Page 30

Szegény gazdagok Gondolatok a Külsőrekecsini Moldvai Tánctábor kapcsán az övét). Csodálkozásom csak fokozódott, miKIRÁNDULÁS A MÚLTBA Amikor autóbuszunk megérkezett kor egy 1910-ben készült fényképen (Garay Külsőrekecsinbe, olyan érzés kapott el Ákos: Sátorozó cigányok) felfedeztem a közel bennünket, mintha a múltba kirándulnánk. Az 80 évvel később a mindennapi életben látott út mellett mosolyogva integető, koszos ruhás, sátortípust és öltözetet. Ez is bizonyítja, hogy a gazdagság (az üstkészítéssel foglalkozó és mezítlábas gyereksereg fogadott bennünket. A rekkenő hőségben a fagylaltot a járdán az aranytárgyakkal kereskedő „kalderarik” mérik egy ötvenliteres fém tejeskannából a cigányság legtehetősebb rétegét alkotják) egy falapocska segítségével. A földutakon és az erős csoporttudat (a közösség szoros szarvasmarha vontatta szekerek végzik az áru együttélése, összetartás, endogám házasodási szokások) mennyire segítik a hagyományok és az emberek szállítását. A kultúrház ablakai csukottan is és az életmód fennmaradását. Jöhettek hábiztosítják a szellőzést, mert az üveg már rég borúk, politikai és társadalmi változások, kitörött belőlük. A nagyteremben árván lógó, szuperszámítógépek - náluk minden maradt bura nélküli villanykörték, ragadós papírból a régiben. készült légyfogók. A házilag barkácsolt „zuhanyozó” egy fakeretre erősített tartály, oldalán pokrócokkal. Az „illemhely” tulajdonképpen egy földbe vájt lyuk. A forrásból csordogáló ivóvíztől köny-nyen hasmenést lehet kapni, ha nem fertőtleníted magad naponta némi alkohollal. A rovarcsípés természetes velejárója az ottani életnek. MOLDVAI MINDENNAPOK Csoda-e ezek után, hogy a nagyvárosból érkezettek arcán bizony elkeseredés tükröződött, amikor először élték meg a moldvai mindennapokat. Már a hazautazást is fontolgatni kezdték néhányan. Aztán őket is megérintette az Tündik Tamás felvétele – Klézse, 1998. január 2. emberekből áradó kiegyen súlyozottság, jóindulat és nyugalom. A természetben végzett rendszeres A NÉPTÁNCTÁBOR munkától kicsattanó egészség, a másik embert Az augusztus 2-9. között megrendezett és a váratlan élethelyzeteket feltétel nélkül Első Moldvai Néptánctábor sok városi elfogadó tisztelet és alázat. tánc- és zenekedvelőnek az első alkalKülsőrekecsinben a délelőtt 11-kor mat jelentette, hogy ellátogathasson az kelőnek is jutott reggeli, a pénzéből kifogyott, Erdélyen túli területekre is. A Bákó melletti az étkezést befizetni nem tudó táborlakó is Külsőrekecsinbe (Fundu Racaciuni) közel ezer kapott kenyeret, mert milyen dolog az, ha kilométerről jöttek el a Budapestről érkező éheznek. Jó étvággyal fogyasztottunk is a helyi busz utasai. Vajon mi lehet ennek az oka? ételekből, a kiadós, húsból vagy belsőségből Eredeti környezetben táncot, éneket, készült levesből, a szőlőlevélbe „csomborított” zenét tanulni, szőni, fonni, ökröt sütni az galuskából, a kartaborsból (hurkából) és a esztena mellett, szekéren utazni, szinte mamaligából (puliszkából). együtt élni azokkal, akiknek ez mindennapi TALÁLKOZÁS életük része – lehet-e ennél több kívánsága VÁNDORCIGÁNYOKKAL a népi kultúra kedvelőinek? És a dolgok Rekecsin szélén éppen regáti üstfoltozó ennek megfelelően is alakultak: a helybeliek vándorcigányok éltek és dolgoztak, felvert bejártak a tánctanításra és örömmel táncoltak karókra kihúzott ponyvából készült és a együtt a városiakkal. A gyerekek különösen szekérrel megtámasztott sátraikban. Színes a tenyereik összeütésével fűszerezett ruházatuk és munkabírásuk nagyon is eltért „pálmácskát” kedvelték. A felnőttebbek a sok kereskedéssel foglalkozó vásározó társaik munka miatt csak este jöttek el a mulatságba, mentalitásától. Nem koldultak, de a tejet, de ők is szívesen táncoltak a botladozó lábú csokoládét köszönettel fogadták. kezdővel is, nagy örömet szerezve ezzel a Hazatérve, a budapesti Néprajzi vendégeknek. Így érezhettünk rá a szerba, Múzeumban a „Romák Közép- és Ke- a kecskés, a lérem, az öves és a többi húsz let-Európában” című kiállításon nagy moldvai táncocska titkaira. Szarka Marika meglepetéssel fedeztem fel az egyik cigány- és segítőtársai több mint ötvenet ismernek, asszony rokonának a fotóját (vagy talán éppen így Tündik Tamás és Sára Ferenc táncoktatók

30

folkMAGazin

vezetésével lesz bőven mit tanulni jövőre is, az Öves és Mandache Aurél zenéjére. EGY KIS TÖRTÉNELEM Hogyan lehetséges, hogy 600 km-re a magyar határtól fennmaradhattak olyan falvak, ahol néhány személy - pl. Külsőrekecsinben az egyik boltos és a katolikus pap - kivételével mindenki beszéli a magyart - pontosabban annak egy archaikus, 200 évvel ezelőtti változatát? Igazi csoda ez, hiszen az iskolában kizárólag románul oktatnak, a templomban a mise is románul zajlik, könyve meg nagyon kevés embernek van. Magyar könyve hiába is lenne, hiszen a rekecsiniek csak románul tudnak olvasni. Ezért nagy jelentőségű az a szó valódi értelmében vett olvasótábor, amelyben az eredeti magyar szöveget román betűkkel átírva tanítják és szoktatják a moldvai fiatalokat a magyar könyvek olvasására. Pl. a mise egyik mondata román kiejtés szerint átírva így néz ki: „Urom irgolmoz – Cristus keghialmaz!” A madéfalvi veszedelem miatt „elcsángáló” székelyek rekecsini, klézsei, lujzikalagori kisközösségei (Szabófalva ilyen szempontból másképp kezelendő, mert oda már több évszázaddal ezelőtt betelepedtek erdélyiek) szép példáját adják a nyelv, a hagyományok, a munkaszeretet és a becsület megőrzésének. Külsőrekecsinben pl., ahová csak egy út vezet be, az ott lakók maguk oldják meg a vitás kérdéseiket – nincs szükség a rend fenntartásához milicistára. Milícia legközelebb csak 10 kmre, Rekecsinben, a főút mellett működik. Ez az autarkia, ez az önszerveződés és önellátás csúcsosodik ki az esztenákban, ahol a „csobán” él és készíti a sajtot, túrót, s vajat, emellett meg vigyáz az állatokra. VAN MÉG MIT TANULNUNK Aki ezekre az életet megszépítő és stresszmentessé varázsoló apróságokra oda tudott figyelni, és megpróbálja a saját életében is alkalmazni, nem töltötte hiába az idejét a táborban. Olyan dolgokat tanulhatott a zord körülmények közepette, amilyeneket nem tanítanak városi iskolákban, a mindennapi „hajtásban” elfáradt szülőknek pedig nincs idejük és türelmük ilyen látszólag hiábavaló, pénzt nem fialó dolgokról beszélgetni gyermekeikkel. Egyszerű tiszteletet, érdek nélküli elfogadást és szeretetet, önzéstől távol álló emberséget. Mindazt, ami otthon hiányzik ahhoz, hogy harmóniában éljünk önmagunkkal, lehetőségeinkkel, embertársainkkal. Mindazt, aminek segítségével egyszer csak átváltozhatunk majd szegény gazdagokból gazdag szegényekké.

Záhonyi András

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1998/3  

A TARTALOMBÓL: Kormos Valéria: Ahova a tiszta dallam elvezet; Nagy Gábor: Palóc karácsonyi pásztorszokások; Pesovár Ernő: 90 éve született M...

folkMAGazin 1998/3  

A TARTALOMBÓL: Kormos Valéria: Ahova a tiszta dallam elvezet; Nagy Gábor: Palóc karácsonyi pásztorszokások; Pesovár Ernő: 90 éve született M...

Advertisement