Page 1

GONDOLAT KIADÓ KORTÁRS EURÓPAI SZÉPIRODALOM

2017


Gondolat Kiadó • H-1088 Budapest • Szentkirályi u. 16. • Tel.: +36 1 486 1527

30%

A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. www.gondolatkiado.hu facebook.com/gondolat A katalógust összeállította: Böröczki Tamás • Felelős kiadó: Bácskai István Kiadványszerkesztő: Lipót Éva • A sorozat borítóit tervezte: Környei Anikó


A Gondolat Kiadó legújabb éves szépirodalmi katalógusa az elmúlt néhány év számunkra legfontosabb kiadványairól ad áttekintést, kezdve természetesen az újdonságokkal. A Gondolat immár tizenöt éve átlagosan nyolc-tíz kortárs külföldi regényt jelentet meg évente. Ez a címszám talán már elég magas ahhoz, hogy valamiféle ívet rajzoljon ki, ugyanakkor kellőképp alacsony ahhoz, hogy minden egyes könyvet a magunkénak érezhessünk, s mind a kiválasztásuk, mind az elkészítésük során a lehető legnagyobb figyelemben részesítsünk. Ezért is fontos számunkra ez a katalógus: hogy a sok hasonló kiadvány között olykor elsikkadó, számunkra kedves könyvekre (újra) felhívja a figyelmet. Külön öröm számunkra, hogy egyre több olyan szerzőnk van – többségük, a negyvenes éveit taposva, még mindig viszonylag fiatal írónak számít –, akiknek már a második, harmadik vagy éppen a sokadik kötete szerepelhet ebben a katalógusban. Így a mostani újdonságaink között ott van egyik kedvenc írónk, Arnon Grunberg nagyszabású, a Tirza után íródott regénye, a Mibácsikánk, aztán a finn Katja Kettu immár második magyarul olvasható kötete, az Éjlepke, amely nem fog csalódást okozni azoknak, akik A bábával megkedvelték az írónő költői nyelvű és élettől lüktető prózáját; a holland Stephan Enter új regénye, az Együttérzés, e rövid, de annál sűrűbb szöveg, mely, akárcsak a Perem, egzisztenciális mélységekbe jut; és a Bekerítés 3, Carl Frode Tiller trilógiájának záródarabja, amely, messze túlmutatva a titokzatos főhős alakjának körberajzolásán, átfogó képet ad az alapvető emberi viszonyokról és az elmúlt három évtized norvég valóságáról (aki még csak most találkozik vele, az abban a szerencsés helyzetben van, hogy egyben olvashatja el a hosszú évekig íródott három kötetet). De érdemes még belenézni Georg Klein messzemenően eredeti, díjnyertes könyvébe, a Gyermekkorunk regényébe; már nem kell sokat várni Andrej Nikolaidis új regényére sem, mely az ősszel érkezik; és az év végéig Vlagyimir Szorokin vadonatúj regénye, a Manaraga is napvilágot lát majd. Böröczki Tamás sorozatszerkesztő


Stephan Enter

Együttérzés

ÚJDONS

ÁG

Fordította Fenyves Miklós 130 oldal, 2800 Ft

Frank van Luijnnek a maga módján sikerült megállítania az időt. Negyven körül is ereje teljében, barátnőit váltogatva éli a diákkorában bejáratott, kötetlen és kellemes életét – egészen addig, amíg valamilyen homályos hiányérzettől vezérelve fel nem iratkozik egy társkereső oldalra, és meg nem pillantja az internet habjaiból kilépő Jessicát. Ami újabb kalandnak indul, végül fenekestül felforgatja a férfi életét. Mert

Frank, akit jóleső büszkeséggel tölt el a tudat, hogy ügyesen kézben tartja a dolgait, úgy látszik, csak azon az áron talál rá lelki társára, hogy szép lassan elveszíti önmagát – vagy azt, akit önmagának hitt. Szerelmi sorsdráma vagy bizarr alien-­ átirat, mediatizált románc a 21. század elejéről vagy filozofikus mese az időbe vetettség szépségéről? Stephan Enter olyan finoman lebegteti mindezt e körül a felejthetetlen történet körül, ahogy csak kevesen tudják. A magyar olvasó már megismerkedhetett a nagysikerű Perem utalásokban gazdag, rétegzett regényvilágával; Enter most megmutatja, hogy egy „egyszerű” elbeszélésben, látszólag eszköztelenül is el tudja érni előző regénye mélységeit.


A szerző korábbi kötete:

Perem Fordította Fenyves Miklós 200 oldal, 2800 Ft

Stephan Enter (1968) 1999-ben debütált Winterhanden (Fagyos kezek) című novelláskötetével. Első regénye, a Lichtjaren (Fényévek) 2004-ben szerepelt a nagy presztízsű Libris Irodalmi Díj jelöltjei között. Ezt követte a Spel (Játék; 2007), amellyel Enter végérvényesen bizonyította, hogy generációjának legkiválóbb írói közé tartozik. Harmadik regénye, a Perem (Grip), melyet számos holland kritikus az év legjobb holland szépirodalmi művének nevezett, ugyancsak Fenyves Miklós fordításában jelent meg magyarul.


Adam Foulds

Eleven útvesztő Fordította Bényei Tamás 244 oldal, 3400 Ft

1840 körül járunk, egy Londonhoz közeli erdős vidéken, High Beachben. Itt működteti elmegyógyintézetét Matthew Allen, a karizmatikus orvos, aki mindig újabb és újabb nagyszabású tervekkel áll elő, s aki, bár korábban egyszer már súlyosan eladósodott, most éppen soron következő ígéretes vállalkozásához keres befektetőket. Itt, az intézet falai között él John Clare, az egyszerű sorból származó

költő, akit egykor ünnepeltek a nagyvárosi kritikusok, de most mentális zavarokkal küzd; és melankóliában szenvedő testvére kíséretében ugyancsak ide érkezik a harmincéves, a hírnév kapujában álló másik költő, Alfred Tennyson, akit Allen kamaszlánya, az okos és büszke Hannah tüntet ki rajongásával. A történelmi tényeket a fikcióval vegyítő történet fő vonulatát Clare fokoza-


ÚJDONSÁG

tosan elboruló elméjének és elhatalmasodó fantáziavilágának mesteri ábrázolása adja. Ugyanakkor a lírai szépségű, zenei kompozíciójú regény több szereplő nézőpontját váltakoztatja, és egymásba fonódó, impresszionisztikus epizódokban számol be hét évszak eseményeiről és a főszereplők részben összekapcsolódó, részben párhuzamos sorsáról.

Adam Foulds költő és író, 1974-en született Londonban. Első regényéért (The Truth About These Strange Times, 2007) a Sunday Times az év legjobb fiatal írójának járó díjjal tüntette ki. Ezt követte ugyancsak irodalmi díjakkal jutalmazott elbeszélő költeménye, a The Broken Word (2008). Az Eleven útvesztő (The Quickening Maze, 2009) a Booker Díj egyik esélyese volt, s 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Legutóbbi regénye (In the Wolf’s Mouth, 2014) a második világháború idején játszódik, s hamarosan ugyancsak olvasható lesz magyarul.


Arnon Grunberg

Mibácsikánk Fordította Balogh Tamás és Wekerle Szabolcs 540 oldal, 4500 Ft

A legtöbb embernek vannak meggyőződései – legalábbis addig, amíg ez nem kerül semmibe. Anthony őrnagy, egy meg nem nevezett dél-amerikai ország lázadók és terroristák ellen küzdő hadseregének katonája olyan ember, aki hajlandó megfizetni az árat eszméiért. Amikor egy félresikerült akciót követően egy kislányt talál az állítólag a lázadókat segítő, meggyilkolt szülők házában, sorsdöntő lépésre szánja

ÚJDO

NSÁG

el magát: hazaviszi őt régóta gyermekre vágyó feleségének. Grunberg szerteágazó történetének középpontjában négy szereplő áll: egy lány, aki elhagyott lélekként bolyong az élők világában; egy katona, aki szégyenét csak úgy képes legyőzni, hogy folytonosan hősi tettekre tör; egy nő, aki úgy érzi, hogy elhanyagolt feleségként az élet sivárságától csak egy saját gyerek mentheti meg; és a lázadóvezér, akinek számára a forradalom leginkább egy operaelőadáshoz hasonlít, amelyet neki kell vezényelnie.


A szikár mondatokból építkező, monumentális regény a legmagasabb fokon mutatja fel Grunberg írói erényeit: a könnyedséget, az irónia és az abszurd iránti páratlan érzéket, valamint az emberi természet hajszálpontos megfigyelésének képességét. A  könyv a Tirza után újabb mesteri regény az erkölcs alapvető kérdéseiről.

A szerző korábbi kötetei:

A betegség nélküli ember Tirza Uborkaszezon Fantomfájdalom Ínyencek

Arnon Grunberg (1971) generációja legkiválóbb és külföldön is legismertebb holland írója. A New Yorkban élő Grunberg ez idáig tizenegy regény szerzője. Emellett rendszeresen ír cikkeket és esszéket holland, német, angol és amerikai folyóiratokba. Eddigi legsikeresebb regénye, a Tirza elnyerte a belga Arany Bagoly- és a holland Libris Irodalmi Díjat, s film is készült belőle.


Katja Kettu

Éjlepke

ÚJDONSÁG

Fordította Bába Laura 352 oldal, 3500 Ft

1937, a vorkutai fogolytáborba tartó rabvonat. Egy finn és egy mari lány, a Lappföldről a Szovjetunióba szökött, kémkedéssel gyanúsított Irga és az önkéntesnek jelentkező Elna életre szóló barátságot köt. A fogolytábor rendkívüli megpróbáltatásai és sajátos hatalmi viszonyai közepette mindketten elszántan küzdenek az életben maradásért. Ám hogy vár-e rájuk élet a tábor kerítésén kívül, arról nemcsak a politikai

viszonyok változásai döntenek, hanem az olyan, elementárisan emberi tényezők is, mint a barátság, a hűség és a szerelem. 2015, Mari El Köztársaság. Verna, a finn lány rég nem látott apja segítséget kérő levele nyomán érkezik az apró mari faluba, de már csak a férfi megnyomorított holttestét találja ott. A lánynak magának kell megpróbálnia fényt deríteni a titokra, mely apja családjának múltjában rejlik, s amely közvetve apja halálát okozta. Mindezt egy olyan faluban, ahol az emberekbe hosszú évtizedek óta beleivódott a bizalmatlanság a külvilág iránt (beleértve a mindenkori – előbb a szovjet, majd az orosz – hatalmat), s ahol láthatólag mindenkinek van rá valamilyen oka, hogy elkendőzze az igazságot.


Katja Kettu új regénye, melyet át- meg átsző az ősi mari természethit, bravúrosan fonja egybe a múlt és a jelen szálait. Akárcsak A bába esetében, az írónő szuggesztív, eleven, rendkívül erőteljes prózát hoz létre, mely a groteszk és a mágikus realizmus hagyományait követi, s amelyben teljes természetességgel kerül egymás mellé a szépséges és a taszító.

A szerző korábbi kötete:

A bába Fordította Bába Laura 333 oldal, 3400 Ft

Katja Kettu (1978) az észak-finnországi Rovaniemiből származik, író és animációsfilm-rendező. Előző regényét, A bábát (Gondolat, 2013) több mint húsz nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjat nyert, többek között Németországban, Svédországban, Norvégiában és Lettországban. A regényből készült filmet a legjobb alkotás, a címszereplő Krista Kosonent pedig a legjobb női főszereplő díjával jutalmazták 2015-ben a Waterloo Történelmi Filmek Nemzetközi Fesztiválján, Belgiumban.


Georg Klein

Gyermekkorunk regénye Fordította Horváth Géza 342 oldal, 4200 Ft

Az 1960-as évek elején járunk. A helyszín: egy német város újonnan épült lakótelepe. A főszereplők: hat–tíz éves gyerekek. Az ő „bandájuk” perspektívájából látjuk annak a bizonyos nyárnak az eseményeit – mégpedig egy még meg nem született, soha meg nem születő, elvetélt, ám újra és újra, örökké jelenlévő, mindentudó, pikareszk, magzatállapotú én-elbeszélő előadásában.

A regény olvasója élvezettel fejtheti fel a szerteágazó, majd összeérő cselekményszálakat, melyek snittszerűen váltogatják egymást, és mint kirakós játék darabkáiból áll össze belőlük a történet. Még izgalmasabb azonban a látásmód, mely a valóságos – mert hihető és logikusan követhető – történéseket mágikus-szürreális szférákba ragadja, és amelyben a gyerekek igaz fantáziavilágába olvasztott valós világ valamiféle magasabb szintű realitássá válik.


ÚJDONS

ÁG

A gyerekekre halálos veszedelem leselkedik. Segítőik – három veterán hadirokkant – igyekszenek óvni őket, miközben a gyerekek egyik eltűnt (elrabolt?) társuk, a legkisebb lány nyomába szegődnek. Így keverednek el a Bärenkeller, egy ősrégi sörfőzde és fogadó labirintusszerű katakombáiba, ahol a gondtalanul kezdődő nyári vakáció rejtélyes és borzongató kalandba torkollik. A regény 2010-ben elnyerte a Lipcsei Könyvvásár Irodalmi Díját.

„Georg Klein a kortárs német irodalom egyik legeredetibb elbeszélője” Die Zeit

Georg Klein (1953) a kortárs német próza egyik legkiválóbb képviselője. Első elbeszélései 1984-ben jelentek meg, azóta rendszeresen publikál. Elsősorban kisprózát és regényt ír. Szépírói teljesítményét jelentős irodalmi díjakkal ismerték el (Brüder-Grimm-Preis, 1999; Ingeborg-Bachmann-Preis, 2000; a Lipcsei Könyvvásár Irodalmi díja, 2010; Niedersächsischer Staatspreis, 2012). A német kritika főként újszerű stílusáért, egy új német irodalmi nyelv megteremtéséért dicséri.


Emiliosz Szolomu

Egy hűtlenség naplója Fordította Kurtisz Krisztián 198 oldal, 3400 Ft

Jorgosz Dukarelisz régészprofesszor, a görögországi őskori régészet elismert szaktekintélye húsz év után tér vissza a kis szigetre, Kufoniszire, ahol annak idején ásatásokat folytatott. Az itt töltött idő mind a magánéletét, mind a szakmai pályafutását alapvetően megváltoztatta. Miközben az expedíció egy szenzációs régészeti leletre bukkant – egy ötezer évvel ezelőtt meggyilkolt terhes

fiatal nő sírjára –, az amúgy boldog házasságban élő professzor szerelmi viszonyba bonyolódott az egyik tanítványával. Dukarelisz feleségének nemrégiben titokzatos módon nyoma veszett, s így most a professzornak újra a múlt relikviái után kell kutatnia – csak éppen ezúttal a saját lelkének mélységeiben. Bejárva személyes múltjának helyszíneit és elmerülve a görög


ÚJDONSÁ

G

szigetvilág tájainak, a tengernek és az égnek a szépségében, megpróbálja felidézni és rendbe tenni emlékeit, míg lassanként az olvasó számára is összeáll a kép, mi is történt azon a bizonyos nyáron. Az Egy hűtlenség naplója múlt és jelen között folyamatosan ide-oda hullámzó regény az időről, az emlékezetről, szerelemről és csalódásról – no meg a kükladikus régészetről.

Emiliosz Szolomu (1971) ciprusi író régészetet és történelmet tanult az Athéni Egyetemen. Dolgozott újságíróként és középiskolai tanárként. Az Egy hűtlenség naplója a negyedik regénye, amellyel 2013-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.


Carl Frode Tiller

ÚJDONSÁG

Bekerítés 3 Fordította A. Dobos Éva Kb. 430 oldal, 3800 Ft

A norvég szerző nagyszabású trilógiájának záró kötete, akárcsak az előző két könyv, három elbeszélő egymást követő, de egymásra reflektáló történeteiből épül fel, melyek célja a megszólaló emberek életében meghatározó szerepet játszó, titokzatos figura, David alakjának bekerítése. Az első rész elbeszélője Marius, az a fiú, akit csecsemőként a szülészeten véletlenül elcseréltek Daviddal. A második

részben Susannét halljuk, a megcsalt és elhagyott barátnőt, aki kegyetlen bosszút tervez a fiú ellen. Végül a legeslegutolsó, azaz a trilógia kilencedik történetében végre maga David is megszólal. David történetével az utolsó darab is a helyére kerül abban a nagy kirakósban, amelyet Tiller három regényen keresztül, mesteri alapossággal épít fel. Noha a történetek mindvégig David körül keringenek, messze túlmutatnak a főszereplő életén: a trilógia kíméletlen pontossággal megrajzolt pszichológiai portrék sorát állítja elénk, miközben feltérképezi az alapvető emberi viszonyokat, s nem utolsósorban eleven korrajzot nyújt a nyolcvanas, kilencvenes és kétezres évek Norvégiájáról.


A trilógia korábbi kötetei:

Bekerítés Bekerítés 2

216 oldal, 2800 Ft 399 oldal, 3500 Ft

Carl Frode Tiller (1970) a kortárs norvég próza (és dráma) meghatározó alakja, nemzedékének egyik legkiválóbb szerzője. Sodró lendületű prózájával eleven, összetett karaktereket teremt, akiknek a tetteit és másokhoz fűződő viszonyát nagymértékben meghatározza az, hogy képtelenek kitörni a saját közegükből, vagy nem képesek szabadulni saját önpusztításra hajlamos viselkedésmintáiktól. Tiller legnagyobb írói erénye az, hogy miközben a végletekig vitt kíméletlenséggel vet számot az emberi létezés árnyoldalaival, mégis képes úgy ábrázolni szereplőit, hogy az olvasó szimpátiát érezzen irántuk – és saját magát pillantsa meg bennünk. A Bekerítés-trilógia első kötetéért 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.


Korábban megjelent köteteink GONDOLAT KIADÓ KORTÁRS EURÓPAI SZÉPIRODALOM

GONDOLAT KIADÓ

2016 GONDOLAT KIADÓ

KORTÁRS EURÓPAI SZÉPIRODALOM

KORTÁRS EURÓPAI SZÉPIRODALOM

2017


Tiit Aleksejev

Az erős város Fordította Lengyel Tóth Krisztina 220 oldal, 2950 Ft

A történelmi és a pszichológiai regényt sajátosan ötvöző trilógia második része ott folytatja a történetet, ahol az első rész, A zarándokút abbahagyta. Az Úr 1098. esztendejében járunk. Június elején a keresztes hadak bevették az Orontész-parti Antiokheiát, melynél fényesebb és biztosabban erődített város talán csak Konstantinápoly. A győzelemben kulcsszerepet játszott Dieter, az alacsony sorból származó, bibliofil lovag: ő ju-

tott be elsőként a várba, és ő nyitott kaput az egyik főúr seregének. A gond csak az, hogy ez a főúr nem az ő hűbérura, viszont ennek az úrnak a kezében van a Dieter által szeretett hölgy házassági engedélye. A lovag a becsületet, sőt több katonája, barátja életét adta a hölgyért és a városért cserébe. Ráadásul most már attól is állandóan félnie kellene, éppen nem vadászik-e rá valamelyik ellensége. Ahogy bonyolódik a hadi helyzet a várban – két tűz közé szorulnak a keresztény hadak, a fellegvárból támadják őket az eredeti várvédők, kívülről pedig a hitetlenek


másik serege keríti be a várost –, úgy bonyolódnak az intrikák a nyugati főurak közt. Alexiosz császár és a tafúrok királya is beszáll a játékba, és Dieter ismét titkos üzletek, zsarolások közt találja magát. A városban izzó hőség, harc, éhség, kövek, titokzatos vasdarabok, nyílvesszők és régi történetek – belül a démonok. Hol itt az „erős város”? És hol van Isten? Van ugyan egy ház, benne a szeretett nő, bor, hűvös, kéziratok, nyugalom, de mindez csak ajándék. Egy kis ráadás idő a vég előtt. Ebben a helyzetben a főhősben meglévő kettősség, a költőien látó, a bibliai mondatokat saját gondolkodásába építő tollforgató és a hazug-szép szavakat gyűlölő, ádáz kardforgató kettőssége mintha egyre mélyebbre vezetne. Nincs királyi út, ami Jeruzsálembe visz. Vagy épp ez lenne az? Az uralkodó útja, az uralkodóé, akinek maga a nap a védelmezője.

A trilógia első kötete:

A zarándokút Fordította Lengyel Tóth Krisztina 306 oldal, 2950 Ft

Tiit Aleksejev (1968) észt író végzettségét tekintve középkortörténész, tanított a Tartui Egyetemen, valamint dolgozott diplomataként. Eddig megjelent három regénye mellett írt novellákat, színdarabokat és filmforgatókönyveket is. A zarándokút-trilógia megírásához tíz évig gyűjtött anyagot, és bejárta az első keresztes hadjárat csatáinak helyszíneit. A trilógia első kötetéért 2010ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.


Guðbergur Bergsson

Hiány

Fordította Papp Kornélia 121 oldal, 2400 Ft

Mi marad egy ember számára, aki elért életútja végére, és már semmire sem számíthat a sorstól – leszámítva persze az örökkévalóságot? A merengés a múlt szép és kevésbé szép emlékein? A számvetés az eltelt évekkel? Mi marad, amikor semmi sem töri meg a csendet, csak a vízforraló könyörtelen sistergése, mely a magányos ember tűnődéseit kíséri a saját életéről, a szeretetről vagy a szeretethiányról – és az

öregkorról, amikor minden egyes nappal kevesebb marad az életerőből? Bergsson provokatív, fekete humorral átszőtt elbeszélése megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan világba, az élet utolsó éveibe, amelynek minden ember tudatában van, de amelyet a maga módján mindenki megszépíteni igyekszik. A Hiány húsbavágó, különleges írás, mely szembesíti az embert önnön halandóságával.


Guðbergur Bergsson (1932) az egyik legelismertebb izlandi szerző, aki kétszer is elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat. Írt regényeket, verseket, gyermekkönyveket egyaránt, emellett a spanyol irodalom legkiválóbb izlandi fordítói közé tartozik. 2004-ben elnyerte a skandináv irodalom legfontosabb elismerését, az Északi Tanács Irodalmi Díját.


Carol Birch

Jamrach vadállatai Fordította Lukács Laura 350 oldal, 3400 Ft

„Kétszer születtem. Először egy deszkafalú szobában, mely a Temze fekete vize fölé nyúlt, aztán nyolc év múlva még egyszer, amikor a Highwayen szájába vett a tigris, és valóban elkezdődött minden.” London, 1857. Jaffy Brown egyike a város szegénynegyedeiben élő számos fiúnak, ám az ő élete egy csapásra megváltozik azon a napon, amikor Mr. Jamrach, egy egzotikus állatok beszerzésére szako-

sodott kereskedés tulajdonosa, megmenti őt egy elszabadult tigris karmai közül, és munkát ajánl neki. Jaffy kedvét leli a menazséria világában, amelyet az oroszlánok, majmok, hüllők és trópusi madarak zsivaja tölt be. Valódi álma azonban akkor teljesül, amikor néhány évvel később barátjával, Tim Linverrel együtt tengerre szállhat a Lysander nevű bálnavadászhajó fedélzetén. A megbízás nem is lehetne különlegesebb: egy sárkányt kell kézre keríteniük az állatkereskedés számára valahol a messzi Kelet-Indiákon. Jaffy nem sejti előre, hogy


útja nemcsak a világ, hanem a hit, a barátság és az emberi létezés végső határaihoz vezet majd. Az erős hangulatú, gyönyörű nyelven megszólaló regényben életre kelnek a 19. századi világ illatai, színei és ízei, London dokkjaitól egészen a Csendes-óceánig. A feszültséggel teli történet alapmotívuma az ember és a természeti világ kapcsolata, és a rettenet, amely mindkettő mélyén rejtőzik.

Carol Birch (1951) angol írónő, kilenc regény szerzője. Lanca­ shire-ben él. A Jamrach vadállatai 2011-ben a Man Booker Díj egyik nagy esélyese volt.


Monica Cantieni

Zöldfülű

Fordította Horváth Géza 197 oldal, 2450 Ft

„Apám 365 frankért vett meg a várostól. Sok pénz egy gyerekért, aki nem lát a szemétől. Ezt eltitkoltam a szüleim elől, ameddig csak tudtam. Nem jó, ha már akkor megfosztjuk őket minden reményüktől, amikor belépünk a házba, ha a lányuk akarunk lenni. Ezt a főnökas�szony sulykolta belénk. Nem maradhatunk tovább nála. Túl sokan vagyunk, az emberek közé kell mennünk. Jó azoknak,

akiknek ilyen szép a szeme, sűrű a haja, és jók a fogai. Csakhogy a fejünk se legyen ám üres. A fej a legfontosabb szerv. A kart is helyettesítheti. Az emberek nem egyformák. A szülők legfontosabb szerve a türelem.” Így kezdődik a kislány története, aki egy svájci nevelőotthonból kerül új szüleihez, az őt örökbe fogadó házaspárhoz. A  történetet, mely az 1970-es évek svájci


Monica Cantieni (1965) svájci írónő, Wettingenben és Bécsben él. A Svájci Rádió és Televízió (SRF) munkatársa. A 2011-es Svájci Könyvdíjra is jelölt, az olvasók körében nagy sikert aratott Zöldfülűt megelőzően novellákat publikált. emigráns miliőjében játszódik, maga a kislány meséli el, aki gyufaskatulyákban gyűjtött és sajátos logika szerint rendszerezett szavak segítségével próbál eligazodni a felnőttek különös világában. A  regényt feledhetetlenné teszi kép- és nyelvgazdagsága, egészen egyedi elbeszélésmódja és meglepő humora.


Lars Saabye Christensen

A féltestvér Fordította Patat Bence 650 oldal, 4500 Ft

A féltestvér, ha így nézzük, a klasszikus realista regényeket idéző, nagyszabású családtörténet; ha amúgy, akkor minden ízében mai, extravagáns nagyregény. Narrátora a forgatókönyvíró Barnum: az ő eleven elbeszéléséből, a tünékeny világot mesterien és nagy fantáziával megragadó prózájából bontakozik ki egy oslói család majd fél évszázadnyi története, s az elbeszélőnek a féltestvéréhez, a kiszámíthatatlan, de öccsét

mindig megvédelmező és a világ dolgaiban eligazító Fredhez fűződő viszonya. A család életét átszövik a titkok, a kimondatlan vagy elhallgatott dolgok. A történet a második világháború utolsó napján, a béke beköszöntekor kezdődik, amikor Verát megerőszakolja egy ismeretlen férfi – ekkor fogan Fred. S noha később egy időre férfi is kerül a házhoz – Vera férje, s a másik fiú, Barnum apja –, a család rendíthetetlen alapját mégis a három generációt képviselő nők jelentik: Verán kívül Barnum dédnagyanyja, egykori némafilmszínésznő és Boletta, a nagyanya. A regény középpontjában Barnum felnőtté és egyúttal íróvá válásának története áll, melyben alapvető szerepet játszik a fiú Fred iránt érzett ambivalens szeretete.


Christensen komplex, tragédiát és komédiát nagy bravúrral egyesítő, messzemenően irodalmi, ugyanakkor szinte önmagát olvastató szövege mindeközben az emberi érzelmek és viszonyok teljes skáláját feltárja.

„A féltestvér lenyűgöző, nagyratörő, jelentős regény… a történet és a benne foglalt életek olyan lassan bomlanak ki, mint egy virág szirma, ha napfény éri, s a hatás nem kevésbé meglepő és lenyűgöző.” Complete Review

Lars Saabye Christensen (1953) mind népszerűségét, mind írói kvalitásait tekintve egyedülálló jelenség a mai norvég prózairodalomban. Első nagy sikerét Beatles (1984) című regényével aratta, amely a hatvanas években felnőtté váló generáció – a szerző saját nemzedéke – alapélményeiről mesél, és amelyet 2006-ban az egyik legjelentősebb norvég napilap az elmúlt negyedszázad legfontosabb norvég regényének ítélt. A nemzetközi áttörést A féltestvér (2001) hozta meg számára, amelyből több mint háromszázezer példány kelt el Norvégiában, és számos más elismerés mellett elnyerte az év legjobb skandináv regényének járó kitüntetést, az Északi Tanács Irodalmi díját is.


Leonyid Cipkin

Nyár Badenben Fordította Gábor Sámuel 243 oldal, 2950 Ft

Hetvenes évek, Szovjetunió, tél, vonatút. Lemegy a nap. Egy orosz értelmiségi utazik Moszkvából Leningrád felé, s egy málladozó, forradalom előtti könyvet lapozgat: Anna Grigorjevna Dosztojevszkaja 1867-es, gyorsírással lejegyzett, majd évtizedekkel férje halála után publikált naplóját. Az orosz irodalom klasszikus műveit is megidéző nyitókép, mely után azonban orosz írókra kevéssé jellemző

próza következik. A napló szippantja magába olvasóját? Vagy az olvasó írja újra a naplót? A kérdés nem eldönthető, s a regény olvasójának nincs más választása, mint követni elbeszélőjét, aki térben és időben csapongva hol saját világába, hol a 19. századba, Dosztojevszkij és újdonsült felesége életébe kalauzolja. S ha az olvasó egy-egy vessző után netán elveszíti az események fonalát, a következő gondolatjel


után gyakran egy másik szálban tud csak megkapaszkodni. A regény Dosztojevszkij és felesége kalandos utazásáról mesél: hitelezők és ellenséges családtagok elől menekülve az idősödő Fjodor Mihajlovics és fiatal felesége hogyan hagyja el Oroszországot, miként telnek napjaik a németországi Badenben, s miként keríti hatalmába játékszenvedélye az önuralmát mindig is könnyen elveszítő, epilepsziájával egész életében küszködő írót. A Nyár Badenben lírai nyelven megszólaló életrajzi fantázia, melyben az elbeszélő utazása és kedves regényei írójának badeni kalandja elválaszthatatlanul összefonódik. Vallomás az irodalom és az élet iránti szenvedélyről, olvasó, mű és szerző viszonyáról.

Leonyid Cipkin (1926–1982) zsidó orvoscsaládban született, s maga is kutatóorvosként dolgozott. Szépirodalmi műveit a korabeli Szovjetunióban nem adhatta ki, regényének első sorai néhány nappal halála előtt, Amerikában jelentek meg először nyomtatásban. A 2000-es években a regény nagy sikert aratott a tengerentúlon, mára számos európai nyelvre lefordították. A magyar kiadás a regény mellett a szerző hat novelláját, valamint Mihail Leonyidovics Cipkin apjáról szóló írását is tartalmazza.


Sigrid Combüchen

Resztli

Fordította Papolczy Péter 438 oldal, 3600 Ft

Az írónő levelet kap egy figyelmes olvasótól. A levél írója, egy idős hölgy, aki a napfényes Spanyolországban tölti nyugdíjas éveit, felismeri önmagát az egyik családi fényképen, melynek leírása szerepel a szerző egy korábbi regényében. Egymást váltják a levelek szerző és olvasó között, s az idős hölgy élete egyre inkább foglalkoztatni kezdi az írónőt.

A Carlsson családról készült fénykép – és vele együtt Hedda, az egyetlen lánygyermek élettörténete – egyre összetettebbé válik az idős Hedda újabb levelei, valamint a más forrásokból, például régi iskolai évkönyvekből vagy az internetről származó információk fényében. Ezzel párhuzamosan az írónő is mesélni kezdi Hedda történetét: hogyan került el otthonról a tizenkilenc éves lány Stockholmba, és miként vált önálló személyiséggé; hogyan találta meg a szerelmet, és miként tért le arról az útról, amelyet egy felső középosztálybeli fiatal svéd lánytól elvártak a harmincas évek végén. A szerző és az idős Hedda között vita alakul ki arról, hogy mindez hogyan értékelendő. Az írónőt rabul ejti Hedda múlt-


ja, mindaz, ami megtörténhetett volna, de sohasem következett be; Heddát viszont a jelen érdekli, és hevesen elutasítja a gondolatot, hogy elvesztegette volna az életét. Hiszen mindaz, ami az igazán fontos dolgokon kívül marad, a resztli – maga az emberi élet. A Resztli okosan megkomponált, a narratíva tekintetében igen összetett szöveg, ugyanakkor mindvégig élvezetes olvasmány. Páratlanul érzékeny betekintést nyújt egy nem mindennapi nő mindennapi életébe a harmincas években (a szerelemtől a sütés-főzésen és szabás-varráson át a korabeli filmek világáig), ugyanakkor elgondolkodtat a regény mint olyan létmódjáról, valóság és fikció viszonyáról is.

Sigrid Combüchen (1942) svéd író és irodalomkritikus. Német származású, de gyermekkora óta Svédországban él. A nemzetközi hírnevet 1988-as regénye, a Byron hozta meg számára. 1999-ben Parsifal című regényéért elnyerte a svéd De Nio irodalmi társaság nagydíját, a Resztliért (Spill) pedig megkapta a legnagyobb presztízsű svéd irodalmi elismerést, az August Díjat.


Toine Heijmans

A tengeren Fordította Máthé Veronika 222 oldal, 2600 Ft

A férfi már három hónapja hajózik egyedül a tengeren. Hazafelé tart. Az út utolsó szakaszára hétéves kislányát is magával viszi vitorlásán az Északi-tengerre. Az utazás két napig tart majd a dániai kikötőtől a holland partokig. A kislány anyja aggódik, de a férfinek végül sikerül meggyőznie arról, hogy az út a legkevésbé sem veszélyes. Kint a nyílt tengeren, maga mögött hagyva az értelmetlennek érzett irodai munkát

és a mindennapos kudarcok világát, a férfi végre újra szabadnak érzi magát. Talán jobb apaként és jobb férjként tér majd haza. A hullámok lágyan ringatják a hajót, a kislány békésen alszik a kajütben. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van. Vagy mégsem? A remekül megírt történet mindvégig feszültségben tartja az olvasót, aki csak az utolsó lapokon érti meg, mi is történik valójában.


Toine Heijmans (1969) holland író, újságíróként dolgozik. A tengeren az első regénye, mely hatalmas sikert aratott a holland olvasók és kritikusok körében egyaránt, s azóta németül és franciául is megjelent.


Howard Jacobson

Zs

Fordította Papolczy Péter 345 oldal, 3600 Ft

Howard Jacobson új regénye – egy egyszerre gyengéd és rémisztő, páratlanul furcsa szerelmi történet – egy olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére egy óriási tragédia árnyéka vetül – egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy

szokás utalni, hogy AMI TÖRTÉNT, HA EGYÁLTALÁN MEGTÖRTÉNT.

Két ember egymásba szeret. Kevernnek fogalma sincs, hogy apja miért tette mindig két ujját az ajka elé minden zs betűvel kezdődő szónál. Akárcsak most, már akkoriban sem illett kérdéseket feltenni. Ailinn is úgy nőtt fel, hogy sejtelme sem volt, ki ő, és honnan származik. Az első randevún Kevern megcsókolja Ailinn szeme alatt a


zúzódásokat. Nem kérdezi a lánytól, hogy ki bántotta. Miközben szerelmük menedéket nyújt számukra az őket körülvevő különös világ elől, amelyben az erőszak és a kegyetlenség mindennapos jelenség, még azt sem tudják eldönteni, vajon maguktól szerettek-e egymásba, vagy valaki egymás karjába lökte őket. De ki tett volna ilyet, és miért? Howard Jacobson (1942) brit író. Magyarul is olvasható, A Finkler-kérdés című regényéért 2010-ben elnyerte a Man Booker Díjat. Ugyanezen díj egyik nagy esélyese volt a Zs is, a szerző legújabb, s a kritikusok egyöntetű véleménye szerint eddigi legkiválóbb műve. „Jacobson disztópiája méltó párja George Orwell 1984-ének és Aldous Huxley Szép új világának.” Sunday Times


Jonas Hassen Khemiri

Amikre nem emlékszem Fordította Papolczy Péter 252 oldal, 2950 Ft

Egy Samuel nevű fiatalember életét veszti egy autószerencsétlenségben. Baleset volt, vagy öngyilkosság? Egy író, akinek nem tudjuk meg a nevét, megpróbálja rekonstruálni Samuel utolsó napját, hogy választ kapjon a kérdésre. A fiú szerelmével, barátaival és rokonaival készített interjúiból persze nemcsak az utolsó nap története

rajzolódik ki, hanem egy ember ellentmondásos, nehezen megragadható alakja is: egy fiatalemberé, aki mindent megtett a barátnőjéért, Laidéért, s mindent megosztott a legjobb barátjával, Vandaddal – legalábbis amíg el nem veszítette mindkettejüket. Az Amikre nem emlékszem magával ragadó történet a szerelemről és az emlékezetről. Ugyanakkor egy író története is, aki, miközben a különböző nézőpontokat képviselő megszólalók elbeszéléseiből összerakja Samuel történetét, voltaképp önmagáról szeretne megérteni valamit. Végső soron mi marad meg tünékeny emlékeinkből? Men�nyi minden marad rejtve azok mögött a dolgok mögött, amikre nem emlékszünk? Khemiri új könyve, melyet 2015 legjobb svéd regényének ítéltek a kritikusok, bővel-


kedik a szerzőtől megszokott, a köznyelv sajátos használatára épülő stilisztikai bravúrokban és humorban, miközben eléri, hogy az olvasó új, olykor sokkoló fényben lássa önmagát és a hozzá legközelebb állókhoz fűződő viszonyát. A szerző korábbi kötete:

Montecore Egy párját ritkító tigris Fordította: Papolczy Péter 350 oldal, 2800 Ft

A tunéziai apa és svéd anya gyermekeként született Jonas Hassen Khemiri (1978) a mai svéd irodalom (még mindig) fiatal sztárja, aki mára már drámaíróként is világhírre tett szert. Második regénye, a magyarul is olvasható Montecore – Egy párját ritkító tigris tekintélyes irodalmi díjakat nyert, s számos nyelvre fordították le. Az Amikre nem emlékszem a legújabb regénye, amelyet 2015-ben a legmagasabb rangú svéd irodalmi díjjal, az év legjobbnak ítélt regényéért járó August-díjjal tüntettek ki. „Némelyik könyv annyira szép, hogy úgy érzed, meg kell őrizned egy biztos helyen, hogy bármikor elővehesd, amikor szükséged van rá. Némelyik könyv sokkal jobban beléd mar, mint más könyvek. Némelyik könyv arra kényszerít, hogy megállj egy kicsit, és csak utána olvass tovább. Némelyik könyvre jobban fogsz emlékezni, mint más könyvekre. Ez ilyen könyv.” Kulturbloggen


Claire Kilroy

Finomhangolás Fordította Mesterházi Mónika 260 oldal, 2800 Ft

Eva Tyne New Yorkban élő ír hegedűművésznő élete első szólókoncertjét követően rosszul lesz, és kórházba kerül. Még mindig az esemény hatása alatt állva egy bárban összeismerkedik egy férfival. Az élete ettől a ponttól egyre kaotikusabb és veszélyesebb fordulatokat vesz. Szakít barátjával, majd egy orosz emigráns megvételre ajánl neki egy bizonytalan eredetű csodálatos régi hegedűt, amely nélkül, úgy érzi,

képtelen lenne többé játszani. A hangszer a következő koncerten igazolja is a beléje vetett bizalmat – csakhogy az árát néhány nap múlva készpénzben ki kell fizetnie. Eva egy elkeseredett pszichológiai játszma kellős közepében találja magát: az érzelmei és az ösztönei irányítják, nem tudja már, kiben bízhat, és kiben nem, s lelkében egyre inkább összemosódik képzelet és valóság.


Az Eva összetéveszthetetlen, egyszerre szenvedélyes, szarkasztikus humorral átitatott és kétségeket ébresztő hangján megszólaló regény lendületes és kíméletlen írói precizitással megírt szöveg, mely minden oldalon tartogat meglepetést az olvasó számára.

Claire Kilroy (1973) Dublinban született, a Trinity College-ben tanult angol irodalmat, majd kreatív írást. Négy regény szerzője. Első kötete (All Summer) Írországban elnyerte a rangos Rooney Irodalmi Díjat. „Csodálatos regény – fordulatos, félelmetesen pontos, lírai és szenvedélyt ébresztő, nincs benne semmi hivalkodó.” Colum McCann


Andri Snær Magnason

Időláda

Fordította Patat Bence 279 oldal, 3490 Ft

Jó volna-e, ha képesek lennénk megállítani az időt? Mi történne, ha lenne egy csodálatos ládánk, amelybe nem hatol be az idő, és ahová elbújhatnánk a kellemetlen időjárás, az unalmas órák, személyes gondjaink és a világ bajai elől, hogy majd csak akkor jöjjünk elő, amikor újra minden jól megy a világban? E csábító ötlet megvalósulásának csaknem végzetes következményeit meséli el sok izgalommal és kimeríthetetlen fan-

táziával Andri Snær Magnason izlandi író fantasyjében. A kettős cselekményű regény kerettörténetének főhősei gyerekek, akik magukra maradnak egy elhagyott és pusztulásnak indult városban. Az események szálai egy ősi legendához vezetnek, mely egy mesés hatalmú királyról és egy szépséges hercegnőről szól. Sigrúnnak és barátainak kell megtalálniuk a kapcsolatot a jelenlegi események és az ősi történet között, hogy rájöjjenek, miként menthetik meg a világot.


A szerző előző regénye:

LoveStar Fordította Papolczy Péter 270 oldal, 3200 Ft

Sziporkázóan eredeti, abszurd szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. „A marketingben az érdekelt, hogy milyen lehetőséget rejt egy antiutópia felvázolásához – mert a világon minden utópiának megvan a disztópiája… A LoveStar alapötlete kicsit olyan, mint az 1984-é, ahol mindenkit figyel a Nagy Testvér – de ma már mindenki a saját Nagy Testvére lehet. Harminc éve még el sem tudtuk volna képzelni azt a szörnyű helyet, ahol mindenkit arra kényszerítenek, hogy a nyilvánosság elé tárja még azt is, hogy mit evett reggelire – most az emberek bármikor megteszik a Facebookon.” (Részlet a Magyar Narancs szerzővel készített interjújából)

Andri Snær Magnason (1973) izlandi írónak eddig kilenc kötete jelent meg: írt mesét, verset és a közeli jövőben játszódó szatírát. Ami az eltérő műfajú szövegeket összekapcsolja, az a szerző kimeríthetetlen fantáziája és humora. Az Időláda a szerző legutóbbi regénye, amely gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat és a legjobb észak-európai irodalmi műveknek odaítélt rangos elismerést, az Északi Tanács Irodalmi Díját.


Pierre Michon

Kisbetűs életek Fordította Szőcs Imre 202 oldal, 2990 Ft

Mások történetein keresztül eljutni saját magunkhoz talán nem is a leghosszabb út. A Kisbetűs életek szerzője mások kitalált élettörténeteit elmesélve sajátos önarcképet vázol fel. És bár a történetek kitaláltak, a hozzájuk tartozó személyek valósak: a szerző nagyszülei, rokonai, iskolatársai és mások, akikkel, sokszor véletlenszerűen, élete során találkozott. Michon a középkori

vallásos irodalomból ismert műfaj, a szentéletrajz mintájára mesél el életeket, költ legendákat jelentéktelennek tűnő, hétköznapi személyek köré, de általuk a saját történetét, íróvá válásának kálváriáját beszéli el. Aki egy életet mesél el, véli Michon, ugyanakkor egy halál krónikásává is válik. És a Kisbetűs életek aprócska hőseinek halálában az író a saját halállal való szem-


besülését, az efölött érzett megrendülését is megírja. Michon szövegének stílusa erősen költői, barokkosan indázó, ugyanakkor célratörően precíz. Éppen ez a rendkívül eredeti és erőteljes, irodalmi és kultúrtörténeti utalásokkal átszőtt prózanyelv az, amely Pierre Michont a kortárs francia próza egyik meghatározó egyéniségévé avatta.

Pierre Michon 1945-ben született Châtelus-le-Marchaix-ben. Az 1984-ben megjelent Kisbetűs életek volt az első regénye, mely komoly kritikai elismerésben részesült, s elnyerte a France Culture díjat. Michon ma már a kortárs francia irodalom egyik legismertebb alakjának számít, munkáit számos nyelvre lefordították.


Andrej Nikolaidis

Az eljövetel Fordította Rajsli Emese 126 oldal, 2600 Ft

Az eljövetel úgy kezdődik, akár egy klasszikus detektívregény – de csak hogy aztán szerzője mindent a feje tetejére fordítson. Egy kisvárosban járunk, valahol délen, az Adria partján. A regény főhőse, s egyúttal egyik narrátora egy magánnyomozó, akivel – mint azt olvasójának készséggel bevallja – gyakran megesik, hogy feláldozza az igazságot olyan sztorik kedvéért, amelyeket az ügyfelei valójában hallani akarnak. Most épp egy kegyet-

len többszörös gyilkosság szálait kellene felgöngyölítenie. Miközben a város utcáit járja a júniusi hőségben, váratlanul hullani kezd a hó, s nemsokára a világ más tájairól is sorra érkeznek a nyugtalanító jelek. Közben a távolból egy titokzatos fiatalember is részese lesz a nyomozásnak, akinek leveleiből kirajzolódik az európai történelem egy titokzatos vonulata, középpontjában a Messiás újbóli eljövetelével és egy rejtélyes kötettel, A visszatérés könyvével. A múlt és a jelen megoldatlan rejtélyei az egyik oldalon és a természeti csapások sorozata a másikon mintha ugyanabba az irányba mutatnának: közel az apokalipszis…


„Az eljövetel egy különösen robbanékony elegy, amely három szinten lép működésbe: egyfelől egy kőkemény nyomozás története, amelyet, másfelől, átszőnek a küszöbönálló természeti katasztrófa képei; végül pedig szemléletes leírás egy balkáni kisváros mindennapjairól… Ha volna igazság ezen a földön, akkor Nikolaidis könyve nagyobb bestseller lenne még James Patterson vagy John Grisham regényeinél is. Minthogy azonban nincs igazság a földön, legalább reméljük, hogy ez az őrületesen olvasmányos könyv valamiféle isteni szeszély folytán mégiscsak hatalmas siker lesz majd.” Slavoj Žižek

A szerző korábbi kötete:

Mimesis / Fiam Fordította Rajsli Emese 252 oldal, 2990 Ft

Andrej Nikolaidis (1974) Szarajevóban született montenegrói–görög családban. Ulcinjban, Montenegróban él. A régió egyik legbefolyásosabb értelmiségijének tartják, rendszeresen ír boszniai, montenegrói, szerb és szlovén folyóiratokba és az angol The Guardian napilapba. A Fiam című regényéért, amely nemrégiben jelent meg magyarul, 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.


Robert Nye

A néhai Mr. Shakespeare Fordította Bényei Tamás 538 oldal, 3990 Ft

Mire végzek majd, kegyelmeteknek is muszáj lesz elismerniük: nem hord a föld a hátán olyan embert – sem férfit, sem nőt –, aki az öreg Pickleherringnél többet tudna a néhai Mr. Shakespeare-ről. Egy londoni bordély manzárdszobájában egy öreg komédiás William Shakespeare első életrajzán dolgozik. Ki volna alkalmasabb erre a feladatra, mint ő, Robert

Reynolds, alias Pickleherring, aki zsenge ifjúságától kezdve olyan fontos női szerepek első megformálója volt a Mester társulatában, mint Kleopátra, Júlia, Rosalinda vagy Lady Macbeth? És aki igen közel állt Shakespeare-hez, barátja, sőt tán szerelme volt? Megtudhatjuk e könyvből, hogy milyen szerepet játszott Erzsébet királynő Shakespeare fogantatásában. Vagy hogy mivel foglalkozott Will, mielőtt drámaírásra adta volna a fejét. Avagy hogy kiről mintázta Falstaff alakját. És hogy ki(k) volt(ak) a


szonettek titokzatos Fekete Höl­gye(i). Meg hogy pontosan hogyan is halt meg Shakespeare, s melyek voltak az utolsó szavak, melyek elhagyták ajkát. Nem is beszélve egy teljes szonettről és elveszett drámarészletekről, melyek műveinek egyetlen kiadásában sem láttak még napvilágot. És sok-sok egyébről: mesékről, balladákról, dalokról, ízes káromkodásokról, mondókákról, szaftos pletykákról és bölcs elmélkedésekről. Pickleherring írása rendkívül tudós mű, ugyanakkor rendkívül pajzán is; egyszerre a nagy drámaíró életrajza és egy cseppet sem szégyellős bohém önéletrajza. A Robert Nye életművét megkoronázó regény végtelenül ös�-

szetett játék mindazzal, amit valaha írtak Shakespeare-ről, és mindazzal, amit Shakespeare valaha írt: komolytalan, szellemes, szókimondó és frivol, mélyen emberi és megindító szöveg, mely Bényei Tamás ihletett fordításában szólal meg magyarul.

„E könyv méltó párja Anthony Burgess Nem fénylik, mint a napjának. Színtiszta szórakozás.” Kirkus Review „Fantasztikus, megindító, bizarr… Nye biztos kézzel eleveníti meg Pickleherring korának látványait, hangjait és nyelvezetét.” Los Angeles Times

Robert Nye (1939) angol költő, író, drámaíró, kritikus. Írországban él. Tizenhat évesen, miután első verse megjelent a London Magazine című lapban, otthagyta az iskolát; azóta írásaiból él. Második regénye, a Falstaff (1976) igen kedvező kritikai fogadtatásban és számos elismerésben részesült (többek között elnyerte a Guardian Fiction Prize-t). Nye gyerekeknek szóló könyvek, a BBC számára írt rádiójátékok és színdarabok mellett összesen kilenc regényt jelentetett meg, közülük ez idáig egy, a Faust (1980) volt olvasható magyarul. Nye egyedülálló jelenség a kortárs irodalomban. Munkái ahhoz a Rabelais-tól és Sterne-től James Joyce-on át vezető irodalmi hagyományhoz csatlakoznak, melynek meghatározó jellemzője a rendkívüli filológiai és történelemi tudásanyagot megmozgató, ugyanakkor szellemes, kegyetlenül ironikus, szókimondó és olykor a pornográfiáig pajzán szöveg.


Tõnu Õnnepalu

Mandala Fordította Lengyel Tóth Krisztina 252 oldal, 2990 Ft

Az ember viharos változásokkal tarkított létét a macska mindig érdeklődéssel vegyes aggodalommal figyeli. Idő, történelem, bank, pénz, utazás, költözés, felújítás és más felettébb gyanús és érthetetlen dolgai teszik az embert oly esendővé. De szórakoztatóvá is. Akit lehet figyelni félig lehunyt szemhéj alól, hogy már megint mi-

ben sántikál, de vigyázni is kell rá, nehogy túlzásokba essék. Az ember néha eltűnik. Hogy önszántából megy, vagy viszik, tulajdonképpen ebből a szempontból lényegtelen. A macska marad. Vele nem számol a történelem. Mindig ott van valahol. Hogy ha az ember visszatér, akkor azonnal újra elfoglalhassa hivatalát. Mert az embernek szüksége van macskára, ehhez kétség sem férhet. Nem kell ahhoz bejárni a világot, hogy a maga teljességében megmutatkozzék. A macskák ezt nagyon jól tudják. Számuk-


ra minden pillanat maga a teljesség. Van, ahogy van – ősi bölcsesség. Az ember görcsösen igyekszik elérni ezt a meditatív állapotot. Belenéz egy macska szemébe, és meglátja benne önmagát, ahogy egy macska szemén keresztül szemléli önmagát. Ember legyen a talpán, aki ezt kibírja somolygás nélkül. Az pedig a legjobb út a teljesség felé. Egyedül lenni nem jelent szükségképpen magányt, szomorúságot és félelmet – jelenthet szemlélődést, békét, derűt és természetes csöndet is. A macskák komoly szakértői a csöndnek. És ha egy íróember történetesen épp macskákkal osztja meg az egyedüllétét, ez sül ki belőle. Egy regény. Társasági magányregény. Macskatársasági embermagányregény.

Tõnu Õnnepalu (1962) – más néven Emil Tode, avagy Anton Nigov – észt író, költő, műfordító. Ez idáig nyolc regényt, valamint esszé- és versesköteteket jelentetett meg. Magyarul eddig két (Emil Tode írói álnév alatt publikált) regénye, a Határország és a Hercegkisasszony volt olvasható. A Mandala megjelenésekor a bestsellerlisták élére került Észtországban.


Riikka Pulkkinen

Igaz

Fordította Panka Zsóka 316 oldal, 3400 Ft

Egy tökéletes felső középosztálybeli finn család. Elsa, a feleség, aktív éveiben elismert pszichológus volt; a férj, Martti, neves festőművész; lányuk, Eleonoora orvosként dolgozik. Elsa hamarosan meg fog halni. Férjének és lányának hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy elveszítik őt, miközben megpróbálják a lehető legszebbé tenni a hátralévő hónapokat.

Eleonoora lánya, Anna még keresi a helyét a világban. Szívesen figyel meg számára ismeretlen embereket, hogy megpróbálja kitalálni a sorsukat. Számára a valóság csupa megtörtént és lehetséges történet. Egy nap Elsa említést tesz neki Eeváról, a lányról, aki egykor Eleonoora bébiszittere volt, és akinek sorsáról Anna nagyszülei évtizedeken keresztül hall­ gattak. Eeva elfelejtett története, amelyet egy egyes szám első személyben beszélő fiatal nő mesél el, apránként bontakozik ki az


olvasó előtt. A regényen belüli regényben, melynek kulcsmozzanatai izgalmasan játszanak egybe Anna jelenbeli történetével, az 1960-as évek elevenednek meg. A szerző rendkívüli érzékenységgel beszél három női generáció érzelmi világáról és traumáiról, olyan elemi témákról, mint az anya–lánya kapcsolat, a szerelem és a csalódás vagy az elmúlás.

Riikka Pulkkinen (1980) finn írónő. Első regénye, A határ 2006-ban látott napvilágot, és nagy sikert aratott a kritikusok és az olvasók körében egyaránt. Az Igaz a második regénye, amely tizenöt országban jelent meg, köztük Németországban és az Egyesült Államokban is.


Kjersti Annesdatter Skomsvold

Gyorsuló lépteim távolba tűnnek Fordította Fejérvári Boldizsár 125 oldal, 2400 Ft

Mathea Martinsen a betűk, rímek és számok szerelmese, így tökéletes társra talál férjében, a statisztikai hivatal tisztviselőjében. Eleven pillanatképek során keresztül ismerjük meg kettejük életútját az immár öreg Mathea szemszögéből, aki egy kicsiny lakásban él Oslo külvárosában, és nem egykönnyen nyílik meg mások felé, de a legmindennapibb események is különleges kalanddá nemesednek az életében. Tudja,

hány kavics van az iskolaudvaron (ha a kisebbeket és a nagyobbakat is összeszámoljuk), hány lapot kell statisztikailag letépni a vécépapírtekercsről, és hányszor kell átkeverni a kártyapaklit, bár az már nehezebb kérdés, hogy kinek osszon azután. És nem mellékesen kiválasztott: belécsapott a villám – igaz, ez kétes dicsőség, hiszen a villám csapta meg őt, nem pedig megfordítva.


Mint minden ember, Mathea is az élet nagy kérdéseire keresi a választ: mi van a „ragadd meg a napot!” vezérelve és a rideg statisztikai igazság, a hírnév és elismerés, illetve az ismeretlenség és láthatatlanság közötti senkiföldjén. Aki pedig elég kitartóan keres, az előbb-utóbb talál, így végül az is kiderül, hogy Mathea életének értelmét egy időkapszula, egy fülvédőkből varrott kabát, egy alkalmi ismerősnek adományozott óra, netán valami más jelenti-e majd. „Az olvasó mindvégig jól szórakozik, és lépten-nyomon meghökken. A könyv egyszerre kegyetlen és vicces. Az év leghumorosabb kiadványa a gyászkönyv kategóriában.” Sindre Hovdenakk, Verdens Gang

Kjersti Annesdatter Skomsvold 1979-ben született, és első diplomáit matematikából és számítástechnikából szerezte. Harmincéves sem volt még, amikor a Gyorsuló lépteim távolba tűnnek berobbant a norvég irodalomba, elnyervén a legjobb első könyvnek járó Tarjei Vesaas-díjat. 2014-ben a regényből készült színdarabot is bemutatták. A szerző azóta két újabb regényt és egy verseskötetet jelentetett meg.


Vlagyimir Szorokin

Tellúria

Fordította Gábor Sámuel 345 oldal, 3500 Ft

Vlagyimir Szorokin új regénye a szerző univerzumából már jól ismert elemekből építkezik. Csak éppen ezek az elemek most nem egy szorokinosan vad és meghökkentő történet díszletei, hanem maguk válnak főszereplővé. Az elbeszélés perspektívája ezúttal kitágul, sok-sok független nézőpontból látunk rá egy idegen, de mégis ismerős, taszító, egyszersmind vonzóan izgalmas világra, melyet kicsik és nagyok,

partizánok és hercegek, zoomorfok és templomos lovagok, pónik és mamlovak, robotok és batyuzók, pravoszláv kommunisták és ácsok népesítenek be. Valamikor a 21. század közepén járunk. Európa ekkor már túl van egy muszlimokkal vívott háborún, egykori államai részben széttagolódtak, és az Orosz Föderáció is sok kis államalakulatra esett szét. Az Altaj-hegységben egy kicsiny köztársaság jött létre, amely a területén kitermelhető ritkaföldfém után a Tellúria nevet vette föl. A tellúr egy meghökkentő tudományos fel-


fedezésnek köszönhetően ekkoriban már igazi kincs, melyből az ősi zoroasztriánusok receptje szerint tudatmódosító szögeket állítanak elő; kereskedelme a világ legtöbb államában szigorúan tilos. Az új termék felülmúl minden korábbi narkotikumot: az ember legbensőbb vágyait kelti életre, s a transzcendencia élményét nyújtó utazásban részesíti használóját. A regény ötven fejezete elképesztő fantáziával eleveníti meg ezt az egyszerre retrográd és hipermodern világot, amelyben járva lépten-nyomon az oroszországi és

európai jelen politikai és kulturális eseményeire, tárgyaira ismerünk, amelyek sajátos fénytörésben, egy már-már feledésbe merült múlt szilánkjaiként jelennek meg. A jelenből elképzelt jövő és a jövőből láttatott jelen képei ismételten igazolják, hogy Szorokin nemcsak kiváló író és stiliszta, hanem valódi látnok, akinek a felszínen hihetetlen történetei ténylegesen a társadalmi-politikai folyamatok irányát fedik föl: a felbomlást és a széthullást, a hangsúlyok eltolódását vagy éppen megmaradását.


A szerző további kötetei:


Vlagyimir Szorokin (1955) a kortárs orosz irodalom meghatározó alakja. Egy Moszkva melletti kisvárosban született, végzettsége szerint mérnök. Eleinte könyveket tervezett és illusztrált, majd a nyolcvanas években íróként az orosz underground jellegzetes alakja lett. Írásai 1989-ig nem jelenhettek meg hazájában, első regényét, A sort (1983) egy párizsi emigráns kiadó publikálta. Kezdetben a szexualitást, a testiséget és az erőszakot a maga nyerseségében megjelenítő műveivel keltett feltűnést. Később stílusa sokat szelídült, regényeinek világa – a putyini Oroszország problémáitól is inspirálva – társadalomkritikai nézőponttal gazdagodott. Az általa elképzelt, a jelen tükreként és a múlt visszatéréseként egyaránt olvasható jövőbeli világo(ka)t iróniával, sok humorral, némi naturalizmussal, s mindig a csakis rá jellemző élőnyelv segítségével jeleníti meg. Szorokin eddigi tíz regénye mellett számos novellát, több drámát és filmforgatókönyvet írt. Regényeit, köztük A  jég-trilógiát (2002–2005) világszerte több mint húsz nyelvre fordították le.


A. F. Th. van der Heijden

Tonio

Fordította Fenyves Miklós 494 oldal, 2990 Ft

A. F. Th. van der Heijden holland író Tonio című regénye szinte napra pontosan egy évvel azután jelent meg, hogy az író huszonegy éves fia, Tonio 2010 pünkösdvasárnapján életét vesztette egy közlekedési balesetben. Van der Heijden saját poklán kíséri végig olvasóját, s megbízható elbeszélő lévén nem engedi el a kezét a könyv végéig. A könyv nem életrajz, nem is feljegyzések füzére vagy napló, hanem megkom-

ponált regény, de minden formai zártsága ellenére is kicsap belőle a gyötrő fájdalom. A szöveg nem terápiás céllal íródott; szerzője az írás médiuma révén próbálja életben tartani szeretett halottját. És csakugyan, ahogy mindinkább összefonódik a Tonio kórházba szállítását követő órák, napok és hetek „sűrű leírása”, a Tonióval töltött évek története és Tonio utolsó napjainak detektívregény-szerű rekonstrukciója, úgy elevenedik meg a fiú (és vele együtt az apa) alakja a könyv lapjain. A  szerző nem kíméli sem önmagát, sem olvasóját; mégis, meglehetősen paradox módon, a könyv letehetetlen – talán mert a nagy nyelvi erővel megírt (például a kisfiú Toniót felidéző) részletekben a szerző valami alapvetőt képes elmondani az


emberi létezés szépségéről és fájdalmáról. Mintha a művet létrehozó erőfeszítéssel is csak azt akarná tanúsítani, hogy nem apadt el a Tonióból áradó energia: ha a „Fekete Pünkösd” után is képes tovább írni, az arra bizonyság, hogy fia továbbra is teremtő részese munkáinak.

„A Tonio a legerőteljesebb és leghatalmasabb teljesítmények közé tartozik, amelyeket csak az emberi szellem önmaga ellentétével, a halállal és a semmivel szemben képes felmutatni.” Die Welt

A. F. Th. van der Heijden (1951) az egyik legjelentősebb kortárs holland szépíró. Az Eindhoven melletti Geldropban született, Nijmegenben tanult pszichológiát és filozófiát, majd, miután Amszterdamba költözött, az írással kezdett foglalkozni. Hollandiai hírnevét a De tandeloze tijd (A fogatlan idő) című regényfolyama alapozta meg, melynek 1983 és 1996 között publikált hét kötete a hetvenes–nyolcvanas évek Amszterdamját eleveníti meg. 2003-ban jelent meg a De Movo Tapes, a Homo duplex címet viselő új regényciklus első darabja, amelynek eddigi utolsó kötete 2007-ben látott napvilágot (Het schervengericht, Cserépszavazás). A  Tonióért szerzője 2012-ben elnyerte a rangos Libris Irodalmi Díjat.


A Gondolat Kiadó szépirodalmi válogatott címlistája (2008–2017) Grunberg, Arnon: Mibácsikánk Õnnepalu, Tõnu: Mandala Aleksejev, Tiit: A zarándokút Grunberg, Arnon: Tirza Peeters, Koen: Nagy Európai Regény Aleksejev, Tiit: Az erős város Gondolat Kiadó • H-1088 Budapest • Szentkirályi u. 16. • Tel.: +36 1 486 1527 Heijmans, Toine: A tengeren Pulkkinen, Riikka: Igaz Bergsson, Gudbergur: Hiány Jacobson, Howard: Zs Rosenboom, Thomas: Közmunkák I–II. Bernlef: Agyrémek Skomsvold, Kjersti Annesdatter: Gyorsuló Birch, Carol: Jamrach vadállatai Kettu, Katja: A bába lépteim távolba tűnnek Bodnárová, Jana: Insomnia Kettu, Katja: Éjlepke Szolomu, Emiliosz: Egy hűtlenség naplója Bordewijk: Karakter Khemiri, Jonas Hassen: Amikre nem emlékszem Szorokin, Vlagyimir: A jég Cantieni, Monica: Zöldfülű Khemiri, Jonas Hassen: Montecore Szorokin, Vlagyimir: Bro útja Christensen, Lars Saabye: A féltestvér Kilroy, Claire: Finomhangolás Szorokin, Vlagyimir: 23000 Cipkin, Leonyid: Nyár Badenben Klein, Georg: Gyermekkorunk regénye Szorokin, Vlagyimir: Az opricsnyik egy napja Combüchen, Sigrid: Resztli Leiber, Svenja: Sipino A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. Szorokin, Vlagyimir: Cukor-Kreml de Winter, Leon: SuperTex Magnason, Andri Snaer: LoveStar www.gondolatkiado.hu Szorokin, Vlagyimir: Hóvihar Elsschott, Willem: Lidércfény / Sajt Magnason, Andri Snaer: Időláda facebook.com/gondolat Szorokin, Vlagyimir: Tellúria Enright, Anne: A gyászoló gyülekezet Meimaridi, Mara: A szmirnai boszorkányok Tiller, Carl Frode: Bekerítés Enright, Anne: Hordozható szűzmária Michon, Pierre: Kisbetűs életek Tiller, Carl Frode: Bekerítés 2 Enter, Stephan: Együttérzés A katalógust összeállította: Mitana, Dušan: Jelenés Böröczki Tamás • Felelős kiadó: Bácskai István Tiller, Carl Frode: Bekerítés 3 Enter, Stephan: Perem Nikolaidis, Andrej: Fiam tervezte: Környei Kiadványszerkesztő: Lipót Éva • A Mimesis sorozat /borítóit Anikó van der Heijden, A. F. Th.: Tonio Foulds, Adam: Eleven útvesztő Nikolaidis, Andrej: Az eljövetel Verhaeghen, Paul: Omega Minor Grunberg, Arnon: A betegség nélküli ember Nye, Robert: A néhai Mr. Shakespeare

30%


A GONDOLAT SZÉPIRODALMI KÖTETEINEK TÁMOGATÓI A Gondolat külföldi szépirodalmi köteteinek kiemelt támogatója az Európai Unió Kreatív Európa programja

Icelandic

literature center miðstöð íslenskra bókmennta


Szépirodalmi katalógus 2017 – Gondolat Kiadó  

A Gondolat Kiadó kortárs európai szépirodalmi kiadványainak 2017-es katalógusa.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you