__MAIN_TEXT__

Page 1

Hvala vsem, ki so prispevali slike za razstavo Köszönet a kiállított festmények kölcsönzőinek

Marjan Cojhter, Lendavske Gorice / Lendvahegy Franc Koren, Lendavske Gorice / Lendvahegy Polona Köveš, Hotiza Lendvai Kepe Zoltán, Lendava / Lendva Prostovoljno gasilsko društvo Lendava / Önkéntes Tűzoltóegylet Lendva Rajko Stupar, Trimlini / Hármasmalom Vida István, Lendava / Lendva Alojz Vučina, Murska Sobota

Zahvaljujemo se vsem, ki so podprli razstavo Köszönjük támogatóink nagylelkű segítségét

Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Madžarska samoupravna narodna skupnost Občine Lendava

Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsanna

Galerija-Muzej Lendava - Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg 1 - Bánffy tér 1, SI 9220 Lendava - Lendva tel: +386 (0)2 578 92 60 • www.gml.si

Zamolčana zgodba… Egy elhallgatott történet…

Faragó Márton


Zamolčana zgodba…

Márton Faragó „Njegovo umetniško dušo je ožarila ljubezen do Evangelija, ki ga je spremljala in usmerjala vse življenje tudi v njegovi umetnosti. Bil je slikar revščine, slikar vaških ilovnatih hišk, ki jim je s spomladansko vedrino pričaral nasmeh, kot da bi dejal, da so sončni žarki in toplota od vsakogar.”

S

likar Márton Faragó (Mór Freyer) se je rodil v Dolnji Lendavi leta 1880. Sodi med znamenite rojake našega mesta, ki so jih kasnejši rodovi v drugi polovici 20. stoletja nehvaležno pozabili. Prav zaradi tega razpolagamo v njegovem življenjepisu le z malo podatki. Gotovo pa je, da je Márton Faragó začel študirati umetnost na Šoli za uporabno umetnost v Budimpešti, svoje slikarske veščine pa je izpopolnjeval pri Simonu Hollósyju, ustanovitelju slikarskih šol v Nagybányi (Baia Mare) in Técsőju (Tyachiv). Simon Hollósy je bil eden od najeminentnejših slikarskih mojstrov in ustanoviteljev umetnostnih šol, med njegove učence pa spadajo István Réti, János Thorma, Gyula Rudnay in celo Tivadar Csontváry Kosztka. Hollósy je leta 1886 osnoval zasebno šolo v Münchnu, ki je kmalu zaslovela, v njej pa so se zbirali mladi slikarji, ki so težili k novostim. Po nekaterih predvidevanjih je Faragó prav v likovni koloniji v Técsőju, ki jo je osnoval Hollósy, spoznal znamenit slikarski zakonski par, Ferenca Sassa Brunnerja in Erzsébet Sass Brunner, s katerima je leta 1908 ustanovil slikarsko šolo v Sombotelu. Márton Faragó je kasneje kot učenec Simona Hollósyja nadaljeval študij umetnosti v Münchnu, kjer je leta 1912 razstavil svoje stvaritve. Márton Faragó in zakonca Sass Brunner so v okviru svoje slikarske šole v Szombotelu, ki so jo ustanovili leta 1908, pripravili več razstav. Faragó se je s svojimi deli predstavil na samostojnih ali skupinskih razstavah leta 1910 in 1911 v Pécsu, leta 1911 in 1913 v Nagykanizsi, leta 1913 v Kaposváru, leta 1914 pa v Veszprému. Redno je razstavljal na skupinskih razstavah v Műcsarnoku (Razstavišču sodobne umetnosti), Hiši umetnikov in Nacionalnem salonu v Budimpešti, kjer se je leta 1921 predstavil s samostojno razstavo zalskih pejsažev. Márton Faragó je pred letom 1911 delal kot železničar v Szobu, nakar se je preselil v Nagykanizso, med prvo svetovno vojno pa je bil vojak. Po vojni se je leta 1918 nastanil v naselju Letenye. Leta 1922 se je znova preselil v Nagykanizso, kjer je v letih 1928, 1929,

Márton Faragó

(1880, Dolnja Lendava – 1947, Nagykanizsa)

1931, 1932, 1934, 1935 in 1936 organiziral skupinske in samostojne razstave. Leta 1933 se je predstavil tudi na županijski razstavi likovne umetnosti v Zalaegerszegu. V Nagykanizsi je sprejemal učence pri individualnih umetniških urah, zanje je organiziral zasebne učne ure in jih pripravljal za vpis na akademijo. Načrtoval je tudi ustanovitev slikarske šole, toda uresničitev te zamisli še ni dokazana. Leta 1942 je v evangeličanski cerkvi v naselju Sand v Zalski županiji naslikal oltarsko sliko, in sicer Jezusovo molitev na vrtu Getsemani. Márton Faragó je preminil leta 1947 v Nagykanizsi. Galerija-Muzej Lendava in Društvo zbirateljev Pomurja Lindva želita s pričujočo spominsko razstavo prispevati k simbolični vrnitvi Mártona Faragója v njegovo rojstno mesto in mu izkazati čast na mestu, dostojnem njegovega lika. Hkrati upamo, da nikoli več ne bo obdobja, ki bi znamenite rojake iz naše pokrajine obsodilo na pozabo. 2


Egy elhallgatott történet…

Faragó Márton

„Művészlelkét az Evangélium szeretete sugározta be, ami müvészetében is egész életén át kisérte és irányitotta. A szegénység festője volt, kis falusi vályogházaké, amelyeket a tavasz derüjével mosolygósakká tett, mintha mondaná: a napsugár fénye és melege mindenkié.”

F

aragó Márton (Freyer Mór) festőművész Alsólendván született 1880-ban. Városunk azon nevezetes szülöttei közé tartozik, akikről az utókor a 20. század második felében hálátlanul megfeledkezett. Éppen ezen elfeledettség miatt nagyon kevés életrajzi adatot tudunk róla, annyi azonban bizonyos, hogy Faragó Márton képzőművészeti tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolában kezdte. Festői képességeit Hollósy Simon, a nagybányai és a técsői festőiskola alapítója mellett tökéletesítette. Hollósy Simon a 19–20. század fordulójának egyik legkiválóbb iskolateremtő festőmestere volt, akinek tanítványi köréhez tartozott Réti István, Thorma János, Rudnay Gyula és Csontváry Kosztka Tivadar is. Hollósy 1886-ban Münchenben alapított magániskolát, amely hamarosan híres lett és köré csoportosultak az újat akaró fiatal festők. Egyes feltevések szerint Faragó Técsőn, a Hollósy által alapított művésztelepen ismerkedett meg Sass Brunner Ferenccel és Sass Brunner Erzsébettel, a nevezetes festőházaspárral, akikkel 1908-ban Szombathelyen közösen indított festőiskolát. Faragó Márton később Münchenben folytatta képzőművészeti tanulmányait Hollósy Simon tanítványaként, ahol 1912-ben rendezett kiállítást műveiből. Faragó Márton és a Sass Brunner házaspár Szombathelyen, az 1908-ban közösen alapított szombathelyi festőiskolájuk keretében több kiállítást is szerveztek. Faragó 1910-ben és 1911-ben Pécsett, 1911-ben és 1913-ban Nagykanizsán, 1913-ban Kaposvárott, 1914-ben pedig Veszprémben mutatkozott be önálló vagy kollektív tárlaton. Rendszeresen részt vett Budapesten a Műcsarnok, a Művészház és a Nemzeti Szalon csoportos tárlatain, 1921-ben pedig zalai tájképeiből a Nemzeti Szalonban rendezett önálló kiállítást. Faragó Márton 1911 előtt vasutasként dolgozott Szobon, majd ekkortájt költözött Nagykanizsára, az I. világháborút pedig katonaként élte át. Az I. világháború után, 1918-ban Letenyén telepedett le. 1929-ben ismét Nagykanizsára költözött, ahol 1928-ban, 1929-ben, 1931-ben, 1932-ben, 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban

is rendezett önálló és közös kiállításokat. 1933-ban Zalaegerszegen is bemutatkozott a megyei képzőművészeti tárlaton. Nagykanizsán egyéni foglalkozások keretében tanítványokat vállalt, magánórákat adott, az akadémiára készítette fel őket. Tervei között pedig egy festőiskola működtetése is szerepelt, de ennek megvalósítása még nem bizonyított. 1942-ben a Zala megyei Sand település evangélikus templomának oltárképét festette meg, a Gecsemáné-kertben imádkozó Jézust. Faragó Márton Nagykanizsán halt meg 1947-ben. A Lendvai Galéria és Múzeum és a Lindva Muravidéki Régiséggyűjtők Egyesülete ezzel az emlékkiállítással kívánja nyilvánvalóvá tenni Faragó Márton jelképes hazatérését szülővárosába és megünnepelni az őt megillető helyen. Mindezt annak reményében, hogy soha többé ne következhessen be oly korszak, amely a vidék nevezetes szülötteit feledésre ítéli.

3


Eine verschwiegene Geschichte…

Márton Faragó

„Seine Künstlerseele war von der Liebe zum Evangelium beflügelt, diese begleitete und leitete ihn auch in seiner Kunst ein Leben lang. Er war Maler der Armut, Maler der kleinen Dorfhäuser aus Lehm, denen er mit der Fröhlichkeit des Frühlings ein Lächeln zauberte, als ob er sagen wollte: Das Licht und die Wärme der Sonnenstrahlen gehört allen.”

D

er Maler Márton Faragó (Mór Freyer) wurde 1880 in Alsólendva (heute: Lendava) geboren. Er zählt zu den namhaften Söhnen unserer Stadt, die von der Nachwelt in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts sträflich vergessen wurden. Gerade weil Faragó in Vergessenheit geraten ist, weiß man wenig über seine Biographie. Als sicher gilt, dass er mit der Kunst zuerst in Budapest in Berührung kam, als er die Schule für Kunsthandwerk besuchte. Seine Fertigkeiten als Maler vertiefte er neben Simon Hollósy, dem Gründer der Malschulen von Nagybánya (Baia Mare) und Técső (Tyachiv). Simon Hollósy war einer der bedeutendsten Malermeister und Schulgründer der Jahrhundertwende vom 19. zum 20. Jahrhundert. Unter seinen Schülern findet man u. a. István Réti, János Thorma, Gyula Rudnay und Tivadar Kosztka Csontváry. Hollósy gründete 1886 in München eine private Malschule, die bald zu Berühmtheit gelangte und auf die jungen Maler, die etwas Neues wollten, eine starke Anziehungskraft übte. Nach manchen Vermutungen lernte Faragó in Técső, in der von Hollósy gegründeten Künstlerkolonie Ferenc Sass Brunner und Erzsébet Sass Brunner, das namhafte Malerehepaar kennen, mit dem gemeinsam er 1908 in Szombathely eine Malschule ins Leben rief. Márton Faragó setzte später sein Studium der bildenden Künste in München, als Schüler von Simon Hollósy fort, wo 1912 aus seinen Werken eine Ausstellung eröffnet wurde. Márton Faragó und das Ehepaar Sass Brunner machten im Rahmen ihrer 1908 in Szombathely gegründeten Malschule mehrere Ausstellungen. Faragós Werke wurden in Einzel- und Kollektivausstellungen 1910 und 1911 in Pécs, 1911 und 1913 in Nagykanizsa, 1913 in Kaposvár und 1914 in Veszprém ausgestellt. Faragó war regelmäßig in Gruppenausstellungen in der Kunsthalle, im Künstlerhaus und im Nationalen Salon in Budapest vertreten, 1921 eröffnete man aus seinen Landschaftsbildern über die Region Zala im Nationalen Salon eine selbständige Ausstellung nur mit seinen Werken.

Márton Faragó arbeitete vor 1911 als Eisenbahner in Szob, um die Zeit zog er nach Nagykanizsa. Im Ersten Weltkrieg kämpfte er als Soldat, 1918 ließ er sich in Letenye nieder. 1929 zog er um, wieder nach Nagykanizsa, wo er 1928, 1929, 1931, 1932, 1934, 1935 und 1936 ausstellte, mal in eigenen, mal in gemeinsamen Ausstellungen. Im Jahre 1933 stellte er sich auch in Zalaegerszeg in einer Kunstausstellung des Landesbezirks vor. In Nagykanizsa erteilte er seinen Schülern auch Privatunterricht, er bereitete sie auf die Kunstakademie vor. Unter seinen Plänen war eine Malschule, doch über die Umsetzung gibt es keine Beweise. 1942 malt er das Altarbild der evangelischen Kirche in der Gemeinde Sand (Zala-Region), Jesus betend im Garten Gethsemane. Márton Faragó starb 1947 in Nagykanizsa. Die Galerie-Museum Lendava sowie der Lindva Verein der Antiquitätensammler des Mur-Gebiets möchten mit dieser Gedenkausstellung die symbolische Heimkehr des Malers Márton Faragó in seine Heimatstadt öffentlich kundtun und ihm an einem Ort die Ehre erweisen, der ihm würdig ist. Tun wir das in der Hoffnung, dass nie wieder eine Epoche anbricht, in der namhafte Söhne und Töchter dieser Region in Vergessenheit geraten.

4


An Untold Story…

Márton Faragó “His artist soul was permeated with the love for Gospel, which escorted and guided him in his art throughout his life. He was the painter of poverty, that of small rural adobe houses, which he made smiling with the help of the serenity of the spring, as if to say: everybody is entitled to the light and warmth of sunshine.”

A

rtist Márton  Faragó  (Mór Freyer) was born in Alsólendva (now Lendava) in 1880. He is one of the notable natives of Lendava, who was consigned to oblivion by the unappreciative posterity in the second half of the 20th century.    That is why very little is known about his life. It is however certain that Faragó started his artistic training in Budapest at the School of Applied Arts. He perfected his painting skills under Simon Hollósy, founder of the painting schools of  Nagybánya (now Baia Mare)  and  Técső (now Tyachiv).  Hollósy  was one of the most outstanding school-founding master painters at the turn of the century, whose students included among others: István Réti, János Thorma, Gyula Rudnay, and  Tivadar  Csontváry  Kosztka. In 1886, he established a private school in Munich, which soon became famous and attracted many of the young painters who wanted something new.  Assumably,  it was in Técső where Faragó became acquainted with the renowned artist couple  Ferenc  Sass Brunner and  Erzsébet  Sass Brunner, with whom he launched an art school in Szombathely in 1908. Later as a student of  Hollósy,  Faragó  studied art in Munich, where his works were on public display in 1912.    Faragó and the Sass Brunners organised several exhibitions within the framework of their school. Furthermore,  Faragó’s  works were featured in individual and collective exhibitions in Pécs in 1910 and 1911, in Nagykanizsa in 1911 and 1913, in Kaposvár in 1913 and in Veszprém in 1914. His works were included regularly into the group exhibitions of  Kunsthalle  (Műcsarnok), the Artists’ House, and the National Salon in Budapest, too. In 1921, his Zala landscape paintings were put on display in a solo exhibition in the National Salon.    Faragó  worked as a  railwayman  in  Szob  until 1911, when he moved to  Nagykanizsa. After serving as a soldier in World War I, he settled down in Letenye in 1918. In 1929, he moved back to Nagykanizsa, where solo and joint exhibitions were organ-

ized in  1928, 1929, 1931, 1932, 1934, 1935, and 1936. His works were also introduced at the county art exposition in Zalaegerszeg in 1933. He also gave private lessons and held individual sessions to prepare students for the art academy, and planned to establish a painting school, but its implementation cannot yet be proved. In 1942, he created the altarpiece of the Lutheran church in Sand, a village in  Zala  County — Jesus praying in the Garden of Gethsemane.  Faragó  died in Nagykanizsa in 1947.  With this exhibition, Gallery-Museum Lendava and   the Lindva Prekmurje Antiques Collectors’ Society wish to pay tribute to  Márton  Faragó  by highlighting his symbolic return to his hometown and by giving him his rightful place. All in the hope that there will never be an era which consigns the notable natives of this land to oblivion.

Márton Faragó

(1880, Alsólendva – 1947, Nagykanizsa)

5


Častna diploma Dolnjelendavskega obrtnega bralnega društva Györgyu Zali. / Az Alsólendvai Iparos Olvasókör díszoklevele Zala György részére. 1907

6


Portret vojaka / Katona arcképe

med leti 1914-1918 (?) / 1914-1918 között (?), mešana tehnika, papir / vegyes technika, papír, 37,5 x 30,5 cm

7


Dvorišče / Udvarbelső

1907, olje, platno / olaj, vászon, 46 x 70 cm

8


Hajรณs Mihรกly

pred letom 1912 (?) / 1912 elล‘tt (?), olje, platno / olaj, vรกszon, 74 x 58,5 cm

9


Ženski portret / Női portrÊ

1916, olje, lesonit / olaj, farost, 34,5 x 43,5 cm

10


Cimprane hiše / Zsúpos házak

1920 (?), olje, platno / olaj, vászon, 41 x 50,5 cm

11


Vas z zvonikom / Falu haranglรกbbal 1921, olje, platno / olaj, vรกszon, 72,5 x 90 cm

12


Pastirica / Pรกsztorlรกnyka

1925, olje, platno / olaj, vรกszon, 43,5 x 33 cm

13


Pri studencu / A kĂştnĂĄl

1926, olje, lesonit / olaj, farost, 23 x 30,5 cm

14


Dolnjelendavski grad / Als贸lendva v谩ra 1926, olje, lesonit / olaj, farost, 43,5 x 32,5 cm

15


Cvetoči sadovnjak / Virágzó gyümölcsös 1927, olje, platno / olaj, vászon, 50,5 x 70 cm

16


Jesensko spravilo / Őszi betakarítás 1931, olje, platno / olaj, vászon, 54,5 x 68 cm

17


Zima / TĂŠl

1935, olje, platno / olaj, vĂĄszon, 35 x 50 cm

18


Kopice sena / Szénaboglyák

1937, olje, platno / olaj, vászon, 34 x 49 cm

19


CvetoÄ?i vrt / VirĂĄgos kert

1940, olje, lesonit / olaj, farost, 33 x 43 cm

20


Terasa s cvetlicami / Virรกgos terasz 1941, olje, platno / olaj, vรกszon, 70 x 50 cm

21


Ecce homo

1942, olje, lesonit / olaj, farost, 60 x 50 cm

22


Dom / Otthon

1946, olje, platno / olaj, vรกszon, 50 x 70 cm

23


Zamolčana zgodba… / Egy elhallgatott történet… Eine verschwiegene Geschichte… / An Untold Story…

Faragó Márton Uredil / Szerkesztette

Lendvai Kepe Zoltán

Lendava, Muzej meščanstva, 9. – 30. november 2015 Lendva, Polgárság Múzeuma, 2015. november 9 – 30.

Izdajatelj / Kiadó

Za izdajatelja / Felelős kiadó Spremno besedilo / Kísérőszöveg Prevodi / Fordítások

Jezikovni pregled / Nyelvi lektorálás:

Galerija-Muzej Lendava / Lendvai Galéria és Múzeum Bánffyjev trg 1 / Bánffy tér 1, SI-9220 Lendava / Lendva www.gml.si Beata Lazar Dr. Lendvai Kepe Zoltán Claude Domonkos Lendvay (v slovenščino / szlovén nyelvre) Hu Shenshen (v angleščino / angol nyelvre) Hambuch Erika (v nemščino / német nyelvre) Nándor Böröcz (madžarščina / magyar) Ivanka Bratkovič (slovenščina / szlovén)

Grafično oblikovanje / Grafikai tervezés

Dubravko Baumgartner

Fotografija / Fényképek

Dubravko Baumgartner

Tisk / Nyomda

Viri / Források

Digifot, Lendava / Lendva, 2015

Kostyál László: Nagykanizsa képzőművészete a kapitalizmus időszakában (1849-1945). In: Kaposi Zoltán (szerk.): Nagykanizsa. Városi monográfia III. (1850-1945). Nagykanizsa, 2014. 549-573. Veszprémmegyei Ujság. 1914.04.09. Veszprém. Zala. 1947.10.18. Nagykanizsa. Zalai Közlöny. Politikai napilap. Nagykanizsa.


Hvala vsem, ki so prispevali slike za razstavo Köszönet a kiállított festmények kölcsönzőinek

Marjan Cojhter, Lendavske Gorice / Lendvahegy Franc Koren, Lendavske Gorice / Lendvahegy Polona Köveš, Hotiza Lendvai Kepe Zoltán, Lendava / Lendva Prostovoljno gasilsko društvo Lendava / Önkéntes Tűzoltóegylet Lendva Rajko Stupar, Trimlini / Hármasmalom Vida István, Lendava / Lendva Alojz Vučina, Murska Sobota

Zahvaljujemo se vsem, ki so podprli razstavo Köszönjük támogatóink nagylelkű segítségét

Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Madžarska samoupravna narodna skupnost Občine Lendava

Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsanna

Galerija-Muzej Lendava - Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg 1 - Bánffy tér 1, SI 9220 Lendava - Lendva tel: +386 (0)2 578 92 60 • www.gml.si

Zamolčana zgodba… Egy elhallgatott történet…

Faragó Márton

Profile for Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzem Lendva

Zamolčana zgodba …/Egy elhallgatott történet… FARAGÓ Márton  

9.–30. 11. 2015, Muzej meščanstva • Polgárosodás múzeuma

Zamolčana zgodba …/Egy elhallgatott történet… FARAGÓ Márton  

9.–30. 11. 2015, Muzej meščanstva • Polgárosodás múzeuma

Profile for gmlendava
Advertisement