Issuu on Google+

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu

.

arnyekvilag

シ ャ ド ウ ラ ン ド

A fukusimai atomkatasztrófa / 1 2011. március 11-én egy 9,0-es erősségű földrengés tört ki Japán mellett; az ezt követő szökőár elmosta az ország keleti partját, közösségeket rombolt le és emberek tízezreinek életét követelte.

.

Az eset az 1986-os csernobili óta a legnagyobb atomkatasztrófához vezetett. A katasztrófa egyúttal súlyos hiányosságokat tárt fel az atomerőművek biztonságosságát felügyelő japán rendszerekben is.

.

Nukleáris leolvadás

A földrengés miatt megszakadt a hat reaktorral rendelkező Fukusima Daiicsi atomerőmű külső áramellátása. A földrengést követő szökőár elárasztotta az erőmű tartalék dízelgenerátorait, ezzel teljesen megszünt az áramellátás, amely a hűtési rendszerek leállásához vezetett. A hűtés hiánya miatt a fűtőelemek megrongálódtak és leolvadtak az 1-es, 2-es és 3-as reaktorban. A sérült fűtőelemek miatt felgyülemlő hidrogéngáz robbanásokhoz vezetett mindhárom egységben, és megsérült a 4-es reaktor vasbeton védőrendszere is. Az atomkatasztrófát a nukleáris események nemzetközi skáláján (INES) a legmagasabb, 7-es szintűként sorolták be. A Japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Hivatal (NISA) becslése szerint a robbanások miatt a légkörbe került radioaktív cézium mennyisége 168 hirosimai atombombáénak felelt meg.

A Woods Hole Oceanographic Society tudósai által összeállított tanulmány a fukusimai katasztrófát úgy jellemezte, mint „az óceánok legnagyobb baleseti sugárszennyezését a történelemben”.2 2011 áprilisában a cézium-137 szintje az óceánban Fukusima Daiicsi közelében ötvenmilliószorosa volt a katasztrófa előttinek. Az aggódó kutatók figyelmeztetnek, hogy a sugárzás teljes hatása az ökoszisztémára még évtizedekig nem lesz felmérhető. A Greenpeace által gyűjtött óceáni minták rendkívül nagy mennyiségű radioaktív céziumot tartalmaztak a hínárban és a halakban. Az Asahi Newsnak a TEPCO adatain alapuló elemzése szerint 462 TBq (terabecquerel, azaz egybillió avagy ezermilliárd becquerel) radioaktív stroncium került a Csendes-óceánba.3 A radioaktív stroncium a táplálékláncba jutva felgyűlik a csontokban, és leukémiát és csontrákot okozhat. Japánban sugárszennyezett rizst, marhahúst, gyümölcsöket, zöldségeket, tejet és bébi-tápszert találtak. Ez a lakososság körében rettegést keltett, és óriási károkat okozott a japán gazdaságnak. 2012. januárjában a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) beismerte, hogy radioaktív sódert használt az új házak és társasházak építésénél, illetve az utak és a földrengés által megrongált egyéb infrastruktúra helyreállításánál. Semmilyen szabályozást nem vezettek be a kövek és a sóder sugárzásának ellenőrzésére. A házakban, iskolákban és önkormányzati területeken alapos sugárszennyezés-mentesítést kell végezni, beleértve a talaj cseréjét. Körülbelül 29 millió köbméter radioaktív talajt kell eltávolítani csak Fukusima prefektúrából. Az eltávolítás rendkívül bonyolult, és a kormány továbbra is keresi azt a helyet, ahol a radioaktív földet el lehet majd helyezni. A hulladékok elhelyezése továbbra is égető és egyre növekvő probléma.

© Robert Knoth / Greenpeace

A Japán Atomenergia-biztonsági Szervezet 2008 óta nyilvánosságra hozott dokumentumaiban előre megjósolta egy szökőár okozta leolvadás lehetőségét. Az atomerőmű tulajdonosa, a Tokiói Elektromos Művek (TEPCO) tudott a fukusimai atomerőmű tervezési korlátait meghaladó szökőárak lehetőségéről, de sosem kísérelte meg javítani vagy megerősíteni létesítményeinek védelmét. A szabályozó hatóságok és a TEPCO ehelyett egyszerűen figyelmen kívül hagyták a veszélyt. A fukusimai atomkatasztrófához a felelős hatóságoknál és intézményekben elkövetett ezen emberi hibák vezettek, hogy, bár tudták, hogy kellene, nem fordítottak elegendő figyelmet és erőforrást a biztonság növelésére.

Szennyezés

Szennyezett táj Cusimában Látszólag idilli vidéki táj – ám ez a Cusima közelében fekvő mező túlságosan szennyezett ahhoz, hogy járni lehessen rajta. A közeli falu számos területéhez hasonlóan a Fukusima Daiicsi atomerőműben történt három leolvadás okozta szennyezés olyan mértékben szennyezte el a környezetet, hogy nem egyértelmű, a lakosok visszatérhetnek-e valaha. A radioaktív sugárzás mértéke óránként 4,8 mikrosievert, amely a normálisnál 60-szor magasabb. A fukusimai atomkatasztrófa előtt a megszokott dózis 0,08 mikrosievert/óra volt.

シ ャ ド ウ ラ ン ド

„A fukusimai céziumszivárgás “168 Hirosimának felel meg”: A japán kormány becslése szerint a fukusimai atomkatasztrófa során eddig kikerülő radioaktív cézium-137 mennyisége 168 hirosimai atombombáénak felel meg” – The Telegraph, 2011. augusztus 25. A cikk itt olvasható: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/japan/8722400/Fukushima-caesium-leaks-equal-168-Hiroshimas.html 1

„Kutatók mérik fel a japán nukleáris létesítményből az óceánba jutott sugárzást” – National Science Foundation, 2011. december 9. A cikk itt olvasható: http://www.nsf. gov/news/news_summ.jsp?cntn_id=122542

2

Kon Naoja: „Több százbillió becquerel radioaktív stroncium szivárgott a tengerbe” – Aszahi Simbun, 2011. december 19. A cikk itt olvasható: http://ajw.asahi.com/ article/0311disaster/fukushima/AJ201112190001b

3

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu


Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu

.

arnyekvilag

シ ャ ド ウ ラ ン ド

A fukusimai atomkatasztrófa / 2 A fukusimai reaktorok állapota

.

2011 decemberében a kormány és a TEPCO a reaktorok állapotát a hideg leálláshoz hasonlónak nyilvánította, noha továbbra sem tudják meghatározni a leolvadt fűtőelemek pontos helyét és hőmérsékletét. Úgy gondolják, hogy a fűtőelemek átégtek a reaktortartályok alapját adó igen nagyméretű acélpadlón, sőt valószínűleg a konténmentek, a külsőbb biztonsági vasbeton szerkezet vastag betonalapján is.

.

A kormány politikai okokból nyilvánította ki a hideg leállást, hogy teljesítse korábbi ígéretét, amely még 2011 vége előttre ígérte ezt. A valóság az, hogy a Fukusima Daiicsi atomerőmű négy reaktorának állapota még nem stabil, és a radioaktív anyagok kiáramlása továbbra is szennyezi az óceánt és a talajvizet. A sugárzási szintek túl magasak ahhoz, hogy a munkások beléphessenek a reaktorokba, a beltér endoszkópos vizsgálatára tett próbálkozások pedig sikertelenek voltak. A munkások folytatják a nitrogén befecskendezését a reaktorokba, hogy megakadályozzák az újabb hidrogénrobbanásokat. A reaktorok hűtésére használt, erősen radioaktív víz sugárszennyezés-mentesítésére tett erőfeszítéseket folyamatos nehézségek akadályozzák: jelenleg több mint 100 000 tonna sugárszennyezett vizet tárolnak az erőműnél. A hűtési műveletek szükségmegoldások. A sérült reaktorok továbbra is szennyezik a környezetet és továbbra is ki vannak téve a Japánban gyakori földrengések okozta sérülések kockázatainak. A jelenlegi becslések szerint a Fukusima Daiicsi reaktorainak leszerelése 40 évet vesz majd igénybe.

Kitelepítés

Több mint 150 000 ember menekült el a sugárszennyezett területekről a fukusimai atomerőmű 50 km-es körzetéből. A 20 km-es kitelepítési zóna továbbra is le van zárva: a szakértők szerint évtizedekig lakhatatlan marad. A zónán kívüli területek menekültjeinek legnagyobb része a sugárzástól, a munkanélküliségtől és a „szellemvárosokban” éléstől való félelem miatt egyelőre úgy döntött, hogy nem tér vissza.

Költségek

Kártérítési folyamat:

A kitelepített emberek csak kis töredéke részesült kártérítésben. A TEPCO kártérítési folyamatai bonyolultak és szigorúak, lelassítva az igénybejelentéseket. A TEPCO eredetileg arra kötelezte a jelentkezőket, hogy töltsenek ki egy 58 oldalas űrlapot, amelyhez egy 158 oldalas kézikönyv tartozott. Ehhez képest a TEPCO egyik nukleáris baleseti vészforgatókönyve mindössze három oldalból, egy másik pedig hat oldalból állt. Az áldozatok azóta panaszt tettek az űrlapra, így a cég egyszerűsített azon.

Politikai és társadalmi hatások:

A katasztrófa hatásait nem csak Japán, de az egész világ megérezte. Számos ország újraértékelte a saját atomreaktorait a természeti katasztrófáknak való ellenállási képességük szempontjából. Németország már leállította néhány reaktorát, és elkötelezte magát, hogy teljes mértékben megszabadul az atomenergiától. A fukusimai katasztrófa komoly kérdéseket vetett fel a nukleáris biztonság mítoszával kapcsolatban. A baleset Japánban számottevő korrupcióra derített fényt az atomenergetikai ágazatban, beleértve a lakosság félrevezetésére tett kísérleteket, valamint az ismétlődve megtapasztalt „urambátyám” jellegű viszonyokat az energetikai cégek és az azokat szabályozó kormányzati hatóságok között. Az atomenergia lakossági támogatottsága jelentősen csökkent Japánban. Jelenleg az ország 54 reaktorának több mint 90%-a nem üzemel. 2012 májusára akár mind leállhat, ha közben egyet sem indítanak újra. Számos önkormányzati tisztviselő azt mondta, nem fogják jóváhagyni a reaktorok újraindítására irányuló kérelmeket. Az atomipar sirámai ellenére nem alakult ki számottevő probléma az áramellátásban, és Japán megmutatta, hogy atomenergia nélkül is képes élni.

© Robert Knoth / Greenpeace

A Japán Gazdasági Kutatóközpont 520 és 650 milliárd dollár (közel 100 000 milliárd és 125 000 milliárd forint1) közé teszi a hat fukusimai

reaktorhoz kapcsolható kártérítések és leszerelések összköltségét.2 ATEPCO kötelezettségei hamarosan meghaladják a vagyoni eszközeit, ezért a japán kormány 11,6 milliárd dollárt már korábban biztosított a TEPCO-nak, a cég pedig további 9 milliárd dollárt kért. Ezek az összegek nem tartalmazzák a katasztrófa áldozatait megillető kártérítések átvállalására eddig felhasznált kormányzati alapokat.

Egy elhagyott autó ácsorog az út szélén Cusima falunál, Namie körzetében. A kitelepített emberek nem tudnak fizetni a parkolóhelyekért új helyükön, így számos autót hátrahagytak, amlyek aztán a szennyezett tájkép részévé váltak. A sugárzási szint 8,9 mikrosievert/óra, a normális szint 110-szerese. A normális dózis a fukusimai atomkatasztrófa előtt 0,08 mikrosievert volt óránként.

シ ャ ド ウ ラ ン ド

1

Becsült összegek, a 2011-es 192 HUF / 1 USD átlagos évi dollárárfolyamon számolva.

2

Japán Gazdasági Kutatóközpont (JCER), 2011, kivonat. „A 38. középtávú előrejelzés”, 2011. december 2., p. 3. http://www.jcer.or.jp/eng/pdf/m38_abstract.pdf

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu


Fukusimai atomkatasztrófa