Page 9

az emberekkel való prímás). Így elõször õt kerestük fel, akinél ta lál ko zás olyan rövidesen össze is jött a banda. Itt szintén töl tést ad, amely el kellett mondani, miért is jöttünk, hogy nélkül szerintem le- bizony Budapesten és más városokban hetetlen hitelesen sokan muzsikálják ezt a zenét, milyen nagy autentikus népze- érdeklõdés van ez iránt – egyszóval Tarpán még sosem hallottak a táncházmozgalomról! nét játszani. Kora haj nal- (Tanulságos...) A napsütötte udvaron sok ban hagytuk el felvétel készült magnóra és videóra, és Budapestet, és dél – habár a dallamkincs nagyon hasonló kö rül begördül- volt – más ho gyan ját szot tak, mint a tünk Nyírmadára. nyírmadaiak. A késõ este már Tivadar falu Az it te ni banda kocsmájában ért minket, ahol Farkas Kámu zsi kált az roly kisari brácsás (és hegedûs) elképesztõ 1974-ben készült stílusban elõadott történeteit is érdemes lett volna felvenni. „Magyarországi Mezõ Ernõ (1927) és bandája, Tarpa Harmadnap Fehérgyarmaton néptáncok” címû TV-sorozat nyírségi voltunk, ahol a szatmárököritói zenészek hangzása is közelebb áll az „éttermi” epizódjában. Az ott még nagybõgõn játszó leszármazottai muzsikálnak. Varga József cigányzenekarokéhoz (pl. hangszer-ösz- Samu Mihályt hamar megtaláltuk (most õ „Pipás”-ék sokat foglalkoztatott zenekar, szeállításban, harmonizálásban, hege- a prímás), kedvesen, nyitottan fogadott min- mobiltelefonon beszéltük meg érkezésündûjátékban stb.). Hiába muzsikál majd’ ket, és néhány óra min den táncház-ze ne kar szatmárit, az el tel té vel együtt esetek többségében ez egy aránylag szûk volt a ze ne kar dallamanyagra korlátozódik, és stílusbeli Rózsa Ferenc cimkülönbségeket nem találni (tisztelet a balmos házában (õ kivételnek). Harmonizálási rendszerük a régi híres prímás sokszor erdélyies (kalotaszegies), a lük- fia). Elõször mindig tetésrõl, tempókról nem is beszélve. A el kell magyarázni, tánc ház moz ga lom nem is mer szat má ri hogy nem azt a „sztár-zenészeket”, akik neve közszájon ze nét sze ret nénk amit forog, és akikre hivatkoznánk (mint pl. fel ven ni, Kalotaszegrõl, vagy Mezõségrõl), pedig Pesten is játszanak nem akármilyen zenészek muzsikáltak az ét ter mek ben, ha nem amit csak ezen a vidéken is. Tavaly szeptemberben ezek- õk tudnak. Miska Varga József „Pipás” (1945) és zenekara, Fehérgyarmat kel a gon do la tok kal indultunk útnak bácsi hamar megzenekarommal, a Tükrös együttessel és értette, mit akarunk, és néhány pohár ital ket. Nagy örömünkre, itt játszik Oláh Lajos, Vavrinecz Andrással, hogy a Mûvészeti után igazán jó hangulat kerekedett. Muzsi- a környék egyik legkiválóbb cimbalmosa és Szabadmûvelõdési Alapítvány támoga- kált, énekelt, a banda szépen szólt együtt, is. A 61 éves Varga Károly egyszerû, ízléses tásával felkeressük azokat az idõs (már- a fél cigánysor összegyûlt a szokatlan(!) brácsázása ugyanúgy lenyûgözött minket, már elfeledett, vagy meg sem keresett) esemény kapcsán. Megható volt, amikor mint a bõgõs saját készítésû, 20 köbcentis zenészeket és leszármazottaikat, akik még meghallgatták az 1956-ban készült felvé- modell-autója. Együtt zenélni velük pedig ismerhetik a hagyományos szatmári táncze- telt (a mostani zenészek szülei ekkor még leírhatatlanul tanulságos volt számunkra. nét. Minden ilyen gyûjtõút, a hely légköre, fiatalok voltak), és bizony könny szökött A muzsika mellett sok régi fényképet is a sze mük be. Úgy mu tat tak, és szám ta lan még élõ, idõs vál tunk el, hogy zenészrõl meséltek nekünk. Tehát lenne hamarosan viszont- még kitõl gyûjteni... Félreértés ne essék: hiszem, hogy látjuk egymást. az er dé lyi tánc-és zenekultúra Európában A tarpai zeneegyedülálló, és hogy szépsége, gazdagsága kar ról eddig még jog gal nyû gö zi le a magyar kultúra iránt nem hal lot tam. fo gé kony embereket. De talán több Pedig ahogy megérfi gyel met ér de mel né nek a magyarság kez tünk, a tar pai észa ki, észak ke le ti területeinek zenéi, kocsmában rögtön a ze né szei is. cimbalmos Náciról Remélem, az „Utolsó Óra” program me sél tek, aki úgy fel vi dé ki folytatása ezen is segít majd egy játszik, hogy gyakki csit. ran egye dül is Árendás Péter el szó ra koz tat ja a kocs má ban ücsör(A szerzõ és Liber Endre fotói) Samu Mihály (1934) és zenekara, Nyírmada gõket (cimbalmos-

folkMAGazin

9

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1999/1  

A TARTALOMBÓL: Soós János: A furulyás vagyona; Takács András: Gondolatok a Néptáncantológia kapcsán; Simoncsics János: Gyöngyöspárta és szal...

folkMAGazin 1999/1  

A TARTALOMBÓL: Soós János: A furulyás vagyona; Takács András: Gondolatok a Néptáncantológia kapcsán; Simoncsics János: Gyöngyöspárta és szal...

Advertisement