Issuu on Google+

Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Készítette: Farkas Róbert Oktatásinformatikus képzés 2005. Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont, Gödöllő


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK.............................................................................................................................2 BEVEZETÉS................................................................................................................................................3 MIÉRT ÉPPEN ELEKTRONIKUS TANANYAG?...............................................................................................4 TANANYAG BEMUTATÁSA...................................................................................................................7 TERVEZÉS..................................................................................................................................................7 ÁLTALÁNOS ELVEK..................................................................................................................................11 SZERKEZETI FELÉPÍTÉS............................................................................................................................15 FEJLESZTŐI KÖRNYEZET..........................................................................................................................21 A TANANYAG FELHASZNÁLÁSA...............................................................................................................26 A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI.......................................................................................................28 BEFEJEZÉS...............................................................................................................................................30

2


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Bevezetés Nagyjából egy kerek esztendővel ezelőtt nem voltam én a számítástechnika esküdt ellensége. De nem voltam különösebben a barátja sem! Most pedig arra vállalkozom, hogy írott formában bemutassak egy általam készített elektronikus tananyagot, amit úgy 8 hónappal ezelőtt álmodtam meg, körülbelül 6 hónapja tervezgetem, nagyjából 3 hónapja próbálok megvalósítani és ha őszinte akarok lenni, azt kell mondjam: tegnap fejeztem be. Sőt, ha most igazán a szívemre teszem a kezemet, bizony bevallom, hogy valójában még nem fejeztem be, mert készítés közben rengeteg új gondolatom támadt, amivel szebbé, jobbá, ízlésesebbé, hatásosabbá, élvezhetőbbé és hatékonyabbá lehetne tenni mindazt, amit eddig megalkottam. Mindez egy meglehetősen érdekfeszítő – sőt megkockáztatom a fölöttébb irracionális jelzőt – folyamat, melynek nem csupán szemlélője, hanem főszereplője is vagyok egyben. Ha mindezt meg kellene magyaráznom, bizonyára olyan dolgokat mondanék, hogy nem tudtam ellenállni a kihívásnak, magával ragadott valami bájos, kalandvágyó, az ismeretlentől kicsit megrettenő, ugyanakkor szerfölött kíváncsi gyermeki hév. Vagy azt, hogy titkon felfedezővé váltam, aki megrészegült a csábító lehetőségektől, dicsőségre és elismerésre vágyott, olyan dolgokat akart látni, ami másnak nem adatik meg, csupán talán néhány kiválasztottnak. Vagy ha nem akarnék ilyen költői lenni egyszerűen olyanokat mondanék, hogy örömmel töltött el, mikor olyasmit tudtam megcsinálni, amiket korábban csak néztem, roppant mód élveztem, hogy az egér és a klaviatúra már nem csupán olyan szerkezetek, amit azért találtak ki, hogy legyen még valami, aminek a működési elvét nem értem. Vagy azt mondanám, hogy rájöttem: a számítástechnikát az élet számos területén (többek között az oktatásban) mindannyiunk megelégedésére, sikerrel és jól lehetne alkalmazni. Szerencsére azonban nem kell megmagyaráznom mindezt, s így nem kell ilyen badarságokat mondanom. Már csak azért sem mert valójában nem tudom értelmezni a történteket. Magyarázatként álljon itt egy elektronikus tananyag és egy szakdolgozat!

3


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Miért éppen elektronikus tananyag? Az elkészült elektronikus tananyagot egyrészt az újszerű pedagógiai módszerek alkalmazása iránti fogékonyság, másrészt egy sikeresen megpályázott Phare projekt hívta életre. 2004-ben az pályáztunk az Oktatási Minisztérium által kiírt „Információs technológia az általános iskolákban ” című programra. Ennek keretein belül lehetőség nyílt

korszerű

információ-technológiai

eszközök

beszerzésére,

pedagógusok

számítástechnikai továbbképzésére, valamint elektronikus tananyag fejlesztésére. Iskolánk a sikeres pályázat révén – noha az eszközbeszerzésére nem kapott támogatást – lehetőséget kapott a két utóbbi alprogram megvalósítására. Intézményünk majd minden pedagógusa számítástechnikai oktatásban vett részt. A tanfolyamok után a többség úgy nyilatkozott, hogy szeret a géppel dolgozni, a megszerzett ismereteke hasznosnak, és ami még fontosabb az oktató-nevelő munkában alkalmazhatónak tartja. Megszűnt az a tarthatatlan állapot, hogy egy átlagos hetedik osztályos tanuló jobban elboldogul a számítástechnika világában, mint a nevelők jórésze. Reményeim szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy kiküszöböljük a generációk közötti konfliktusok azon vízióját, melyet Konrad Lorenz vázolt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című munkájában. „Az a fejlődési ütem, amit a kultúrára saját gyermeke, a technológia kényszerít rá, azzal a következménnyel jár, hogy a fiatalság joggal nevezi elavultnak az aktív generációnak még birtokában levő örökölt ismeretanyag jelentős részét. A tévhit, miszerint az ember akaratlagosan az értelem erejével teljesen új kultúrát tud a semmiből felépíteni, arra a teljesen elhibázott következtetésre vezethet, hogy az elődök kultúráját porig kell rombolni, az új racionális módon való létrehozása érdekében.”1 Bizony e vízió megvalósulását csak úgy kerülhetjük el, ha az elődök kultúrája és az új, felnövekvő generációk kultúráról vallott fogalmai valamilyen módon utat találnak egymáshoz. Ezen összekötő kapocs szerepét – anélkül hogy szerepét idő előtt

1

Konrad Lorenz. A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002. 91.old.

4


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

miszticizálnánk – akár a számítógép (vagy ha úgy tetszik az információs technológia) is betölthetné. Ahogy előrehaladtunk a képzésben, a tantestületben úgy erősödött a már említett újszerű pedagógia iránti fogékonyság. Az informatikai alkalmazások ismerete, a programok működésének elsajátítása nem öncélú dolog, hanem az oktató munka során egy igen hatékony, forradalmi lehetőség a pedagógusok kezében. Szinte minden tanuló rendelkezik otthoni számítógéppel, sőt a többség számára az Internet hozzáférés is biztosított. Nem lehet kérdéses, hogy a tankönyvek előtt, illetve a gép előtt töltött órák számát összevetve melyik oldalra billenne a mérleg nyelve. Ezért méltán merült fel bennünk a kérdés, hogy vajon mi okozza ezt a napjainkra kézzelfoghatóvá vált arányeltolódást? Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a különböző játékprogramok, internetes chat oldalak jelentik az egyik fő vonzerőt, de talán az is szerepet játszik ebben, hogy a hagyományos papíralapú oktatás, mely egy csatornára redukálta az információáramlást, már nem elégíti ki az információs társadalomban szocializálódott nebulókat. Ők már a többcsatornás információszerzésre, az információk és ismertek közötti szelektálásra, „szörfözésre” vágynak. Erre az információszerzési módra nyújt széleskörű lehetőséget az elektronikus tananyagok alkalmazása az oktatásban. A feladat természetesen sokkal bonyolultabb annál, hogy a gyereket az oktatóprogram elé ültetjük, de látnunk kell, hogy a számítógép egy olyan lehetőség, amely újra kapcsolatot teremthet a tizenéves lurkó és (mondjuk) az aggastyán pedagógus között. Olyan motivációs alap, amelyet egyszerűen nem szabad veszni hagyni, a pedagógia és az oktatás fejlesztésére kell felhasználni. A módszertani alapok még kidolgozatlanok, a minden bizonnyal hosszú és kacskaringós ösvényt a most készülő tananyagok alkalmazásával próbáljuk kitaposni. Ezen az ösvényen az én önként vállalt szerepem, hogy a világtörténelem egyik meghatározó momentumát (Ipari forradalom) elektronikus tananyag formájában dolgozzam fel. A téma kiválasztását az indokolja, hogy ez az anyag számos animációs lehetőséget rejt magában, egyszerű képek és animációk alkalmazásával szemléletesen bemutatható a XVII.-XVIII. századi Angliában lezajló, történelmi szempontból

5


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

meghatározó jelentőséggel bíró ipari fejlődés. E mellett döntő érvként hozható fel a tananyag kapcsán a benne rejlő adathalmaz képi megvalósíthatósága, mellyel ilyen formában informálisabb lehet bármilyen könyvalapú verziónál. A felbukkanó történelmi személyiségek és a nevükhöz kapcsolódó találmányok sokkalta könnyebben vésődnek be

audio-vizuális

formában

gyermekeink

tényközlésként.

6

tudatába,

mint

száraz,

szöveges


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Tananyag bemutatása Tervezés A célcsoport az általános iskolai hetedik osztályos, 13 éves tanulók, ezért a tananyagot igyekeztem úgy felépíteni, hogy az, a már meglévő történelmi szemléletükhöz igazodva, mégis játékos formában nyújtson új ismereteket. Természetesen a tananyag elkészítése a tervezés munkálataival vette kezdetét. Az ennek során kidolgozott forgatókönyvek olyan (CorelDraw 12 és Microsoft Word segítségével készült) anyagok, melyek azt a célt szolgálják, hogy a leendő alkalmazás olyan szinten legyen megtervezve, hogy azt egy fejlesztő a forgatókönyv alapján képes legyen elkészíteni. A tervezetek az adott oldalon megjelenő képeket és egyéb tananyagelemeket (címsor, szöveg, navigációs gombok, háttérképek, hangok, zenék stb.) tartalmazzák. Esetemben annyival árnyaltabb volt a helyzet, hogy mivel nem csupán a tervezés, hanem a fejlesztés munkálatait is magam végeztem, nem volt szükség a forgatókönyv nagyon részletes kidolgozására, gondolok itt például arra, hogy a leendő képek, szövegek méreteit, formátumát nem kellett előre megadni, hiszen azok a fejlesztés során kerültek végső kialakítára. Jelen tananyaghoz egy 10 oldalas forgatókönyv készült, melyet teljes egészében értelmetlen lenne részletezni, de néhány központi oldalt – a tervező, előkészítő munka megértése végett – mégis célszerű röviden bemutatni. Az alkalmazás nyitóoldaláról készült terv az első oldalon megjelenő elemeket tartalmazza abban az elrendezésben, melyet a munka ezen szakaszában elképzeltem. Fontos megjegyezni, hogy a kivitelezés szakaszában az eredeti elképzelés a lehetőségek, a kivitelezés korlátai és az újabb ötletek függvényében több esetben módosult. Az oldal megjelenésének tervéhez kapcsolódik egy legalább ilyen fontos táblázat, mely azt a célt hivatott betölteni, hogy a különböző elemekről rövid magyarázatot adjon, ezzel is útmutatást nyújtva a tervezés és a kivitelezés közé beékelődő, s szintén nagy jelentséggel bíró anyaggyűjtés szakaszához.

7


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék I.

G1 Címsor

H1

Kép 1

Kép 2

Kép 3

Kép 4

típus

funkció

címsor 1

szöveg

Fő cím szövege: Ipari forradalom

G1

gomb

Navigá ció s gomb: kilé pé s

H1

ké p

Há tté rké p

k ép 1

ké p

Gombké nt funkcioná ló ké p

k ép 2

ké p

Gombké nt funkcioná ló ké p

k ép 3

ké p

Gombké nt funkcioná ló ké p

k ép 4

ké p

Ké p (jpg)

I.

A következő ábra az almenük általános tervét mutatja. Ilyen esetben nincs szükség minden egyes almenüpont részletes kidolgozására, hiszen feltételezhető, hogy a tananyagban való könnyebb eligazodás végett ezek formailag nagyban hasonlítanak egymásra. A konkrét képek, szövegek feltöltését az egyébként sem könnyíti meg, ha szinte teljesen ugyanolyan oldalakról több tervezőlap is készül. Ezeken felül általában annyi változás történik ezen oldalak között, hogy egy-egy navigációs gomb más helyre kerül, esetleg aktualitását veszítve az adott oldalon épp nem jelenik meg.

8


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék I/1/1 - I/1/3.

G1 Címsor

H1

An1

Hang1

Sz 1

Sz 2

G2 G3

I/1/1 - I/1/3. típus

funkci ó

címsor 1

szöveg

Alcím sz övege

G1

gomb

Navigá ció s gomb: vissza a fő menü be

H1

ké p

Há tté rké p

animá ció

é si Animá ció , melyben megjelennek a fö ldmű vel technoló giá k

hang

Animá ció t kísér ő h átt érzene

Sz 1

szöveg

Word sz öveg

Sz 2

szöveg

Word sz öveg

G2

gomb

Navigá ció s gomb: elő relé p

G3

gomb

Navigá ció s gomb: visszalé p

An 1 hang 1

Az utolsó ábra az animációt tartalmazó oldal tervét ábrázolja. Az előzőekhez hasonlóan itt is a megjelenő tananyagelemek és a hozzájuk tartozó magyarázó ábra jelenik meg. Maga az animáció, a benne megjelenítésre kerülő képi- és hanghatások konkrétan nincsenek kidolgozva, hiszen egyrészt a munka ezen szakaszában még csupán homályos elképzeléseimben létezett, másrészt a szükséges számítástechnikai ismeretek elsajátításának még csupán azon a szintjén tartottam, ahol értelmetlen lenne nagyszabású animációs terveket szövögetni.

9


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék I/2/1.- I/2/1. G1 Címsor

H1 Kép1

Sz1 Kép2

Hiv1 Kép3

Hang 1

Sz 2

G3

G5

G4

I/1/1 - I/2/1.

típus

funkci ó

sz öveg

Alcím sz övege

G1

gomb

Navigá ció s gomb: vissza a fő menü be

H1

ké p

Há tté rké p

k ép 1

ké p

Aktuá lisan megjelenő fé nyké pek (jpg)

k ép 2

ké p

Aktuá lisan megjelenő fé nyké pek (jpg)

k ép 3

ké p

Aktuá lisan megjelenő fé nyké pek (jpg)

hang 1

hang

narrá ció

Sz 1

sz öveg

Word szöveg

Sz 2

sz öveg

Word szöveg

Hiv 1

címsor 1

G2

hivatkozá s

Kö vetkező oldalra ugrik

G2

gomb

Navigá ció s gomb: elő relé p

G3

gomb

Navigá ció s gomb: visszalé p

G4

gomb

Narr áció bekapcsolá sa

G5

gomb

Narr áció kikapcsolá sa

10


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Általános elvek A tananyag fejlesztése során végig szem előtt tartottam olyan általános elveket, melyek szem előtt tartása elengedhetetlenül fontos volt ahhoz, hogy a kívánt elsődleges célnak – történetesen egy élvezhető, újszerű és hatásos tananyag elkészítésének – messzemenőkig megfeleljen. Ezen szempontsor kialakításánál figyelembe vettem az általam ismert szakirodalom ajánlásait, az oktatásinformatikus képzés során a Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont tanárai révén elsajátított ide vonatkozó ismereteket, s elsősorban saját pedagógiai munkám során megszerzett tapasztalataimat, egy jól működő és jól használható tananyagra vonatkozó elképzeléseimet. Mára már nem csupán a pedagógia területén tevékenykedők számára közismert, hogy a mai tanulók (akik alatt most a célcsoportot, vagyis a 13 éves korosztályt értem), sajnálatos módon egyre kevesebbet olvasnak. A hosszabb szövegek már első ránézésre kedvüket szegik, a jószerével még fel sem bukkanó kezdeti lelkesedés – paradox módon – máris alábbhagy. Pedig – Fazekas Mihály szavaival élve – elképzelhető, hogy tanulóinkban is „felpercene a világ látására való hajlandóság”, csak hát kicsit másként, mint az ezt megelőző évtizedekben, egy kicsit modernebben, kicsit lazábban és lényegesen kevesebb erőfeszítéssel. -

Éppen ezért a fejlesztés során mindvégig szem előtt tartottam, hogy a lehető legkevesebb szöveget alkalmazzam az új ismeretek közlésére, természetesen annak szem előtt tartásával, hogy mindez nem mehet a megértés rovására. Meggyőződésem, hogy a sikeres alkalmazás egyik fő kritériuma a rövid, tömör, frappáns megfogalmazás, ami azonban tartalmazza a szükséges információkat.

-

A hagyományos, papír alapú tankönyvekhez képest merőben újszerű oktatási formával kell számolnunk, s noha sok összehasonlításban az elektronikus tananyag előnyeit igyekszem hangsúlyozni, ez természetesen nem jelenti azt, hogy a elektronikus tananyag a közeljövőben felváltaná a tankönyveket. Erre egyáltalán nincs is szükség! A két formának nem rivalizálnia kell, hanem kiegészíteni és segíteni egymást, hogy ezáltal oktató munkánk hatékonyságát

11


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

növeljük. Nem arról van szó tehát, hogy a hagyományos tankönyv elavult, hanem arról, hogy kialakulóban van egy új forma, melyet meg kell próbálnunk a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. A tankönyvekhez hasonlóan a lényegesebb információk más színnel való kiemelése az elkészült tananyagban is fontos szerephez jut. Segítségével elősegíthetjük, hogy az adott oldalra csupán egy pillantást vetve – mintegy vázlatként – összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

-

Az elektronikus tananyagok gyakori hibája, hogy túlságosan sok információt tartalmaznak, ami önmagában még nem is lenne baj, ha ezek megfelelően világos, átlátható és könnyen nyomon követhető szerkezetben lennének elhelyezve. Ha azonban az alkalmazás nem felel meg teljes mértékben ezen kritériumoknak, könnyen előfordulhat, hogy a felhasználó egyszerűen eltéved az anyagban, vagy az információk kusza halmazából nem tud megfelelően szelektálni, s ezáltal épp a kívánt hatással ellenkező előjelű eredményre jutunk. Ezt próbáltam elkerülni azzal a megoldással, hogy egyrészt kerülöm a túlzott mennyiségű új ismeret felhalmozását, az információkat könnyen érthető és hamar kiismerhető szerkezetben helyezem el, még azt a rizikót is vállalva, hogy

12


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

így esetlegesen első „olvasatra” lényegesnek tűnő információkat kell kiszelektálni az anyagból. Ugyanezt a célt szolgálják az oldalak jobb alsó sarkában elhelyezkedő, figyelemfelhívó, rikító sárga színnel megjelenő feliratok, melyek azt mutatják, hogy a tanuló éppen hol tart a feldolgozandó anyagban. -

Szorosan az előbbi szemponthoz tartozik egy azzal mondhatni ellentétes előjelű alapelv, hogy ti. a gyermekek számára készült elektronikus tananyagok legizgalmasabb, leghatásosabb motívuma, újszerűségének titka: a felfedezés öröme. Tehát csak csínján azzal a világos szerkezettel! Ha ugyanis átesünk a ló túloldalára, és annyira közérthető szerkezetben helyezzük el a tananyagelemeket, hogy a gyermekek számára nem marad feltérképezésre váró terület, akkor bizony elpuskáztuk a felfedezést és az örömöt egyaránt. Ez esetben is az „arany középút” a leginkább célravezető: a tanulónak nem kell feltétlenül első látásra kiismernie a tananyag működését, de a szerkezet úgy legyen kialakítva, hogy rövid barangolással, próbálkozással és az oly divatossá vált „kattintgatással” hamar világossá váljon, mit merre talál!

-

Talán nem szorul különösebb magyarázatra az a követelmény, hogy az elkészült alkalmazásnak szépnek kell lennie. Költők, írók, művészek és filozófusok nemzedékei múlatták azzal az időt, hogy próbálták meghatározni, vagy legalább körülírni a „szép” fogalmát, s a dolog általam ismert jelenlegi állása szerint máig nem sikerült mindenki számára elfogadható meghatározást alkotniuk. Ennek a ténynek fontos szerepe van abban, hogy én most nem merek belevágni egy ilyen meghatározásba, mégis, ha azt írom: az elkészült tananyag legyen szép, (vagy legalább tetszetős), mindenki érti mire is gondolok. Már az aranybarna háttér kialakításánál is azt tartottam fő szempontként szem előtt, hogy az önmagában is vizuális élményt nyújtson, de a további képernyőelemek megjelenésekor már csupán háttérképként funkcionáljon, és ne vonja el a figyelmet magáról a lényegi tartalomról. Mely lényegi tartalom – mondanom sem kell – szintén ízléses kell, hogy legyen.

13


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

-

Tartalomjegyzék

Az elkészült alkalmazás három fő szerkezeti egységre osztható, melyek az ipari forradalom által érintett területeket hivatottak bemutatni. Ezek kialakításánál szembesültem azzal a problémával, mely a történelmi tárgyú anyagok elkészítésénél valószínűség szerint a továbbiakban is jelentkezni fog, történetesen azzal, hogy a kronologikus sorrendet, az események lineáris egymásutániságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Jelen munkában ezt a problémát úgy próbáltam feloldani, hogy – bár az időbeli egymásutániság az alfejezeteket illetően a mezőgazdaság-textilipar-közlekedés sorrendet kívánná meg – az egyes szerkezeti egységek szövegkörnyezetük révén önállóan is érthetőek és feldolgozhatóak legyenek. Így a feldolgozás során nem okoz gondot, ha a tanuló nem az események bekövetkezésének tényleges időpontjai szerint halad végig a leckén.

14


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Szerkezeti felépítés Az anyag egy körülbelül másfél perces intróval indul, mely egy gomb segítségével tetszés szerint megszakítható, elkerülendő az anyag

sokadszori

lejátszásakor esetlegesen fellépő unott, elmélázó tekinteteket. Ebben a bevezető animációban kellemes háttérzene kíséretében, vizuális elemekkel alátámasztott, egyértelmű utalásokat találunk arról, hogy mely történelmi időszakban és milyen földrajzi területen járunk. Megjelennek az ipari forradalommal kapcsolatos legnevesebb történelmi személyek, a kiinduló helyszínnek tekinthető Anglia térképe, valamint a vasút és a gőzmozdony, mely jelentőségét tekintve az egész iparai forradalom, és általában a XVIII-XIX. századi ipari fejlődés szimbólumának tekinthető. Éppen ezért a gőzmozdony mintegy jelképként végigkíséri az egész tananyagot.

Az intro alapvető funkciója és egyszerűen megfogalmazható, rövid, de annál lényegesebb szerepe: az érdeklődés felkeltése. Ennek érdekében a háttérzene mellett a megjelenő elemek gyors, szemléletes mozgásával, és rövid hangeffektek alkalmazásával

15


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

próbáltam a bevezetőt minél dinamikusabbá és figyelemfelhívóbbá tenni, természetesen még az élvezhetőség határain belül. Akinek van kellő türelme végignézni a bevezetőt, a gőzmozdony megjelenésével a tananyag tényleges nyitóoldalára (a főmenübe) jut, mely lényegében megegyezik az intro utolsó oldalával, azzal a különbséggel, hogy itt már megjelenik a leckét végigkísérő merített papír-szerű háttér, valamint az almenük gombjai is előbukkannak. Az almenük a tananyagot három szerkezeti egységre bontják.

Az első szerkezeti egység a mezőgazdasági technológiák fejlődését hivatott bemutatni. Egy rövid bevezető rész a mezőgazdaság fejlődésének fontosságát, az ipari területekre kifejtett ösztönző hatását taglalja. Választhatunk a szöveg elolvasása és a sokak számára ennél jóval kellemesebb (és kényelmesebb) narráció meghallgatása között. A két- illetve háromnyomásos gazdálkodás, valamint a vetésforgó esetében egyegy rövid animációval szemléletesen bemutatható a földművelési módszerek közötti különbség. Az elektronikus tananyag által nyújtott lehetőségek, az oktatási módszer újszerűsége talán ennél a résznél a leginkább szembeötlő. Lényegében egy minimális szöveges ismeretközlő rész, két egyszerűen elkészíthető vezérlőgomb és az összhatást

16


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

még kellemesebbé tevő háttérzene, valamint a termények felbukkanását kísérő hangeffekt segítségével olyan összhatást kapunk, mely nem csupán pótolja, hanem messze túlszárnyalja a könyvalapú ismeretközlés lehetőségeit és nem utolsó sorban annak élvezhetőségét. Az animáció révén a tanulók számára, gyakorlatilag tanári beavatkozás nélkül, egy csapásra érthetővé válik mindaz, amit tanári magyarázattal, néhány színes krétával, sőt esetleg tankönyvi szemléltető ábrával felvértezve sokkalta megerőltetőbb feladat lenne a gyermekekkel megértetni.

A bevezető oldalról hivatkozások segítségével jutunk a földművelési módszereket bemutató három animációra, melyeknél szintén fennáll a már említett kronológiai sorrend problémája, melyet ebben az esetben úgy próbáltam kiküszöbölni, hogy a bevezető oldal magyarázatát elolvasva – amelyet a tanuló semmiképp nem tud átugrani, ha az animációkat akarja megtekinteni – egyértelművé váljon, hogy milyen sorrendben követik egymást a különböző technológiák. Mindhárom esetben forgószínpad-szerű ábrázolást alkalmaztam annak megértetése végett, hogy az egyes földterületek között a terményeket évenként váltogatják, ezzel biztosítva a föld tápértékének fenntartását.

17


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

A második szerkezeti egység a textilipar fejlődését, az ipari forradalomban betöltött szerepét és a textilipari találmányokat, feltalálókat mutatja be. Ez a rész is egy bevezető információközléssel indul, melyet egyaránt lehetőségünk van elolvasni és meghallgatni. A narráció be- és kikapcsolására szolgáló gombok, valamint a főmenübe vivő navigációs gombon kívül még egy hivatkozást találunk a szövegben, mellyel a textilipari találmányokat valamivel részletesebben taglaló három oldalra jutunk. Ezek szerkezeti felépítésükben – értelemszerűen a navigációs gombokat leszámítva – azonosak: a főcím és az almenü címe mellett megjelennek a találmányokat (illetve egy esetben a feltalálót) ábrázoló képek, egy-egy rövid magyarázó szöveg, a már szokásos narrációval.

Ebben a részben esetleges animációk készítésére nem kínálkozott olyan kézenfekvő lehetőség, mint a mezőgazdasági technológiákat bemutató részben, de a képek alkalmazása, a narráció lehetősége, a szövegbeli kiemelések és a navigáló gombokon alkalmazott rövid mozgásos animációk révén a tananyag még így is jóval többet nyújt, mint a hagyományos írott tankönyvek többsége. Az oldalak között a navigációs gombok segítségével váltogathatunk, s a főmenübe való visszatérés után érhetjük el az utolsó, harmadik szerkezeti egységet.

18


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

A harmadik szerkezeti egységben a tágabb értelemben vett közlekedéssel kapcsolatos információk kerülnek terítékre. Ennek a résznek a felépítése nagymértékben megegyezik a második rész felépítésével, melynek oka egyrészt az átadni kívánt ismerethalmaz szerkezetének egyezősége, másrészt az a gyakorlati meggondolás, hogy a korábbi részekben már megismert vezérlőelvek, szerkezeti és módszertani elemek már ismerősnek hassanak a felhasználó számára, s ezáltal a tananyagban való eltévedés veszélye is a minimálisra redukálódik.

Ez a rész is kiemelésekkel tarkított szöveges bevezetővel, beúszó képekkel, narrációval és az eligazodást segítő rikító sárga helyzet-meghatározó szöveggel indul. A szövegbe ágyazott – már szintén ismerős – hivatkozás révén újabb négy oldalt tekinthetünk meg, melyekben a textiliparnál ismertetett szerkezetben tekinthetjük meg a közlekedéssel kapcsolatos találmányokat és kaphatunk információt a legnevesebb feltalálókról. Az alkalmazás záró momentuma, hogy a kilépés gombra kattintva megjelenik egy mókás visszakérdezés, mely a célcsoportot figyelembe véve – ti. 13 éves, általános iskolai hetedik osztályos tanulókról lévén szó – arra a sokszor nem alaptalanul firtatott

19


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

kérdésre vonatkozik, hogy nebulónk eleget tanult-e már? Amennyiben a válasz nemleges, visszatérünk a nyitóoldalra, egyéb esetben már valóban csak egy záró pillanat van hátra, ahol megjelenik az alkalmazás fejlesztőjének, valamint a fejlesztés során használt legfontosabb felhasználói program (történetesen a Macromadia Flash MX 2004) logója.

20


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Fejlesztői környezet A megálmodott tananyag elkészítéséhez egy olyan számítógépes technológiára volt szükség, melynek belső működési mechanizmusait az én „bölcsész lelkem” egymilliárd esztendő alatt sem lenne képes megemészteni. S bármilyen furcsa, éppen ez jelentette a munka egyik legnagyobb varázsát: a számítógép egy eszköz, melyet nem kell feltétlenül megértenünk ahhoz, hogy jó dolgokra tudjuk használni! A korábban már emlegetett Konrad Lorenz erre is találóan világított rá. „Minél komplexebbé válnak az ember használati tárgyai, annál kevésbé értik működésüket a felhasználók. Televízióm működését még csak megközelítőleg sem fogom fel. Ez utóbbi példa világítja meg, hogy a megértés teljes hiánya sem akadályozza a fogyasztót, hogy használjon egy eszközt, amit egy igen találékony és intelligens specialista gondolt ki.„2 Ami a fejlesztői környezete hardveres részét illeti, azt egy ma már átlagosnak mondható,

de

azért

a

multimédiás

alkalmazások

fejlesztéséhez

szükséges

követelményeknek megfelelő számítógép biztosította, melynek alapvető paraméterei a következők: -

ACPI egyprocesszoros PC

-

Intel Celeron CPU 2,8 GHz processzor

-

512 MB RAM

-

80 GB HDD

-

NEC DVD RW ND 3500 AG DVD-ROM meghajtó

-

NVIDIA GeForce4 MX 4000 videokártya

A tananyag megvalósításához pedig alábbi szoftvereket használtam föl:

2

-

Microsoft Windows XP Professional operációs rendszer

-

Microsoft Word XP

-

Adobe Audition 1.5

-

Adobe Photoshop CS

-

CorelDraw 12

-

Macromedia Flash MX 2004

-

Nero-Burning ROM

-

Mozilla Firefox

Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002. 174. oldal

21


Az ipari forradalom elektronikus tananyag -

Tartalomjegyzék

Total Commander 32

Mivel az elkészült anyag kapcsán egy multimédia alkalmazásról van szó, a legfontosabb szerepet elsősorban a Macromedia Flash MX 2004 multimédia-szerkesztő program, valamint a kép- és hangszerkesztő programok kapták. Adobe Photoshop CS programmal készültek a főoldalakon megjelenő pixelgrafikus fotók. Ezek többsége méretben lett megváltoztatva, esetleg több elemet tartalmazó montázsokból lettek kivágva és egy egyszerű, de mégis szemléletes és az alkalmazás hátteréhez illő háttérrel lettek ellátva. A háttérkép szintén Photoshopban készült, művészi szűrő alkalmazásával. A legtöbb munka a nyitóoldalon megjelenő – a már többször említett szimbolikus szerepe miatt kiemelkedő jelentőségű – gőzmozdony elkészítésével volt. Ezt a képet egy vasúttörténeti kiállításon fényképezett tömegből kellett kivágni és átalakítani. Szintén ebben a programban készültek a gombként funkcionáló füstgomolyagok képei is.

22


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

A CorelDraw 12 programra elsősorban a mezőgazdasági technológiákat bemutató animáció elkészítéséhez volt szükség. Az itt megjelenő „szereplők”, a szántást, a vetést végző figurák, a megjelenő gabonák rajzai ennek a vektorgrafikus képszerkesztőnek a segítségével készültek.

Az így készült képek nagy előnye, hogy a Flash-ben tetszés szerint átméretezhetők, transzformálhatók, s minőségük nem romlik

23


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Az Adobe Audition 1.5 hangszerkesztő programot a tananyagban szereplő hangeffektek és háttérzenék szerkesztése során alkalmaztam. Mivel az anyag alapvető funkciója, hogy egy meghatározott tananyagrész megtanulását a célcsoport számára elősegítse, nem használtam az egész tananyagban végig szereplő háttérzenét, mivel az ismeretek elsajátítását inkább nehezítené a állandó zene.

A zenék, hangok alkalmazása ezért többnyire az introra és a mezőgazdasági technológiákat bemutató animációra korlátozódik. Ezen túl rövid hangeffektek kísérik még az egyes almenük nyitányakor beúszó képek megjelenését. Az elkészítés során kétségtelenül a Macromedia Flash MX 2004 program kapta a leghangsúlyosabb szerepet. A közeljövővel kapcsolatos elképzelések között szerepel, hogy az elkészült tananyag hozzáférhető lesz a Móra Ferenc Általános Iskola honlapján. Ezt figyelembe véve ez az időtengely-orientált szerzői rendszer bizonyult a legcélravezetőbbnek, hiszen segítségével olyan anyagokat készíthetünk, melyek méretük folytán a legalkalmasabbak az Interneten való prezentálásra. Mivel egy időtengely mentén való elhelyezés szerint tudunk dolgozni, s megadhatjuk a rendszernek, hogy az idő egy adott pillanatában mi történjen, a program kiválóan alkalmas látványos animációk készítésére. Számtalan előnye közül még egyet szeretnék feltétlenül kiemelni, történetesen azt, hogy a szerzői rendszer alkalmazásával

24


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

úgy készíthetünk szemléletes multimédiás bemutatókat, hogy nem kell bonyolult programokat írnunk, nem szükséges betéve ismernünk egy professzionális programozási nyelv szintaktikáját, sőt még csak az algoritmusok területén sem kell mélyreható ismeretekkel

rendelkeznünk.

Természetesen

szkriptek

segítségével

számtalan

lehetőségünk van parancssorok szerkesztésére, de egy jópofa, használható és élvezhető alkalmazáshoz nem kell elmélyülnünk a szkriptek világában – s valljuk be – egy magamfajta, átlagos felhasználó számára ez még tovább növeli a Flash MX 2004 amúgy sem elhanyagolható értékét.

25


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

A tananyag felhasználása Az elkészült munkát úgy próbáltam kialakítani, hogy az, a felhasználással kapcsolatban két célnak feleljen meg. Egyrészt alkalmas legyen arra, hogy a hagyományos tanórai keretek között sikerrel alkalmazzuk, mintegy „szemléltető eszközként”, a számítógéppel támogatott oktatás (CBT– Computer Based Training) megvalósulásaként; másrészt eleget kell tennie azon kívánalomnak is, hogy a tanulók, otthon, vagy akár az iskolában tanári beavatkozás, magyarázat és különösebb instrukció nélkül is haszonnal forgathassák. Amennyiben a tanórai alkalmazásra gondolunk, elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos animációkat, az elsajátítandó tananyagot vizuális élményekkel kiegészítő képeket, a feltalálókat és találmányokat ábrázoló fotókat használhatjuk sikerrel. Az anyag egy mobil prezentációs rendszer (laptop, projektor és hálózati csatlakozó) segítségével szervesen beépül a hagyományos tanórába. Az egyetlen probléma ezzel kapcsolatban, hogy a már említett újszerű pedagógiai módszer bevezetéséhez, teszteléséhez és sikeres alkalmazásához, a módszertani alapszabályok lefektetéséhez nagyságrendekkel több rendelkezésre álló tananyagra lenne szükség. Mindezeket kiegészítve az otthoni felhasználás sikerét hivatott biztosítani a narráció lehetősége, a bevezető mozgásos animáció és az élményszerűséget fokozó hangeffektek alkalmazása, melyek érthető módon a hagyományos tanórán való bemutatás esetében kevésbé kerülnek előtérbe. Tartalmi szempontból a tananyag a NAT szerinti Ember és társadalom műveltségi területhez tartozik és pedagógiai, módszertani elemeit tekintve teljes mértékben megfelel az óra tankönyvalapú, „hagyományos” változatának.

26


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék Tananyag meghatározás

Célkitűzés

A 18. századi egyetemes történelem jelentős ipari, gazdasági változásainak, valamint azok összefüggéseinek megértetése, fontos történelmi személyiségek megismertetése, önálló ismeretszerzés. A szövőipar átalakulása, gőzenergia használata, találmányok és feltalálók, a mezőgazdaság átalakulása

Célcsoport

7. évfolyam (13 év)

Műveltségi terület

Ember és társadalom

Tantárgy (vagy kereszttantervi terület)

Történelem

Az anyag az iskola internetes honlapján keresztül elérhető lesz az otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező tanulók számára (illetve mindenki számára, aki a honlapra látogat), s valamely háttértárolón keresztül az iskolában aktív Internetkapcsolat nélkül is használható lesz. Az elektronikus tananyag felhasználásának módszertani szabályai még csak manapság körvonalazódnak, pláne ha az általános iskolai oktatásban való szerepére gondolunk. Az pedig ugye mindannyiunk előtt nyilvánvaló, hogy „a puding próbája az evés”.

Tehát

az

elkészült

alkalmazás

gyakorlati

hasznáról,

a

felhasználás

tapasztalatairól, a hiányosságokról és előnyökről csak akkor tudunk érdemben nyilatkozni, ha az már élesben felhasználásra került a Móra Ferenc Általános Iskola hetedik osztályában.

27


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

A továbbfejlesztés lehetőségei Ahogyan arról az előző fejezetben már szó esett, a tananyag gyakorlati alkalmazása, az első tapasztalatok begyűjtése és értékelése után lehet a nyilvánvalóan szükséges továbbfejlesztés lehetőségeiről, irányairól komolyan elgondolkodni. Annyi azonban már most is körvonalazódott, hogy az anyag, nem utolsós sorban a Flash MX 2004-nek köszönhetően gyakorlatilag korlátlan mértékben fejleszthető, bővíthető és javítható. A fejlesztés előrehaladtának tervezettnél lassabb üteme, a menet közben felmerülő megvalósítással kapcsolatos problémák, a szűkös határidő, és a fejlesztő önkritikusan megvallott, sokszor nem is leplezett lustasága mind-mind abba az irányba hatottak, hogy az eredetileg megálmodott anyag ne tudjon teljes egészében elkészülni. Ennek folytán ez a kellemetlen állapot bizony be is következett. Mindezek után a szerző helyenként mély letargiával párosuló bánatán már csupán két optimizmusra okot adó tényező tudott enyhíteni. Az egyik ilyen tényező a valaha e világra tévelyedett legnagyobb angol komikus, állatvédő, sci-fi író lángelme: Douglas Adams reggelente fülembe csengő bíztató felkiáltása: Ne ess pánikba! A másik – ennél valamivel földhöz ragadtabb – indok, hogy tudom, a közeljövő számtalan bíztató lehetőséggel kecsegtet jelen tananyag továbbfejlesztését, javítgatását és kibővítését illetően. A fent taglalt (amennyire komolytalannak tűnő, olyannyira valós) problémák folytán kimaradt az anyagból egy a XVII. – XVIII. században alkalmazott energiaforrások (emberi energia, állati energia, szélenergia, vízenergia, gőzenergia) hatásfokát bemutató animáció, a tananyagban felbukkanó történelmi fogalmakat rövid magyarázatokkal tartalmazó oldal, valamint egy szintén animációban megjelenő, az óra anyagát röviden összefoglaló vázlatot tartalmazó rész. Ezek megvalósítását feltétlenül szeretném még véghezvinni és az elkészült alkalmazásba illeszteni. Tisztában vagyok azzal is, hogy a tananyag értékét nagyban növelné, ha a lecke áttanulmányozása után a tanulók valamilyen visszacsatolást kapnának, s itt konkrétan az elsajátított ismereteket ellenőrző feladatsorokra gondolok. Bíztató jel, hogy legalább elképzelés szintjén már összeálltak a fejemben megvalósítható, új lehetőségek, s melyek

28


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

valóban a fenti indokok miatt maradtak ki, viszont ezt nem kívánom tovább hangsúlyozni, mert kezdem magamat úgy érezni, mint Karinthy Bauerje a Tanár úr kérem-ben: magyarázom a bizonyítványom!

29


Az ipari forradalom elektronikus tananyag

Tartalomjegyzék

Befejezés Szokás hol viccesen, hol megrovóan emlegetni, hogy a mi hivatásunk (ti. a pedagógus lét) egy meglehetősen improduktív szakma, amiben – ha jól meggondoljuk – van is némi igazság. Hogy ez hátrány-e, azt csak fölöttébb mély és helyenként az érthetetlenségig bonyolult filozófiai fejtegetésekkel tudnám most papírra vetni. Mindenesetre számomra vannak olyan pillanatok, mikor bizony ez nem jó, s azt gondolom sokkal jobb lenne mondjuk diófákat ültetni. Talán ezek a pillanatok is közrejátszottak abban, hogy ennek az elektronikus tananyagfejlesztő munkának, a vele együtt járó utazásoknak, a szombati tanfolyamoknak, sőt még a vizsgáknak is, majd minden pillanatát élveztem és örömmel csináltam. Kicsit talán még hiányozni is fognak! Nem mellékes az sem, hogy most végre – akár a szó legszorosabb értelmében véve – letettem valamit az asztalra, amivel szemben felettébb kritikus, de amire legalább ennyire büszke vagyok. Ezek az ember életében nem mindennapi pillanatok. S végül, hogy a rám tört szentimentális hangulatból kicsit kizökkenjek, annyit még muszáj megjegyeznem: tisztában vagyok vele, hogy az elkészült elektronikus tananyag célja nem csupán annyi, hogy az asztalra tegyük.

30


Ipari forradalom szakdolgozat