__MAIN_TEXT__

Page 1

VARIACIJE IZ HERENDA Svetovno znan herendski porcelan skozi čas

© 2018

Galerija-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg 1/Bánffy tér 1, 9220 Lendava/Lendva, Slovenija T: +386 (0)2 578 92 60, E: info@gml.si, www.gml.si

VARIÁCIÓK HERENDRE A világhírű Herendi Porcelán évszázadai


VARIACIJE IZ HERENDA Svetovno znan herendski porcelan skozi čas

VARIÁCIÓK HERENDRE A világhírű Herendi Porcelán évszázadai

13. 3.–10. 5. 2018 Lendavski grad/Lendvai vár Slovenija/Szlovénia


VARIACIJE IZ HERENDA Svetovno znan herendski porcelan skozi čas

VARIÁCIÓK HERENDRE A világhírű Herendi Porcelán évszázadai

Organizator razstave / Szervező

Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzeum Lendva Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Izdajatelj / Kiadó Za izdajatelja / A kiadásért felel Uvodna besedila / Előszó

Spremni esej / Bevezető tanulmány Prevod / Fordították

Jezikovni pregled / Lektorálták

Fotografija / Fotók Grafično oblikovanje / Grafikai terv Tisk / Nyomda

Galerija-Muzej Lendava Beata Lazar Anton Balažek Szilágyiné Bátorfi Edit Simon Attila Judita Krivec Dragan Harmat Császár Jolán (magyar) Lendvay Claude Domonkos (slovenščina, magyar) Böröcz Nándor (magyar) Ivanka Bratkovič (slovenščina) Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. arhiv/archívum Dubravko Baumgartner Digifot, Lendava 2018


Cesarski porcelan na lendavskem gradu

Császári és királyi porcelán a lendvai várban

V preteklih letih smo se že navadili na tradicionalno ponudbo kakovostnih razstav na lendavskem gradu, ki ne predstavljajo le enega od ključnih kamenčkov v kulturnem mozaiku mesta, ampak celotne regije. Veličastnemu naboru avtorjev, katerih dela so bila na ogled v Lendavi, se letos pridružuje še ena najbolj zvenečih manufaktur porcelana na svetu, herendska manufaktura.

Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy a lendvai vár kiemelkedő kiállításoknak ad otthont, amelyek nem csupán a város, hanem a teljes régió kulturális mozaikjának ragyogó elemeit jelentik. A Lendván bemutatott jeles alkotók sorához idén a világ egyik legjobban csengő iparművészeti márkneve, a Herendi Porcelánmanufaktúra csatlakozik.

To, da se v svetu znana Herendska manufaktura porcelana tokrat predstavlja prav v Lendavi, nikakor ne more biti naključje. Mestu s pridihom aristokratskih Banffyjev, veličastno večkulturno meščansko zgodovino in ne nazad­ nje tudi z močno željo po uspešni kandidaturi za evropsko prestolnico kulture leta 2025, položaj regionalno pomembnega kulturnega središča vendarle pritiče.

Az, hogy a világszerte ismert márka a Lendvai Galéria-Múzeumban is megjelenik, korántsem véletlen: városunk ugyanis – amelyet beleng a várat valaha tulajdonló Bánffyak szelleme, emellett multikulturális polgári múlttal is bír, napjainkban pedig a 2025-ös Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére törekszik – joggal tekinthető regionális kulturális központnak.

Prepričan sem, da bo razstava herendskega porcelana, ki je svoje mesto našel na vseh pomembnejših evropskih dvorih v 19. stoletju, med drugim so bili njegovi zvesti uporabniki tudi slavni Habsburžani, privabila na lendav­ ski grad veliko število obiskovalcev. Ne dvomim, da bodo ljubitelji umetnosti navdušeni nad tem, kar bodo videli.

Meggyőződésem, hogy a minden jelentősebb 19. századi európai udvarban, köztük a Habsburgokéban is szívesen használt herendi porcelán számos látogatót vonz a lendvai várba, és egyben remélem, hogy a művészetkedvelőknek sok gyönyörűséget ad a míves darabok megtekintése. Mindnyájuknak szép művészeti élményt és kellemes lendvai tartózkodást kívánok!

Želim vam obilo užitkov ob ogledu razstave in prijetno počutje pri nas.

Mag. Anton Balažek

Mag. Anton Balažek

župan Občine Lendava

Lendva Község polgármestere

3


Predgovor Metulj s pisanimi krili, plesalka z graciozno plapolajočim krilom in košarica z neverjetno finim pletenjem v prababičini vitrini nas spominjajo na tradicijo, umetnost, čast mojstrskega dela, potrpežljivost, skrbno pozornost, tehnološko disciplino, neke vrste mirnodobno enotnost, v kateri sta zadovoljna proizvajalec in potrošnik, obrtnik in meščan. V današnji terminologiji bi navedeno lahko imenovali win-win situacija, vendar lahko to povzamemo tudi z eno samo besedo, in sicer Herend. Ko govorimo v Prekmurju o tradiciji, pomislimo predvsem na ljudske običaje, ko omenjamo umetnost, imamo v mislih ljudsko umetnost ali vlivanje v bron in stvaritve tukaj rojenih, vendar drugje ustvarjajočih slikarjev, kiparjev, pesnikov in pisateljev. Ko beseda nanese na industrijo, se spomnimo na farmacevtsko družbo in rafinerijo, z zgodovinske perspektive pa denimo na tovarno dežnikov. Toda pojem umetnosti in industrije je koristno povezati s predmeti uporabne umetnosti, na katere smo lahko upravičeno ponosni, in si jih priklicati v spomin, saj sta madžarska kultura in madžarska obrt oziroma industrija, povzdignjeni na mojstrsko raven, na številnih svetovnih razstavah dokazali, da spadata tudi v globalni konkurenci v sam vrh. Tudi v tem pogledu moramo ime Herenda omeniti med prvimi. Belo zlato oziroma porcelan je prehodil dolgo pot, preden je iz Azije prispel v Herend. Prav tako dolga je bila pot, ki je herendski porcelan z miz in iz kraljevskih in aristokratskih salonov privedla v vsakdanje življenje meščanskega okolja, kjer je postal pribor pri družinskih malicah , slavnostnih kosilih ali v literarnih salonih. Tukaj v Lendavi, kjer se je industrializacija na prehodu iz 19. v 20. stoletje začela z velikim zagonom, herendske sklede, vaze ali servisi za kavo ali čaj v domovih vzpenjajočega se meščanstva niso veljali za redkost; na dostojen način so zrcalili prefinjenost svojih lastnikov ali pa njihovo dovzetnost za lepoto, toda v vsakem primeru so izpostavljali sijaj njihovih stanovanj. Po zgodovinskih in ekonomskih viharjih 20. stoletja in počasnem preporodu in redefiniciji kulture porcelana je sedaj, leta 2018, v letu evropske kulturne dediščine, napočil trenutek, da razstava, ki dostojno prikazuje zgodovinsko preteklost Herenda , ročne spretnosti, veščine in ustvarjalnost mojstrov, kot poseben segment naše skupne dediščine končno prispe tudi v Lendavo. Vsem snovalcem razstave se zahvaljujem, da so z neutrudnim delom prebivalcem Prekmurja in obiskovalcem te pokrajine omogočili ogled te enkratne zbirke uporabne umetnosti. Vsem vam, spoštovani obiskovalci, pa želim prijetno potepanje po preteklosti in sedanjosti med metulji, pisanimi pticami in bogatimi geometrijskimi vzorci.

Edit Szilágyiné Bátorfi veleposlanica Madžarske v Sloveniji

4


Előszó Egy tarka szárnyú pillangó, szoknyáját kecsesen libbentő táncosnő, valószínűtlenül finom rácsozatú kosárka a dédi vitrinjében. Minderről eszünkbe juthat a hagyomány, a művészet, a mestermunka becsülete, a türelem, a gondos figyelem, a technológiai fegyelem, egyfajta békebeli egység, amiben elégedett a gyártó és a fogyasztó, az iparos és a polgár. Mai terminológiával win-win szituációnak neveznénk, de egyetlen szóban is összefoglalhatjuk: Herend. Itt, a Muravidéken ha hagyományról beszélünk, leginkább a népi hagyományokra gondolunk, ha művészetről, akkor a népművészetre vagy a bronzöntésre, az innen elszármazott festők, szobrászok, költők, írók munkásságára. Ha iparról beszélünk, akkor a gyógyszergyár, a finomító, történelmi távlatban pedig mondjuk az esernyőgyár juthat az eszünkbe. Pedig érdemes a művészet és az ipar fogalmát összekapcsolni és felidézni azokat az iparművészeti alkotásokat, amelyekre méltán büszkék lehetünk, hiszen a magyar kultúra és a mesterfokra emelt magyar iparosság számos világkiállításon bizonyította, hogy globális megmérettetésben is a legjobbak közé tartozik. Ebben a tekintetben is az elsők között kell említenünk Herend nevét. A fehér arany, a porcelán hosszú utat tett meg, mire Ázsiából megérkezett Herendre. Ugyancsak hosszú volt az út, amíg a herendi porcelán a királyok és főnemesek asztaláról és szalonjaiból eljutott a polgári világ hétköznapjaiba, és a családi uzsonnák, a díszebédek vagy az irodalmi szalonok kellékeivé vált. Itt, Lendván, ahol a XIX. század végén és a XX. század elején az iparosodás oly nagy lendülettel indult el, a feltörekvő polgárság otthonaiban nem számítottak ritkaságnak a herendi tálak, vázák vagy éppen kávés-teás készletek, amelyek méltó módon tükrözték tulajdonosaik igényességét vagy éppen a szépség iránti fogékonyságát, de mindenképpen emelték e lakások fényét. A XX. század történelmi és gazdasági viharai után a porcelánkultúra lassú újraéledését és újraértelmezését követően most, 2018-ban éppen itt volt az ideje, hogy egy olyan kiállítás, amely méltó módon jeleníti meg Herend történelmi múltját, a mesterek kézügyességét, fortélyait, kreativitását, közös örökségünknek e különleges szegmensét, az Európai Kulturális Örökség évében végre eljusson Lendvára. Köszönöm a kiállítás megálmodóinak, hogy fáradtságot nem kímélve lehetővé tették a Muravidék lakossága és az idelátogató vendégek számára ennek a páratlan iparművészeti gyűjteménynek a megtekintését. Jó kalandozást kívánok a múltban és a jelenben, a pillangók, tarka madarak, gazdag geometriai minták között minden kedves látogatónak!

Szilágyiné Bátorfi Edit Magarország szlovéniai nagykövete

5


Spoštovani obiskovalci razstave, dragi bralci! Prijazno vas pozdravljam na razstavi herendskega porcelana. V čast nam je, da smo s svojimi izdelki prisotni v ustanovi z bogato tradicijo, v Galeriji-Muzeju Lendava, in da vam lahko predstavimo naše, skoraj dvestoletno znanje, ki ga vlagamo v naš porcelan. Ob besedi PORCELAN najprej pomislimo na elegantne, prosojne, krhke in lomljive predmete. Marsikdo je prepričan, da je odnos med človekom in porcelanom nekaj posebnega, četudi ima človek oblast nad to krhko snovjo, jo varuje in se ji previdno približuje. Porcelan je mističen material. Ob besedi HERENDSKI PORCELAN se najprej spomnimo razkošja, elegance in razvajanja, brez česar bi sicer lahko živeli, vendar si kljub temu želimo v svoji bližini nekaj izdelkov herendske manufakture. Lepo jih je opazovati, se jih dotakniti, popiti kavo ali čaj iz skodelice in se za trenutek razvajati v svetu, ki za nič več nima časa. To razstavo prevevajo misli, kot so poslanstvo, potovanje skozi čas, povezovanje preteklosti in prihodnosti skozi trenutek sedanjosti, izziv, živopisnost in neomajna zavezanost.

Poslanstvo Herendska manufaktura porcelana, ustanovljena leta 1826, je danes ena največjih manufaktur porcelana tudi v svetovnem merilu, posebej pa nas veseli dejstvo, da naša manufaktura opravlja tudi kulturno poslanstvo po vsem svetu. Poslanstvo, ki smo si ga sami zastavili, pravzaprav pomeni negovanje, ohranjanje in predstavitev umetniškega izročila in kulturnih vrednot, ki so značilne za herendski porcelan, oziroma njihovo posredovanje prihodnjim generacijam. Poslanstvo izpolnjujemo zdaj tudi na lendavskem gradu, kjer oglašujemo večnost porcelana kot materiala, ki je naravni element kulture človeškega bivanja, hkrati pa se borimo proti cenenim predmetom kulturnih trendov današnjega časa.

Potovanje skozi čas – povezovanje preteklosti in prihodnosti in stalna prenova Naša razstava vas bo sočasno popeljala v preteklost in prihodnost. Herendski porcelan se že skoraj dve stoletji izdeluje po istem postopku, tj. z rokodelsko tehnologijo in izvirno tehniko, ki se stalno obnavlja. Od surove porcelanske mase do zadnje poteze s čopičem oživljajo porcelan ali belo zlato poznavalske, strokovne roke. Način izdelave nas popelje v preteklost, sodobnost izdelkov pa v prihodnost. Če vzamemo v roke predmet iz herendskega porcelana, se nas istočasno dotakneta preteklost in prihodnost, tradicija in inovacija. Izročilo Herenda iz 19. stoletja lahko prenesemo v svet 21. stoletja z uravnoteženo tradicijo in inovativnostjo. Naš namen je ustvarjalno delo, da ne bi sledili drugim, ampak bili drugim zgled. Herendska manufaktura porcelana je zmožna stalne prenove, o čemer priča več sto novih izdelkov letno, za katere si prizadevajo naši izvrstni umetniki, ki želijo pustiti sled za seboj, za prihodnost.

6


Izziv, živopisnost … V herendski manufakturi imamo radi izzive, sicer nikoli ne bi nastali naši edinstveni, posebni porcelanasti izdelki, ki so presenetili ves svet in posegajo včasih kar po nemogočem, sicer ne bi imeli razloga biti ponosni na svoje uspehe na svetovnih razstavah, na cesarska in kraljevska naročila, na naše prominentne naročnike, na kose, ki večno razglašajo znanje in mojstre iz Herenda.

… in naš neomajen credo Prepričani smo, da Herendska manufaktura porcelana ni le uspešna gospodarska družba, ampak tudi skupnost, ki ustvarja kulturo in vrednote. Verjamemo v inovativnost, ki izhaja iz umetniške tradicije porcelana, verjamemo v sposobnost stalne prenove. Verjamemo v unikaten značaj našega porcelana, v razkošje, razvajanje in eleganco, ki izhajajo iz blagovne znamke. Verjamemo v ljubezen in spoštovanje do porcelana herendskih mojstrov, verjamemo v njihovo strokovnost, ki jo skrbno prenašajo na nove generacije. Verjamemo v kakovost, verjamemo, da bo rokodelstvo našlo pot do prihodnjih generacij, verjamemo, da se lahko stoletna tradicija porcelana uskladi s sodobnimi pričakovanji. Verjamemo v starodavno tehnologijo ročne izdelave in končno verjamemo v to, da smo vodilni in da nas v naši veri prav nič ne more omajati. Prosim vas, sprehodite se po naši razstavi, spoznajte naše izdelke in še vedno živo starodavno tradicionalno izdelavo porcelana. Hvala, da ste se odzvali našemu vabilu na ogled razstave.

Dr. Attila Simon generalni direktor, Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

7


Tisztelt Kiállításlátogató, Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt a Herendi Porcelánt bemutató kiállításunkon. Megtisztelő számunkra, hogy a nagy múltú és szép hagyományokkal rendelkező Lendvai Galéria és Múzeumban jelen lehetünk alkotásainkkal és megmutathatjuk porcelánjainkban megjelenő tudásunkat, amelyet közel két évszázados múltunkból merítünk. Amikor meghalljuk azt a szót, hogy PORCELÁN, először egy finom, áttetsző, törékeny, kecses tárgy jut eszünkbe. Sokan vallják, az ember és a porcelán közötti viszony attól különleges, hogy az ember, bár hatalma van e törékeny anyag felett, mégis óvja azt és vigyázva közelít hozzá. A porcelán misztikus anyag! Ha meghalljuk azt a szót, hogy HERENDI PORCELÁN, akkor a luxus, az elegancia, a kényeztetés jut eszünkbe, amely nélkül bár lehetne élni, mégis vágyunk rá, vágyunk néhány herendi alkotás közelünkben való jelenlétére. Jó rájuk pillantani, jó hozzájuk érni, jó belőlük meginni a kávénkat, teánkat, kényeztetve magunkat egy pillanatra a rohanó világ meg nem álló körforgásában. Misszió, időutazás, a múlt és a jövő jelenen átvezető összekapcsolódása, folyamatos megújulás, kihívás, ezerarcúság és töretlen hitvallás azok a gondolatok, amelyek tetten érhetők kiállításunkon.

Misszió! Az 1826. évben alapított Herendi Porcelánmanufaktúra mára a világ egyik legnagyobb porcelánmanufaktúrája lett, s örömteli, hogy ez a manufaktúra egyben kulturális missziót is végez a világban. Ez a magunk számára felállított misszió pedig nem más, mint a „Herendi” hordozta művészeti hagyományok, kulturális értékek ápolása, megőrzése, bemutatása és átörökítése a jövő nemzedékeknek. A Herendi-kiállítás misszió itt, a Lendvai Várban is; hirdetjük a porcelán mint anyag örök létét, mely a magas szintű tárgyi kultúra természetes része, dacolunk korunk kultúraváltozásának silány tárgyaival.

Időutazás, ennek részeként a múlt és a jövő jelenen átvezető összekapcsolódása, folyamatos megújulás! Kiállításunkon egyszerre utazunk a múltba és a jövőbe. Közel két évszázada ugyanúgy készül a „Herendi”: kézműves technológiával, ősi módon, ám folyamatosan megújulva. A nyers porcelánmasszától az utolsó ecsetvonásig értő, szakértő kezek varázsolják élővé a porcelánt, a fehér aranyat. A készítés módja révén a múltba nyúlunk vissza, az alkotások modernitását tekintve pedig a jövőbe kirándulunk. Amikor kézbe vesszünk egy herendi porcelánt, egyszerre érint meg bennünket a jelenen átívelő múlt és jövő, a tradíció és az innováció. A tradíció és innováció egyensúlyával lehet a 19. századi herendi hagyományokat a 21. század világába átörökíteni. Célunk a stílusteremtő alkotómunka; ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket. Herend folyamatosan képes megújulni! Ezt igazolja évről évre megszülető több száz új alkotásunk is. Kiváló művészeink törekvése, hogy jeleket hagyjanak hátra, önmagukból másoknak, a jövőnek.

8


Kihívás, ezerarcúság! Herenden szeretjük a kihívásokat. Ha nem szeretnénk, soha nem születtek volna meg a világot meglepő, egyedi, különleges, már-már a lehetetlenséget kísértő porcelánok. Akkor nem lehetnénk jogosan büszkék világkiállítási sikereinkre, császári és királyi megrendelőinkre, prominens vásárlóinkra, azokra a darabokra, amelyek örökké hirdetik Herend tudását és mestereit.

… és töretlen hitvallásunk! Hiszünk abban, hogy Herend nemcsak egy sikeres gazdasági társaság, de egyúttal kultúraés értékteremtő közösség is. Hiszünk a porcelánművészeti tradíciókra épülő innovációkban, ezek egyensúlyában, hiszünk termékfejlesztési kreativitásunkban, folyamatos megújulási képességünkben. Hiszünk porcelánjaink egyediségében, a márka hordozta luxusban, a kényeztetésben és az eleganciában. Hiszünk a herendi mesterek porcelán iránti szeretetében és tiszteletében, hiszünk generációkon átívelő szaktudásukban. Hiszünk a minőségben, hiszünk abban, hogy a kézművesség utat talál a következő generációkhoz is, hiszünk abban, hogy össze lehet hangolni a porcelán évszázados hagyományait a modern kor elvárásaival. Hiszünk a kézzel készítés ősi technológiájában, egyúttal hisszük, hogy élen járunk, s tesszük ezt töretlenül, hittel! Kérem, tartson velünk kiállításunkon, ismerje meg porcelánjainkat és a porcelánkészítés ma is érvényes ősi tradícióit! Köszönöm, hogy megtiszteli jelenlétével kiállításunkat!

Dr. Simon Attila vezérigazgató, Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

9


Variacije iz Herenda Začetki

Variacije iz Herenda

T

E

radicionalna, skoraj dvestoletna manufaktura, v kateri izdelujemo porcelan še danes z rokodelsko tehniko, domuje v mestecu v pokrajini Bakony v bližini Blatnega jezera, največjega srednjeevropskega jezera, katerega ime, Herend, je v širnem svetu sinonim za odličnost in popolnost. V 19. stoletju je veljalo posedovanje porcelana za privilegij aristokracije. Direktor herendskega podjetja iz tega obdobja, Mór Fischer, je ljubosumno varovane porcelanaste izdelke, ki so prispeli v Evropo po svilni poti, nadomestil z lastnimi izdelki, ki so bili narejeni z neverjetno preciznostjo in umetniškim čutom. Majhna manufaktura, ki jo je leta 1826 ustanovil Vince Stingl, je namreč doživela svoj razcvet prav pod njegovim vodstvom. Leta 1842 je herendski porcelan visoko cenil celo Lajos Kossuth, ni pa bilo treba dolgo čakati niti na mednarodni uspeh. Na prvi svetovni razstavi leta 1851 v Londonu je motiv z ljubkimi potonikami in igrivimi metulji tako očaral kraljico Viktorijo, da je naročila večji servis s tem vzorcem. Spomin na ta pomemben dogodek še danes ohranja najbolj znan motiv herendske manufakture, imenovan Viktoria. Cesarji in kralji odtlej pa vse do današnjih dni visoko cenijo herendski porcelan. S spoštovanjem se poklanjajo neponovljivemu, veličastnemu čaru ročnega dela. Rojstvo in krasitev herendskega porcelana veljata od prvega stika z materialom do zadnje poteze s čopičem za poseben praznik umetnosti oziroma ročne izdelave kreativnega človeka. V manufakturi, ki se ponaša z zgodovino in znanjem 192 let, lahko danes izdelajo kar 16 tisoč različnih oblik in približno štiri tisoč različnih motivov, ki jih je možno prosto kombinirati med seboj. Z gotovostjo lahko povemo, da je izbira več kot široka, možnosti pa so tako rekoč neomejene, saj so v Herendu prepričani, da nemogoče ne obstaja, obstaja le nova priložnost.

dinstvena možnost za izbiro izdelkov zagotavlja jamstvo za razkošno predstavitev herendskega porcelana v kateri koli tematiki in temi. Vsak lahko najde zase v slehernem času, obdobju in slogu najprimernejši herendski porcelan. Razvoj produktov manufakture je namreč prav izjemen, saj nastane letno približno 350 do 400 novih herendskih izdelkov. Tradicija in inovacija sta besedi, ki najbolje odražata vrednote Herenda in razložita, zakaj je v njem nastala največja manufaktura porcelana na svetu. Ohranja namreč tradicijo preteklih časov in hkrati na inovativen način kaže z novostmi pot svetu. Poskuša preseči tehnološke omejitve in se dan za dnem prilagajati času, izzivom in spremembam in biti nenehno pripravljena na prenovo. Pričujoča razstava se osredotoča predvsem na to miselnost. Najbolje jo lahko ponazorimo z razvojem enega naših najstarejših motivov, motiva Viktoria, ki predstavlja ogrodje razstave. Premnoge barvne variacije so odsev prilagajanja aktualnim trendom skozi desetletja. Na razstavi je na ogled tudi več mojstrovin, ki veljajo zaradi svojih dimenzij, načina izvedbe ali drugih parametrov za dovršene, bravurozne primerke. Zanje je značilno, da so izdelani v omejenem številu, da gre za ekskluzivne izdelke, ki dostojno zastopajo visoko znanje trdnjave manufakturne izdelave porcelana. Herendski porcelan v neštetih variacijah je hvalnica dela rok herend­skih mojstrov. Znamka Herendi velja za hungarikum. Je pojem. Predstavlja jamstvo za knežji, vrhunski luksuzni porcelan, za dragocen in poseben, ročno izdelan porcelanast čudež, v katerem se prepletajo skoraj dvestoletno strokovno znanje in večne ter dejanske vrednote. Prejela je nagrado madžarska dediščina in je del evropske kulturne dediščine, manufaktura pa tokrat ponuja na zgodovinskem lendavskem gradu obiskovalcem vpogled v svoje znanje in variacije s posebnim izborom. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

11


Variációk Herendre A kezdetek

Variációk Herendre

T

E

radicionális, közel 200 éves, ma is kézműves technikával porcelánt készítő manufaktúra otthona az a bakonyi kisváros, közel Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, melynek neve szerte a világon egyet jelent a kiválósággal, tökéletességgel. Herend! A XIX. században porcelánt birtokolni az arisztokrácia kiváltsága volt. A féltve őrzött, a Selyemúton Európába érkezett porcelánok pótlását a herendi cég akkori vezetője, Fischer Mór hihetetlen aprólékossággal és művészi érzékkel volt képes teljesíteni. Az 1826-ban Stingl Vince által alapított kicsi üzem ugyanis az ő vezetése alatt virágzott fel. Sőt, 1842-ben már Kossuth Lajos is nagyra értékelte a Herendit, majd a nemzetközi siker sem váratott sokáig magára: 1851-ben Londonban, a világ első világkiállításán a bájos bazsarózsákat és játékos pillangókat ábrázoló minta olyan csodálattal töltötte el Viktória királynőt, hogy rendelt egy nagyobb készletet e mintával. A jeles esemény emlékét máig őrzi Herend legismertebb mintája, a Viktória. Császárok és királyok azóta is, mind a mai napig kedvelik és értékelik a Herendit. Tisztelettel adóznak a kézműves munka utánozhatatlan, fenséges varázsának. Az alapanyagok első érintésétől kezdve az utolsó ecsetsimításig a Herendi Porcelán születése és díszbe öltöztetése az alkotó ember művészetének, a „kézzel készítésnek” különös ünnepe. Ma – 192 év történelmének és tudásának birtokában – a manufaktúra már 16.000 különböző formát és mintegy 4.000 különböző mintát, illetve ezek szabad kombinációit képes készíteni. Bátran kijelenthető: a választék több mint széles, a lehetőségek szinte határtalanok. Hisz Herenden azt vallják: lehetetlen nem létezik, az csupán egy újabb lehetőség!

páratlan termékválaszték a garancia arra, hogy a Herendi porcelánok bármilyen tematikában és témában pazar bemutatkozási lehetőséget jelentenek. Minden időben, minden korban és minden stílusban mindenki megtalálhatja a számára megfelelő Herendit. Hiszen a herendi termékfejlesztés egészen kivételes, évente mintegy 350–400 új Herendi-termék születik. Tradíció és innováció! Ez a két szó fejezi ki legjobban Herend erősségét, s azt, miért lett mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája. Megőrizni a múlt hagyományait, s innovatív módon a világ előtt járni újdonságainkkal. Feszegetni a technológia határait és napról napra alkalmazkodni a korhoz, a változásokhoz, folyamatosan képesnek lenni a megújulásra. E kiállítás elsődlegesen erre a gondolatiságra fókuszál. Ezt a legméltóbban illusztrálni az egyik legrégibb mintánk – a Viktória minta – fejlődésével lehet, melyre a kiállítás fő gerince épül. Megannyi színvariáció, az évtizedek során alkalmazkodás az aktuális trendekhez. Számos olyan remekművet is bemutat a tárlat, melyek méretük, kivitelük vagy egyéb paraméterük alapján bravúrdarabnak számítanak. Ezek jellemzően limitált példányszámban készülő, exkluzív darabok, melyek méltón reprezentálják a manufakturális porcelánkészítés fellegvárának kimagasló tudását. Herend! Számtalan variációban, a herendi mesterek keze nyomát dicsérve. A Herendi Hungarikum. Fogalom. Garanciát jelent a fejedelmi, minőségi luxusporcelánra, az értékes, különleges, kézzel készült porcelán-csodára, melyben ott van a közel két évszázados szakmai tudás, az örök és valódi érték. A Magyar Örökség és az Európai Kulturális Örökség része, s a manufaktúra most Lendva történelmi várában mutatja be tudását, variációit a nagyközönségnek, speciális válogatásban! Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

13


Herendski porcelan – belo zlato z Madžarske Porcelan, ki ga že skoraj dvesto let izdelujejo v Herendski manufakturi porcelana v mestu Herend pri Veszprému, je eden od pomembnejših simbolov madžarske kulture in ima podoben status, kot npr. meissenski porcelan za Nemčijo, Alt Wien/Augarten za Avstrijo ali Sėvres za Francijo. Ne glede na to, da je manufaktura od prvih evropskih manufaktur vsaj stoletje mlajša – zato v pregledu manjkajo prvi poskusi pogosto podobnih, na kitajske in japonske vzore spominjajoči vzorci baročnega in rokokojevskega posodja iz 18. stoletja – ji je uspelo uveljaviti oblikovno in tehnično vrhunske izdelke, ki zaradi izvirnega likovnega pristopa niso zanimivi le za uporabnike, temveč tudi za zbiratelje porcelana.

Z

rentno, so v Aziji izdelovali že več kot tisoč let prej, preden so se z njo srečali v Evropi. Prvi izdelki iz porcelana so prišli na ladjah trgovcev s Portugalske in Benetk in že kmalu postali predmet poželenja višjih slojev prebivalstva. Po letu 1600 se je z uvozom kave, čaja in kakava na starem kontinentu bistveno spremenil tudi način družabnega življenja, odpirali so se posebni prostori za uživanje novih napitkov, ki so zahtevali tudi posebne posode za pripravo in postrežbo. Najstarejša kavarna, ki še danes privablja obiskovalce od vsepovsod, je znamenita Caffe Florian v Benetkah iz leta 1720. V 17. stoletju je Evropo zadela prava »kitajskomanija«, premožno plemstvo in vzpenjajoče se meščanstvo je iskalo servise za kavo, čaj in čokolado iz najfinejšega kitajskega porcelana, ki pa je bil zaradi dolgih in nevarnih poti z Vzhoda, tudi znamenite svilne poti, redek in zelo drag. Seveda so se kmalu pojavili tudi zbiratelji, ki jim je porcelan pomenil več kot le najprijetnejšo skodelico za srkanje sladke čokolade in okušanje, tudi zaradi eksotičnih začimb z istih trgovskih poti in novih kulinaričnih specialitet. Zanimivo je, da so bili med najbolj vnetimi ljubitelji porcelana vladarji (npr. saški volilni knez August II., imenovan tudi Avgust Močni), visoki uradniki in diplomati (Cludius I. du Paquier in Conrad von Sorgenthal, oba direktorja manufakture Alt Wien). Ker je bil porcelan tako priljubljen, obenem pa težko dosegljiv in dragocen – imenovali so ga kar belo zlato – je bil tudi nadvse primerno diplomatsko darilo, zaradi

birateljstvo je prav poseben in včasih naporen hobi. Različnih, predvsem psiholoških vidikov zbiranja se zadnje čase loteva vse več strokovnjakov, pri čemer je posebej omembe vredna študija s pomenljivim naslovom Collection: An Unruly Passion, avtorja Wernerja Muensterbergerja (New York, 1995). Vsako področje ima svoje ljubitelje, ki so se za pridobivanje ključnih kosov pripravljeni odreči marsičemu, tudi finančni gotovosti. Zbiratelji porcelana veljajo za posebne ljudi, saj so izdelki po eni strani trdni kot kamen, zato tudi nadvse uporabni pri mizi, po drugi pa krhki, prosojni, oblikovani kot drobne skulpture in poslikani z barvnimi podobami, ki zmorejo na domiseln način v naše vsakdanje bivanjsko okolje priklicati subtilne umetniške vizije. Evropa je poznala izdelke iz gline, najstarejše terakote, že v davnini človeške civilizacije, njene oblike, kakovost in uporabnost je v stoletjih izpopolnjevala in na tem področju ustvarila sijajno dediščino. Seveda so predmeti, ki so jih naši prednamci uporabljali za najrazličnejše namene, vse od loncev in skodel za pripravo in serviranje hrane in pijače, dekorativnih predmetov pa do obrednih posod, kot so npr. žare, imeli svoje omejitve, predvsem material ni premogel trdnosti porcelana in njegovih možnosti za vlivanje v kalupe in oblikovanje zapletenih, perforiranih oblik. Sijajno kemično spojino kaolin, sestavljeno iz kremenčevega peska in t. i. feldspar snovi, večkrat žgano pri visokih temperaturah, glazirano, poslikano in pozlačeno, a kljub temu transpa-

15


začele rasti manufakture porcelana po vsej Evropi in postajale statusni simbol kneževin, kraljevin, cesarstev in mest. Povezovale so vrhunske mojstre, ugledne kiparje in slikarje tistega časa, izdelki iz porcelana pa so postali dragoceno blago, saj je porcelan – kot je dejal tudi sam Bötteger – vrsta zlata, pravi zaklad, ki lastniku (vladarju) prinaša velike prihodke. Kljub temu, da je razvoj industrije v 19., še posebej pa v 20. stoletju omogočil poenostavitve tehnološko zapletenega izdelovanja izdelkov iz porcelana, predvsem konstantno temperaturo v pečeh, ki je bila zaradi nihanja v preteklosti razlog za številne poškodbe, ostaja ročno izdelan in poslikan porcelan dragocenost in ima še vedno visoko ceno in zbirateljsko vrednost. Če sta bili nekoč primeren nadomestek luksuznega porcelana t. i. beloprstena keramika in fajansa – obe sta kakovostni, sicer manj odporni, a veliko cenejši –, je postal industrijski porcelan s preprostejšimi načini barvanja in poslikav s pomočjo grafičnih tehnik dostopen večini.

česar so si po evropskih delavnicah in alkimističnih laboratorijih dolgo prizadevali, da bi odkrili formulo, ki so jo Kitajci in Japonci skrbno skrivali pred tujci. V iskanju so šli celo tako daleč, da so na Daljni vzhod pošiljali posebne vohune, ki naj bi razkrili tisočletja staro znanje. Po dostopnih virih niso bili najbolj uspešni in šele domačim pionirjem moderne kemije je v začetku 18. stoletja uspelo ustvariti pravi porcelan. Zgodba o alkimistu J. F. Bötte­ gerju in njegovemu sodelavcu kemiku Tschirnhausenu, ki ju je Avgust Močni zaprl v svoj grad in jima ni dovolil oditi, dokler ne odkrijeta skrivnosti porcelana, se bere skoraj kot pravljica. Vladar je na podlagi prelomnega odkritja ustanovil Maissen, prvo manufakturo porcelana v Evropi. Kakor koli že, tisti čas je bil naklonjen raziskavam, razvoju znanosti (v veliki meri v sklopu alkimije), bogatejši sloji so učenjake, ki so iskali nesmrtnost, kamen modrosti in načine spreminjanja kovin v zlato, finančno podpirali, saj so vladarji na tem področju med seboj celo tekmovali. Po Maissnu in malo kasneje Dunaju so

17


porcelana drugod po bližnjih evropskih deželah, obenem pa tudi zaradi bogate tradicije madžarskega oblikovanja v keramiki, kjer posebna dekoracija herendskih izdelkov tudi korenini. Dejavnost je bila od vsega začetka zastavljena tako, da so si prizadevali za visoko kakovostne izdelke, za čim svetlejši in transparentnejši porcelan, zato vsaj v prvih desetletjih ni manjkalo eksperimentiranja, posledica česar so bile številne poškodbe in finančne težave. Ambiciozen Mor Fischer, ki je leta 1839 prevzel vodstvo in skušal rešiti propadajoče podjetje, je vnesel nove zamisli in uvedel umetniški program, ki je še danes na prvem mestu. Herendska manufaktura je v naslednjih desetletjih menjavala lastnike in se kljub občasnim težavam uspešno prebijala med najuglednejše proizvajalce porcelana v Evropi, kasneje pa tudi širše v svetu. Pri tem ne smemo pozabiti, da so uporabljali kakovosten kaolin, ki je osnova dobrega porcelana, njegova nahajališča pa so redka. Svoje elegantno poslikane kose belega porcelana visokega sijaja in prosojnosti je manufaktura že v

Ko danes listamo po literaturi o porcelanu, smo presenečeni nad obsežnostjo njegove proizvodnje v svetu, kjer je največja pozornost posvečena dediščini držav, ki so v preteklosti zaradi trgovine ali kolonij razvile tradicijo pitja čaja, kave, priprave slavnostnih omizij ipd., četudi se vse manufakture, ki so kdaj obstajale v Evropi, ne morejo ponašati z najvišjo kvaliteto in presežki na oblikovalski oziroma umetniški ravni. Žal so prenekateri predmeti, ki so jih ustvarile države vzhodne Evrope, vključno z nekdanjo avstroogrsko monarhijo, pogosto po krivici spregledani, čeprav v ničemer ne zaostajajo za mnogo popularnejšimi angleškimi ali francoskimi izdelki. Jedilni servisi, kompleti za čaj ali kavo, dekorativne figure ..., ki jih označuje z drugimi nezamenljiv kobaltno moder znak stiliziranega nacionalnega grba in dva prekrižana čopiča, ki tudi brez napisa »hand made« pomenita ročno poslikavo in pozlato, so vrhunski izdelki madžarske Herendske manufakture porcelana. Ustanovil jo je industrialec Vince Ferencz Stingl leta 1826, nedvomno pod vplivom razcveta produkcije

19


številne raznoliko in domiselno oblikovane kose posodja s pripadajočimi dekorativnimi predmeti in v posodobljeni maniri chinoiserie predstavlja domišljijski svet narave, odtlej nosi ime Viktória. Še danes je to eden najbolj priljubljenih vzorcev na svetu. Če so številne manufakture za svoje porcelanske izdelke iskale tudi najbolj neobičajne oblike in izpeljave, v poslikavah pa posnemale popularna dela velikih formatov, kot so pejsaži, portreti, mitološki in biblijski prizori, alegorije in akti, pogosto iz opusov največjih slikarjev (Rubens, Watteau, Boucher…), so se v Herendski manufakturi porcelana navdihovali predvsem v naravi, ki jo je spoštovala tudi starejša madžarska keramika, najsi je šlo pri tem za neposredno, skoraj impresionistično posnemanje vidnih oblik flore in favne ali pa subtilno uporabo starejših predlog z botaničnimi listi. Mikavne krožnike in skodelice negladkih reliefnih površin krasijo cvetlice, listi, zelenjava, ptice in insekti, na katere rad sede predvsem metulj; liki in dekorativne obrobe so ustvarjeni z mojstrsko ročno

19. stoletju predstavljala na najpomembnejših razstavah na Dunaju, v Londonu, New Yorku in Parizu. Za razvoj znamke Herend, ki je do preloma 19. in 20. stoletja že postala sinonim za unikatne oblikovalske in umetniške izdelke, je bil pomemben prihod Jenőja Farkasházyja, ki je imel bogate izkušnje pri ustvarjanju v porcelanu. Uvajati je začel nove, sodobnejše in za tisti čas značilne oblikovalske pristope, obenem pa je na inovativen način revitaliziral stare motive in vzorce. V obdobju krize dunajske manufakture Alt Wien, malo po sredini 19. stoletja, je herendski porcelan uspešno zapolnil manjkajoči člen v tradiciji cesarskega porcelana avstroogrske monarhije. Izdelki iz herendskega porcelana so bili večkrat nagrajeni, posebej veliko priznanje pa je manufakturi na svetovni razstavi v Londonu leta 1851 izkazala angleška kraljica Viktorija, ki je bila nad umetelno oblikovanim jedilnim servisom, poslikanim s stiliziranim cvetjem in metulji v svežih, svetlih herendovskih barvah, tako navdušena, da ga je naročila za angleški dvor. Ta servis, ki vključuje

21


so bili zaklad, ki se je prenašal iz roda v rod in zaznamoval posebne dogodke v življenju prednikov. Herendski porcelan je pri nas v širši javnosti morda manj znan, a zelo cenjen pri zbirateljih porcelana. Razstava iz zgodovinske zbirke Herendske manufakture porcelana je zato odlična priložnost tako za ljubitelje kot zbiratelje, prvi bodo lahko neposredno spoznali vrhunski, izključno ročno poslikan porcelan, drugi pa morda ugledali artefakte, ki bodo v prihodnosti postali nov predmet poželenja.

narejeno risbo, barvna paleta je sveža, veliko je zelene, rožnate, celo rumene, ki je v porcelanu nasploh redkejša. Posebnost znamke Herend so tudi upodobitve figuric, še posebej izstopajočih živali, katerih glazirane površine so oblikovane z značilnimi grafizmi, in seveda realistično natančno modelirano in kolorirano cvetje, ki ga je mogoče na slavnostno mizo postaviti namesto svežega. Tudi Slovenija ima svojo, četudi skromnejšo tradicijo v izdelovanju in uporabi keramike in porcelana. Bolj kot porcelan sta našo dediščino zaznamovali fajansa in beloprstena keramika, ki razkrivata bogastvo ustvarjalne domišljije in ljudske zapuščine, vtisnjene vanjo. Tudi ti izdelki

Judita Krivec Dragan umetnostna zgodovinarka

Literatura: - Valeria Tiepolo, Gianni Pistrini, Maria Pinzani: Porcellane europee di una collezione triestina, Cogeco, Trst 2002. - Will H. Theus: How to Detect and Collect Antique Porcelain and Pottery, Alfred A. Knopf New York 1974. - Dr. Kovács Orsolya: Historizmus a Zsolnay kerámiában, Múzeum és Galéria, Pécs 2003. - Mateja Kos: Beloprstena keramika na Slovenskem, Narodni muzej Slovenije, 2005.

23


A magyarok fehér aranya: a Herendi Porcelán A Veszprémhez közeli Herenden működő porcelánmanufaktúrában immáron csaknem kétszáz éve készített porcelán a magyar kultúra fontos jelképei közé tartozik, és megbecsültsége a németországi meisseni porcelánéval, az osztrák Altwien/Augarten darabjaival vagy a franciák sėvres-i porcelánjáéval vetekszik. Annak ellenére, hogy Herenden a hasonló első európai manufaktúráknál bő évszázaddal később kezdtek termelni – minek következtében az itt bemutatott darabok között nem láthatók a 18. században jellemző, gyakran hasonló kínai és japán mintára készült edénykészletek –, a magyar műhelyben formailag és technikailag érett, csúcsminőségű termékeket állítottak elő, amelyek az egyedi képzőművészeti megközelítésnek köszönhetően nem csupán használati tárgyakként, de a gyűjtők körében is igen népszerűek.

A

a porcelán szilárdságával, nem lehetett mintákba önteni, illetve nem lehetett bonyolult, perforált formákat készíteni belőle. A kvarchomokból és az úgynevezett földpátokból álló, gyakran magas hőmérsékleten kiégetett, glazúrozott, festett és aranyozott, de mindezek ellenére áttetsző, lenyűgöző vegyületet, a kaolint Ázsiában már több mint ezer évvel azelőtt is előállították, hogy az európaiak találkoztak volna vele. Az első porcelánok portugál és velencei kereskedők hajóin érkeztek, és csakhamar a felső társadalmi rétegek vágyott tárgyaivá váltak. 1600 után a kávé, a tea és a kakaó behozatalával az öreg kontinensen alapvetően megváltoztak a társasági élet formái is: külön létesítmények nyíltak az új italok fogyasztására, s követelménnyé vált, hogy ezeket külön e célra szolgáló edényekben készítsék el és szolgálják fel. A legrégebbi ilyen intézmény, a ma is működő híres velencei Caffe Florian 1720-ban nyitotta meg kapuit. A 18. században Európát valóságos „Kína-őrület” kerítette hatalmába: a gazdag nemesek és a felkapaszkodó polgárok a legfinomabb kínai porcelánból készült kávé-, tea- és csokoládézókészleteket keresték, amelyek azonban a keleti kereskedelmi utak, köztük a nevezetes Selyemút hosszadalmassága és veszélyessége miatt ritkák és igen drágák voltak. Természetesen hamarosan a gyűjtők is megjelentek, akik számára a porcelán többet jelentett az édes csokoládé kortyolására szolgáló legkellemesebb csészéknél vagy az ugyanezen

gyűjtés egészen különleges, időnként megterhelőnek is nevezhető szabadidős tevékenység. Különféle, főként lélektani szempontjaival egyre több szakértő foglalkozik; a témában külön említést érdemel Werner Münsterberger: Collecion – an Unruly Passion című tanulmánya (New York, 1995). Minden területnek megvannak a maga kedvelői, akik a fontosnak tartott darabok megszerzése érdekében sok mindenről, akár anyagi biztonságukról is hajlandók lemondani. A porcelángyűjtők különleges embereknek számítanak, hiszen e termékek egyrészt kemény és szilárd, az asztalon hasznosítható használati tárgyak, ugyanakkor törékenyek, áttetszők, gyakran színes mintákkal telefestett, apró szobrokként megmintázottak is, és a mindennapi lakókörnyezetünkben ötletesen idézhetnek meg kifinomult művészi víziókat. Európában az agyagból készült termékeket, az első terrakottákat, már az emberi civilizáció kezdetén ismerték, és az agyag formáját, minőségét, felhasználhatóságát az évszázadok folyamán egyre tökéletesítve lenyűgöző alkotásokat hoztak létre. Természetesen az eleink által a legkülönfélébb célokra használt tárgyaknak, amelyek sora az étel és ital elkészítésére és felszolgálására szolgáló fazekaktól, tálaktól és csészéktől a dísztárgyakon át a szertartási edényekig (például urnák) terjedt, megvoltak a maguk korlátai, amelyek közül a legjelentősebb az volt, hogy az anyag nem rendelkezett

25


úttörőinek sikerült valódi porcelánt létrehozniuk. Az Erős Ágost által várába záratott és ott egészen a porcelán titkainak felfedezéséig fogvatartott J. F. Bötteger alkimistáról és munkatársáról, a vegyész Tschirnhausenről szóló történet szinte meseszerűen hat. Az uralkodó az átütő felfedezés alapján Meissenben megalapította az első európai porcelánmanufaktúrát. Bárhogy lett légyen is, az az időszak kedvezett a tudományos kutatás (főként az alkímia keretében való) fejlődésének: a gazdagok a halhatatlanságot, a bölcsek kövét és a fémek arannyá változtatásának módját kutató tudósokat és alkimistákat anyagilag is támogatták; az uralkodók szinte versenyeztek egymással értük. Meissen – és valamivel később Bécs – után Európa-szerte megjelentek a porcelánmanufaktúrák, amelyek az egyes fejedelemségek, királyságok, császárságok és városok státuszszimbólumaivá váltak. E műhelyekben a korszak élvonalbeli mesterei, tekintélyes szobrászai és festői dolgoztak együtt; a termékek pedig értékes árunak számítottak, hiszen a porcelán – Böttger

kereskedelmi kapcsolatokból származó egzotikus fűszerekkel elkészített más gasztronómiai specialitások megízlelésére szolgáló puszta edényeknél. Érdekességként említendő, hogy a porcelán leglelkesebb rajongói között uralkodók (például II. „Erős” Ágost szász választófejedelem), főhivatalnokok és diplomaták (például Claudius I. Du Paquier és Conrad von Sorgenthal, mindketten az Altwien manufaktúra vezérigazgatói) is voltak. Mivel a porcelán ilyen népszerű és egyben nehezen hozzáférhető és értékes árunak számított – fehér aranynak is nevezték –, diplomáciai ajándékként is igen kedveltté vált. Így aztán az európai műhelyekben és alkimista laboratóriumokban igyekeztek megtalálni a kínaiak és japánok által az idegenek elől gondosan titkolt formulát. Ebbéli törekvéseikben oly messze mentek, hogy ezzel megbízott kémeket küldtek a Távol-Keletre, hogy tárják fel az évezredes ősi tudást. Az elérhető források szerint azonban nem jártak különösebb sikerrel, és csak a 18. század elején, a korszerű vegytan európai

27


porcelángyártás. A témával foglalkozó irodalmon belül azonban a legnagyobb figyelmet azon országok örökségének szentelik, amelyekben annak idején a kereskedelemnek és a gyarmattartásnak köszönhetően magas szintre jutott a tea- és kávéfogyasztás, illetve az ünnepi étkészletek elrendezésének hagyománya – még úgy is, hogy a valaha működött európai manufaktúrák nem mindegyike tartozott az élvonalba a formatervezés vagy a művészeti színvonal tekintetében. Ugyanakkor sajnos átsiklanak jó néhány olyan alkotás felett, amelyeket keleteurópai országokban – beleértve az Osztrák–Magyar Monarchiát – hoztak létre, jóllehet ezek semmiben sem maradtak el a népszerűbb angol vagy francia termékektől. Így például a Herendi Porelánmanufaktúra étkészletei és dísztárgyai – rajtuk az összetéveszthetetlen kobaltkék, a stilizált nemzeti címerből és a két keresztbevetett ecsetből álló porcelánjellel, amely a „handmade” felirat nélkül is kézi festést és aranyozást szavatol – a porcelánipar élvonalbeli termékei.

szavaival – egyfajta arany volt: valóságos kincs, amely az adott uralkodónak vagy városnak jelentős jövedelmet hozott. Bár az ipar 19. és még inkább 20. századi fejlődése lehetővé tette a porcelánkészítés bonyolult technológiai folyamatának leegyszerűsítését (mindenekelőtt a kemencék hőmérsékletének egyenletessé tétele révén, amelynek ingadozása a múltban sokszor selejtes termékeket eredményezett), a kézzel készített és kézzel festett porcelán továbbra is rendkívül értékesnek minősül és még mindig magas árral és gyűjtői értékkel bír. Míg egykor az úgynevezett fehércserép és a fajansz töltötte be a luxuskivitelezésű porcelán megfelelő pótlékának szerepét (mindkettő jó minőségű, de kevésbé ellenállóként sokkal olcsóbb), napjainkban a modern grafikai technikák segítségével kivitelezett egyszerűbb festésnek és színezésnek köszönhetően már az ipari porcelán is elérhető a többség számára. A porcelánról szóló műveket lapozgatva meglepve tapasztalhatjuk, mennyire elterjedt ma a világban a

29


élvonalába. Ennek kapcsán meg kell említenünk, hogy jó minőségű kaolin állt a rendelkezésére, ami a jó porcelán elengedhetetlen kelléke, ám a lelőhelyek ritkák. Magas fényű és áttetsző fehér porcelánjának elegánsan festett példányait a herendi manufaktúra már a 19. században is a kor legfontosabb kiállításain: Bécsben, New Yorkban, Londonban és Párizsban mutatta be. A századfordulóra már az egyedi formatervezésű és művészi termékek szinonimájává vált „Herendi” márkanév kifejlesztésében jelentős szerepe volt a gyakorlott porcelánipari szakértő Farkasházi Jenő érkezésének. Tulajdonos-igazgatóként új, korszerű és a korra jellemző formatervezési megközelítést vezetett be, ugyanakkor eredeti módon élesztette újjá a régi motívumokat és mintákat. Az Altwien manufaktúra 1864-es megszűnését követően Herend sikerrel vette át a monarchia udvari porcelánszállítójának szerepét. A herendi porcelántermékeket több díjjal is elismerték; a manufaktúrának pedig különleges elismerést jelentett, hogy az 1851-es londoni világkiállításon Viktória

A herendi manufaktúrát Stingl Vince Ferenc gyáros alapította 1826-ban, egyértelműen a porcelángyártásnak a közeli európai országokban végbemenő felfutásának hatására, egyben a kerámiaformázás gazdag magyar hagyományaira alapozva, amelyekben a herendi termékek különleges díszítésmódja is gyökerezik. A magyar műhely tevékenységét kezdetektől a termékek magas minőségére és a minél világosabb és áttetszőbb porcelán előállítására irányuló törekvés jellemezte, ezért legalábbis az első évtizedek nem voltak híján a kísérleztezésnek, ami számos terméksérülést és anyagi gondokat is eredményezett. A vezetést 1839-ben átvevő, ambciózus Fischer Mór igyekezett talpraállítani a rogyadozó vállalatot: új elgondolásokkal állt elő, s bevezette a ma is az első helyen álló művészeti programot. Az ezt követő évtizedekben a Herendi Porcelánmanufaktúra számos tulajdonosváltáson ment keresztül, és az időszakos gondok ellenére eredményesen tört előre, feljutva a legtekintélyesebb európai műhelyek közé, majd a világ

31


közvetlen, szinte impresszionista másolásától kezdve a botanikai lexikonok lapjain szereplő ábrázolások finom mintákban való felhasználásáig. Az áttört felületű tányérokat és csészéket vagy éppen kaspókat virágok, levelek, zöldségek, madarak és rovarok vagy pillangók díszítik. Mesteri kézirajzzal készültek a dekoratív szegélyek és a mintákon ábrázolt alakok körvonalai is; a színpaletta üde, a friss színek dominálnak: gyakori a zöld, a rózsaszín, sőt a porcelánfestésben egyébként ritkán alkalmazott sárga is. A „Herendi” márka speciális termékei az apró porcelánfigurák is, főleg az önálló talapzaton elhelyezett egyedi állatfigurák, amelyek mázas felszínét jellegzetes festésmóddal munkálták meg. Hasonlóképpen a „Herendi” sajátosságának számítanak a természethű, realista pontossággal modellezett és színezett virágok, amelyek akár a friss virág helyett is ékesíthetik az ünnepi asztalt. Szlovéniának is megvan a maga, igaz, szerényebb hagyománya a kerámia és a porcelán készítése és fel-

angol királynőt annyira elbűvölte a művészien megformált, friss, világos, „herendi” színekben megfestett, stilizált virágokkal és lepkékkel díszített étkészlete hogy a brit udvar is rendelt belőle. A számos változatosan és ötletesen megformált edényt és kiegészítő dísztárgyat tartalmazó, a természet képzeletbeli világát modernizált porcelánmintaként ábrázoló készlet ma is a Viktória nevet viseli, és az egyik legnépszerűbb a világon. Míg számos porcelánmanufaktúra a termékei megtervezésében arra törekedett, hogy azok minél inkább elüssenek a bevett formáktól és a megszokott kivitelezéstől, vagy épp a dekorálás során a nagyformátumú, közismert, nemritkán a legnagyobb festők (Rubens, Watteau, Bouchet...) életművéből kölcsönzött festményeket – például tájképek, arcképek, mitológiai és bibliai jelenetek, allegóriák és aktok – igyekezett visszaadni, Herenden mindenekelőtt a már a régi magyar kerámiaművészet által is nagyra becsült természeti motívumok jelentették a fő ihletforrást, a növény- és állatvilág látható formáinak

33


teményéből rendezett kiállítás ezért mind a szélesebb közönség, mind a gyűjtők számára kitűnő alkalom: előbbiek közvetlenül szemügyre vehetik a kizárólag kézzel festett, élvonalbeli porcelántárgyakat, utóbbiak pedig esetleg olyan műtárgyakat pillanatanak meg, amelyek felkelthetik gyűjtői érdeklődésüket.

használása terén. Örökségünkben a porcelánnál nagyobb súlyt képvisel a fajansz és a fehércserép, amelyek a kreatív képzelet és a belevésett népi örökség gazdagságát tárják elénk. E termékek is kincsnek számítottak, amelyek generációról generációra szálltak, és eleink életének meghatározó eseményein voltak díszes kísérőelemek. A herendi porcelánt nálunk a szélesebb közönség tán kevésbé ismeri, ám a porcelángyűjtők nagy becsben tartják. A Herendi Porcelánmanufaktúra történelmi gyűj-

Judita Krivec Dragan művészettörténész

Felhasznált irodalom: - Valeria Tiepolo, Gianni Pistrini, Maria Pinzani: Porcellane europee di una collezione triestina, Cogeco, Trieszt, 2002. - Will H. Theus: How to Detect and Collect Antique Porcelain and Pottery, Alfred A. Knopf, New York, 1974. - Dr. Kovács Orsolya: Historizmus a Zsolnay kerámiában, Múzeum és Galéria, Pécs 2003. - Mateja Kos: Beloprstena keramika na Slovenskem, Narodni muzej Slovenije, 2005.

35


Razstavo so omogočili: / A kiállítás létrejöttét támogatták:

Medijski pokrovitelji: / Médiatámogatók:


VARIACIJE IZ HERENDA Svetovno znan herendski porcelan skozi čas

© 2018

Galerija-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg 1/Bánffy tér 1, 9220 Lendava/Lendva, Slovenija T: +386 (0)2 578 92 60, E: info@gml.si, www.gml.si

VARIÁCIÓK HERENDRE A világhírű Herendi Porcelán évszázadai

Profile for Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzem Lendva

VARIACIJE IZ HERENDA/VARIÁCIÓK HERENDRE (2018)  

VARIACIJE IZ HERENDA Svetovno znan herendski porcelan skozi čas VARIÁCIÓK HERENDRE A világhírű Herendi Porcelán évszázadai 13. 3.–10. 5. 2...

VARIACIJE IZ HERENDA/VARIÁCIÓK HERENDRE (2018)  

VARIACIJE IZ HERENDA Svetovno znan herendski porcelan skozi čas VARIÁCIÓK HERENDRE A világhírű Herendi Porcelán évszázadai 13. 3.–10. 5. 2...

Profile for gmlendava
Advertisement