Page 15

kerek-

asztal beszélgetés

Horváth Szilvia: Sajnos érzékelhető különbségek vannak. Kint tanultam és kint éltem Franciaországban – van összehasonlítási alapom. A diákok tanárokkal való kapcsolattartása, a diákok hozzáállása teljesen más, de egyébként ugyanezt mondják a francia oktatás kepviselői is. A francia tanáraink például nem értik, hogy a magyar hallgatók miért hiányoznak ennyit, és miért nem dolgoznak annyit. Mi például szombatonként is bejártunk a műhelybe... Annyira élveztük a munkát, annyira élvezetes volt a tanítás, és annyira jóban voltunk a tanárokkal, hogy evidens volt, hogy éjjel-nappal ezt akarjuk csinálni. Azt gondolom, hogy ennek az is az oka, hogy a mi diákjaink – tisztelet a kivételnek – fejben még túl korán jönnek hozzánk. Az érettségi után bekerülni egy ilyen típusú iskolába, korainak számít. A diákok jelentős része az alaptanulmányai során ugyanis hozzászokott a magyar oktatási rendszerhez, amelynek egyetlen szentenciája van: meg kell felelni a tanárnak! Egy művészeti iskola nem ilyen. A művészeti iskola elhivatottsag és életmód egyszerre – azzal fekszem, azzal kelek. Ezt a fiatalok nem értik meg, mert csak a tanárnak való megfelelési kényszer él bennük. Emiatt stresszelik magukat, és törvényszerű, hogy ezért sokszor le is blokkolnak. Folyamatosan szenvednek, és sokszor csak az a céljuk, hogy a legalacsonyabbra feltett léceket sikerüljön átugorniuk. LACK: Aki viszont nagyot ugrik, az általában a határon túl ér földet – a divathoz kapcsolódó területek folyamatosan küzdenek az itthon-otthon szembeállítással. Önök nem félnek attól, hogy a legtehetségesebb tanulók inkább külföldet választják, mint Magyarországot? Harmati Hedvig: Szerintem egyáltalán nem baj, ha külföldet választják... Ugyanis abban reménykedünk, hogy egyszer vis�szajönnek, és a tapasztalataikat itt fogják kamatoztatni. Erre egyébként mi is jó példák vagyunk Szilvivel: nem egy külföldi helyszínen megmérettettük már magunkat, és most mégis a magyar divatoktatás képviselőiként beszélgetünk. Horváth Szilvia: Nagyon jót tenne a magyar divatéletnek, ha lennének ikonok, lennének példaképek, olyan srácok és lányok, akik külföldön is megmutatták. Ha a hallgatók látnák, lehet Marc Jacobs-nál, a Hermésnel is dolgozni, és ez mindenkinek sikerülhet! Ahogy a magyar képzőművészetben, úgy ebben a szakmában is sokan szenvednek az önbizalomhiánytól. A külföldön befutott magyar tervezők fontosak lennének ahhoz, hogy a fejekben alapvetően változzanak meg a dolgok. Hogy a diákok higgyék el magukról, hogy ők is bármire képesek; higgyék el, hogy nekik is sikerülhet. Úgyhogy mi teljes mellszélességgel támogatjuk hallgatóinkat, ha külföldre akarnak menni. Legyen szó szakmai gyakorlatról, tanulásról, vagy éppen munkáról. Bucsuházy Piroska: Nagyon örülök, hogy szóba került az önbizalom..., mert szerintem a kishitűség rendkívül jellemző a mai fiatalokra. Amikor segítségért jönnek hozzám a tanítványaim – akár magánéleti ügyek miatt, akár szakmai gyakorlaton – akkor derül ki számomra, hogy iszonyatos bizonytalanságban élnek. Sokszor nem is szakmai dolgokról kell nekik beszélnem, hanem építeni kell őket – a szó legtágabb értelmében... Tízből kilenc nem látja magát reálisan. Harmati Hedvig: Ők érzékenyebbek is, mint az átlag... Bucsuházy Piroska: Ez igaz, de azért annak van jelentése, ha 99 százalékuk azzal küzd, hogy eleve leírja magát. Nemcsak önbizalomban, hanem már a pályakezdésben is. Folyamatosan azt próbálom erősíteni bennük, hogy amit elhatároztak, azt vigyék véghez, és bízzanak magukban!

2 Harmati Hedvig: Annyira nehéz az elindulás, olyan sok körülmény befolyásolja, hogy egyáltalán nem csodálkozom, ha emiatt álmatlan éjszakáik vannak. LACK: Milyen egy álom felvételiző, és mire figyelnek a felvételiztetők? A személyiségjegyeket például figyelembe veszik a procedúra során? Harmati Hedvig: Természetesen, de nem egyedüli szempont! Nálunk a felvételi rendszer többlépcsős. A jelöltek „mappabeadással” kezdenek: egy általuk egyénileg összeválogatott portfólióval mutatják meg gyakorlati felkészültségüket, hogy mivel foglalkoztak addig. Tehát eleve szükséges valamiféle jártasság, mert a felsőoktatásnak már nem az a dolga, hogy azokat az alaptechnikákat tanítsa meg, amit a nagymama mellett is meg lehet tanulni... A második fordulóban találkozunk a jelöltekkel. Az interjúban elmodhatják, miért választják ezt a szakmát; az egyéni hozzáállás, az egyéni érdeklődés bemutatása nagyon fontos. Senkitől sem várjuk el, hogy kész tervezőként, modellezőként érkezzen. Számunkra sokkal fontosabb az elkötelezettség „bemutatása”. Hogy tudjon kommunikálni a többi művészeti ághoz fűződő viszonyáról, arról, hogy milyen filmeket néz, miket olvas, milyen kiállításokra jár, milyen lapokat forgat. A művészeti szakközépiskolát végző felvételiző tehát némiképp előnyben van, de nem olyan nagyságrendben, amit egy „sima” gimnáziumba járó jelölt ne tudna kompenzálni kommunikációval, intellektussal, elkötelezettséggel. Ha ugyanis tehetséges, a szükséges manuális tudást gyorsan el tudja majd sajátítani a későbbiekben. Vagyis én minden diákot arra biztatnék, hogy próbáljon ki bennünket, és a specifikus szakközépiskola még nem minden! Ha megszerzi a gyakorlati jártasságot, akkor már ugyanolyan eséllyel pályázhat a sikeres karrierre, mint bárki más. Horváth Szilvia: Nálunk más a felvételi szisztéma, mint a MOME-n, mert mi még ennél is kevesebb művészeti előképzettséget kérünk. Mi mindenkinek megadjuk a lehetőséget. Az első évben viszont elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy miről szól a szakma, mennyit kell dolgozni. És persze ez az az év, amikor egy szintre hozzuk a hallgatókat. Azokat, akik művészeti iskolábol jöttek és azokat, akik máshonnan. Ekkor már lehet látni, hogy kinek mennyi a munkabírása, r e n d e l k e z i k- e szakmai alázat-

Hor váth S zilv ia – Mo da r t A Modart Mûvészeti és Divatiskola magániskola 2006-ban al ként. F ranch akult budape ise-rendszerb tási program en dolgoznak sti ot kínálnak ; egy francia a jelentkezôkn jelent divatt oktaek. Ez egy h er vezôként, ároméves ké ugyanakkor szakot (egy pzést divatmenedsz éves) is vége er szakot és zhetnek a di BA-diplomát st ylist ák ok kapnak. . A hallgatók magániskola i „A magyar diákoknak bi ztosítani tu kimehetnek djuk, hogy Párizsba, ah a negyedik ol francia a szemeszter évben egyetemi di után” – csin pl omát kaphat ál kedvet a günk, Hor vá nak tanuláshoz th Szilvia, a meghívott ve Modart Mûv igazgatója. ndéészeti és Div atiskola okta tási

tal, mennyire nyitott, mennyire tudja befogadni azt, amit mi átadunk, és ezt mennyire tudja alkalmazni a saját munkáiban. Nem véletlen, hogy az első év végére erősen lecsökken a hallgatói létszám. Szerintem az iskolánknak ezért jó a hozzáállása: megadni mindenkinek a lehetőséget, és időt hagyni arra, hogy a diák rájöjjön, rengeteg kritériumnak meg kell felelnie, és nagyon keményen kell dolgoznia, ha el akar érni valamit. Bucsuházy Piroska: A Budapesti Divatiskolában épp ez a helyzet: nyitottak vagyunk mindenkire, és az első év ugyanígy vízválasztó nálunk is. És miután ez egy esti iskola, még inkább jelentősége van az elkötelezettségnek; az első félévben el szokott dőlni, hogy ki az, aki munka mellett is bírja az iskolát, és ki az, akinek ez bizony sok. Akik nem annyira tehetségesek, akik nem bírják, azok előbb-utóbb kiesnek. A felvételizők közül személy szerint azokat értékelem igazán, akik mögött már van valamilyen szakmai múlt. Tehát már tudják, hogy hogyan kell befűzni egy varrógépet, tudnak kötni, ismerik a textileket. Ebből az állapotból ugyanis egyszerűbb tovább lépni... LACK: Az előfordulhat, hogy valaki – abszolválva az előbb elmondott kívánalmakat – azért nem tud karrierépítésbe kezdeni, mert annyira egyedi, hogy nincs rá kereslet? Harmati Hedvig: Erre találták ki az ösztöndíjakat, ahol az autonóm és alkalmazott törekvések is támogatást kapnak. Ilyen a Kozma Lajos és a Moholy-Nagy László ösztöndíj, ezek akár három éven keresztül támogatást nyújthatnak fiatal, pályakezdő, tehetséges alkotóknak. Az ösztöndíjasok éves kiállításaikkal bemutatkozhatnak a nagyközönségnek és a médiának is. Bucsuházy Piroska: Ezen túlmenően, akinek formabontóan egyedi elképzelései vannak, és azokat szeretné megvalósítani – úgy látom – magára van utalva. Mindent kell tudnia, mindent meg kell tanulnia. Ilyenkor indulnak úgy el a tervezők, hogy egy-egy darabot megterveznek, megveszik hozzá az anyagot, lemodellezik, majd meg is varrják. Én is így kezdtem, bár mindig azt gondoltam, hogy varrni az a legutolsó dolog... Ezt a „kiszólást” mára már szégyellem, mert tudom, hogy így nem lehet gondolkodni. És végülis engem is ez vitt előre. Ebből fejlődött ki, hogy később négyen összeálltunk, és öt évig közösen dolgoztunk. Mindig mondom a hallgatóknak, hogy – ezzel is szeretném őket inspirálni... – igenis, csinálják meg azt, ami a fejükben már megszületett, legyenek bátrak és kitartóak! LACK: Ebben a küzdelemben a diákok mennyire támaszkodhatnak a tanárokra? Maguk tapossák az ösvényeket, vagy folyamatos a konzultació és a kapcsolattartás? Harmati Hedvig: A mi képzésünk a konzultációra épül. A diákok megkapják a feladataikat, és a műhelyekben dolgozhatnak rajtuk. Van tanári segítség a tervezéshez, van technológusi segítség a kivitelezéshez – hétről hétre találkozunk velük. Vagyis folyamatosan gondozzuk a feladatot a „kiadástól” a „megoldásig”. Arra pedig külön ügyelünk, hogy a verbális prezentálást is megtanulják. Mondják el, mutassák meg, hogy mit, miért csináltak, mivel, mi volt a szándékuk, hogyan küzdöttek és milyen eredménnyel. Horváth Szilvia: Nálunk négy-öt hetes tervezési feladatok vannak. A tervező tanár minden héten egyszer vagy kétszer átnézi a feladat adott stádiumának részleteit, a többi tantargy pedig „alátamásztja” és segíti az adott feladat megoldását. Tehát az öltözködéskultúra, a számítógépes formatervezés, a rajz akkor arra a feladatra koncentrál, amit meg kell oldalni. Nálunk

az inspiráció begyűjtése, az aktuális trendek ismerete szintén fontos feladat, hiszen a divattervezőknek előre kell tudniuk gondolkodni. Nagyon fontos, hogy előre lássanak, és ráérezzenek a trendekre. Ehhez nagyon jó módszer, ha ezeket a különálló aspektusokat minden feladatnál elővesszük, ismételjük, kiegészítjük, és a különböző lépcsőfokokon végigvezetjük őket az újítás és a trendismeret szellemében. LACK: Nem hiszem, hogy lehetne ennél jobb aprója annak a kérdésnek, hogy egy „kész” divattervezőnek jelenthet-e előnyt, ha hangsúlyosan magyar irányvonalat követ? Harmati Hedvig: Szerintem erre a hozzáállásra egyre nagyobb az igény, mert a globalizáció világában mindenki a helyi adottságokra, sajátosságokra, unikumokra kíváncsi. Egyszerű a magyarázat: ma már mindenki, mindent, mindenhol megkaphat. A magyar designnak, a magyar kivitelezésnek, a magyar terméknek ezért van jelentősége – ugyanis ezekbe bele tudjuk adni a saját ízünket, a saját színeinkkel tudjuk „kifesteni” a produktumot. Ebben egyébként igen nehéz helyzetünk van, mivel a hazai divatszakma múltja nem akkora, hogy azonnal felkeltse a világ figyelmét. A lehetőségünk viszont megvan, hogy Közép-Európában Magyarország, Budapest legyen az irányadó. A helyzetéből, karakteréből, kvalitásából adódóan következik, hogy betöltse ezt a szerepet. Csak éppen le kell küzdeni az állandósultnak látszó, de nem igazán előnyös karakterjegyeket. A sopánkodást, a zúgolódást és a folytonos elégedetlenséget. Bucsuházy Piroska: Nekem az a tapasztalatom, hogy aki ezeken kívül leküzdi a magyarosnak mondható megnemertettésegművész attitűdöt is, és kellőképpen kitartó, alázatos, folyamatosan képzi magát, akkor lényegesen könnyebben tud boldogulni másoknál, akármerre is veti a sors.

la i Divatisko – Budapest a sk o ir P ” oktatási Bucsu házy ppen „átívelô ké on jd ad la tu la k között” – ti Divatisko maganiskolá , ő ka öz os „A Budapes nb ir lö P kü zy Bucsuhá yetem és a ak eg in só az va a ol on rm fo azin saját szal a L ACK mag az iskolában, ik oz lg kapaszkodót do t én hogy óradók aki amellett, azgatja. ig is it ja ap eri és stylist jának mindenn divatmenedzs , ôi ez rv fogate n ltalánosan el Divatiskolába ó kedvûek. Á oz kan lk A Budapesti so l lla zü vá a – akik kö kezhetnek ek nító tanárok en ta szakra jelent nt n le ba je lá t iá ko gy az is k – garanc na ta ní ta dott tétel, ho is en tt. zeti Egyetem suli falai közö az Iparmûvés tatás zajlik a ok s la na vo ín arra, hogy sz

FASHION / Kerekasztal beszélgetés

FASHION / Kerekasztal beszélgetés

2

lack fashion summer2011  

fashion magazine, Lack

lack fashion summer2011  

fashion magazine, Lack

Advertisement