Page 29

Bankó András: A kicsik kedvére

Bankó András: Antológia

Szinte egyszerre jelentette meg Szvorák Katalin: Aranyoslábú iglice, illetve az Egyszólam együttes: Seregélytánc című gyermekkazettáját. Mindkettőn szerepelnek is a kicsinyek, az előbbin szentendrei népdaltagozatos növendékek s még néhányan, az utóbbin a családi-baráti kör apróságai, valamint a bartókos gyermekcsoport. Mindkettőn káprázatos a műfaji gazdagság (szokásénektől a gyermekjátékokon át a tánczenéig) bár mindenképp kiemelkedő, ahogy Berecz István mesél (alma meg a fája), Krisztus Urunk seregély-fegyelmező muzsikájáról. Különbség leginkább a megszólaltatás módjában van. Az Egyszólam kimunkált autentikussága (akár gyerek, akár felnőtt közönségről van szó) most is élmény, viszont a másik kazettán Kiss Ferenc Derűlátó földolgozásai olykor egyenetlenek (s mindenképp óvakodnék az efféle címadástól: „Tulipános kölyökmetál”). Ha föl is merül dezsávü-érzés Szvorák Katalin műsora kapcsán („Iglice szívem” címmel jelent már meg lemeze 1989-ben), azért az kiderül most, hogy az iglice nemcsak madár, virág is. Az Egyszólam némi kárpótlást kínál: az előző, „Fa szülte ágát” című összeállításáról lemaradtak közül pár dal fölcsendül a gyermekajkakon. S megint csak közös, hogy mindkét kazetta az előadók saját kiadásában bukott napvilágra – miközben a földkerekség bármely más táján jó üzletnek számít a gyerekportéka forgalmazása (nagy példányszám, határozott kereslet), addig itthon a népzene terén erről szó sem lehet, elsőbbségadás kötelező a paprita- szerű kaszálógépeknek!

Ezúttal 4 CD-a jelentette meg az EMI-QUINT Bari Károly cigány népzenei gyűjtését. Az antológia összidőtartama közel 5 óra, több mint 140 dallamot (dalt, pergetést stb.) tartalmaz. Korábbi válogatása 1991-ben jelent meg a QUINT kiadásában, az adatközlők közül néhányan meg is egyeznek (pl. Kolompár Péter, Kiskunmajsa; Székely Edit, Csácsbozsók; Jakab Lajos, Kalocsa stb.), bár e mostani válogatás lényegesen bővebb, átfogóbb. Míg a korábbi magyarországi és erdélyi cigány dalokat ígért, addig ez az antológia hazánk s egész Románia terülétéről hoz dallampéldákát (Nagyváradtól Gyimesközéplokig s Bákó környékéig), legalább tízféle cigány nyelvjárásból. (A gyűjtőnek sikerült még vándorló cigányokat is mikrofonvégre kapni.) A tiszteletreméltó vállalkozást több alapítvány támogatta, habár a „piac átrendeződését” ez se nagyon enyhítheti: a ’91-es korong még cigány, román és magyar kísérőszöveggel jelent meg, e ’96os gyűjtemény csak angolul és „romául”.

Bankó András: Rakonca - hattyúdal? A tehetséges győri zenekar „Csak úgy a régiekből” címmel jelentette meg best of Rakonca típusú válogatását. Az természetes, hogy a kisalföldi hagyomány élénk színekben pompázik a kazettán, de Erdély számos tájegysége (Kalotaszeg, Szék) s az itthoni nemzetiségi területek is szóhoz-dalhoz jutnak. Ha emlékezetem nem csal, ez a 4-8 tagú zenekar pár éve még a Ghymessel egy időben ünnepelte 10 éves fönnállását, külföldön is szép sikereket ért el, most mégis az a hír járja: föloszlott. Eszerint ki kell bírni „Rakoncátlanul” az első igazi folkos búcsúkoncertig.

Hajdú Tamás: Régi mesterségek - Paszomány, sújtás, vitézkötés, zsinór (a gombkötő és paszományos mesterség)

Bankó András: Rendszerlátó Már kapható Molnár V. József legújabb, Világ-virág című könyve, amelyben összefoglalja fölismeréseit s ismerteti azt a rendszerező elvet, amely „az egymástól térben és időben távol keletkezett motívumok rendszerét, rokonságát és általános jelentéstartalmát igazolja.” A szerző szerint valószínű, „hogy egymással szervesen összefüggő külső és belső kényszer alapozta, alakította a műveltséget: a megmaradás és a megismerés gyönyörű kényszere, valamint az észlelés és a gondolkodás – az ember Teremtőjétől kapott adottságai.” A könyv több mint 1000 ábrával és képpel 1.600,- Ft-os áron megrendelhető (s róla bővebb információ kapható) az Örökség Alapítványnál.

A XVI-XVII. században török hatásra kialakuló nemzeti viseletünk leginkább magyarnak tartott díszítményei a különféle zsinórozások. Részben közvetlenül feltalálóiktól, az oszmán törököktől, részben nyugat-európai közvetítéssel vettük át a zsinórgombolót. Először a dolmány, a mente elejének összefogására használták a változatos mustrákkal szövött széles szalagokat, a paszományokat és a keskenyebb kézzel vert zsinórokat. A ruha bal oldalán hurkot képeztek ki belőlük, ez volt az ún. gombház, majd ebbe a hurokba akasztották a ruha másik oldalára varrott fémből öntött, vagy fém- ill. textil-szálakból kötött gombokat. A szimmetria kedvéért a gomb alá is a gombházzal megegyező mintájú zsinór került, az ún. gombszár. A szabadon függő zsinórvégeket művészien megcifrázott díszcsomókban, az ún. vitézkötésekben dolgozták el. Ezek később a ruha alakjának változtatásával fokozatosan rákerültek annak ujjaira, hátára, a dolmányok rövidülését követően láthatóvá váló nadrágok combrészére, a fejfedők zsinórzatának, ill. a mentekötők szabadon függő végeire. Ezeket a zsinórdíszeket a kezdetben külön céhet alkotó gombkötők és paszományosok készítették. A „német gombktötők” -nek is nevezett paszományosok szövőszéken szőtték a széles díszítőszalagokat, a paszományokat, míg a legmagyarabbnak tartott gombkötő szakma képviselői fém-, selyem-, és egyéb textilszálakból kötötték a nevüket is adó díszgombokat, verték a különféle zsinórokat és fonták belőle a vitézkötéseket. A „magyar ruha” múlt századi elhagyásával megkezdődött a két szakma napjainkig tartó lassú haldoklása, pedig a zsinórdísz nem csak a történelmi viseleteken alkalmazható ékítmény. Látványos, szép, sajátságos jelleget adó dísze mind a férfi, mind a női télikabátoknak, a kosztümöknek, a boleróknak, a ruha anyagával színében is harmonizáló modem változata.

Paula A. White: Mérai asszonyok

folkMAGazin

29

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1997/1  

A TARTALOMBÓL: Bankó András: Botolós; Kobzos Kiss Tamás: Budai Ilona Magyar Örökség-díjas; Szalay Zoltán: Magyarpalatka és környéke táncaina...

folkMAGazin 1997/1  

A TARTALOMBÓL: Bankó András: Botolós; Kobzos Kiss Tamás: Budai Ilona Magyar Örökség-díjas; Szalay Zoltán: Magyarpalatka és környéke táncaina...

Advertisement