__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

GONDOLAT KIADÓ KORTÁRS EURÓPAI SZÉPIRODALOM

2019–2021 Kreatív Európa

www.gondolatkiado.hu


Gondolat Kiadó • H-1088 Budapest • Szentkirályi u. 16. • Tel.: +36 1 486 1528

A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. www.gondolatkiado.hu facebook.com/gondolat

A katalógust összeállította: Böröczki Tamás • Felelős kiadó: Bácskai István • Kiadványszerkesztő: Lipót Éva • A sorozat borítóit tervezte: Környei Anikó


Kortárs európai szépirodalom 2019–2021


A Gondolat Kiadó – fő profilja, a társadalomtudomány mellett – immár csaknem két évtizede jelentet meg kortárs európai szépirodalmat. A sorozaton belül évente napvilágot látó 8-10 kötet biztosítja a folyamatosságot, ugyanakkor ez a kis volumen lehetővé teszi, hogy minden egyes kötetet teljes mértékben a magunkénak érezhessünk. A sorozat 2011ben nyerte el mostani formáját: Lipót Éva tipográfiai munkája és Környei Anikó borítótervei révén egységes küllemű, mégis tökéletesen egyedi kiadványok alkotják a sorozatot, melyek mindegyike a legkiválóbb hazai műfordítók munkáját dicséri. Az elmúlt két év termésének körülbelül a fele az Európai Unió Kreatív Európa műfordításprogramjának támogatásával jelenhetett meg. (Egy zárójeles megjegyzés erejéig említsük meg azért a többi, nem kevésbé nagyszerű könyvet: Alex Capus, Martin Michael Driessen, Katja Kettu, Riikka Pulkkinen és Vlagyimir Szorokin köteteit is.) A sors iróniája, hogy a programban szereplő könyveket összekötő egyik fontos motívumként éppen az utazást határoztuk meg, minthogy a kiválasztott regények közül sokban (így Lars Saabye Christensen, Adam Foulds, Kätlin Kaldmaa, Sunjeev Sahota, Sjón és Andrej Nikolaidis könyveiben) főszerephez vagy legalább fontos mellékszerephez jut az utazás (miközben a szerzők maguk is utaznak, s utazásaik élménye lecsapódik szövegeikben, újabb utazásokra inspirálva olvasóikat is – említsük itt csak az Izlandon nincsenek lepkék című könyvet). Nos, egy ideje nem nagyon utaznak sem az olvasók, sem a szerzők – ugyanakkor (bármekkora közhely is e megállapítás, az internet korában nem árt újra felidézni) a könyveken keresztül mégiscsak minden egyes alkalommal lehetővé válik számunkra az utazás: ráadásul nemcsak mi juthatunk el így soha nem látott helyekre, hanem új ötletek, eszmék, szemléletmódok is eljutnak hozzánk, biztosítva, hogy nyitott szelleműek maradjunk, és ne


zárkózzunk be a saját szobánkba (városunkba, országunkba). Az alább ismertetett könyvek kapcsán említést érdemel még, hogy a szerzők közül négyen (Bečanović, Foulds, Nikolaidis, Sahota) vagy az itt szereplő regényükkel, vagy valamelyik korábbi kötetükkel elnyerték az Európai Unió Irodalmi Díját – s így a maga módján a most megvalósult könyvprogram is tanúságot tesz ennek az elismerésnek a valós tartalmáról. Díjazott vagy sem, biztosak vagyunk abban, hogy minden itt ismertetett kötet különleges élményt nyújt majd olvasóinak. Végül még egyszer, ezúton, kiemelten is szeretnénk köszönetet mondani a kötetek fordítóinak, akiknek munkája nélkül – elnézést kérünk az újabb közhelyért – ezek a kötetek nem szólalhatnának meg magyarul. Szerencsések vagyunk, hogy oly sok nyelvből, kicsikből és nagyokból, ennyire remek fordítóink vannak. Csekély elismerésként egy kicsit velük is megismerkedhetnek az olvasók e katalógus záróoldalain. Böröczki Tamás sorozatszerkesztő


Aleksandar Bečanović

Arcueil Illuzórikus almanach Fordította Rajsli Emese ISBN 978 963 556 030 1 140 oldal, 2800 Ft

A kortárs montenegrói próza egyik legismertebb darabja de Sade márkinak állít emléket, mesterien ötvözve a különböző műfajú szövegeket. Az alaptörténetben a márki variálja valós és elképzelt libertinus szeánszait, mintha a koldusasszony megkorbácsolása egy általa rendezett színházi előadás lenne. A helyszín a márki arcueil-i háza: az ott történtek elbeszélésének linearitását törik meg az ugyanazokra az eseményekre vonatkozó korabeli újságcikkek, levelek, színikritikák. A vidéki szeánsz több szempontból történő leírását a szerző Bach fúgáihoz hasonlóan variálja (a kötet végén szereplő lejátszási listán is Bachot javasol hallgatni a regény olvasása közben), de a valós (vagy valósnak vélt?) szövegekből épített mű teljes odafigyelést kíván az olvasótól, mert a múlt eseményeinek előhívása, hű felidézése az illúzió és a valóság határán táncoló szörnyeket ébreszthet föl.


Aleksandar Bečanović (1971) montenegrói író, filmkritikus, forgatókönyvíró. Öt verseskötete és két novellagyűjteménye jelent meg. Az Arcueil az első regénye, mellyel elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Emellett filmkritikai írásait is publikálta két kötetben. 2002-ben elnyerte a Risto Ratković Díjat az év legjobb verseskötetéért. Rendszeresen ír filmkritikákat a montenegrói Vijesti napilapba.


Lars Saabye Christensen

Villantó Fordította Patat Bence ISBN 978 963 556 029 5 384 oldal, 4500 Ft

A világszerte ismert norvég szerző immár második magyarul is olvasható regénye egy író története, különleges hangulatú, többféle stílust és zsánert felvonultató könyv. A  szöveg első részében az író gyerekkora utolsó igazi nyaráról mesél, arról a nyárról, amelyet édesanyjával kettesben töltött Oslo-fjordi nyaralójukban. Az év: 1969; a fiú hamarosan középiskolába megy, s néhány nap múlva a Holdra lép az első ember. A regény egyik csúcspontja a fiú édesanyjának érzékeny portréja és kettejük viszonyának kifinomult ábrázolása. A második rész elején hirtelen vágással egy meglehetősen nyomasztó amerikai kisvárosba – valójában a regénybeli író regényébe – csöppenünk, ahol megismerjük Frank Farrellit, a közvetítőt, a legkülönfélébb rossz hírek hozóját, aki valahogy mindig a tragikus események közepében találja magát. A  könyv eme epizódja a Coen fivérek vagy David Lynch bizonyos filmjeinek hangulatát idézi. A harmadik, Epilógus című részben újra az – immár hatvanas évei elején járó – írót halljuk, ahogy visszatekint a maga mögött hagyott szörnyű évre: „Először apámat veszítettem el, aztán a regényemet, végül a józan eszemet.” A  merész és kísérletező regény, mely sajátosan christenseni módon vegyíti a kiábrándultságot az életszeretettel, a szépséget a sötétséggel, nem okoz majd csalódást A féltestvér rajongóinak. „A  féltestvér lenyűgöző, nagyratörő, jelentős regény… a történet és a benne foglalt életek olyan lassan bomlanak ki, mint egy virág szirma, ha napfény éri, s a hatás nem kevésbé meglepő és lenyűgöző.” Complete Review


A szerző korábbi kötete:

‚‚ A féltestvér

Lars Saabye Christensen (1953) mind népszerűségét, mind írói kvalitásait tekintve egyedülálló jelenség a mai norvég prózairodalomban. Első nagy sikerét Beatles (1984) című regényével aratta, amely a hatvanas években felnőtté váló generáció, vagyis a szerző saját nemzedéke alapélményeiről mesél, és amelyet 2006-ban az egyik legjelentősebb norvég napilap az elmúlt negyedszázad legfontosabb norvég regényének ítélt. A nemzetközi áttörést a néhány évvel ezelőtt magyarul is megjelent A  féltestvér (2001) hozta meg a szerző számára, amely számos más elismerés mellett elnyerte az év legjobb skandináv regényének járó kitüntetést, az Északi Tanács Irodalmi díját is.


Adam Foulds

A farkas szájában Fordította Papolczy Péter ISBN 978 963 556 072 1 280 oldal, 3400 Ft

Adam Foulds új regénye a második világháború idején játszódik Észak-Afrikában és Szicíliában, 1943 nyarán, azon hadművelet idején, amely során a szövetségesek a sziget elfoglalásával megvetették a lábukat Európában, és elkezdhették észak felé szorítani a tengelyhatalmak csapatait. Will Walker angol biztonsági tiszt az apja eszményképével szeme előtt a diplomácia elveit követve elsősorban a béke megteremtéséért tevékenykedik, míg Ray Marfione olasz származású amerikai közlegény a csataterek poklait megjárva jut el felmenői hazájába, ahol korábban még soha nem járt. A regény kerettörténete, amely a bravúros utolsó fejezetekben csúcsosodik ki, érinti a szicíliai szervezett bűnözés megkerülhetetlen témáját is, két helybéli férfi, a pásztor Angilù és a maffiózó Cirò Albanese alakján keresztül. A történetből világosan kiderül, hogy a maffia örök, és számára még egy világháború sem több ideiglenes zökkenőnél. Foulds ezzel a regénnyel, mely az utóbbi fél évszázad talán legremekebb csataleírásait tartalmazza, újfent megmutatja egyedi, felkavaró és felejthetetlen írásművészetét.


A szerző korábbi kötete:

‚‚ Eleven útvesztő

Adam Foulds költő és író, 1974-ben született Londonban. Első regényéért (The Truth About These Strange Times, 2007) a Sunday Times az év legjobb fiatal írójának járó díjjal tüntette ki. Ezt követte ugyancsak irodalmi díjakkal jutalmazott elbeszélő költeménye, a The Broken Word (2008). Az Eleven útvesztő (The Quickening Maze, 2009), mely szintén olvasható már magyarul, a Booker Díj egyik esélyese volt, s 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.


Arnon Grunberg

Anyajegyek Fordította Wekerle Szabolcs ISBN 978 963 693 846 8 386 oldal, 3600 Ft

Arnon Grunberg új regényének főhőse, Otto Kadoke pszichiáterként dolgozik egy krízisambulancián. Öngyilkosság-megelőzésre specializálódott szakemberként az a feladata, hogy életben tartson olyan embereket, akik már nem akarnak élni többé. Egy nyári napon, amikor meglátogatja gondozásra szoruló édesanyját, a fiatal nepáli gondozónők egyike egy szál törülközőben nyit neki ajtót. Kadoke, aki egész életében igyekezett nem átlépni a határokat, ezúttal elveszíti a fejét. Az incidens következményeként a továbbiakban saját magának kell megoldania anyja gondozását. Egy újabb határátlépést követően – melynek kiváltója egy öngyilkos hajlamú fiatal nő – a pszichiáter azon kapja magát, hogy mind szakmai, mind magánélete darabokra hullik, s anyja háza lassacskán egy kihelyezett krízisambulanciára emlékeztet. Az Anyajegyek kíméletlen regény egy fiú anyja és apja iránti szeretetéről, illetve két emberről, akik nem képesek egymás nélkül élni – sem meghalni. A regény egy új szakasz kezdetéről árulkodik Grunberg gazdag életművén belül: a valakivel való törődés és a szeretet immár nem zárja ki egymást, és az elszenvedett veszteségek és a fájdalom ellenére mintha mégis lehetséges volna szeretni az életet. A szerző korábbi kötetei:

‚‚ A betegség nélküli ember ‚‚ Fantomfájdalom ‚‚ Ínyencek ‚‚ Mibácsikánk ‚‚ Tirza


Arnon Grunberg (1971) generációja legkiválóbb és külföldön is legismertebb holland írója. New Yorkban él. Regényei mellett rendszeresen ír cikkeket és esszéket holland, német, angol és amerikai folyóiratokba. Eddigi legsikeresebb regénye, a Tirza elnyerte a belga Arany Bagoly- és a holland Libris Irodalmi Díjat, s film is készült belőle. Grunbergnél jobban és kíméletlenebbül egyetlen más író sem képes ábrázolni azt, ahogy az ember gondosan kiépített mentális túlélési stratégiái folyamatosan megbicsaklanak a valóságon – mindezt utánozhatatlan stílusban, abszurd jelenetek sorában és kegyetlen humorral.


Kätlin Kaldmaa

Izlandon nincsenek lepkék Fordította Segesdi Móni ISBN 978 963 693 918 2 332 oldal, 3200 Ft

Egy különleges sziget. Egy ház. Egy család. Egy egész évszázad. A sziget kopár, gyönyörűséges és kiszámíthatatlan. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg.  A családi saga Jónsival és Gudrúnnal, a ház építőivel kezdődik, s eljut egészen a 21. századig. A történet egyik főszereplője maga az óceán, amely ad és elvesz, összeköt és elválaszt, s a kérdésekre súlyos hullámokat görget válaszul.  A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.


Kätlin Kaldmaa (1970) költő, prózaíró, műfordító és irodalomkritikus, az észt PEN Club elnöke, a Nemzetközi PEN Club külügyi titkára. Ez idáig négy verseskötete, három prózakötete és három gyerekkönyve jelent meg. 2012-ben hazájában elnyerte az év legjobb novellájának járó Friedebert Tuglas díjat. Több mint nyolcvan műfordítás kötődik a nevéhez, olyan szerzőktől, mint Jeanette Winterson, Ali Smith, Michael Ondaatje és Gabriel García Márquez. Sűrű szövésű írásaiban női sorsok bontakoznak ki végletekig csiszolt, költői nyelven. Szövegei rendkívül intenzívek, gyakran él szimbólumokkal és a mágikus realizmus eszközeivel. Izland a második otthona, bevallása szerint ott megy neki legjobban az írás.


Georg Klein

MIAKRO Fordította Mesés Péter ISBN 978 963 556 033 2 264 oldal, 3600 Ft

Ismeretlen idő, ismeretlen helyszín. Férfiak egy csoportja dolgozik nap mint nap a Középső Iroda magas kupolája alatti asztalsoroknál a lágy üvegen. A nap végén együtt masíroznak az aktuálisan éppen működő tápfolyosóhoz, ahol a sápadt fal mindenkinek kiad egy adag ételt. Ezután mindegyikük nyugovóra tér a maga hálófülkéjében. Nettler, az Iroda vezetője már a sokadik éjszaka éberen hánykolódik. Valamilyen rejtélyes belszél fújja elébe a munkával töltött számtalan év tegnapját, máját, holnapját. Az irodai élet evidenciái lassacskán meginganak számára. A  férfi végül elhatározásra jut, és három megbízhatónak ítélt kollégájával áthalad a zsilipen, az egyetlen úton, amely a Középső Irodából kivezet. Mint kiderül, odakintről azt, amit az emberek a munkahelyüknek és otthonuknak tartanak, folyamatos megfigyelés alatt tartják. Xazy szakhadnagy, a vezető műszaki ügynök rettenthetetlenül őrzi a természetesség homályos zónáját, a bel- és a külvilág határát. E különös, Orwellt és Szorokint egyszerre idéző metafizikai sci-fiben a szerző a rá jellemző módon, sok humorral és érzelemmel, és nem utolsósorban egy egészen különleges nyelv segítségével hoz létre repedéseket a hagyományos elbeszélőtechnikán, amelyeken keresztül beáradhat a fantasztikum fénye, és megvilágíthatja mindazt, ami szürke és megszokott. Ahogy azt már korábban is megmutatta, még a rögzített szabályok alapján működő zsánerek is alakíthatók annyira, hogy új intellektuális és érzelmi meglepetésekkel szolgáljanak az olvasó számára. „Georg Klein a kortárs német irodalom egyik legeredetibb elbeszélője.” Die Zeit


A szerző korábbi kötete:

‚‚ Gyermekkorunk regénye

Georg Klein (1953) a kortárs német próza egyik legkiválóbb képviselője. Első elbeszélései 1984-ben jelentek meg, azóta rendszeresen publikál. Elsősorban kisprózát és regényt ír. Szépírói teljesítményét jelentős irodalmi díjakkal ismerték el (Brüder-­Grimm-Preis, 1999; Ingeborg-Bachmann-Preis, 2000; Niedersächsischer Staatspreis, 2012). A Gyermekkorunk regénye című kötetéért, mely kiadónknál néhány éve magyarul is megjelent, 2010-ben elnyerte a legjelentősebb német irodalmi kitüntetést, a Lipcsei Könyv­vásár irodalmi díját (a díjra egészen kivételes módon 2018-ban a MIAKRÓt is jelölték). A  német kritika főként újszerű stílusáért, egy új német irodalmi nyelv megteremtéséért dicséri.


Andrej Nikolaidis

A magyar mondat *

Homo Sucker: Az apokalipszis poétikája Fordította Rajsli Emese és Jódal Kálmán ISBN 978 963 693 957 1 304 oldal, 3400 Ft

Kötetünkben a montenegrói szerző legújabb regénye, valamint 2011-ben megjelent remek esszékötete olvasható. A magyar mondat egyetlen mondatból álló regény, mely lassan árad és kanyarog, akár a Duna. A szöveg narrátora, egy író, vonaton utazik Budapestről Bécsbe, miután megtudta, hogy barátja, legalábbis a jelek erre utalnak, öngyilkosságot követett el. A narrátor az utazás során visszaemlékszik a másik férfihoz fűződő, különös és szenvedélyes barátságára, és próbálja tisztázni magában barátja halálának körülményeit, melyek oly sokban emlékeztetnek Walter Benjaminéra, a filozófuséra, aki ugyancsak öngyilkos lett, amikor nem tudott elmenekülni a náci uralom elől, és aki iránt a férfi megszállottan rajongott. A regény, miközben reflektál a történelem során Európán átvonuló menekültek sorsára, s a szerzőtől megszokott módon eljátszik a különböző összeesküvés-elméletekkel és apokaliptikus várakozásokkal, egyúttal emléket állít Walter Benjaminnak és szemléletének, melyben jól megfértek egymás mellett olyan elméletek, mint a marxizmus, a zsidó misztika és a kritikaelmélet, tanúsítva, hogy nincs olyan monolit gondolatrendszer, amely önmagában alkalmas volna a világ megragadására.


A kötet másik szövege, a Homo Sucker szellemes és gyilkos humorú eszmefuttatás a szerző regényeinek egyik visszatérő témájáról, a messianisztikus mozgalmak történetéről. Az esszék középpontjában az apokalipszist témául választó műalkotások, illetve az apokalipszis iránti vágy politikai vetületei állnak. Az Újszövetségtől Lacanig, Kafkától a mai hollywoodi filmekig, Thomas Müntzertől Leninig vezető elmélkedések a közelítő vég sötét narratívájának történetéről mesélnek. A szerző eddigi regényei a Gondolat Kiadónál:

‚‚ Mimesis / Fiam

Az eljövetel

Andrej Nikolaidis (1974) Szarajevóban született montenegrói–­görög családban. Ulcinjban, Montenegróban él. A régió egyik legbefolyásosabb értelmiségije, rendszeresen ír montenegrói, boszniai, horvát, szerb és szlovén folyóiratokba és az angol The Guardian napilapba. A Fiam című regényéért 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Kilenc


Sunjeev Sahota

A földönfutók éve Fordította Papolczy Péter ISBN 978 963 693 996 0 480 oldal, 3600 Ft

A három fiatal indiai férfi, Tarlochan, Avtar és Ran­ deep egy angliai építkezésen dolgozik. Számos társukkal együtt ugyanabban a házban laknak, ugyanazt eszik, és mindannyian abban a reményben érkeztek, hogy változtathatnak a sorsukon. Ám idáig vezető útjuk, családi hátterük, beállítottságuk nagyon is eltérő, így különböző mértékű áldozatot kellett hozniuk, hogy itt lehessenek, és a törvényeket, szabályokat más-más mértékben kényszerültek, kényszerülnek megszegni. Miközben végigkísérjük őket első angliai évükön, a múltjukkal is megismerkedünk, és fény derül a rejtélyes, angliai születésű indiai lány indítékaira is, aki névházasságot köt az egyikükkel. Sunjeev Sahota Booker-díjra jelölt regénye szülőföldjüktől távol boldogulni próbáló embereket mutat be, akik hozzák magukkal a kasztrendszerben gyökerező ellenszenveiket és előítéleteiket, miközben számukra teljesen idegen társadalmi normákhoz kell alkalmazkodniuk. A  földönfutók évét akár izgalmas kalandregényként is olvashatnánk a túlélésért, a jobb életért folytatott küzdelemről – ha nem lennének a történetek és a helyzetek ennyire gyomorszorítóan hihetők és valóságosak.


Sunjeev Sahota 1981-ben született az angliai Derbyshire-ben. Tanulmányait Londonban végezte, matematikát tanult. A kritikusok általában nem mulasztják el megemlíteni, hogy a majdani író 18 évesen olvasta élete első regényét: Salman Rushdie-tól Az éjfél gyermekeit. Bemutatkozó regényével, melynek egy öngyilkos merénylővé váló férfi a főhőse (Ours are the Streets, 2011), rögtön kivívta a kritika elismerését. A földönfutók éve a második regénye, mely a 2015-ös Booker Díj egyik esélyese volt, és 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját is.


Sjón

CoDex 1962 Fordította Patat Bence ISBN 978 963 693 956 4 530 oldal, 4500 Ft

E minden tekintetben rendkívüli regénytrilógia nem kevésbé különleges narrátora, Josef Löwe 1962-ben született – ugyanabban az évben (sőt igazából ugyanabban a pillanatban), mint a szerző maga. Története a második világháború idején veszi kezdetét, amikor is Leo Löwe zsidó menekült egy német kisváros fogadójában szerelmi viszonyba bonyolódik a fogadóslánnyal – ez az első rész, a love story témája. Ők ketten agyagból alkotnak egy kisgyermeket – ő lesz Josef. A második rész elején Leo Izlandra hajózik, kalapdobozában az agyagfiúcskával. Itt veszi kezdetét a bűnügyi történet egy hamisítatlan gyilkossági rejtél�lyel, s a kötet végére érve eljutunk az 1962-es évhez, amikor Josef végre életre kel. A trilógiát záró, napjaink Reykjavíkjában játszódó tudományos-fantasztikus történetben az immár középkorú Josef felkelti egy menő biotechnológiai cég kissé ijesztő vezetőjének figyelmét, s miközben több, korábban elhallgatott mozzanatra fény derül, az olvasó eltűnődhet genetika és genezis – s nem kevésbé az emberiség – kifürkészhetetlen útjain. Sjón biztos kézzel sző mesterművet ősiből és modernből, folklórból és mitológiából, és közben zsánerek egész kavalkádját vonultatja fel a teológiai eszmefuttatásoktól az expresszionista filmig, a költészettől a paratudományig, a képregénytől a genetikáig – mindezt megforgatva a történetmesélés gazdag izlandi hagyományában.

„Szerencsések vagyunk, hogy Sjón korában élünk.” Times Literary Supplement


Fotó © Jóhann Páll Vadlimarsson

Sjón (1962) világszerte az egyik legismertebb és legnagyobbra tartott izlandi író. Reykjavíkban él. Regényeit mind ez idáig harmincöt nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjjal ismerték el. Közülük A macskaróka (mely magyarul is olvasható) elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját; a Holdkő – A sosemvolt fiú (Mánasteinn – drengurinn sem aldrei var til) pedig 2013-ban az év regénye lett Izlandon, s az Izlandi Irodalmi Díjjal tüntették ki. Sjón regényei mellett számos verseskötetet is publikált, de írt operalibrettókat is, valamint dalszövegeket különböző előadóknak (Björk lemezeinek például állandó társalkotója). Margaret Atwood és David Mitchell után ő volt a harmadik író, akit felkértek, hogy közreműködjön a száz évet átfogó, norvégiai székhelyű, Fu­ture Library nevű projektben.


A szépirodalmi sorozat további kötetei


2019–2021


A kötetek fordítói

Mesés Péter 1965-ben született Budapesten. Diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte történelem–filozófia szakon. Az egyetem elvégzése után hosszabb ideig Göttingenben élt, könyvtárosként dolgozott. Műfordítással huszonöt éve foglalkozik. Fordította többek között Hannah Arendt, Immanuel Kant, Max Weber, Arthur Koestler műveit. Mindeközben tanított az ELTE-n és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, továbbá dolgozott Stuttgartban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. Műfordítói munkája mellett jelenleg is az Ex Symposion című irodalmi folyóirat szerkesztője.


Papolczy Péter (1972) a kilencvenes évek közepén végzett műszaki informatika szakon a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd az új évezred első évtizedében abszolválta az ELTE BTK Angol és Skandinavisztika szakát. Angol nyelvű és skandináv szépirodalmat ültet át magyarra. Fordításai között szerepelnek ifjúsági és bűnügyi regények is, szerzői között egyaránt megtalálhatók kanonizált mesterek és díjnyertes kortársak. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja, néhány évig a szervezet elnöki tisztét is betöltötte. A Gondolat Kiadó kínálatából az alábbi regények olvashatók az ő fordításában: ‚‚ Sigrid Combüchen: Resztli ‚‚ Adam Foulds: A farkas szájában ‚‚ Howard Jacobson: Zs ‚‚ Jonas Hassen Khemiri: Montecore – Egy párját ritkító tigris ‚‚ Jonas Hassen Khemiri: Amikre nem emlékszem ‚‚ Andri Snaer Magnason: LoveStar ‚‚ Sunjeev Sahota: A földönfutók éve


Patat Bence 1975-ben született Budapesten. Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán, skandinavisztika–finn szakpáron szerezte. Ösztöndíjasként nyelvészeti és kultúrtörténeti kutatásokat végzett két norvég egyetemen, Tromsøben és Trondheimban, valamint a Feröer szigetek egyetemén és az észtországi Tartui Egyetemen. Szenvedélyesen szereti a nyelveket, a különböző nyelvek és kultúrák közötti közvetítést. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél, nyelvtudását folyamatosan bővíti. 2000 óta elsősorban szakfordítással foglalkozik. Emellett műfordítóként is tevékeny: észak-európai (norvég, izlandi, finn és észt) szerzők műveiből több mint 40 kötetnyit ültetett át magyarra. Fiatalkora óta megmagyarázhatatlanul vonzódik az Északhoz, a tájakhoz, az emberekhez, a kultúrá(k)hoz. Kiváltságnak tartja, hogy műfordításai révén a magyar közönséghez is közelebb hozhatja ezt a világot. Örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy olyan nagyszerű írókat szólaltathat meg magyarul, mint például Lars Saabye Christensen, Jaan Kaplinski, Karl Ove Knausgård, Andri Snær Magnason, Jón Kalman Stefánsson vagy Jussi Valtonen.


Rajsli Emese tanár, szerkesztő, újságíró, műfordító. 1966-ban született Újvidéken (Novi Sad), a Vajdaságban. Az újvidéki egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett diplomát. A délszláv irodalom egyik legkiválóbb magyar műfordítója. Számos fordítása jelent meg horvát, szerb, szlovén, macedón és montenegrói szerzőktől (így például Andrej Blatnik, Danilo Kiš, Dušan Makavejev, Robert Perišić vagy Dubravka Ugrešić írásai) magyar irodalmi folyóiratokban, illetve könyvkiadóknál. Ő fordította magyarra Andrej Nikolaidis valamennyi eddig megjelent regényét a Gondolat Kiadó számára, összesen ötöt.


Segesdi Móni Magyarországon elsőként, 2001-ben szerzett észt szakos diplomát az ELTE BTK Finnugor Tanszékén. Első önálló fordításkötete 2002-ben jelent meg, ezt azóta több regény-, illetve rövidpróza-fordítás követte. Ez idáig Andrus Kivirähk, Jaan Kaplinski, Tõnu Õnnepalu, Kätlin Kaldmaa és mások írásait ültette át magyarra. 2010 és 2018 között az Észt Intézet munkatársa volt, 2013-tól igazgatóként irányította az intézmény munkáját. Ez idő alatt az Észt Intézet és a Pluralica kortárs észt rövidprózát bemutató breviáriumsorozatának egyik szerkesztőjeként is hozzájárult az észt irodalom hazai népszerűsítéséhez. 2020-ban az észt kultúra közvetítéséért és műfordító tevékenységéért a Terra Mariana Kereszt érdemrend V. fokozatát vehette át Kersti Kaljulaid köztársasági elnöktől.


Wekerle Szabolcs (1973) kulturális újságíró és műfordító. Német és holland nyelvből és irodalomból szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító holland és flamand nyelvből. Számos klas�szikus és kortárs szerző műveinek magyarra ültetését köszönhetjük neki Bernlef, Elsschot és Harry Mulisch regényeitől Kader Abdolah, Tommy Wieringa vagy Tonke Dragt köteteiig. Emellett igazi szaktekintély Arnon Grunberg írásait illetően: a holland szerző valamennyi, hazánkban ez idáig megjelent regényét ő fordította magyarra.


A Gondolat Kiadó válogatott szépirodalmi címlistája Aleksejev, Tiit: A zarándokút Aleksejev, Tiit: Az erős város Bečanović, Aleksandar: Arcueil. Illuzórikus almanach Bendl Vera: A másik férfi Bergsson, Gudbergur: Hiány Bernlef: Agyrémek Birch, Carol: Jamrach vadállatai Bodnárová, Jana: Insomnia Bodnárová, Jana: Szinte láthatatlan Bordewijk: Karakter Cantieni, Monica: Zöldfülű Capus, Alex: Léon és Louise Christensen, Lars Saabye: A féltestvér Christensen, Lars Saabye: Villantó Cipkin, Leonyid: Nyár Badenben Combüchen, Sigrid: Resztli Driessen, Martin Michael: A pelikán Driessen, Martin Michael: Folyók de Winter, Leon: SuperTex Elsschott, Willem: Lidércfény / Sajt Enright, Anne: A gyászoló gyülekezet Enright, Anne: Hordozható szűzmária Enter, Stephan: Együttérzés Enter, Stephan: Perem Foulds, Adam: Eleven útvesztő Foulds, Adam: A farkas szájában Grunberg, Arnon: A betegség nélküli ember Grunberg, Arnon: Anyajegyek Grunberg, Arnon: Mibácsikánk Grunberg, Arnon: Tirza Heijmans, Toine: A tengeren Jacobson, Howard: Zs Jónsdóttir, Auður: Nagyroham Kaldmaa, Kätlin: Izlandon nincsenek lepkék Kettu, Katja: A bába


2008–2021 Kettu, Katja: Éjlepke Kettu, Katja: Rose elment Khemiri, Jonas Hassen: Amikre nem emlékszem Khemiri, Jonas Hassen: Montecore Kilroy, Claire: Finomhangolás Kivirähk, Andrus: Ördöngös idők Klein, Georg: Gyermekkorunk regénye Klein, Georg: MIAKRO Leiber, Svenja: Sipino Magnason, Andri Snaer: Időláda Magnason, Andri Snaer: LoveStar Matsin, Paavo: Gogoldiszkó Meimaridi, Mara: A szmirnai boszorkányok Michon, Pierre: Kisbetűs életek Mitana, Dušan: Jelenés Nikolaidis, Andrej: A magyar mondat / Homo Sucker: Az apokalipszis poétikája Nikolaidis, Andrej: Az eljövetel Nikolaidis, Andrej: Kilenc Nikolaidis, Andrej: Mimesis / Fiam Nye, Robert: A néhai Mr. Shakespeare Õnnepalu, Tõnu: Mandala Peeters, Koen: Nagy Európai Regény Perutz, Leo: Éjjel a kőhíd alatt Perutz, Leo: Szent Antal tüze Pulkkinen, Riikka: A lehetséges világok legjobbika Pulkkinen, Riikka: Igaz Rosenboom, Thomas: Közmunkák I–II. Sahota, Sunjeev: A földönfutók éve Sjón: CoDex 1962 Skomsvold, Kjersti Annesdatter: Gyorsuló lépteim távolba tűnnek Szolomu, Emiliosz: Egy hűtlenség naplója Szorokin, Vlagyimir: 23000 Szorokin, Vlagyimir: A fehér négyzet Szorokin, Vlagyimir: A jég


Szorokin, Kiadó Vlagyimir: Bro útja Budapest • Gondolat • H-1088 Szorokin, Vlagyimir: Cukor-Kreml Szentkirályi u. 16. • Tel.: +36 1 486 1528 Szorokin, Vlagyimir: Hóvihar Szorokin, Vlagyimir: Manaraga Szorokin, Vlagyimir: Az opricsnyik egy napja Szorokin, Vlagyimir: Tellúria Tiller, Carl Frode: Bekerítés Tiller, Carl Frode: Bekerítés 2 Tiller, Carl Frode: Bekerítés 3 van der Heijden, A. F. Th.: Tonio Verhaeghen, Paul: Omega Minor

A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. www.gondolatkiado.hu facebook.com/gondolat

A katalógust összeállította: Böröczki Tamás • Felelős kiadó: Bácskai István • Kiadványszerkesztő: Lipót Éva • A sorozat borítóit tervezte: Környei Anikó


A GONDOLAT SZÉPIRODALMI KÖTETEINEK TÁMOGATÓI

Az Európai Unió Kreatív Európa programja

Icelandic

literature center miðstöð íslenskra bókmennta


Profile for Gondolat Kiadó

Kortárs európai szépirodalom 2019–2021 – Gondolat Kiadó  

Kortárs európai szépirodalom 2019–2021 – Gondolat Kiadó  

Advertisement