__MAIN_TEXT__

Page 24

A KORPOS-HÁZ KÖRÖSFÕN Korpos György Pál múlt század végén épült (és 1971-ben lebontott) lakóháza az alábbiakban nem elsõsorban népi építészeti szempontból lesz fontos számunkra. Más összefüggésben keltheti fel érdeklõdésünket a gyönyörûen faragott deszkaoromzatos, udvari frontján kiugró tornáccal díszített múlt századi lakóház. Körösfõn járva ma már a Korpos család leszármazottainak nyomára sem könnyû rátalálnunk. A házra gróf Zichy István életmûve utáni „nyomozás” során figyeltem fel, a méltatlan körülmények között Abán elhunyt mûvész és tudós férfiú szerencsésen fennmaradt önéletírását olvasva. A Néprajzi Múzeumban rendezett „Kalotaszeg – A népmûvészet felfedezése” címû kiállítás építészeti vonatkozású anyagának válogatása során bukkantam a Korpos-házzal és vendégeivel kapcsolatos további adatokra, amelyek a magyar néprajztudomány és mûvészettörténet, valamint a folklorizmuskutatás szempontjából is érdekesek lehetnek. Körösfõi-Kriesch Aladár: Korpos György Pál lakóháza Körösfõn

A körösfõi porták építészeti képe a századfordulón Bátky Zsigmond (etnográfus, a Néprajzi Múzeum igazgatója) közvetlenül a századfordulót követõen Kalotaszegen, elsõsorban Bánffyhunyad környékén végzett kutatásai során még azt állapította meg, hogy a vidék népi építészetét a kizárólagos fafelhasználás jellemzi. A lakóházakat talpfákra építették, és a boronafalú épületeket a magas, meredek, zsúppal, vagy szalmával borított, szalufás tetõszerkezetekkel fedték. A századfordulóra vált általánossá a fazsindely, amely nemcsak a lakóházakon, hanem a melléképületeken, sõt a faragott fedeles kiskapukon is megjelent. A lakóházakat a kétosztatú alaprajzi elrendezés jellemezte, azonban a második helyiséget gyakorta két kisebb lakótérre osztották, így a ház alaprajza a kétsorosság irányába fejlõdött. A századfordulóhoz közeledve a polgári építészet hatására jelentek meg a fû részelt deszkaoromzatos, tûzfalas nyeregtetõs la kó há zak, amelyeknek legelterjedtebb változatainál az épület utcára nézõ homlokzata felett a tetõzet csonkakontyos kiképzést kapott. Az oromfalakat fenyõdeszkából készítették, és a vékony deszkafalba évszámot, különbözõ díszítményeket vágtak. Az 1880-as, 1890-es években cifrábbnál cifrább oromzatok készültek, s a lakóházak udvari frontját is dúsan faragott kiugró tornácok díszítették. Korpos György Pál lakóháza valószínûleg a szinteltolódásos terep miatt nem fa, hanem rakott kõ alapra épült. Utcai homlokzata pazar díszítményeket kapott. Dúsan faragott oromszélek hangsúlyozták ki a mívesen fûrészelt deszkaoromzatot, amelyet a fal síkja elé építettek. Ezáltal jött létre az úgynevezett homloktornác, Undi Mariska Korposék kapuja elõtt

amely nemcsak az udvari, hanem az utcafronton is díszítette a lakóházat. Az oromzat díszítményei között felfedezhetõ a faragott évszám is (amely általában az építés évét jelzi), de azt a fennmaradt ábrázolások egyike alapján sem lehet teljes biztonsággal meghatározni. Az utcafront oromzata mellett a ház másik fontos reprezentációs pontja az udvari fronton látható kiugró tornác, amelynek oromzatán szintén faragott oromszéldíszítés látható. A tornác a reprezentáción túl praktikus célokat is szolgált, ugyanis – mint majd késõbb látni fogjuk – a szállóvendégek hálóhelye is kerülhetett ide a nyári idõszakban. A kalotaszegi – és ezen belül a körösfõi – házak jellegzetes és szinte elmaradhatatlan tartozéka volt a századforduló környékén egy harmadik reprezentációs objektum is: a festett-faragott oszlopos kis- és nagykapu. Korpos György háza esetében ennek 1860-as építési évét is pontosan ismerjük ifj. Kós Károly nyomán. A kiskapu mellé került a szintén általánosan elterjedt fedéllel ellátott kispad („utcapad”) is. A házról elõször Kriesch Aladár tudósít 1903-ban a Magyar Iparmûvészet címû folyóiratban megjelent kalotaszegi népmûvészetrõl szóló programadó cikkében. Az itt közölt képek közül az egyik Kriesch saját rajza Korpos György jellegzetes kalotaszegi lakóházáról. A képaláírás szerint a házat utcafronti nézetben ábrázoló rajzot a mûvész a cikk írásának évében 1903-ban készítette. A Malonyay Dezsõ kezdeményezésére és szerkesztésében kiadott közismert „Magyar Népmûvészet” sorozat elsõ (Kalotaszeg) kötetében szerepel a „Vasárnap délután Körösfõn” címû Edvi-Illés Aladár akvarell, amelyrõl az összes ábrázolás gondos egybevetése alapján biztosan megállapítható, hogy a Korpos-ház fedeles kiskapuját ábrázolja. Ezen a képen három kalotaszegi viseletbe öltözött lány látható a kapu elõtt. A jellegzetes zsindelyfedeles utcapad, a három lépcsõfok, valamint kiskapu festett és faragott oszlopai bizonyítják a hasonlóságot. Bizonyíték még az is, hogy a kiskapu bejárata elõtt három lapos kõ látható, ami mindegyik ábrázoláson jól azonosítható. A kiskapu elõtt korabeli fényképfelvétel is készült, amelyen a gödöllõi mûvésztelep egyik jelentõs személyisége Undi Mariska ismerhetõ fel nõi viseletbe öltözve. A ház legutóbbi ábrázolása ifj. Kós Károly Néprajzi képeskönyv címû munkájában található, ugyanis a néprajzkutató is készített a házról egy rajzos vázlatot. Rajzán és a képaláírásban is kiemelte a lakóház legfontosabb, legszebb pontjait, hiszen a tornácot, a deszkából készült tûzfalat említi és a faragott oszlopos kapu készítésének évérõl is tudósít. A Korpos-ház vendégei a századelõn Eddigi ismereteink szerint a ház elsõ – általunk is ismert – vendége Kriesch Aladár és családja lehetett 1903-ban. Ekkor készült a házról a már említett elsõ rajz is. Körösfõ falu és lakói olyan mély hatással voltak rá, hogy 1907-ben felvette a „Körösfõi“ elõnevet, amelyet aztán élete végéig használt is. A névválasztásban valószínûleg a híres apai ágon svéd származású finn képzõmûvész Axelli GallénKallela akkori útitársa is hatással volt rá. 1904-ben – az ekkor már Gödöllõre kiköltözött – Kriesch Aladár vezetésével a mûvésztelep tagjai gyûjtõutakat szerveztek, amelynek résztvevõi többek között: Undi Mariska, Juhász Árpád, Medgyaszay István, Nagy Sándor és Zichy István voltak. Ezzel párhuzamosan indult el a Malonyay féle vállalkozás, amelynek munkáiba nemcsak a formálódó mûvésztelep tagjai, hanem rajztanárok – mint például Edvi-Illés Aladár a képzõmûvészeti Fõiskola tanára, vagy Telegdy Árpád – és fotográfusok is bekapcsolódtak.

24

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1999/2  

A TARTALOMBÓL: Halász Péter: A magyar népzene és a média; Bankó András: Tábortűz; Császi Erzsébet: Bűvös erejű sellőt hord a bőrműves; K. Tó...

folkMAGazin 1999/2  

A TARTALOMBÓL: Halász Péter: A magyar népzene és a média; Bankó András: Tábortűz; Császi Erzsébet: Bűvös erejű sellőt hord a bőrműves; K. Tó...

Advertisement