Page 8

KALOTASZEG: A NÉPMÛVÉSZET FELFEDEZÉSE Kiállítás a Néprajzi Múzeumban 1997. december 12-tõl 1998. december 31-ig

lyen történeti legendák, mítoszok kapcsolódtak hozA 125 éves Néprajzi Múzeum évfordulója alkalom zájuk. a visszatekintésre és az egész magyar néprajztudoA kiállítás utal arra is, hogy a kalotaszegi tárgyak mány történetének átgondolására. Ez a kiállítás hogyan kerültek be polgári, városi lakásokba, vároennek az átgondolásnak a része. A falusi embereksi kelengyékbe, Habsburg fõherceg-kisasszonyok runek tájak szerint pazar változatosságban voltak évhatárába, Erzsébet királynõ nyári századok óta nemesarányú, szévillájába. De a kalotaszegi viselet pen megformált használati eszköhatása kimutatható a szomszédos zei és ünnepi szerepû díszes tárrománság viseletében is. A kigyai – ezt a falusi mûvészetet azonállítás rendezésében a Néprajzi ban „föl kellett fedezni”, hogy beMúzeum együttmûködik a kolozskerüljön a köztudatba. vári Muzeul Etnografic al TransilA tárgyakat formáló népmûvévaniei munkatársaival is. Ez az szetre talán legkorábban Kalotaegyüttmûködés ad remélhetõleg leszegen irányult a közvélemény fihetõséget arra, hogy a Kolozsváron gyelme. A 19. század derekán mega századforduló körül folyt gyûjtõ jelent elsõ ábrázolások után az és dokumentáló munkát és a ro1873-as, 1885-ös, 1896-os nagy kimán kapcsolatokat is fölidézzük. állítások mutatták be a kalotaszeAz öltözetek és a tárgyak mellett gi viseleteket, a festett bútorral, hangfelvételekrõl megszólal a kalodíszes cserépedénnyel, szõttes-hímtaszegi népzene, videoszalagokról zett textíliákkal díszített lakásbelláthatók az ünnepi szokások, tánsõket. cok, melyeknek feldolgozott váltoA századforduló körül néprajzkuzatai a hazai és erdélyi színpadtatók mellett mûvészek, a gödöllõi okon is láthatók. Az utolsó termek festõk – Malonyay Dezsõ munkaérzékeltetik, hogy a kalotaszegiek társai – voltak azok, akik „A magyar népmûvészet” elsõ, kalotasze- Jaskó István (Pitti) és felesége; Györgyfalva maguk, egyes községekben a moBusai Norbert felvétele dern technikai és városias kényegi kötetének összeállításában tetlem beiktatása mellett, jelképes ték közismertté a kalotaszegi hímszerepben hogyan próbálják megõrizni a hagyozést, faragást, viseletet. mány egyes elemeit. A kiállításnak voltaképp két mondanivalója van. A kalotaszegi népmûvészetnek az a virágzó korszaBemutatja magát a kalotaszegi népmûvészetet, ka – amely többek közt Ady Endrét, Bartók Bélát amely sok régi elemet õrzött meg a reneszánsz és a megihlette – véget ért. Kalotaszeg hírnevével és az barokk idejébõl, sõt korábbi korszakokból, és amely elõzõ generációk üzleti tapasztalataival ma többjól példázza a 19. század színes, zsúfolt népmûvényire silány készítmények kerülnek nagyvárosi forszeti ízlésének kibontakozását is. A másik gondogalomba. A kiállítás megnyitóján és talán késõbb latmenet: hogyan látták meg, fedezték föl a népmûföllép azonban olyan kalotaszegi falusi együttes is, vészet ezen megnyilvánulásait kutatók, mûvészek, amely tudatosan saját faluja ünnepi hagyományait amatõrök, mûkereskedõk. Hogyan változott a kiadápolja. ványokban, múzeumi kiállításokon és mûalkotásdr. Hofer Tamás okban a kalotaszegi népmûvészet értelmezése, mi-

Együtt – bölcsőtől a koporsóig A történelmi idők folyamán sokszor és sokan fáradoztak Szék egységének és önrendelkezésének megtörésén. Kétségtelen, hogy a kísérletek a község erőteljes és egységes ellenállásának köszönhetően legtöbbször kudarcot vallottak és – ki hitte volna – egyre inkább erősítették a lakosság tudatos ragaszkodását a „régihez”, vagyis saját szabályaihoz. A fokozott hagyománytisztelet, amely a feudális viszonyok közt az ellenállás fegyvereként alakult ki, átitatta a széki emberek öntudatát és gondolkodását, s a népszokások és a népművészet különböző területein még napjainkig is érezteti hatását. Nagy örömömre szolgál, hogy budapesti és vidéki táncházakban, népzenei rendezvényeken, táborokban egyre több lelkes fiatallal találkozom, akik hallottak már Szék különvilágú folklórkincséről. A többségnek oldalszám 8

azonban közelebbi fogalma arról, hogy ez miben is állna, már aligha van. Írásommal (Havasréti Pál bíztatására) talán a segítségükre lehetek, amikor a széki fiatalokat érintő, közösségi életükben nagy szerepet játszó, ma is fellelhető hagyományokról szólok. Széken hetente két-három alkalommal rendeztek a falu legényei utcánkénti (Felszeg, Csipkeszeg, Forrószeg) táncmulatságokat, ahova minden, fonóba járó (már konfirmált) lányt meghívattak azokkal a kislegényekkel, akik a konfirmálás utáni első évben lépték át a „nagyok táncá”-nak küszöbét. Az ő feladatuk volt csütörtök, szombat és vasárnap esténként a táncba hívogatók szerepét betölteni egy kerek évig, amíg a náluk egy évvel fiatalabb pajtásaik váltásra nem jelentkeztek. Nekik kellett beszerezni a finom itókákat,

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1998/1  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: A népzene, mint zenekultúránk...; Kóka Rozália: A „lápinta"; Kőrösi Katalin: A népzenei iskolától a NAT-ig; Tank...

folkMAGazin 1998/1  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: A népzene, mint zenekultúránk...; Kóka Rozália: A „lápinta"; Kőrösi Katalin: A népzenei iskolától a NAT-ig; Tank...

Advertisement