Page 36

LEMEZPOLC A FONÓ RECORDS ÚJDONSÁGAI Rila: Bolgárkert (Bolgár népzene) A több esztendeje sikeres és népszerű zenekar első lemezét prezentálja a kiadó. Keresztmetszetét adja a ma is élő bolgár népzenei kultúrának, megmutatja sokszínűségét, a különleges ritmusokat, az egzotikus dallamokat, és a népdalok líraiságát. Énekesnőjük, a bolgár Róza Bancseva különleges énekstílusa, jellegzetes hangja és utánozhatatlan temperamentuma nagyszerű élményt nyújt.

Balogh Kálmán és a Romano Kokalo: Gipsy colours Amit Angliának a Transglobal Underground, New Yorknak a Klezmatics vagy a volt Jugoszláviának Bregovic, minden bizonnyal ugyanazt fogja jelenteni Magyarországnak is Balogh Kálmán új zenekara a Romano Kokalo. A megújulást. A különböző stílusú muzsikák úgy kerülnek egymás mellé, olyan interakciót indítanak el, úgy jelölik ki egymás új találkozási pontjait, hogy bár megtartják eredetiségüket, de új helyzetet teremtenek. Játékosat, ironikusat, fordulatosat. Szóval örömet okoznak. A Romano Kokalo zenéjével lefújja a port a romafolk lomtárba került, unalmas kacatjairól.

Lovász Irén – Hortobágyi László: Világfa „Ez egy virtuális zenei utazás térben és időben.(...) A lemez anyaga azt is megmutatja, hogy a magyar népzene eredeti gazdagsága, univerzalitása, olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy beágyazódhasson más kultúrák korabeli és a mai zenei nyelvezetébe, napjaink világzenei gyakorlatába és a jövő elektronikus világába.” (Lovász Irén)

Kedves Smirgli! Olvastam írásodat a folkMAGazin hasábjain és az jutott eszembe, hogy jó zenei kritikát írni, pontosabban zenei kritikát jól írni legalább oly áldásos, de nehéz feladat, mint egy jó hanghordozót készíteni, illetve egy hanghordozót jól elkészíteni. Furcsa dolog, amikor a hóhért akasztják, de megbocsáss, most – érdemeid elismerése mellett szeretném ezt tenni... néhány gondolatot, kritikát fûzni a kritikáidhoz. Mindenek elõtt a pozitívumokról kívánnék szólni és nem csak azért, mert feltételezem, Te is „közülünk” való vagy és talán ismerjük is egymást (még ha „többen is vagy”), vagyis jól ismered a

36

A kritika kritikája lemez- és kazetta készítés fáradságos munkáját. Hanem azért is, mert több mint két évtizede jelennek meg rendszeresen népzenei hanghordozók magyar táncházas zenekaroktól, s míg a 70-es, 80-as években örülhettünk ha évente a boltokba kerülhetett 4-5 új kiadvány, addig mára – hála a piac liberalizálásának – ez a szám megsokszorozódott. Akár egy tematika köré csoportosítva is megjelenhet annyi, mint régebben a „Hungaroton-érában” egy szûk esztendõ alatt. Mindezzel együtt – ahogy az elemzésed utáni szerkesztõi hozzászólásban is olvashattuk – megváltozott mind a hallgatók igénye,

folkMAGazin

mind az elõadók igényessége, ezért valóban szükség van a „vájtfülû”, éles szemû, mindenre odafigyelõ kritikai elemzésekre, hogy ki-ki a maga ízlése, elvárásai szerint válogathasson a kiadványok közül. De vigyázat! Itt valami nem egészen kerek! Érzésem szerint ez a valóban szakszerû – de néhol már „vitriolos”, néhol pedig gúnyos felsõbbrendûséggel írt és a személyeskedés határait súroló – kritika a zenei sznobizmusba csap át, s nem tudom eldönteni, hogy a népzenekedvelõ nagyközönségnek, avagy a Hozzád/Veled hasonszõrû („hasonfülû”) keveseknek írod gondolataidat. Olybá tûnik nekem ez a „smirglis”

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1999/3  

A TARTALOMBÓL: Timár Sándor: Néphagyományaink, ifjúság, nevelés; Kóka Rozália: „Margitka” kitüntetése; K. Tóth László: Épül a »Bakony, Balat...

folkMAGazin 1999/3  

A TARTALOMBÓL: Timár Sándor: Néphagyományaink, ifjúság, nevelés; Kóka Rozália: „Margitka” kitüntetése; K. Tóth László: Épül a »Bakony, Balat...

Advertisement