Page 25

»Összehasonlítás« Néhányan nem találtak nagyobb különbséget a valóságban látottak és az út elõtti tapasztalatok között, a magyar népzenét és néptáncot illetõen. Sokan említették, hogy a falusi táncok a valóságban kevésbé stilizáltak és kényelmesebb tempóban táncolják. -A legtöbb tánc amit már elõzõleg ismertem majdnem ugyanolyan volt a falvakban is. Csak egy kicsit lassabban táncolják õket. Általában minden sokkal nyugodtabbnak tûnik. Bár én eddig színpadra tanultam csak táncokat. -A táncokat sokkal egyszerûbben táncolják. A gyerekek úgy táncolnak, ahogy jól esik nekik. Mi nagyon alaposan tanultunk táncolni, a szekvenciákra és idõzítésre koncentrálva, nagyon strukturáltan. A falvakban ez sokkal egyszerûbbnek tûnt. Nem az a fontos, hogy a külsõ vagy belsõ lábad emeled az elsõ ritmusra, vagy hogy sok lépést ismersz-e. Csak a tánc alapstruktúrája ugyanaz, mint amit mi csinálunk. Ott ez egy élõ tradíció. Itt az a fontos, hogy tanulmányozzuk a lépéseket és mindent megtanuljunk a táncról. »Javaslatok az utazás javítására« Bár a résztvevõk egyértelmûen elégedettek voltak az úttal, néhány javító szándékú javaslat felmerült:

Méra, 1999. - Kevesebb idõt lehetne tölteni a buszon, több idõt lehetne szánni vásárlásra (pl. Korondon), legyen több szabadidõ, készüljön részletes napi útiterv. - A szállodai színvonal javítása, kevesebb részvevõ, szervezõdjön újra a kirándulás, de ne túl gyakran. »Egyéb gondolatok« A résztvevõknek feltûnt az a feszültség, ami a magyarok, románok és cigányok között fennáll. Errõl a helyiek nem szívesen beszélnek, a külföldiek

TAVASZI BÁL XIX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár 2000. április 1-2. Budapest Sportcsarnok Szombat 11.00 - 23.00 Aprók Bálja Ínyenc táncház Kamaratermi koncertek Népzenészek és néptáncosok Gálaműsora Vasárnap 10.00 - 23.30 Tánctanítás, népszokások, aprók tánca Folk-kocsma Népzenei koncertek „Mestereink” – zenés beszélgetés adatközlőkkel Hagyományőrző Gálaműsor Össznépi Mulatság A kamaratermi koncertekre várjuk népzenei szólisták, együttesek és zeneiskolák jelentkezését. Aki 10 percnél hosszabb műsort szeretne adni, hangfelvételt is mellékeljen. (Referenciaként fel lehet tüntetni az „Új élő népzene” vagy a „Táncház-Népzene 2000” pályázatokra benyújtott anyagokat is.) A további programokat a szerkesztő bizottság állítja össze, a műsoridő és szakmai szempontok alapján. A küzdőtéri Tánctanításra, Ínyenc táncházra, Folk-kocsmára, esti táncházakra és a szombat éjszakai bálra jelentkezőket is igyekszünk figyelembe venni. Határidő: 2000. január 20. További javaslatokat, ötleteket is szívesen fogadunk.

Táncház Egyesület, 1255 Budapest, Pf. 153. tel./fax: 214-3521, e-mail: tanchaz@mail.datanet.hu

többsége pedig nem igazán értette a helyzetet. Bár több idõ kellett volna ahhoz, hogy jobban megértsék ezeket a kultúrákat, az utazás elõsegítette a régió jobb megértését és a kulturális szálak megerõsítését. A vendéglátók és a vendégek jó kapcsolatai mellett a közöttünk kialakult barátságok is hozzájárultak a kellemes emlékek megszerzéséhez. Dalos Ágnes fordítása Fotók a szerzõ felvételei

– A Csürrentõ Belgiumban –

Nyáron a zenekar meghívást kapott a Jeunesses Musicales segítségével egy nemzetközi népzenei táborba, ahol egyedüli magyar résztvevõként hazánkat képviselhette. Mikor Ferihegyen sikerült a dobot felmagyarázni a repülõgép utasterébe mindenki megnyugodott, mondván „a nehezén már túlvagyunk”. Brüsszelben furcsán néztek a vámosok a nagy tokokkal felmálházott „keleteurópaiakra”, de mivel nemcsak útlevelünk, hanem meghívásunk is volt, akadálytalanul léphettünk belga földre. A szervezõk – akik nagyon kedvesek és figyelmesek voltak – már vártak minket és egy kis városkába, Tervurenbe vittek. Hamar megbarátkoztunk a gondolattal, hogy a kubai, észt, svéd, belga és szlovén résztvevõkkel csak angolul – vagy jelbeszéddel – tudunk szót érteni. A kezdeti nyelvi nehézségek után már minden gördülékenyen ment. Bekapcsolódtunk a tábor mindennapi életébe, naponta 3-4 „workshop”-on vettünk részt. Ez tulajdonképpen egy vetésforgó-szerû zeneórához hasonlít, ahol egy nemzet képviselõi tanítják saját népzenéjük dallamait és énekeit az összes többi zenésznek. A moldvai magyar népzene annyira megtetszett a vendéglátóinknak, hogy – bármennyire hihetetlenül is hangzik – a brüsszeli séta alkalmával többen közülük magyarul énekeltek és csángó táncdallamokat játszottak az utcán. A rendezõk gondoskodtak róla, hogy soha ne unatkozzunk. Egyik nap a rádiót hívták meg, másnap az egyik televíziót hogy felvételeket készítsen. A társaság nagyszerû volt. A különbözõ országokból érkezõ emberek zenélés közben egységes egésszé váltak, ami bizonyítja, hogy a zene és a tánc valóban nemzetközi. A tábor záróeseménye Dranoughter-ben, Európa egyik legnagyobb folkfesztiválján volt, ahol a Nagyszínpadon léphettünk fel 15 ezer ember elõtt. Az egyik számunk alatt húszan táncoltak és harmincan húzták-fújták-ütötték velünk együtt, egy másikban hatvan külföldi társunk énekelt „magyarul”. Nagyon sokat jelentett nekünk ez a hét, mert szerintem nem csak zeneileg fejlõdtünk, hanem más kultúrákat, értékes embereket és kiváló zenészeket ismertünk meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy a magyar népzene nagyon népszerû határainkon túl is. Benkõ András

folkMAGazin

25

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1999/4  

A TARTALOMBÓL: Héra Éva: Ünnepek, fesztiválok?!; K. Tóth László: Vujicsics; Kocsán László: Eljöttem én kántálni...; Szánthó Zoltán: Csávás;...

folkMAGazin 1999/4  

A TARTALOMBÓL: Héra Éva: Ünnepek, fesztiválok?!; K. Tóth László: Vujicsics; Kocsán László: Eljöttem én kántálni...; Szánthó Zoltán: Csávás;...

Advertisement