__MAIN_TEXT__

Page 1

Lendvai Kepe Zoltán

© 2018, Galerija-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva

LY N D VA M U S E U M 1 2 / 2

Lendvai évszázadok

A borítón: Az alsólendvai Bánffy család címere (http://www.zml.hu/oklevel_kiallitas) Lindva (Justus van der Nypoort, 1686)


LY N DVA M USEU M 12/2


LYNDVAMUSEUM 12/2 Kiadó Galerija-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva Bánffyjev trg 1 • Bánffy tér 1, 9220 Lendava • Lendva, Slovenija • Szlovénia www.gml.si Felelős kiadó Dubravko Baumgartner Nyelvi lektorálás Kepéné Bihar Mária Grafikai tervezés Orbán Péter Fényképek Lendvai Kepe Zoltán Nyomda DigiFot, Lendva

CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 94(497.4Lendava) LENDVAI Kepe, Zoltán Lendvai évszázadok / [[szöveg], fényképek] Lendvai Kepe Zoltán. - Lendava : Galerija-Muzej = Lendva : Galéria-Múzeum, 2018. (Lyndvamuseum ; 12/2) ISBN 978-961-6695-26-8 295088128


Lendvai Kepe Zoltán

Lendvai évszázadok

Lendava • Lendva 2018


Lendvai évszázadok Lendvai vár, 2017 A kiállítás forgatókönyvét írták és a kiállítást rendezték Kepéné dr. Bihar Mária történész, néprajzkutató dr. Lendvai Kepe Zoltán a Lendvai Galéria és Múzeum főmuzeológusa, néprajzkutató A kiállítás grafikai tervezői Dubravko Baumgartner dr. Lendvai Kepe Zoltán Orbán Péter


A kiállított bábuk arcát készítette Milan Gal A kiállítás megvalósításában közreműködtek Dubravko Baumgartner Marta Ferletič Robert Ivanič Vesna Kramar Beata Lazar Karmen Lebar Gor Marta Šernek Karel Tomšič


Lyndva Lendva város, történeti nevén Alsólendva, a Mura folyó alsó szakaszának sík vidékén fekszik, közvetlenül a Zalai-dombság délnyugati tövében, a magyar, a szlovén és a horvát nyelvhatár találkozásánál. A város és vidéke 1920-ig Magyarországhoz tartozott, majd a trianoni döntések révén a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A történelem folyamán Lendva település neve különböző nyelveken, különböző változatokban szerepelt, magyarul leggyakrabban, mint Alsólendva, Alsólindva vagy Lindva, szlovénul Dolnja Lendava vagy Lendava, horvátul és szerbül Donja Lendava, németül Unter Limbach, latinul pedig mint Lyndwa Inferior.1 Itt mindjárt érdemes tisztázni, hogy szinte egy évezreden keresztül két Lendva létezett, mégpedig a történeti Zala vármegyei Alsólendva és a történeti Vas vármegyei Felsőlendva. Alsólendvát (Dolnja Lendava) 1934-ben, majd a II. világháború után még egyszer 1952-ben nevezték át, a tőle északnyugati irányba mintegy 50 kilométerre fekvő Felsőlendva (Gornja Lendava) településsel együtt.2 Azóta viseli Felsőlendva (Gornja Lendava) szlovénul a Grad3 nevet, Alsólendva (Dolnja Lendava) pedig szlovénul a Lendava, magyarul pedig a Lendva nevet. A település és környéke stratégiai jelentősége elsősorban abból adódott, hogy az erős sodrású Mura folyón itt mindig is létezett átkelőhely. Vidékünk az ókorban a Római Birodalom, ezen belül is Felső-Pannónia, azaz Pannónia Superior tartomány része volt. Itt haladt el a nevezetes, ősi Borostyánkő-út, amely Itáliából Pannónián át a Baltikumba vezetett. A tartomány két fontos városa Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) között jöttek létre vidékünkön a Mura folyó két oldalán Halicanum (Muraszentmárton)4 és Lygano (Alsólendva)5 települések. A korai középkorban „határvidék” volt ez a tájék.

1

Magyarul az oklevelekben és térképeken leggyakrabban: Asolindva, Asolyndua, Alsólendva, Alsó-Lendva, Alsolyndwa, Lendva, Lindva, Lyndua, Lyndva, Lyndwa, hetési nyelvjárásban: Asulenva, Lenva. Szlovénul: Dolnja Lendava, Lendava, Spodnja Lendava, horvátul és szerbül: Donja Lendava, Lendava Dolnja, németül: Limbach, Lindau, Lindova, Nieder Lymbach, Unter Limbach, Unterlimbach, Unter Limpach, latinul: Lymbach, Lindau, Lyndua, Lyndva Inferior, Lyndwa inferior.

2

SAVNIK, Roman 1980, 295.

3

A Grad szlovén jelentése „vár”, amely elnevezés a település fölött lévő történelmileg jelentős várkomplexumra utal.

4

Muraszentmárton = horv. és szlov. Martin na Muri. Többségében horvát lakosságú település Horvátországban.

5

Lygano település neve valószínűleg a közeli Riganóc (1335: Liganuch) középkori település és ma is létező szőlőhegy elnevezésében őrződött meg: Riganóc, Riganyóc, Riganoc, Riganjoc (KASZÁS József 1995, 73). Az 1335-ben feljegyzett földrajzi név hangalakja Liganóc, Liganovci lehetett. LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012, 8.

6


Alsólendva vidéke, K. k. Militär. Geografisches Institut, 1880 (részlet)


A gyepű, amely a magyar honfoglalás után a 11. század végére a magyar állam határainak megszilárdulásával megszűnt, őrzött határrá alakult át. Az itt húzódó középkori határrendszernek az emlékét Muraszombattól nyugatra, a hajdani magyar-stájer (ma szlovénosztrák) határon, a Mura és az Őrség között kialakított védősánc és a rajta létesített átkelő Németkapu (Nemethkapw) neve őrzi.6 A Magyar Királyság későbbi évszázadaiban Alsólendva az ország egyik kapuja volt Dél-Stájerország és Itália felé. Miután a törökök 1600-ban elfoglalták Nagykanizsát Alsólendvának, mint végvárnak a szerepe méginkább növekedett. Alsólendva az 1920. évi trianoni döntések révén és a délszláv államalakulathoz való csatolása után jelentős nemzetközi határátkelőhellyé vált, valamint a szlovéniai vagy az úgynevezett muravidéki magyarság politikai és kulturális központjává. Nem véletlen tehát, hogy a Mura, a Lendvavíz és a Kerka folyókkal körbevett szigetszerű domb délnyugati oldalán kialakításra került egy erődítmény, amely a sok átalakítás, csonkítás és rongálás ellenére is mindmáig a legmeghatározóbb jelképe a városnak és a vidéknek. Lendvát és várát ma öt irányból lehetséges megközelíteni. Magyarországról észak és kelet irányából vezet út a városba. Északról Szombathelyről Körmenden és Zalalövőn át vezet út Lendvára, keletről pedig egyrészt a Zalaegerszegről, másrészt a Keszthelyről érkező út Nován és Lentin keresztül Lendvába torkollik. Délkelet irányából Nagykanizsáról és Letenyéről lehet megközelíteni a várost. A déli út a Muraközből, a mai Horvátország területéről érkezik, mégpedig Zágráb,7 Varasd,8 Csáktornya9 és Muraszerdahely10 irányából. Lendváról nyugat felé Szlovénia belsejébe vezet azon út, amely Cserencsócnál11 kettéágazódva egyrészt a vendvidéki Belatinc12 és Muraszombat13 irányába tart, másrészt pedig a stájervidéki Ljutomerbe,14 Ormosdra15 és Ptujba.16 Az ötödik út Lendváról

6

KISS Gábor – ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs 2010, 711-721. SZILÁGYI Magdolna 2012, 217-234, 449. „... vadit ad porticum seu transitum Nemethkapw vocatum in fossato inter civitatem Regede et terram Belmura posita pro metis, super quo fossato venit ad ipsum Kapw et in magna via, que venit de Theutonia ad orientem...” MOL DL 69210.

7

Zágráb = horv. és szlov. Zagreb.

8

Varasd = horv. és szlov. Varaždin.

9

Csáktornya = horv. és szlov. Čakovec.

10

Muraszerdahely = horv. és szlov. Mursko Središče.

11

Cserencsóc = magy. Cserföld, szlov. Črenšovci. Többségében vend, azaz szlovén lakosságú település Szlovéniában.

12

Belatinc = szlov. Beltinci. Többségében vend, azaz szlovén lakosságú település Szlovéniában.

13

Muraszombat = szlov. Murska Sobota. Többségében vend, azaz szlovén lakosságú település Szlovéniában.

14

Ljutomer = ném. Luttenberg. Többségében szlovén lakosságú település Szlovéniában.

15

Ormosd = szlov. Ormož, ném. Friedau. Többségében szlovén lakosságú település Szlovéniában.

16

Ptuj = magy. és ném. Pettau, lat. Poetovio. Többségében szlovén lakosságú település Szlovéniában.

8


északnyugati irányba tart Hetés tájegységet érintve Dobronak,17 Muraszombat és Regede18 felé. Ezen út Göntérháza19 településnél elágazik Bántornya20 irányába. Bántornya Árpádkori temploma Aquila János 14. századi freskóit és az alsólendvai Bánffy család egyes tagjainak utolsó nyugvóhelyét rejti magában. A Regede felé tartó főút Dobronaknál újra kettéágazik. A mellékút az Őrségbe vezet, a főút pedig Muraszombatnál egyrészt Regede felé, másrészt több irányba elágazódva a Vendvidék szeres települései felé tart.

Lazarus secretarius (Lázár deák): Tabula Hungariae, 1526-1528. (Részlet: Alsolindua)

17

Dobronak = szlov. Dobrovnik. Magyar történelmi mezőváros, mai lakosságának jelentős része magyar nemzetiségű és az ún. vegyesen lakott területhez tartozik Szlovéniában.

18

Regede = szlov. Radgona, ném. Radkersburg. Mura-menti, stájerországi város, Alsólendvától északnyugati irányban mintegy 45 kilométerre. 1919 után a várost kettéosztották, így lett a Jugoszláviához tartozó rész neve Gornja Radgona, az Ausztriához tartozó rész neve pedig Bad Radkersburg.

19

Göntérháza = szlov. Genterovci. Többségében magyar lakosságú település az ún. vegyesen lakott területen Szlovéniában. A Hetés tájegység egyik jellegzetes falva.

20

Bántornya, népiesen Tornisa, vagy Turniscse. Szlovénul Turnišče, többségében vend, azaz szlovén lakosságú település Szlovéniában, Lendvától mintegy 15 kilométerre északnyugati irányba.

9


Egy táj a Mura völgyében Lendva és vidéke a keleti szárazföldi, a nyugati óceáni és a déli mediterrán áramlatok terében fekszik. Az évi csapadékmennyiség 800 milliméter körül van, ennek fele a növények tenyészidejébe esik. Éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsiusfok, a leghidegebb a január hónap, átlaga -1,5 Celsius-fok, a júliusé, a legmelegebbé pedig 20,3. Az évi napsütéses órák száma összesen 1790, a levegő relatív páratartalma pedig 75% körüli. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az éghajlat legfőbb jellemzője a szélsőségektől mentes kiegyensúlyozottság.21 Lendva-vidék vízrajzilag a Mura vízgyűjtő területéhez tartozik. A környéket három folyó szeli át, valamint számos patak, ér és forrás csordogál itt. A Mura22 délről, a Lendvavíz23 nyugatról, a Kerka keletről, a Kebele-patak24 pedig északnyugatról szinte szigetszerűen körbeveszi azt a háromszög alapú dombot, amelynek oldalai körülbelül nyolc, kilenc, illetve tíz kilométeresek. E háromszög alapú domb északi tövében Lenti, déli fokán Tornyiszentmiklós, legmeredekebb délnyugati oldalán pedig Lendva település terül el. Ez a domb, amelynek legmagasabb pontja 334 méter, Magyarországon Tenkehegy, Szlovéniában pedig Lendva-hegy név alatt ismeretes. Lendva város főutcája a domb tövében húzódik és a Bécset Zágrábbal összekötő ősi postaút, valamint a Lendváról Nagykanizsára vezető út részeiből alakult ki. Közvetlenül a település alatti síkságon a Lendvavíz vájta ki a medrét, amely a mai Ausztria területén ered Kapfenstein település határában és a Tótsági hegyekből25 kapja vizét. A Lendvavíz Dobronaknál ér a magyar nyelvterületre, itt Hetés tájegység délnyugati és déli határát is jelenti. E vízfolyás Lendva környékén magába fogadja a Kebele-patak és a Fekete-ér vizét, majd Kerkaszentkirály határában a Kerka folyóval egyesül és Muraszemenyénél a Murába ömlik. A Lendvavíz olykor még a 20. században is mocsárrá alakította Lendva déli, nyugati és északnyugati határát, ami a történelem folyamán kiváló védőövezetet jelentett. A 19. században azonban ez már több kárral, mint haszonnal járt. Ezért 1826-ban 3 öl

21

Zbornik občine Lendava. 1981, 99.

22

Mura = szlov. és horv. Mura, ném. Mur, vendül, azaz muravidéki szlovén dialektusban Müra.

23

Szlovénul Ledava. A Lendvavíz folyó elnevezés szlovén hatásra napjainkra hivatalosan Lendva patakra változott (potok Ledava tükörfordítása). Németül: Fluss Lendva. Latinul: Lyndwa (1208: ad aquam Lyndwa), Lyndua (1232: ad fluvium Lyndua), Lindua (1339: prope fluuim Lindua), Lindwa (1366: iuxta fluuium Lindwa), Lynduauize (1389: a parte fluuij Lynduauize).

24

Kebele-, Szentgyörgyvölgyi- vagy Nemesnépi patak = szlov. Kobiljski potok.

25

Tótsági hegyek = szlov. Goričko. Vendvidéki dombság az Őrségtől nyugatra.

10


szélességű és 2800 öl hosszúságú szakaszon Alsólendva és Hetés között a „Tekintetes Nemes Vármegye” szabályozást hajtott végre. Ennek a csatornának a kiásatása körülbelül 1800 holdnyi, addig hasznavehetetlen területet szabadított fel.26

Lendva, 2009

26

BENCZE Géza (szerk.) 1986, 45-46. Benne: Póka Antal: Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása.

11


Lygano Lendva-vidék tágabb környezetén a történelmi Zala vármegye nyugati és délnyugati térségét értjük, annak ellenére, hogy egyes forrásokban ez a vidék, mint Dél-Zala szerepel. A jobbágyfelszabadítás előtti évszázadokban az alsólendvai uradalom területét,27 a 19. század második felétől 1920-ig pedig az alsólendvai járást foglalta magába. A trianoni döntések utáni időszaktól Lendva-vidék alatt már csak a Lendva Községhez28 tartozó területét értjük. A régészeti leletek tanúsága szerint a történeti Zala megye nyugati és délnyugati területe már a kőkorszakban is lakott volt. A neolitikum korszakából Becsehelyen, Sormáson és Nagykanizsán kerültek elő régészeti leletek,29 Lendva-vidéken Gemma Lygano településről. 30 31 (Lendva)Hosszúfalu pedig a rézkorból Lendván és Hosszúfaluban, a 32 33 (Pomurski muzej Murska Sobota) bronzkorból Alsólakosban, Lendván és Hosszúfaluban,34 a vaskor időszakából pedig Lendván,35 Hosszúfaluban36 és Csentében.37 Időszámításunk első évszázadában a Dunántúlt, azaz a Pannóniát a rómaiak szállták meg. Római településekre Muravidéken és a történeti Zala megye nyugati részén Muraszentmártonon (Halicanum), Zalalövőn (Leontium) és Hosszúfaluban (Lygano)

27

LENDVAI KEPE Zoltán 2007, 43.

28

Jugoszláviában a község (szlov.= občina) több település egy közigazgatási egységét jelentette és jelenti ma is Szlovéniában. A község (szlov. = občina) tehát formailag önkormányzat, területileg pedig leginkább a járásnak felel meg. Lendva Község területe a 20. század folyamán többször változott.

29

P. BARNA Judit – TOKAI Zita Mária – EKE István – PÁSZTOR Emília 2015.

30

TUŠEK Ivan – KAVUR Boris 2011.

31

ŠAVEL Irena – KERMAN Branko 2008. KERMAN Branko, 2013.

32

ŠAVEL Irena 1999. DULAR Janez – ŠAVEL Irena – TECCO HVALA Sneža 2002.

33

ŠAVEL Irena 2008.

34

ŠAVEL Irena – KERMAN Branko 2008. KERMAN Branko, 2013.

35

ŠAVEL Irena – SANKOVIČ Samo 2011.

36

ŠAVEL Irena – KERMAN Branko 2008. KERMAN Branko, 2013.

37

GUŠTIN MITJA – TOMAŽ Alenka 2016a. GUŠTIN MITJA – TOMAŽ Alenka 2016b.

12


bukkantak a régészek, de a római kor nyomai megtalálhatók több Lendva-vidéki település határában is (Lendva, Gyertyános, Felsőlakos, Csente).38 Már említettük, hogy a római korban, de valószínűleg már évszázadokkal előtte is, a híres Borostyánkő-út a mai Lendva területén át vezetett (Muraszentmárton, Kót, Gyertyános, Hosszúfalu, Zalalövő).

Vibenus sírköve. (Lendva)Hosszúfalu (Pomurski muzej Murska Sobota)

38

GUŠTIN MITJA – TOMAŽ Alenka 2016a, 8.

13


Lendva-vidék középkora A népvándorlás időszakából Lendva-vidék és Göcsej területére vonatkozóan csak gyéren találunk régészeti vagy történeti adatokat. Kisebb hun kori települések és egyéb leletek Zalaszentgróton, Kilimánon és Nagykanizsa környékén bukkantak elő, az avar korból pedig Pókaszepetken, Kehidán, Hahóton, Zalaszentbalázson és Nagykanizsa környékén ismeretesek.39 Az avar korra, 6. századra tehető a vendek letelepítése a Kárpát-medence nyugati részére,40 a Mura keleti oldalára.41 Érdekességként megemlítendő, hogy a hunok és Atilla király, az avarok, valamint a magyarok és Mátyás király, nemcsak a szomszédos Stájervidék néphagyományában, de az egész szlovén nyelvterületen megtalálhatóak.42 A történelmi Somogy, Vas és Zala vármegyék területét a magyar honfoglaláskor Bulcsu horka nemzetsége kapta meg. Göcsejnek ebben az időszakban az őrvidék szerepe jutott.43 A mindig bővizű és erős sodrású Mura, amely még a legzordabb teleken is nagyon ritkán fagy be, több kilométer széles vizenyős árterületével abban a korban ideális határsávot jelentett Magyarország nyugati részén. Itt helyezkedett el a gyepű határvédő rendszerének első gyűrűje. Ezen élő határ, amely az erdők és mocsarak átjárhatatlansága miatt kiválóan védte az ország központi sík területeit, több tíz kilométeres övezet is lehetett, amelynek vízmentes kiemelkedésein a határőrök települései helyezkedtek el. Valószínű, hogy a nyugati végeken is székely és besenyő határőröket alkalmaztak. Tény, hogy szembetűnő hasonlóságokat találni az őrségi, göcseji és hetési tájnyelvben és életmódban. A székelyekkel való antropológiai hasonlóságra Bartucz Lajos figyelt fel.44 A besenyők letelepedésére több helységnév is utal, mint például Zalabesenyő, Bak, Kalócfa.45 Szent István idején már léteztek Besenyő, Bak, Szentadorján települések. Az Árpád-korban pedig említik már Csatár, Kökényesmindszent, Dobron, Kislengyel, Lenti, Lickó, Milej, Nova, Alsólendva, Oltárc, Petrikeresztúr, Radamos, Salomvár, Sárd, Teskánd, Zalaegerszeg településeket. A varazsd-pozsonyi országút mellett már a 13. században egymás után sorakoztak a települések. Lendva-vidéken a 14. században

39

MÜLLER Róbert 1971.

40

GÖNCZ László 1996, 26.

41

KERMAN Branko 2011.

42

LUKÁCS István 2001.

43

TÓTH János 1965, 7. HOLUB József 1929, 10-20.

44

BARTUCZ Lajos 1913, 15.

45

GYÖRFFY György 1959, 167.

14


már sűrű település- és szórványtelepülés-rendszer megléte bizonyított.46 Tóth János szerint a Göcsejben ekkor több mint száz település és puszta létezett.47 Mindezeket a településeket, valamint lakóiknak életét és jószágát a gondosan kialakított gyepűgyűrű, őrség és várövezet védte. Egyes nézetek szerint Alsólendva település elnevezése először 870-875 körül jelent meg írott forrásban, a Conversio Bagoariorum et Carantanorum48 című munkában Lindolveschirichun változatban.49 Az idézett 9. századi műben az áll, hogy Lindolveschirichun településen Pribina (†861) szláv fejedelem idejében templomot építettek, amit Liupram (†859)50 salzburgi érsek idejében szenteltek fel, tehát valamikor 840 és 859 között. A Lindolveschirichun településnév Alsólendvával való azonosításának legnagyobb hiányossága, hogy mindeddig semmilyen régészeti lelet vagy egyéb adat nem került napvilágra, amely hitelesen megerősítené ezen feltételezést. Mindenképpen szem előtt kell tartani azt is, hogy egyrészt a Lindolveschirichun szó eredetének magyarázata kapcsán számos más település is szóba került a mai Szlovénia és Ausztria területén, másrészt pedig azt is, hogy Lendvából kettő van, Alsó- és Felsőlendva, egymástól mintegy 50 kilométernyi távolságra.51

46

LENDVAI KEPE Zoltán 2005a, 237.

47

TÓTH János 1965, 7.

48

A bajorok és karantánok megtérése című mű szerzője feltehetően Adalwin (meghalt: 873. május 14.) salzburgi érsek volt, címzettje pedig Német Lajos kelet-frank uralkodó. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a kézirat eredetije mindmáig nem került elő, a mű máig ismert legrégebbi átírása a 11. századból való.

49

KOS Milko 1936. KERMAN Branko 1994, 12-17.

50

Liupram vagy Liuprammus salzburgi érsek 859. október 14-én halt meg.

51

Lindolveschirichun településnév első részét egyesek a német „Linde”, azaz hársfa, vagy „Lindbach”, azaz „hársfapatak”, mások pedig a „Lindolf” német személynév alakjából értelmezik. A „ves” szó vend nyelven falut jelent, akárcsak a szlovén „vas”. A „chirichun” szó pedig a német „kiricha, kirchen” szóból ered, akárcsak a délszláv „cerkev, cerkva, cirkva, crkva”. Egyesek tehát a Lindolveschirichun településnevet német és szláv nyelvkeverékként kissé erőltetetten úgy értelmezik, hogy „templom Linde (Lindolf, Lindbach, azaz Lendva) falvában”. LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012, 20.

15


Az alsólendvai Bánffy nemzetség családfája (MOL P1288)

16


A Bánffyak kora Az oklevelek tanúsága szerint Alsólendva neve egyértelműen 1192-ben bukkan fel először egy Hohold nevű „jámbor lovag” pere kapcsán, akinek István zalai főispán tanúskodása segítségével sikerült megnyernie egy pert Iván comes fia, Páris ellen.52 Ettől kezdve egészen 1645-ig, amikor a Hahót-Buzád nemzetség legnevezetesebb ága, az Alsólendvai Bánffy család utolsó férfitagja is meghalt,53 sőt még azt követően is egy rövid ideig, Alsólendva mint végvári központ erősödött. Kun László király idejében Hahót Miklós horvát-szlaHahold lovag (Képes krónika. Budapest, 2003. 30.) vón bán és Zala vármegyei főispán székhelye volt a város. 1366-ban I. (Nagy) Lajos királytól Szent Simon és Júdás napjára, azaz október 28-ra, vásárjogot kapott a már oppidumként említett település.54 Egy 1389-es birtokmegosztási iratban a civitasként szereplő település

Nagy Lajos király 1366-ban kiadott oklevele, amelylyel országos vásártartási jogot adományozott Alsólendvának

52

WERTNER Mór 1898, 19-33. FEJÉR György 1829-1844, III/1, 277. VÁNDOR László 1994, 59. „Hoholdo, militi religioso, duo praedia Lindua et Fenetü adiudicat. A. 1192. p. 277. A. 1193. p. 289.” Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis/INDEX 1./Index Tomi II./Comites Palatini.

53

TÓTH Sándor 1995, 94.

54

Oppidum Lyndua, 1403, MOL DL 8902.

17


23 egész, 2 fél és 4 negyed telket foglalt magába.55 A felsorolt jobbágyok között találunk vargát, nyílkészítőt, pecért, takácsot, mészárost, kardcsiszárt, szakácsot, aranyművest, kereskedőt, szabót és kocsigyártót. A források a város határában a 15-16. században több vízimalomról is szólnak, amelyek főként a Lendvavízen működtek és zömében egyházi tulajdonban voltak.56 Mátyás király egy, 1469. május 17-én kelt adományozási oklevélben pedig először említették a lendvai vámot.57 A Bánffy családnak a középkori Magyar Királyságban betöltött rangos szerepét mutatja az is, hogy 1441. június 28-án kelt oklevelében I. Ulászló király alsólendvai Bánffy István fia Pálnak Alsólendva mezővárosban vagy Bolondócon pénzverési jogot adományozott. A kiváltságos és nagylelkű adomány hétterében valószínűleg az állt, hogy Bánffy Pál hűséges embere volt az uralkodónak és a pénzverési jognak köszönhetően jobban el tudta látni a Felvidék védelmét.58

„A” verdejegyű, Alsólendván vert pénzérme

55

MOL DL 7467.

56

GÖNCZ László 1996, 61.

57

„Mátyás király Alsolyndwa-i István fia István fia Miklós pozsonyi ispán érdemeiért, főleg mivel kora ifjúságától részt vett az ország különböző hadjárataiban, az István moldvai vajda ellen vezetett királyi hadjáratban Moldauia-ban lábán megsebesült, majd az eretnek csehek ellen Morauia-ban vitézül küzdött, a pápához és Apulia királyához vezetett követségekben az ország érdekeit sikerre juttatta, újadományba adja neki, testvérének: Jakabnak, Alsolyndwa-i István fia Pálnak és ennek fiának: Jánosnak a zalamegyei Lyndwa és Nempthy nevű várakat, összes tartozékaikkal, a Lindwa, Hwzzywfalw, Dobronok, Chezteregh, Kwthws és Zemenye mezővárosokban lévő vámokkal … .” MOL DL 16853.

58

MOL DL 44313.

18


Alsólendvai Bánffy János, Magyarország nádora 1530 és 1534 között (Nemzeti Múzeum, Budapest)


Kultsár György: Postilla… Alsólendva, 1574. (OSzK RMNy 334, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Magyarországi Nyomtatványok)

20


A város fölött magasodó várkastélyban élt alsólendvai Bánffy Miklós, akit Mátyás király az esküvője dolgában György kalocsai érsekkel Nápolyba küldött.59 Mátyás testvérének tekintette őt,60 így nem meglepő, hogy 1483-ban a főúri család bárói rangot kapott.61 Fontos még megemlítenünk, hogy miután a Bánffyak is a reformáció pártfogóivá váltak VI. Bánffy Miklós ideje alatt az udvarában Ráskai Gáspár, Tőke Ferenc, Orbonai Rácz György, Kultsár György, Beythe István és számos református tudós és prédikátor folytatott fontos irodalmi és vallási tevékenységet. Itt működött 1573-tól Hoffhalter Rudolf nyomdája, amely az első nyomda volt a vármegyében. Ebben az alsólendvai nyomdában jelent meg 1573-ban és 1574-ben Kultsár György prédikátor három jelentős könyve is.62 Ezek a könyvek Alsólendva és vidéke 1920. évi Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához és végül Szlovéniához való csatolásával, az első nyomtatott könyvek lettek az említett országok területén.63

Magyar szablya, FRINGIA, 18. század

59

BONFINI Antonio 1995, 795 (4. 3. 250).

60

BONFINI Antonio 1995, 883 (4. 8. 55).

61

TANTALICS Béla 1997a, 177. Forrás: MOL DL 33437.

62

TANTALICS Béla 1988, 26. TANTALICS Béla 2009.

63

LENDVAI KEPE Zoltán – NAGY Zoltán (szerk.) 2009.

21


A hadak útján A török idők is jelentős változásokat hoztak a város életébe. A Dél-Dunántúl kulcsfontosságú és egyik legnagyobb erődjét, Nagykanizsa várát a törökök 1600. október 22-én foglalták el. A többszörös probálkozás ellenére, amelyek között az 1603. évi volt a legerőteljesebb, Alsólendva és Lenti vára sosem került török kézre. Stájerországi portyázásaikra a törökök Alsólendvát megkerülve a regedei64 úton vonultak, így nem meglepő, hogy a térség lakossága behódolni kényszerült nekik és adót fizetni.65 A 16-17. századi veszedelmekkel teli időszakban az árucsere súlypontja Nagykanizsáról áttolódott a védettebb Csáktornya és Alsólendva vásáraira, ami tovább emelte a város gazdasági jelentőségét.66 A Bánffy család kihalása után az alsólendvai birtokot nőági leszármazás révén a Nádasdyak örökölték. A Nádasdy időszak Alsólendván mindössze huszonöt évig tartott, miután a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt Nádasdy Ferencet 1671. április 30-án Bécsben kivégezték. Így az alsólendvai uradalom a kincstárra szállt. Ekkor a Bánffy család nőági leszármazottai, a Révai, Szunyoghi, Perneszy és Pongrácz családok és Esterházy Pál is keresetett indítottak a birtokért. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy ekkor Esterházy Pál már bírta Alsólendva és Nempti67 uradalmaknak egynyolcadát. A kamarával neki sikerült szerződést kötni és 102500 forint ellenében megkapta a két uradalmat. I. Lipót királytól 1690-ben adománylevelet is kapott.68 A kincstár a megszerzett birtokot A Bánffy-kehely, 1608 jegyzőkönyvileg 1691. július 4-én adta át Esterházy (Lendvai Plébánia) megbízottainak. Erről 30 oldalas, 44 pontba szedett 64

Regede = szlov. Radgona, ném. Radkersburg. Mura-menti, stájerországi város, Alsólendvától északnyugati irányban mintegy 45 kilométerre. 1919 után a várost kettéosztották, így lett a Jugoszláviához tartozó rész neve Gornja Radgona, az Ausztriához tartozó rész neve pedig Bad Radkersburg.

65

TANTALICS Béla 1997a, 16.

66

DANKÓ Imre 1991, 684.

67

Nempti, Nemphti, azaz Lenti.

68

CSAPODY Csaba 1933, 11. TARJÁN G. Gábor é.n. 11.

22


23

Alsรณlendva vรกra (Justus van der Nypoort, 1686)


feljegyzés készült, amely számba vette, hogyan lehetne jövedelmezőbben gazdálkodni. Többek között fontosnak tartották a puszta telkek mielőbbi betelepítését, eltiltva használatuktól azokat a jobbágyokat, akik elszökve, távolból művelték földjeiket és szőlőiket, kijátszva ezzel a földesurat.69 A török kiűzésére Nagykanizsáról 1690-ben került sor.70 Ezzel békésebb viszonyok teremtődtek Lendva-vidéken is. A vidék a török ellenes felszabadító háború miatt is sokat szenvedett, főleg az átvonuló császári katonaság ellátásának terheitől. Erről az uradalom 1689-ben és 1691-ben kimutatást küldött Zala vármegyéhez.71 A Rákóczi szabadságharcban vidékünknek jelentősebb szerep nem jutott, ennek ellenére a lakosság sokat szenvedett a gyakori hadjáratok miatt. A város 1704-ben hódolt be II. Rákóczi Ferencnek. A fejedelem legendás hírű tábornoka Vak Bottyán Alsólendvát is kijelölte téli szálláshelyéül.72 Az 1700-as évek elején pestis pusztított ezen a vidéken. Följegyezték, hogy 1710-ben a meghaltak hajdinája kint veszett, 1711 nyarán pedig Len-

Az alsólendvai vár lebontott udvari kapujának feliratos köve, 1716

69

TANTALICS Béla 1997b, 19.

70

HÓMAN Bálint - SZEKFŰ Gyula 1939, 368. Szekfű Gyula történész szerint Alsólendva vidéke már 1683-ban felszabadult a töröktől.

71

TANTALICS Béla 1997b, 20. Forrás: MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára P108 R38 690.10.169.

72

GÖNCZ László 1996, 84.

24


tiben nem arattak a dögvész miatt.73 A napóleoni háborúk időszaka és az erre a korszakra jellemző gabonakonjunktúra Lendva-vidék történelemkutatásában fehér foltnak számít. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb következménye a jobbágyfelszabadítás volt. A régi állapotot feltüntető „felmérési birtokkönyvek” hitelesítése Zala megyében 1853 és 1864 között történt. A Lendva vidéki hetési falvakban a felmérés 1855 októberében, a kiosztás pedig 1858 májusában zajlott.74 A jobbágyi kötöttségek megszűntek és kialakultak a saját tulajdonú, önellátásra törekvő paraszti gazdaságok. A törvény csak az úrbéri földek után járó szolgáltatásokat törölte el. Ezek a területek lettek a felszabadított jobbágyok tulajdonai. Mellőzték a maradvány földek jellegének és a jövendő tulajdonosoknak a meghatározását. A jobbágyok a maradvány földek váltságát általában nem tudták kifizetni.75 Az allodiális jogállású földek, mint például az irtások, kertészségek és erdők megmaradtak az egykori földesúr tulajdonában.

A fiókáit önnön vérével tápláló pelikán ábrázolása a lendvai vár védőfalából

Esterházy Pál herceg (E. Widemann, 1652, rézmetszet)

73

PIVAR Ella 1983, 96.

74

SIMONFFY Emil 1968, 134.

75

TANTALICS Béla 1997b, 27.

25


Polgári virágkor Alsólendva életében a 19. század második felében jelentős közigazgatási változás és gazdasági fellendülés következett be. Az alsólendvai járás 1849-ben alakult először,76 majd másodszor 1870-ben,77 amikor is Alsólendva a második legnagyobb kiterjedésű és harmadik legnagyobb lakosságú Zala megyei járásnak lett a központja,78 amelynek következtében járásbíróságot, telekkönyvi, közjegyzői, főszolgabírói hivatalt kapott. A város jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális centrummá fejlődött a térségben Nagykanizsa és Csáktornya mellett. Az ipar fejlődése magával hozta a bank- és hitelszervezet kiépülését is, így 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban.79 1890-től pedig vasútvonal kapcsolta Alsólendvát a világ gazdasági és kereskedelmi vérkeringésébe.80 A polgári iskolát 1872-ben, az ipari tanonciskolát pedig 1891-ben alapították.81 Sorra alakultak meg a gazdasági és civil egyletek: az olvasó, a tűzoltó, az iparos, a temetkezési, valamint a peronoszpóra és filoxéra ellen védekező. A városban 1903-ban alakult labdarúgócsapat, amely a mai Szlovénia területén a legrégebbinek számít.82 Nevezetes ernyőgyára 1904-ben jött létre,83 nyomdája és hetilapja 1889-ben. Az alsólendvai marhavásár regionális jelentőségű volt. Számos kisiparos és kereskedő nyitotta meg itt műhelyét és boltját. A városban és néhány környékbeli településen több téglagyár és gőzmalom létesült. Az első világháború előestéjére jelentős zsidó közösség is kialakult a városban. A ma is álló zsinagógájuk építésébe 1866-ban kezdtek.84 Alsólendván a kiegyezés után sajátos polgári kultúra fejlődött ki, pezsgő gazdasági és kulturális élettel, valamint a parasztság polgárosulása is megindult. A város virágzása az egész vidékre átsugárzódott.85

76

1849-1861 között. HALÁSZ Imre 1996, 161. KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2014, 95.

77

1870. évi 42. törvénycikk.

78

HORVÁTH Zsolt 1999, 53-56.

79

LENDVAI KEPE Zoltán 2013.

80

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2015, 12-25.

81

KISS Dénes 1896 (1898), 37-41.

82

HORVÁTH Ferenc 2004.

83

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2013, 146-149.

84

GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997.

85

FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (szerk.) 1896 (1898). ŠIMONKA Tanja (szerk.) 2003. LENDVAI KEPE Zoltán (szerk.) 2008. KIRÁLY M. Jutka (szerk.) 2013.

26


Szent Katalin plébániatemplom Lendván (1941, képeslap)

A lendvai plébániatemplom beltere (20. század első fele)

Alsólendva főutcája (1897, képeslap)

27


A zűrzavaros 20. század Az I. világháború végén a Szerb Királyság katonasága 1919. augusztus 12-én és 13-án szállta meg Alsólendvát és a környékbeli magyar falvakat.86 A megszállt magyar köz­ ségekben nagy létszámú katonai erő teljes harci készültségben foglalt hadállást. Idővel kialakult a hivatalos határ is az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Trianon utáni Magyarország között. Az elcsatolt Lendva-vidékiek új állama 1919-től 1929-ig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929 és 1941 között pedig a Jugoszláv Királysággá lett.87 Ebben az időszakban a hatalom megtett mindent, hogy megbontsa az Alsólendva környéki magyarlakta vidék etnikai egységét. A délszláv állam vezetői elrendelték a Lendva-vidék magyar etnikai

Felrobbantott vasúti híd a Murán Muraszerdahelynél (1941, Fortepan 57474, Karabélyos Péter)

86

GÖNCZ László 2000, 45. ZSIGA Tibor 1996, 76.

87

A Muravidék a szlovéniai magyarok körében 1920 után mesterségesen alkotott fogalom, amely nem azonos a teljes Mura-menti területtel, amely Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érint. Napjaink szóhasználatában Szlovéniában a magyarok lakta szlovéniai őrségi, hetési és Lendva-vidéki településeket nevezik muravidékinek.

28


tömbjének megbontását, így az egykori Esterházy-uradalom területein a betelepített mintegy 1300 főnyi szláv lakosság számára úgynevezett kolóniákat létesítettek. A két világháború között a 254 betelepített család között mintegy 1100 hektár földterületet osztottak ki.88 Az 1939-ben kirobbant II. világháború újra összekuszálta a politikai szálakat. A Jugoszláv Királyság 1941 áprilisáig gyakorolta a hatalmat ezen a területen, aztán április 16-án a magyar katonai egységek bevonultak Alsólendvára, így a vidék ismét visszakerült Magyarországhoz. Mindez négy évig tartott. 1942-ben a magyar hatóságok a Lendva-vidékre betelepített szlovén családok 589 tagját Sárvárra internálták. Magyarország 1944. március 19-én történt német katonai megszállása következtében április 26-án megkezdődött az alsólendvai zsidók deportálása a haláltáborokba. A holokausztnak 132 alsólendvai áldozata és 23 túlélője volt, közülük csak néhányan költöztek vissza szülővárosukba. Az 1945. évi hadműveletek április 2-án érték el Alsólendva vidékét. Ebben az évben újra visszaállították az úgynevezett trianoni határt.89 Az új jugoszláv kommunista hatalom 1945. július 9-én 19 településről 558 magyar nemzetiségű felnőttet és gyermeket hurcolt Hrastovecre és más szlovéniai internálótáborba.90 Hathatós szovjet segítséggel a II. világháború után mindkét országban kommunista pártok kerültek hatalomra és vették át az ország irányítását több, mint négy évtizedre. Az egypártrendszer Magyarországon 1989-ben, Jugoszláviában pedig 1991-ben dőlt meg. 1991-ben ugyanis a soknemzetiségű Jugoszláviában háború tört ki, amelynek egyik következménye Szlovénia önállósulása lett. A 21. század jelentős változásokkal köszöntött be a szlovéniai magyarság életébe is. 2004. május 1-én Szlovénia és Magyarország az Európai Unió teljesjogú tagjaivá váltak,91 majd 2007-ben megtörtént a schengeni övezethez való csatlakozásuk is. Ennek köszönhetően a határ két oldalán lévő falvak közötti ősi utak minden ellenőrzés nélkül újra szabadon használhatóak. Lendva és vidékének lakosai így elmondhatják magukról, hogy a 20. században hat államban éltek, nevezetesen a század elején a Magyar Királyságban, majd a trianoni döntések után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban és a Jugoszláv Királyságban. A vis�szacsatolás éveiben újra a Magyar Királyság állampolgárai lettek. A második világháború után a szocialista, úgynevezett új Jugoszláviához tartoztak, majd ennek szétesése után az önálló Szlovén Köztársaság lakosai.

88

KOVÁCS Attila 2004.

89

GÖNCZ László 2006.

90

KOVÁCS Attila 2013.

91

LENDVAI KEPE Zoltán 2005b, 215-226.

29


30


Háry Gyula: Alsólendva látképe 1900 körül (Kiscelli Múzeum T7802)

31


Rövidítések Bp.

Budapest

é. n.

évszám nélkül

h. n.

hely nélkül

horv.

horvát, horvátul

lat.

latin, latinul

MOL DL

Magyar Országos Levéltár, Budapest. Diplomáciai Levéltár

ném.

német, németül

prekm.

vend, vendül (muravidéki szlovén nyelvjárás)

szerk.

szerkesztő

szlov.

szlovén, szlovénul

Lendvai évszázadok című állandó történeti kiállítás a lendvai várban (2017)

32


Irodalom BARTUCZ Lajos 1913

Göcsej és Hetés népének anthropologiájáról. Ethnographia XXIV. 9-19.

BENCZE Géza (szerk.) 1986 Zala megye leírása a reformkorban két korabeli forrás alapján. Zalai Gyűjtemény 23. Zalaegerszeg. BONFINI Antonio 1995 CSAPODY Csaba 1933

CZAKÓ Károly 1940

DANKÓ Imre 1991

A magyar történelem tizedei. Budapest.

Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 6. Budapest.

Az alsólindvai Bánffy-család. In: Magyar Családtörténeti Szemle 6. 25-31, 57-59, 83-89.

A magyar vásárok néprajza. In: NAGYBÁKAY Péter (szerk.): Magyar Néprajz III. Kézművesség. Budapest. 637-702.

DULAR Janez – ŠAVEL Irena – TECCO HVALA Sneža 2002 Bronastodobno naselje Oloris pri Dolnjem Lakošu. Bronzezeitliche Siedlung Oloris bei Dolnji Lakoš. Ljubljana. FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (szerk.) 1896 (1898) Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997 Židje v Lendavi. A lendvai zsidóság. Lendava. GÖNCZ László 1996

Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Lendva. 33


2000

Sajátos események a Mura mentén 1919-ben. In: GÖNCZ László (szerk.): A Mura mente és a trianoni békeszerződés. Pokrajina ob Muri in trianonska pogodba. Lendavski zvezki – Lendvai Füzetek 17. Lendva-Lendava. 33-50.

2006

Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941-1945. Lendva.

GÖNCZ László (szerk.) 1994 Lendava Lendva 1192-1992. Študije o zgodovini Lendave. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendavski zvezki. Lendvai Füzetek. Lendava-Lendva. GUŠTIN Mitja – TOMAŽ Alenka 2016a Zatak pri Lendavi I/II. Ljubljana. 2016b GYÖRFFY György 1959 HALÁSZ Imre 1996

HOLUB József 1929

Zatak pri Lendavi II/II. Ljubljana.

Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest.

A közigazgatás átszervezése és a négycentrumu megye kialakulása. In: Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére. Zalaegerszeg. 161-166.

Zala megye története a középkorban. Pécs.

HÓMAN Bálint – SZEKFŰ Gyula 1939 Magyar történelem V. Budapest. HORVÁTH Ferenc 2004

HORVÁTH Sándor 1942 HORVÁTH Zsolt 1999

A lendvai labdarúgás 100 éve. 100 let lendavskega nogometa. Lendvai Füzetek – Lendavski zvezki 18. Lendva-Lendava.

Alsólendva múltja és jelene. Alsólendva.

Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban (1872-1945). Zalaegerszeg. 34


KASZÁS József 1995

A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei. Budapest-Lendva.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2013 A Hungária Hazai Ernyőgyár. Dežnikarna Hungaria. In: KIRÁLY M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Lendva-Lendava. 146-149. 2014 Lendavski dragulji in usode. Lendvai kincsek és sorsok. Lendava-Lendva. 2015 Az alsólendvai vasút 125 éve. In: LINDUA 2015/17. Lendava-Lendva. 12-25. KERMAN Branko 1994

2011 2013

Halicanum–Lindolveschirichun ali Lendava? In: GÖNCZ László (szerk.): Lendava-Lendva 1192-1992. Študije o zgodovini Lendave. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendavski zvezki. Lendvai Füzetek. Lendava-Lendva. 12-17. Tü mo: slovanska poselitev Prekmurja. Murska Sobota. Gornje njive pri Dolgi vasi 2. Ljubljana.

KIRÁLY M. Jutka (szerk.) 2013 Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Lendva-Lendava. KISS Dénes 1896 (1898)

Az Alsó-Lendvai M. Kir. Állami Polgári Fiú-iskola története. In: FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (szerk.): Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. 37-41.

KISS Gábor – ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs 2010 A Lapincs-Rába vonaltól délre eső terület Árpád-kori történeti földrajzához. In: Vasi Szemle 64 (2010). Szombathely, 2010. 711-721. KOS Milko 1936

KOVÁCS Attila 2004

Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Razprave Znanstvenega društva v Ljubljani 11. Ljubljana.

Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között. Lendva. 35


2013

Represija v Prekmurju med drugo svetovno vojno in v po­voj­ nem obdobju – primer internacije v Sárvár in Hrastovec. In: Prispevki za novejšo zgodovino. Represija med 2. svetovno vojno in v povojnem obdobju. Ljubljana. 186-200.

LENDVAI KEPE Zoltán 2005a Adalékok Hetés településnéprajzához. In: BÁRKÁNYI Ildikó – FODOR Ferenc (szerk.): Határjáró. Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szeged. 235-255. 2005b

EU-FÓRIA, avagy az Európai Unióhoz való csatlakozás a muravidéki magyarok és szlovének körében. In: KLAMÁR Zoltán (szerk.) Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Aszód. 215-226.

2007

Boldogulás Hetésben. Blagor v Hetésu. Lendavski zvezki – Lendvai Füzetek 20. Lendva-Lendava.

2013

140 let denarnih zavodov v Prekmurju. A muravidéki pénzintézetek 140 éve. Gospodarska zgodovina območja Lendave 2. Lendva-vidék gazdaságtörténete 2. Lyndvamuseum 6. Lendava-Lendva.

LENDVAI KEPE Zoltán (szerk.) 2008 Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave. Obrtništvo Lendave I. Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása. Lendva ipartörténete I. Lyndvamuseum 2. Lendava-Lendva. LENDVAI KEPE Zoltán – NAGY Zoltán (szerk.) 2009 Kulcsár György: Az ördögnek a penitenciatartó bűnössel való vetekedéséről és a kétségbeesés ellen a reménységről való tanúság. Kosanje hudiča s kesanim grešnikom in nauk, ki govori o upanju zoper obup. (AZ ÖRDÖGNEC A PENITENCIA TARTO Bünössel való vetekedéséről: es az kétségbe essés ellen az Reménségröl való tanusság: IRATTATOT: Az Also Linduai KULTSAR GIÖRGY Mester által. NYOMTATTATOT Also Linduán: Rodolphus Hoffhalter által. M.D.LXXIII. esztendöbe). Fakszimile kiadás mellékelt tanulmányfüzettel magyar és szlovén nyelven. Lendva-Budapest. LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012 Alsólendva vára. Grad Dolnje Lendave. Lyndvamuseum 4. Lendva-Lendava. 36


LUKÁCS István 2001

MÜLLER Róbert 1971

Név nélkül 1991

A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Budapest.

Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek” vidékén és településtörténeti tanulságaik. A Göcseji Múzeum Kiadványai 30. Zalaegerszeg.

Zbornik občine Lendava. Lendava.

P. BARNA JUDIT – TOKAI Zita Mária – EKE István – PÁSZTOR Emília 2015 A késő neolitikus körárkok kutatásának helyzete Zala megyében. In: Archeometriai Műhely 2015/2. 75-88. PIVAR Ella 1983

SÁNDOR Imre 1913

Az alsólendvai uradalom állapota a XVIII. században. Naptár '84. A szlovéniai magyarok évkönyve. Murska Sobota. 95-105.

Az első Bánffyak. In: Genealógiai Füzetek. 32-38.

SAVNIK Roman (szerk.) 1980 Krajevni leksikon Slovenije IV. Podravje in Pomurje. Ljubljana. SIMONFFY Emil 1968

ŠAVEL Irena 1999

2008

Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. Kilenc falu történeti statisztikai vizsgálata. Agrártörténeti Szemle 1968. 1-2. 131-179.

Oloris. Bronastodobna naselbina pri Dolnjem Lakošu. Bronzkorszakbeli település Alsólakosnál. Murska Sobota-Lendava. Pri Muri. Razstava o arheološkem najdišču pri Lendavi. Murska Sobota.

ŠAVEL Irena – KERMAN Branko 2008 Gornje njive pri Dolgi vasi I/II. Ljubljana. 37


ŠAVEL Irena – SANKOVIČ Samo 2011 Pri Muri pri Lendavi. Ljubljana. ŠIMONKA Tanja (szerk.) 2003 Dolnja Lendava v obdobju meščanstva 1867-1945. Az alsólendvai polgárosodás korszaka 1867-1945. Lendava-Lendva. SZILÁGYI Magdolna 2012 Árpád Period Communication Networks: Road Systems in Western Transdanubia (PhD Dissertation, Central European University, Budapest). TANTALICS Béla 1988

1997a 1997b 2009

Lendva kulturális emlékei a XVI. század második feléből. Kulturne znamenitosti Lendave v drugi polovici 16. szoletja. Lenti. Szijártóháza története. Lenti. Zalaszombatfa története. Lenti. A Bánffy család szellemi hagyatéka. Lenti.

TARJÁN G. Gábor é. n.

Lendvai századok. Zalaegerszeg.

TÓTH János 1965

Göcsej népi építészete. Budapest.

TÓTH Sándor 1995

Adatok az alsólindvai Bánffy család történetéhez. In: Naptár '96. A szlovéniai magyarok évkönyve. Lendva.

TUŠEK Ivan – KAVUR Boris 2011 Ivankovci (Ivánkóc) pri Lendavi. Ljubljana, 2011. VÁNDOR László 1994

A Hahót-Buzád nemzetség birtokközpontjainak kialakulása Zala vármegyében. In: Lendava Lendva 1192-1992. Študije o zgodovini Lendave. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendavski zvezki. Lendvai Füzetek. Lendava-Lendva. 58-63.

WERTNER Mór 1898

A Buzád-Hahót nemzetség. In: Turul 16. 19-33, 59-65.

ZSIGA Tibor 1996

Muravidéktől Trianonig. Lendva. 38


Tartalomjegyzék Lyndva .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Egy táj a Mura völgyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Lygano.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Lendva-vidék középkora .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A Bánffyak kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A hadak útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Polgári virágkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A zűrzavaros 20. század . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Rövidítések .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

39


Köszönjük támogatóink nagylelkű segítségét:

Bethlen Gábor Alap

Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest

Magyar Nemzeti Levéltár

Ministrstvo za kulturo Republike Slovenije

Občina Lendava • Lendva Község

Országos Széchényi Könyvtár

Pomurska madžarska samoupravna narodna skupnost Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség

Župnija Lendava • Lendvai Plébánia


Lendvai Kepe Zoltán

© 2018, Galerija-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva

LY N D VA M U S E U M 1 2 / 2

Lendvai évszázadok

A borítón: Az alsólendvai Bánffy család címere (http://www.zml.hu/oklevel_kiallitas) Lindva (Justus van der Nypoort, 1686)

Profile for Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzem Lendva

LYNDVAMUSEUM 12/2  

Lendvai Kepe Zoltán: Lendvai évszázadok (2018)

LYNDVAMUSEUM 12/2  

Lendvai Kepe Zoltán: Lendvai évszázadok (2018)

Profile for gmlendava
Advertisement