Page 32

N. Tóth: Bodza Klára és a Tátika új CD-je ) Bodza Klára és a Tátika énekegyüttes új CD-jének bemutatóját rendezték november 28-án a Budai Vigadóban. A műsor a bölcsődalokon, balladákon, keserveseken és az egyházi ünnepeket jelző énekeken keresztül Moldva, Mezőség, Gyimes, Dunántúl, Palócföld, Nyírség dallamvilágát mutatta be. Hogyan gyűlt össze a CD gazdag anyaga? kérdeztük Bodza Klárát, a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola népzenei tagozatának vezetőjét. – Csaknem harminc év művészi és húsz év pedagógiai munka áll a műsor mögött. A művészi pályán azt tapasztaltam, hogy a közönség bárhol a világon tolmács nélkül érti, miről szól az ének. A népdal ereje, érzelmi kisugárzása fogja meg az embereket. Pedagógusként élmény számomra, ha tanítványaim a stílusjegyek elsajátításán túl saját egyéniségükkel változtatják újra élővé a népdalt. A mesék, dalok a huszadik században is együtt formálódnak a mindennapokkal, a munka természetes része például a csángóknál. A gyűjtőutakról hazatérve a lerakódott élmények

addig munkálnak bennem, míg érzelmileg teljesen azonosulok az ott maradt világgal, és akkor „kiszól belőlem az énekes”. Ez a jó dal titka, hogy már nem is én dalolom, az szólal meg bennem, akitől kaptam. – Hol lehet hozzájutni az együttes új CD-jéhez? – Három helyen árusítják: az Almafon üzletben, a Rózsavölgyi Zeneműboltban és a Portékánál, valamint megrendelhető nálam az alábbi címen: Bodza Klára 1124 Budapest, Zólyomi lépcső 17. Tel.: 319-2473 Megjelent a Magyar Nemzetben

Kaposi Edit: A cigándi Búzavirágtól és Gyöngyösbokrétától a Keménycsárdás Táncegyüttesig - Ötven éves táncos találkozó Cigándon

névvel és körben, egyre fiatalabb tagsággal meg-megjelentek különböző kultúrversenyeken, fesztiválokon. Az utolsó évtizedekben már jól képzett néptáncpedagógus-koreográfus vezetőik: Ureczky Csaba, majd Nagy István már új, friss szellemben gondoskodtak a hagyomány ápolásáról. Erről tanúskodik a Zemplén Gyermektáncegyüttes és a Keménycsárdás Táncegyüttes színvonalas művészi munkája. Cigándon a hagyomány őrzése és ápolása nem csak a gyűjtött anyag múzeumi megőrzését jelenti. A község vezetői, a pedagógusok és a lakosok ezt a mindennapi élet fontos részének tekintik. Például az óvoda szobáinak berendezése nem csupán a lakosok által ajándékozott tárgyak falumúzeumának tekinthető, hanem ez a gyermekek napi foglalkozásainak a helye, az otthona. A kicsik ismerik a tárgyakat, azok funkcióit, az ajándékozó családokat is. Ezek között a tárgyak között tanulják a cigándi játékokat, dalokat és táncokat. A szövőszéken pedig a cigándi szőttesek készítésének titkaiba is bevezetik őket a falu legjobb szövői. A találkozó esti műsorában a ma már hetven és kilencven év közötti volt bokrétások a hagyományőrzés mai megnyilatkozásait látva örömmel fogadták az óvodások, az általános iskolások játékokból és táncokból bemutatott számait. Amikor pedig a fiatal felnőttekből és a középkorúakból álló Keménycsárdás Táncegyüttes szerepelt, a címadó tánc figuráinak nevét félhangosan mondogatták egymásnak. Ez a találkozó nem csupán a nosztalgia jegyében zajlott, a községben újra fellendült néprajzi kutatások jelentkezése is volt. Németh Károly polgármester, Patkó Csaba népművelő, a Művelődési Ház igazgatója és Nagy István néptáncpedagógus és koreográfus Kántor Mihály nyomán haladva dolgozzák fel a falu történetét és hagyományvilágát. Pedagógustársaikkal együtt viszik a szűkebb pátria kincseit az óvodába, iskolába, a hazai és a külföldi megmutatkozási alkalmakra. Vagyis: igazi patrióták módjára ki-ki teszi a maga helyén mindazt, amit az értékek megismerése, megbecsülése és továbbélése érdekében megtehet. Örömmel láttuk a Művelődési Ház falán a Néprajzi Múzeumból másoltatott és nagyított cigándi fotókat, melyek legnagyobb részét Gönyey Sándor készítette a harmincas években. Az ünnepi műsoron bemutatták Gönyey Sándor szintén a harmincas évek végén készített táncfilmjét5

Május 2-án a nagyközségi önkormányzat képviselőtestülete találkozóra hívta az ötven esztendővel ezelőtt megszűnt „Cigándi Bokréta” régi táncosait. Ennek tizenhárom évi működése alatt, 1931-től 1944-ig 96 táncos és tíz zenész tagja volt. 42-en még ma is élnek közülük. Harmincegyen máig is cigándi lakosok. A találkozón megjelentek közül négyen – Fodor Eszter, Tóth Ilona, Molnár Dániel és Vajda József – a Kántor Mihály tanító által 1931-ben megalakított Búzavirág nevű szervezet helyi csoportjában kezdtek táncolni. A cigándiak 1933-ban kiléptek a Búzavirág szervezetből és a hivatalosan megalakult Bokréta Szövetség tagjai lettek. Itt is Kántor Mihály lett a csoport vezetője. Ő fiatal korától kezdve kutatta a falu tárgyi és folklór hagyományait. Amikor a Búzavirág, majd a Bokréta Szövetség tagjai lettek, Kántor Mihály maga köré gyűjtötte a falu idős, legjobb dalos és legjobb táncos embereit és velük közösen állították színpadra a cigándi táncokat. Az eredményt Gönyey Sándor néprajzkutató is hitelesítette.2 A Cigándi Bokréta műsora a szövetség legjobbjai közé tartozott. 1935-ben a Magyar Rádió színes riportban ismertette a munkájukat. 1935-ben az egyik legrangosabb gyöngyösbokrétás külföldi szereplésre, a Londonban tartott Nemzetközi Néptánc Fesztiválra a hét bokrétás csoportból válogatott táncosok közé három cigándi is bekerült: Filep Erzsébet, Herczik Eszter és Terjék János. Ők mutatták be ott nagy sikerrel az „átvetőst” és a „keménycsárdást”.3 1935-ben az előbbi két táncon kívül még a „májusjárás” is szerepelt műsorukon. 1937-től a repertoár a virtuóz „csapásolással” és a „menettánccal” gazdagodott. 1938-ban Budapesten, a Szent István-napi ünnepségeken a Városi Színháznál (ma Erkel Színház) szerepeltek ezekkel. 1940-től 1943-ig minden évben meghívást kaptak a budapesti augusztus 20-i műsoron való fellépésre. A Cigándi Bokréta a többi csoporttal együtt 1948-ban, a Bokréta Szövetséget feloszlató belügyminisztériumi rendelet hatálybalépésekor szűnt meg.4 Megszűnt, de nem halt meg! Az 1950-es évek derekától más

32

Duo Sound 2074 Perbál, Egyetértés ltp. A/15. Tel.: (26)337-090, 201-0393, Fax: 202-2047 Hangfelvétel-lemezkiadás, hangosítás-világosítás, hang-fény tervezés, kivitelezés. Egyéb szolgáltatások: színpadok építése, műsorok szervezése, rendezvények teljes körű lebonyolítása.

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1997/3  

A TARTALOMBÓL: Kóka Rozália: A Szűzanya Katrincában; Juhász Katalin: Öltözködési divatok a táncházban; Bankó András: Úristen!; Nagy Balázs:...

folkMAGazin 1997/3  

A TARTALOMBÓL: Kóka Rozália: A Szűzanya Katrincában; Juhász Katalin: Öltözködési divatok a táncházban; Bankó András: Úristen!; Nagy Balázs:...

Advertisement