Page 13

20 éves a Kalamajka

„Születésnapunkra” Szinte alig lehet elhinni! A Kalamajka zenekar eb ben az év ben ünnepli 20. szü le tés nap ját. Pedig olyan, mintha csak tegnap lett volna az a hideg, télies nap, amikor a együttes alapító tagjai leültek megtanácskozni, hogy létre kellene hozni egy zenekart... Persze, ha – most már kissé hig gad tab ban – utána gon do lunk, mintha mégis eltelt vol na egy kis idõ azóta a 20 évvel ezelõtti nap óta. Úgy tû nik, mint ha a Kalamajka tánc ház ban ma nap ság már kevesebb fiatal lány akarna szemezni a zenészekkel. Aztán elnézem a kont rást és csak most veszem észre, hogy valahonnan lett egy kopaszodó folt a feje búbján. A prímásnak õszül a bajusza! A bõgõs hasát nézve meg nem lehet eldönteni, hol kezdõdik a nagybõgõ és hol végzõdik a pocak. Lehet, hogy mégis megöregedtünk? És akkor elkezdek számolni és kiderül, hogy a zenekar nem is 20 éves: az összéletkorunk kereken 239 év! Az összsúlyunk pedig ... jobb arról nem is beszélni!... – EGY ZENEKAR MEGALAKUL – Hogyan kezdõdött? Hát úgy, hogy 1977. végén, egy nagy sikerû Egyetemi Színpadi koncert után a ’73. óta mûködõ Mákvirág népzenei együttes vezetõje közölte velünk, alapító tagokkal, hogy kilép az együttesbõl. El is távozott, a zenekar ne vé vel és egy Mákvirág nagy le mez hang le mez gyá ri felvételének ígéretével a tarsolyában. Az elsõ elkeseredés után egy kissé felvidultunk: hiszen van egy majdnem teljes zenekarunk, csak prímást kell hozzá keresnünk! Így aztán megalakultunk. És amikor a névválasztásra került a sor, a „Kalamajka” név mellett döntöttünk. Zenetudományban jártas kollégák a mai napig meg vannak gyõzõdve arról, hogy névválasztásunk annak a bartóki megállapításnak az illusztrációja, miszerint a „kalamajka = kolomejka” ritmus rányomta bélyegét valamennyi Kárpát-medencei nép tánczenei kultúrájára. Akik közelebbrõl ismernek bennünket, azok viszont tudják, hogy „nomen est omen”, azaz a név egyben viselõjének jelképe is. Mert hogyan is lehetne másképpen nevezni egy olyan együt test, ahol az egyik zenész még a megérkezés éjszakáján úgy elvész Portugáliában, hogy csak 24 óra múlva, a rendõrség segítségével lehet megtalálni? Vagy ahol a cimbalmos négy darab cim ba lom láb bal a kezében képes 2500 km-t vonatozni a norvégiai Bergenbe, miközben maga a nagycimbalom egyidejûleg a hollandiai Bergenbe utazik? Hogy tovább ne is folytassam a rémisztõ történeteket... – FALUSI MUZSIKUSOK NYOMDOKAIN – A Kalamajka zenekar megalakulásakor a hagyományos magyar népzene ápolását, életben tartását, megismertetését, gyûj té sét tûzte ki célul. Annak a népzenei revivalmozgalomnak köteleztük el magunkat, amely a népzenét lehetõleg minimális feldolgozással, inkább csak átszerkesztés, zenei sûrítés alkalmazásával közvetíti. Hittük és hisszük ma is, hogy a magyar népzene autentikus elõadói stílusa van olyan értékes és kifinomult, hogy nem igényli a klasszikus, dzsesszes vagy éppen rock-zenei jellegû átdolgozást. És ezt a „trágyaszagú” muzsikát azóta elvittük a koncertpódiumokra, klubokba, iskolákba éppúgy, mint a táncházak közönsége elé, Európa tucatnyi országába, valamint Észak-Amerikába és Ázsiába is. Méghozzá sikerrel! És ezt kérkedés nélkül mond-

hatjuk, mert nem elsõsorban a mi érdemünk, hanem a magyar népzene nagyhatású belsõ feszültségének, gaz dag ze nei tartalmának, idegenek szívét is vidámító, sodró lendületének köszönhetõ. Nem volt nehéz meg ér tet ni a hazai és külföldi hall ga tó ság gal, hogy ez a fajta zene nem azonos a városi ci gány ze ne kar ok re per to ár já val: fa lu si „pa raszt ze nét” ját szik a zenekar, megõrizve nemcsak az eredeti hangszer-összeállítást, a dallamokat, hanem a paraszti harmonizálást és játékstílust is. A ma gyar népzene mel lett 20 éve szerepel mûsorunkon szlovák, délszláv, rutén, német és román népzene is. – NÉHÁNY SZÓ A ZENÉSZEKRÕL – Nehéz eldönteni, hogy ez hiba vagy erény, de a Kalamajka együttes mindig megtartott valamit félamatõr jellegébõl. (Reméljük, hogy ez a megjegyzés nem a muzsika színvonalára vonatkozik!) A zenészek ugyanis soha nem fõállásban ûzték ezt a mesterséget és ez talán olyan keserves kompromisszumoktól is visszatartott bennünket, amelyeket a fõállású zenésznek anyagi, megélhetési okokból – néha kedve ellenére is – fel kell vállalnia. Az alapító tagok: FÁBIÁN ÉVA (ÉVIKA) Õ a legkisebb, de neki a legnagyobb a hangja. És milyen szép (a hangja)! Bukovinai székely családba születve, õ valóban a bölcsõbõl hozta azt a képességét, hogy számára a népzene belsõ adottság, nem pedig megtanulni való „penzum”. Az ének lés mellett gardonozik, te ke rõ zik, (kitûnõen fõz) és kimeríthetetlen energiáit mutatja az is, hogy az Egyszólam együt tes nek is aktív tagja. Kép zett sé gét te kint ve amúgy diplomás óvónõ. BERÁN ISTVÁN (PITYU) Elõször furulyázni tanult, azután kavalon játszani, azután bármiféle lyukas csövön is megtanult muzsikálni, végül dudálni is, dudába, kesztyûbe, stb. Ilyen tekintetben egyedülálló volt a kémiatanárok között. Néhány év után azért vált meg a Kalamajka zenekartól, mert fõállású zenészként folytatta tevékenységét, a MALÉV Kamarás együttesben, majd a Métában. Jelenleg a Táncház Egyesületet cipeli a hátán. DÖVÉNYI PÉTER (DÖF) Bombabiztos kontrás. Zenész legyen a talpán, aki ki tudja billenteni a ritmusból. Mindig csukott szemmel, befelé fordulva játszik. Szerinte õ ilyenkor koncentrál. Szerintünk ilyenkor rossz akkordot fogott és nem akarja tudomásul venni, hogy a zenekar kórusban súgja neki, hogy mit kéne fognia. Amikor nem brácsázik, akkor néha hegedül, esetleg a számítógép elõtt ül, és vagy világmegváltó geofizikai modelleket programozik, vagy valamilyen együgyû játékot játszik a gépen. NAGYMAROSY ANDRÁS (ÁNTI) A nagybõgõsök között õ a legjobb geológus, a geológusok között viszont õ a legjobb nagybõgõs. Tamburákon és kobozon is pöncög. Szereti a mezõségi román tánczenét, a testes, fehér borokat és a karcsú, szõke nõket. Az „Ánti” nevet azért kapta, mert a hadseregben õ volt az „Ántikatona”. Mások szerint hasonló okból, de a nagybõgõzéséért kapta ezt a nevet. PETROVITS TAMÁS (SZITTYA PETROVITS TAMÁS) Erõsen nemzeti érzelmû cim bal mos, nevét kis híján

folkMAGazin

13

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1998/3  

A TARTALOMBÓL: Kormos Valéria: Ahova a tiszta dallam elvezet; Nagy Gábor: Palóc karácsonyi pásztorszokások; Pesovár Ernő: 90 éve született M...

folkMAGazin 1998/3  

A TARTALOMBÓL: Kormos Valéria: Ahova a tiszta dallam elvezet; Nagy Gábor: Palóc karácsonyi pásztorszokások; Pesovár Ernő: 90 éve született M...

Advertisement