Page 10

TENGERNEK KÖZEPIN „Én lefekszem én ágyamba Mint Úrjézus koporsóba, Nehéz álom el ne nyomjon Csalárd ördög meg ne csa(l)jon, Számba szent kenet, Fejem fölött szent kereszt, Õrizz angyal éjfélig, Szûz Mária virradtig, Krisztus Urunk örök életig. Hun lakik Jézus? Tengernek közepin...” „Falvaink életét finomabb-durvább szálaival a babonák, hiedelmek sajátos hálózata szõtte egykor át; a babona, varázslat pedig még századunk elsõ felében, sõt azon túl sem csupán külsõséges, árnyalószínezõ eleme népünk mindennapjainak, hanem hatékonyan mûködõ, életalakító erõ.” – írja Sándor István, Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya címû kötete bevezetõ tanulmányában. A babonák, hiedelmek, tiltott és prédikált imádságok, a természet erõinek tisztelete, imádata, megszemélyesítése, félelme és gyûlölete mélyen beleivódott az „egyszerû” emberek gondolatvilágába. A következõkben a jászsági emberek imáinak, hiedelmeinek, érzéseinek egy szeletét pró bá lom be mu tat ni a tisztelt ol va só nak, itt-ott elkalandozva azért, hogy minél jobban megismerjék a Jászságot és lakóit. Dobos Ilona írja a Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség (Budapest, 1986.) címû kötetében az életet meghatározó Nap tiszteletérõl: „Bosnyák szerint nemcsak a csángóknál, hanem általában a székelységnél szokásban volt a nap tisztelete, de mint emlék az ország más tájain is fennmaradt, » ahol magyarok élnek, Nádszegtõl Õriszentpéterig, Dömöstõl Tiszapalkonyáig, Jászkisértõl Alsósztregováig. «” (Bosnyák Sándor: A felkelõ nap köszöntése, Ethnographia, 1973.) A sötétség világító „bolygójának”, a Holdnak is megadták a tiszteletet: „Mai adatunk is van a holdtisztelet ... megnyilatkozásáról: »... amikor én meglátom a Holdat, akkor mindig mondom: Dícsértessék a Jézus! Erre már rááll a szám.« (Jászalsószentgyörgy 1974. febr. 17. Nagy Ignácné Nagy Erzsébet, 1912.)”.* Szentek és boszorkányok egyaránt szerepeltek, „jelen voltak a Jászságban”. Az alábbiakban egy fel té te le zett or szá gos bo szor kány szer ve zet felépítési rendszerérõl esik szó: „Több alkalommal ta lál ko zunk azzal a hi e de lem mel, hogy van a boszorkányoknak szervezete is ... Pest megyei, 1728as perben szerepelnek: »Az generálisok Horváth Péter Szolnokban; Tóth Erzsiknek az ura kapitányok Berénben; Loson Szabó Imre zászlótartójok; Pereceken pedig

10

Czeglédi Flórisné Nagy Mária, sz.: 1888. Jászfényszarú

Szabó Jakab volt kapitányok feleségestõl; Tóth János zászlótartó Nagykátán ... «”** Ahol a boszorkányok megjelentek a nép hitvilágában, ott párhuzamosan elõtérbe kerültek az elûzés különbözõ fajtái. Nézzük, hogy lehetett a boszorkány hatalmát megtörni ütés, verés által: „Szokásos a megrontott tej verése is, ezt közvetve szintén a rontó érzi, és kénytelen megjelenni... Orosházán, Jásztelken, Hódmezõvásárhelyen vályúba aludttejet öntenek, és azt baltával metélik addig, míg oda nem megy, aki megrontotta.”** Ortutay Gyula írja Erdélyi Zsuzsanna kötetének elõszavában: „... Erdélyi Zsuzsanna most publikálásra kerülõ, válogatott anyaga s maga a nagyméretû gyûjtés gazdagon kínálja a munkát elsõsorban a kitûnõ gyûjtõnek, de nyelvésznek, irodalomtörtén észnek, folkloristának egyaránt.” Ez a gyûjtemény a felgyûjtött területek helytörténészei számára sem mellõzhetõ anyagokat tartalmaz, hisz adatközlõivel ma már nem tudunk beszélni, viszont a kötet segítségével az archaikus imákhoz kapcsolódóan felidézhetjük a jász emberek érzéseit: „...ülünk a kemence körû, a lámpát meg se gyútották oszt úgy imádkoztunk a padkán körbe ... együtt mondtuk mindnyájan nagyanyá-mékná’... ezeket nem lehet elfelejteni... csak úgy ahogy otthonn tanútuk, csak ahogy otthonn

folkMAGazin

folkMAGazin 1999/2  

A TARTALOMBÓL: Halász Péter: A magyar népzene és a média; Bankó András: Tábortűz; Császi Erzsébet: Bűvös erejű sellőt hord a bőrműves; K. Tó...

folkMAGazin 1999/2  

A TARTALOMBÓL: Halász Péter: A magyar népzene és a média; Bankó András: Tábortűz; Császi Erzsébet: Bűvös erejű sellőt hord a bőrműves; K. Tó...

Advertisement