Page 1

...gyerekek, fiatalok!


Ökumenikus imanapok Ebben az évben január 15-22 között rendezték meg a keresztények egységégéért létrejövő Ökumenikus imahetet. Az imahét anyagát a németországi keresztény testvérek állították össze, amelynek a központi igéje a következő volt: „…Krisztus szeretete sürget minket…” (2Kor 5,14-20) Az idei ökumenikus imaösszejövetelek több helyszínen és különböző időpontokban zajlottak Szatmár megyében, ahol görögkatolikus egyházunk is képviseltette magát. A Szatmárnémeti-Németi Református Templomban 2017. január 19-n Ft. id. Pallai Béla örvendeztette meg szentbeszédével az összesereglett híveket, a Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyházban, 2017. január 21-én, a Sant’Egidio Közösség és a Fiatalok a Békéért Mozgalom szervezett összejövetelt, Ft. Stan Zsolt tartott beszédet. Batizon és Erdődön Ft. ifj. Pallai Béla prédikált.

Ökumenikus imanapok Az Ökumenikus Világimanapot 1887 óta tartják az asszonyok világot átfogó imaláncolatban, melyhez többen kapcsolódnak évenként, csaknem kétszáz országban, március első péntekén. Országunkban huszonöt éve folyik az imádkozó informálódás és cselekvő bizonyságtétel. Szatmáron is együtt imádkoztak a történelmi egyházak asszonyai, immáron huszonötödik alkalommal. Az Árpádházi Szent Piroska Nőszövetség tagjai is jelen voltak az eseményen, amelyet Bogya Kis Mária házigazda lelkésznő, a világimanap szatmári régiójának koordinátora hívott össze. Az Ökumenikus Női Világimanap jubileumi alkalmára 2017. március 3-án került sor a Szatmárnémeti Szamos-negyedi református templomban.

A görögkatolikus egyház története a nagyváradi várban A görögkatolikus egyház történetét bemutató részleg nyílt a nagyváradi fejedelmi palotában található Városi és Vármúzeumban március 10-én. Az ünnepségen Virgil Bercea görögkatolikus és Böcskei László római katolikus püspök is jelen volt. Az egyházkormányzat rendjében az adott megyéspüspök felelős a joghatósági területén élő hívekért, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, illetve milyen nyelven beszélnek, ezért a váradi magyar görögkatolikusok is (amint a nagykárolyiak) a nagyváradi román püspökséghez tartoznak. A szertartásukhoz való ragaszkodásuk nem egy régi hagyományba való görcsös kapaszkodás, hanem a Krisztusba való gyökerezés kifejezője.

Nagyböjti lelkigyakorlat A Szatmárnémeti Szent Miklós templom nagyböjti lelkigyakorlatának vezetője idén Ft. Mosolygó Tamás, aki jelenleg a máriapócsi, Dudás Miklós Görögkatolikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lelki vezetője. Tamás atya 1978. szeptember 6-án Sátoraljaújhelyen született, 2005-ben szentelték pappá Máriapócson és most Nyíregyházi Egyházmegye áldozópapja. A szatmári lelkigyakorlatos esték időpontjai: 2017. március 29. szerda 17:00 óra 2017. március 31. péntek 17:00 óra 2017. április 2. Vasárnap 10:00 óra (gyónási lehetőség minden alkalommal) további fontos tudnivalók a 9. oldalon...

Peleskei zarándoklatok rendje 2017-ben Február 2 Március 26

- Gyertyaszentelő Boldogassszony - Örömhírvétel ünnepe (nőszövetségek zarándoklata) Május - egész hónapos ájtatosság Július 25 - Szent Anna elhunyta (fogadott ünnep a kolerában elhunytak emlékére) Augusztus 15 - Nagyboldogasszony (táborozók zarándoklata) Szeptember 10- Kisboldogasszony (tanévkezdők zarándoklata) Október 1 - Az Istenszülő oltalma Október - egész hónapos ájtatosság November 8 - Templombúcsú November 19 - Az Istenszülő templombavezetése December 9 - Szent Anna csodálatos foganása (ikonőrzők fogadalma)

Máriapócsi búcsúk és zarándoklatok rendje A máriapócsi búcsúk és zarándoklatok rendjének a Partiumot és Erdélyt különösen érintő programjai: Június 17 - a Romániai magyar ajkú görögkatolikus közösségek zarándoklata. Október 7 - a Máramarosi Görögkatolikus Püspökség román ajkú zarándoklata. NIKOLAOS Görögkatolikus Egyházi Lap Nagyböjt — XXI. évf. 1. Szám Kiadja: Szt. Miklós Görögkatolikus Parókia, Szatmárnémeti Összeállítja, szerkeszti és nyomtatásra előkészíti: ifj. Pallai Béla nagypeleskei parókus. Várjuk leveleiket! Elérhetőség: SATU MARE, P-ţa Eroilor Revoluţiei nr. 21. office@nicolaos.ro; www.nicolaos.ro Tel: 00 40 261 712 505.


A Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye integrált fejlesztési terve 2015-2019 Hogyan határozható meg az „Integrált fejlesztési terv”? Meghatározás: egy olyan stratégiai terv, amely az Egyház tevékenységeinek jobb szervezését célozza meg egy jobb kommunikáció érdekében, valamint átláthatóvá teszi azokat az anyagi támogatók részére is. Kinek szól? Kedvezményezettek: - az Egzházmegye saját hívei; - azok a személyek akik különböző csoportok tagjai és azokban aktívan tevékenykednek: gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek, hátrányos helyzetűek; - az egyházmegye különböző területein tevékenykedők felelősei. Hogyan épül fel Szerkezete: rövid és hosszú távú célkitűzések JÖVŐKÉP KÜLDETÉS ÉRTÉKEK

ELSŐBBSÉG CÉLKITŰZÉSEK STRATÉIA

Hogyan valósul meg? - az egyházközségek keretén belül az Úr Igéjének hallgatásával;

-

-

az egyházmegyei és parókiális közösségek különböző kategóriájú csoportjaiban működő személyek bevonásával; az evanghelizálás közlésének különböző eszközeivel; a kitűzött célok mindegyikének feldolgozása és figyelemmel történő kísérésével.

a médián keresztül történő evangelizáció. 1.3 Infrastruktúra: Templomok, paplakok és más egyházmegyei épületek építéseének befejezése; Logisztika

JÖVŐKÉP A Máramarosi Egyházmegye része Isten népének. Krisztus Lelke élteti és megszenteli amellyel a közösséget igaz szeretetbe öltözteti.

2.1 Képzők képzése: A klérus folyamatos képzése; Képzőcsapatok; A görögkatolikus oktatók folyamatos képzése.

KÜLDETÉS - MISSZIÓ pasztorális formatív szocio-karitatív

2.2 Oktatási infrastruktúra: Rahabilitálás-fejlesztés; „Dr. Rusu Alexandru püspök” felekezeti iskola működése.

PASZTORÁLIS ELSŐBBSÉG – STRAGÉGA 1.1 Pasztorális: Az Ige iskolája; Hivatásbeli pasztoráció; Családpasztoráció; Idősek pasztorációja. 1.2 Evangelizáció: Kultúrális evangelizáció; a „Szent Jusztin Vértanú” Tanulmányi Centrum megalakítása és fenntartása;

2.3 „Nagy Szent Bazil” nevelésért Alapítvány fenntartása és fejlesztése:

ELSŐBBSÉG FORMATÍV – STRATÉGIA

Az alapítvány létének és céljainak mediatizálása; Anyagi projektek felismerése és prioritása; Megvalósítás és monitorizálás; Vállalkozók bevonása az alapítvány projektjeibe; Önkéntesek felkutatása, nevelése, képzése és bevonása. ELSŐBBSÉG SZOCIO-KARITATÍV STRATÉGIA

„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” (In 1,1)

„AZ IGE ISKOLÁJÁBAN” - 2016-2017-es Lelkipásztori Év -

3.1 A szocio-karitatív tevékenységek támogatása: Kongregációk és parókiák projektjei; Alapítványok és egyesületek tevékenységei; 3.2 A Karitász Alapítvány fenntartása és hatékonyabbá tétele; 3.3 Szocio-karitatív infrastruktúra: Szociális centrumok felépítése és idősek otthonának megvalósíthatósági tanulmányai.


A templomi viselkedés etikettje 15 pontban A templomi „illemszabályok” az Isten és a hívő közösség iránti tiszteletből következnek. Az alábbi szempontok segítségével átgondolhatjuk, van-e olyasmi, amire jobban kellene figyelni: 1. Öltözzünk rendesen és illendően! A szentmisében maga az Isten jön el közénk. Ezért hacsak tehetjük, méltó, vasárnapi öltözékben jelenjünk meg a misén. Nőként ne nehezítsük a férfiak számára a tisztaság megélését azzal, hogy rövid szoknyában, testhez tapadó nadrágban, fedetlen vállal/keblekkel mutatkozunk. Különösen ügyeljünk erre a templomi környezetben! 2. Férfiként templomba lépve vegyük le a sapkát, kalapot! Ez társadalmi szokás, de a templomban is ügyelnünk kell rá, a tiszteletadás jeleként. 3. A templomba belépve és onnan kilépve hajtsunk térdet, hajoljunk meg illően a tabernákulum/szentségház felé! A térdhajtással, mély meghaljással az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztust, a mindenség Királyát köszöntjük. Ne pukedli legyen, hanem a hódolat és imádás gesztusa, amelyben az egyik térd a földet érinti. Aki fizikailag nem tud féltérdre ereszkedni, tiszteletteljes főhajtással köszöntheti Jézust. A meghajlás ne csak főhajtás legyen, annak is meg van a helye és ideje a szertartásban (Fejeteket hajtsátok meg az Úrnak!). 4. Érkezéskor és távozáskor szenteltvízzel vessünk keresztet! E mozdulat hitvallás, keresztségünkre emlékeztet, mely által Krisztus Egyházának tagjai lettünk. Hálaadással gondolhatunk erre, amikor keresztet vetünk. Nem kell félni, hogy vizes lesz a szép tiszta ingünk - inkább egész testünk szentelődik meg általa. 5. Ne együnk és ne igyunk a templomban! Kivételt jelenthet, ha a pap vagy egy kórustag diszkréten vizet iszik. Beteg vagy csecsemő is kaphat inni. (Szoptatni viszont kultúránkban másoktól elvonulva illendő.) Rágógumit se rágjunk! (...de ne is ragasszuk a padra, szépkre, ülőpárna a l á , ü k ő k é r e ) Te m p l o m b a n udvariatlanság, és nem segíti az imádságos elmélyülést.

6. Legalább néhány perccel a szertartások vagy mise kezdete előtt érkezzünk. Imádsággal ráhangolódva jobban elő tudunk készülni a azok végzésére. Ha nem sikerül időben odaérni, hátul keressünk helyet, hogy ne zavarjuk a többieket. 7. Ha a pad szélén ülünk le, udvariatlanság elvárni az utánunk érkezőktől, hogy átmásszanak rajtunk az ülőhelyért. Ilyenkor készségesen húzódjunk a sor közepe felé, hogy leülhessenek. Még jobb, ha már érkezéskor nem a pad szélén, hanem középen foglalunk hzelyet, hogy mások is elférjenek. Ha tele a templom, alapvető udvariasság a nők, idősebbek számára átadni az ülőhelyet. 8. Szentmise közben legyen kikapcsolva a mobiltelefon! Ha rendkívüli szükséghelyzetben mégis használni kell, diszkréten menjünk ki a templomból. 9. A templomban őrizzük meg a csendet, ne beszélgessünk! A mise előtti és utáni percek nem társalkodásra, hanem imádságra szolgálnak. Ha valamit feltétlenül mondanunk kell, halkan és röviden tegyük. A félhangos beszélgetés zavarhatja az imádkozókat. 10. Kisgyerekkel a pad szélén vagy hátul üljünk le.

Ha zajong, mihamarabb menjünk hátra vele. Nem szégyen, ha csitítjuk vagy kivisszük a templomból; rosszabb, ha zavarja a misét. 11. Mise alatt ne olvassunk templomi újságot, imakönyvet! Hogy esne nekünk, ha valaki vendégségbe jönne, és ahelyett, hogy velünk beszélgetne, nekiállna olvasni? Isten házában mi vagyunk a vendég és minket vár a Házigazda! 12. Ha tiszta énekhangot kaptunk Istentől, énekeljünk a szentmisén! Aki énekel, kétszeresen imádkozik, és aktívan hozzájárul, hogy a szertartás még szebb legyen. A túl hangos vagy nem tiszta éneklés viszont zavaró a többiek számára, ezért kerülendő. 13. A békeköszöntésnél nézzünk a másik ember szemébe, miközben kezet fogunk vele! Udvariatlan, sőt bántó, ha kézfogás közben már azt nézzük, ki lesz a következő. Inkább ajándékozzuk meg őket tekintetünk által lelkünk gazdagságával! Szívből mondjuk: „Krisztus közöttünk!” A kézfogás lehetőleg csak a közvetlenül mellettünk, előttünk és mögöttünk ülőkre terjedjen ki. Zavaró, ha valaki az egész sorral kezet akar fogni, vagy vándorútra indul a padtömbök között. 14. Amikor áldozni megyünk, ne üdvözöljük sorra az ismerősöket! Nem a társaslét, hanem a belső összeszedettség pillanatai ezek: a végtelen Istennel készülünk találkozni. 15. Csak a záró ének elhangzása után induljunk kifelé a templomból! Előfordulhat, hogy sietni kell, azonban a pap és az asszisztencia kivonulását ilyenkor is illik megvárni. Lehetőleg mégis a záró ének végén induljunk a kijárat felé, mégpedig csöndben, hogy ne zavarjuk a tovább imádkozókat. Az ismerősökkel a templomon kívül üdvözölhetjük egymást. (vö: https://christianae.wordpress.com) Kérjük szíveskedjenek telefonjaikat, a szertartások előtt, hangtalan üzemmódba helyezni!

Köszönjük!

Sss...


Ferenc pápa nagyböjti üzenete: Isten szava, miként a másik ember, ajándék

Kedves Testvérek! A Nagyböjt egy új kezdet, olyan út, amely elvezet a biztos célhoz, a feltámadáshoz, Húsvéthoz, amikor Krisztus győzedelmeskedik a halál felett. Ebben az időszakban mindig erős indítást kapunk a megtérésre. A keresztény arra kap meghívást, hogy „teljes szívével” (vö. Jo 2,12) térjen meg az Úrhoz, ne elégedjen meg a középszerű élettel, hanem növekedjen az Úr barátságában. Jézus a mi hűséges barátunk, aki soha nem hagy bennünket cserben, hiszen még akkor is, ha bűnt követünk el, ő türelmesen várja, hogy visszatérjünk hozzá, és e várakozással kifejezi, hogy meg akar nekünk bocsájtani (vö. a 2016. január 8-i szentmisén mondott szentbeszédéből). A Nagyböjt kedvező időszak arra, hogy intenzívebbé tegyük lelki életünket azon eszközök segítségével, amelyeket az Egyház felkínál számunkra: a böjttel, az imádsággal és az alamizsnaadás révén. Mindezek alapja az Isten Igéje, amit ebben az időszakban jóval nagyobb odafigyeléssel kell hallgatnunk és megfontolnunk. Itt most szeretném külön kiemelni a gazdag és a szegény Lázárról szóló példabeszédet (vö. Lk 16, 19-31). Engedjük, hogy megihlessen bennünket ez a jelentős részlet, amely kulcsot kínál ahhoz, hogy meglássuk általa, miképpen kell cselekednünk, hogy eljussunk a valódi boldogságra és az örök életre, figyelmeztetve minket az őszinte megtérésre. 1. A másik ember: ajándék A példabeszéd azzal kezdődik, hogy bemutatja a két főszereplőt, ám a szegény Lázárról kapunk csak pontosabb leírást: kétségbeejtő helyzetben van, már fel sem bír kelni, a gazdag kapujában fekszik és azokat a morzsákat eszi, amelyek ennek

asztaláról elé hullanak. Testét mindenütt sebek borítják és a kutyák nyaldossák ezeket (vö. 20-21.vers). A helyzet tehát nyomasztó: Lázár mélyre süllyedt és megalázó helyzetben találja magát. A jelenet még drámaibb, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a szegényt Lázárnak nevezik: e név ígéreteket hordoz, hiszen azt jelenti. „Isten megsegít”. Ez a szereplő tehát nem névtelen valaki, pontos leírásunk van róla és olyan emberként áll előttünk, akihez személyes történetet csatolhatunk. A gazdag Lázár számára ő szinte láthatatlan, a mi számunkra azonban ismert, közel állónak érezzük, saját arca van: ajándék, felmérhetetlen értékű gazdagság, az Isten által akart, szeretett lény, akiről meg is emlékezik – még ha kézzelfogható állapota olyan is, mintha emberi szemét volna (vö. a 2016. január 8-i szentmisén mondott szentbeszédéből). Lázár azt tanítja a számunkra, hogy a másik ember ajándék. A másik emberhez való helyes viszonyunk abban áll, hogy hálával felismerjük értékét. A gazdag ember kapujában fekvő szegény sem útban lévő akadály csupán, hanem felszólítás a megtérésre, az élete megváltoztatására. E példabeszéd először is arra szólít fel bennünket, hogy nyissuk meg a szívünk ajtaját a másik ember előtt, mivel minden ember ajándék, legyen az a szomszédunk vagy akár egy szegény ismeretlen. A nagyböjt megfelelő idő rá, hogy kinyissuk az ajtónkat minden szükséget szenvedő ember előtt, és felismerjük benne Krisztus arcát. Mindnyájan találkozunk utunkon ilyen emberekkel. Minden élet, amely utunkba akad, érdemes rá, hogy befogadjuk, tiszteljük, szeressük. Isten Igéje segít a számunkra, hogy felnyissa a szemünket, és be tudjuk fogadni és szeretni tudjuk az életet, főként a törékeny életet. Ám ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, komolyan kell vennünk ezt is, amit az Evangélium a gazdag emberrel kapcsolatban mond el.

2. A bűn elvakít A példabeszéd kendőzetlenül megmutatja azokat az ellenmondásokat, amelyek között a gazdag ember él (19. vers). Neki, a szegény Lázárral ellentétben nincsen neve, csak „gazdag”-ként jellemzik. Jólétét kimutatják a ruhák, amelyeket visel, a túlzott luxus. A bíbor ugyanis értékesebb volt ekkor az aranynál és az ezüstnél is, és ezt fenntartották az istenségek (vö. Jer 10,9) és a királyok (vö. Bír 8,26) számára. A patyolat olyan különleges lenvászon volt, amely viselőjét szinte szakrális jeggyel látta el. Ennek az embernek a gazdagsága tehát túlzó, már csak azért is, mert minden nap, szokása szerint közszemlére teszi. „Minden nap nagy lakomát rendezett” (19.v.). Azt látjuk rajta drámaian, hogy valakit teljesen megront a bűn, három egymást követő lépésben: a pénz szeretete, a hiúság és a gőg (vö. a 2013. szeptember 20-i s z e n t m i s é n m o n d o t t szentbeszédéből). Pál apostol azt állítja: „Minden baj gyökere ugyanis a pénz utáni sóvárgás” (1 Tim 6,10). Ez az ember megromlásának fő oka és az irigység, a veszekedés és gyanakvás forrása. A pénz képes átvenni fölöttünk az uralmat, olyannyira, hogy egyeduralkodó bálványunkká válik (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 55). Ahelyett, hogy eszköz volna, amelyekkel jót cselekedhetünk és gyakorolhatjuk a mások iránti szolidaritást, a pénz az önzés logikájának szolgájává tehet minket és az egész világot, nem hagy teret a szeretetnek és meggátolja a békét. A példabeszéd megmutatja azt is, hogy a gazdag embert a kapzsiság hiúvá is teszi. Személyiségét a látszatokban jeleníti meg, abban, hogy másoknak megmutatja, mi mindent engedhet meg magának. Ám a látszat a belső üresség álcája. Élete a külsőségek rabja, a lét legfelszínesebb és legátmenetibb dimenziójáé (vö. uo., 62). Ennek az erkölcsi züllésnek legmélyebb lépcsőfoka a gőg. A gazdag ember úgy öltözködik, mintha király lenne, utánozza egy istenség


viselkedését, elfeledve azt, hogy egyszerű halandó. A gazdagság szeretete által megromlott ember számára nem létezik más mint a saját énje és ezért az őt körülvevő személyek nem lépnek be a látóterébe. A pénzhez való ragaszkodás gyümölcse tehát egyfajta vakság: a gazdag nem látja az éhes, sebekkel borított és megalázottságában elesett szegény embert. Ha ezt a szereplőt vizsgáljuk, megértjük, hogy az Evangélium miért ítéli el ilyen világosan a pénz szeretetét: „Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is” (Mt 6,24). 3. Az Ige ajándék A gazdag és a szegény Lázárról szóló evangéliumi rész segít bennünket abban, hogy jól felkészüljünk a közelgő Húsvétra. A Hamvazószerda liturgiája nagyon drámai módon arra figyelmeztet bennünket, hogy mi is éljük át hasonlóan azt, amit a gazdag ember tesz. A pap, amikor homlokunkra rajzolja a keresztet a hamuval, ezeket a szavakat ismétli: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A gazdag és a szegény ember ugyanis egyaránt meghal és a példabeszéd nagyobbik része már a másvilágon zajlik. A két főszereplő hirtelen rádöbben: „semmit sem hoztunk erre a világra, s nem is vihetünk el semmit” (1 Tim 6,7). A mi pillantásunk is a túlvilágra szegeződik, ahol a gazdag ember hosszas párbeszédet folytat Ábrahámmal, akit „atyjának” nevez (Lk 16, 24.27), s ezzel megmutatja, hogy ő is Isten népéhez tartozik. Ez életét még ellentmondásosabbá teszi, hiszen eddig semmit sem tudtunk meg Istennel való kapcsolatáról. Életében nem volt hely Isten számára, az egyetlen isten ő maga volt saját maga számára. Csak a túlvilági gyötrelmek között ismeri fel a gazdag ember Lázárt és azt szeretné, hogy a szegény enyhítse kínjait egy kis vízzel. Hasonló

dolgokat kér Lázártól, amelyeket a gazdag meg tudott volna tenni, ám soha nem tett meg. Ábrahám azonban elmagyarázza neki: „Emlékezzél csak vissza, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg hogy kijutott a rosszból. Most tehát neki itt vigasztalásban van része, a te osztályrészed pedig a gyötrelem” (25.v). A túlvilágon valamiképpen helyreáll az igazság, és az életben elszenvedett gyötrelmeket kiegyenlítik a jó dolgok. A példabeszéd folytatódik és így üzenetet hordoz minden keresztény számára. A gazdag ugyanis, akinek élnek még testvérei, azt kéri Ábrahámtól, hogy küldje el ezekhez Lázárt, hogy az figyelmeztesse őket, ám Ábrahám így válaszol: „Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak” (29.v). És a gazdag ember ellenvetésére, meg is erősíti: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek” (31.v). Ilyen módon előttünk áll a gazdag ember igazi problémája: rossz sorsának eredete abban áll, hogy nem hallgatja meg Isten igéjét; ezért nem szereti már Istent és ezért veti meg felebarátját. Isten Igéje élő erő, amely képes kiváltani a megtérést az ember szívében és a személyt ismét Isten felé fordítani. Ha bezárjuk szívünket Isten nekünk szóló ajándéka előtt, következésképpen testvérünk előtt is zárva marad a szívünk. Kedves Testvérek! A Nagyböjt alkalmas idő rá, hogy megújuljunk az Ő Igéjében, a szentségekben és a felebarátainkban élő Krisztussal való találkozásban. Az Úr, aki a pusztában eltöltött negyven nap alatt legyőzte a Kísértő cseleit, megmutatja nekünk, hogy melyik úton járjunk. Vezessen minket a Szentlékek a valódi megtérés útján, hogy újra felfedezzük Isten Igéjének ajándékát, megtisztuljunk a látásunkat elvakító bűneinktől és Krisztust szolgáljuk a szükséget szenvedő testvéreinkben. Bátorítok minden hívőt, hogy e lelki megújulást mutassák ki azokban a nagyböjti gyakorlatokban, amelyeket az egyházi szervezetek kezdeményeznek szerte a világban, hogy növekedjen a

találkozás kultúrája az emberiség egyetlen nagy családján belül. Imádkozzunk egymásért, hogy Krisztus győzelmében részesedve képesek legyünk megnyitni kapuinkat a gyengék és a szegények előtt. Így tudjuk majd Húsvét örömét teljesen megélni és tanúskodni róla. Ferenc

Elment Szűz Mária... Elment Szűz Mária Szent Fiát keresni. Hegyeken, völgyeken, mindenütt kérdezi. Kérdi eget, földet, a magas felfőket, Nem látták fiamat, kedves magzatomat. Ezek Máriának némán felelének Kérdezd ó anya te Jeruzsálemet A zsidók el fogták, kötözve hurcolják, Annás és Kaifás elébe állítják. Jaj de szomorú lett a szép szűz Mária, Mert szentséges Fiát sehol sem találja. Siralmas szemekkel megy Jeruzsálembe, Találkozik ottan Szent Jakabbal szembe Látja az apostol a fájdalmas anyát, Mily szomorú szóval kérdezi szent fiát. Júdás eladta, Péter megtagadta Csak egyedül Szent János nem hagyta. (a böjti népének további versszakait a következő lapszámunkban közöljük)


Angyali üdvözlet

Örömhírvétel A bizánci szertartásban a március 25-i ünnep neve: Örömhírvétel. Bizáncban a IV.-X. században kialakult rítus, mely az egész keresztény Keleten elterjedt. Akkor kezdett kialakulni, amikor Bizánc császárváros és pátriarkai székhely lett. A IV.-VI. században számos bizánci pátriárka (Eudoxiosz, Nazianzi Szt Gergely, Nektáriosz, Aranyszájú Szt János, Nesztoriosz) Antiochiából, ill. a kappadókiai Kaiszareiából jött a fővárosba. Bizáncnak korábban liturgikus hagyományai nem voltak, e főpásztorok saját városaik liturgikus gyakorlatát vezették be, mely itt új formákkal gazdagodott. A többi szertartások kialakulására hatottak a Jeruzsálem melletti Szt Szabbasz kolostor szerzetesei és a szír-melkita költők alkotásai. E szerzők közül nevezetesebbek: Romanosz Melodosz, Krétai Szt András, Damaszkuszi Szt János és Koszmasz Hieroszolümitész. Szt Szabbasz a szerzetesek számára a szertartások végzésének szabályait tartalmazó könyveket szerkesztett. A X. század elejéig véglegesen kialakult és egységessé vált az ünneplés. Ezután következtek a mariológiai viták és a képtisztelettel kapcsolatos küzdelmek, melynek ellenhatásaként páratlan mértékben kifejlődött a Mária-tisztelet. Az Istenszülő tiszteletére új ünnepeket vezettek be, üdvösségtörténeti szerepét himnuszok sokaságával örökítették meg. A

„ A z ö r ö k e l h a t á r oz á s t , boldogságos Szűz, a mennyei Atya kinyilatkoztatni akarván néked, Gábor arkangyalt küldi hozzád, ki mennyei csókkal illetvén téged mondá: Üdvözlégy, i l l a t o s v i r á g , ü d v öz l é g y, eléghetetlen bokor, üdvözlégy, átláthatatlan mélység, üdvözlégy, mennyekbe vezető híd és magas lajtorja, melyet Jákob látott, ü d v öz l é g y, a z ő s i á t o k föloldozása, üdvözlégy, Ádám visszahívása, Úr van teveled!” (előesti alkonyati zsolozsma)

képtisztelet visszaállítása után került a templomokba az ikonosztázion. (vö: MKL)

Az angyali üdvözlet (latinul: annuntiatio), amely a megtestesülés misztériumából Gábor főangyal és Szűz Mária találkozását jeleníti meg, legkorábbi ábrázolásai a római katakombákban találhatók. A S. Maria Maggiore bazilika diadalívén már látható a Szentlélek galambja. Az V. századtól, főleg a bizánci művben, a Jakab ősevangéiumban elbeszélt jelenetekhez kötik az angyali üdvözletet: Mária bíbor- és skarlátfonalból szövi a

templomfüggönyt (mely munkára a főpap sorsvetéssel választotta ki őt 8 szűz közül), illetve Názáretben vizet merít. Az ikonosztázionok királyi ajtóján a négy evangélista mellett ezt a jelenetet kell ábrázolnia az ikonfestőnek, ahol Máriát mindig orsóval ábrázolják. Az Istenszülő Szűz a képeken ülő vagy álló helyzetben van lefestve, fején kendő vagy fátyol, az angyal kezében bot, olykor diadém van a fején. A beszélő gesztusával lép be. Kettőjük között néha fa is látható. A IX.-X. századtól épületelemek is föltűnnek a képeken, melyek Názáretet vagy Mária házát jelzik. Az angyal kezében mondatszalag, tekercs van. A X.-XI. századtól jelenik meg a könyv, mely később Mária és az angyal között vagy mellett egy állványon fekszik, és Mária bölcsességére utal. A megtestesülést fénysugár jelzi. A Szentlélek galambja néha a fénysugárban. máskor Mária fején ül. A korai gótikus katedrálisokon megelégedtek a két szereplő egymás mellé állításával, később ferences hatásra a gyermek Jézus kis alakja a kereszttel lebeg Mária fölött, vagy a galamb hozza magával. A tisztaság jelképének számító liliom néha Mária mellett egy vázában látható, máskor az angyal hozza kezében. A vázában olykor liliom helyett nőszirom (a fájdalom szimbóluma, utalással Simeon jövendölésére) vagy rózsa van. (vö: MKL)

„Üdvözlégy, Istenszülő Szűz Mária, malaszttal teljes, az Úr van teveled! Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, mert szülted nekünk Krisztust, az Üdvözítőt, a mi lelkünk szabadítóját. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál ér ettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján! Ámen.” (Üdvözlégy - görögkatolikus)


Március 19 Szent József az egyetemes egyházban a keresztény házasságok és családok, az ifjú házasok, munkások, kádárok, kocsigyártók, kézművesek, ácsok, tímárok, jegyesek, favágók, asztalosok, üldözöttek, haldoklók, a jó halál védőszentje, azoké, akiket kísértés ér vagy szembaj gyötör, valamint a házépítésé, a reménytelen ügyeké és a hirtelen halálé. Ünnepnapjai: március 19. és május 1. ,,Neked jutott osztályrészül, hogy átvedd megőrizetre az Úrnak szentelt szüzet.” (apokrif Jakab-ősevangélium) A bizánci egyházi naptárban nincs külön emléknapja de mégsem feledkezhetünk meg róla. Igaz egyfajta hallgatag szentként van jelen az üdvtörténetben, mégis számos jelenetben a főszereplők között találjuk. Amikor Mária tizenkét esztendőssé lett, a papok tanácsot tartottak, mondván: ,,Mit tegyünk vele, hogy ne szennyezze be az Úr szentélyét?” Erre azt mondták a főpapnak: ,,Te, aki az Úr oltára előtt állsz, menj be, imádkozzál és könyörögjél érette az Úrhoz; amit kinyilatkoztat nekünk az Úr, aszerint fogunk eljárni. A főpap azt a parancsot kapta. hogy hívja egybe a nép özvegyembereit, fogjanak azok egyegy ágat, és akinél az Úr jelet ad, annak legyen ő asszonya. Egy ág Józsefnek is jutott és egy galamb repült le az ágról majd megállt József fején. Akkor a főpap Józsefnek ajándékozta Máriát. József kap intést álmában, hogy ne legyenek kétségei Mária Istenanyasága felől. József és Jézus kapcsolata egyedülálló, rendkívüli. Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. Mégsem József fogadta gyermekévé Jézust, hanem Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant. Abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosítja föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr

parancsolta, és magához vette Máriát, mint hitvesét.” Ő vezeti családját Betlehembe, menekül velük Egyiptomba, s telepedik le Názáretbe. Az evangéliumok foglalkozására nézve a τεκτων szót használják, amit hagyományosan ácsnak fordítanak, jóllehet más (főként famegmunkáló) mesterségeket is jelent. Sőt a héberül naggar főnév félrefordításáról van szó, amelyet a görög fordítások a „mesterember” jelentésből vezettek le. A naggar azonban „tanult ember” jelentésű is lehet. Ez a jelentése a valószínűbb, ellenkező esetben ugyanis Jézus nem beszélhetett volna gyermekkorában a zsinagógában, nemcsak 12 évesen (Lk 2,40-52), ahol több napi keresgélés után rátalálnak szülei, de a názáreti zsinagógában (Lk 4,1630). A szent írók, az evangélisták nem jegyezték fel egyetlen szavát sem, s a szentírástudomány is alig szól róla. Szent József nem beszél, nem prédikál. Lehet, hogy királyi vér csörgedezett benne, ugyanis Dávid király családjából származott, mégis megvetett volt szegénysége miatt. Mint a Megváltó elődje és nevelője nagy kiváltság részese lett. Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, már valószínűleg nem élt. Ilyen közel lévén a Megváltóhoz, csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja. „A próféták jövendöléseinek beteljesülését látta a hajlott korú jegyes, Szent József. Valóban különös jegyesség, melyet az angyalok nyilatkozatai kísértek, kik a földre békességet küldő Istennek dicsőséget zengedeztek.” (vecsernye)


BETEGEK KENETE A betegek kenete az utolsó kenet? Elhívták a papot, készíthetjük a koszorút? Félelmek és féligazságok, melyek még ma is kísértenek. Szentírási alapok A szentségekben Krisztussal találkozunk, Krisztus által pedig Istennel. Isten szeretete jelent meg közöttünk Jézus Krisztusban. Ami egykor Jézusban látható volt, az ma az egyházban és az egyház szentségeiben látható. Jézus együttérzése a szenvedőkért elmegy s végsőkig: azonosul velük. Ezen kívül maga Jézus kéri: „Gyógyítsatok betegeket!” és ígéri: „Nevemben…betegekre teszik a kezüket és azok meggyógyulnak.” A betegek kenetének első leírása Szent Jakab apostol levelében található: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház papjait, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer.” Nem utolsó kenet? Az első századok gyakorlata szerint minden betegségben szenvedőt megkentek a püspök által megáldott olajjal, akár naponta többször is. Az olajat maguk a hívek vitték a szentmisére, ahol azt a püspök megáldotta. A megkenést ekkor – a

mai gyakorlattól eltérően – nem csak a pap végezte, hanem a hívek is. A betegek kenetét csak a VIII. század után tartották halálveszélyben feladandó szentségnek. A középkorra a betegek kenete szoros kapcsolatba került a bűnbánat szentségével. Mivel ekkor a keresztény életet a bűnbánattal azonosították, a kor gyakorlata szerint a bűnbánat szentségét sokan csak a halálos ágyukon kérték, mert a szentséget gyakran halálig tartó vezeklésnek kellett követnie. A középkor túlzó bűnbánat hangsúlyozása mellett a betegség és halál szoros kapcsolata is hozzájárult a betegek kenetének utolsó kenetté válásában. Ekkoriban a betegségeket tünetek szerint osztályozták, így betegségként lázról, hideglelésről, kiütésről beszéltek. Csak az volt beteg, akin a tünetek jelentkeztek. Így egészséges és beteg ember között éles határvonalat lehetett húzni. Vagy látszottak a tünetek vagy nem. Ezért a betegség akkoriban sokkal gyorsabb lefolyású is volt, mint napjainkban. Mai értelemben vett gyógyszerek nem lévén sok esetben halál követte. Kialakult az a gyakorlat, hogy a bűnbánat és a betegek szentségét együtt szolgáltatták ki, leginkább akkor, amikor a beteg már haldoklott. A betegek kenetének gyógyító hatása

Nagyböjti szertartások

egyre inkább háttérbe szorult, noha ez sem a szentség céljának, sem az egyház tanításának nem felelt meg. Így vált a betegek kenete utolsó kenetté. A VI. Pál pápa által elrendelt és 1972 novembere óta törvényben lévő „Sacram Unctionem infirmorum” szerint „a súlyos betegnek Isten kegyelmére van szüksége, hogy szorongatásoktól fojtogatva el ne csüggedjen és kísértésektől gyötörve hitében meg ne rendüljön. Krisztus Urunk ezért beteg híveit a szent kenet segítségével erősíti meg.” A szentség kiszolgáltatói csakis felszentelt papok lehetnek A szentség felvehető ill. kiszolgáltatható: ha a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe jutni; ha a beteget, aki korábban felvette a szentséget és visszanyerte egészségét újabb súlyos betegség érte; ha valaki komolyabb sebészeti beavatkozás előtt áll; ha kétséges, hogy a beteg eljutott-e értelme használatára, veszélyesen beteg-e, halott-e (pl. autóbaleset); ha a beteg, amikor még értelmi képességei birtokában volt, ezt legalább burkoltan kérte. (http://www.karizmatikus.hu)

a Szatmárnémeti Szent Miklós templomban

Minden szerdán:

17:00 Rózsafüzér 17:30 Előszenteltek Liturgiája

Minden pénteken:

17:00 Akathisztosz a szenvedő Jézushoz 17:30 Előszenteltek Liturgiája Minden szertartás előtt gyónási lehetőség!

Betegek kenete: Hagyományosan nagyböjt 5. vasárnapján, április 2-án, Vasárnap a 10:00 órai Szent Liturgia keretében vehetik fel a betegek kenetét azok a híveink, akik magas életkor vagy súlyos betegség miatt veszélyhelyzetben vannak, és lelkileg is felkészültek (szentgyónás, szentáldozás) a szentség vételére. Aki otthon fekvő betegről tud, jelezze, hogy nekik is lehetőségük legyen a húsvéti gyónásra és áldozásra. Mint minden szentség, a betege kenete is liturgikus és közösségi cselekmény, amelynek színhelye a családi otthon, kórház, vagy a templom. Illő, ha az Eucharisztia keretében kerül kiszolgáltatásra. Lehetőség szerint előzze meg a szentség kiszolgáltatását a Bűnbánat szentségének felvétele (szentgyónás). Bűnbocsánat nélkül a szentség nem szolgáltatható ki (olyan embernek, aki nyilvánvaló súlyos bűnben makacsul kitartanak). A kiszolgáltatás gyakorlatilag a szentjakabi módon történik (a pap a beteg fölé teszi a kezét, imádkozik érte az Egyház hitében, majd a püspök által megáldott olajjal megkeni a beteg homlokát és kezeit).


...gyerekek, fiatalok!

HITT

ANÓ

Soha nem szállhatsz le a keresztről

RA

CSÜTÖRTÖK Helyszín: hittanterem (altemplom) ...gyerekek, fiatalok!

Szent Miklós templom Szatmár 15:00 - 16:00 óra 0., I., II., III. osztályok 16:00 - 17:00 óra IV. - VII. osztályok 17:00 - 18:00 óra VIII. - XII. osztályok

Egy bizonyos Sebestyén atya a templomdombon található Krisztus-keresztnél időzött, és már régóta azért imádkozott, hogy legalább egyszer, egy napra átvállalhassa a kereszten az Úr helyét. Egyszer aztán a Mester azt mondta neki: „Rendben, egy napra helyet cserélünk. Te feljössz ide a keresztre, s én leszek egy

Van böjt más vallásokban is úgy tartják, hogy csak a böjt során A böjt az iszlám öt pillérének egyike. A muszlimok böjtje 30 napig tart és ez idő alatt a híveknek napkeltétől napnyugtáig tilos enniük, inniuk, dohányozniuk, vagy egyéb testi örömökkel élniük. A ramadán célja hasonlóan a keresztény böjthöz a testi és a lelki megtisztulás, a földi dolgokat háttérbe szorítva több időt szentelnek a befelé fordulásra, imádságra, megbocsájtásra, a rossz gondolatok elengedésére. A ramadán időszaka folyamatosan változik mivel az iszlám naptár eltér a miénktől, így a ramadán minden évben hozzávetőleg 11 nappal korábbra esik mint az előző évben. A buddhizmusban is számos böjt létezik, mind egészségi, mind spirituális okok miatt. A szerzetesek nagy része például az ebéd után már nem eszik a következő nap reggelig. A buddhista Bódhidharma szintén hosszú időn át meditált és böjtölt, mielőtt létrehozta a buddhizmus zen ágát illetve kidolgozta a saolin kungfu alapjait. A középkori japánok heteken át koplaltak templomaikban, mivel hittek a böjt hatalmas erejében . Uszui Mikao japán szerzetes több hét böjt és meditáció után fejlesztette ki a reiki gyakorlatát. Az indiai jógik és az amerikai indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon. Az indián törzsek sámánjainak böjtölniük kellett, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a természetfeletti hatalmakkal. Az ősi druidáknál a böjt szintén a beavatás része volt. A dél afrikai zuluk

"látják meg a titkos dolgokat". Az ausztrál őslakók varázslói hosszú böjtöket tartanak hogy mágikus hatalmakat idézzenek meg. Mahátma Gandhi szerint: "Ami a látást jelenti a külvilág számára, az a böjt belső világunk számára" Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől. Platón és Arisztotelész is rendszeresen böjtöltek. Püthagorasz 40 napos böjtöt követelt meg a tanítványaitól, mielőtt beavatta őket okkult filozófiai tanításaiba. Az ókori szíriaiak heti egy napot böjtöltek. Az ókori rómaiak az isteni titkok felismerését remélték a böjttől. A böjtöt a nyugati világ médiumai is alkalmazzák a spirituális erő növelése céljából. Ruediger Dahlke a böjtöt inkább pszichoterápiának tartja, mint testi kezelésnek: „Ugyanúgy, mint a testi kezelést, a böjti pszichoterápiát is belső orvosunk vezeti, függetlenül, hogy hiszünk benne vagy sem. Mindenesetre, ha hiszünk benne és szándékosan megnyílunk neki, még csodálatosabb út támad előttünk. A belső orvos hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, nem követel tőlünk sem túl keveset, sem túl sokat, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. A böjtölés, amely tudatossá tesz minden lehetőséget, valóban hosszú – ha nem az egész – úton tud elvezetni.”

napig helyetted a plébánián a szolgálatos. Csak egyet ne felejts: soha, semmiért nem szállhatsz le a keresztről. Ki kell rajta tartanod. Az atya örömmel és buzgón mindent megígért, és felment a keresztre. Ahogy ott függött, arra járt egy gazdag ember, kezében pénzes táskát tartva. Letette a kereszt alá a táskát, és így imádkozott: „Uram, köszönöm, hogy gazdaggá tettél és sikereket adtál az üzletben. Segíts, hogy a következő üzletem is bőséggel fizessen!” Ezzel felkerekedett, ám a táskáját ottfelejtette. Kisvártatva egy szegényesen öltözött fiatalember közeledett, kopott táskájával. Letette a kereszt alá a földre a táskát, és buzgón könyörgött: „Ó, Uram, nem találtam itthon munkát, éhezik a családom. Ki kell utaznom Amerikába, egy óra múlva indul a hajóm. Kérlek, vigyázz a családomra!” Ezzel tovább is indult, ám véletlenül az ottfelejtett táskát vette magához. Nemsokára szegényes öltözéke miatt rendőrök állították meg, hogy igazolja magát. Amikor kinyitották a táskát, nem hittek a szemüknek a rengeteg pénz láttán. Mindjárt meg is bilincselték az ifjút, hogy bizonyára lopta valahonnan, és már vitték is, hiába tiltakozott kétségbeesetten. Az atya ezt már nem bírta nézni. Leugrott a keresztről, és utánuk futott, mindent elmagyarázott a rendőröknek, akik így elengedték a fiút, a táskát pedig elvitték és visszaadták a gazdag embernek. Az atya örömmel várta vissza Jézust, aki azonban azt mondta: – Mondtam, hogy ne szállj le a keresztről! – De Uram, hiszen mindent jóvá tettem, ami itt el lett rontva! – Azt gondolod? A gazdag ember fegyverüzletbe fekteti a pénzét, és emiatt háború fog kitörni, a fiú hajója pedig elsüllyed, ő meghal. Ha hagytad volna a dolgokat úgy történni, ahogyan vannak, akkor élne a fiú, és nem törne ki háború.”


110 éves

Az ÉN ikonosztázionom Nagypeleskén a jelenlegi ikonosztázion építését 1906. november 4-én, az egyházközségi gyűlésen határozták el. Az amerikai hívek kezdeményezése és hathatós támogatásával, egyes családok elvállalták bizonyos képek megfestését. A képállványt a budapesti Rétay és Benedek cég készítette és az ónaptár szerinti karácsony vigíliáján be is állították. A kész mű néhány részletében eltér a közölt tervektől, de a Mária kép, a pócsi templom mintájára, helyet kapott benne, mivel ott akkor még a királyi ajtó felett volt a kegykép. Pócsi hatásnak tűnik a Mária kép előtti gyertyatartók elhelyezési módja, valamint a szív alakú persely is. A hívek nagyon elégedettek voltak a művel. Kereszt

47.

49.

Fájdalmas Istenszülő

Teológus (Evangélista) Szent János

50.

46.

45.

Szent Dávid király

Szent Áron főpap

Szent Ezékiel próféta

48.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

Szent Ozeás próféta

Szent Zakariás próféta

Szent Dániel próféta

Szent Mózes próféta

Szent Aggeus próféta

Szent Sámuel próféta

Szent Jeremiás próféta

25.

26.

27.

Szent Szent Szent Szent András Bertalan Fülöp Jakab apostol apostol apostol apostol

12.

11.

13.

14.

28.

29.

Szent Máté ev.

Szent Péter apostol

15.

16.

30. Krisztus a főpap

17.

31.

32.

Szent Pál apostol

Szent Márk ev.

18.

19.

33.

34.

35.

36.

Szent Szent Szent Szent János Tamás Simon Lukács apostol apostol apostol ev.

20.

21.

22.

23.

Az Istenszülő Szűz Örömhírvétel Az Istenszülő Az Istenszülő Pünkösd Az Istenszülő Úrszínváltozás születése templomba A Szentlélek elszenderedése vezetése eljövetele

Csodatévő Szent Miklós műrai püspök

Az Úr Húsvét Vízkereszt Menekülés Az Úr Karácsony mennybe- Jézus Epifánia Egyiptomba találkozása Jézus menetele Krisztus Simeonnal Krisztus feltámadása születése

3.

1. 2. Szent Uriel főangyal

Istenszülő Szűz

10.

8. Krisztus Szent Máté evangélista

4. 5.

Szent Márk evangélista

6. 7.

Kereszt

47.

49.

Fájdalmas Istenszülő

Teológus (Evangélista) Szent János

48.

Az egész együttest a keresztrefeszítés koronázza, melynek látható, szintén áttört faragással különlegessége, hogy a feliraton nem övezve. Az ajtók fölött vörös, latin, nem is ószláv, hanem magyar drapériát imitáló faragványok vannak. kezdőbetűk vannak: N. J. Zs. K. Hasonló és ugyancsak több mint 50. 46. 51. 45. 100 éves, ugyanattól a cégtől származó ikonosztázion található Kisvárdán, Újfehértón, Filkeházán is. 38. 42. 37. 39. 40. 41. 43. 44. A több mint 100, abból a korból származó ilyen képállvány közül a nagypeleskei, az elsőkből való. Az ívben két sorba, áttört faragvány közé a 12 próféta Ikonválasztás ábrázolásait helyezték. A nagypeleskei görögkatolikus műemléktemplom felújítási 30. munkálataival párhuzamosan 24. 25. 26. 27. 28. 29. 31. 32. 33. 34. 35. 36. megkezdődik a műemlék ikonosztázion restaurálásának előkészítése is. Ahogy 110 évvel A z a p o s t o l s o r e g y s z e r ű b b ezelőtt családok összefogásával kialakítású mind a képek formája, készült el a képállvány, most ismét mind az őket keretező faragványok családok együttműködésével sikerül tekintetében. újjá varázsolni azt. Az ikonosztáziont alkotó 51 kép 17. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 18. 19. 20. 21. 22. 23. bármelyikét ki lehet választani és le lehet foglalni, amely a restaurálás után jelképesen a felajánló személy vagy család „tulajdona” lesz. A kép hátsó A következő szinten, az ünnepsor oldalán felirat jelzi majd a felajánló képei is féloszlopokkal vannak nevét, aki az ikonosztázion teljes elválasztva, félkörívesen záródnak, felújítása után, a kiválasztott ikon aranyozott faragványok koronázzák hiteles másolatát is otthonába viheti az egyes képeket. Az építmény ajándékba. középtengelyében a szokásostól eltérően az ünnepsor közepén nem az Válasszon ikont Utolsó vacsora látható, fölötte viszont a már megszokott, Krisztus, Keressen egy Önhöz mint nagy főpap helyezkedik el. közel álló ünnepet, A középső, királyi ajtó védőszentet, prófétát, kétszárnyú, a négy evangélista apostolt, kedvenc képével díszítve, szép, növényi ikont! elemekből kombinált áttört Írja ide a választott faragványokkal. A két diákonusi ikon számát! kapun egy-egy angyal ovális képe Szent Dávid király

Szent Áron főpap

Szent Izajás próféta

Szent Ozeás próféta

Szent Zakariás próféta

Szent Szent Szent Szent András Bertalan Fülöp Jakab apostol apostol apostol apostol

Szent Izajás próféta

24.

Jubileum 2017

Szent Mikeás próféta

Szent Dániel próféta

Szent Mózes próféta

Szent Ezékiel próféta

Szent Aggeus próféta

Szent Sámuel próféta

Szent Jeremiás próféta

Krisztus a főpap

51.

Szent Mikeás próféta

1907

9.

Szent Mihály főangyal

Szent Mihály főangyal

Szent János evangélista Szent Lukács evangélista

Az ikonosztázion A templom hajója és szentélye közötti nyílást, az ún. diadalívet szinte teljesen kitölti az ikonosztázion, amely az ún. teljes változatba sorolható. Méretei: 6,5 m széles 7 m magas. A Kárpát-medencében kialakult tradícióknak megfelelően az alsó sorban áll négy alapkép, közöttük három ajtó. Az alapképsor ritmikáját nyolc, ión fejezettel ellátott féloszlop, valamint a képek és az ajtók félkörívesen záródása adja meg, fölöttük áttört faragványok teszik szellőssé, és fényáteresztővé az egyébként zárt falat, míg a képek előtt kis asztalokat állítottak.

Szent Máté ev.

Szent Péter apostol

Szent Pál apostol

Szent Márk ev.

Szent Szent János Tamás apostol apostol

Szent Szent Simon Lukács apostol ev.

Az Istenszülő Szűz

Örömhírvétel Az Istenszülő Az Istenszülő Pünkösd Az Istenszülő Úrszínváltozás születése templomba A Szentlélek elszenderedése vezetése eljövetele

Az Úr Húsvét Vízkereszt Menekülés Az Úr Karácsony mennybe- Jézus Epifánia Egyiptomba találkozása Jézus menetele Krisztus Simeonnal Krisztus feltámadása születése

1.

3.

8.

10.

Csodatévő Szent Miklós műrai püspök

Istenszülő Szűz

Krisztus

Szent Mihály főangyal

2. Szent Uriel főangyal

Szent Máté evangélista

4. 5.

Szent Márk evangélista

6. 7.

Szent János evangélista Szent Lukács evangélista

9. Szent Mihály főangyal

Jelezze döntését a parókián! Egyházközségünk honlapján folyamatosan közöljük a már lefoglalt képek számát.


„Az ikonosztázion a látható és láthatatlan világ között húzódó határ, ami Isten trónusát, a mennyei dicsőség szféráját körülvevő, szentségét hirdető szentek g yülekezete. Az ikonosztázion nem elrejt valamit a hívő elől, hanem épp ellenkezőleg … jelzi az oltár titkait ... föltárja előttük a másik világ felé vezető ajtót” (Pável Florenszkij)

elérhetőség RO-447174 PELEŞ Str. Principală nr. 153.

Tel. 00 40 722 951 783 e-mail: peleske@yahoo.com www.nicolaos.ro/nagypeleske

2017 nikolaos bojt pg  

Nagyböjt

2017 nikolaos bojt pg  

Nagyböjt

Advertisement