Page 1

GONDOLAT KIADÓ 89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

2018. JÚNIUS 7–11.

99-es PAVILON

www.gondolatkiado.hu


Gondolat Kiadó • H-1088 Budapest • Szentkirályi u. 16. • Tel.: +36 1 486 1527

30%

A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. www.gondolatkiado.hu www.facebook.com/gondolat

Felelős kiadó: Bácskai István • A katalógust összeállította: Pál Vanda • Kiadványszerkesztő: Lipót Éva


DEDIKÁLÁSOK június 8., péntek 16:00–17:00 MAGYARORSZÁG FELFEDEZÉSE KÖNYVEK Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia – Kárpát-medencei körkép. Tanulmánykötet Pasqualetti Ilona: Balogvilág. Riportregény 17:30–18:30 György Sándor – Hajnáczky Tamás – Kanyó Ferenc (szerk.): Történelmi útvesztők. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II. június 9., szombat 11:00–12:00 Szilágyi-Gál Mihály: A félreértés esélyei. Filozófiai, politikaelméleti és retorikai írások 12:00–13:00 Hoppál Mihály: Kis magyar rádió néprajz 13:30–14:30 Frank Tibor: Angol-amerikai történelmi tanulmányok I–II. 15:00–16:00 Bendl Vera: A másik férfi 16:00–17:00 Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe. Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben 17:30–18:30 Tóth László: Wittgenstein szóvivője – avagy Mondatok a ’mondatlan’ és ’mondhatatlan’ regényéhez. Versek június 10., vasárnap 12:00–13:00 Borbély T. András: Mert mi nem tudunk írni és olvasni. Napló – jegyzet 14:00–15:00 Ferencz Győző: Ma reggel eltűnt a világ. Válogatott és új versek 15:00–16:00 Kozári Monika: Andrássy Gyula 17:00–18:00 Tornai József: Sár lesz a gyémánt Tornai Szabolcs: „Hol a bóbitád?” A transzcendencia képzetei a modern magyar költészetben


VÖRÖSMARTY SZOBOR MELLETTI SZÍNPAD • június 9., szombat 11:30–12:00 Hány lelke van az embernek? Ortutay Gyula inspirálta népszerű előadások a néprajz legérdekesebb témáiról. A szerzővel Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója beszélget.

Hoppál Mihály: Kis magyar rádió néprajz A beszélgetés után a szerző a Gondolat Kiadó 99-es pavilonjánál dedikál.

OROSZLÁNOS KÚT MELLETTI SZÍNPAD • június 8., péntek 17:00–17:30 Végtelen történelem A Napi Történelmi Forrás fiatal történészeivel – György Sándorral, Hajnáczky Tamással és Kanyó Ferenccel – Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója beszélget.

György Sándor – Hajnáczky Tamás – Kanyó Ferenc (szerk.): Történelmi útvesztők. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II. A beszélgetés után a szerkesztők a Gondolat Kiadó 99-es pavilonjánál dedikálnak.


SZÍNPADI PROGRAMOK


OROSZLÁNOS KÚT MELLETTI SZÍNPAD • június 9., szombat 13:00–13:30 Itt van Amerika Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet és Frank Tibor beszélgetése.

Frank Tibor: Angol–amerikai történelmi tanulmányok I–II. A beszélgetés után a szerző a Gondolat Kiadó 99-es pavilonjánál dedikál.

• június 9., szombat 17:00–17:30 Új verseskötet – új s rég(ebb)i szövegekkel (is) Két József Attila-díjas költő: Zalán Tibor és Tóth László beszélgetése.

Tóth László: Wittgenstein szóvivője – avagy Mondatok a ’mondatlan’ és ’mondhatatlan’ regényéhez. Versek A beszélgetés után a szerző a Gondolat Kiadó 99-es pavilonjánál dedikál.

• június 10., vasárnap 13:30–14:00 Mintha átsejlene valami Ferencz Győző: Ma reggel eltűnt a világ. A szerzővel a Széchenyi-díjas Margócsy István irodalomtörténész, kritikus beszélget.

Ferencz Győző: Ma reggel eltűnt a világ. Válogatott és új versek A beszélgetés után a szerző a Gondolat Kiadó 99-es pavilonjánál dedikál.


Acél Zsolt

A látható könyvtár A palatiumi Apollo-könyvtár és a római irodalmi élet 222 oldal, 3400 Ft

Az elmúlt másfél évtizedben a könyvtárkultúra erősen átalakult: a hagyományozott mintáktól lényegesen eltérő épületeket emelnek vagy teljesen átépítik a meglévő belső tereket, a könyvtárak új szolgáltatásokat és programokat szerveznek. Néhány nyugati országban – különösen a 2008-as gazdasági válság után – jelentősen megnőtt a nyilvános könyvtárak iránti igény, minthogy gyakran ez az egyetlen olyan hely, ahol ingyen és szabadon lehet hozzáférni internetes szolgáltatáshoz, alapvető munkahelyi és társadalmi integrációt segítő képzésekhez. A „digitális migráció”, illetve az olvasási szokások átalakulása okozta kihívásokkal együtt e folyamatok a könyvtár fogalmának újraértékelését hozták magukkal. A könyvtár témája előtérbe került, „láthatóvá vált” az urbanisztikai, társadalmi, kulturális szakmai párbeszédben. A kortárs szellemi környezetben különösen fontossá vált az ókori könyvtárak történetének új szemléletű kutatása, az alábbi kérdésekkel a középpontban: Milyen összefüggésbe ágyazódik a könyvtár épülete, intézménye? Hogyan viszonyul a nyilvánosság egyéb tereihez, a városhoz, a tudás és rögzítés különféle formáihoz? Miért megyünk egyáltalán könyvtárba? Mit tár föl, mit rejt el a könyvtár? Milyen mitikus, történelmi minták éltetik? Hogyan vetődik Alexandria vagy Róma árnyéka a mai könyvtáralapításokra?


KÖNYVHETI KÖNYVEINK

A klasszika-filológus, magyar–latin szakos középiskolai tanár és piarista szerzetes szerző kötete a történelem első „látható” könyvtárát mutatja be: a palatiumi Apollo-templom gyűjteményét. Az alexandriai intézményt övező mítosz fölvázolása után a kötet Cicero, Propertius, Horatius, Ovidius, Gellius és Galénos szövegeit elemezve igyekszik bemutatni a palatiumi könyvtár irodalmi, társadalmi, építészeti terét – a kortárs problémaérzékenységből kiindulva, illetve a klasszika-filológia és régészet legújabb eredményeit, fölfedezéseit is megszólaltatva.

Az Electa sorozat korábbi kötetei:

‚‚ Grüll Tibor: A Római Birodalom gazdasága ‚‚ Steiger Kornél (ford.): Epiktétosz összes művei


Bendl Vera

A másik férfi 242 oldal, 3200 Ft

Hogy hol húzódik a határ hűség és hűtlenség között, nem mindig egyértelmű. Hogy a szex milyen fájdalomra lehet gyógyír, és mennyi sebet szakít fel, néha csak utólag derül ki. Bendl Vera novelláinak szereplői egy-egy pillanatra kinéznek a szorongó keresésből, és ha nem is a maga teljességében, de megtapasztalják a boldogságot vagy a szabadságot – hogy aztán, sokszor önnön hibájukból, visszazuhanjanak a mindennapos kilátástalanságba. A szerző zavarba ejtő élességgel ábrázolja mindennapi viszonyainkat, erotikus kapcsolódásainkat és azok abszurd, hétköznapi részleteit. Ha valamiért nehéz olvasni ezeket a szövegeket, akkor csak azért, mert a szereplők vívódásaiban néha túlságosan is magunkra ismerünk.


„A Rákóczi út szürkén, forrón porzott, a Puskin mozi csak a régi emlékeket idézte, az Astoria meg a büdös aluljárót, és Lizának úgy tűnt, sosem látta ennél tisztábban, hogy nincs remény. Nemcsak a fantáziája egy klisésorozat, hanem ő maga egy megtestesült, dögunalmas, kibaszott nagy közhely. Egy beteljesült negatív jóslat. A nő, aki nem bírja, ha nem szívatják. Édes istenem, kimondani is unalmas.”

• A SZERZŐ DEDIKÁL június 9., szombat 15:00–16:00 (99-es pavilon)


Boka László – Rózsafalvi Zsuzsanna (szerk.)

„Volt a hazának egy-két énekem”

Arany 200 194 oldal, 3500 Ft

Az Arany János emlékév OSZK-beli záróeseménye a november végén megrendezett intézményi konferencia, a Tudományos Ülésszak volt, melynek idei tematikája a bicentenáriumhoz igazodott. Meghívott neves irodalomtörténész vendégeink mellett könyvtárunk kutatói, munkatársai mutathatták be az évfordulóhoz kapcsolódó kutatási eredményeiket. E témák – miként a tanulmánykötetünkben olvasható írások is bizonyítják – számos tudományterületet érintettek, így Arany életművéről és életeseményeiről, a kortársakhoz fűződő kapcsolatáról, zenei és képzőművészeti recepciójáról is hallhattunk interdiszciplináris előadásokat. Kötetünk, a 2010-ben indult Bibliotheca Scientiae et Artis sorozat jubileumi, 10. tagjaként, a konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá alakított változatát adja közzé.


A Bibliotheca Scientiae et Artis sorozat előző kötete:

‚‚ Fordítás, tolmácsolás, értelmezés (szerk.: Mikusi Balázs, Rózsafalvi Zsuzsanna, Sirató Ildikó)


Fedinec Csilla – Szarka László – Vizi Balázs (szerk.)

Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989–2014 480 oldal, 4500 Ft

Mire valók a pártok? És különösképpen mire valók azok a pártok, amelyek a nyelvi-kulturális kisebbségek képviseletére szerveződnek? A világban abban sincs egység, hogyan lehet őket megnevezni: Közép-Európában többnyire a „kisebbségi párt”, Nyugat-Európában és részben Kelet-Európában az „etnoregionális párt”, Latin-Amerikában a „bennszülött nép(ek) pártja” használatos. Mindezek a tartalmak belesűríthetők az „etnikai párt” fogalmába, amely nem szűkíthető le a kisebbségi pártok jelenségkörére, bizonyos körülmények között a domináns közösségek politikai tömörülései is ebbe a kategóriába sorolhatók. A kötetben helyet kapott tanulmányok az etnicitás pártszempontú politikai aktivizálódásának nemzetközi kontextusát, elméleti kereteit, valamint romániai, szlovákiai, szerbiai, bulgáriai és ukrajnai gyakorlatát vizsgálják. A kötet szerzői: Bakk Miklós • Barna Gergő • Egeresi Zoltán • Fedinec Csilla • Halász Iván • Kiss Tamás • Losoncz Alpár • Öllös László • Salat Levente • Szarka László • Székely István Gergő • Toró Tibor • Tóth Norbert • Vizi Balázs


„Noha az etnicitás politikai aktivizálódását sokan nemkívánatos, természetellenes jelenségnek állítják be, ahhoz, hogy az etnicitásnak mint strukturális adottságnak esélye legyen a fennmaradáshoz, elengedhetetlen annak politikai aktivizálódása: végső soron maguk a nemzetállamok is az etnicitás aktivizálódásának a legmagasabb formáját képviselik.”


Ferencz Győző

Ma reggel eltűnt a világ 268 oldal, 3000 Ft

Ferencz Győző (1954) József Attila- és számos más irodalmi díjjal, továbbá Pro Urbe Budapest díjjal és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett költő. Eddig hat verseskötete jelent meg: Ha nem lenne semmi nyom (1981), Omlásveszély (1989), Két ív (Versek és fordítások)  (1993),  Magamtól egyre messzebb (Versek 1973–1997) (1997),Alacsony ég alatt. (Régi és új versek) (2000), Szakadás (2010). Új könyvében korábbi köteteinek anyagát rendezi egybe, egészíti ki és szerkeszti egésszé az elmúlt években írt, jelentősebb mennyiségű verseivel. A  könyv nem tartalmazza a költő összes versét, de igen bő válogatást nyújt mára már hozzáférhetetlen köteteiből.

NYELVEMLÉK A hangom annyiféle lett, Kapkodom fejem, fi gyelek, Hogy honnan és ki szól; Ha vagyok még, melyik vagyok? Hátha kiszuröm valahogy A foszlányaiból. De torz visszhangom csak saját Visszhangját torzítja tovább S ahogy visszaveri, Nem rendezodnek össze egy Mondattá a rég feledett, Holt nyelv emlékei.


• SZÍNPADI PROGRAM

Oroszlános kút melletti színpad

június 10., vasárnap 13:30–14:00

A szerzővel a Széchenyi-díjas Margócsy István irodalomtörténész, kritikus beszélget.

• A SZERZŐ DEDIKÁL június 10., vasárnap 14:00–15:00 (99-es pavilon)


Frank Tibor

ANGOL-AMERIKAI TÖRTÉNELMI TANULMÁNYOK I–II.

Britannia vonzásában 306 oldal, 4000 Ft

Az angolszász országokban folytatott magyar propaganda legfontosabb alakja 1851 után Kossuth Lajos lett. Angliába érkezése után, majd valamivel később az Egyesült Államokban a kor egyik legbefolyásosabb szónokává vált. Magyarországot a modern Európa politikai térképére Kossuth Lajos tette fel. A két világháború között gróf Bethlen István állt a nem hivatalos angolbarát külpolitikai vonal élén. Az ő tevékenysége és tekintélye tartotta életben azt az anglofil irányt, amely az egyoldalú német orientációt volt hivatva ellensúlyozni egy mind valószínűbbnek látszó német vereség utáni időkre gondolva. „Angliának” újra sok barátja van Magyarországon, s főként azok, akik ebben az országban ma is a demokratikus intézmények, a parlamentáris rend, a felelős kormányzás, a jobbára befogadó migrációs kultúra, a társadalmi békére való hajlandóság és a nyilvános vita egyik mintaképét látják. A Nagy-Britannia-kép, akárcsak Amerika-képünk, önreflexív, igen gyakran az önbírálat és a szellemi és anyagi hiányérzetek kifejezése. A brit világ és nyelve máig ablak a világra, üzenetet közvetít a szabadság és az emberek közötti megértés, szolidaritás és az értelmes konfliktuskezelés birodalmából.


Amerika világai 600 oldal, 6000 Ft

Az egykor fehér, angolszász, protestáns (WASP) európai bevándorlók által felépített amerikai nemzet a minden irányból érkező hatalmas, mind inkább színesedő bevándorló tömegek hatására a 19. század közepe-vége óta folyamatos demográfiai változásokon megy át. Kipusztították az indián őslakosságot, ugyanakkor jelentősen megnövekedett a valaha behurcolt fekete bőrűek számaránya. A nem WASP tömegek sokféle értékrendet, vallást, etnikai kötődést hoztak magukkal, és ez alapjaiban változtatta meg az ország eredeti társadalmi és – ha volt – gondolkodási homogeneitását. Amerika ma már nagyon nem csak egykor volt angol gyarmatok örököse, hanem multikulturális, kisebbségeiben is öntudatra ébredő, egyre inkább többnyelvű és sokkultúrájú ország, amelynek értékvilága immár kevésbé az összekapcsolódás, mint inkább a széttartás irányába mutat. A bevándorlás fő


iránya Latin Amerikából mutat Észak felé, de nagy tömegek érkeznek Délkelet-Ázsiából is. Az Egyesült Államok történelmével, kultúrájával kapcsolatos, több évtizedes kutatásaim alapján egységes keretben teszem áttekinthetővé amerikanisztikai tanulmányaimat, döntően saját levéltári munkám és saját tapasztalataim alapján kibontakozó Amerika-képemet. A válogatás kijelöli azokat a hangsúlyokat, melyeket az Egyesült Államok társadalom- és politikatörténetének legutóbbi másfélszáz évében kiemelkedően fontosnak tartok, ezek közül is a bevándorlás, a bevándorláskorlátozás, az amerikai „fajok” kérdéseit, és kiemelten tárgyalom a magyar–amerikai kapcsolatok történetét, az Egyesült Államok szerepét a második világháborúban, az „amerikai évszázad” jóslatát és az amerikai angol nyelv szerepét a nagyvilágban. Számos, eredetileg történeti kérdésnek tűnő témáról fokról fokra világossá vált, hogy máig – vagy ma újra – nagyon fontos problémái az Egyesült Államoknak. Így olvasva, a kötetnek van bizonyos, már-már napi aktualitása is. Frank Tibor kiadónknál megjelent korábbi kötete:

‚‚ Kettős kivándorlás Budapest – Berlin – New York (1919–1945)


• SZÍNPADI PROGRAM

Oroszlános kút melletti színpad

június 9., szombat 13:00–13:30

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet és Frank Tibor beszélgetése.

• A SZERZŐ DEDIKÁL június 9., szombat 13:30–14:30 (99-es pavilon)


György Sándor – Hajnáczky Tamás – Kanyó Ferenc (szerk.)

Történelmi útvesztők Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II. 376 oldal, 3500 Ft

Hogy alakította Kleopátra mosolya egy egész ország sorsát? Milyen helyzetben érhet többet két gramm dohány két kiló aranynál? Mi sült ki a cigányság és a Kádár-korszak maszekvilágának találkozásából? Hogy élt a személyzet a keszthelyi kastélyban, amelyet napjainkban turisták ezrei látogatnak? Mivel járult hozzá Csehszlovákia Izrael fennmaradásához? Hogyan lett Árpád fejedelem sírjából a magyar középkori régészet Szent Grálja? Kik voltak valójában a rettegett alföldi betyárok? És azt tudta, hogy igazából Kádár János „tervezte” Paks 2-t? A Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely immáron második kötetét ajánlja a történelem kis és nagy kérdései, rejtelmei iránt érdeklődőknek. Kötetünkbe fiatal történészek, levéltárosok, könyvtárosok és szociológusok szakmailag igényes, kön�nyedebb stílusú, ismeretterjesztő írásait válogattuk össze, akik arra törekedtek, hogy híres, vagy hírhedt történelmi személyiségek, üldözött, vagy éppen jobb sorsra ítélt népek, nemzetek viszontagságos múltjába, a történelem útvesztőibe kalauzolják el az Olvasót. További részletek, érdekességek: www.ntf.hu


A Napi Történelmi Forrás kiadónknál megjelent korábbi kötete:

‚‚ Nem mindennapi történelem

• SZÍNPADI PROGRAM

Oroszlános kút melletti színpad

június 8., péntek 17:00–17:30

A Napi Történelmi Forrás fiatal történészeivel Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója beszélget.

• A SZERZŐK, SZERKESZTŐK DEDIKÁLNAK június 8., péntek 17:30–18:30 (99-es pavilon)


Hoppál Mihály

Kis magyar rádió néprajz 198 oldal, 3000 Ft

Ortutay Gyula a Kis Magyar Néprajz  sikerére építve fiatal kutatókat rendszeres néprajzi ismeretterjesztő előadás-sorozathoz segítette a rádióban. Havonta két-három előadást kellett összeállítaniuk, és kön�nyen érthető módon megfogalmazniuk egy-egy téma összefoglalását. A Néprajzi Kutatóintézet költözésekor évtizedek óta nem látott, lappangó jegyzetek, kéziratok, előadások kerültek elő, köztük a Kis Magyar Néprajz rádióban elhangzott előadásainak legépelt változata. Ezek legnagyobb része, csak akkor hangzott el. Így évtizedek múltán is e sorok írója úgy gondolja, hogy ezek a kis írások nem vesztettek értékükből, és a mai olvasó számára is érdekesek maradtak. Az előadás-sorozatban a név szerint megemlített falvakban a helybeliek büszkék lettek saját hagyományaikra, beleértve még a babonákat is. A _régi falusi kultúra emlékeinek rendszeres, azt is mondhatnánk, rendszerszerű bemutatása nagymértékben hozzájárult a néprajznak mint tudományos kutatási területnek az elismertetéséhez. Néhány kötetben szereplő téma:  Fűben-fában orvosság, Paraszti gyógyítók, A kopjafák eredetéről, Régi magyar virágszimbolika, A magyar fejfák keleti rokonai, Szerelmi varázslatok és jóslatok, A hiedelmek szerepe a kultúrában, A népi humor természetéről, A népi természetismeretről, A kígyókőről, Finnugor mondák a világ teremtéséről, A pogány magyar táltos és keleti rokonai, Hány lelke van az embernek?, A vőfély, A fejfafaragó, A szíjgyártó, Faragó pásztorok és a pásztorművészet, A gyümölcs- és szőlőtermelés hiedelmei, A búcsújárásról, A kalendáriumokról, Az ál-


moskönyvekről, A gyermekijesztőkről, A paraszti élet rendjéről… A kötetet Cservenka Ferenc egy eltűnt világról hírt adó néprajzi fotói illusztrálják. A szerző korábbi kötete:

‚‚ Jelek és sámánok a sziklarajzokon

• SZÍNPADI PROGRAM

Vörösmarty szobor melletti színpad

június 9., szombat 11:30–12:00

A szerzővel Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója beszélget.

• A SZERZŐ DEDIKÁL június 9., szombat 12:00–13:00 (99-es pavilon)


Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.)

Szociográfia – Kárpát-medencei körkép Tanulmánykötet 174 oldal, 3000 Ft

Kötetünkben a magyar szociográfia szerteágazó hagyományának egy-egy szeletét feldolgozó tanulmányok olvashatók. A szerzők többféle tudományterületről érkeztek, szociológusok, irodalomtörténészek, közírók. Ebből következően az írások hangneme, forrásanyaga, látásmódja igen eltérő. Közös azonban a törekvés, hogy ennek a nagy múltú és egy-egy korszakban különösen fontos társadalomismereti műfajnak feltárják céljait, kapcsolatrendszereit, hatásmechanizmusait. Az írások többsége a két világháború közötti időkre koncentrál, a másik része a 20. század második felének folyamataiból válogat. A kötetben olvashatunk többek között a felvidéki Sarló mozgalomról, az erdélyi fiatalok falumunkájáról, a Gusti-féle monografikus községkutatásokról és azok erdélyi hatásáról, a délvidéki Új Symposion nemzedékének „elmaradt” szociográfiáiról. De egy-egy problematika erejéig felbukkannak a kilencvenes évek, sőt napjaink kérdései is. A kötet szerzői: Cseke Péter • Hires-László Kornélia • Kollár Árpád • Kövesdi Károly • Letenyei László • Őrszigethy Erzsébet • Rostás Zoltán • Tamáska Máté • Végh László • Vékás János • Veres Valér


A sorozat kiadónknál megjelent korábbi kötetei:

‚‚ Hajnáczky Tamás – Szále László (szerk.): „Ne félj, a tél meg fog gyötörni”. Válogatott írások szegénységről, cigányságról, kirekesztettségről ‚‚ Pasqualetti Ilona: Balogvilág. Riportregény

• A SZERZŐK, SZERKESZTŐK DEDIKÁLNAK: június 8., péntek 16:00–17:00 (99-es pavilon)


Lichter Péter

Utazás a lehetetlenbe Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben 224 oldal, 3400 Ft

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva. A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas– hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet. Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikál-


ja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. A sorozat korábbi kötetei:

‚‚ Zalán Vince: Film van, babám! A cseh újhullámról ‚‚ Pócsik Andrea: Átkelések. A romaképkészítés (an)archeológiája

• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 9., szombat 16:00–17:00 (99-es pavilon)


Tornai József

Sár lesz a gyémánt 82 oldal, 2500 Ft

Tornai József 1927. október 9-én született a Pest megyei Dunaharasztin. Iskoláit helyben és Budapesten végezte. 1961-ig gyárban dolgozott. 1976-ig szabadúszó. 1987-ig a Kortárs versrovatának vezetője. 1992– 1995 között az Írószövetség elnöke. 1975-ben József Attila-, 1998-ban Arany János-, 2001-ben Babérkoszorú-, 2012-ben Prima-, 2013ban Kossuth-díjat kapott, 2014-től a Nemzet Mű­ vésze.

MEDDIG ÁRULTOK EL? Mint száradó asszony, kinek bezárult a méhe, egyetlen verssort sem hozok már világra. Hét és fél évtized, míg egyik látomást álmodtam másikra, megfosztott a láztól, képpé gyúrt szavaktól, s egyik éj múlik el hónapokat váltva, hogy csak a némaság legyen aszott gyümölcse. Ó meddig, énekek, sámánigék, múzsák, meddig árultok el a fagy angyalának?


A szerző korábbi kötetei

‚‚ Csillaganyám, csillagapám. Összegyűjtött versek I–IV. kötet (2004–2011) ‚‚ A semmi ellen (2012) ‚‚ Éjfél (2013) ‚‚ Hirdetve törvényt (2014) ‚‚ Vízesések robaja (2015) ‚‚ Világtojásban (2016) ‚‚ Ó, kettős ember (2017)

• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 10., vasárnap 17:00–18:00 (99-es pavilon)


Tornai Szabolcs

„Hol a bóbitád?” A transzcendencia képzetei a modern magyar költészetben 136 oldal, 2500 Ft

A szellemi-spirituális hanyatlás négy archaikus fázisához hasonlóan a transzcendálásra való képesség is négy szakaszon át fejlődött vissza. Az első szakaszban az ember akar is és tud is transzcendálni. A második szakaszban az ember akar ugyan transzcendálni, de nem tud. Ez Nietzsche esete. (…) A harmadik szakaszban az ember homályosan akar valamit, de nem tudja, hogy mit. Erről szólnak Samuel Beckett drámái, különösen a Godot-ra várva. (…) A negyedik szakaszban az ember már semmit sem akar, a transzcendencia kitörlődött a tudatából. Ez az avidja, a tudati vakság állapota. Ez azzal a helyzettel egészül ki, hogy ha az ember esetleg mégis tudomást szerez a transzcendenciáról, kategorikusan tagadja, mivel a legnagyobb képtelenségnek tartja (materializmus, posztmodern). A három európai alapmítosz (bűnbeesés, Bábel tornya, Ikarosz) az első és a második szakasz közti átmenetbe tartozik, mivel a mítoszok hősei tudnak ugyan transzcendálni, de elbuknak, vagyis a második szakaszba kerülnek. Voltaképpen ez a kiűzetés. A nagy költők is az első és a második szakasz között lebegnek és vonaglanak a transzcendencia utolsó hírhozóiként.


A szerző kiadónknál megjelent korábbi kötetei

‚‚ A meglepetés lépcsőfokai ‚‚ A világ mint téveszme ‚‚ Ádám titkos könyve

• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 10., vasárnap 17:00–18:00 (99-es pavilon)


Tóth Gergely

Japán–magyar kapcsolattörténet 1869–1913 352 oldal, 3500 Ft

A japán–magyar kapcsolatok misztikusságát feloldandó, egyben Japánnal kapcsolatos, jól beágyazott sztereotípiáinkat némileg helyreteendő, a magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli „japánimádat eszmemenetének bűvkörébe”, melyből mára a szusi–gésa–ikebana, vagy éppen a manga–anime–J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak. A könyv kísérlet a bilaterális kapcsolatok alapkutatásának új megközelítésű feldolgozására: tárgyilagos alapossággal, multidiszciplináris módon, hat törzstematika mentén, széles körű (japán, magyar, angol, német nyelvű) forrásfelhasználással. Magyarországon ez a monográfia mutatja be legrészletesebben a közvetlen érintkezések alakulását a tárgyalt korban. A téma monografikus feldolgozása mellett az utolsó fejezet áttekinti, milyen diskurzus folyhatott Magyarországon a hazai közélet agorái, azaz a korabeli magyar kávéházak asztalainál az 1890-es évektől egyre többször felbukkanó misztikus ismeretlenről, a kezdetben „bájos tündérország” jelzővel illetett Japánról, a kor kávéházi kvaterkáinak egyik legnépszerűbb témájáról. Jelen könyv a korai magyar és japán naplók és cikkek anekdotáinak füzérével, a mindennapok történetein keresztül szemlélteti azt is, hogy vajon miről adomázhattak a művészek, írók, Japánban járt magyar utazók és úgy általában a kor ká-


véházi embere, ha Japánra terelődött a szó? Hogyan ismerték meg a japánokat a magyarok, és vajon hogyan láttak minket a Budapestre érkező japán utazók a 19. század végétől a 20. század elejéig? A felfedezőkalandhoz a szerző jó utat kíván.


Tóth László

Wittgenstein szóvivője – avagy Mondatok a ’mondatlan’ és ’mondhatatlan’ regényéhez. Versek 188 oldal, 3000 forint

„Tóth László költészetének egész volumene kétségtelenül a »kései« modern magyar költészet megkapó, magas erősségei közé tartozik. Csupa drámai nyugtalanság feszül mindvégig benne – egy kételyekkel telített, alapvetően tragiko-groteszk színezetű, őszinte lélek életérzését, -szemléletét szólaltatva meg változatos hangon és »maszkokkal«.”(Fogarassy Miklós) Költészetében „Történelmi reflexió és létfilozófiai hermetizmus, ironikus lírai önvallomás és családtörténeti fragmentum szerencsésen egészítik ki és ellenpontozzák egymást a formák karneváli forgatagában. Az így felfogott egységben a komor én, az érzelmes én, a személytelen én, a szatirikus én, az énhiányos én mind a költő egy-egy arca”. (Grendel Lajos) Verseiben „magának az átváltozásnak a rögzíthetősége képezi azt a problémát, melyet költészete kardinálissá tesz. Ez a költői alapállás az olvasói pozícióból Tóth költészetét folyamatos work in progressként láttatja. A legtöbb költemény olyan intenzitású pillanatban nyílik meg az értelmező számára, mint amikor az előhívandó filmből már-már kitetszik a fotográfia. […] Vagy egyszerűen egymásra csúsznak a szövegek, összeolvasódnak, szinte regénnyé válnak, ahogy egy családi fotóalbum is előbb vagy utóbb egybeolvasódik”. (Csehy Zoltán)


• SZÍNPADI PROGRAM Oroszlános kút melletti színpad

június 9., szombat 17:00–17:30

Két József Attila-díjas költő: Zalán Tibor és Tóth László beszélgetése.

• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 9., szombat 17:30–18:30 (99-es pavilon)


Kozári Monika

Andrássy Gyula 244 oldal, 3500 Ft

Andrássyról alig tudunk valamit, a közvéleményben nem él az alakja, pedig Magyarország egyik legjelentősebb politikusáról van szó, 1867–71 között a Magyar Királyság miniszterelnökéről, a polgári Magyarország egyik megteremtőjéről, későbbi osztrák–magyar közös külügyminiszterről, egy olyan személyről, akinek a nevét Európában máshol is ismerik. Andrássy Gyula nagy formátumú politikus volt, igazi államférfi. A szabadságharc végén a Szemere-kormány megbízásából külföldi diplomáciai útjáról nem térhetett haza, 1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen felakasztották a szabadságharcban való részvételéért. Kisebb megszakításokkal a francia fővárosban élt ezután, ahol élénken részt vett a társasági életben. Kora egyik legszebb férfijának tartották. A párizsi hölgyek a „szép akasztott” (le beau pendu) néven emlegették. Kozári Monika könyve Andrássy magyar miniszterelnöki tevékenységére helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor ez a munka életrajz is, Külön fejezet foglalkozik Erzsébet királynéval való kapcsolatával. Nagyon sok idézetet használ fel, azzal a szándékkal, hogy Andrássyt beszéltesse, bemutatva, miként gondolkodott. Jó barátja, az emigrációban öngyilkos lett Schmiedegg Kálmán gróf a búcsúlevelében ezt írta Andrássynak: „Gyula, Te nagy dolgokra vagy hivatva. Egyre kérlek csak, arra, hogy legyél meggyőződve hivatásod nagyságáról és ne engedjed, hogy hanyag, henye természeted energiádat megsemmisítse. Éle-


KÖNYVHÉTRE AJÁNLJUK

ted Magyarországé, tevékenységeddel tartozol hazádnak és nevednek egyformán.” Andrássy Gyula pedig beteljesítette történeti hivatását.

• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 10., vasárnap 15:00–16:00 (99-es pavilon)


Borbély T. András

Mert mi nem tudunk írni és olvasni Napló – jegyzet 312 oldal, 2800 Ft

Hogyan látja egy Budapesten felnőtt, kulturális területen dolgozó fiatal az értelmi fogyatékkal élő emberek titokzatos és zártnak tűnő világát? A Down-szindrómások, autisták, enyhe és súlyos értelmi fogyatékosok, epilepsziások között van, aki tolószékben ül, van, akit pelenkázni kell, de van, aki egyedül jár bevásárolni. Ami közös bennük: egyikük sem lenne képes az önálló életre. Ezért élnek és dolgoznak egy speciális farmon a gondozóikkal és azok családjával. A szerző egy évet töltött ebben a németországi intézményben, s a tapasztalatait naplóformában írja le. Humor, szerelem, fogyókúra, ünnep, félelem, munkaundor és vágy egy jobb élet után – mindez a fogyatékkal élők szemszögéből. A könyv 50 fejezetében fanyar humorával ezt dolgozza fel Borbély T. András. Talán kicsit csökken a távolság köztünk, ha rájövünk: nem kevesebbek ők pusztán csak azért, mert nem tudnak mindent, amit mi. Borbély T. András budapesti születésű, Németországban élő zenetudós-dramaturg. Élete első 30 évét a magyar fővárosban töltötte. 2004-ben szerzett színészi végzettséget a Pesti Magyar Színiakadémián, majd évekig az ország különböző színházaiban dolgozott, miközben kulturális szerkesztőként és bemondóként először a Magyar Katolikus Rádió, később az MR3 Bartók Rádió munkatársa lett. A 30. születésnapján eszébe jutott élete addigi legmerészebb ötlete, és mindennek hátat fordítva elköltözött Németországba, egy távoli farmra, hogy részt vegyen a fogyatékosok éle-


tében. A szerző jelenleg színházi és zenetudományi munkái mellett a müncheni Ludwig-MaximiliansEgyetem doktorandusza.

• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 10., vasárnap 12:00–13:00 (99-es pavilon)


Szilágyi-Gál Mihály

A félreértés esélyei Filozófiai, politikaelméleti és retorikai írások 138 oldal, 2500 Ft

Az ismeretelmélet Descartes-ig (de akár Platónig) visszanyúló hagyományából azt tanulhatjuk, hogy egy gondolat alapvetően személyes. Felmerül a kérdés, hogy kié a gondolat, ha megosztom mással? Még mindig az enyém, hiszen én vagyok a szerzője, én gondoltam ki, bennem keletkezett és bennem van, vagy már másban is él, tehát közös? A nyelv, amelyen gondolataimat kifejezhető formába öntöm, eleve nem csak az enyém. Vagyis egy gondolat – amint kimondtam, közreadtam – már a másé is, mert olyan jelek formájában fejeztem ki, amelyeket nem csak én használok és értek. A mások számára is érthető, elmondott, eredetileg személyes gondolat azonos-e azzal, amit eredetileg személyesen gondolunk, vagy megváltozik attól, hogy másokkal is közöljük? És ha igen, már a közlés aktusában megváltozik, vagy csak akkor, amikor már más is birtokolja? További kérdés, hogy van-e olyan gondolat, amit már eleve együtt gondolunk, sosem volt személyes, hanem kezdettől valamilyen megosztási folyamatban keletkezett.


• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 9., szombat 11:00–12:00 (99-es pavilon)


Pasqualetti Ilona

Balogvilág Riportregény 350 oldal, 2 950 Ft

„Én nyolcéves voltam, amikor apám lelépett. És anyám meg teljes letargiába esett. Hát én onnantól kezdtem el koraérett lenni ugyebár. Én már nyolcévesen megcsináltam a magam pénzét. Lehet, hogy rendőrségi ügy lett belőle, nem érdekelt, de megvolt a pénzem. Amikor eltörtem a kezem, gipszbe’ mentem ki a Tescóhoz. Akkor jöttem rá, ha megsajnálnak, még többet adnak. És amikor már semmi baja nem volt a kezemnek, akkor is bekötöttem, és úgy álltam ki. Szakadt volt a cipőm orra, tehát már hápogott, és ilyen rövid, koszos gatyába mentem ki, és egy kicsit koszosabb pólóba. És ott volt az egyetlen olyan ember, akit soha nem felejtek el életemben. Jött, és kérdezte, hogy „mi van fiacskám, nincsenek szüleid?”. Mondom, de, csak apám elhagyott, anyám ki van idegileg, és így őszintén elmondtam mindent. Nem tűnt olyan jómódúnak, deszkás cipő, rövid gatya, sima póló. Kocsija oké, terepjáró volt, azt tudom, márkát már nem. És akkor mondta, hogy gyere be! És úgy kezdtük, hogy elsőnek a ruhaosztályra, megnézték a feleségével a méretemet, és csak dobálták be a cuccokat a kosárba. Nem is nézte az árakat, levette a két legdrágább cipőt, ami tök jól nézett ki, és azokat is bedobta. Utána mentünk a kajasorokhoz, de nekem akkor már a pofámról sült a bőr, tényleg. Mondom úristen! Ennyit kifizetni! Volt ugye az a nagy erős tescós szatyor, az a fehér, abból ötöt televásároltak nekem. És akkor hazáig elvitt, és mondta, hogy nyugodtan hívjuk, ha bármi van, szívesen segít. Aztán anyám el is bőgte magát. És vele nem is találkoztam soha többet, de őt úgy soha nem felejtettem el.”


• A SZERZŐ DEDIKÁL: június 8., péntek 16:00–17:00 (99-es pavilon)


Hidas Zoltán

Törékeny értelemvilágaink A világalakítás rendje és szabadsága 404 oldal, 4000 Ft

A kultúra jelen felfogása, mint minden más elemzés és leírás is, szétdarabolja azt, ami a tapasztalás számára beláthatóan egész is lehet. És mégis, az értelmezések rendezésének legközvetlenebb tétje mindvégig a saját érintettségünk. Ez a közvetlen érintettség mindenekelőtt az emberi méltóságnak, a  személyes egyszeriségnek és az önmagáért értékelt  közösségnek a mi kultúránkban kibontakozott igényét és eszményét érinti. Az emberi jelenségek ilyen rendszerezése még nem rendszer, a kultúra nem „világképlet”. Amit így látunk: értelmezések szövevénye, amelynek erői és összefüggései közt eleven emberek élik az életüket, akik különféle értelemben és mértékben tapasztalják és vélik magukat szabadnak vagy éppen kiszolgáltatottnak. Mindezekről, azaz önmagunk és világunk meg-megújuló értési kísérleteiről és azok körülményeiről szólnak a kötet fejezetei. Az önmaga és mások megértésére törekvés a tudatos ember sajátja, aki véges volta ellenére a végtelent is megcélozza. Ha a világ nem is, de ennek híján értelemvilágok roppanhatnak össze. A magára eszmélő öntudat súlyát minden belső és külső mozdulat hordozza, ha a gondolkodásban valaki önmagát veti latba. A gondolkodás persze nem az egyetlen az ember elevenségéből kiszakítható emberi viszony. A gondolatnak ez az összeszedettsége és a megértésnek ez a komolysága azonban olyan felelősség, amely – közvetítő, teremtő és megtartó szavaink révén – nem csak önmagának felel.


A Conditio Humana sorozat korábbi kötetei

‚‚ Lázár Kovács Ákos (szerk.): Vallás – média – nyilvánosság. Új társadalomtudományi perspektívák ‚‚ Farkas György – Lázár Kovács Ákos (szerk.): Hirosima gyermeke. Tanulmányok Sindó Kaneto filmművészetéről ‚‚ Lázár Kovács Ákos: A látvány megértése. Tanulmányok, kisesszék a filmkultúra és a vizuális kommunikáció köréből ‚‚ Andok Mónika: A kommunikáció rituális elmélete


Lovász Ádám

Az érzet deterritorializációja A kiterjesztett észlelés filozófiája 332 oldal, 2800 Ft

A kötet tárgya az észlelés, ám nem a hétköznapi értelemben. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az észlelés a testünkhöz vagy elménkhez kötődik, valamelyiknek vagy akár mindkettőnek a produktuma. Ám számos filozófiai, pszichológiai és számítástechnikai paradigma nem így fogja fel ezt a különleges evolúciós jelenséget. Az észlelés elválaszthatatlan a környezettől. A mesterséges érzékelési technológiai környezet alapjául szolgáló technológiák jelentős hányada éppen abból a felismerésből eredeztethető, hogy az észlelés rá van utalva a számára otthonos környezetre. Áram, amely betölti a környezetet, innen a cím: Az érzet deterritorializációja. Az észlelés egybeolvad a környezettel, szétbogozhatatlan szövevényt alkotva, amelynek nincsen sem kezdete, sem végpontja. Végső soron határtalan áram, amely a korai 21. századra technológiai formát öltött a társadalmi életet egyre inkább meghatározó meg‑figyelési és érzékelési technológiák alakjában. Lovász Ádám jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Intézetének doktorandusza. Az Absentology, Magyarország egyik legnépszerűbb filozó­fiai és interdiszciplináris tárgyú internetes Facebook oldalának társalapítója és társszerkesztője, a Filozofski Pogledi/Philosophical Views többnyelvű nemzetközi filozófiai folyóirat társszerkesztője. Számos kötetet publikált, legutóbb egy Georges Bataille-­ról szóló monográ­fiát,  Látomások a lefejezésről: Georges Bataille filozófiája  címmel (Horváth


Márkkal, 2017). Filozófiai tárgyú monográfiák és szépirodalmi munkák, folyóiratcikkek és könyvfejezetek szerzője és társszerzője.


Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

A humán tudományok és a gépi intelligencia 200 oldal, 2500 Ft

A gépi műveletvégzés hosszú évtizedek óta egyre nagyobb szerepet játszik a humán tudományok működésében, immár nem pusztán adattárolás vagy szövegszerkesztés és -továbbítás céljából. E tudománytörténeti folyamatban a kutatástervezés, a hipotézisek felállítása, a kutatási eredmények előre jelzése, ezáltal a tárgytudományos elméletek és módszertanok, illetve a tudományfilozófiai alapok is a gépi feldolgozás hatása alá kerültek és kerülnek, valamilyen mértékig. Mindezzel szoros kulturális összefüggésben a humán tudományok által kutatott jelenségek, maga a gyakorlat is erősen a gépi működés függvényévé vált, a mindennapi kommunikációtól kezdve egyes művészeti ágakig. A kötetbeli kettős tematika egyik fő témája a gépi műveletvégzés szerepe a tudományos tevékenységben: mennyiben eszköz és mennyiben a kutatás alakítója a számítógép műveleti alkalmazása. A fejezetek az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, néprajztudomány és a klasszika-filológia köréből tárgyalják a kérdéseket. A könyv tematikájának másik összetevője a gépi intelligencia szerepe a kreatív tevékenységben. Ebben a részben szó van a számítógépes fordításról, az emberi jellegű beszéd gépi előállításáról, művészet és gépi intelligencia kapcsolatáról a számítógépes (irodalmi) írás és a számítógépes zeneszerzés területén.


A sorozat korábbi kötetei

‚‚ Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Megértés és megértetés. A magyarázat a bölcsészettudományokban ‚‚ Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A határok átlépése. Módszertani analógiák, közös problémák és szemléleti párhuzamok a humán és a természettudományos gondolkodásban


Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

A magyar nyelv jelene és jövője 514 oldal, 4500 Ft

A magyar nyelv jelene és jövője című kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere. Egy közösség nem pusztán létezik, hanem orientálódik saját jövője felé, cselekvései és a környezete hatásaira adott válaszai valamely mértékben megszabják a jövőbeli alakulások irányait. A bemutatásban a tág értelemben vett nyelvtudomány mellett fontos szerepet játszik az antropológia, a történettudomány, a művelődéstörténet, a kultúra-, népesség- és jogtudomány, metaszinten a hermeneutika, a történeti szemantika. A harmonizálás alapja az a belátás, hogy a nyelv nem puszta eszköz, hanem a közös jelentésképzésnek, az ezen alapuló megértésnek, vele együtt a megismerésnek, továbbá a közösséget létrehozó és összetartó kommunikációnak és az ezekkel kapcsolatos szimbolikus értékeknek a közege, az emberi leképezés és cselekvés tartománya. A kötet részletezi a nyelv és nyelvközösség értelmezését, a magyar nyelvet és nyelvközösséget európai környezetében, a magyar nyelvközösség belső szerkezetének és működésének lényeges összetevőit (például a népesség alakulását, a kommunikációs rendszert, a külső régiók helyzetét és kapcsolatát az anyaországgal, a nyelvjárásokat és a standardot), a nyelvhasználat jelentős intézményes színtereit (ilyen a nyelvi kapcsolattartás, a határon túli


magyar nyelvű közigazgatás, a számítógépes kommunikáció, az iskola határon innen és túl), a magyar irodalom nyelvi alakulástörténetét, a magyar nyelv külföldi megismertetését és a nyelvi tervezést.


Szalai Anna

Hagyománymentés és útkeresés Zsidó vonatkozású magyar regények 652 oldal, 5500 Ft

Szalai Anna új könyve a magyar regényirodalom-történet néhány évtizedének zsidó vonatkozású műveivel, az előző századfordulótól a harmincas évekig tartó korszakkal foglalkozik. Ebben az időszakban a zsidó és a nem zsidó írókat egyaránt foglalkoztatták a zsidók gyors társadalmi-gazdasági sikerei és a látványos felemelkedés okait kutatva a társasági-magánéleti elhelyezkedés nehézségei, az útkeresés buktatói és gyakori kudarcai. Ugyanekkor jelentkezett egy hagyományos keretek között nevelkedett, majd a világi műveltségben felnövő zsidó írónemzedék is. Az apák világától eltávolodva értették meg és élték át újra a hagyományban rejlő értékeket, és a személyes élmény bensőségességével az irodalom lapjain keltették életre és mentették át az eltűnő világot a következő nemzedékek számára. Szalai Anna könyvében ennek a sokrétű élményvilágnak a mentén haladnak a regényelemzések. Az írók sok hasonló elemből építkeznek: saját élmények, önéletrajzi motívumok szövik át a regénycselekményt, valós történelmi alakok találkoznak regényfigurákkal, különböző művekben térnek vis�sza ugyanazok a helyszínek és a regényhősök felismerhető modelljei, az írók maguk is regényalakokká válnak írótársaik műveiben. A regénycselekményeket sokszor társadalom- és művelődéstörténeti forrásanyagként is olvashatjuk; a szövegek a folklór, a nyelvészet és a zene kutatói számára is izgalmas ismereteket őriztek meg.


A kötetben elemzett művek lapjain tovább él az előző századforduló világa, az írók évtizedekkel később is visszanyúlnak a „boldog békeidőkhöz”, sőt a 19. század elejéhez is, hogy választ keressenek a két világháború közti korszak nyugtalanító kérdéseire.


Grüll Tibor

A Római Birodalom gazdasága 340 oldal, 3200 Ft

Az ókori Róma gazdaságáról utoljára több mint fél évszázada jelent meg átfogó munka magyar nyelven. Időközben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ókortudomány ezen szakága, elsősorban a régészeti kutatások mennyiségi és minőségi fejlődésének köszönhetően. A Földközi-tengerből előkerült több mint 1500 hajóroncs például bebizonyította, hogy az imperium Romanum területén mindenhol, mindig, mindennel kereskedtek. A grönlandi jégmagok vizsgálata megmutatta, hogy a levegő nehézfém-szennyezettsége a római gazdaság csúcskorszakában, vagyis a Kr. u. 1–2. században akkora mértékű volt, mint az első ipari forradalom idején. Mindezek az adatok – más forrásokból (irodalmi szövegek, papiruszok, feliratok stb.) nyert információkkal kiegészítve – arra mutatnak, hogy az antik római gazdaság a gőzgép és az elektromosság feltalálása előtti premodern világ legfejlettebb gazdasága volt. Kötetünk a legújabb szakirodalom alapján kísérli meg feldolgozni a római ökonómia három nagy szektora – mezőgazdasági és kézműipari termelés; feldolgozóipar; kereskedelem – mellett az ökológiai adottságok, a természeti erőforrások, a társadalom és a gazdaság, valamint a pénzügyek témakörét. A  kötetet elsősorban a római történelem e kevéssé ismert, de annál izgalmasabb területe iránt érdeklődő olvasóknak, közülük is különösen az egyetemi hallgatóknak ajánljuk. Grüll Tibor (1964) az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékén működő Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport egyik alapítója és vezetője. Kutatási területei egyebek mellett a


Római Birodalom történeti földrajza és gazdaságtörténete. Ebben a témában eddig megjelent művei: Az utolsó birodalom: az imperium Romanum természetrajza  (Budapest, Typotex, 2007);  50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról  (Pozsony–Budapest, Kalligram, 2013); A tenger gyümölcsei: a tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában (Pécs, Kronosz, 2016).


Bács Tamás

Bevezetés az ókori Egyiptom művészetébe 172 oldal, 3500 Ft

Az ókori Egyiptom több évezredes történetét végigkíséri félreismerhetetlen művészete, amely a klasszikus ókortól kezdve folyamatos érdeklődésre tarthatott számot. E művészet egyes kiemelkedő alkotásai ikonikussá, Egyiptomból elkerült más darabjai pedig a modern múzeumi gyűjtemények máig ünnepelt tárgyaivá lettek. A ma is eredeti helyükön álló alkotások érdeklődők és csodálók hatalmas tömegeit vonzzák Egyiptomba napjainkban is. Jelen könyv azt a célt tűzte maga elé, hogy tömören és világosan, csaknem kétszáz kép segítségével bemutassa az óegyiptomi művészeti nyelv koronkénti változásait. A kötet fő fejezeteit a nagy történeti, illetve az ezeken belül elkülöníthető művészeti korszakok adják, s a könnyebb áttekinthetőség érdekében ezeken belül, külön alfejezetekként kerülnek jellemzésre a meghatározó műfajok: az építészet, a plasztika, a kétdimenziós művészet és alkalmanként a kisművészetek. A szöveget kísérő képek és ábrák között a jól ismert és sokszor reprodukált „mesterművek” mellett – illetve sok esetben helyett – olyan alkotásokat mutat be a kötet, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak mondanivalójához, és többek merő illusztrációknál. Az olvasó további tájékozódását segíti a válogatott szakirodalom és a világ nagy egyiptomi gyűjteményei weboldalainak listája.


Peterecz Zoltán

A kivételes Amerika Az amerikai kivételesség történelmi bemutatása 316 oldal, 3450 Ft

Majdnem mindenkiben él az amerikaiakról egy kép. Leginkább az, hogy sikeresek, magabiztosak és gazdagok. Valahogy a szerencse mindig őket segíti. Tény, hogy az amerikaiak nagy többsége a mai napig saját nemzetét kivételesnek tartja, az Egyesült Államokat a többi országnak valamiféle példát mutató nemzetként látja. Peterecz Zoltán, az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatójának A kivételes Amerika című könyve ezt a témát vizsgálja, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez az amerikai életérzés honnan ered. A szerző próbálja az amerikai történelmet áttekintve – kezdve az angol telepesektől egészen napjainkig – megadni a választ arra, miért is gondolnak az amerikaiak magukra kivételként, miért tartják magukat kiválasztott népnek. A számos eredeti szövegforrás felhasználásával írt könyv az amerikai kivételesség mellett természetesen felvázolja az amerikai történelem kulcsfontosságú eseményeit és fordulópontjait is – a függetlenség kivívását, a polgárháborút, a birodalommá válást, a világháborúkat, a hidegháborút és a terrorellenes háborút is a huszonegyedik század elején –, amelyeket az amerikai társadalom szinte mindig pozitív különbségként élt meg. A könyv közel négyszáz évet mutat be és értelmez, próbálja megmagyarázni az amerikai magabiztosság és a sokak által túlzott nemzeti tudatnak az okait.


„Bismarck porosz kancellár állítólag egyszer úgy fogalmazott, hogy »Isten különleges gondviseléssel áldja meg a bolondokat, a gyermekeket és az Egyesült Államokat«. Sok amerikai, az első angol telepesektől egészen a mára nagyon vegyes etnikumokig, mind a mai napig egyetértett ezzel az állítással, különösen annak záró részével. Sőt, mint ahogy az idézet mutatja, Amerikán kívül is elterjedt gondolatvolt, hogy az Egyesült Államok valamiképpen más, valamiben különb Európánál és a világ egyéb területeinél. Noha Bismarck kijelentésében jó adag irónia van, mégis rátapintott a lényegre.”


Mikusi Balázs (szerk.)

Wolfgang Amadé Mozart levelei 504 oldal, 4990 Ft

A zeneszerző halála óta eltelt éppen 225 év alatt számtalan hosszabb-rövidebb Mozart-életrajz jelent meg, s mindegyikükből egy kicsit más Mozart lép elénk. Hol afféle örök gyermek, akinek sosem nőtt be a feje lágya; hol öntudatos lázadó, aki vakmerően szembeszállt kora feudális társadalmi rendjével; hol meg nem értett zseni, akit kortársai közönye juttatott szegénysorba; hol nagyvilági dandy, akinek kezei közül kifolytak amúgy bőséges jövedelmei. Az igazi paradoxon azonban az, hogy ezeket az összeegyeztethetetlennek tűnő Mozart-portrékat végső soron valamennyi életrajzíró ugyanarra a terjedelmes forrásgyűjteményre alapozta: a Mozart család (mindenekelőtt az édesapa, Leopold buzgalmának köszönhetően fennmaradt) hatalmas levelezésére. Jelen gyűjteményünk célkitűzését tekintve mes�sze túllép az előzményeken: Mozart leveleit kihagyások nélkül közli, s az 1769 és 1791 közötti időszak egészéből merítve, terjedelmét tekintve több mint kétszeresét tartalmazza a korábbi (bécsi) válogatásnak. E gazdag gyűjtemény 256 levele alapján az olvasó minden eddiginél részletgazdagabb képet alkothat Mozart személyiségéről. Miként változott Mozart és apjának ellentmondásos viszonya az idők során? Milyen kapcsolat lehetett a huszonéves zeneszerző és a vele zavarba ejtően szalonképtelen leveleket váltó augsburgi unokatestvére, „Bäsle” között? S vajon mennyire motiválhatta társadalmi kényszer, s mennyire őszinte vonzalom az első nagy szerelem, Aloysia Weber húgával, Constanzéval kötött házasságot? Az izgalmas életrajzi rejtélyek mellett a levelekben természetesen gyakran szó esik Mozart


zenéjéről is. Így például az Idomeneo keletkezéséhez kapcsolódó levélváltás Mozart és apja között éppenséggel a 18.  századi operakomponálás folyamatáról ránk maradt legizgalmasabb dokumentum. A levelek minden eddiginél teljesebb magyar nyelvű közlése végül arra is rávilágít, hogy nevének a lexikonokból ismerős „Wolfgang Amadeus Mozart” formáját a zeneszerző maga lényegében sosem használta: aláírásaiban leginkább az „Amadé” keresztnévvel találkozunk.


A GONDOLAT KIADÓ GONDOZÁSÁBAN MEGJELENŐ FOLYÓIRATOK Ókor • negyedévente Jogtörténeti Szemle • negyedévente Információs Társadalom • negyedévente Filológiai Közlöny • negyedévente Magyar Filozófiai Szemle • negyedévente

Könyvheti katalógus 2018 – Gondolat Kiadó  

A Gondolat Kiadó 2018-as Ünnepi Könyvheti katalógusa. Kiadványaink 30% kedvezménnyel rendelhetők meg webáruházunkban: www.gondolatkiado.hu

Könyvheti katalógus 2018 – Gondolat Kiadó  

A Gondolat Kiadó 2018-as Ünnepi Könyvheti katalógusa. Kiadványaink 30% kedvezménnyel rendelhetők meg webáruházunkban: www.gondolatkiado.hu

Advertisement