Page 31

Aprája

Bankó András: Háromezer iszákos - Nyelv.e.lő

A Muzsikás együttes március 15-e és 30-a között vesz részt harmadik Egyesült Államok-beli turnéján. A zenekarral tart Sebestyén Márta, Tóth Ildikó (Fecske) és Farkas Zoltán (Batyu), valamint Jánossy Béla (a Főnix stúdió hangmérnöke), hogy az erősítés kifogástalan lehessen. Nemzeti ünnepünkön New Yorkban szerepelnek, majd Chicago után a nyugati parton lesznek föllépéseik (Seattle és környéke), aztán újra a keleti oldalon adnak koncerteket (Pittsburgh, Washington); a két hét majd minden napjára jut egy-egy hangverseny. A műsortervben a legismertebb sikerszámok mellett természetesen helyet kapnak az újabb darabok is, így Csoóri Sándor és Sipos Mihály együtt hegedüli a füzesi dallamokat, s eldübörgetik a dupla gardonos gyimesit is. Hazatérve feszített ütemben folytatódik a munka. A tervbe vett új Muzsikás-album fölvételeit várhatóan április második felében rögzítik Sebestyén Márta közreműködésével. Az újdonságon füzesi, kalotaszegi, gyimesi dalok és dallamok szerepelnek – adta hírül Hamar Dániel. „Padkaporos bál” A Magyar Tekerőzenekar klubja minden második kedden a Fonó Budai Zeneházban (1116 Budapest, Sztregova u. 3.) Ápr. 23. „Padkaporos bál” – Dél-alföldi táncház Máj. 7. Requiem a tekerőért. Kása Béla fotóművész diavetítése és Balla Tibor kunszentmártoni tekerős műsora Máj. 21.”Padkaporos bál” – Dél-alföldi táncház Jún. 4. Szentesi est Rózsa Gáborral, a szentesi Koszta József Múzeum muzeológusával. Egész évben a táncot tanítják: Bakonyi Erika és Babinecz Sándor Várunk mindenkit szeretettel!

E cím eléggé találó lehet, így Húsvét hétfő körül az élénkülő nyelv- és torokműködést tekintve. Azonban –tárgyunknál maradva – alább csak egyszer lesz szó az iszákolásról, többször a rokon értelmű szavakról, tehát nyelvünk gazdagságára talál példákat az olvasó. A cím félig-meddig Karinthy Ferenctől való, aki egyik írásában megemlíti, hogy néhai Lehr Albert tudós nyelvész legnevezetesebb gyűjtőbravúrja ez: „a részeg emberre háromezer magyar szót szedett össze”. Aztán kezdtem keresgélni, miféle rekordok születtek még. Jókai száz szinonimát sorolt föl a verekedésre egy helyütt, Maday Gyula – csak Debrecen környékéről! – százhúsz szót talált a jövés-menésre, Banóczi József pedig háromszázhuszonkettőt a buta emberre. E szűkre vont körben is tehetünk tanulságos megfigyeléseket. Kedvenc szólásgyűjteményemben kettő buta és kettő okos példa szerepel. A „buta, mint az ágyú” csupán annyit sejtet, hogy nagyon, míg a „buta, mint a csizmám talpa” fokozza ezt. (Egyébként megtalálható itt a „részeg, mint az ágyú” szófordulat is – valószínűleg német eredettel.) Érdekes módon az okos szó is az ellentétes értelmet szolgálja; „okos, mint a tavalyi (tordai) kos”. Gárdonyi Géza Titkos naplójában tizenöt rokon értelmű kifejezést sorol az okosra, míg harmincegyet a butára. Ezt toldja meg hat képpel – ugyanis többször hangsúlyozza, a lelki szemeink elé rajzolódó fogalmazás kifejezőbb lehet, mint a legtalálóbb jelző –, s ezek egyikében így jellemzi a butát: „Tök, mely Napnak képzeli magát, s ragyogni akar”. A Magyar Szinonima Szótár a buta kapcsán 32 szót, az okos kapcsán 15-öt említ. Ugyanitt az iszik szóra 12 rokon értelműt javasol s az iszogattal kiegészülve további 5-öt sorol elő. Hát ez még messze van a háromezertől! Visszatérve Karinthy Ferenchez, Cini megpróbálta újabb szavakkal kiegészíteni a gyűjteményt. Íme: koksz, tintás, tajtsiker, beszívott, dajdajos, mólés, be van állítva, eldűlt, mint a féltégla. Nekem még kettő jutott eszembe, a mattsiker s a kiakadt, mint a kakukkos óra. A már idézett szólásgyűjteményben szintén föltűnően sok példa szerepel: „részeg, mint a csap, mint az ágyú, mint a föld” s az is kiderül belőle, hogy az iszákos egyáltalán nem az iszikből jön, „hanem az »általvető, tarisznya« jelentésű iszák szó – s képzős származéka, (...) mindig tele van borral, vagyis olyan, mint a borostömlő”, azaz a boriszák. Ha meggondolom, hogy minden nyelvben arra van a legtöbb szó, azt fejezik ki legárnyaltabban, amivel a leggyakrabban élnek, akkor elmondható, hogy nálunk a verekedést, jövés-menést, okost-butát háttérbe szorítva mégiscsak a részegeké a diadal. Valamelyest javít az arányokon egy másik (erdélyi) szólásgyűjtemény. Ebben a buta ötször szerepel csak (s még egy bután, illetve két butaság), négy részeg s két iszákos található (valamint huszonöt szólás az iszikkel), s végtére harminchét, azaz 37 helyen tesz említést okos emberről (továbbá egy okoskodás és egy okosság fordul elő). Azért vannak, akik az eszüket is használják néha... Források: Nyelvédesanyánk, Móra Ferenc könyvkiadó – 1980 Gárdonyi Géza: Titkos napló, Szépirodalmi könyvkiadó – 1974 O. Nagy Gábor: Mi fán terem?, Gondolat kiadó –1988 Vöő Gabriella: Igaz ember igazat szól, Kriterion kiadó –1989

Gervai Mária: Régi mesterségek: A kékfestő Indiában, Kínában és Egyiptomban már évezredek óta mintáztak és festették a textileket. A festett kelmék szárazföldi karavánokon és hajón érkeztek a dél-európai országokba a XIV XV században. Egyes adatok szerint ez a textilnyomó eljárás KisÁzsián át török közvetítéssel került kontinensünkre. A festéket az indigó cserje (Indigofera tinctoria L.) leveleiből nyerték, de van egy másik, szintén a kék szín festésére használható növény is, a csülleng (Isatis tinctoria L.). A festőnövényeket nem mindig ott termesztették, ahol a kékfestés művelete történt. A középkor végére Franciaországba és közép-német területekre korlátozódott a termesztésük. A kékfestőműhely akár idegenforgalmi látványosság is lehetne. A munkába vett vásznakat katlanokban főzik, több száz literes kádakban öblítik, mángorolják, majd a mintázás nagy figyelmet és hozzáértést igénylő művelete következik. A magyar mesterek átlag háromszáz tulajdonukban lévő mintaváltozattal rendelkeznek. Sajátosan magyaros minták a keresztszemes hímzések mintasorainak átvételei, melyek párnacsupok varrott motívumaiból eredeztetnek. Ezután a mintázott végek a festőszobába kerülnek, ahol sötétkék szín elérése végett, nyolc-tíz merítésre is szükség van. Lecsorgatás után szárítják, majd savazzák az árut, a mintázó fedőanyagot lemaratják a vászonról. Ismét öblítés, szárítás, keményítés és mángorlás következik. A kékfestő anyagnak a viseletben és a lakás berendezésében mai napig szerepe van. Magyarországon főleg német telepesek közvetítése révén annyira népszerű lett a kékfestés, hogy szinte népművészeti műfajjá vált.

folkMAGazin

31

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1996/1  

A TARTALOMBÓL: Timár Sándor: Kallós Zoltán 70 éves; Novák Ferenc: Hagyományaink; Tálalóba tálalható; Banner Zoltán: Szobrász nép – népi szob...

folkMAGazin 1996/1  

A TARTALOMBÓL: Timár Sándor: Kallós Zoltán 70 éves; Novák Ferenc: Hagyományaink; Tálalóba tálalható; Banner Zoltán: Szobrász nép – népi szob...

Advertisement