent-e, az csak néhány száz év múlva jelenthető majd ki dr. Petróczki Ferenc szerint – már ha akkor még lesz egyáltalán, aki ezt megmondja. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez már az, vagy csak a bevezető szakasz-e; ez esetben pedig meddig erősödnek az időjárási anomáliák. Ami biztos, hogy rengeteg a kérdés, és fel kell készülnie az agráriumnak is a kihívásokkal teli változásra. A jelen kutatásai alapján négy irány lehetséges: melegebb és szárazabb lesz az időjárás, hidegebb és nedvesebb, illetve a kettő közötti átmenet, miszerint melegebb és nedvesebb, valamint hidegebb és szárazabb. Ebből a legszerencsétlenebbnek az elsőt tartják – térségünkben éppen erre számíthatunk.

ELTOLÓDNAK A KLÍMAZÓNÁK A növény- és állatfajok 20–30 százaléka fokozottan veszélyeztetett, ha a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,5–2,5 Celsius-fokot. Márpedig egyes kutatók szerint ez a 3 °C-ot is elérheti még ebben az évszázadban. Dr. Petróczki Ferenc azt mondja, a hőfok emelkedésével búcsút inthetünk a burgonyánknak és a zabunknak, ezeket valószínűleg északabbi országokból importálhatjuk. Az ilyesfajta földrajzi felfelé tolódás már most megfigyelhető, többek között a skandináv államokban olyan növények jelentek meg, amelyek termesztésére eddig nemigen gondoltak az ott élők. Például Dániában az elmúlt tizenöt évben kettőről kilencvenre nőtt a szőlőbirtokok száma, és a megszokottnál enyhébb telek a skandináv országokban meghatározó faiparban is nehézséget okoznak. Persze nem kell ilyen messzire mennünk, hogy a változásról jelen időben beszélhessünk. „Amikor én tanultam növénytermesztést, azt mondták nekünk, eszünk ágába ne jusson őszi zabot vetni, mert az biztosan elfagy. Én már azt mondom a hallgatóságnak, hogy a kevés tavaszi csapadék és a gyenge telek miatt inkább az őszi zabban gondolkodjanak, annak sokkal nagyobb a termésbiztonsága. Ugyanígy az árpánál: mi még úgy tanultuk, hogy a tavaszi a sörárpa, most pedig teljesen evidens, hogy számos őszi árpa fajtából készül kiváló

söripari alapanyag” – sorol néhány példát az egyetemi docens, aki a régió mezőgazdasági termelőinek tapasztalatait is beépíti a tananyagba.

GYORSULÓ MEZŐGAZDASÁG S ahogy életünk szinte minden területe, a mezőgazdaság is felgyorsulóban van. Míg régebben nem volt ritka, ha a búzafajták 60–80 évig a köztermesztésben voltak, addig a mai fajtaszortimentet tekintve, egy fajta 10–15 évet található a köztermesztésben, aztán máris egy újabb váltja. Sokkal nagyobb feladat hárul a nemesítőkre, már nem tehetik fel az életüket egy-két hibrid vagy fajta előállítására, folyamatosan újdonságokat kell produkálniuk. „A piac dönti el, hogy a nagy halmazból melyiket használja hos�szabb-rövidebb ideig. A növénynemesítés és a vetőmag-kereskedelem frontján csak az egyre nagyobbak maradhatnak fenn, akik bírják, hogy egymás mellett nagyon sok fajtát futtatnak. Döntéshozói szinten mindenki arról beszél, hogy a minőség a lényeg, akár a mennyiség rovására. Viszont a piac végül mégis inkább a mennyiséget fizeti meg” – mutat rá a kettős mércére dr. Petróczki Ferenc, aki úgy látja, egyelőre megbirkózik a hazai mezőgazdaság a problémákkal. Visszatekintve azt láthatjuk, hogy sok száz éve egy növényfaj terméseredményének megduplázásához 100–150 évre volt szükség. Az 1950–60-as években elkezdték széles körben használni a növényvédő szereket, a műtrágyákat, megindult az iparszerű gazdálkodás. Ettől kezdve a főbb növények esetében megháromszorozódott az előállított mennyiség. Valószínűleg azonban ez a plafon, még több műtrágyával a talajvíz kerülne veszélybe, és a gazdák nem használhatnak több növényvédő szert sem. „Valami mást kell kitalálni. Erre válaszul a hatékonyságnövelést célozták meg, a döntéshozók a modernizációt ösztönzik, Mezőgazdaság 4.0 néven. Csakhogy a precíziós gazdálkodás „feladatrész”, a 3.0 sem fejeződött még be. Mondják, hogy lesz 5.0 is, amiben a mesterséges intelligencia valamely formája kap szerepet. Mint ahogyan az Egyesült Államok katonái drónokkal, joystickkal a gép előtt ülve likvidálnak célpontokat, úgy a jövő mezőgazdaságát is így képzelik el – a gazdák kivezénylik az agrohadseregüket a táblákra.”

A GÉNMÓDOSÍTÁS LENNE A MEGOLDÁS? Az Európai Unió tagállamaiban a genetikailag módosított szervezetekre (GMO-kra) vonatkozóan nincs egységes jogi szabályozási rend. Irányelvek és rendeletek persze szabályozzák a géntechnológiai tevékenység végzését, sőt, Magyarországon 2012-ben az Alaptörvényben is célként tűzték ki a GMO-mentes mezőgazdaság biztosítását. „Ez praktikusan annyit tesz, hogy kutatni lehet, de az eredményeket a gyakorlatban nem érvényesíthetik. Ez azonban elsorvasztja az ilyen jellegű kutatásokat, hiszen ki lesz az a mecénás, aki l’art pour l’art, a tudományért támogatja a szélmalomharcos kutatókat?” – teszi fel a költői kérdést dr. Petróczki Ferenc, és hozzáteszi, nagy probléma, hogy a kutatóknak fogalmuk sincs, hosszú távon milyen hatása lehet a génmódosításnak. „Erős a szkeptikusok és a támogatók lobbija is. Szerintem az igazság valahol a két álláspont között lehet, de nem biztos, hogy ez még a mi életünkben kiderül. Lehetséges, hogy a globális klímaváltozás,

mint kényszerítő tényező miatt cselekedni fognak a döntéshozók, egy-kétszáz év múlva pedig futnak az események után, és próbálják betiltani, amit korábban engedélyeztek. Láttunk már ilyet a történelemben” – találgat a szakember maga is, hiszen, ahogy azt cikkünk elején is jeleztük, rengeteg a kérdés, miként alkalmazkodhat a változásokhoz a mezőgazdaság. Az egyik kutatási irányban a genetikai módosítást a növények kártevőkkel szembeni ellenálló képességének fokozásában használják, így elhagyható a növényvédő szerek nagy többsége. Kifejlesztettek már például olyan kukoricahibrideket, amelyek rezisztensek a kukoricabogárral szemben: ha a kártevő a növénybe harap, a növény gyakorlatilag megmérgezi azt. Igen ám, de tudomány ide, tudomány oda, a természet nem hagyja annyiban, ha bele akarnak avatkozni a működésébe: felgyorsultak a mutációs folyamatok, és megszülettek az első „szuper kukoricabogaraknak” elnevezett kártevők, amik ellenállóak a génmódosított növénnyel szemben. De máshol is találni elrettentő példákat, elég megnézni, hogy mekkora küzdelem védekezni azon gyomok ellen, amelyek megtanultak együtt élni a genetikai módosításokkal, pontosabban rezisztenssé váltak az ember alkotta újdonsággal szemben.

persze – például az olajbogyó-termesztést. Ahogy ezek a határok eltolódnak észak felé, a legforróbb térségek elsivatagosodnak. A másik ilyen globálisan ható tényező a tengerszint-emelkedés – veti fel az egyetemi docens –, s hogy a mélyföldeken lakók képesek lesznek-e nagy gátakat építeni. Ezek együttesen indukálhatják azt, hogy az érintett területeken élők vándorlásba kezdenek, pusztán azért, mert nem tudnak többé hol élelmiszert és takarmányt termelni, vagy, mert otthonuk víz alá kerül. Hogy ez mennyire akut probléma: számos kutató szerint már egyméteres tengerszint-különbség is több százmillió ember vándorlását jelentheti a Földön. A víz emelkedésével pedig szigetek tűnnek el, tenger- és óceánpartok kerülnek víz alá. Ezzel párhuzamosan viszont robbanásszerűen nő a Föld népessége, s a lakók a fosszilis energiahordozók elleni harcban ipari növényekből is üzemanyagot gyártanak a szántóföldeken. Pont azokon a szárazulatokon – hangsúlyozza dr. Petróczki Ferenc –, ahol nagy tömegben tudunk növényeket termeszteni. Egyelőre arra csupán próbálkozásokat láthatunk, hogy a vízi rendszerekben miként lehetne előállítani valamiféle tömegtakarmányt, például moszatokat. A válaszok megtalálása tehát egyre sürgetőbb.

„A VÍZ AZ ÚR” Nem csak az a kérdés, hogy mi mondjuk mediterrán ország leszünk-e, s átvesszük déli szomszédainktól – kisarkítva

Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: Marcali Gábor

ÜZLETI RIPORT

Könnyű úgy egymásra mutogatni, ha két különböző márka szakemberét kérdezzük arról, melyik a nyerő? A dízel vagy az elektromos, esetleg a hibrid? De mi van akkor, ha egy olyan gyártó modelljeit nézzük meg közelebbről, amely mind a két palettán izgalmasat, szépet és jót kínál? A Leier Auto BMW/MINI márkakereskedés szalon Győrben már megjelenésével is csalogat, csábít. Hát még az autók, amelyek felsorakoznak a XXI. századot megidéző épületben és épület előtt. Kondor Imre a BMW értékesítési vezetője Győrben. Az ismert szakembert arra kértük, álljon oda két autó mellé. A szó szoros és egy kicsit átvitt értelmében is!

DÍZEL ÉS A MAMUTOK – Napjainkban sokan és sokat beszélnek arról, vajon itt van már a dízelautók alkonya? Kivesznek majd, mint a mamutok? – Óvakodnék ilyen megállapításokat tenni. A világ útjain rengeteg dízelautó fut, és olyan teljesítményt adnak le, olyan teljesítményekre képesek, amelyek előtt meg kell emelni a kalapot mindenkinek. A dízel ma már nem a húsz évvel ezelőtti motor! Nagyon komoly környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, amelyek egyre inkább szigorodnak. Azt gondolom, hosszú távokon a dízel, a jelenleg forgalmazott BMW dízelmodellek ott lesznek az utakon. A jelenlegi eladásszámokat látva, nincs a vásárlókban félelem a dízelmotorokkal szemben. – Ettől függetlenül, mégis érezhető, hogy a vásárlók közül Városi repülés: sokan fordulnak az elekTRONnal, MINI Cooper SE vagyis hibrid azárammal új trend éshajtott az új gondolat szolgálatában, űrhajós felé. fedélzeti élménnyel autók, esetleg az átmenetet jelentő hibridek - Az autóvásárlók és -használók gondolatban még nehezen állnak át arra, hogy olyan kocsi van alattuk, amelyik hol hagyományos hajtást, hol elektromos hajtást használ. Ráadásul a hatótávolságok, a hosszú távú utazás egy e-autónál még nem éri el

Kondor Imre

mondjuk a dízelmodellek által nyújtott lehetőséget. Ha majd az akkumulátorok fejlődése szintet lép, akkor jön el az igazi választás szabadsága.

MODERN TECHNOLÓGIA AZ UTAKON – Az akkumulátorok fejlődését említette, de a dízelmotorok is szinte űrtechnikai szinten fejlődtek az elmúlt években. – A dízelmotorok fejlesztése folyamatos volt a hibridek és az elektromos autók megjelenése mellett. Azok a dízelek, amelyek nem feleltek meg a környezetvédelmi normáknak, kivonásra kerültek a forgalmazásból és már évekkel ezelőtt megjelentek helyettük a korszerű normáknak megfelelők. A BMW komoly energiát fordít a fejlesztésekre. Talán nem véletlen, hogy ezen a területen is útmutató a gyár tevékenysége. Ha valakinek volt olyan szerencséje és eljutott a fejlesztőközpontokba, ott tényleg már az űrtechnikát láthatta. – Vannak is olyan i-modellek, amelyek valóban olyanok, mint az utakon száguldó űrhajók. Kérdés azonban továbbra is: az elektromos autók akkumulátora meddig képes most hajtani a gépkocsikat?

Létezik autóverseny, ahol minden BMW nyer?

DÍZEL KONTRA ELEKTRON A JÖVŐ KIPRÓBÁLHATÓ

Új BMW, BMW i, BMW M és MINI gépjárművek teljes termékpalettájával, használt autók beszámításával és széles körű választékával, új és használt BMW motorkerékpárok adásvételével, termékfinanszírozással várják az érdeklődőket! www.bmw-leierauto.hu – BMW i3 120 Ah modellünk 300 km, a MINI Cooper SE modellünk 200 km hatótávolságot tud jelenleg. Az i3 ezt a teljesítményt 5 éve még csak 3 lépcsőben érte el. Ha ezt a tendenciát követjük, akkor biztos, hogy további gyors fejlődés várható. Azt gondolom, évek kérdése és már igazán hosszú távú utakra is alkalmasak lesznek az elektromos BMW és MINI autók.

MELYIKET VÁLASSZUK?

– BMW-előnyök? – A BMW a hibrid minden szegmensében elérhető a 2-es sorozatunktól a 3-as, 5-ös, 7-es és a nagyon kedvelt SUV kategóriánkban az X1, X3, X5 modelleknél. A dízel ugyancsak mind a két márkánknál és mindegyik modellünknél elérhető több ccm és teljesítményű változattal. Nem kell senkinek kompromisszumot kötni az elképzeléseivel szemben. A BMW és a MINI minden autóskívánságot képes teljesíteni! Fotó: O. Jakócs Péter

– Miért kell most dízelautót választani és kinek? – Jelenleg is a hosszú távra utazók, sok kilométert megtevő emberek, akik a dízelautók mellett döntenek. Magas kilométernél még mindig gazdaságosabb és kényelmesebb a tankolások közötti hatótáv.

Kényelem hosszú távon: magabiztos dízel már kifinomult környezetbarát motorral, luxusbelsővel

– Miért kell most elektromos autót választani és kinek? – Igazán keveset autózók, városi, vagy rövid távú utakon használók élvezik az i-autóink minden előnyét! – Fenntarthatóság, környezetvédelem, alacsony szerviz- és használati költség.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

Önvezető elektromos autót terveznek a győri egyetemisták

ZÖLDÍT IS A FIEK A Széchenyi István Egyetem környezete is árulkodik a felsőoktatási intézmény környezettudatosságáról: a napelemekkel tarkított, zöldtetővel fedett épületek mellett a kampusz területén már gyorstöltők is működnek. A győri egyetemhez köthető Magyarország leghatékonyabb elektromos versenyautója is – a SZElectricity 1 kWh áram felhasználásával képes akár 195 kilométer megtételére.

Volt és van ok az örömre: a SZEnergy csapata (balról Pup Dániel) zölden is eredményes.

A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) egyik alprojektje a hallgatói innovációról szól, ezen belül is az Arrabona Racing Team (ART), a SZEngine, a SZEnergy és a SZEnavis névre hallgató innovációs versenycsapatok működésének fejlesztéséről. Ezáltal pedig olyan tehetséges hallgatók mentorálásáról, akik révén az ipar értékes és szakmailag érettebb mérnökökhöz juthat, az egyetem pedig az oktatói-kutatói utánpótlását erősítheti. Az ART a Formula Student versenysorozatban szerepel a saját gyártású járművével, melyhez a SZEngine motorfejlesztő csapat biztosítja az erőforrást. A SZEnergy az elektromos hajtású járművek terén jeleskedik, évről évre részt véve a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon. A járműves versenycsapatok mellett a negyedik érintett team az építőmérnöki, építész szakterületeken tevékenykedik: a SZEnavis kompozit betonkenu tervezéssel és versenyeztetésével foglalkozik. A FIEK révén a csapatok az új multifunkciós kollégium alsó szintjén korszerű „látványlaborokkal” gazdagodtak, melynek köszönhetően a tevékenységük még inkább a figyelem középpontjába kerülhet.

A 93 kilogramm tömegű SZEmission meghajtását PMSM-motor végzi fordulatszám-csökkentett fogasszíjas áttétellel. A tápellátásról 48 V-os névleges feszültségen üzemelő lítium-polimer akkumulátorcsomag gondoskodik, melynek teljesítménye 350–520 Wh.

indultunk, majd a versenyszabályzat teljes átalakulása miatt akkumulátorról üzemeltetett plug-in, tisztán elektromos meghajtású járművek kategóriájára tértünk át a 2013-as versenyévadtól. A csapat korábbi büszkesége a SZElectricity, Magyarország leghatékonyabb elektromos versenyautója, amely a 195 km/kWh energiaeredményével alig 50 forintból képes lenne abszolválni a Sopron–Budapest távolságot. Utána következően két éven át tartó fejlesztés eredményeként tavaly bemutathatták a legújabb koncepcióautójukat is. A SZEmission tervezése során fontos szempont

A FIEK egyik alprojektje a hallgatói innovációról szól, ezen belül is az Arrabona Racing Team (ART), a SZEngine, a SZEnergy és a SZEnavis versenycsapatok működésének fejlesztéséről. Magazinunk központi témája a környezetvédelem, így Pup Dániellel, az alprojekt vezetőjével az általános bemutatást követően erre összpontosítottunk. – A négy csapat közül e tekintetben egyértelműen a SZEnergy a leginkább érintett, amely a közúti és vasúti járművek tanszék, továbbá a Járműipari Kutatóközpont oktatóinak és kutatóinak mentorálásával az eltelt másfél évtized alatt számos elektromos meghajtású versenyautót épített. Eleinte napelemes kategóriában

volt, hogy a jármű kialakítása áramvonalas legyen, s hogy könnyű, de szilárd anyagból készüljön. Erre a célra a csapat végül a nagy szilárdságú önhordó karbon-kompozit kialakítást választotta. – A hallgatók számára a legnagyobb szakmai kihívást az önvezető funkciók integrálása jelentette, azt ugyanis már a koncepcióalkotás során eldöntötték, hogy az autónak pilótával és pilóta nélkül is működnie kell – folytatta Pup Dániel, akitől azt is megtudtuk, hogy a Shell Eco-marathon ez évi londoni megmérettetésén az

üzemanyag-takarékossági verseny mellett az autonóm járművek viadalán is rajthoz akarnak állni. – Ennek megfelelően a SZEmission az autonóm képességek terén is sokat fejlődött az előző szezonhoz képest, megvalósult például a lidar-kamera szenzorfúziójával a valós idejű térképépítés és a célfeladatoknak megfelelő automatikus járműirányítás. További előrelépést jelent, hogy a Járműipari Kutatóközpont jóvoltából az önvezető képességek teszteléséhez, ellenőrzéséhez már egy Nissan Leaf autó is a csapat rendelkezésére áll. Bár ez a jármű ugyan számos tulajdonságában eltér a versenyautótól, de tesztelésre kiválóan megfelel. Itt jegyezném meg, hogy a ZalaZone tesztpályán rendszeresen kapunk lehetőséget autóink tesztelésére, s hogy májusban ott rendezik meg a Shell Eco egyik betétfutamát, amely versenykörülmények közepette kínál esélyt a gyakorlásra. Az egyetemi tanársegédként és kutatómérnökként is dolgozó alprojektvezető a végén még megjegyezte, hogy az önvezető elektromos járművek a környezetvédelmet is szem előtt tartva, sok esetben a legideálisabb kombinációt jelenthetik már a közeljövőben is. Szöveg: Baudentisztl Ferenc Fotó: SZEnergy

Európai Strukturális és BeruházásiAlapok

Túlhalászat, túlvadászat, környezetszennyezés, óránként eltűnik egy faj!

A HATODIK KIHALÁSI HULLÁM Üvegházhatás, szemétsziget, biodiverzitás, globális felmelegedés… Valljuk be őszintén: nem túl ijesztő kifejezések. Az utca embere évtizedekig nem is nagyon tekintette saját problémájának a hasonló jelenségekből fakadó környezeti változásokat. A manapság egyre több helyről hallott „klímakatasztrófa” szóra viszont már sokan kapják föl a fejüket.

„VIRÁGOZZÉK MINDEN VIRÁG!” Különösen nagy aggodalomra adhat okot az állatfajok kihalásának soha nem látott mértékű felgyorsulása. Néhány hangyavagy békafaj hirtelen eltűnését talán észre sem vennénk. De amikor azt olvassuk, hogy elpusztult az utolsó északi széles�szájú orrszarvú, vagy azt, hogy azok a „cuki óriáspandák” élettere az emberi tevékenység következtében a töredékére

csökkent, az bizony már sokakban kiveri a biztosítékot. A biodiverzitás, azaz a változatos, sokszínű élővilág minden, felelős tudattal élő ember számára elengedhetetlen követelmény. A fajok kihalása persze nem feltétlenül rendkívüli esemény. Még a legsikeresebb teremtmények fennmaradásának ideje is korlátozott – általában néhány millió év –, amelyet legtöbb esetben az evolúciós egyensúly szabályoz. Néha azonban

rendkívüli események (pl. természeti katasztrófák) szolgáltatnak okot tömeges kipusztulásra. A tudósok jelen pillanatban hat nagy kihalási hullámról beszélnek, amelyek többsége réges-rég lezajlott. A legnagyobb során – mintegy 250 millió éve – a szárazföldi fajok 70%-a, a tengeri fajoknak pedig mintegy 96%-a tűnt el örökre. A leghíresebb azonban az a 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett meteorbecsapódás, amely gyakorlatilag kiirtotta a

dinoszauruszokat a Föld színéről. Paradox módon, az emlősök – köztük az emberi faj is – ennek a katasztrófának köszönhetik felemelkedésüket. Ezért is olyan elszomorító, hogy a most is zajló, hatodik kihalási hullám jórészt éppen az ember „áldásos” tevékenységének köszönhető. Feltételezések szerint már ma is óránként tűnik el örökre egyegy faj. De Edward O. Wilson, a Harvard Egyetem tudósa szerint a megfékezhetetlennek tűnő rombolás következtében az elkövetkező száz esztendőben a ma létező kb. 10 millió állatfaj ötven százaléka pusztulhat ki. Pedig ennek egyáltalán nem kellene így történnie. Az állatpopulációk egyedszáma jórészt állandó érték körül mozog, azaz a születések és a halálozások száma kiegyenlíti egymást. Az egyedszámot elsősorban az élőhelyen található növényi és állati eredetű táplálék mennyisége szabja meg. A napjainkban fenyegető környezeti válság oka, hogy az emberi tevékenység felborította ezt az egyensúlyt, ami jóvátehetetlen környezeti károkkal jár. A károkozás végrehajtásának tárháza pedig szinte kimeríthetetlen. Kezdődött az állatok élőhelyének kisajátításával, folytatódott mértéktelen vadászatukkal, túlhalászásukkal, nem is beszélve az egyre jelentősebb szén-dioxid-kibocsátásról, amelynek következtében fellépett a globális felmelegedést okozó üvegházhatás. Az őserdők kiirtása mellett ez a jelenség felelős az elsivatagosodásért ugyanúgy, mint a sarki jégsapkák olvadásáért. Még a jó szándékú, de felelőtlen faj-áttelepítési kísérletek, vagy véletlen behurcolásuk egyik kontinensről a másikra is általában katasztrófával jártak. Az olyan invazív, vagy úgynevezett „özönfajok”, mint például az amerikai ökörbékák, a megunt és a floridai mocsarakba kihajított egykori házi kedvenc tigrispitonok, vagy az Ausztráliába betelepített üregi nyulak elszaporodása a legtöbb esetben végzetes következménnyel járt az őshonos állatok számára. Hiszen ezeknek a „letelepült” egyedeknek az új helyszínen nem igazán akadtak természetes ellenségeik. Így jártak például Franciaországban az ázsiai lódarázzsal, Spanyolországban a mosómedvével, Olaszországban pedig a keleti szürkemókussal. Az afrikai és a közönséges méhcsaládok keresztezéséből kialakult

új faj: a „gyilkos méh” megjelenése majdnem végzetes következménnyel járt az emberiségre nézve.

A FELEDÉS HOMÁLYA? Aktuális egyedszámuknak megfelelően az 1948-ban alapított Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a jelentősebbnek számító fajok tekintetében a következő kategóriákat állította fel: kihalt (az utóbbi három évszázadban), vadon kihalt, fenyegetett, mérsékelten fenyegetett, nem fenyegetett. Sajnos az első kategóriába sorolt mintegy 801 faj élő példányaival már soha többé nem találkozhatunk. A homo sapiens kezdettől fogva beavatkozik a természet rendjébe, és sok tudós szerint már a mamutok kihalásához is lehetett némi köze. Többségük szerint ez azonban még sokkal inkább az evolúció rovására írható, a jégkorszakban rohamosan elszaporodó emberpopuláció néhány évezreddel ezelőtt csupán felgyorsította a már elkezdődött folyamatot. Az első, bizonyítottan a mi tevékenységünk rovására írható, örökre eltűnő faj az Új-Zélandon sokáig háborítatlanul élő fenséges futómadár, a struccnál is hatalmasabb moa lehetett. Attól kezdve, hogy a XIII. század közepén a maori népcsoport első látogatói a szigetre tévedtek, a röpképtelen állatnak esélye sem maradt a túlélésre. A hatalmas, de könnyedén levadászható madár ugyanis kitűnő fehérjeforrást biztosított a hódítók számára. Persze csak addig, amíg utolsó példányukat is elfogyasztották. Hasonló sorsra jutott a Mauritiuson élő, malac nagyságú, a galambfélék családjához tartozó dodó. Szerencsétlenségére ő sem tudott repülni, így amikor a holland telepesek 1638-ban beköltöztek az addig lakatlan szigetre, ezzel meg is pecsételték a madár sorsát. Fél évszázaddal később az utolsó példán�nyal is végeztek. Így vált a dodó madár a káros emberi tevékenység jelképévé.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

A Bering-tengeri Steller-tengeritehén nyolc méteres hosszával és hat tonnás súlyával a legnagyobb szirénfajnak számított. Mindaddig, amíg egy 1741ben, a közelben hajótörést szenvedő matrózcsapat fel nem fedezte őket. Ettől kezdve rendszeresen vadásztak rá töméntelen mennyiségű húsa és zsírja miatt. Mindössze harminc esztendő elég volt a békés, moszatokon élő állat teljes kipusztításához. Az általában óriási tömegben repülő vándorgalamb kihalásáért is az ember felel. Az égbolton vonuló csapataikra az amerikai polgárháború időszakában még ágyúval is lőttek. Utolsó példányuk, akit Marthának hívtak, 1914 szeptemberében pusztult el a cincinnati állatkertben. Néhány faj azonban nem a könnyű élelemszerzés áldozatául esett. Az ausztrál őserdőkben meghonosodott kis déli gyomorköltő béka – amelynek az az érdekessége, hogy saját tápcsatornájában hordta ki petéit – 1981-ben halt ki az egyre nagyobb teret hódító fakitermelések miatt. Az új-zélandi huja ugyanakkor az emberi hiúság áldozatául esett. A XIX. században ideérkező európaiak ugyanis a madár különlegesen szép farktollait kalapok és legyezők díszítő elemeiként használták.

A legikonikusabb, az ember káros tevékenysége következtében kipusztult fajnak azonban minden bizonnyal az Ausztráliát környező szigetvilágban élt erszényes farkas számít. A jellegzetes csíkjairól felismerhető ragadozók vesztét a déli kontinensről behurcolt dingók jelentették, amelyek gyakorlatilag elpusztították táplálékforrásukat. Utolsó menedéküknek Tasmania szigete számított, ahol azonban az európai bevándorlók kezdték irtani őket birkáik védelmében. Az 1910-es évekre ugyan a hatóságok végre észbe kaptak és néhány példányt állatkertben helyeztek el, de az erszényes farkas fogságban nem szaporodott. Az utolsó, fekete-fehér filmszalagon is megörökített példány – amely a Benjamin névre hallgatott – 1936. szeptember 7-én múlt ki.

OROSZ RULETT Néhány szerencsésebbnek tekinthető állatfaj – az IUCN szerint ma mintegy félszáz van belőlük – a vadonban ugyan már nem, de némelyik állatkertben még fellelhető korlátozott példányszámban. Közülük is a leghíresebb talán az északi szélesszájú orrszarvú, amelynek porrá őrölt tülkét az ázsiai gyógyászatban potencianövelő szerként tartanak számon. Utolsó, vadon élő példányaikat 2007-ben látták utoljára. Feltételezések szerint azóta elpusztultak. Így az utóbbi évtizedben már csak két nőstény és egy öreg hím, Sudan éldegélt egy kenyai állatkertben. Tavalyelőtt azonban utóbbi is az örök „vadászmezőkre” költözött, és ezzel sajnos ez faj is funkcionálisan kihaltnak tekinthető. Halála előtt az „öregfiútól” levettek még némi szaporítóanyagot, hátha a legfejlettebb reprodukciós technikákkal a jövőben majd újraéleszthetik ezt a nemes fajt. Ebben a de-extinktcióként emlegetett, születendőben lévő új tudományágban jelen pillanatban három fő módszerrel kísérleteznek. A „visszatenyésztés” technikája abban az esetben működhet, ha közeli rokon fajokban megtalálható a kihalt állat génkészlete, és megfelelő tenyésztéssel visszaállítható az adott faj. A másik módszer a klasszikus klónozás, abban az esetben, ha rendelkezésre áll a sejtmag, és így egy közeli rokon faj petesejtjébe ültetve létrehozhatjuk a kihalt állat klónját. Ezzel a módszerrel szeretnék visszahozni például

a mamutot és az erszényes farkast. A harmadik az úgynevezett genomszerkesztés. Ha ismerjük ugyanis a kihalt faj genomját, egy hasonló fajba célzott mutációval bevihetjük a kihalt lény tulajdonságait. A számos sikertörténet is azt bizonyítja, hogy egy-egy súlyosan veszélyeztetett faj esetében az odafigyelés, és az állatkertek szaporító projektjei az utolsó pillanatban vezettek sikerre. Az egyik leghíresebb eset a hegyi gorilláé, amely polgárháború sújtotta élőhelyén a múlt század hetvenes éveire végveszélybe került. Csak egy elszánt amerikai biológusnak, Dian Fosseynak sikerült – egyelőre – megállítania a folyamatot azzal, hogy kedvencei megmentése érdekében szembeszállt az orvvadászokkal. Az Egyesült Államokban az amerikai bölény megmentésére indított program még sikeresebbnek bizonyult. A XIX. század második felében a végtelen prérin vándorló csordáknak a farmerek és vadászok által történt megtizedelése olyan méreteket öltött, hogy az egykor ötvenmilliós populáció hamar ezres nagyságrendre zsugorodott. Sok esetben a száguldó vonatról lövöldöztek rájuk, a tetemeket pedig vagy otthagyták, vagy legfeljebb csemegének számító nyelvüket vágták ki. Szerencsére William Hornaday természetvédő egy kampányt szervezett védelmükre, s napjainkban már egy ötvenezres populáció legelészik békésen régi élőhelyein. Más esetekben nem a mészárlás, hanem az állatok élőterének beszűkülése vezet katasztrófához. Ennek következtében válik például egyre inkább beltenyészett fajjá a gepárd. Napjainkban a születő utódoknak csupán 5%-a éli meg a felnőttkort.

Az emberre is veszélyes jegesmedve élettere pedig az üvegházhatás következtében olvadó jégtáblák miatt szűkül folyamatosan. Még a legóvatosabb becslések sem jósolnak neki fél évszázadnál hosszabb időt a fennmaradásra. Hasonló módon járhat a csak a kínai bambuszerdőkben honos óriáspanda is, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) szimbólumának választottak.

VÉRTŐL VÖRÖSLŐ VÍZ Az értelmetlennek tűnő mészárlás erkölcsi szempontból még akkor is helytelennek tekinthető, ha látszólag nem veszélyezteti egy-egy faj fennmaradását. A nemzetközi állatvédő szervezetek évek óta tiltakoznak a főként Kanadában, Norvégiában és Oroszországban folytatott, brutális fókavadászat ellen. A márciustól májusig tartó vándorlási időszak alatt több százezer grönlandi fókát mészárolnak le a bőrükért és húsukért. A vadászok általában csónakokon közelítik meg a jégtáblákon pihenő állatokat, majd miután golyót eresztenek beléjük, sokszor még élve, egy vaskampó segítségével húzzák be őket a ladikba. Régebben a fehér

bundájú újszülötteket sem kímélték, és százszámra verték agyon őket fahusángokkal, vasdorongokkal. Később egy hakapik nevű, csákányszerű célszerszámot kezdtek használni. A kisfókát először az eszköz tompa végével fejbe vágták, majd az elkábult jószágot a hegyesebb végével sújtották halálra. 1987 óta szerencsére nemzetközi egyezmény tiltja a fókabébik legyilkolását, és 2009-ben, utolsóként, végre Oroszország is csatlakozott a megállapodáshoz. Hasonló borzalmakat élnek át évről évre a nyári időszakban a Dániához tartozó Feröer-szigetek mellett elvonuló hosszú szárnyú, gömbölyűfejű delfincsordák. A grindadrápnak nevezett „férfivá válási rituálét” – amelyben bármelyik helyi lakos részt

A palackorrú delfin távoli rokonai a bálnák, amelyek leginkább érintettek a hasonló nagyságrendű mészárlásokban. A norvég és az izlandi kormányok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által 1982-ben elfogadott Nemzetközi Bálnavadászati Egyezményét, amely megtiltja a bálnák kereskedelmi célú vadászatát, és egyéb okokból is vadászati moratóriumot rendel el. Egyedül egyes őslakosoknak biztosít jogot arra, hogy hagyományos módszerekkel, kizárólag saját szükségleteik kielégítésére elejtsék ezeket az óriásokat. Csakhogy, ha a vadászat nemzetközi vizeken történik, az adott ország pedig belső piacon értékesíti a termékeket, az ellen nehéz fellépni. A japánok például a tilalom egyik kitételével élve, „tudományos célokra” hivat-

Az állatfajok fennmaradását veszélyeztető legjelentősebb káros emberi tevékenységek: • Túlvadászat, túlhalászat • Szervkereskedelem • Életterükből való kiszorítás • Környezetszennyezés • Invazív fajok • Tömegturizmus • Hobbitartás vehet – a X. század óta űzik, és nemzetközi nyomásra sem hajlandóak megszakítani ezt a „hagyományt”. A vadászok először csónakokkal félkörben körbeveszik a ceteket, majd egy öbölbe terelik őket. Amelyik példány aztán megfeneklik a parton, az attól kezdve szabad prédának számít a vízbe gázoló férfiak számára. A ceteket egy éles késsel ölik meg, elvágva a gerincvelőt és ezzel megszakítva az agy vérellátását, ami másodperceken belül az állat kimúlásához vezet. Az öböl – a kiontott vértől vörösre festett – vizének látványa évről évre elborzasztja a nemzetközi közvéleményt.

kozva mészárolják le bálnák ezreit. Megölésük után felnyitják az állatok gyomrát, megállapítják, mit ettek, majd a húsát és a belőlük kinyert bálnaolajat a piacon értékesítik. Tavalyelőtt ráadásul a japán kormány bejelentette, hogy kilép a bálnavadászatot tiltó nemzetközi szervezetből, és attól fogva korlátok nélkül vadászik a cetekre saját tengeri gazdasági övezetén belül. Az egyre többet hangoztatott „klímakatasztrófa” kifejezés lassan új reflexeket kezd beindítani az emberek tudatában. Egyelőre azonban kevesekben tudatosul, hogy egy-egy állatfaj elvesztése nemcsak a

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

biodiverzitást sújtja, de akár saját fennmaradásunkat is veszélyeztetheti. Gondoljunk csak a közönséges házi méhre, amely a haszonnövények 75%ának beporzásáért felel! Márpedig sokan már a méhek felett is megkongatták a vészharangot. Szerencsére lassanként megszületik a felismerés, hogy a globális problémák kezelését csak teljes összefogással lehet eredményesen kezelni. Az utolsó percekben vagyunk, hogy megfordítsuk a folyamatot. Különben az emberiség súlyos árat fog fizetni azért, amiért megtizedeli az egyetlen élővilágot, amit a világegyetemben ismerünk. Október 4-én, Assisi Szent Ferenc (az állatok védőszentje) halálának napján tartják az állatok világnapját. Május 22-e a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja, mely az élővilág biodiverzitását fenyegető veszélyekre igyekszik felhívni a figyelmet. A magyarországi gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera. A vészesen megcsappant számú arany oroszlánmajmocska egy állatkerti szaporítóprogramnak köszönheti a létét. Miután sikerült visszatelepíteni őket a vadonba, ismét zavartalanul szaporodhatnak.

GORILLÁK A KÖDBEN A legelszántabb állatvédők – mint például a Greenpeace munkatársai – akár életük kockáztatása árán is igyekeznek megóvni védenceiket az értelmetlen mészárlástól. A Közép-Afrika dzsungeleiben élő hegyi gorillák megmentőjeként ismert amerikai biológus, Dian Fossey is ennek az elköteleződésnek esett áldozatul a múlt század végén. Máig sem tisztázott, hogy a biológust orvvadászok, vagy a kormány emberei tették-e el láb alól 1985 karácsonyán a Virunga-hegységben létrehozott kutatóállomáson. A bozótvágó késekkel felfegyverkezett orgyilkosok alvás közben törtek rá a védtelen asszonyra. Sírját kedvenc gorillái nyughelye közelében alakították ki. Szerző: Hegedüs Péter

ÜZLETI RIPORT

A SZERVEZETFEJLESZTÉS TÚRÓ RUDIJA

Reinhardt Éva

Reinhardt Évával, szervezetfejlesztési tanácsadóval beszélgettünk. Mert jó néha egy kicsit dumálni arról, mitől is lesz sikeres egy munkamódszer, miért vált gyorsan elismertté és népszerűvé a Győri Tréning. A mindig mosolygó szervezetfejlesztő mondhatná a szokásos mondatokat. Elkötelezett csapat, jó munkatársak, sokévnyi tapasztalat, ám egyszerűen csak ránk mosolyog: „A munkánk konkrét eredménye a cégeknél jelentkező haszon. Haszon a pénzügyekben, haszon az emberi kapcsolatokban, haszon a gyorsabban és kiszámíthatóbban működő cégben. Ennél egyszerűbben nem tudom megmagyarázni.” Talán nem is kell. Másfél éve indult el a Győri Tréning munkaközösség. Ismert szakemberek álltak össze, hogy a tréningek, tanfolyamok, önfejlesztő programok területén valami újat adjanak. Olyasmit, ami meglévő alapanyagokból állít össze olyat, ami még nem volt, és ha lehet jobb, mint az alkotó részek összessége. Az ínycsiklandó finomság azért nem egyszerre ugrott ki a tréneri munkáját 25 éve kezdő Daróczi Zoltán varázssütőjéből. Az elmúlt 15 évben tartott több, mint 1000 tréningnappal tapasztalt trénernek számít. A gazdaság számos szegmensében – termelő vállalatok, kereskedőcégek, szolgáltatók, pénzügyi vállalkozások – szerzett tapasztalatot, sok esetben éveken keresztül támogatva egy-egy vállalat fejlődését. Reinhardt Éva az ötlet hallatán rögtön teljes odaadással mellé állt a kezdeményezésnek: „Számos workshop és lean veszteségvadászat résztvevője voltam korábban, nagy autóipari vállalatoknál. Akkor

Ma már érezzük, hogy a Győri Tréning márkanévvé vált. Olyanok vagyunk a saját területünkön, mint a Túró Rudi az édes, tejes nyalánkságok piacán.”

”

3 óra tréning, 300 nap haszon

Daróczi Zoltán

Fotó: O. Jakócs Péter tapasztalhattam meg a költségcsökkentés alapjait. Sok mindent megismertem arról, hogyan lehet egy folyamatfejlesztés egyben hasznos tréning is. Hogy ezt a tudást tovább adjam, 2013-ban megalapítottam a Monstrator Consulting Kft.-t. Mert ha valahol fejlesztenek, folyamatot optimalizálnak, képezik az embereket, azzal erőforrást spórolnak, profitot optimalizálnak. Ezt ma már szinte minden vállalkozó tudja, ám ez a munka szakembert igényel. Ezt a tényt viszont sokan szem elől tévesztik. Pedig könnyen félrevihet akár cégeket is, ha a fontos, de állandó jelenlétet nem igénylő területeken nem profikkal dolgoztatnak.”

Példa is van erre. Elég szemléletes. Disznót hizlalni nem kell túl sok szaktudás hozzá. Ám a disznóból kolbászt készíteni, vagy éppen finom sonkát érlelni már igen. A vágásról nem is beszélve. És valljuk be őszintén, ki szereti az elsózott hurkát, a savanyú resztelt májat, vagy a vérezve udvaron rohangáló visító malacot? „A vállalkozások jól szeretnének lakni. Mi nem azt mondjuk meg, mit termeljenek, azt már inkább, hogyan. A cégünktől biztos módszereket kaphatnak, hogyan legyenek hatékonyabbak, gyorsabbak, profitábilisabbak. Kiváló kollégákkal dolgozom együtt. És mindannyian tudjuk, milyen a szervezetfejlesztés Túró Rudija. Finom, különleges, és élvezetes elfogyasztani. Nem kell hozzá hónapok sora, hogy ezt igazoljuk. Győriek vagyunk, a városban, vagy a környéken pillanatok alatt elérhetőek. Házhoz szállítjuk a tudásunkat. És akár pár órás tréningeket is vállalunk. Bízunk benne, aki egyszer megkóstol minket, nem fog leszokni rólunk!”

EGY DISZNÓPÉLDA Példa is van erre. Elég szemléletes. Disznót hizlalni nem kell túl sok szaktudás hozzá. Ám a disznóból kolbászt készíteni, vagy éppen finom sonkát érlelni már igen. A vágásról nem is beszélve. És valljuk be őszintén, ki szereti az elsózott hurkát, a savanyú resztelt májat, vagy a vérezve udvaron rohangáló visító malacot?„A vállalkozások jól szeretnének lakni. Mi nem azt mondjuk meg, mit termeljenek, azt már inkább, hogyan. A cégünktől biztos módszereket kaphatnak, hogyan legyenek hatékonyabbak, gyorsabbak, profitábilisabbak. Kiváló kollégákkal dolgozom együtt. És mindannyian tudjuk, milyen a szervezetfejlesztés Túró Rudija. Finom, különleges, és élvezetes elfogyasztani. Nem kell hozzá hónapok sora, hogy ezt igazoljuk. Győriek vagyunk, a városban, vagy a környéken pillanatok alatt elérhetőek. Házhoz szállítjuk a tudásunkat. És akár pár órás tréningeket is vállalunk. Bízunk benne, aki egyszer megkóstol minket, nem fog leszokni rólunk!”

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

gyoritrening.hu

ÜZLETI RIPORT

A JÖVŐ FELTÖLTHETŐ, ERRE A DELTA PLUS A „BIZTOSÍTÉK”

a Biztosíték ..."

Mérei Tamás egy, az általuk szerelt világszínvonalú elektromosautó-töltő oszloppal. Ezek a berendezések már képesek a gyors, hatékony töltésre. Ha kell, fizetni is lehet majd általuk.

Meddig megy a villanyautó? A következő töltőig! A vicc lassan szakállas lesz, pedig az elektromosan hajtott járművek még éppen csak elkezdték a világot hódítani. Azt még senki nem meri kijelenteni, hogy pár tíz év múlva búcsút mondhatunk a jó öreg robbanó motoroknak, arra azonban sokan „fogadnak” komoly tőkebefektetőként, akár a tőzsdén is, hogy a következő generációs autókat árammal kell ellátni. Otthon, az utcán és a munkahelyünk parkolójában is. Nem véletlen hát, hogy komoly iparág épült fel arra, hogy elektromos töltőket gyártson. Ám ez még kevés ahhoz, hogy áramot csapolhassunk a családi villanyszámlánkról, vagy ahhoz, hogy napenergiával működő lámpaoszlopok segítségével töltsük fel a gyorsítóval tuningolt biciklinket. Autóink teljes és gyors feltöltésére pedig csak akkor alkalmasak a hipermodern eszközök, ha azokat valaki szakszerűen telepíti is! Hogy így legyen, ahhoz kell a biztosíték. Pontosabban fogalmazva, ahhoz „a Biztosíték” kell. A győri alapítású Delta Plus Kft.

NEM PRÉDIKÁLHAT VIZET, AKI BORT ISZIK Szépen kialakított iroda Győr-Révfaluban. Egy családi ház alsó szuterén szintjét foglalja el. Az operatív irányítóbázis. Több száz munkást irányítanak az irodából. A Delta Plus Kft. éves forgalma négymilliárd forint feletti. Szinte hihetetlen, de mégis igaz. A cég vezetőjének, Mérei Tamásnak a munka az első. Illetve a munkások. Ahogy meséli, a fizetés szent és sérthetetlen. Mert ha nincsenek jól megfizetett szakemberek, akkor a cégnek sem mehet jól. Márpedig látva a 13 éve villanyszereléssel és két éve elektromos töltők telepítésével is foglalkozó vállalkozás eredményét, ha hiszünk a cégvezetőnek, az embereket itt jól megfizetik. Szép autók állnak az iroda előtt, de hamarosan egy Tesla lesz a király közöttük. Nem prédikálhat vizet, aki bort iszik! Elektromos töltőket telepítünk, elektromos autóval fogunk járni – mosolyog a lendületes, mindig mozgásban lévő igazgató tulajdonos. Hogyan váltottak, miként kezdtek bele egy hazánkban

eléggé ismeretlen üzletbe, az elektromos töltők telepítésébe? Természetes, hogy ez volt az első, amire kíváncsiak voltunk.

AZ ECOTAP AZ ELEKTROMOS TÖLTŐK AUDIJA – Mindenféleképpen az volt a cél, amikor a világ egyik legelismertebb elektromos töltőit gyártó holland gyárral összejöttünk, hogy a hazai startvonalra felkerüljünk. Az Ecotap név körülbelül annyit jelent, mint az autóiparban az Audi. – A Delta Plus ma Magyarországon az Ecotap kizárólagos telepítője, többmilliárdos forgalmat bonyolító cég, de voltak nehezebb időszakok is. A gazdasági válság előtt egy évvel alakultak. – Nem titkolom. Kényszervállalkozóként kezdtem. Tudtam villanyt szerelni, de a munkámról számlát kitölteni nem. Mekkorát fordult a világ! – nevet Mérei Tamás. – Ma már hozzám jönnek tanácsért, hogy hogyan csináljanak céget, mitől lesz jó a számlázás.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

– Azért valamit jelent, ha valaki a 2008as válságot telibe találja a kényszervállalkozása megalapításával, de mégis talpon marad. Sőt, mára igazi sikerpélda lesz. – Mondhatnám, hogy tudtam mit csinálok, meg felkészült voltam és a többi. Ám az igazság az, hogy nekem a túlélésben a jövő megalapozásában a külföld segített. 2008-tól 2011-ig Dániában dolgoztam. Sörgyárakat építettünk, és ott nem csak lehetőséget, jó fizetést, de nagyon sok tudást is kaptunk. Az egészet végül is a véletlen vakszerencsének köszönhetem, ám az tény, amit ott megalapoztam a vállalkozásomban, az itthon kamatozott. – Akkor a vállalkozása csak külföldön dolgozott? – Nem. A Delta Plusnak itthon is voltak munkái. A két terület között csak az volt különbség, hogy míg Dániában pénzt kerestünk, addig itthon a munkatársaim megloptak. 2011-ben aztán hazajöttem, és kicsit rendbe szedtem a céget. Kiderült, a villanyszerelés lehet jó üzlet Magyarországon is.

ÜZLETI RIPORT

DELTA PLUS SZÁMOKBAN A cég az elmúlt időszakban a WHB-csoport tagja lett. Munkalehetőségei és forgalma is megnőttek ezáltal. 2018-ban a cég bevétele 1.2 milliárd forint volt. 2019-ben ez a szám már 4.3! A forgalom javát a nagyobb beruházások elektromos kivitelezései teszik ki. 2020-at a cégvezető úgy szeretné zárni, hogy tovább emelkedjen a forgalmuk, köszönhetően az elektromos töltőknek is. A cégben most 46-an dolgoznak főállásban. 10 fővel fog bővülni ez a létszám. Naponta plusz 100 külsőst foglalkoztatnak.

– Van kapcsolatuk autógyártókkal is?

Ezt a száz munkavállalót is nagyrészt személyesen ismeri a cégvezető. Mint mondja: fontos, hogy tudjon róla, kivel mi van, mi a helyzet a családjuknál. Csak így tudja hatékonyan irányítani a céget.

telepítése. Ezt elvállaltuk, bár sokat nem tudtunk a dologról. A beszállítónk lobbiképessége erősebb volt a szakmai felkészültségüknél, mégis megcsináltuk, és ott ráéreztem erre a piacra, no meg arra, kell egy megbízható partner.

– Az nyilvánvaló, hogy a válság után felélénkült az építőipar. – Az pedig olyan, mint a televízió, áram nélkül nem megy! – Igaza van. Ám az egyáltalán nem egyértelmű, hogy a gyenge-, vagy éppen erősáramú szerelések, tervezések közben elkezdjenek tömeges méretben autókat, kerékpárokat, vagy mobiltelefonokat feltöltő rendszereket építeni.

A SZÉLLKAPU-PROJEKT INDÍTOTTA EL A SZÁRNYALÁST – Egy kicsit ez is a véletlenen múlt. Volt egy nagy projektünk, a Millenáris Széllkapu Projekt, a Mammut mellett, Budapesten, ez egy 500 férőhelyes, kétszintes mélygarázs, és egy közel 20.000 m2-es parkfelszín kivitelezése. Ott a kiírásban szerepelt elektromos autótöltők

a közpolgárnak ki lehetne bocsátani. Véleményem szerint a legfejlettebb autó műszakilag a Tesla. Ez viszont még megfizethetetlen. Ám valahol érezhető, ez lesz az egyik új irány. És ha lesz elektromos autó, akkor szükség lesz olyan gyorstöltőkre, amelyek képesek lesznek az igényeket kiszolgálni. Én hiszek benne, hogy ez lesz a jövő! Minden jel erre utal mostanában, a fantasztikus filmek már évtizede erről a jövőről szólnak, a jelenben mi pedig megláttuk a realitásokban gyökerező lehetőséget!

– Ekkor keresték meg a holland gyártót? Anélkül, hogy felmérték volna, mekkora is ez a piac? – Piackutatást nagyon nehéz végezni, mert egyelőre az elektromos autó nem elterjedt Európában, Magyarországon meg pláne nem. Az emberek nincsenek megfelelően tájékoztatva és az autógyártók sem tudják még azt a hatásfokú autót ár-érték arányban és műszakilag legyártani, amit a közutakra

– Nincs. A töltők és az autók csak egy kábelen kapcsolódnak egymáshoz. De szeretnénk, ha ennél komolyabb lehetne a kapcsolat. Egy elektromos buszt gyártó céggel úgy fest, sikerül egy stratégiai partnerségről szóló megállapodást aláírni.

E-AUTÓD VAN? FELEJTSD EL A KOMMERSZ 220 VOLTOT! – Magyarországon most még ingyenes a töltők nagy része, sokáig ez nem maradhat így. – Kormányzati szinten még nem tudják pontosan, hogyan szabályozzák a töltést, de Hollandiából mi már olyan eszközöket hozunk, amelyek képesek a fizetésalapú elektromos töltésre is. Évek múltán már nem lesz furcsa, hogy egy oszlopot körbe áll több elektromos autó és töltik magukat. A tulaj aztán a végén ezt kifizeti. Az energia ma még nem korlátlan és nem is ingyenes!

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A Delta Plus elkötelezett abban, hogy lehetőségei szerint segítsen a környezetének. Támogatásaik személyesek, amikor egy beteg felnőtt, vagy gyerek kéri a segítséget. Karácsonykor tetemes mennyiségű irodaszert gyűjtöttek és elvitték egy Pécs melletti gyermekotthonba, ahol erre már régóta nagy szükség volt. Szponzori szerepvállalásuk jelentős a rally- és a vízilabdasportban.

– Az ön vízióját osztják a beruházók? A tervezők?

A ZÖLDVILÁG ESZKÖZEI:

– Azt gondolom, igen. Budapesten a Városligetben készítjük el egy 800 férőhelyes garázs elektromos munkáit. A terveztető 24 darab elektromos töltőt is kér.

Elektromoskerékpár- és rollertöltő

–Ez elég komoly beruházásnak tűnik. – Az. Nagyon sokan irigykednek is ránk. Vagy éppen csak sanda rosszindulattal nézik, ahogy megyünk előre ezen az úton. – Még egy progresszív vállalkozó sem várhatja el, hogy mindenki szeresse.

Elektromos otthoni autótöltő

– Nem is szeretném ezt. Amit én szeretnék, hogy szakmailag mindent a lehető legjobban végezzünk el. – Nézem a prospektust. Biciklitöltő, autótöltő otthon, közterületen. Egy oszlop, amin van két vezetékbemenet, és néhány lyuk, ahol le lehet fúrni a betonba. Ennyi lenne ez?

Elektromos „ipari” autótöltő közterületeken, garázsokban

– Nyilván azért kérdezi, mert tudja a választ: nem. Nem azért kerül egy kisebb töltő is másfél millió forintba, mert nincs benne semmi, csak a hálózati vezetéket összekötjük a töltő kimenetével. Ezeknél a kommersz 220 voltos áramot felejtsük el. Ezek a töltők arra képesek, hogy egy Teslát 12 perc alatt pakoljanak tele energiával. – Lakosság, vagy ipar? Melyik a nagyobb felhasználó? Melyik lehet a nagyobb felhasználó? – Nekünk elsősorban az ipar a saját munkáink végett, de a lakosságtól nem zárkózunk el, tehát, ha kapunk megkeresést cégektől, hogy ők majd szeretnének letelepíteni egy-egy töltőoszlopot a telephelyükre, mert már a tulajdonos vett egy elektromos autót, ha másért nem, a feleségnek bevásárolni, mert arra tökéletes, akkor oda is telepítünk. Olyanra is volt már példa, hogy egy cégvezető azért vett elektromos autót és azért telepített elektromos autótöltőt, mert jó promóciónak gondolta. – Mennyire zöld a gondolat és men�nyire üzleti, hogy elektromos töltőkkel foglalkoznak?

– Zöldnek annyira zöld, hogy egy Teslát én is fogok hamarosan venni. Üzletileg pedig látható, ez komoly lehetőség, amelyet nem szabad elszalasztani. Egyre többen fognak elektromos autóval járni, ez nem teória, ez a jól érzékelhető valóság.

SIKERKRITÉRIUM: ISMERNI KELL A MUNKATÁRSAKAT – A munkaerő nem okoz gondot? – Nem szeretnék dicsekedni, de el kell mondanunk, nálunk mindig volt elegendő munkaerő. Bármennyire is hihetetlen, mind a mai napig létező dolog és divat nem kifizetni embereket. Ezért a mi ars poeticánkban az első a kifizetett

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

ember! Saját bőrömön tanultam meg, milyen érzés, ha nem fizetnek ki. Mi olyan lehetőségekkel bírunk, hogy megfelelő kapcsolataink által jó munkaterületeken dolgozhatunk, megfelelő pénzért. Versenyhelyzetből, piaci alapon, üzletszerűen. Innentől kezdve nekem kötelességem mindenkit kifizetni. Ahogy mondani szoktam, két dologból nem nyitok vitát, az a munka és a pénz. A munka alapja, hogy egyáltalán kapcsolatunk legyen, a pénz meg pedig jár. Én azt mondom, hogy a kollégáim 99%-a úgy van, ha ez a cég még 100 évig él, és ők is, akkor 100 évig itt lesznek. Szerző: KG Fotó: Marcali Gábor, ECOTAP katalógus

HULLÁMVÖLGYBEN AZ ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSEK

Prohászka Rajmund

– Mentőövre szorul az építőipar?

Engem az, hogy 2050-ben mi lesz, nem motivál. Az érdekel, mit tehetek most, aminek már a következő tíz évben érezhető a hatása – mondja Prohászka Rajmund, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség alelnöke, az EnergoSys Zrt. műszaki tanácsadója. A szakértő szívesen látna újabb, lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését célzó programokat, pályázatokat, amelyek szerinte nemcsak a klímaváltozásra adnak stratégiai választ, de az építőiparnak is mentőövet jelentenének.

– Lássuk be, beköszönthet a 2010-et megelőző korszak, amikor éveken át valósággal éhezett a szektor. Az élénkülést a 2016-ig tartó lakáskorszerűsítési programok, az állami beruházások jelentették, a bummot pedig az új lakások áfájának visszavágása és a magánerőt hajtó, államilag támogatott lakás-takarékpénztári rendszer. Mindennek vége. Befagyhat a piac. A fellendülés ellenére a megújuló lakásállomány sem 2018-ban, sem 2019-ben nem érte el az egy százalékot, amivel a környező országokhoz képest is jócskán lemaradtunk. Az épületenergetikai felújítások tekintetében még rosszabb a helyzet, mindössze a 2 százalék tizedében, 0,2–0,3 százalékos arányban történt korszerűsítés. Az építőipar lankadása védhetetlenül hozza magával az ingatlanállomány öregedését, emellett pedig újabb árfelhajtó hatása lehet. A csúcson emelkedtek az építőipari bérek, ezáltal nőttek az építőipari költségek. S bár az anyagok nagyságrendekkel kisebb mértékben drágultak, a forint árfolyamának változására mindig érzékenyen reagáltak. Mindeközben volt egy sor nagyberuházás, amelyben az állam a saját közintézményeinek energetikáját optimalizálta, de úgy veszem észre, a lakosságról kicsit megfeledkeztek. Arról, hogy sok család él alacsony komfortú, az életminőséget befolyásoló lakásokban, ráadásul drága energiaköltségek mellett. Sok munkahelyen sem jobb a helyzet. A szmoggal terhelt külső környezetben kénytelenek tartózkodni, közlekedni. – Tehet valamit a szektor a boldogulásáért? – Nem is keveset. Olyan ösztönző erőt kell képviselnie vagy produkálnia, amely vásárlóképes piacot teremt. Adott hozzá az új klímakoncepció, amely kiváló szakmai anyag. Én mégis szeretnék közelebbi célokat látni magam előtt. Dolgozzunk ki egy – Győr a zöld város vagy Zöld Győrért – cselekvési tervet, ami meghatározza a konkrét teendőket. Adott a tudományos háttér: az egyetem, a kamara vállalhatná a koordinálást, a vállalkozások, intézmények integrálását.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2020

A városra, mint biztos partnerre számítunk. A cselekvési terv olyan feladatokat fogalmazna meg, amelyek révén már az én, a gyerekeim és az unokáim élete is egészségesebbé és komfortosabbá válna. 2010-ben az unióban a háztartások energiafelhasználása az üvegházhatású kibocsátások mintegy 30 százalékáért volt felelős. Magyarországon azonban ez a hányad elérte a 40 százalékot. Úgy gondolom, hogy az energiafogyasztással összefüggő emissziók nem elegendőek

ideje 17–20 év. Az egész ház becsomagolásával 50 százalék fölé kerülhetek. És ha felteszek a tetejére egy napelemet is, akkor elérem a 60 százalékot. Győrben négy olyan társasház van, ahol elmondhatják: működik. Közülük a legújabb, az EnergoSys Zrt. GINOP-program támogatásával megvalósult, saját fejlesztésű zöldenergia-megosztó rendszer alkalmazásával korszerűsödött a győri Bartók Béla út 44–56. számú épületegyüttes. A lakásszövetkezet a tulajdonában lévő

oldalfalainak és végfalainak szigetelését, és a legutóbbi, zöldenergia-megosztó rendszer telepítését. Az épület hőenergia-felhasználása a felújítás előtt 543.611 kWh/év volt, jelenleg 284.869 kWh/ év. A megtakarítás 258.742 kWh, míg a szén-dioxid-kibocsátás 185.060 kilogrammal csökkent éves szinten. A villamosenergia-felhasználás 105.800 kWh/ év volt, amely 47.800 kWh-ra csökken, miután a fennmaradó, kerekítve 54.000 kWh energiát a napenergiából nyerik. Itt a szén-dioxid-kibocsátás további 18.900 kilogrammal csökken évente. Ez megfelel több mint 500 fa környezetszennyezést kompenzáló hatásával. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy ezek a beruházások az ingatlan értékének növekedését is jelentik. – Már csak a finanszírozás kérdése lóg a levegőben.

A korszerű,”okos” eszközök alkalmazása a lakosság számára is megkönnyíti a zöldenergia felhasználását

a klímaváltozást előidéző negatív trend visszafordításához. A zöldenergia megszelídítésével gyorsabban tudnánk dönteni a mérlegen. – Mondana példát? – Egy ilyen megoldásnak tekintem a lakóépületekre telepíthető napelemeket, amelyeket az EnergoSys is csinál. Cégünk 13 év alatt több mint 17 ezer lakás energetikai felújítását végezte el. De beszéljenek a számok: ha egy épület ablaktalan homlokzatát és a tetőt leszigetelem,10–12 százalékot tudok spórolni az energián. Az ablakcserével megfoghatok 18–24 százalékot (egy Celsius-fok 5–6 százalékot jelent). Ha korszerűsítem a fűtést, eljutok 42–45 százalékig, csakhogy ennek a megtérülési

naperőművet szabályozó digitális vezérlő technológia segítségével elérheti, hogy az épületben az összes fogyasztott szolgáltatói villamos energia fogyasztása évente 50–60 százalékkal csökkenjen, és ehelyett hasonló mértékű megújuló energiát juttathat a fogyasztóknak. Ezzel a lakások villamosenergia-számlája komoly mértékben csökken, a közös költségek energiahányada pedig gyakorlatilag kiesik. Ez összesen a lakások megtakarításával és az épület villamosenergia-fogyasztásával együtt évente 2,3–2,4 milliós spórolást jelent. Az épületegyüttes 7 lépcsőházból áll, 5 szintes és 105 lakásos. Négy ütemben komplett energetikai felújításon esett át 2002-től. Ez magába foglalta a lakások nyílászárócseréjét, a fűtéskorszerűsítést, a lépcsőházi nyílászárók cseréjét, az épület

– Tulajdonképpen az energiamegtakarítást is eredményező felújítás megvalósításához egy vonzó, vállalható finanszírozási modellre van szükség, amely a tulajdonosok, lakók önerejét egészíti ki. Gondolok itt vissza nem térítendő, vagy részben visszatérítendő államilag támogatott kedvezményes hitelkonstrukciókra, áfacsökkentésre vagy -visszatérítésre, kis mértékű önkormányzati vissza nem térítendő támogatásra. Utóbbira vonatkozóan Győrben már volt ilyen jellegű, nagyon kedvelt, kismértékű támogatás, amelyet negyedévente – 4–8 éven keresztül – az önkormányzat folyósított a hitelező banknak, a lakóközösségek által felvett hiteltőke törlesztésére. A tapasztalatok igazolták vissza az elvárásokat, hiszen a mintegy 20–25 százalékos mértékű támogatás valóban serkentette a lakosokat arra, hogy saját forrásukat ezekre az energiahatékonysági célokra használják. Ambiciózusabb és hathatósabb feladatokat tűztek ki célul, hiszen a befektetett pénzük – a magasabb komfort és alacsony energiaés épületfenntartási költségek mellett ,– rövidebb idő alatt térült meg. Biztos vagyok benne, hogy a törekvés nyitott kapukat dönget, mert minden városlakó álma, hogy a lakóhelye környezettudatos és egészséges legyen. Szerző: KG Fotó: Marcali Gábor