Issuu on Google+

örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja

2007/3

Hová lettek a pálmaágak? Valahányszor elõkelõ vendég érkezik hazánkba népe országa képviseletében, igyekszünk megadni a fogadás módját. Piros szõnyeget terítünk az elõkelõ vendég elé, felvonul a díszszázad, megszólal a zenekar, hogy eljátssza a nemzeti himnuszokat. A repülõtér elõtt várakoznak a gépkocsik, hogy szállásra vigyék a vendéget. Azt hiszem ismerõs ez a kép mindnyájunk elõtt, mert volt már alkalmunk tanúi lenni ilyen eseményeknek a TV-n keresztül. Hát igen, az emberek komoly súlyt helyeznek arra, hogy illendõen rendezzék meg a fogadás ünnepségét. Érdekes, hogy Urunk Jézus születését, sem, jeruzsálemi bevonulásának megrendezését nem bízta az emberekre. Ezt a jogot magának tartotta fenn és nem ok nélkül. Így történhetett, hogy egy szamár hátán vonult be Jeruzsálembe, de azt elfogadta, hogy királyként köszöntsék. A rögtönzött és lelkes fogadtatást nem hatalmával váltotta ki, hanem több éves tanító, csodatevõ tevékenységével. Nem igényelte a külsõ díszt és pompát, mert szentségének és szeretetének fénykoszorúja övezte – láthatatlanul. Ezzel is meghirdette, amit Pilátus elõtt mondott: Az én országom nem ebbõl a világból való… Lehet, hogy

az éljenzõ tömegben sokan abban reménykedtek, hogy Jézus elfoglalja a királyi trónt, a fõpapot és Pilátust szélnek ereszti. Ezért köszöntötték hozsannával, ezért terítették eléje köntösüket és lengették pálmaágaikat. De vajon eszébe jutott-e valakinek is,


2

GÖRÖG GONDOLATOK

hogy mi történt a megtaposott köntösökkel és a zöld pálmaágakkal? A ruhákat fölszedték tulajdonosaik és lerázták róluk a port. A száradásra ítélt pálmaágakat eldobták. Kevesen sejthették, hogy néhány nap múlva milyen megaláztatás éri a Mestert, a lelkes tömegek „Feszítsd meg!”-et kiáltanak. Jézus nem ûzi el ellenségeit, Kaifás, Pilátus nyugodtan aludhatnak. Nem azért jött a földre, hogy uralkodjék, nem a hatalmát akarta megmutatni, hanem a szeretetét. A tanítványok büszkén lépkedtek Mesterük mellett, õk sem gondolták, hogy ez a diadalmenet a keresztútban folytatódik. Hiába figyelmeztette õket Jézus a reá váró szenvedésre és halálra. A legtöbb ember sehogy sem tud belenyugodni abba, hogy az Isten egészen másként gondolkodik, és nem teljesíti elvárásainkat. Nagyon nehéz feladatra vállalkozott Jézus, amikor arról akarta meggyõzni a világot, hogy a szeretõ szolgálat útja vezet „elõre” és „fölfelé”. Mi emberek, ha imádkozzuk is a Miatyánk kérését: „legyen meg a Te akaratod”, a lelkünk mélyén arra vágyódunk, hogy legyen meg az én akaratom. Ez a körülmény változtatja keresztúttá az emberi történelmet. Jézusunk virágvasárnap lépett arra az útra, amit kijelölt minden követõje számára. Ne reménykedjünk abban, hogy Jézus követésének, keresztény mivoltunknak emberi elismerés a jutalma. A keresztény ember ne reménykedjen abban, hogy az istentelen világ pálmaággal és hozsannával köszönti. Minél közelebb áll valaki Jézushoz, annál inkább számolnia kell a világ gyûlöletével. Annyi azonban biztos, hogy az a hatalmas dráma, amit Jézus rendezett, sohasem kerül le a történelem színpadáról. Az örök rendezõnek Örök a drámája. Azok a keresztények, akik megélték Jézus halálon aratott gyõzelmét, egészen

másként csatlakoznak a virágvasárnapi körmenethez. Nem táplálunk hamis illúziókat, de nem dobjuk szemétbe a pálmaágakat. Mi, hivõ emberek tudjuk, hogy kit és miért köszöntünk lelkes hozsannával. Azt a Jézust, aki meghirdette tanításával és élete példájával Isten végtelen emberszeretetét. Ez a szeretet nem rokkan bele az üldözésekbe, nem törõdik azzal, hogy egyesek pálmaágak helyett korbácsot csattogtatnak, Jézus gyõzelme nem az erõszak, nem a hatalom, nem a fegyverek, hanem a szeretet gyõzelme. Ezt ünnepeljük mindenkor, ezért nem hervadnak el pálmaágaink. Az is biztos, hogy a Jézust köszöntõ tömegbõl néhányan megõrizték a pálmaágakat és hozsannájuk sem némult el nagypénteken. Azért vagyunk mi itt, hogy mi is közéjük álljunk. Miló Miklós parókus


GÖRÖG GONDOLATOK

A Szentliturgia 21. Az Alleluja-vers éneklése alatt kellene végeznie a papnak egy másik elõkészítõ szertartást: a tömjénezést. Mivel az Alleluja éneklését nagyon megrövidítették, ezért kevés az idõ, a tömjénezést a pap vagy a diakónus elvégzi az Apostol olvasása alatt.. A tömjén elégetése illatos füstté, minden vallásban az Isten dicséretére szánt szertartás volt. Imádsággal kapcsolták össze, hogy mindkettõ kedves legyen Isten elõtt. Innen van a vecsernyén énekelt zsoltár kérése: „Igazodjék fel az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elõtt.” Mi is Isten dicséretére szánjuk a Liturgián az Allelujával együtt. Elõször körültömjénezzük az oltárasztalt, Krisztusisten földi trónját. Teljesítjük vele Malakiás próféta jövendölését: „jó illatú áldozatot mutatnak be mindenütt nevemnek.” A tömjénezõben égõ izzó szén kifejezi lelkünk szeretetét. A jó illatú füstté változott drága tömjén lelkünk áldozatosságáról beszél. Az, hogy a füst az ég felé száll, lelkünk vágyakozásáról tesz tanúságot, hogy kapcsolatba kerüljön Istennel. A tömjénezés utal az utána következõ evangéliumi tanításra. Szent Pál hálát ad Istennek, „aki ismeretét jó illatként mindenütt elterjeszti általunk.” Ilyen jó illatú, azaz Istennek tetszõ ismeret lesz számunkra Jézus evangéliumi tanítása. Behatol lelkünkbe, az öröm, megnyugvás, boldogság, istenszeretet lelki jó illatát árasztja benne széjjel. A tömjénezés elõkészület is. A pap a templomban jelenlevõ híveket tömjénnel füstöli meg. Szent Pál tanítja, hogy Jézus szeretetbõl jött el hozzánk. Magát jó illatú áldozatként adta oda Istennek. A jó illatú áldozat gyümölcsei nekünk embereknek vannak hasznunkra. Meg kell azért valósulnia bennünk az

3

apostol másik tanításának: „Krisztus jó illata vagyunk mi az Istennek, azok között, akik üdvözülnek, éppúgy, mint azok közt, akik elkárhoznak.” Úgy fogjuk tehát hallgatni Jézus evangéliumát, hogy bennünk jó talajra hulljon, bennünket jobbá tegyen, és általunk sok embernek megmutassa Jézus igaz útját. A pap a tömjénezést csendes imádsággal köti össze. Azt kéri Jézustól, hogy gyújtsa fel szívünkben istensége ismeretének tiszta világosságát. Jézus evangéliumi tanítása vagy az Általa mûvelt csodából megismerjük, hogy Õ igaz Isten. Nyissa meg továbbá lelki szemeinket evangéliumi tanításának megértésére. Amit megértünk belõle, az életünk irányítója és vezetõje lesz. A kérés ahhoz hasonló, amelyben a pap a Szentlélek leküldését kéri, hogy a kenyeret és bort változtassa át Krisztus szentségeivé. Az Evangélium tanításának megértése és felfogása nem tõlünk függ. Lelki szemeink titokzatos megnyitását a Szentlélek teszi. Õt Jézus azért küldte, hogy eszünkbe juttasson minden igazságot és megtanítson mindenre. Látszólag kis jelentõsége van akár az Alleluja-versnek, akár a tömjénezésnek az Evangélium elõtt. Könnyen rá mondhatja valaki, hogy az egyik a pap dolga, a másikat pedig elég, ha néhányan éneklik. A tömjénezõ pap azonban az emberekért imádkozik. Az Alleluja éneklése azonban egészen a híveké. Tekintsük dicséret áldozatának, amit itt a templomban teszünk. Ez a templomi kezdet indítson arra, hogy az Isten dicsérete a templomon kívül, és egész életünkben ajkainkon és keresztény életünkben legyen. (folyt. köv.) Lakatos László


4

GÖRÖG GONDOLATOK

Betániától – Emmauszig A nagyböjt, nagyhét, húsvét idõszakában örök kérdés marad nekünk keresztényeknek: Hová tartok, és meddig jutottam el? Mert mi mindig haladni akarunk, s ezért számunkra sohasem lehet megoldás az, hogy, évrõl-évre külsõ szemlélõként végignézzem a nagyhetihúsvéti „templomi elõadást”, hanem résztvevõként élhetjük át a szertartásaink révén a bibliai eseményeket. Amint Nikosz Kazantzakisz: Akinek meg kell halnia címû mûvében a passiójátékra készülõ szereplõk, lélekben úgy kell válnom az evangélium valódi szereplõjévé. Pálma és barkaágakkal kezünkben hozsannát énekelve részt venni a betániai ünnepségen, nagycsütörtökön részesülni a tanítványokkal Krisztus titkos vacsorájából s hallgatni az õ búcsúbeszédét. Arimateai Józseffel és Nikodémussal eltemetni Krisztust, s nagyszombat reggel a meghalt Jézust sirató jeruzsálemiek mellé állni. S húsvét hajnalán hinni, hinni akarni az elsõ híreket: Jézus feltámadt! S a tanítványokkal örvendezni, s újra és újra összejönni, s együtt örülni, mert feltámadt az Úr! S húsvét harmadnap ismét a templomba jönni, s az emmauszi tanítványok zarándoktársaként megtapasztalni az elsõ keresztény liturgiát. „Ahol ketten vagy hárman az én nevemben összejönnek, ott vagyok köztük,” tanította Jézus a tanítványokat, s ígérete beteljesült ebben az esetben is. Nagy esemény történt itt az Emmauszi úton, pedig csak beszélgettek. Olyasvalami ez, melyre a mai embernek nincs ideje. Elfelejtettünk, nem tudunk már igazán beszélgetni. Bár sokszor együtt vagyunk, de ilyenkor is szinte ösztönösen nyúlunk a televízió távirányítója, a rádió kapcsolója felé. Három mondat után már munkánkra, feladatainkra hivatkozva sietünk. Nincs már idõnk meglátogatni barátainkat, hogy akár egész estéket átbeszélgessünk. Pedig

Jézus ebben is példát adott nekünk. Tudta, nagyon is tudta, hogy mi történt Jeruzsálemben, mégis hagyta, hogy elmondják, kibeszéljék magukból a tanítványok mindazt, mi bántotta õket, mindazt miért szomorúak voltak. Gyógyulás, ha elmondhatom bánatomat, s gyógyító, ki minõségi idõvel tud megajándékozni. Megtanulni Jézustól a türelmes hallgatást, bizony komoly kihívás és önfegyelem, de nélkülözhetetlen a mai világban. S kell, hogy jellemezze közösségemet, ezért kell, hogy jellemezzen engem. S ahogy a húsvét harmadnap felolvasott történetben, úgy a liturgiában is, mely mindig egy lelki utazás, Krisztus a Szentírással tanít, a Szentírással válaszol kérdéseinkre. Fontosnak tartja, hogy megmagyarázza, értelmezze a Szentírást, hogy rávilágítson az összefüggésekre, a jövendölések beteljesedésére. Biblia és Szenthagyomány. Két elválaszthatatlan része a kereszténységnek az elsõ percektõl fogva. Mert nem elég ismerni a Szentírást, tudni kell befogadni, tudni kell értelmezni, tudni kell felismerni. S elérkezik a kenyértörés. A legnagyobb csoda, a legnagyobb misztérium. A tanítványok ekkor ismerik fel Jézust. Mert a kenyértörésben mindig ott van Jézus, mert Vele ott mindig találkozhatunk, Egységben lehetünk vele úgy, mint az emmauszi tanítványok. S bár sokszor homályos a mi szemünk, de felismerhetjük, megérezhetjük: az Úr van itt. Õ táplál minket, Õ, a feltámadt Krisztus. S ekkor érünk az út végére, ekkor érkezünk meg, mikor a szívünk végre érzi, mikor a szívünk jelzi, mikor lángol a szívünk. S a húsvéti történet folytatása nem állhat meg, ahogy a két emmauszi tanítvány rögtön visszafordult, hogy elmondja örömét a többieknek, hogy hitükkel számukra vigasztalást, bátorítást adjanak. Lángoló szívvel hazamenni? A liturgia élménye nem mindig kézzel fogható, nem mindig mondhatjuk ki, hogy lángolt a szívünk. De itt voltuk, nyitottan az Istenre, lehetõséget, idõt adtunk az együttlétre, a találkozásra. S újra és újra


GÖRÖG GONDOLATOK

5

megerõsödünk hitünkben, örömünkben és küldetésünkben, s vinnünk kell az örömhírt: Krisztus feltámadt! Így kellene évrõlévre Betániától Jeruzsálemen és Emmauszon át Nyíregyházáig eljutunk. S hogy könnyebb legyen, javaslom, az idén is zarándokoljunk együtt! Szt

Reményik Sándor: Kegyelem

Lelkigondozás a kórházban Amikor megbetegszünk, akkor elsõ sorban a testi orvoslásra gondolunk. Elfelejtjük, hogy a testi gyógyulást elõsegíti a jó lelki állapot. A gyógyulás érdekében tehát a lelket is erõsíteni kell. Felismerték ezt a szakemberek is, ezért egyre több kórházban van lelkigondozás. Itt Nyíregyházán a kórház területén kápolna is van. A járó betegek vasárnaponként szentmisén is részt tudnak venni. A görög katolikus Szent Liturgia délelõtt 9 órakor. A római katolikus délután 3 órakor kezdõdik.

Aki nem tud lemenni a kápolnába, ahhoz felmegy a kórházlelkész. Ezt kérni lehet a 06/30 537 53 45-ös telefonszámon, vagy a kápolna ajtaján levõ füzetben. Ha idõben fordulunk orvoshoz, akkor nagyobb esélyünk van a gyógyulásra. Nem érdemes utolsó pillanatokra hagyni a lélek megerõsítését sem. Aki rendszeresen találkozik Krisztussal a szentségekben, azt megerõsíti az Úr. Ezekre a találkozásokra a kórházi ágyon is nagy szükségünk van. Szabó B. Sándor kórházlelkész

Elõször sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Azután megfeszíted Körömszakadtáig maradék-erõd. Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótalanul, gondolattalanul Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: A bûn, a betegség, a nyomorúság, A mindennapi szörnyû szürkeség Tömlöcébõl nincsen, nincsen menekvés! S akkor – magától – megnyílik az ég, Mely nem tárult ki átokra, imára, Erõ, akarat, kétségbeesés, Bûnbánat – hasztalanul ostromolták. Akkor megnyílik magától az ég, S egy pici csillag sétál szembe véled, S oly közel jön, szépen mosolyogva, Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull. Akkor – magától – szûnik a vihar, Akkor – magától – minden elcsitul, Akkor – magától – éled a remény. Álomfáidnak minden aranyágán Csak úgy magától – friss gyümölcs terem. Ez a magától: ez a Kegyelem.


6

GÖRÖG GONDOLATOK

A Hajdúdorogi Egyházmegyei Sajtóközpont áprilisi mûsorai a rádióban és a televízióban Április 1. (Virágvasárnap) Így szól az Úr! A Biblia üzenete (Dalanics Zoltán) Magyar Televízió (mtv1 9:50 órakor, mtv2 9:50 órakor) Április 1. (Virágvasárnap) Diák-istentisztelet (Református Gimn., Kisvárda) Kölcsey Televízió 15:00 órakor Április 2. (Nagyhétfõ) Krisztus közöttünk! Kossuth Rádió 13:30 órakor Internet: www.radio.hu hangtár/Kossuth Április 3. (Nagykedd) Emeljük fel szívünket! Keresem az Embert… Magyar Televízió mtv1 14:45 órakor Április 5. (Nagycsütörtök) A Szeretet ereje Kölcsey Televízió 20:30 órakor Április 7. (Nagyszombat) A Szeretet ereje Kölcsey Televízió Ismétlés: 21:00 órakor Április 8. (Húsvétvasárnap) Emeljük fel szívünket! Keresem az Embert… Magyar Televízió Ismétlés: mtv2 12:02 - 12:30 között Április 8. (Húsvétvasárnap) A Megfeszített (rockopera) 1. rész Kölcsey Televízió 15:00 órakor Április 9. (Húsvéthétfõ) A Megfeszített (rockopera) 2. rész Kölcsey Televízió 16:00 órakor

Április 12. (Csütörtök) A Szeretet ereje Kölcsey Televízió Ismétlés: 18:25 órakor Április 15. (Vasárnap) Gör. Kat. Szt. Liturgia (Újfehértó) Kossuth Rádió: 10:04 Április 15. (Vasárnap) Gör. Kat. Szt. Liturgia (Nyíregyháza-Jósaváros) Kölcsey Televízió 15:00 órakor Április 19. (Csütörtök) A Szeretet ereje Kölcsey Televízió 21:00 órakor Április 22. (Vasárnap) Ortodox Liturgia (Nyíregyháza) Kölcsey Televízió 15:00 órakor Április 22. (Vasárnap) A Szeretet ereje Kölcsey Televízió Ismétlés: 21:45 órakor Április 23. (Hétfõ) Krisztus közöttünk! Kossuth Rádió 13:30 órakor Internet: www.radio.hu hangtár/Kossuth Április 25. (Szerda) A Szeretet ereje Kölcsey Televízió Ismétlés: 18:30 órakor Április 29. (Vasárnap) Református istentisztelet Kölcsey Televízió 15:00 órakor


GÖRÖG GONDOLATOK

Hírek, Hirdetések A segédlelkész lakásának eddigi telefonszáma: 413-025 megszünt. Az iroda telefon és faxszáma: 500-006, 500-007, Irodai idõn kívül a parókus 500-006, a segédlekész pedig 500-007-es számon érhetõ el. *** Szeretettel ajánljuk az adózók figyelmébe, hogy a felajánlható 1+1%-kal a Katolikus Egyházat, melynek technikai kódja 0011, illetve a templomunk felújítását támogató Szent Tamás Alapítványt is lehet támogatni. A Szent Tamás alapítvány adószáma a következõ: 18792124-1-15. *** Az idei évben jelentõsen megemelkedtek a közüzemi díjak, mely az egyházközséget is jelentõsen érintik. Ezért különösen fontossá vált a hívek részérõl az egyházfenntartás rendszeres befizetése. Ugyanis ebbõl fedezzük a templom, az egyházközségi iroda és a közösségi termek villany, gáz és egyéb költségeit. Püspök Úr ajánlása szerint az elõzõ évekhez hasonlóan 2007-ben az egyházfenntartás ajánlott összege nyugdíjasoknál 2000 Ft, míg aktív keresõknél az éves fizetésük 1 %-a. (ez nem azonos a felajánlott adó 1 %kal.) Aki még az idén nem tette, de megteheti, rendezze egyházfenntartását. Köszönjük. *** Május 12-én gyerekbúcsú lesz Máriapócson, melyre autóbuszt indítunk. Érdeklõdni, jelentkezni, április 30-ig Szabó Tamás atyánál lehet az irodában vagy a 06 / 30 639 78 79-es telefonszámon. *** Hon és hitismereti, hagyományõrzõ tábor lesz felsõsöknek Vilyvitányban Tamás atyával. A tábor ideje: 2007. 06. 26. kedd - 06.30. szombat. Érdeklõdni, jelentkezni, illetve a táborhoz támogatást felajánlani Szabó Tamás atyánál lehet az irodában vagy a 06 / 30 639 78 79-es telefonszámon.

7

„EGYÜTT” ESTÉK, ahová a jegyesek mellett (kiknek ezek az alkalmak kötelezõek) szeretettel várunk minden jegyességre készülõt, s természetesen fiatal házasokat is! Helyszín: Hittudományi Fõiskola (Bethlen G. u 15-17.) 1. április 27. 18.30. Szabó Tamás: Ami csak rajtunk múlik?! 2. május 4. 18.30.Dr. Soltész János: „Ketten egy testté lesznek” Házasság, családtervezés, kockázatok 3. május 11. 18.30. Szabados Viktor: „Ketten hármasban!”, de ki is az a Harmadik? 4. Május 18. 18.30. Kondás Teri: Isten és gyermek helye a családban. 5. Május 25. 17.30 Szent Liturgia a jegyesekért a templomban, utána beszélgetés. Érdeklõdni Szabó Tamás atyánál lehet az irodában vagy a fenti telefonszámon. *** Egyházközségi gyalogos zarándoklat Máriapócsra: 2007. június 9. szombat. A zarándoklat részleteirõl késõbb adunk hírt. Érdeklõdni Szabó Tamás atyánál lehet. *** Felhívás: Keressük azokat az egykori diákokat, akik a Kálvineum Református Tanítóképzõ Intézet, vagy más nyíregyházi iskola növendékei voltak, és énekeltek 1937-ben a Városi Színházban rendezett Kodály-matinén, 1942-ben a Kálvineum udvarán tartott Éneklõ Ifjúság hangversenyen Kodály és Bárdos vezényletére. A 2007.május 5-én, szombaton 16 órától tervezett kettõs koszorúzásra – Móricz Zsigmond Színház volt Kálvineum Búza utcai épülete – és május 19-én a Kodály iskolában rendezendõ emlékhangversenyre szeretnénk meghívni és köszönteni õket. Kérjük elérhetõségüket április 20-ig közöljék az alábbi címre! Köszönettel Tarcai Zoltán A Magyar Kodály Társaság megyei vezetõje, 4400 Nyíregyháza Arany J. u 32. Tel: 42 / 318-863


TEMPLOMUNK SZERTARTÁSI RENDJE NAGYHÉTEN ÉS HÚSVÉTKOR Virágvasárnap: Jézus Krisztus bevonulása Jeruzsálembe 7.30 Reggeli istentisztelet 6.00, 6.45, 8.30, 10.00, 12.00, 17.30 Szent Liturgiák barkaszenteléssel 18.15 Nagy alkonyati istentisztelet Nagyhétfõ: 6.45 Szent Liturgia 8.00 Szent Liturgia 17.30 Elõszenteltek liturgiája Nagykedd: 6.45 Szent Liturgia 8.00 Szent Liturgia 17.30 Elõszenteltek liturgiája Nagyszerda: 6.45 Szent Liturgia 8.00 Szent Liturgia 17.30 Elõszenteltek Liturgiája Nagycsütörtök: 6.45 Szent Liturgia 17.00 Nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil liturgiájával utána Nagypéntek reggeli istentisztelet az Úr szenvedésérõl szóló 12 evangéliummal A gyászoló család és a Hajdúdorogi Egyházmegye mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy Dr. Békés Géza ny. parókus, börtönlelkész életének 90., áldozópapságának és házasságának 60. évében 2007.március 24-én visszaadta lelkét Teremtõjének. Papi temetése 2007. március 30-án volt a nyíregyháza-jósavárosi görög katolikus templomban. Géza atya nyugdíjasként templomunkban is közel 20 évig rendszeresen misézett, s sokat gyóntatott is. „A megdicsõült igazak lelkeivel nyugtasd meg Üdvözítõnk a Te elhunyt szolgádnak lelkét!”

Nagypéntek: Jézus Krisztus kereszthalála 7.00, 9.00, 12.00, 15.00 Királyi imaórák. 17.00 Nagy alkonyati istentisztelet 21.00 Kis esti zsolozsma, virrasztás, éjféli zsolozsma Nagyszombat: 07.30 Reggeli istentisztelet a szentsírnál 17.00 Nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil liturgiájával, 23.45 F e l t á m a d á s i s z e r t a r t á s , körmenettel Húsvétvasárnap: - Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe 6.00, 7.00, 8.30, 10.00, 12.00, 17.30 Szent Liturgia. Minden Szent Liturgia után pászkát szentelünk. 18.15 Nagy alkonyati istentisztelet Húsvéthétfõ: 7.30 Reggeli istentisztelet 6.00, 6.45, 8.30, 10.00, 12.00, 17.30 Szent Liturgiák A 10 órai Szent Liturgián körmenet lesz. 18.15 Nagy alkonyati istentisztelet Húsvétkedd: A szertartások a húsvéthétfõi rend szerint lesznek.

Görög Gondolatok Kiadja a Nyíregyházi Belvárosi Görög Katolikus Egyházközség 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 7. Tel: (42) 500-007 sztmiklos@netra.hu Irodai órák: Hétköznaponként 9-13 és 15-17 óráig. Felelõs kiadó: Miló Miklós parókus Szerkesztõ: Szabó Tamás káplán Nyomdai munkák: Örökségünk Kiadó Bt.


Görög Gondolatok 2007/3