Page 15

XV. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár

Balázs Gusztáv: A nagyecsedi oláh cigányok tánchagyománya

Honfoglalás – Népzene – Néptánc ünnep 1996. április 7. 1000 - 2400 Budapest Sportcsarnok Program: Aprók Bálja, Tánctanítás, Ínyenc táncház, Folk-kocsma, Népzenei koncertek, Táncháztalálkozó ’96 lemezbemutató, Kézműves foglalkozások, Ünnepi Gálaműsor, Össznépi Mulatság, Egésznapos Népművészeti Kirakodóvásár Közreműködők: Zeneiskolások, gyermektáncegyüttesek, műkedvelő és hivatásos zenekarok és szólisták, tánctanítók és néptánc előadók, hagyományőrző népművészek a magyar tájak és Kárpát-medencei népek képviseletében. Stáb: Agócs Gergely, Bakonyi Erika, Berán István, Eredics Gábor, Farkas Zoltán, Fehér Anikó, Foltin Jolán, Gősi Anett, György Károly, Havasréti Pál, Ígyártó Gabriella, Nagy Zoltán József, Németh Ildikó (Kolozsvár), Németh Ildikó (Tordas), Neuwirth Annamária, Páli János, Sára Ferenc, Székely Éva, Tóth Ildikó, Tóth Kornélia, Vavrinecz András Rendezők: Táncház Egyesület, Népművészeti Egyesületek Szövetsége,”Örökség” Gyermek Népművészeti Egyesület, Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Osztálya Támogatók: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Interart, ’96 Magyarország, Nemzeti Kulturális Alap, Országgyűlés Kulturális Bizottsága, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága.

e Dance Tradition of Vlach Gypsies in Nagyecsed. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1995. 144.p. ill., kotta, táncleírás. (Cigány Néprajzi Tanulmányok / Studies in Roma (Gypsy) Ethnography 3.) Balázs Gusztáv kéziratát a Magyar Művelődési Intézet részéről Daróczi Ágnes vásárolta meg és a Soros Alapítvány támogatásával nyílt lehetőség arra, hogy a Magyar Néprajzi Társaság Cigány néprajzi tanulmányok sorozatában megjelenjen. A nyomdaköltségekhez a MKM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya járult hozzá. A tanulmányt magyar és angol nyelven, az adatközléseket magyarországi és nemzetközi cigány helyesírás szerint tartalmazza a kötet, amely 15 táncleírást, 5 oldal kottát, 18 oldal képet és 4 családfa táblázatot is magában foglal. Pesovár Ernő a következőket írja a könyvről készített lektori véleményében: „A hazai cigány tánchagyomány feltárásában jelentős állomásként értékelhetjük Balázs Gusztáv munkáját, hiszen ebben az esetben a nyelvet és életmódot egyaránt jól ismerő, cigány származású táncfolklorista kutatásai nyitnak új távlatot a tradíció megismerésében és értelmezésében.” A szerző munkája bevezetőjében ismerteti a hazai cigánytáncok kutatásának eddigi eredményeit, majd Nagyecsed településtörténetének, a vidék gazdasági életének – és ezen belül a helyi cigányságnak a falu gazdasági és kulturális életében betöltött szerepének – taglalása után tér rá fő témájára, a helyi oláh cigányság tánckultúrájának bemutatására. A 18. sz. végétől napjainkig követi nyomon a vizsgált csoport megtelepedését, foglalkozásait, rokonsági rendszerének kialakulását. Forrásként helytörténeti kiadványok, az egyházi anyakönyvek adatai és az idősek visszaemlékezései alapján összeállított családfák szolgálnak. A közösség tánchagyományainak ismertetése során az egyén oldaláról megközelítve bemutatja a táncos dinasztiákat, kiemelkedő táncos egyéniségeket, a tánctanulás folyamatát. Elemzi a tánc szerepét a közösség életében (tánchelyek, táncalkalmak, viselet, a tánc kezdése és befejezése, táncrend, a tánc időtartama, magatartás tánc közben, táncszók). Ezek után bemutatja a vizsgált csoport táncait kottákkal és táncleírásokkal kiegészítve. Balázs Gusztáv a nagyecsedi oláh cigányok tánchagyományát bemutató monografikus feldolgozása jelentős mű a hazai cigánytáncok kutatása terén, amit a szerző szándéka szerint más tájegységek és cigány csoportok tánchagyományainak elemzése és a hazai tánckultúrában betöltött szerepük vizsgálata fog követni. Bódi Zsuzsanna sorozatszerkesztő

Fotó: Széphegyi Katalin

Héra Éva: Hagyományőrző táncososok szólótáncversenye A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség kezdeményezésére március 9-10-én rendezték meg Bogyiszlón a hagyományőrző együttesekben táncoló 18-30 éves fiatalok szólótáncversenyét. A szándék az volt, hogy az idős adatközlők példáját követve, a fiatalok a hagyományos táncstílus és motívumkincs teljes ismeretében sajátítsák el falujuk táncait. Ne csak megkötött színpadi formában éljen tovább a tánc, hanem eredeti funkciójának megfelelően, a közös szórakozás és együttlét eleme lehessen. Tizennégy falu vállalta első ízben, hogy archív gyűjtések segítségével felkészíti táncosait. Házi versenyeken választották ki azt a két-két párt, akik a versenyen képviselték a települést. Bogyiszló nagyszerű helyszíne volt az eseményeknek. Streer Tamásné és az együttes fiatal-idős táncosai valódi házigazdaként – étellel, itallal, kedvességgel – várták a vendégeket. Szabadi Mihály, a Tolna megyei Közművelődési Iroda vezetője, egyben a megye népművészetének legavatottabb ismerője vezette a találkozót. A legjobb táncospárok „Fülöp Ferenc díjat” kaptak, melyet a híres Becsi táncosról, a Népművészet Mesteréről neveztek el. Díjazottak: Kárler Cec1ia - Pesti Zoltán (Sióagárd), Petrisor Éva - Botás György (Elek), Zörényi Lászlóné - Zörényi László (Alsónyék), Markella Noémi - Tóth Gábor (Miske-Drágszél), Madácsi Péterné - Szőnyi Ferenc (Kalocsai Népi Együttes), Mosóczi Lívia - Lados László (Bag), Hajdú Ildikó - Hajdú József (Bogyiszló), Csiszér Anna - Csiszér Lajos (Izmény). Bogyiszló különdíját magas szintű, stílusos, virtuóz előadásáért Benedek Krisztina - Széphalmi Zoltán (Bag) kapta. Gratulálunk a táncosoknak és rendezőknek, s jövőre szívesen adunk hírt a folytatásról, Homokmégyről. Itt a fiatalok mellett már 30-50 éves párok is vállalják a megmérettetést.

folkMAGazin

15

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1996/1  

A TARTALOMBÓL: Timár Sándor: Kallós Zoltán 70 éves; Novák Ferenc: Hagyományaink; Tálalóba tálalható; Banner Zoltán: Szobrász nép – népi szob...

folkMAGazin 1996/1  

A TARTALOMBÓL: Timár Sándor: Kallós Zoltán 70 éves; Novák Ferenc: Hagyományaink; Tálalóba tálalható; Banner Zoltán: Szobrász nép – népi szob...

Advertisement