Page 1

...gyerekek, fiatalok!

HITTANÓRA


Temetőkápolna szentelés és templombúcsú Kissáron Nyár elején Nm. és Ft. Vasile Bizău megyéspüspökünk főpásztori látogatást tett Kissáron, az egyházmegyéjébe tartozó egyik legkisebb magyar görögkatolikus közösségnél, ahol a templombúcsúi ünnepi Szent Liturgia után megszentelte a település temetőkápolnáját, amit a görögkatolikus templom temetőjébe építtetett fel a lázári önkormányzat. Lengyel István polgármester fontosnak tartja, hogy minden, a közigazgatásilag az ő irányítása alá tartozó faluban legyen megfelelően felszerelt ravatalozó. Ezekhez igyekszik az őt támogató tanáccsal együtt a tőle telhető legtöbb segítséget megadni.

Kocsis Fülöp metropolita Szatmárhegyen Szeptember 10-én felavatták az elhunyt motorosok emlékművét Szatmárhegyen, melyet az Eagle Bikers csapata állított. A szobrot Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita áldotta meg. Magyarországi, nagykárolyi, nagyváradi motorosok csatlakoztak a szatmáriakhoz, ahonnan látványos menetben vonultak végig a városon és motoroztak egészen Szatmárhegyig. Az ünnepélyes szoboravatáson a hajdúdorogi metropolita mellett Fekete András, Kiss Zsolt és Ignácz András görögkatolikus papok is részt vettek.

Gyermeknapon a Szt. Piroska nőszövetség

Kisboldogasszony napján Kökényesden

J ú n u i s 1 - é n , gyermeknap alkalmából az Árpádházi Szent Piroska nőszövetség meglátogatta a Langdon Down Transilvania egyesület székhelyét, ahol Down-szindrómás, illetve értelmi valamint mozgássérült, fogyatékos gyermekeket és fiatalokat ajándékoztak meg. A vendégeskedés felejthetetlen örömöt szerzett a gyermekeknek s nevelőiknek egyaránt, valamint nagy élményt a nőszövetség tagjainak, akik odaadásukkal igyekeznek tevékenységüket az élet minden területére kiterjeszteni, ahol sok rászoruló várja őket szeretettel. Székelyföldi görögkatolikusok Július 11-16 között tartotta szokásos nyári egyetemét a Szt. György Lovagrend, Gyimesbükkön. Ennek keretén belül hangzott el a “A görögkatolikus identitás, rítusváltás (XIX. század vége XX. század eleje)” című előadás, amely a Romániában élő magyar görögkatolikusok különösen a székelyföldön élő görögkatolikusok helyzetét mutatta be. Ifj. Pallai Béla nagypeleskei parókus rámutatott, mit jelenetett és jelent ma magyar görögkatolikusnak lenni a kárpátok gyűrűjében,

A kökényesdi templombúcsún az ünnepi szónok ebben az évben Ft. Albu Ioan Cristian, a Nagybányai Görögkatolikus Püspökség vikáriusa örveneztette meg szentbeszédével a jelenlevő híveket. A román nyelvű prédikáció, mély gondolatokkal teli elmékedésként elsősorban Máriára irányította a hívek figyelmét aki, mint „a föld kapuja összekötötte az eget a földdel azzal a lajtorjával, amely Jákobnak álmában jelent meg”, akin keresztül közénk jött Krisztus. Mária az élet szülője, így az ő születése számunkra kisfeltámadás. A búcsú szokás szerint szeretetlakomával zárult.

miként maradtak fenn és milyen az állapot napjainkban.

PÁLYÁZAT (utolsó felhívás)

Családi Vasárnap Keresztfelmagasztalás utáni vasárnap, családi összejövetel és ünnepélyes tanévkezdés volt a Szent Miklós görögkatolikus parókián. Az egyházközség hívei együtt imádkoztak a gyermekekért, a családokért, a tanárokért és a nevelőkért egyaránt. A Szent Liturgia után a hívek kivonultak a templomkertbe, ahol a felállított sátrakban, asztalt terítettek a jelenlévőknek, s a közös ebéd alatt, kellemes beszélgetések tették felejthetetlenné az összejövetelt. Ezt követően, tombola, lekváros-lángosevő verseny, zsákbanfutás és vetélkedők tarkították a délutáni progaramokat.

Folyamatosan érkeznek visszajelzések az újságunk által kiírt pályázattal kapcsolatosan. Az összes eddig megjelent -t kellett összegyűjteni. Utolsó határidő november 30. Eredményhirdetés 2016. december 6-án. NIKOLAOS Görögkatolikus Egyházi Lap Ősz - XX. évf. 4. Szám. Kiadja: Szt. Miklós Görögkatolikus Parókia, Szatmárnémeti Összeállítja, szerkeszti és nyomtatásra előkészíti: ifj. Pallai Béla nagypeleskei parókus. Várjuk leveleiket! Elérhetőség: SATU MARE, P-ţa Eroilor Revoluţiei nr. 21.; office@nicolaos.ro; www.nicolaos.ro Tel: 00 40 261 712 505.


A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia romániai látogatásra hívja Ferenc pápát Románia katolikus főpásztorai (a romániai római katolikus és görög katolikus egyházfők közös testülete) a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye székhelyén tartott őszi ülésük alkalmából a nagyváradi vártemplomban mutattak be szentmisét szeptember 27-én, melynek főcelebránsa Miguel Maury Buendía apostoli nuncius volt. Az apostoli nuncius kihangsúlyozta: „a liturgiában az a közösség fejeződött ki, ahogyan a papok és a hívek együtt alkotva az egyházat, közösen haladnak az égi haza felé”. Ez alkalommal többek között a konferencia tagjai romániai látogatásra hívták Ferenc pápát, mely kifejezi az ország katolikus híveinek az óhaját. „A Szentatya látogatása minden bizonnyal Szent Péter utóda atyai gondoskodásának volna a jele mindenki számára” - áll a közleményben. A nagyváradi egyházmegye által szervezett háromnapos tanácskozás keretében a püspökök együtt imádkoztak a májusban elhunyt

Tempfli József megyés püspök sírjánál. A nagyváradi várban közös imát mondtak a Szent László király által építtetett és a régészek által nemrég feltárt ősi székesegyház falainál. A püspöki konferencia tagjai kedden részt vettek annak a kiállításnak a megnyitóján, amely a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kilencszáz éves

Az AGRU (az egyesült román görög katolikusok általános egyesülete) Szatmáron Szeptember 23-24 között Szatmárnémetiben tartotta találkozóját az egyesült román g ö r ö g k a t o l i k u s o k általános egyesülete, akik az összejövetel kezdő imádságára a Szent

Miklós görögkatolikus templomban gyűltek össze. A találkozó témája: „A laikusok szerepe az Egyházban” s mottója pedig: „Szeressétek egymást, hogy Isten élhessen szívetekben”. Az első nap a résztvevők

történetét mutatja be. A püspökség és a Nagyváradi Vár és Várostörténeti Múzeum közös kiállítása Szent László király alapításától az egyházmegye első, középkori felvirágzásán, a tatárdúlások és török hódoltság okozta pusztuláson át a püspökség második, újkori megerősödéséig mutatja be az egyházmegye történetét és tárgyi örökségét. előadásokon számoltak be tevékenységükről, majd másnap Rózsapallagra (Prilog) látogattak, ahol a bazilita kolostor atyái látták vendégül őket és közös Szent Liturgián együtt imádkoztak. Feier Iacob, az avasfelsőfalui esperes, mint házigazda, bemutatta a jelenlévőknek a néhai Mihály testvér személyét, aki fontos főszereplője volt ennek a szent helynek a létrejötte történetében és kialakításában, majd Cristian Langa atya, a kolozsvári AGRU megbízott lelki vezetőjének Silvio Fausti, Emlékeztess és hírdesd az evangéliumot című könyvbemutatójával folytatódott a program. Végezetül meghatározták a következő gyűlések időpontját valamint leszögezték azokat a témákat, amelyek a családról és a bibliáról szólnak majd és adnak vezérfonalat az egyesület munkájához. A következő találkozó helyszíne Nagyvárad lesz, 2017 május 5-9 között. (Călin Diaconu, elnök)


Szirti Madonna Az Adria-tenger déli szakaszán, a Kotori-öbölben, egy középkori városkával szemközt, a parttól négyszáz méterre fekszik két gyönyörű sziget, amelyeket az öböl gyöngyszemeinek is neveznek: Szent György (Sveti Đorđe) és Szirti Madonna szigete (Gospa od Škrpljela). Szent György szigete Perast város lakosságának, főként a nemességnek a temetkezési helye volt, ma katolikus kolostorként működik. A bencések a szigetről látták el a híveket az öbölben, és küldetésükhöz híven – imádkozzál és dolgozzál – lelki és gazdasági központja voltak a környéknek. 1431ben már szinte csak az apát élt, akit mindig a kotoriak, a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt élő perastiak választottak. 1667ben olyan erős földrengés volt, hogy az éppen miséző apát az alatta megnyílt sírba esett. A templomot nem volt érdemes megjavítani, ezért a perastiak egy új templomot kezdtek építeni. A templomot ugyan felépítették, de nem fejezték be, mert elszegényedtek, így a templom oltár és díszítések nélkül maradt. A szigetet 1812-ben a francia hadsereg szállta meg, és elkezdte kiépíteni az erődítményszerű falakat, a lőszerraktárat, az ágyúhelyeket. Az Adria keleti feléért vívott háborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege győzött 1814-ben, így az fejezte be a sziget kiépítését. Abból az időből maradt a szigeten két nagy ágyú, azok még ma is a falak mellett pihennek. A sziget helyreállítását 1902 és 1914 között végezték, eredetileg műemléknek szánták, de a templomba tervezett oltárokat ekkor sem sikerült felállítani. A világháború idején, 1914től 1918-ig a Vöröskereszt kórháza működött a szigeten. Az ezt követő időszakban a szigetet teljesen elhanyagolták, méghozzá olyan mértékben, hogy csak a templomon maradt meg a hiányos tetőszerkezet, a többi épületnek csak a falai álltak. A Kotori egyházmegye és a Szabadkai Apostoli Kormányzóság közötti 1963-

ban jött létre a megállapodás, mely szerint a Szabadkai egyházmegye önerőből, társadalmi munkával restaurálta a szigetet és papok, valamint szeminaristák nyaralására rendezte be. A Szent György-sziget melletti Szirti Madonna-sziget eredeti neve Škrpjel, ami a tengerből kiálló szirtet jelent. A hagyomány szerint a Martešić fivérek azon a szirten találtak egy Madonna-képet, és miközben azt a házukban tisztelttel őrizték, az egyikük meggyógyult. Azután döntött Perast úgy, hogy a szirten építenek egy kápolnát a Szűzanya tiszteletére. Nemsokára meg is építették a kápolnát, majd e miatt 1484-ben pereskedni kezdtek a kotoriakkal. Miután a perastiak 1535. május 3-

án megölték a kotori nemest, aki egyben a Szent György-sziget apátja volt, és interdiktum (egyházi tilalom) alá kerültek, vezeklésként elhatározták, hogy pompás, szép templomot építenek a kápolna helyébe. 1579-ben már áll „Szűzanya tiszteletére felépített, méltóképpen feldíszített és berendezett templom”. A szentélyt 1624-ben kifosztották és erősen megrongálták a bizertai, kartágói és tuniszi kalózok. Ezután a perastiak tovább bővítik a szigetet, megújítják és szépítik a templomot. 1626-ban kiépítik a templom melletti őrházat, így alakul ki a templom és a

sziget mai képe. A templomban őrzik még ma is a kegyképet, amely miatt a templom zarándoklatok központja lett, de egyben turista célpont is, mivel híres a belső festése, az oltára pedig gyönyörű márványoltár. A képeket Andrija Zmajevic bári érsek teveztette és Tripo Kokolja, híres velencei festő. festette meg. A sziget kialakulását számos legenda is övezi. Az egyik ilyen legenda szerint a sziget egy földrengés következtében jött létre. Ekkor két halász a peraszti Szent Miklós templom oltárképét egy sziklán találta. Az oltárképet visszavitték az eredeti helyre, de kétszer is eltűnt, és a jelenlegi sziget helyén találták meg. Ekkor a perastiak erre a helyre köveket kezdtek hordani, és idővel megalakult a sziget. A másik legenda szerint a peraszti tengerészek ezen a helyen süllyesztették el az ellenséges hajókat, majd az elsüllyesztett ellenséges hajókra hordtak köveket, így lett a sziget. Számos, a mélyből kiemelt értékekből kiállítás látható a szigeten, melyek között egy különleges gobelin is fellelhető, amit egy eltűnt hajóskapitánynak kezdett el készíteni hűséges kedvese és alapanyagként saját haját használta. A mű elkészültére meg is vakult a hölgy, s jól látható, hogy a szőke hajszálakból a végére őszek lettek. A templom különlegessége, egyrészt a sekrestyeajtó fölé függesztett sok-sok menyasszonyi csokor, amit azok a házaspárok hagytak ott emlékbe, akik ezen a helyen kötöttek örök hűséget. Ezen felül az a megszámlálhatatlan, ezüstből készült hálaajándék, amit azok a zarándokok készíttettek, akiknek imája meghallgatásra talált. Ezek mind ott függenek a templom belső falain, körös-körül, bizonyítékként mindazoknak, akik arra járnak A h e l y n e m c s a k túristanevezetesség, de csodatévő szent hely is. Aki nyaralással tölti szabadságát, mindig tervezzen be ilyen helyeket felkeresni, s lelkileg is felüdülni. (Pb.)


A sziget, amelyről a világ egyik leghátborzongatóbb festménye készült

Halottak napja vagy Halloween? A halloween egy ősi, kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki. Leginkább az angolszász országokban maradt fenn, így a töklámpás nem amerikai találmány, bár a fogyasztói társadalomnak köszönhetően mára külön iparág épült erre az ősi ünnepre.

A sziget amely festőt és zeneszerzőt egyaránt rabul ejtett, nemcsk látványában csodálatos, de a művészek által kifejtett mondanivalójával minden halandót gondolkodásra késztet. A kotori öböl Szent György szigete, állítólag Arnold Böcklin (1827–1901) svájci festő, grafikus, szobrász, a XIX. század egyik ünnepelt művészének „Holtak szigete” című festményének mintája. Bár egyesek úgy tudják, a holtak szigete mintájául a görög Pontikoniszi-sziget szolgált, amit a helybéliek Odüsszeusz kővé változott hajójának tartanak, mások viszont bizton állítják, hogy a montenegrói sziget lehetett a művész ihletője. A képet egyébként 1880-ban a váratlanul megözvegyült Marie Berna rendelte meg Böcklintől, aki előbb egy vidám jelenetet szeretett volna festeni az asszony számára, de végül minden idők egyik legsötétebb, legridegebb alkotása került ki a kezei alól. Hitler is megvásárolta az egyik változatát: ott lógott annak a bunkernek a falán, amelyben öngyilkos lett. „A képet nézve az embernek óhatatlanul Szergej Rachmaninov zenéje jut az eszébe. Címe ugyancsak: A holtak szigete. Szergej Rachmaninov 1907-ben látta először a képet, és a hírek szerint egy pillantás alatt beleszeretett, nem tudott szabadulni tőle. Két évvel később írta meg a zenéjét. A zene a maga 5/8-as ritmusával a megtestesült depresszió, egyesek szerint teljes letargiába tudja kergetni a hallgatóit. Kharón ladikján viszi a lelket a holtak szigetére, a sötét látványában is félelmetes helyre, ahol

a földi élet hiábavalósága végrevégre teljesen véget ér. A zene hatása a komorság és a reményvesztettség. És szinte halljuk a ladik lágy ringatózását. A lélek fehér, mint a halál színe.” (vö.: Gyenge Zsolt: Kép és mítosz) (világháló nyomán)

A halottak napja keresztény ünnep. A szenvedő Egyház ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. A bizánci szertartásban több halottak szombatja is van, mi akkor is megemlékezünk elhunytjainkról.

Keresztelő Szent János születése egyházközség megalapításának évfordulója Nm. és Ft. Vasile Bizău Máramarosi Megyéspüspök, 2012. október 26án Szent Demeter ünnepén, megalapította a Keresztelő Szent János születése magyar görögkatolikus egyházközséget, leválasztva azt a Szent Miklós parókiából. A parókia hívei idén ismét összegyűlnek, hogy hálát adjanak mindazért a sok jóért, amit eddig elérhettek. A megemlékezés programját teszi színesebbé Mészáros János Elek, operaénekes, tenor koncertje, aki a Csillag születik negyedik szériájának győztese volt. A szervezők mindenkit szeretettel várnak! Részletek itt: http://kereszteloszuletese.ro/


SZENT MIKLÓS KENYERE I. Ebben az évben harmadik alkalommal szervezi meg a szatmári Szent Miklós egyházközség a Szent Miklós Nagykilencedet. A templom védőszentjének ünnepe előtt kilenc héttel, minden csütörtökön, Szent Miklós Akatisztosz, Szent Liturgia, lelkigyakorlatos elmélkedés, szentgyónás segít a lelki készülődésben a híveket. Egy 700 évvel ezelőtt élt szent, Tolentinói Szent Miklós, ágoston rendi szerzetes - aki nemcsak a műrai püspök nevét viselte, de lelkületét is igyekezett megélni és terjeszteni személyéhez egy különös hagyomány is társul. Ő is, mint a jótékonyság szentje lett ismert: alakja, kultusza, főleg a Szent Miklós kenyere emlékeztet nagy névrokonának, Myrai Szent Miklósnak (dec. 6.), nagylelkűen adakozó egyéniségére, a szegények szeretetére. Jámbor szülei sokáig hiába sóvárogtak gyermek után. Bánatukban Bari városába zarándokoltak, ahol Szent Miklós közbenjárásáért könyörögtek. Utána csakugyan gyermekük született, akit hálából Miklós névre kereszteltettek, és Isten szolgálatára ajánlották. Szerzetes lett belőle. Különös szeretetet és részvétet érzett a tisztítóhelyen szenvedő lelkek iránt.A szent legendája elmondja, hogy amikor betegen feküdt, Szűz Mária látogatta meg, és meghagyta neki, hogy egy asszonytól kenyeret kérjen és egyék belőle. Ettől meg is gyógyult. Ennek nyomán a szentet is kenyérrel a

kezében szokták ábrázolni. A betegeknek szánt Szent Miklós kenyere pedig rendi szentelmény lett. Ezt a névünnepén (szeptember 10) szentelték és gyógyító erőt tulajdonítanak neki. A szatmári Árpádházi Szent Piroska Nőszövetség tagjai, ezt a példát követve, úgy gondolták, ezt a szokást tovább terjesztik és a nagykilenced alkalmain, mindenkinek, aki részt vesz a Szent Liturgián, Szent Miklós Kenyeret ajándékoznak. Ez a kenyér nemcsak a betegeknek szól, hanem inkább jelkép. Lassan közeledünk a téli ünnepek ajándékosztó időszakához. Már most érdemes ízlelgetni azt a csodálatos érzést, amikor ajándékot készítünk vagy kapunk. A Szent Miklós Kenyere kicsit testi, de inkább lelki eledel, és hasonlóan, mint a csodálatos

kenyérszaporításkor, sokakat jóllakat. Az akatisztoszban pedig a következő dicséretet énekeljük hozzá: Üdvözlégy, irgalom legnagyobb kincstára! * Üdvözlégy, népek gondozásának tárháza! * Üdvözlégy, hozzád menekülők élelme és nyugalma! * Üdvözlégy, éhezők elfogyhatatlan kenyere! Szinte halmozzuk a kegyelmeket. Egyes ábrázoláson Tolentinói Szent Miklós mellkasán egy csillag látható, ami arra a legendára utal, mely szerint születésekor egy csillag jelent meg és ragyogott szülővárosa, Sant Angelo és élete későbbi helyszíne, Tolentino között. Az idei lelkigyakorlatot Ft. Istvánfi Szilárd atya tartja, aki a tíz parancsolatot, mint vezérfonalat vette alapul, hogy a lelki épülésünkre hasznos gondolatokkal tápláljon bennünket. Van ahol trídummal, máshol előadássorozattal készülnek egy-egy nagyobb ünepre. Mivel közeledeünk a karácsonyi böjthöz, a Nagykilencedet arra is felhasználhatjuk, hogy karácsonyi készületünket is elkezdjük. S ha már ténylegesen beléptünk a böjti időszakba, karácsonyi szentgyónásunkat is elvégezhetjük, hisz a gyónási lehetőség minden alkalomra biztosítva van. Igyekezzünk nem utolsó pillanatokra hagyni. Szent Miklós Kenyere az adakozás előíze. A Szent Piroska Nőszövetésg kezdeményezése segítsen bennünket abban, hogy ráérezzünk a jótékonyság, az adakozás értékére, mert „nagyobb boldogság adni, mint kapni”. (ApCsel 20,35) (Pb.)


ZARÁNDOKLAT Mi jut eszembe arról a szóról, hogy zarándoklat? Út, amelyet meg kell tenni. Az útról pedig az élet, hiszen ahogy egy utat megteszünk, amikor el akarunk jutni valahova, amikor el akarunk érkezni egy célhoz, úgy az életünket is végig kell járnunk. Mi jut még eszembe? Az ima és a közösség, amelyek végigkísérik egy bizonyos utunkat és az egész életünket is. Ezekkel a gondolatokkal indultam neki a zarándoklatnak. Megtenni egy utat egy cél érdekében, felajánlásként. Mindezt imával kísérve, és a barátokkal, akiknek a jelenléte szintén nagy erőt és boldogságot adott. Az út ugyan nem volt nagyon hosszú (Csedreg – Máriapócs, kb. 100 km), de

a meleg és a hátunkon végig cipelt hátizsákjaink miatt mégsem mondhatom, hogy könnyed zarándoklat volt. A nulladik napon hárman érkeztünk a kiindulópontra, Csedregre, ahol Szemák Miklós atya szívélyes fogadtatásában részesültünk. Az indulás előtti este pedig a helyiek vendégszeretetét és barátságos fogadtatását tapasztalhattuk meg. Innen kezdtük tehát másnap reggel zarándoklatunk első napját Simon Istvánnal, szállásadó, helyi papnövendékkel, és Csizma Balázzsal, valamint az úti csomagokkal, zöldséggel, gyümölccsel és egyéb harapnivalókkal, melyeket az előbb említett helyiek vendégszeretetéből v i h e t t ü n k magunkkal. Az első nap első megállója Szárazberek volt, ahol Simon Kornél atya és kedves felesége fogadott minket egy finom, kiadós ebéddel. Az evéssel egybekötött pihenés után továbbindultunk az úti célunk, Nagypeleske felé. Itt Pallai Béla atya f o g a d o t t bennünket, akinek a vezetésével p a r a k l i s z t végezhettünk a helyi hívekkel és a nagypeleskei I s t e n s z ü l ő kegyképének jelenlétében. Az

„LÉPCSŐKÖN ÁT MÁRIÁHOZ” Az égi szférába való felemelkedésnek, a tudás megszerzésének, a lélek megtisztulásának és átalakulásának a szimbóluma. Mária, amikor szülei bevezetik a templomba, a szentatyák szerint, mindenki csodálkozására, csak úgy felszaladt a lépcsőn a főpap elé. Októberben, lélekben mi is fellépünk egy-egy képzeletbeli lépcsőfokra és így igyekszünk közelebb kerülni az Istenszülő Szűz Máriához. A nagypeleskei Istenszülő ikon előtt végzett októberi ájtatosság idei prédikáció-sorozatának témája: „Lépcsőkön át, Máriához”: 1. Márialépcsők a világban; 2. A csecsemők és karonülők lépcsőfoka; 3. A gyermek lépcsőfoka; 4.

ima után Pityu bácsi és Annuska néni vendégszeretetét élvezhettük. A finom és bőséges vacsora után tisztán, az út porát lemosva magunkról térhettünk nyugovóra, immáron négyen, Fedor András barátunk itt csatlakozott hozzánk. Másnap a határt átlépve Urát vettük célba. Azonban még Csengerújfalu előtt a helyi közösség tagjai, Trella Tibor atya vezetésével csatlakoztak hozzánk, hogy együttes erővel és közös énekkel érkezhessünk meg az urai templomhoz. A cél előtt nem sokkal ránk szakadt az ég, de egy kis szárítkozás után együtt végezhettünk vecsernyét, majd itt is részesülhettünk a helyiek finom süteményeiben és töltött káposztájában. Másnap aztán hűvösben és szemerkélő esőben indultunk tovább, ami könnyebbé tette haladásunkat. A hőség hiányában jó tempót és nagy távot tudtunk megtenni. Így a harmadik napon este Csizma Balázs barátunk nagyszülői házában szállhattunk meg, Nyírcsaholyban, végezetül már öten, ugyanis itt Béres István barátunk csatlakozott hozzánk. Feltöltődve a család vendégszeretetével, innen indultunk neki zarándoklatunk utolsó, negyedik napjának és érkeztünk meg vecsernye végzése közben Máriapócsra. Öten érkeztünk meg tehát, de szívünkben azokkal együtt is, akikkel utunk során találkoztunk, vendéglátóinkkal és az otthon maradt szeretteinkkel egyaránt. Köszönettel, hálával és imával gondolok vissza a zarándoklatra, életem ezen kicsi, de nagyon fontos útszakaszára, valamint az emberekre, akikkel utunkon a Jóisten összehozott bennünket! (Molnár Dezső V. éves kispap)

Kamaszok lépcsőfoka; 5. Hajadonok lépcsőfoka; 6. Ifjak lépcsőfoka; 7. Nőtlenek lépcsőfoka; 8. Házasok lépcsőfoka; 9. Asszonyok lépcsőfoka; 10. Férfiak lépcsőfoka; 11. Áldott állapotban lévők lépcsőfoka; 12. Meddők lépcsőfoka; 13. Apák lépcsőfoka; 14. Édesanyák lépcsőfoka; 15. Öregek lépcsőfoka; 16. Özvegyek lépcsőfoka; 17. Munkások lépcsőfoka. 18. Katonák lépcsőfoka; 19. Egyháztagok lépcsőfoka; 20. Rózsafüzéresek lépcsőfoka; 21. Nőszövetség lépcsőfoka; 22. Ministránsok lépcsőfoka; 23. Tanulók lépcsőfoka; 24. Hittanosok lépcsőfoka; 25. Zarándokok lépcsőfoka; 26. Lelki betegek lépcsőfoka; 27. Testi betegek lépcsőfoka; 28. Papi és szerzetesi hivatásra készülők lépcsőfoka; 29. Haldoklók lépcsőfoka; 30. Gyászolók lépcsőfoka; 31. Tisztítótűzben szenvedők lépcsőfoka.


...gyerekek, fiatalok! PIT 2016 Mint minden évben, az idén is számos újdonsággal kecsegtető, a kisebb-nagyobb gyermekeknek valamint fiataloknak szóló táborozási lehetőség ismét mozgásba hozta a Gvadányi és Gaál József művéből ismertté vált település apraja-nagyját. Az elmúlt évekhez képest most nem volt külön előzetes regisztráció, s még így is első nap negyvenhat jelentkező sorakozott fel a beiratkozáshoz, majd estére közel 100 főre emelkedett a résztvevők száma. Mivel nem minden gyermeknek van lehetősége nyáron jutalomtáborba vagy szaktáborba eljutni, ez az alkalom jónak kínálkozott, hogy kipróbálják magukat, közelebb kerüljenek egymáshoz, de legfőképpen Istenhez és templomhoz, hisz a Nagypeleskei Görögkatolikus Egyház gondozásában megrendezett esemény évről évre gazdagodik, fejlődik, gyarapodik ezekkel a programokkal. Az idei tábori közösségben főleg nagypeleskeiek vettek részt, de jelen voltak sándorhomoki, szatmári és lázári gyerekek, sőt Bécsből és Angliából is érkeztek, akiknek szülei úgy időzítették nyári szabadságukat, hogy hazalátogatva gyermekükkel megismertethessék szülőföldjüket, ahonnan őseik származnak. A számos program közül fontos kiemelni a képzőművészeti oktatást, amit Cartita Alina vezetett (ő a festészet rejtelmeibe vezette be a kicsiket), valamint a gyöngyfűzéssel, virágkötészettel, arc- és kézfestéssel tarkított foglalkozást, amit Ilyés Adrien irányított gondos odafigyeléssel. De nem maradt ki a programok közül a természetjárás, a fánkevőverseny, a különböző vetélkedők, sport, versenyek, tombola, játék és „buli” sem, amik még színesebbé és felejthetetlenné tették sokak számára ezt a nyarat. Az idei összejövetel fő támogatója a Bethlen Gábor Alap, melynek célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való szellemi

gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése, továbbfejlesztése, fenntartása és erősítése. A szervezők ezúton szeretnének köszönetet mondani a nagypeleskei Szent Anna nőszövetségnek a főzésben való segítségért, s nem utolsó sorban az önkénteseknek, akik áldozatos munkájukkal mindent megtettek, hogy az összejövetel negyedszerre is nagyon jól sikerüljön. Viszont látásra a PIT-en 2017-ben!

Piros fonal - babonaság!? Mielőtt az újszülött a templomhoz érne, már ott csüng a csuklóján a piros cérna. Sőt még haza sem ér a kórházból, lehet már a szülőszobában rákötik. Babonaság, misztika, igézés elleni jól bevált trükk vagya gonosz szellemek elleni védelem? Gondolkodjunk el rajta! Honnan ered, miért lett fontosabb a gyermekáldásért való hálaadásnál? Kiben/miben bízunk, egy piros fonalban vagy az Istenben? Egy szupertanácsokat osztogató internetes portál azt fejtegeti, hogy a bal csuklóra kötve, a Vörös Fonal ugyanazon az elven lapszik, ahogy a modern orvostudomány oltásai. Amikor valamilyen betegség ellen oltanak, a betegség egy gyengült vírustörzsét a vakcinán keresztül bejuttatják a testbe. A lelket is hasonló technikával tudjuk immunissá tenni. A Kabbala, a zsidó misztikus tanítás szerint a színeknek speciális frekvenciái és energiái vannak. A vörös a veszély színe. Ha a vörös fonalat sajátos módon a bal csuklónkra kötjük, megvédjük magunkat a bármilyen felénk irányuló ártalmas negativitástól – ez a spirituális vakcina a gonosz szem veszedelmes ereje ellen. A kabbalisták felismerték, hogy az energia a test bal oldalán hatol be. A bal kar és kéz a „kapás” fogalmához kapcsolódik, a jobb kar és kéz pedig az „adás” erejét foglalja magába. Eszerint a negatív energiák a test bal oldalán áramlanak be, így a fonallal a negatív energiákat a behatolás pillanatában feltartóztatjuk. A fonalat, gondos előírásoknak megfelelően, hét egymást követő, sorozatos csomóban kell megkötni, egy-egy csomó azt a hét spirituális dimenziót jelképezi, amely a jelen valóságunkkal van összeköttetésben. Nagyon fontos, hogy egy olyan személy kösse fel a fonalunkat,

A kabbala (héberül: kapás) olyan tan vagy iskola, amely a zsidóság misztikus vonatkozásaival foglalkozik. Az ezoterikus tanítások a kapcsolatot magyarázzák a végtelen, örök és misztikus Teremtő és a véges és halandó teremtett világával. A kabbala célja meghatározni a világegyetem és az emberi lét természetét, a létezésének értelmét és célját és számos egyéb ontológiai kérdést.


HITTANÓRA

...gyerekek, fiatalok!

Szent Miklós templom Szatmár

Keresztelő születése templom Szatmárnémeti HÉTFŐ:

16-17 óra 0-1-2. osztály 17-18 óra Elsőáldozásra készülők 18-19 óra Előző két év elsőáldozói Szombaton a többiek vecsernyére, és utána közös hittanórára jönnek. A környező településeken a hittanórák, a tanügyi rendszernek köszönhetően, túlnyomó részt az iskolában vannak megtartva, illetve a az elsőáldozásra való felkészülés a templomban történik.

Helyszín: hittanterem (altemplom)

CSÜTÖRTÖK

15:00 - 16:00 óra 0., I., II., III. osztályok 16:00 - 17:00 óra IV. - VII. osztályok 17:00 - 18:00 óra VIII. - XII. osztályok

Októberi festmények Az iskolakezdéskor meghirdetett rajzversenyünk témája, az októberi hónap főszereplője Szűz Mária. Ennek fényében kellett lefesteni az Isentszülő oltalma ünnepéhez kapcsolódó legkedvesebb ikont. Az első és legfontosabb szempont a Peleskei Istenszülőikon lehető legpontosabb visszatükrözése, színek, vonalak, minták, részletek hiteles másolata. Ezt próbálta megvalósítani az az 54 hittanos, akiknek néhány művéből a templomban nyílt bemutató. aki szeret minket, és akiben mi is mélyen megbízunk. A Facebook-on: Vajon nem babonaság? Vagy inkább majmoljuk a sztárokat? 5000 ismerős/barát A 2000-es évek elején került be ugyanis a köztudatba, mikor Az esküvőn: olyan hírességek kezdték el viselni, mint Madonna, Demi Moore 300 ismerős vagy Britney Spears. A kabbala bölcsei szerint a bibliai ősanya, Az iskolában: Ráhel sírját tekerték körbe egykor vörös szalaggal. Miután a 100 ismerős Az utcán: hívők a sír köré tekerték a szalagot, azt darabokra vágták, és a bal 50 ismerős csuklójukon kezdték el viselni. A mindennapokban: De vegyünk egy másik bibliai történetet is: amikor Támár 10 ismerős számára „eljött a szülés ideje, és ikrek voltak méhében. Miközben A bajban: szült, az egyik előre nyújtotta kezét. A bába vörös fonalat vett, a 2 (anya és apa) Amikor mélyponton vagy: kezére kötötte és így szólt: „Ez jött ki elsőnek.” De az újra 1 ... ISTEN visszahúzta a kezét és testvére jött ki. Erre így szólt: „Mihez csinálsz magadnak nyílást?” – és Perecnek nevezték. Azután kijött a testvére, akinek kezén a vörös fonál volt. Őt Szeráchnak nevezték el.” (Ter 38,27-30). A bibliai „eredetvizsgálat” után viszont gondolkodjunk el: megkötjük/rákötjük e magunkra a babonaság, hiszékenység fonalát vagy a keresztelésben kapott, bűn kötelékétől való megszabadulást őrizzük meg. Amikor irtózunk a kötöttségektől, miért erőltetjük magunkra és másokra azt már gyermekkortól? (Pb.)


3+1 ok, hogy miért ne parázz a gyónástól Nem olyan rég vagyok pap, ezért még emlékszem arra a misztikus félelemre, ami körbelengi a gyónást, tudod, ami azt a bizonyos gyomorgörcsöt okozza, mielőtt belépsz a gyóntatószékbe. Ilyesmi kérdések kavarognak benned: Mit fog gondolni rólam? Hogyan fog rám nézni ezek után? Hogy mondjam el neki a legcikibb dolgokat, hogy lehetőleg ne figyeljen fel rá, vagy ne kérdezzen bele? Lehet, hogy mégis i n k á b b a s z o m s z é d kerületbe/városba/országba/bolygóra kellett volna átmennem egy teljesen ismeretlen paphoz? Átkerülve a rács túloldalára, már csak mosolygok ezeken a félelmeken. Azt is elmondom, hogy miért: 3+1 oka van! 1. Még csak két éve gyóntatok, de azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem tudsz meglepni. Több okból is. Egyrészt egyáltalán nem véletlen, hogy Isten épp ezt a 10 parancsolatot adta az emberiségnek, nagyon gyanús, hogy pontosan ismeri az emberi lelket (nem meglepő, hiszen ő teremtette), így amivel küzdesz – bár te magad egyedi és csodálatos teremtménye vagy Istennek! – valószínűleg egy jól ismert probléma, tehát hallottam már, nem egyszer. Másrészt ne felejtsd el, hogy én is ember vagyok, és nem azért ülök a rács túloldalán, mert soha nem követtem el bűnt, hanem épp ellenkezőleg: azért tudok a segítségedre lenni, mert valószínűleg nagyon hasonló dolgokkal szembesülök az életemben. (Képzeld, én is eljárok gyónni.) 2. Fontos tudnod, hogy nem úgy nézek rád, mint egy utolsó bűnösre, aki nem érdemli meg, hogy éljen, hanem mint barátomra, aki megbotlott. Valahogy úgy képzelem el

ezt az egészet, mint ha például profi sportoló akarsz lenni, de amikor elkezded az edzéseket, még sokszor elvéted a mozdulatot, bénázol, és néha lesérülsz. A szentté válás útján is ez történik. Az erényeket csak gyakorlással lehet elsajátítani. A gyakorlás pedig azt jelenti, hogy ha hibázok, kijavítom. Tudnod kell, hogy nem vagy egyenlő a bűneiddel, mi több, nyilván azért vagy itt, mert te sem tartod jó dolognak amiket tettél, és nem akarod többet elkövetni őket. Amikor eljössz gyónni, én nem egy bűnözőt látok, hanem egy bátor embert, aki nem adja fel. Ahogy egyik paptestvérem megfogalmazta:

„A gyónás nem a bűneink felhánytorgatása, hanem megszabadulás attól, ami egyáltalán nem vall ránk.”

Persze biztosítottam, hogy együtt örülök vele. Nem tudom, hogy a kegyelem, vagy a pszichológia, vagy a kettő együtt, vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy amint kilépsz a gyóntatószékből, én már a következő emberre koncentrálok, de egyszerűen elfelejtem hogy miről beszéltünk. (Mindemellett természetesen nem is töröm magam, hogy megjegyezzem, hiszen a gyónásban az a legjobb, hogy még Isten is elfelejti, amit elmondtál. Ez a bűnbocsánat lényege!) +1 a gonosz az, akinek igazán van oka félni: és fél is veszettül. Ugyanis a gyónás egy „mini” ördögűzés, megtöri a Sátán befolyását az életeden, azokon a területeken, amiket a gyónásban Isten elé társz. Talán te is érezted már, hogy megkönnyebbülsz a gyóntatószékből kilépve, és utána erősebb vagy a kísértésekkel szemben. Igen, mert a gyónás megszabadít. Épp ezért nagyon veszélyes bármit is elhallgatni, mert az elhallgatott bűnhöz kapcsolódó kötelék megmarad. És ha csak egyetlen lánc is marad rajtad, akkor nem vagy szabad. Úgyhogy bátran menj el gyónni, és legyél büszke magadra, hogy harcolsz a bűneid ellen, mert Isten büszke rád! És én is, ha ez számít valamit… (Hodász András)

3. Amúgy meg elfelejtem. Hiszed vagy nem, tényleg. És nem csak akkor, ha rács van közöttünk, és nem csak akkor, amikor negyvenen gyónnak egymás után. Egyszer elhívtak egy lelkigyakorlatra, hogy az össz-vissz nyolc résztvevőt gyóntassam meg. Nem volt több negyven percnél az egész, majd ahogy jöttem ki a gyóntatószobából, az egyikük jött velem szemben, és „Aki annyira megátalkodik, hogy a boldogan újságolta, hogy pap intésére se akarja meggyónni amiről beszéltünk, máris bűneit, minden egyházi szolgálat és megoldódott, én pedig néztem alamizsna nélkül, mint hitetlen rá bután, hogy miről is beszél.

A gyóntatószék: zárt gyóntatóhely - először hordozható, nyitott szék volt, melyet rendszerint a gyóntatás idejére az oltár és az áldoztatórács között állítottak föl. Később a férfiak a gyóntató szobájában, a nők, főként az apácák az oltár előtt lévő gyóntatószékben gyóntak. Majd előírássá lett, hogy a gyónás „látható helyen, azaz látható helyen fölállított gyóntatószékben” történjék. A rögzített, falnál álló gyóntatószék először Pisában jelent meg. A Tridenti zsinat után Borromei Szt Károly írta elő a többé-kevésbé zárt, a gyóntatót a gyónótól ráccsal elválasztó gyóntatószéket. (MKL)

feküdjék a sírjába. a) Ha a rokonok és a hozzátartozók mulasztása miatt halt meg gyónás nélkül, könyörögjenek érte és adjanak alamizsnát, de rokonai keserüljék meg gondatlanságukat böjtöléssel, a papok belátása szerint. b) Akik hirtelenül haltak meg, azokat tisztességgel temessék el, mert Isten ítéletei rejtettek és titkosak előttünk.” (Szt István II. Törvénykönyve)


... és nem mondta el senkinek neked!? - a férfi már futott is kifelé, de a a pap csaknem elkapta a figura Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy eldugott kis faluba. Egyszer mise után, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:

pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.

A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos - Tisztelendő Uram, kérlek, légy jó, és volt benne, hogy a fura szerzet újra adj egy fél citromot! - a pap jó volt, és ellátogat hozzá. bár kicsit furcsállta a dolgot, hátrament Va s á r n a p , a h o g y b e z á r t a a a paplakba, elővett egy citromot, félbe templomot, megnyikordult a kertkapu, vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta és belépett a férfi: neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a - Tisztelendő Uram, kérlek, légy jó, és kíváncsiság. Azt kérdezte: adj egy fél citromot! - a pap jó volt, - Fiam, miért kell neked ez a fél hátrament, (felhúzta az úszónadrágot citrom? - a férfin erre jeges rémület lett és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott kivitte az idegennek: volna, kirobbant a templomkert - Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, kapuján, és elszelelt. mire kell ez neked? - a fickó Egy héttel később, megint csak kifelé megrémült, kirontott a kapun, a pap jövet a templomból a pap újra szembe sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi találta magát a templomkertben a átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy fickóval. Az így szólt: mély szakadék szélén álló, magas fáig - Tisztelendő Uram, kérlek, légy jó, és futottak. A fickó macskaügyességgel adj egy fél citromot! - a pap felmászott, ám a pap nem tudott fára meglepődött, mind a férfi újabb m á s z n i , a f ö l d ö n m a r a d t . felbukkanásán, mind a furcsa kérésen. Bosszankodott, ahogy baktatott Persze azért jó volt, hátra ment a hazafelé. A következő héten a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi falubeliek furcsállva nézték, ahogy a kezébe nyomta, de rögtön rá is pap mindennap a templom kertjében a kérdezett: fákra mászik, ide-oda ugrál, és - Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért e g é s z é b e n v é v e i g e n f u r c s á n kell neked ez a fél citrom? - a férfi viselkedik. De a papot nem érdekelte, láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, megszállottan gyakorolt, készült a azonban a pap sem volt rest, utána eredt. találkozásra. Vasárnap már a mise előtt Csakhogy nem volt igazán jó f e l v e t t e r e v e r e n d á j a a l á a z kondícióban, még sosem futott ennyit és úszónadrágot és a futócipőt. Sőt, jó ilyen gyorsan, hát a falu végében volt, és még a fél citromot is előre a kifulladt, és csaknem elájult. Arra zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön gyorsabban celebrálta a misét, és amint a különös alak, és akkor érdemes lenne lehetett, megszabadult a gyülekezettől, tudnia tartani vele a lépést. Így hát a és bemelegítésbe kezdett. Pontban, következő hetet szorgalmasan, amikor a misének rendesen végződnie futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, kellett volna, a kertkapun belépett az ahogy gondolta, a következő vasárnap idegen férfi. ismét belépett a templomkertbe a furcsa - Tisztelendő Uram, kérlek, légy jó, és idegen. A pap meg sem várta a kérését, ... - a pap már nyújtotta is a fél citromot, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. miközben visszakérdezett: A férfi e szavakkal fogadta: - Fiam, mire kell ez neked? - Köszönöm, hogy jó voltál, és adtál A férfi megrémülve rohant el, a pap egy fél citromot. utána. Futottak a folyóig, átúszták, - Szóra sem érdemes, fiam, felelte a futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt pap, de kérlek, áruld el, miért kell

grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a szakadék túlsó oldalára. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgéptemető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellett valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját.

Va s á r n a p f u t ó c i p ő b e n , úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és fúrógéppel tartotta a misét, majd kiállt a templom elé, várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett. - Tisztelendő Uram, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - Itt van, fiam - nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte: - De mire kell ez neked? - a fickón páni-félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, majdnem nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte: - Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked? - Rendben van... - érkezett a remegő hangú felelet. - Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek! a pap jó volt, és nem mondta el senkinek... (internet)


2016 SZENT MIKLÓS NAGYKILENCED Időpontok:

ER z V B Ó S T P K O s Sz

K

H

C

6 13

20

27

R

E B M VE

NO K

H

Cs z S 3

P

Sz

V

10

17

24

R E B V Sz CEM

DE H

K

Cs z S 1

6

Templombúcsú:

December 6

P

A nagykilenced lelkivezetője Ft. Istvánfi Szilárd, a Kis Szent Teréz plébánia segédlelkésze

A kilenced teljes ideje alatt, könyörgéseket is elő lehet jegyeztetni. Iratkozzon fel Ön is, csoportosan (családok, szomszédok, egy utcában lakók, nőszövetség, Rózsafüzéresek, képviselőtestületi tagok, fiatalok, idősek, gyerekek …) vagy egyénileg. Egyeztetni személyesen vagy telefonon (0261-712-505) az irodán.

Gyónási lehetőség az egész nagykilenced ideje alatt!

Program Utrenye Akathisztosz Szent Miklóshoz Szent Liturgia

8:00 óra 9:00 óra 10:00 óra

2016 nikolaos osz pg  

church, religion, greek catholic, Partium, görörgkatolikus egyházi lap

2016 nikolaos osz pg  

church, religion, greek catholic, Partium, görörgkatolikus egyházi lap

Advertisement