Page 1

Federal Union of European Nationalities Föderalistische Union Europäischer Volksgruppen ФEДЕРАЛИСТСКИЙ СОЮЗ ЕВРОПЕЙСКИХ НАЦИОНАЛЬНЫХ МЕНЬШИНСТВ Union Fédéraliste des Communautés Ethniques Européennes

Szolidaritás a romákkal - hídképző kisebbségek

„Az idő, a történelem nem a szellemi egyszerűség, hanem a szellemi sokszinűség felé halad, tehát egy olyan Európa felé, amelyben minden egyes személy emberi méltósága feltétele az összes ember méltóságának, egy olyan Európa felé, amelyben meg kell változtatni minden olyan körülményt, amely lehetővé teszi, hogy emberek elnyomott, elhagyatott, megvetett lényként éljenek. Ez az, ami európai!” (Heinz Winfried Sabais (1922-1981), Darmstadt volt főpolgármestere, a Németországi Pen-központ főtitkára az Európai Unió Európai Kulturális Egyezmény keretében, Németország 1979.)

www.fuen.org www.fuen.org

1


www.fuen.org

2


Útbaigazító összefoglalás Nagyobb társadalmi részvétel

Hídképző kissebségek

A kisebbségek értéket képviselnek

A kisebbségek segítik egymást

A roma kisebbség—számszerint Európa legnagyobb kisebbsége—gazdasági és szociális helyzetének javítását szolgáló minden stratégiát alá kell vetni az elfogadás és társadalmi részvétel növelésére irányuló törekvéseknek. Az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniójában (FUEV) egyesűlő őshonos nemzeti kisebbségek és népcsoportok ehhez a törekvéshez szeretnének hozzájárulni. Egy kissebbség tagjai bizonyithatóan rendelkeznek egy különleges társadalmi és interkulturális képességgel, amely alkalmassá teszi őket a társadalmi közvetítő és hídképző szerepére. Más kisebbségekkel összefogva és együttműködve a roma kisebbség szélesebbkörű elfogadást tud elérni a többségi társadalom részéről, fejleszteni és erősíteni tudja önbecsülését, valamint jobban tudja magát ösztönözni a politikai és társadalmi folyamatokban való aktív részvételre. A kisebbségek közti célzott szolidaritás elképzelése nem csak a roma népesség számára releváns. Minden kisebbség helyi jelentőségét növelni tudja, és erősíti a csoport észrevehetőségét a társadalom egészében, amikor hozzájárul egy aktuális probléma-helyzet megoldásához és ezáltal láthatóvá válik teszi a tézist: a kisebbségek társadalmi értéket képviselnek. A módszertani megközelítés alapja az egymás megismeréséből és megértéséből felépülő bizalom, amelyet az adott „helyzet” mindkét oldalán álló kisebbség részvétele hív életre. A kisebbségek segítik egymást azzal, hogy megosztják egymással a társadalom margójáról a közép felé megtett, gyakran hosszú és rögös úton szerzett tapasztalataikat, és az úton megtanult jó gyakorlatokat (best practices). A roma és egyéb kisebbségségek találkozásának fókuszában, egy „demokráciaprojekt” keretei között, az alábbi multiplikátorok vannak:

Tartalmi prioritások

• • • • • • •

Az öntudat és önbecsülés serkentése; Az emancipációra és önrendelkezés alapú cselekvésre való buzdítás; A társadalmi jelentőség növelése; Az elszigeteltség és elkülönítés leküzdése; Együttműkődési struktúrák kifejlesztése; A romák befogadása a politikai és társadalmi életbe, valamint, Aktív, a többségi társadalommal egyenjogú részvételük ebben.

Konkrét támogató projektek

Ezek a célok a helyi és regionális szinteken létrejövő intézkedések által lesznek konkretizálva. Fókuszban oktatási, iskolai, kulturális, és ifjúsági csereprogramok, valamint mezőgazdasági programok keretében zajló, infrastruktúra-fejlesztésen alapuló továbbképzések lesznek.

Mediátorok

A „demokráciaprojekt” résztvevői átveszik a mediátorok szerepét és az elsajátított tudást a romák mindennapjaiban fogják felhasználni.

www.fuen.org

3


Szolidaritás a romákkal – hídképző kisebbségek 1. A civil társadalom elkötelezettségének szükségessége A romák helyzete, mint többszintes kihívás

Az Európában élő 10-12 millió roma többsége napi szinten ki van téve feléje irányúló előítéleteknek, megkülönböztetésnek, intoleranciának és társadalmi kirekesztésnek. Az élethelyzetük nem pusztán egy kihívást jelent Európának, mint szolidáris jogi és értékközösségnek. A nemzetállamok elsődleges felelősségén túl, a romák helyzete a kontinens belső békéje és társadalmi összetartása szempontjából is egy kiemelten fontos, megoldásra váró feladat.

Elfogadás és társadalmi részvétel serkentése

A európai többszintes rendszerben, különösképpen a közszolgáltatások területén szükség van a nemzeti stratégiákra – ámbár ezek tartós hatás nélkül fognak maradni, ha elmaradnak a számszerint legnagyobb európai kisebbség elfogadását és társadalmi részvételét ösztönözni kívánó intézkedések. Ezt a feladatot aligha lehet kizárólag állami, regionális vagy közösségi szinten megoldani. Az állami és helyi szervezetek, valamint a civil társadalom erőinek szoros együttműkődésére van szükség.

Polgári szerepvállalás erősítése

Ésszerűnek tűnik a kiegészítés, miszerint az állami és helyi közszolgáltatások területén, mindenekelött az oktatási és az egészségügyi ellátással, valamint a foglalkoztatással és lakhatással kapcsolatos intézkedéseket a romák társadalmi integrációját és állampolgári részvételét serkentő lépésekkel kell együtt kezelni. Egy ilyen folyamatban, amelynek a kisebbség és többség egymás felé való közeledése a célja, a lehetséges polgári szerepvállalást erőteljesen fel kell használni.

2. Közeledés és elfogadás

Előítéletmentes gondolkodás

Bizalomépítés párbeszéd és eszmecsere által

A másság, mint érték felismerése Érzelmi intelligencia és empátia, mint kulcs

Az állami és közösségi aktoroknál nagyobb szerepe lehet a polgári aktívitásnak a roma kisebbség társadalmi integrációjának és részvételének előremozdításában. Az elfogadást és elismerést nem lehet megparancsolni; közvetlen kormányzati intézkedések nélküli, óvatos, kölcsönös közeledés hatásaként jön létre. Ez megköveteli a nyitottságot és az előítéletmentes gondolkodást mind a többségi társadalom, mind a roma közösségek tagjai részéről. A párbeszéd és az eszmecsere a két legfontosabb és leghatékonyabb lépés a kölcsönös megismerés és megértés irányába. A legfőbb, hogy beszéljünk egymással, hogy betekintést nyerjünk a másik csoport élettapasztalataiba, és hogy megértsük a másik érzékenységét és érzékelését, ami a roma kisebbség esetében nem ritkán egy traumatizált valóság-érzékelést jelent a generációnyi megbélyegzés és kirekesztés következményeként, és ami gyakran a roma kisebbség ön-elszigeteléséhez is vezet. Az interkulturális nyitottság légkörében kifejleszthető egy bizalom-alap, amelyben az előítéletek, a félelmek és a lehetséges konfliktus-gócpontok, csakúgy mint a vágyak, az elvárások és a remények megfogalmazhatóak és tematizálhatóak a személyes tapasztalat kontextusában. Ennek megfelelően nemcsak a rövidtávra irányuló, pragmatikus megoldásokat kell keresni, hanem sokkal inkább az érzelmi intelligencián alapuló empátiát és a hiteles személyes szerepvállalást kell ösztönözni, ami által aztán az interkulturális párbeszéd terében létrejöhet a közeledésből következő elfogadás.

www.fuen.org

4


3. Hídképző kissebségek A közös tapasztalat használata

Több Öntudatot

Kissebségek, mint közvetítők

Tudományosan megalapozott érték

Ha érvényesnek és szükségesnek gondoljuk az egymás felé közelítés és a bizalom-hidak építésének feladatát, látnunk kell, hogy a nemzeti etnikai kisebbségek különlegesen alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására. Ők maguk is gyakran hasonló élettapasztalatokkal rendelkeznek és gyakran voltak bizalmatlanság és kirekesztés elszenvedői. Ugyanakkor nem kevesen közülük megtalálták a módját és lehetőségét egy építő jellegű együttműködésnek kisebbség és többség között, és ezeket a módokat és lehetőségeket tudatosan és célirányosan, mindkét csoport érdekeit figyelembe véve fejlesztették tovább. Különböző kisebbségek képviselőinél gyakran képződik egy sajátos öntudat, amely a személyes szerepvállalásból eredő tapasztalatból és tudásból táplálkozik, amelynek része az ellenállás leküzdése és a tudatosan érzékelt társadalmi részvétel lehetősége. Ez arra minősíti őket, hogy másoknak is segítséget nyújtsanak az önsegítség mellett, miközben a szubszidiaritás elvét figyelembe veszik. Ebből a kiinduló pontból a kisebbségekre úgymond automatikusan hullik a közvetítő szerepe. A mediátor szerep az egyik olyan kvalifikáció, amely által kitűnhet egy kisebbség, és amely demonstrálja a csoport hozzáadott értékét az állam és a társadalom működésében. Ahogy azt tudományos kutatások—lásd: A Bozeni Európai Akadémia (EURAC) kompetencia tanulmánya „Kisebbségek, mint helymeghatározó tényezők a német-dán határrégióban” Bozen 2007—is alátámasztják, a kisebbségi csoportok rendelkeznek egy különleges társadalmi és interkulturális kompetenciával, amely szorosan kapcsolódik egy erőteljes jogtudatossággal, igazságérzettel és az egyenlő bánásmódban való hittel.

4. Kisebbségek közötti szolidaritás A kisebbségek egymásközti szolidaritása

Érdekképvislet „tandemközösségben”

Párbeszédfórum példája

A különböző kisebbségi csoportok közötti szolidaritást és a specifikus szociókulturális karakterüket Európa-szerte arra kellene használni, hogy a különleges társadalmi helyzetben lévő roma népcsoportot több megértéshez és elfogadáshoz hozzásegítsük. Erőltetni kell a roma csoportok és egyéb kisebbségek közti szolidaritás létrejöttét, aminek a roma kisebbség társadalmi folyamatokba való bevonása volna a célja. Megbízható kapcsolatok kiépítésével, közös fellépéssel és a közös érdekek hatékony kommunikációjával („tandem-közösség”) enyhíteni lehet azt az elutasító reakciót, amivel a romák először szembekerülnek, amikor a maguk nevében egyedül lépnek föl. A német-dán határterülteten szerzett tapasztalatok szerint, a roma kisebbség következetes bevonása az „ÉszakiPárbeszédFórumba”—a régióban élő összes őshonos kisebbség kommunikációs platformja—egy, a kisebbségek közötti, jól kivehető „szolidaritás-effektust” produkált, javított a romák érdekképviseletének hatékonyságán, valamint növelte a többségi társadalomban meglévő érzékenységet a romák helyzetével kapcsolatban.

www.fuen.org

5


5. Kisebbség, mint helymeghatározó tényező A kisebbség és a többség érdekeinek metszéspontjai

A roma kisebség korai bevonása a ktalálásba és tervezésbe A kisebbség, mint helymeghatározó tényező

A speciális háttértapasztalatokkal rendelkező, az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniójában (FUEV) összeszerveződő kisebbségi csoportok tudásukat használhatnák többek között arra, hogy a romákat is érintő kisebbségi és többségi érdekek metszéspontjait beazonosítsák. Erre az útra csak akkor lehet sikeresen lépni, ha a roma közösség idejekorán és átfogó módon be van vonva az egyes projektek kitalálásába és kidolgozásába. Ily módon a roma csoportok magukénak érezhetik a kezdeményezést. Az ily módon létrehozott nézetazonosságok összessége többet jelent, mint csupán egy tudatosulási folyamatot. Ezekből kiindulva konkrét következtetésekre lehet jutni a nagyobb társadalmi bevonás tárgykörében, csakúgy mint a kisebbség, mint helymeghatározó tényező kérdésével kapcsolatban. A dél-kelet-európai roma népességet érintő demográfiai fejlemények fényében éppen ez az aspektus kap egy gazdasági jelentőséget is.

6. Megoldás modellek társadalmi konfliktusokra A lojalitás és kisebbségvédelem kettőse

Német-Dán határvidék kisebbségi modellje

Modell jelleg más csoportok számára is

Az egyik ajánlás egy olyan modellt vázol fel, amelyből világosan kiderül, hogy a kisebbségek törvénytisztelete és lojalitása az államhoz és a társadalomhoz egyfelől, és az állami garanciák a vallásszabadságra, valamint a kisebbségek védelmére és támogatására másfelől, csakis egy kölcsönöns viszonyban tudnak működni. A megbízhatóság, kiszámithatóság és végül a kölcsönös bizalmon alapuló partneri viszony az alapvetése minden sikeres kisebbségpolitikának. A német-dán határvidéken a különböző kisebbségi csoportok és a többségi társadalom ennek az alapvetésnek a nyomán építettek fel egy szimbiotikus együttélést, amely elvezette őket az eredendő ellenállástól, az „együtt-állássig”, és onnan is tovább, az egymásért való kiállásig. Ez a kisebbségpolitika ma törvényi alapokon áll, meghatározott társadalmi és intézményi keretek között. A német-dán határvidék tapasztalatait Európa egyéb területein lévő kisebbségi konfliktusok békés megoldásának modelljeként lehetne használni. A roma célcsoportra való fókuszálást kell az előtérbe helyezni, ugyanakkor nem szabad más, hasonló társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetben élő csoportokat sem kizárni. A projekt elkerüli – a 2009. április 24-i Európai Bizottság roma portál ajánlásainak (http://ec.europa. eu/roma) megfelelően – a roma csoportok helyzetének olyanképpen való beállítását, miszerint a romák egy egyedi és különleges eset, akikkel kapcsolatban mindig a szegénység, a „hagyományos” életvitel és hasonló hívószavakat kell emlegetni, amit a Német Szinti és Roma Központi Tanács joggal kritizál. Ez sokkal inkább egy olyan modellszerű akcióprogram, amely széleskörben, mindenféle befogadás-törekvésnél alkalmazható.

www.fuen.org

6


7. Tapasztalatcsere és jó gyakorlatok „Demokráciaprojekt” kisérlet

Más csoportok tapasztalatainak felhasználása

Ezen modellszerű kisebbségpolitikának az adaptálhatóságát, praktikalitását és cselekvésközpontú elképzeléssé való átalakítását első körben egy kisérleti projekt keretében kell tesztelni. Tartalmi koncepciójának megfelelően ez egy „demokráciaprojekt”, aminek tervében az az elképzelés szerepel, miszerint roma közösségek meghatározó képviselői, a szokásos környezetükből kilépve—lehetőség szerint a német-dán határvidék valamelyik akadémiai intézményében—a fogadó ország kisebbségeinek képviselőivel összejönnek, hogy megismerkedjenek és eszmét cseréljenek. A tapasztalatcsere és a helyi és regionális jó gyakorlat példák felbátorítják majd a romákat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt a politikai és társadalmi életben, és hogy felismerjék saját jelentőségüket, mint helymeghatározó tényezők, gazdasági és kulturális értelemben is. Más szakértői csoportok tapasztalatai alapján a kisebbségek képviselői partnerként, egyenlő félként dolgoznak együtt a roma közösséghez tartozókkal. A szakértői csoportok a roma közösség képviselőiből, más régióbeli őshonos kisebbségek tagjaiból, valamint a többségi társadalom képviselőiből tevődik össze. A FUEV-ben képviselt egyes kisebbségi csoportok heterogenitása jó előfeltételeket biztosít ahhoz, hogy a szervezet olyan komplex programokat és projekteket kezdeményezzen és bonyolítson le, amelyek az Európa-szerte megtalálható különböző módokon élő roma közösségek speciális igényeihez vannak igazítva.

8. Célcsoport Összpontosítás a megszólítottak három csoportjára

Fiatalok a középpontban

Községi képviselők

Társadalmi munka

Ami közös és ami különböző

A romák körében a célcsoportot az állami, a települési és a társadalmi élet valamennyi területéről származó multiplikátorok alkotják. Arra kell törekedni, hogy a csoport életkor és nemi megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott legyen. A projektum kezdeti szakaszában az erőfeszítések mindenekelőtt a megszólítottak három csoportjára összpontosulnak. Eközben fontos, hogy a női résztvevők száma megfelelő legyen. A jövőre irányuló projektumként a középpontba a fiatalok kerülnek. Minthogy a műveltség és képzettség magas és egyúttal homogén színvonala a legalkalmasabb arra, hogy tartós eredményeket biztosítson, az ajánlat mindenekelőtt egyetemi hallgatóknak, posztgraduális tanulmányokat folytatóknak és a szakmai pályájuk kezdetén álló értelmiségieknek szól, továbbá olyanoknak, akik az övékéhez hasonló képzettséggel rendelkeznek. Másodsorban a résztvevők a roma népcsoport olyan reprezentánsaiból kerülnek ki, akik vagy választott községi képviselőkként politikailag elkötelezettek, vagy pedig főfoglalkozású tisztségviselők a településen. A harmadik csoportot a a roma közösség olyan tagjai alkotják, akik társadalmi munkában, a politika előtti területen, mindenekelőtt a népcsoportjuk érdekeinek képviselőiként vállalt elkötelezettségük révén szerzett tapasztalataikat hozzák magukkal. Ezekből a forrásokból nemcsak az áramlik be a projektum szerinti munkába, ami a kisebbséghez való tartozás alapján közös, hanem a különböző élethelyzetek, tapasztalatok, látásmódok és értelmezések anyaga is.

www.fuen.org

7


9. A „demokráciaprojekt” részletekben Többlépcsős építmény

Modulokból álló szeminárium

Kulcsélmény

A sankelmarki Európai Akadémia modellje

A „demokráciaprojekt” több lépcsőfokból tevődik össze. 1. lépcsőfok: Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója a többségi népesség képviselőivel együtt meghívja a Peer-csoportokat a megfelelő származási régiókból a német-dán határvidékre, hogy megismerjék az ottani modellt. Ez különböző modulokból összeállított szeminárium keretében történik, az alábbi minta szerint: 1. modul „A kulcsélmény” A kisebbségiek a saját érintettségük alapján beszámolnak a többséggel és a kisebbségel való érintkezés negatív és pozitív tapasztalatairól. A középpontban egy kulcsélmény áll, amely az érintett számára elegyengette az utat, hogy a társadalom pereméről a kisebbség öntudatos képviselőjévé váljon, aki a népcsoportjához való tartozást gazdagodásként, össztársadalmi többletértékként érzékeli. 2. modul Sankelmarki modell Információs látogatások és beszélgetések a kisebbségek és a többségi népesség különféle intézményeinél (a Német Szövetségi Gyűlés ösztöndíjasainak bevált egyetemi programja nyomán).

A „közös vagdalék” azonosítása

3. modul „Közös vagdalék” A kisebbség és a többségi népesség képviselői párbeszéd során azonosítják a közös érdekeiket.

A kulturális sokféleség jelentősége

4. modul „Élet és Mód” Tanulni egymástól: a kisebbségek jelentősége általában a kulturális sokféleség szempontjából; a romák hozzájárulása a művészethez, kultúrához, életmódhoz. 2. lépcsőfok: A második lépcsőben a Peer-csoportok a specifikus helyi adottságok alapján számba veszik, hogy a német-dán határvidéken kialakult modellnek mely elemei alkalmazhatók az ő helyzetükre. A továbbiakban a FUEV átveszi a moderátor, illetve a “coach” szerepét. A helyszíni folyamatot állandóan nyomon kell követni, amíg ki nem fejlődik a saját, önfenntartó dinamikája.

3. lépcsőfok: A Föderáció összehozza a résztvevő partnerországok peer csoportjait, hogy kicseréljék a tapasztalataikat, értékeljék a hazájukban zajló folyamatokat, és fejlesszék a kisebbségek és a Értékelés és a best practices többség együtélés szempontjából pozitív példákat (best practices). Ezeket megfelelő módon példái dokumentálják, és a FUEV egész Európára kiterjedő hálózatán át terjesztik. Ezekből a forrásokból nemcsak az áramlik be a projektum szerinti munkába, ami a kisebbséghez való tartozás alapján közös, hanem a különböző élethelyzetek, tapasztalatok, látásmódok és értelmezések anyaga is.

www.fuen.org

8


10. Kísérő programok Ami közös és ami különböző

Kapcsolódás a mindennapi élethez

Alapvető kompetenciák a középontban Többdimenzionális kiindulási pont

A gyakorlathoz való közelség és a megszólítottak valóságos életviszonyainak figyelembe vétele érdekében a demokráciaprogram helyi és regionális szinten képzési és infrastrukturális tennivalókkal egészül ki. Ezekben a mindennapi életre való vonatkoztatás a közös, ez hozza létre a szükséges kapcsolatot egyrészt az elméleti tudás és a megnövekedett társadalmi öntudat, másrészt a megtanultak hasznosítása között a konkrét életfeltételek javítása érdekében. A kisebbségek alapvető kompetenciáinak megfelelően a képzéshez nyújtott segítség áll a középpontban a művelődés, az iskola, a kultúra és az interkulturális készségek területén. Ehhez társulnak – az integrációs késztetés jegyében lehetőség szerint a kisebbséghez és a többséghez tartozók részéről együttesen vállalt – szakképzési tennivalók a biokertészet és a mezőgazdaság területén. Önellátás a kertből, a kistermelők terményeinek szövetkezeti jellegű piacra juttatása, táplálkozási és egészségügyi szempontok e tekintetben átfogó, többdimenziós kiindulási pontot jelentenek. Különböző infrastrukturális programok, amelyeknek a súlypontja a fiatalság és a sport, összekapcsolódnak a workcamp-ekkel (a tevékeny táborozással) és a fiatalok találkozásának egyéb formáival.

11. Fact Finding Mission és finanszírozás Fiatalok találkozása

A magyar elnökség kezdeményezése

Nemzeti átalakítási stratégiák

Együttműködési program Magyarországgal

Romák a középontban

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója üdvözli a magyar elnökség keretében kezdeményezett intézkedéseket az Európában élő romák helyzetének javítása érdekében. (A Bizottság 2011. április 5-iki közleménye, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2011. május 19-iki végkövetkeztetése, amelyet az Európai Tanács 2011. június 23-24-én hagyott jóvá.) A végkövetkeztetés szerint az ezen az alapon kifejlesztett nemzeti stratégiák mellett szükség van a civil társadalom elkötelezett részvételére is, amelyre a leírt program bőséges teret nyújt. Ez egyképpen érvényes mind a Német Szövetségi Köztársaságnak az Európai Bizottság számára 2011 decemberében készült idevágó jelentésére (www.bmi.bund.de), mind pedig a magyar államtitkár (a Társadalmi Felzárkóztatás államtitkársága) ugyancsak 2011 decemberében nyilvánosságra hozott Nemzeti Roma-stratégiára. Miután mind a Magyar Köztársaság németországi nagykövete, mind pedig közvetítése révén a romaügyekben illetékes államtitkár kifejezte érdeklődését a program és az együttműködés iránt, 2012 júniusában a magyarországi német kisebbség segítségével fact finding mission-ra (tényfeltáró kiküldetésre) kerül sor. A középpontban a romák képviselőivel való kapcsolatok állnak: arról van szó, hogy a tényfeltárók a velük folytatott közvetlen beszélgetések révén ismerjék meg igényeiket és elvárásaikat, hogy javaslataikat és kezdeményezéseiket a projektum végső kialakítása során figyelembe tudják venni.

www.fuen.org

9


Köszönet a „Seed Money“ért

Kisebbségek az Európai Bizottság tevékenységi programjában

A Föderáció köszönetet mond a düsseldorfi Hermann Niermann Alapítványnak a misszió anyagi támogatásáért. Köszönetét fejezi ki továbbá a Robert Bosch Alapítványnak, amely a projektumot támogatásra érdemesnek ísmert el, és a folyó évre anyagi támogatást ígért. A terv szélesebb megalapozása érdekében a szervezet európai uniós támogatás és az azt kiegészítő nemzeti támogatás megszerzésére törekszik. Az aktuális vonatkozási pontokon túl a Föderáció azért küzd, hogy az Európai Tanács mindenkor elnöksége a szociális béke, a társadalmi kohézió és a regionális fejlődés érdekében tevékenységi programjában fordítson figyelmet az európai kisebbségek jelentőségére.

www.fuen.org

10


www.fuen.org

11


www.fuen.org 12 www.fuen.org

Szolidaritás a romákkal - hídképző kisebbségek  

FUEN-Roma projevt

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you